Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Mitől alakulhat ki a napelemes tűz? Szakértő válaszol!

Egy új vizsgálat alapján a tetőszerkezetek meglepően ellenállóak lehetnek a napelemes rendszerek okozta tüzekkel szemben.

Létrehozva:

|

Szakértők egy csoportja azt vizsgálta, hogy miként terjed a tűz a tetőkre telepített napelemes rendszerekben – számol be a PV Magazine. Az eredmények alapján a panelek és a tetők közötti hézagtávolság, valamint a gyújtóforrás mérete kulcsfontosságú. „Munkánk az Underwriters Laboratories (UL) több mint tíz évvel ezelőtti kísérleteiből származó korábbi ismeretekre épül” – mondta a csapat tagja, Reidar Stølen. „A fő különbség az ő munkájukhoz képest az, hogy mi a gyújtóforrást a fotovoltaikus modulok alá helyeztük, hogy olyan tüzet hozzunk létre, amelyet a berendezés elektromos hibája okoz” – tette hozzá. Az adatok alapján ahhoz, hogy a rendszer alatti térben tűz keletkezzen és az továbbterjedjen, bizonyos mennyiségű energiára van szükség. „A szükséges energia mennyisége függ a geometriától, például az üreg távolságától, de az üregben lévő anyagoktól is” – mondta Stølen. A kutatók a hézagtávolságot variálták, de minden vizsgálatban ugyanazt a lejtést és anyagokat használták. A kísérletben acélból készült modulokat használtak, az üregben nem helyeztek el kábeleket vagy más anyagokat, a bitumenes tetőfedő membrán alatt pedig faforgácslap alapot helyeztek el. A tető dőlésszöge 30 fok volt.

A tűz időtartamát a tető egyes részein körülbelül 20 percre korlátozták, a kutatócsoport szerint a 22 mm-es forgácslapból készült tetőszerkezet elegendő tűzállósággal rendelkezett ahhoz, hogy megakadályozza a tűz átterjedését a padlásra. „Ez azt mutatja, hogy nem feltétlenül kell nagyon robusztus szerkezet ahhoz, hogy a tüzet az épületen kívül tartsuk” – emelte ki Stølen. „Ha azonban több tüzelőanyag van az építményben, akkor a tűz időtartamának és a tűzállóságnak hosszabbnak kell lennie” – világított rá.

A szakértők a tűz terjedésének egy másik mechanizmusát is megfigyelték az olvadt és égő bitumenen keresztül. Stølen szerint a lapos tetőkön végzett korábbi kutatásokhoz képest ugyanolyan típusú hatásokat láttak az üregtávolságnál, a fő különbség az, hogy a ferde tetőnél sokkal gyorsabban terjednek a lángok.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: Journal of Physics, Common License CC BY 4.0

Advertisement

Zöld Energia

60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett

Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.

Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.

Advertisement

Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.

Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák