Zöld Energia

Mitől alakulhat ki a napelemes tűz? Szakértő válaszol!

Egy új vizsgálat alapján a tetőszerkezetek meglepően ellenállóak lehetnek a napelemes rendszerek okozta tüzekkel szemben.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2025-02-06

Szerző:

Vanessza

Szakértők egy csoportja azt vizsgálta, hogy miként terjed a tűz a tetőkre telepített napelemes rendszerekben – számol be a PV Magazine. Az eredmények alapján a panelek és a tetők közötti hézagtávolság, valamint a gyújtóforrás mérete kulcsfontosságú. „Munkánk az Underwriters Laboratories (UL) több mint tíz évvel ezelőtti kísérleteiből származó korábbi ismeretekre épül” – mondta a csapat tagja, Reidar Stølen. „A fő különbség az ő munkájukhoz képest az, hogy mi a gyújtóforrást a fotovoltaikus modulok alá helyeztük, hogy olyan tüzet hozzunk létre, amelyet a berendezés elektromos hibája okoz” – tette hozzá. Az adatok alapján ahhoz, hogy a rendszer alatti térben tűz keletkezzen és az továbbterjedjen, bizonyos mennyiségű energiára van szükség. „A szükséges energia mennyisége függ a geometriától, például az üreg távolságától, de az üregben lévő anyagoktól is” – mondta Stølen. A kutatók a hézagtávolságot variálták, de minden vizsgálatban ugyanazt a lejtést és anyagokat használták. A kísérletben acélból készült modulokat használtak, az üregben nem helyeztek el kábeleket vagy más anyagokat, a bitumenes tetőfedő membrán alatt pedig faforgácslap alapot helyeztek el. A tető dőlésszöge 30 fok volt.

A tűz időtartamát a tető egyes részein körülbelül 20 percre korlátozták, a kutatócsoport szerint a 22 mm-es forgácslapból készült tetőszerkezet elegendő tűzállósággal rendelkezett ahhoz, hogy megakadályozza a tűz átterjedését a padlásra. „Ez azt mutatja, hogy nem feltétlenül kell nagyon robusztus szerkezet ahhoz, hogy a tüzet az épületen kívül tartsuk” – emelte ki Stølen. „Ha azonban több tüzelőanyag van az építményben, akkor a tűz időtartamának és a tűzállóságnak hosszabbnak kell lennie” – világított rá.

A szakértők a tűz terjedésének egy másik mechanizmusát is megfigyelték az olvadt és égő bitumenen keresztül. Stølen szerint a lapos tetőkön végzett korábbi kutatásokhoz képest ugyanolyan típusú hatásokat láttak az üregtávolságnál, a fő különbség az, hogy a ferde tetőnél sokkal gyorsabban terjednek a lángok.

Kép: Journal of Physics, Common License CC BY 4.0

Zöld Energia

2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon

Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.

Létrehozva:

3 nap telt el a létrehozás óta

2026-09-08

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.

Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.

A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.

A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.

Tovább olvasom