Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Monokristályos és polikristályos napelemes rendszerek

Létrehozva:

|

A napelemeknek több fajtájuk is van, és attól függően, hogy mire is használják őket, több csoportra lehet osztani ezeket.

A legelterjedtebbek közé tartoznak a monokristályos és a polikristályos fajták, amelyek bár ugyanúgy elektromos áramot állítanak elő, mégis ezt más-más módon teszik. A különbség a felépítésből adódik. Az egykristályos, azaz mono típus egy folytonos rácsszerkezetű kristályt takar, amelyben az atomok szabályos geometriai rendben helyezkednek el. A hibamentességből adódóan az egykristályoknak egyedülálló tulajdonságaik vannak, különösen elektromos, mechanikai és optikai szempontból. Az alapanyagát tekintve a felvezető iparban a legelterjedtebbnek a szilícium és kisebb részben a germánium egykristály nevezhető. A félvezető eszközök készítéséhez felhasznált kristályok általában egykristályos szerkezetűek. Ezen kristályok tulajdonságait a kristályrácsba beépített idegen atomok befolyásolhatják. Azért választják sokan ezeket, mert jelenleg ez a típusú napelem képes a legnagyobb hatásfokkal napenergiát villamos energiává alakítani. Ez elérheti a 17%-ot is, ami igen jónak tekinthető.

A másik igen ismert típus a polikristályos. Itt szintén több cellából felépülő napelemről van szó, azonban ahogy a neve is mutatja, itt nem egy, hanem több kristály alkotja a rendszert. Ez speciális öntési technikával készül. Gyártási technológiája hasonló a félvezetők gyártásához, mint a tranzisztorok, processzorok, memóriák. A polikristályos alapanyagot speciális, úgynevezett irányított lehűlési gradiensű öntési eljárással nyerik a tisztított szilíciumból. Magyarországon az egyik legelterjedtebb típusnak számítanak, még akkor is, amikor egyértelműen kisebb hatásfokkal működnek az egykristályosokkal összehasonlítva. A hatásfok nagyjából 13%.

És hogy melyik a jobb? Nos, a szakértők a hazai viszonyokat tekintve úgy tartják, hogy ezen az éghajlati övön semmi sem indokolja a monokristályos napelem alkalmazását. Gyakori érv az, hogy ha korlátozott hely áll rendelkezésre és teljes mértékben ki akarja az ember használni azt napelemes energiatermelésre, akkor monokristályosat kell alkalmazni. Ez az érv sem nyom sokat a latba, ugyanis monokristályos napelem esetén a fehér felület aránya nagyobb a napelem modulon, mert a napelem cella nem négyszögletű, mint a polikristályos esetében, hanem 8 szögletű. A magasabb hatásfok miatti felület csökkenés nem egyenesen arányos a monokristályos napelem esetében. Arról nem is beszélve, hogy szinte minden esetben a polikristályos napelem ára a kedvezőbb.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Megjelent a Jedlik-program geotermális pályázatának végleges felhívása

Földhővel zöldülhet a hazai áramtermelés.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

“A Jedlik Ányos Energetikai Program 12 milliárd forinttal ösztönzi a geotermikus energiára alapozott villamosenergia- és hőtermelő rendszerek kialakítását. A pályázatokat a csütörtökön megjelent végleges felhívás szerint jövő január végétől lehet benyújtani. A kormány minden eddigit felülmúló forrásmennyiséggel segíti elő, hogy a geotermia a hazai zöldgazdaság húzóágazatává váljon” – jelentette be az MTI-nek küldött közleményében Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára. A zöldenergia-termelők beépített teljesítménye őszre meghaladta a 9 gigawattot Magyarországon. A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció összegzése szerint azonban a geotermikus áramtermelést mindössze a 2,7 megawatt (MW) elektromos kapacitással rendelkező turai kiserőmű képviseli – írta meg az alternativenergia.hu. A földhő az időjárástól függetlenül képes folyamatos termelésre megújuló alapon, ám hasznosítása magas geológiai kockázattal és jelentős beruházási költséggel jár. Az új támogatási lehetőség a pénzügyi megtérülést megkönnyítve bátoríthatja további fejlesztésekre a hazai vállalkozásokat, mutatott rá az államtitkár.

A Jedlik-program elsőként véglegesített földhős kiírása 12 milliárd forinttal segítheti hálózatra kapcsolódó, geotermális alapú hő- és villamosenergia termelő rendszerek kialakítását meglévő termelő és visszasajtoló kútra alapozva. Egy projektre legalább 1 milliárd forint ítélhető meg. A keretösszeg akár teljes egészében egyetlen fejlesztés megvalósítására fordítható. Beruházási helyszínként Budapest kivételével az ország bármely területe szóba jöhet. A pályázatokat megfelelő felkészülési idővel először 2026. január 26. és 2026. február 27. között, majd szükség esetén további két szakaszban lehet benyújtani. A nyertes projekteket a megkezdésüktől számított három éven belül be kell fejezni – ismertette a részleteket.

Czepek Gábor kiemelte: “Magyarország már most Európa első öt állama közé tartozik a geotermikus energia hasznosításában. A Jedlik Ányos Energetikai Program a kiváló hazai adottságokra építve összesen 41 milliárd forintos pályázataival célozza meg a további térnyerés felpörgetését.” Az egyik földhős kiírás összesen 10 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kínál majd az első kútfúrások kiadásaihoz. A legnagyobb forrásmennyiséget, 19 milliárd forintot kamatmentes hitelként hívhatják le az iparági vállalkozások geotermikus hőtermelő beruházásaikhoz. A népszerű programcsomag másként is élénkíti a földhős felfutást. Mint azt az államtitkár felidézte, a távhőtermelők és távhőszolgáltatók rendszereik zöldítéséhez kaphatnak állami hozzájárulást a Jedlik Ányos Energetikai Programban. A 96 milliárd forint összértékű pályázatok a geotermikus energia fokozott hasznosítását is előmozdíthatják a távfűtésben, akár földgáz kiváltásával mértékelve az importkitettségeket.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák