Zöld Energia

Monokristályos és polikristályos napelemes rendszerek

Létrehozva:

9 év telt el a létrehozás óta

2017-12-11

Szerző:

Hell

A napelemeknek több fajtájuk is van, és attól függően, hogy mire is használják őket, több csoportra lehet osztani ezeket.

A legelterjedtebbek közé tartoznak a monokristályos és a polikristályos fajták, amelyek bár ugyanúgy elektromos áramot állítanak elő, mégis ezt más-más módon teszik. A különbség a felépítésből adódik. Az egykristályos, azaz mono típus egy folytonos rácsszerkezetű kristályt takar, amelyben az atomok szabályos geometriai rendben helyezkednek el. A hibamentességből adódóan az egykristályoknak egyedülálló tulajdonságaik vannak, különösen elektromos, mechanikai és optikai szempontból. Az alapanyagát tekintve a felvezető iparban a legelterjedtebbnek a szilícium és kisebb részben a germánium egykristály nevezhető. A félvezető eszközök készítéséhez felhasznált kristályok általában egykristályos szerkezetűek. Ezen kristályok tulajdonságait a kristályrácsba beépített idegen atomok befolyásolhatják. Azért választják sokan ezeket, mert jelenleg ez a típusú napelem képes a legnagyobb hatásfokkal napenergiát villamos energiává alakítani. Ez elérheti a 17%-ot is, ami igen jónak tekinthető.

A másik igen ismert típus a polikristályos. Itt szintén több cellából felépülő napelemről van szó, azonban ahogy a neve is mutatja, itt nem egy, hanem több kristály alkotja a rendszert. Ez speciális öntési technikával készül. Gyártási technológiája hasonló a félvezetők gyártásához, mint a tranzisztorok, processzorok, memóriák. A polikristályos alapanyagot speciális, úgynevezett irányított lehűlési gradiensű öntési eljárással nyerik a tisztított szilíciumból. Magyarországon az egyik legelterjedtebb típusnak számítanak, még akkor is, amikor egyértelműen kisebb hatásfokkal működnek az egykristályosokkal összehasonlítva. A hatásfok nagyjából 13%.

És hogy melyik a jobb? Nos, a szakértők a hazai viszonyokat tekintve úgy tartják, hogy ezen az éghajlati övön semmi sem indokolja a monokristályos napelem alkalmazását. Gyakori érv az, hogy ha korlátozott hely áll rendelkezésre és teljes mértékben ki akarja az ember használni azt napelemes energiatermelésre, akkor monokristályosat kell alkalmazni. Ez az érv sem nyom sokat a latba, ugyanis monokristályos napelem esetén a fehér felület aránya nagyobb a napelem modulon, mert a napelem cella nem négyszögletű, mint a polikristályos esetében, hanem 8 szögletű. A magasabb hatásfok miatti felület csökkenés nem egyenesen arányos a monokristályos napelem esetében. Arról nem is beszélve, hogy szinte minden esetben a polikristályos napelem ára a kedvezőbb.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Megújuló energiával készül a jövő üzemanyaga: elkészült a rijekai naperőmű

Befejeződött az INA rijekai zöldhidrogén-beruházásának első szakasza.

Létrehozva:

11 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Befejeződött az INA rijekai kőolaj-finomítójában épülő, mintegy 61 millió euró értékű zöldhidrogén-beruházás első szakasza: elkészültek az üzemhez kapcsolódó naperőmű építési és szerelési munkái – írja az alternativenergia.hu. A rijekai finomító területén telepített napelemek megújuló villamos energiát termelnek majd Horvátország első kereskedelmi célú zöldhidrogén-előállító létesítménye számára. Június végére a 11 megawatt beépített teljesítményű naperőmű elérte a mechanikai készültséget, vagyis a beruházás egyik kulcseleme elkészült. A közlemény szerint ezzel teljesültek a beruházáshoz a horvát Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervből nyújtott 15 millió eurós támogatáshoz kapcsolódó első határidők is. A naperőmű üzembe helyezése előtt még záró tesztek és műszaki ellenőrzések következnek, miközben folyik az elektrolizáló berendezés telepítése is. Ennek befejezése 2026 végére várható.

A beruházás helyszínét csütörtökön megtekintette Ortutay Zsuzsanna, az INA igazgatótanácsának elnöke, valamint Gordan Kolak, a projekt fővállalkozójaként dolgozó horvát elektromos, közlekedési és energiaipari vállalat, a Koncar igazgatótanácsának elnöke. Ortutay Zsuzsanna a közlemény szerint hangsúlyozta: a megújuló hidrogén előállítására irányuló beruházás az INA egyik kiemelt stratégiai projektje, amely hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, fenntarthatóbbá teszi a finomítói működést, és új lehetőségeket nyit a horvátországi zöldhidrogén-piac fejlesztésében. Kiemelte azt is, hogy a projekt hazai partnerek bevonásával valósul meg.

Gordan Kolak szerint az első szakasz lezárása azt bizonyítja, hogy a horvát szakértelem és ipari kapacitás képes megfelelni az energiaátmenet összetett kihívásainak. A Koncar igazgatótanácsának elnöke a projektet a régió első kereskedelmi célú zöldhidrogén-előállító üzemének és Horvátország egyik legjelentősebb energetikai beruházásának nevezte. A létesítmény tervezett kapacitása évi mintegy 1500 tonna zöld hidrogén. Az első zöldhidrogén-molekulák előállítása 2027-ben várható. A megtermelt hidrogént elsősorban közlekedési célra értékesítenék, de felhasználnák a rijekai finomító termelési folyamataiban is.

Az INA 2024 áprilisában jelentette be, hogy új stratégiai megújulóenergia-projektekbe kezd: Rijekában zöldhidrogén-előállító üzemet, Sziszekben pedig biometán-előállító létesítményt épít. A vállalat akkori közlése szerint a beruházások célja az INA zöld átállásának támogatása, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és az energiahatékonyság növelése.

Tovább olvasom