Zöldinfó
Nagy értékű számítógépes eszközparkkal szerelhetik fel az ELTE okoslaboratóriumát
A Lenovo Magyarország felajánlásának köszönhetően összesen 10 millió forint értékben, 150 darab számítástechnikai eszközzel bővül a befejezés előtt álló Super Smart Lab projekt az ELTE Kémiai Intézetében. Az épülő okoslaboratórium a tervek szerint a következő tanévtől segítheti a vegyészek új generációinak digitális oktatásfejlesztéssel összhangban lévő képzését. A Super Smart Lab a Digitális Kémiai Központ fontos részét képezi, amely 2025. februárjában megkapta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) „Ígéretesen Fejlődő Kutatási Infrastruktúra” tanúsítványát.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2022-ben indította el a „Gyakorlatorientált felsőfokú képzés infrastrukturális és készségfejlesztés az ELTE-n” című projektet, amelynek egyik legfontosabb eleme a TTK Kémia Intézetében épülő Super Smart Lab. A legmodernebb technológiákkal felszerelt oktató laboratórium az elmúlt évtized legnagyobb kémiai beruházása az egyetemen, melynek célja, hogy a hallgatók a világ bármelyik vegyipari tudományos műhelyében vagy vállalatában hasznosítható tudással gyarapodjanak. Napjaink egyik komoly kihívása a természettudományos képzésben, hogy az egyre nagyobb hiánynak számító vegyész utánpótlás képzést minél magasabb színvonalon lehessen biztosítani, ezzel is motiválva a fiatalokat, hogy ezt a szép pályát válasszák.
Ahogy Kacskovics Imre, az ELTE Természettudományi Kar dékánja korábban megfogalmazta, a Kémiai Intézetben olyan szakemberek képzése a cél, akik a modern kémia elveit a smart technológiákkal ötvözve képesek lesznek innovatív megoldásokat találni korunk tudományos és vegyipari kihívásaira. A Super Smart Lab projekt az elmúlt évtized legnagyobb kémiai beruházása az egyetemen, mely kapcsán az Intézet örömmel működik együtt vállalati partnerekkel is, melyre a mostani együttműködés is remek példa: a Lenovo Magyarország 10 millió forint értékű laptoppal és egyéb informatikai eszközzel támogatja a labor megvalósítását.
A gépeket március 19-én, szerdán ünnepélyes keretek között adta át az ELTE Természettudományi Karán Lukács Anita, a Lenovo Magyarország ügyvezető igazgatója, aki kiemelte: „A Lenovo, mint legnagyobb globális és hazai számítógép gyártó, évekre visszanyúló partnerkapcsolatot ápol az ELTE-vel. A Super Smart Lab projektet kiemelten szeretnénk támogatni, hiszen itt okoseszközeink hozzájárulnak a tudósok új generációinak képzéséhez.”
Az egyetem képviseletében Scheuer Gyula kancellár, Kacskovics Imre, a Kar dékánja, Szalai István és Tarczay György, a Kémiai Intézet igazgatója és igazgatóhelyettese, valamint Ritter Dávid, az ELTE Informatikai Igazgatóság vezetője, egyben a megvalósítást lehetővé tevő EU Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alapból (RRF) finanszírozott, központi koordinációval megvalósuló projekt felelőse vette át a gépeket. Az új eszközök beépítése az épülő laboratóriumba hamarosan megkezdődik, és a közeljövőben használatba is vehetik a hallgatók.
Az új eszközpark egy fontos mérföldkő a Digitális Kémiai Központ fejlesztésében, amely magában foglalja az elméleti kémiai kutatócsoportok jelenlegi tudományos kompetenciáját és infrastruktúráját, valamint az építés alatt álló Super Smart Lab létesítményt is. Az épülő laboratórium és közösségi tér tehát nem csak a legkorszerűbb felszereléssel, de komoly szakmai háttértudással is rendelkezik, ami garanciát jelent az egyetemre érkező hallgatóknak, hogy képzésük valóban a lehető legmagasabb színvonalon valósul meg.
Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Zöldinfó
Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást
Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.
A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.
A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.
A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.
A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöld Közlekedés16 óra telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
