Zöldinfó
Nagy értékű számítógépes eszközparkkal szerelhetik fel az ELTE okoslaboratóriumát
A Lenovo Magyarország felajánlásának köszönhetően összesen 10 millió forint értékben, 150 darab számítástechnikai eszközzel bővül a befejezés előtt álló Super Smart Lab projekt az ELTE Kémiai Intézetében. Az épülő okoslaboratórium a tervek szerint a következő tanévtől segítheti a vegyészek új generációinak digitális oktatásfejlesztéssel összhangban lévő képzését. A Super Smart Lab a Digitális Kémiai Központ fontos részét képezi, amely 2025. februárjában megkapta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) „Ígéretesen Fejlődő Kutatási Infrastruktúra” tanúsítványát.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2022-ben indította el a „Gyakorlatorientált felsőfokú képzés infrastrukturális és készségfejlesztés az ELTE-n” című projektet, amelynek egyik legfontosabb eleme a TTK Kémia Intézetében épülő Super Smart Lab. A legmodernebb technológiákkal felszerelt oktató laboratórium az elmúlt évtized legnagyobb kémiai beruházása az egyetemen, melynek célja, hogy a hallgatók a világ bármelyik vegyipari tudományos műhelyében vagy vállalatában hasznosítható tudással gyarapodjanak. Napjaink egyik komoly kihívása a természettudományos képzésben, hogy az egyre nagyobb hiánynak számító vegyész utánpótlás képzést minél magasabb színvonalon lehessen biztosítani, ezzel is motiválva a fiatalokat, hogy ezt a szép pályát válasszák.
Ahogy Kacskovics Imre, az ELTE Természettudományi Kar dékánja korábban megfogalmazta, a Kémiai Intézetben olyan szakemberek képzése a cél, akik a modern kémia elveit a smart technológiákkal ötvözve képesek lesznek innovatív megoldásokat találni korunk tudományos és vegyipari kihívásaira. A Super Smart Lab projekt az elmúlt évtized legnagyobb kémiai beruházása az egyetemen, mely kapcsán az Intézet örömmel működik együtt vállalati partnerekkel is, melyre a mostani együttműködés is remek példa: a Lenovo Magyarország 10 millió forint értékű laptoppal és egyéb informatikai eszközzel támogatja a labor megvalósítását.
A gépeket március 19-én, szerdán ünnepélyes keretek között adta át az ELTE Természettudományi Karán Lukács Anita, a Lenovo Magyarország ügyvezető igazgatója, aki kiemelte: „A Lenovo, mint legnagyobb globális és hazai számítógép gyártó, évekre visszanyúló partnerkapcsolatot ápol az ELTE-vel. A Super Smart Lab projektet kiemelten szeretnénk támogatni, hiszen itt okoseszközeink hozzájárulnak a tudósok új generációinak képzéséhez.”
Az egyetem képviseletében Scheuer Gyula kancellár, Kacskovics Imre, a Kar dékánja, Szalai István és Tarczay György, a Kémiai Intézet igazgatója és igazgatóhelyettese, valamint Ritter Dávid, az ELTE Informatikai Igazgatóság vezetője, egyben a megvalósítást lehetővé tevő EU Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alapból (RRF) finanszírozott, központi koordinációval megvalósuló projekt felelőse vette át a gépeket. Az új eszközök beépítése az épülő laboratóriumba hamarosan megkezdődik, és a közeljövőben használatba is vehetik a hallgatók.
Az új eszközpark egy fontos mérföldkő a Digitális Kémiai Központ fejlesztésében, amely magában foglalja az elméleti kémiai kutatócsoportok jelenlegi tudományos kompetenciáját és infrastruktúráját, valamint az építés alatt álló Super Smart Lab létesítményt is. Az épülő laboratórium és közösségi tér tehát nem csak a legkorszerűbb felszereléssel, de komoly szakmai háttértudással is rendelkezik, ami garanciát jelent az egyetemre érkező hallgatóknak, hogy képzésük valóban a lehető legmagasabb színvonalon valósul meg.
Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Zöldinfó
Erdők, klímavédelem, szemléletformálás: átfogó zöldfordulat az agrártárcánál
Teremtett világunk egyik legnagyobb szépsége a téli erdő, az állami erdők ilyenkor mindenki számára nyitottak, hozzájárulva az egészségmegőrzéshez.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az állami erdészeti társaságok az elmúlt évtizedben megvalósult 42 milliárd forintnyi turisztikai fejlesztése mellett, évente 4-5 milliárd forintot fordítanak a rekreációs infrastruktúra működtetésére saját költségvetésükből – írja az alternativenergia.hu a tárcavezető által nyilatkozottakat. Hangsúlyozta: “erdeink jelentősen hozzájárulnak klímavédelmi céljaink eléréséhez is. 2019 óta már csaknem 200 millió új fát ültettünk el országszerte. Magyarország erdőterülete az elmúlt száz év alatt megduplázódott, ami a magyar gazdák és az erdészek összefogásának eredménye”. Mint mondta, a Településfásítási Program “a rendszerváltás óta a legnagyobb belterületi fásítási kezdeményezés”, amelynek keretében 2026 végére már a százezredik fát is elültették. A miniszter kiemelte: a gyermekek szemléletformálása is kiemelten fontos célkitűzés, az iskolákban zajló Erdő Program mára a legnagyobb környezeti nevelési kezdeményezéssé vált. A program erdőpedagógiai foglalkozásain már 114 ezer gyermek vett részt országszerte – tette hozzá.
Nagy István videójában szólt arról is, hogy a közös agrárpolitika stratégiai terv keretében a kormány a korábbihoz képest háromszor annyi, összesen mintegy 310 milliárd forintnyi forrást fordít a magyar erdők megőrzésére, területük növelésére és minőségük javítására. “Minden elültetett fa egy újabb lépés egy egészségesebb jövő felé! Nem állunk meg, jövőre is folytatjuk” – hangoztatta. Az Agrárminisztériumnak az MTI-hez szombaton eljuttatott közleménye szerint a szakszerű erdőkezelésnek és a környezeti edukációnak kiemelt szerepe van abban, hogy közelebb kerüljünk a kitűzött klímavédelmi célok eléréséhez. Ismertetésük szerint az országfásítási program 2019-es meghirdetése óta csaknem 200 millió darab új fát ültettek el hazánk erdőterületének növelése érdekében. Ebből több mint 172 millió fa a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítéseivel került a földbe.
Az állami erdészeti társaságok közreműködésének köszönhetően 4,3 millió fával gyarapodott az Újszülöttek Erdeje Program, amely őshonos fajokból álló elegyes erdőállományok létesítésével évente több, mint 1 millió facsemete elültetésével járul hozzá hazánk klímavédelmi céljainak teljesüléséhez. Ugyanakkor 7 milliót tettek ki a mintafásítási kezdeményezések, és a természetes úton befásodott területek erdővé alakítására is 430 ezer facsemetét használtak fel az állami erdészeti társaságok szakemberei – írták. Közleményük szerint az elmúlt több mint 5 évben a legtöbb erdőt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében telepítették 5829 hektáron, ezt követi Hajdú-Bihar vármegye, ahol 2614 és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, ahol 2396 hektárnyit telepítettek.
A Településfásítási Program a rendszerváltás óta az ország legnagyobb, belterületi fásítási kezdeményezése, melynek idei, 5. ütemére vonatkozóan 1,320 milliárd forint a keret, ez az összeg az eredetileg tervezettnek és a korábbiaknak több mint a duplája – emelte ki a tárca. Idén minden korábbinál nagyobb volt az érdeklődés, ezért az összes, több mint 1700 település fához juthatott. 2026 tavaszára már több mint 76 ezer sorfát ültettek el országszerte a vidéki településeken – olvasható a közleményben.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaOlcsó és hatékony megoldás a homokkal tárolt napenergia a főzésben?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaZöldebb közvilágítás vidéken: megszülettek az első döntések a Jedlik Ányos Programban
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaLehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFosszilis hőtermelést vált ki új elektromos fejlesztés a székesfehérvári távhőben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÉvente több ezer háztartás fogyasztását váltja ki egy fejlesztési program
