Zöldinfó
Nagy értékű számítógépes eszközparkkal szerelhetik fel az ELTE okoslaboratóriumát
A Lenovo Magyarország felajánlásának köszönhetően összesen 10 millió forint értékben, 150 darab számítástechnikai eszközzel bővül a befejezés előtt álló Super Smart Lab projekt az ELTE Kémiai Intézetében. Az épülő okoslaboratórium a tervek szerint a következő tanévtől segítheti a vegyészek új generációinak digitális oktatásfejlesztéssel összhangban lévő képzését. A Super Smart Lab a Digitális Kémiai Központ fontos részét képezi, amely 2025. februárjában megkapta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) „Ígéretesen Fejlődő Kutatási Infrastruktúra” tanúsítványát.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2022-ben indította el a „Gyakorlatorientált felsőfokú képzés infrastrukturális és készségfejlesztés az ELTE-n” című projektet, amelynek egyik legfontosabb eleme a TTK Kémia Intézetében épülő Super Smart Lab. A legmodernebb technológiákkal felszerelt oktató laboratórium az elmúlt évtized legnagyobb kémiai beruházása az egyetemen, melynek célja, hogy a hallgatók a világ bármelyik vegyipari tudományos műhelyében vagy vállalatában hasznosítható tudással gyarapodjanak. Napjaink egyik komoly kihívása a természettudományos képzésben, hogy az egyre nagyobb hiánynak számító vegyész utánpótlás képzést minél magasabb színvonalon lehessen biztosítani, ezzel is motiválva a fiatalokat, hogy ezt a szép pályát válasszák.
Ahogy Kacskovics Imre, az ELTE Természettudományi Kar dékánja korábban megfogalmazta, a Kémiai Intézetben olyan szakemberek képzése a cél, akik a modern kémia elveit a smart technológiákkal ötvözve képesek lesznek innovatív megoldásokat találni korunk tudományos és vegyipari kihívásaira. A Super Smart Lab projekt az elmúlt évtized legnagyobb kémiai beruházása az egyetemen, mely kapcsán az Intézet örömmel működik együtt vállalati partnerekkel is, melyre a mostani együttműködés is remek példa: a Lenovo Magyarország 10 millió forint értékű laptoppal és egyéb informatikai eszközzel támogatja a labor megvalósítását.
A gépeket március 19-én, szerdán ünnepélyes keretek között adta át az ELTE Természettudományi Karán Lukács Anita, a Lenovo Magyarország ügyvezető igazgatója, aki kiemelte: „A Lenovo, mint legnagyobb globális és hazai számítógép gyártó, évekre visszanyúló partnerkapcsolatot ápol az ELTE-vel. A Super Smart Lab projektet kiemelten szeretnénk támogatni, hiszen itt okoseszközeink hozzájárulnak a tudósok új generációinak képzéséhez.”
Az egyetem képviseletében Scheuer Gyula kancellár, Kacskovics Imre, a Kar dékánja, Szalai István és Tarczay György, a Kémiai Intézet igazgatója és igazgatóhelyettese, valamint Ritter Dávid, az ELTE Informatikai Igazgatóság vezetője, egyben a megvalósítást lehetővé tevő EU Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alapból (RRF) finanszírozott, központi koordinációval megvalósuló projekt felelőse vette át a gépeket. Az új eszközök beépítése az épülő laboratóriumba hamarosan megkezdődik, és a közeljövőben használatba is vehetik a hallgatók.
Az új eszközpark egy fontos mérföldkő a Digitális Kémiai Központ fejlesztésében, amely magában foglalja az elméleti kémiai kutatócsoportok jelenlegi tudományos kompetenciáját és infrastruktúráját, valamint az építés alatt álló Super Smart Lab létesítményt is. Az épülő laboratórium és közösségi tér tehát nem csak a legkorszerűbb felszereléssel, de komoly szakmai háttértudással is rendelkezik, ami garanciát jelent az egyetemre érkező hallgatóknak, hogy képzésük valóban a lehető legmagasabb színvonalon valósul meg.
Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Zöldinfó
Egyre súlyosabb az erdőtüzek helyzete Európában
A rekordszámú erdőtüzek határozottabb uniós fellépést igényelnek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Unió területén tavaly jelentették az eddigi legpusztítóbb erdőtüzeket, több mint egymillió hektárnyi földterület égett le, ami a megelőzés és a felkészülés terén határozottabb uniós fellépést igényel – közölte Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának felügyelete alatt működő Európai Erdőtűz-információs Rendszer (EFFIS). A jelentés szerint 2025-ben 7783 erdőtüzet jelentettek 25 uniós országban, március végére már több mint 100 ezer hektárnyi terület pusztult el – részletezte az alternativenergia.hu. A helyzet a nyár folyamán különösen a Földközi-tenger térségében romlott, ahol egy elhúzódó augusztusi hőhullám 22 nagyobb tüzet okozott: csak Portugáliában és Spanyolországban 460 585 hektárt égett le, ami a legégett területek mintegy felét tette ki. Megjegyezték: Európa-szerte, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában 2,2 millió hektáron pusztítottak a lángok tavaly. Ukrajna szenvedte el a legsúlyosabb erdőtüzeket. Kiemelték: a korábbi évek tapasztalatai szerint az erdőtüzek az év korai szakaszában, akár már márciusban jelentkeznek és jobban elhúzódnak. Az egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok miatt az erdőtüzek magasabb szélességi körökre terjednek át, és a korábban alacsony kockázatúnak tekintett régiókat is érintik.
“A rekordokat döntő tavalyi év nem kivételes az erdőtüzek száma és intenzitása tekintetében, hanem egy erősebb, összehangoltabb európai válaszlépés megtételére szóló felhívás” – fogalmaztak. Emlékezettek, az Európai Bizottság nemrégiben új stratégiát fogadott el a növekvő erdőtüzek veszélyének kezelésére, amely a megelőzésre, a felkészültségre, a reagálásra és a helyreállításra is összpontosít. Konkrét intézkedéseket határoz meg mind uniós, mind nemzeti szinten.
A stratégia a fenntartható földgazdálkodás és a természet helyreállítása révén elősegíti a tűznek jobban ellenálló tájak kialakítását, megerősíti a korai figyelmeztetést és a folyamatos figyelést az EFFIS és a Copernicus műholdas megfigyelőprogram révén. Növeli a tűzoltási kapacitást egy uniós repülőgép flottával, a tűzoltók előzetes bevetésével és egy új európai tűzoltó központ létrehozásával Cipruson. Foglalkozik emellett a lakosság felkészítésével, a tűz utáni helyreállítással és az erdőtüzek kockázatának az uniós finanszírozási keretekbe való integrálásával. Ezzel a stratégiával Európa már nemcsak szezonális módon alkalmazkodik az erdőtüzek kockázatához, hanem strukturális jellegűen – tették hozzá.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaPasszold vissza, Tesó! – újraindult a használt mobilok gyűjtése
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÁllami pénz a korszerűsítésre: akár önerő nélkül is belevághat
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaEnergiafordulat Magyarországon: egyre több napelem mellé jönnek a tárolók
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi magyar szigetelőanyag: környezetbarát és tartós megoldás szalmából
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint kétmillió hektár sorsa a tét: így védenék meg a magyar erdőket
