Zöldinfó
Nagy értékű számítógépes eszközparkkal szerelhetik fel az ELTE okoslaboratóriumát
A Lenovo Magyarország felajánlásának köszönhetően összesen 10 millió forint értékben, 150 darab számítástechnikai eszközzel bővül a befejezés előtt álló Super Smart Lab projekt az ELTE Kémiai Intézetében. Az épülő okoslaboratórium a tervek szerint a következő tanévtől segítheti a vegyészek új generációinak digitális oktatásfejlesztéssel összhangban lévő képzését. A Super Smart Lab a Digitális Kémiai Központ fontos részét képezi, amely 2025. februárjában megkapta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) „Ígéretesen Fejlődő Kutatási Infrastruktúra” tanúsítványát.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2022-ben indította el a „Gyakorlatorientált felsőfokú képzés infrastrukturális és készségfejlesztés az ELTE-n” című projektet, amelynek egyik legfontosabb eleme a TTK Kémia Intézetében épülő Super Smart Lab. A legmodernebb technológiákkal felszerelt oktató laboratórium az elmúlt évtized legnagyobb kémiai beruházása az egyetemen, melynek célja, hogy a hallgatók a világ bármelyik vegyipari tudományos műhelyében vagy vállalatában hasznosítható tudással gyarapodjanak. Napjaink egyik komoly kihívása a természettudományos képzésben, hogy az egyre nagyobb hiánynak számító vegyész utánpótlás képzést minél magasabb színvonalon lehessen biztosítani, ezzel is motiválva a fiatalokat, hogy ezt a szép pályát válasszák.
Ahogy Kacskovics Imre, az ELTE Természettudományi Kar dékánja korábban megfogalmazta, a Kémiai Intézetben olyan szakemberek képzése a cél, akik a modern kémia elveit a smart technológiákkal ötvözve képesek lesznek innovatív megoldásokat találni korunk tudományos és vegyipari kihívásaira. A Super Smart Lab projekt az elmúlt évtized legnagyobb kémiai beruházása az egyetemen, mely kapcsán az Intézet örömmel működik együtt vállalati partnerekkel is, melyre a mostani együttműködés is remek példa: a Lenovo Magyarország 10 millió forint értékű laptoppal és egyéb informatikai eszközzel támogatja a labor megvalósítását.
A gépeket március 19-én, szerdán ünnepélyes keretek között adta át az ELTE Természettudományi Karán Lukács Anita, a Lenovo Magyarország ügyvezető igazgatója, aki kiemelte: „A Lenovo, mint legnagyobb globális és hazai számítógép gyártó, évekre visszanyúló partnerkapcsolatot ápol az ELTE-vel. A Super Smart Lab projektet kiemelten szeretnénk támogatni, hiszen itt okoseszközeink hozzájárulnak a tudósok új generációinak képzéséhez.”
Az egyetem képviseletében Scheuer Gyula kancellár, Kacskovics Imre, a Kar dékánja, Szalai István és Tarczay György, a Kémiai Intézet igazgatója és igazgatóhelyettese, valamint Ritter Dávid, az ELTE Informatikai Igazgatóság vezetője, egyben a megvalósítást lehetővé tevő EU Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alapból (RRF) finanszírozott, központi koordinációval megvalósuló projekt felelőse vette át a gépeket. Az új eszközök beépítése az épülő laboratóriumba hamarosan megkezdődik, és a közeljövőben használatba is vehetik a hallgatók.
Az új eszközpark egy fontos mérföldkő a Digitális Kémiai Központ fejlesztésében, amely magában foglalja az elméleti kémiai kutatócsoportok jelenlegi tudományos kompetenciáját és infrastruktúráját, valamint az építés alatt álló Super Smart Lab létesítményt is. Az épülő laboratórium és közösségi tér tehát nem csak a legkorszerűbb felszereléssel, de komoly szakmai háttértudással is rendelkezik, ami garanciát jelent az egyetemre érkező hallgatóknak, hogy képzésük valóban a lehető legmagasabb színvonalon valósul meg.
Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem
Zöldinfó
A válaszadók 77 százaléka a természetvédelmet helyezné előtérbe a Balatonnál
A magyarok többsége szigorúbban védené a Balatont a túlzott beépítéstől.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Balaton védelmét a többség az államtól várja, és akár a természeti kockázattal járó beruházások felfüggesztését, az ilyen területeket érintő állami kisajátítást vagy az építési tilalom bevezetését is támogatná – derül ki a 21 Kutatóközpont októberi, reprezentatív országos kutatásából. A kutatóközpont kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a felmérés 2026. október 13–15. között zajlott, ezer fő megkérdezésével, az European Climate Foundation megrendelésére – írja az alternativenergia.hu. Az eredmények szerint a megkérdezettek 65 százaléka gondolja úgy, hogy a Balaton partját túlságosan beépítették az elmúlt időszakban, míg 15 százalék ezzel ellentétes véleményen van. A válaszadók ötöde nem tudott véleményt formálni a kérdésben. A megkérdezettek 60 százaléka szerint nincs elég szabadstrand a Balaton partján, 20 százalék viszont úgy véli, hogy elegendő a hozzáférhető partszakasz.
A Balaton-parti beépítésekről a válaszadók több mint háromnegyede, 77 százaléka szerint elsősorban a természetvédelmi szempontokat kellene figyelembe venni, míg 13 százalék inkább a gazdasági és befektetői szempontokat helyezné előtérbe. Azzal, hogy fel kellene-e függeszteni a beruházások engedélyezését, illetve kivitelezését mindaddig, amíg tudományos vizsgálat készül a környezeti hatásokról, a válaszadók 44 százaléka teljes mértékben egyetért. További 28 százalék inkább támogatná az intézkedést, míg 23 százalék ellenezné a felfüggesztést.
A megkérdezettek 55 százaléka szerint elsődlegesen az állam felelőssége, hogy a Balatont mint természeti értéket megőrizze. Második helyen a helyi önkormányzatok állnak 22 százalékkal, míg a lakosságot 9 százalék jelölte meg. A kérdőív két lehetséges intézkedés támogatottságára is kitért: a kisajátításra és az építési tilalomra. A válaszadók 72 százaléka támogatná, hogy az állam akár kisajátítással védje meg az érzékeny Balaton menti területeket, 21 százalékuk viszont ellenzi ezt a kezdeményezést. Emellett 57 százalék teljes mértékben, további 27 százalék pedig inkább támogatja a teljes építési tilalom bevezetését a kiemelt fontosságú Balaton-parti területeken.
Összességében a kutatás eredményeiből az rajzolódik ki, hogy a többség támogatná, ha az állam fellépne a Balaton természeti értékeinek védelmében a beruházókkal szemben – összegezte az eredményeket a 21 Kutatóközpont. A közlemény szerint a véleménykülönbségekben az is megmutatkozott, hogy azok, akik soha nem látogatják a Balatont, kevésbé tudtak állást foglalni a kérdésekben, és bizonyos esetekben kevésbé elkötelezettek a tó védelme mellett, mint a rendszeres látogatók. A telefonos adatfelvételben az interjúalanyok kiválasztásának súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján történt, lakóhely, nem, kor és iskolai végzettség szerint.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTovábbra is Magyarország az orosz vezetékes földgáz legnagyobb uniós importőre
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA szennyezés már nem érheti meg: emelkednek a környezetvédelmi bírságok
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaAkár 1,6 millió forint támogatás jár az otthoni akkumulátorokra Lengyelországban
