Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Napelemeket helyeznek az autópályákra – innováció a közlekedésben

A napelemes szalagkorlátot még idén elkezdik tesztelni Olaszországban.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Napelemes, autópályák és közutak számára fejlesztett szalagkorlátról rántotta le a leplet a spanyolországi Tecnalia és az olasz Vita International – számol be a PV Magazine. A cégek még idén megkezdik a kísérletezést az olaszországi Torino és Trieszt közötti autópálya kiszolgálóterületének egy 100 méteres szakaszán, a cél az, hogy minden évszakban felmérjék a rendszer teljesítményét. A projekt az európai Liaison projekt része, amely a közlekedési infrastruktúra körforgását és fenntarthatóságát támogatja.

Eduardo Román, a Tecnalia napelemes csoportjának vezetője szerint a rendszer várhatóan évente kilométerenként mintegy 25 MWh-t termel majd. Irina Mella Burlacu, a Vita International alapítója hozzátette: a speciális szalagkorlát egy enyhén felfelé döntött sík lapot tartalmaz, a napelemet erre telepítik. A szakértő szerint ez a kialakítás a motorosok számára extra biztonsági funkciót is jelent.

Burlacu kiemelte: a fotovoltaikus szalagkorlát által biztosított áramot közvilágításra, közlekedési jelzésekre és alagutak szellőztetésére fogják fordítani, ezzel csökkentve az üzemeltetők energiaköltségeit. A hálózathoz való hozzáféréssel nem rendelkező területeken a fejlesztés a jelzőtáblákat és a világítást is elláthatja.

Advertisement

Európában közel 137 ezer kilométernyi úthálózat található, amely jelentős napenergia-termelési potenciállal rendelkezik. Az utak napelemes átalakításával több mint 8 millió ember áramigényét lehetne ellátni. Az infrastruktúrát folyamatosan korszerűsítik, többek között fejlesztik az útburkolatot, a fotovoltaikus beruházásokat ennek részeként lehetne elvégezni.

2020-ban az Európai Unió több mint 600 millió tonna aggregátumot, közel 44 millió tonna cementet és több mint 208 millió tonna aszfaltot használt fel útépítésre és karbantartásra. David García Sánchez, a Liaison koordinátora szerint a közlekedési infrastruktúra építőmérnöki megoldásai történelmileg szén-dioxid-intenzívek voltak. Úgy látja, az infrastruktúra élettartamát meg kell hosszabbítani, és körkörös megoldásokat kell bevezetni.

Advertisement

A Liaison a szerződéskötési és ajánlattételi folyamatok előmozdítására összpontosítva támogatja technológiák bevezetését. A projektben többek között olyan betonlapokat is fejlesztenek, amelyek cement helyett környezetbarát geopolimereket tartalmaznak.

Advertisement

Zöld Energia

A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban

Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.

Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.

A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák