Zöld Energia

Napelemeket helyeznek az autópályákra – innováció a közlekedésben

A napelemes szalagkorlátot még idén elkezdik tesztelni Olaszországban.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-04-12

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Napelemes, autópályák és közutak számára fejlesztett szalagkorlátról rántotta le a leplet a spanyolországi Tecnalia és az olasz Vita International – számol be a PV Magazine. A cégek még idén megkezdik a kísérletezést az olaszországi Torino és Trieszt közötti autópálya kiszolgálóterületének egy 100 méteres szakaszán, a cél az, hogy minden évszakban felmérjék a rendszer teljesítményét. A projekt az európai Liaison projekt része, amely a közlekedési infrastruktúra körforgását és fenntarthatóságát támogatja.

Eduardo Román, a Tecnalia napelemes csoportjának vezetője szerint a rendszer várhatóan évente kilométerenként mintegy 25 MWh-t termel majd. Irina Mella Burlacu, a Vita International alapítója hozzátette: a speciális szalagkorlát egy enyhén felfelé döntött sík lapot tartalmaz, a napelemet erre telepítik. A szakértő szerint ez a kialakítás a motorosok számára extra biztonsági funkciót is jelent.

Burlacu kiemelte: a fotovoltaikus szalagkorlát által biztosított áramot közvilágításra, közlekedési jelzésekre és alagutak szellőztetésére fogják fordítani, ezzel csökkentve az üzemeltetők energiaköltségeit. A hálózathoz való hozzáféréssel nem rendelkező területeken a fejlesztés a jelzőtáblákat és a világítást is elláthatja.

Európában közel 137 ezer kilométernyi úthálózat található, amely jelentős napenergia-termelési potenciállal rendelkezik. Az utak napelemes átalakításával több mint 8 millió ember áramigényét lehetne ellátni. Az infrastruktúrát folyamatosan korszerűsítik, többek között fejlesztik az útburkolatot, a fotovoltaikus beruházásokat ennek részeként lehetne elvégezni.

2020-ban az Európai Unió több mint 600 millió tonna aggregátumot, közel 44 millió tonna cementet és több mint 208 millió tonna aszfaltot használt fel útépítésre és karbantartásra. David García Sánchez, a Liaison koordinátora szerint a közlekedési infrastruktúra építőmérnöki megoldásai történelmileg szén-dioxid-intenzívek voltak. Úgy látja, az infrastruktúra élettartamát meg kell hosszabbítani, és körkörös megoldásokat kell bevezetni.

A Liaison a szerződéskötési és ajánlattételi folyamatok előmozdítására összpontosítva támogatja technológiák bevezetését. A projektben többek között olyan betonlapokat is fejlesztenek, amelyek cement helyett környezetbarát geopolimereket tartalmaznak.

Zöld Energia

Mi történne, ha a rekorderejű szelet szélturbinák hasznosítanák?

Megdőlt az országos napi szélrekord szombaton.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-16

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megdőlt az országos napi szélrekord június 13-án – közölte a HungaroMet Zrt. a honlapján vasárnap. Azt írták: szombaton egy átvonuló intenzív zápor környezetében Győr Egyetem meteorológiai állomáson kora délután óránként 99 kilométeres széllökést mértek, amellyel megdőlt az erre a napra vonatkozó legerősebb széllökés országos rekordja. Hozzátették: a korábbi, óránkénti 97,6 kilométeres rekordot Békéscsabán rögzítették, még 2018-ban – írja az alternativenergia.hu.

Mennyire volt erős a mostani szél?

A Győrben mért 99 km/órás széllökés ugyan országos napi rekordnak számít június 13-ára vonatkozóan, de messze elmarad a Magyarországon valaha mért legerősebb széltől. Az országos abszolút rekordot 172 km/órás széllökéssel tartják nyilván, amelyet a Kab-hegyen mértek 2010 decemberében. A hegyvidéki területeken rendszeresen előfordulnak a 120-150 km/órát meghaladó széllökések, míg síkvidéken a 100 km/órát meghaladó értékek már kifejezetten ritkának számítanak.

Mit jelent ez a szélenergia szempontjából?

A szélenergia-termelés szempontjából a 99 km/órás, vagyis mintegy 27,5 méter/másodperces szél rendkívül erősnek számít. A modern szélturbinák jellemzően már 10-15 km/órás szélsebességnél termelni kezdenek, a maximális teljesítményüket pedig általában 45-55 km/órás szél környékén érik el. A túl erős szelek azonban már veszélyt jelenthetnek a berendezésekre, ezért a legtöbb nagy szélturbina 90-100 km/órás szélsebesség környékén automatikusan leáll.

A világ vezető szélenergia-termelő országaiban – például Dániában, Németországban, az Egyesült Királyságban vagy Hollandiában – az éves átlagos szélsebesség a legjobb helyszíneken 20-30 km/óra között mozog, a tengeri szélerőműveknél pedig gyakran meghaladja a 35 km/órát is. A most Győrben mért 99 km/órás széllökés tehát jóval erősebb volt annál, mint amire a szélerőműveket optimálisan tervezik.

Mennyi energiát lehetne termelni ilyen széllel?

Egy korszerű, 5 megawattos szélturbina ideális körülmények között naponta akár 120 megawattóra villamos energiát is előállíthat. Ez nagyjából 30-40 magyar háztartás éves villamosenergia-fogyasztásának felel meg. Fontos azonban, hogy a 99 km/órás szél csak egy rövid ideig tartó széllökés volt, nem pedig egész nap fennálló átlagos szélsebesség. Ha elméletileg egy ilyen erősségű, de még biztonságosan hasznosítható szél egy teljes napon át fújna, egyetlen nagy szélturbina több tízezer kilowattóra energiát termelhetne, de a gyakorlatban a turbinák ilyen szélerősségnél már jellemzően leállnak a szerkezeti károk elkerülése érdekében.

Tovább olvasom