Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Napelemes drónokkal szórna internetet a Facebook

Létrehozva:

|

A világ számos eldugott pontján nincs internetkapcsolat a kedvezőtlen földrajzi viszonyok miatt. Jó növekedési lehetőség ez a Facebooknak: Mark Zuckerberg drónokkal oldja meg az Isten háta mögött a wifit.

c

Eddig az óceánok alatti optikai kábelek alkották a világháló gerincét, a holnap viszont már részben a dróninterneté lesz. Ami napenergiával megy.

Küldetésével egyezően, a Facebook továbbra is az emberek kapcsolódásának megvalósításán fáradozik -legalábbis Zuckerberg ezt a nemes hangzású cégfilozófiát emlegeti-, ebbe illeszkedik a drónstratégia. A levegőben akár egy helyben lebegésre is képes drónok ugyanis internetrouterekként működhetnek.

Advertisement

A Facebook drónja, mely a görög mitológiából kölcsönzött Aquila névre hallgat, már túl van a próbarepülésen, jelentette be a Mike Schroepfer az F8 konferencián. Igaz, ez még egy kisebb modell, amelynek működését aerodinamikai szempontokból vizsgáltak, írta a cnet.com. A Facebook technológiai vezetője hozzátette, a drón 18 000 és 27 000 méter között tud lebegni akár 3 hónapig is, állítja a The New York Times. Ahogy arra a napilap rámutatott, a drónnal úgy tudott előrukkolni a Facebook, hogy 2014-ben egyszerűen megvette az Ascenta nevű drónfejlesztő céget.
A végleges, nagyobb méretű modell tesztrepülésére a nyár folyamán kerül sor, nyilatkozta Jay Parikh a Wall Street Journalnak. Miután a Facebook, a Google és más virtuális adat-óriáscégek megütötték a bokájukat azzal, hogy széntüzelésű erőművekkel elégítették ki energiaigényük nagy részét (az egyik Facebook mogul pedig az esküvőjével verte ki a biztosítékot), a Facebook természetesen nem merte volna akkumulátoros verziót tervezni a drónból.

A napenergiával üzemeltetett repülőalkalmatosság sajátossága, hogy akkora a szárnyainak fesztávolsága, mint a Boeing 737 repülőgépé, vagyis jócskán 35 méter körül van. Mindemellett a drón súlya nem haladja egy kisebb személygépkocsi súlyát. A hírek szerint a drón paraméterei zömében megegyeznek a Solar Impulse 2 nevű napelemes repülőgépével, melyet pilóta vezet és repülés közben tölti napelemeit.

Advertisement

A Facebook tulajdonképpen növekedési lehetőségek után tapogatózik a drónokkal: üzleti stratégiája ezekre az eszközökre vonatkozóan az, hogy a telekomcégekkel karöltve internet hozzáférési szolgáltatást kínáljon a civilizációtól és annak infrastruktúrájától távol eső helyeken.

A teljes cikk itt olvasható.
http://www.piacesprofit.hu/klimablog/napenergias-dronokat-fejleszt-a-facebook/

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Vége lehet a napelemek túlmelegedésének? Új hűtési technológiát teszteltek

Szaúd-arábiai és algériai kutatók olyan passzív napelemes hűtési rendszert fejlesztettek, amely akár 9 Celsius-fokkal csökkentheti a panelek hőmérsékletét, miközben javítja a rendszer hatékonyságát.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szaúd-Arábiai és algériai kutatók olyan új, passzív hűtési megoldást fejlesztettek ki fotovoltaikus-termikus (PVT) rendszerekhez, amely lépcsőzetes légcsatornát és perforált, V alakú alumínium bordákat alkalmaz a napelemek mögött. A számítógépes szimulációk szerint a konstrukció akár 9 Celsius-fokkal is csökkentheti a napelemek felületi hőmérsékletét, miközben a rendszer maximális hőtechnikai hatásfoka elérheti a 31 százalékot. A megoldás különösen a magas napsugárzási intenzitású, száraz éghajlatú térségekben lehet érdekes. A fejlesztés alapötlete, hogy a hagyományos napelemes rendszerekben a felmelegedő modulok mögött kialakuló, viszonylag állandó légréteg akadályozhatja a hő távozását. A kutatók ezért egy lépcsőzetes kialakítású légcsatornát alkalmaztak, amelynek feladata a természetes légáramlás megzavarása és a hőátadás javítása. A rendszer további fontos elemei a perforált, V alakú alumíniumbordák, amelyek növelik a hőleadásra rendelkezésre álló felületet, valamint elősegítik a levegő keveredését.

A konstrukció egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy teljesen passzív módon működik. A levegő áramlását a hőmérséklet-különbségből eredő felhajtóerő biztosítja, így nincs szükség ventilátorokra, szivattyúkra vagy külső energiaforrásra. Ez nemcsak az energiafelhasználást csökkentheti, hanem az üzemeltetést is egyszerűbbé teheti, mivel kevesebb mozgó alkatrészre van szükség.

A kutatók az ANSYS Fluent szoftver segítségével végeztek számítógépes áramlástani és hőátadási szimulációkat. A vizsgált PVT-kollektor 2,4 méter hosszú és 0,54 méter széles volt, a szerkezetet pedig 32 fokos dőlésszögben modellezték. A napelemmodul mögött elhelyezett lépcsőzetes légcsatorna két levegőbevezető nyílással és egy kivezetéssel rendelkezett. A perforált alumíniumbordák 5 milliméter átmérőjű nyílásokat kaptak.

Advertisement

Az eredmények szerint az új konstrukció maximális hőtechnikai hatásfoka 31 százalék volt, szemben a referencia-rendszer 29,4 százalékos értékével. Az elektromos hatásfok 14,8 százalékot ért el, míg az összehasonlítási alapként használt rendszer 14,6 százalékot produkált. A legnagyobb hőteljesítmény 400 watt, az elektromos teljesítmény pedig 180 watt volt. A napelem felületi hőmérsékletét a passzív hűtési megoldás akár 9 kelvinnel, vagyis 9 Celsius-fokkal mérsékelte.

A gazdaságossági számítások derült időjárási körülmények között 5,8 éves, felhős időben pedig 7,2 éves megtérülési időt jeleztek. A kutatók becslése szerint egy tíz panelből álló rendszer évente 3,2 tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerüléséhez járulhat hozzá, ami 25 év alatt összesen 80 tonnát jelenthet.

Advertisement

A kutatás eredményeit az Ain Shams Engineering Journal című tudományos folyóiratban publikálták, „A computational investigation of a staircase-configured PVT air system with perforated V-shaped fins for passive cooling” címmel. A tanulmányban a szaúd-arábiai Al-Madinai Iszlám Egyetem, az algériai El Oued Egyetem és a Megújulóenergia-fejlesztési Központ kutatói működtek közre.

Fontos korlátozás: az eredmények számítógépes szimulációkon alapulnak, ezért a tényleges üzemi teljesítmény és a számított megtérülés igazolásához további gyakorlati tesztekre is szükség lehet.

Advertisement

 

 

Advertisement

Borítókép: pv magazine / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák