Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Napelemes drónokkal szórna internetet a Facebook

Létrehozva:

|

A világ számos eldugott pontján nincs internetkapcsolat a kedvezőtlen földrajzi viszonyok miatt. Jó növekedési lehetőség ez a Facebooknak: Mark Zuckerberg drónokkal oldja meg az Isten háta mögött a wifit.

c

Eddig az óceánok alatti optikai kábelek alkották a világháló gerincét, a holnap viszont már részben a dróninterneté lesz. Ami napenergiával megy.

Küldetésével egyezően, a Facebook továbbra is az emberek kapcsolódásának megvalósításán fáradozik -legalábbis Zuckerberg ezt a nemes hangzású cégfilozófiát emlegeti-, ebbe illeszkedik a drónstratégia. A levegőben akár egy helyben lebegésre is képes drónok ugyanis internetrouterekként működhetnek.

Advertisement

A Facebook drónja, mely a görög mitológiából kölcsönzött Aquila névre hallgat, már túl van a próbarepülésen, jelentette be a Mike Schroepfer az F8 konferencián. Igaz, ez még egy kisebb modell, amelynek működését aerodinamikai szempontokból vizsgáltak, írta a cnet.com. A Facebook technológiai vezetője hozzátette, a drón 18 000 és 27 000 méter között tud lebegni akár 3 hónapig is, állítja a The New York Times. Ahogy arra a napilap rámutatott, a drónnal úgy tudott előrukkolni a Facebook, hogy 2014-ben egyszerűen megvette az Ascenta nevű drónfejlesztő céget.
A végleges, nagyobb méretű modell tesztrepülésére a nyár folyamán kerül sor, nyilatkozta Jay Parikh a Wall Street Journalnak. Miután a Facebook, a Google és más virtuális adat-óriáscégek megütötték a bokájukat azzal, hogy széntüzelésű erőművekkel elégítették ki energiaigényük nagy részét (az egyik Facebook mogul pedig az esküvőjével verte ki a biztosítékot), a Facebook természetesen nem merte volna akkumulátoros verziót tervezni a drónból.

A napenergiával üzemeltetett repülőalkalmatosság sajátossága, hogy akkora a szárnyainak fesztávolsága, mint a Boeing 737 repülőgépé, vagyis jócskán 35 méter körül van. Mindemellett a drón súlya nem haladja egy kisebb személygépkocsi súlyát. A hírek szerint a drón paraméterei zömében megegyeznek a Solar Impulse 2 nevű napelemes repülőgépével, melyet pilóta vezet és repülés közben tölti napelemeit.

Advertisement

A Facebook tulajdonképpen növekedési lehetőségek után tapogatózik a drónokkal: üzleti stratégiája ezekre az eszközökre vonatkozóan az, hogy a telekomcégekkel karöltve internet hozzáférési szolgáltatást kínáljon a civilizációtól és annak infrastruktúrájától távol eső helyeken.

A teljes cikk itt olvasható.
http://www.piacesprofit.hu/klimablog/napenergias-dronokat-fejleszt-a-facebook/

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Amikor nem süt a nap: ezért kulcsfontosságú a most elindult paksi energiatároló

Megkezdte működését a Green Energy Investhor paksi energiatárolója.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Green Energy Investhor Zrt. (GEI) sikeresen lezárta paksi energiatároló-fejlesztésének próbaüzemét, így a rendszer megkezdte kereskedelmi működését – írja az alternativenergia.hu. A GEI paksi naperőművéhez kapcsolódó energiatároló hozzájárul a megújulóenergia-termelés kiegyensúlyozottabb és hatékonyabb hasznosításához, miközben támogatja a villamosenergia-rendszer stabilitását és rugalmasságát. A GEI szerint az energiatárolók a következő években kulcsszerepet tölthetnek be Magyarországon a megújulóenergia-alapú villamosenergia-rendszer működésében. A Green Energy Investhor Zrt. (GEI) leányvállalata, az MB Sunissimo Primo Kft. sikeresen lezárta paksi energiatároló-fejlesztésének próbaüzemét, így a rendszer megkezdte kereskedelmi működését. A 21 MVA/48 MWh névleges teljesítményű energiatároló a GEI 2024-ben üzembe helyezett paksi naperőművéhez kapcsolódik, és annak működését támogatja a villamosenergia-rendszerhez való rugalmasabb alkalmazkodással.

A fejlesztés célja az volt, hogy tovább erősítse az időjárásfüggő naperőművek működési modelljét és gazdaságosságát. Az energiatároló ugyanis lehetővé teszi, hogy a túltermelési időszakokban –például a legnagyobb napsütésben – a megtermelt villamos energiát ne kelljen visszaterhelni vagy jelentős energiamennyiséget elveszíteni, hanem azt a rendszer eltárolja, majd később – például a reggeli és esti fogyasztási csúcsok idején – visszatáplálja a hálózatba. A megoldás így hozzájárul az energiatermelés kiegyensúlyozásához, mérsékli az időjárásfüggő termelés ciklikusságából eredő ingadozásokat, és támogatja a hazai villamosenergia-rendszer stabilitását.

A GEI szerint az energiatárolók egyre fontosabb szerepet töltenek be a megújulóenergia-termelés hatékony integrációjában. „Az energiatárolás a következő években fokozatosan gazdasági szükségszerűséggé válhat a megújulóenergia-piacon. Az ilyen rendszerek egyre fontosabb szerepet töltenek be a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelésében, valamint a megújuló alapú energiatermelésből fakadó ingadozások kezelésében. Az energiatárolók nemcsak azt teszik lehetővé, hogy a megtermelt zöldenergia nagyobb arányban hasznosuljon, hanem azt is, hogy a villamosenergia akkor is rendelkezésre álljon, amikor a naperőművek éppen nem termelnek” – mondta Ritter Antal, a Green Energy Investhor vezérigazgatója.

Advertisement

Az engedélyezési folyamatok lezárását követően az energiatároló kivitelezési munkálatai 2026 februárjában kezdődtek meg. Az elmúlt hetekben pedig lezajlottak a szükséges feltöltési és kisütési tesztek, majd a 72 órás próbaüzem is sikeresen befejeződött, így a rendszer jelenleg már kereskedelmi üzemben működik.

A hazai energiatárolási piac jelenleg még fejlődésének korai szakaszában jár: a magyarországi energiatároló kapacitás jelenleg hozzávetőleg 200-300 MW teljesítmény / 400-500 MWh tárolókapacitás között alakul, amelyet elsősorban nagy, ipari léptékű rendszerek alkotnak. A piaci várakozások szerint ugyanakkor a következő 2-3 évben jelentős bővülés várható, és a hazai energiatároló kapacitás akár az 500-800 MW teljesítmény / 1-1,5 GWh tárolókapacitás szintet is elérheti. A növekedést egyaránt támogatják az állami ösztönzőprogramok – köztük a Jedlik Ányos Program –, valamint a saját beruházásban megvalósuló vállalati fejlesztések, mint például a GEI ezen fejlesztése is.

Advertisement

Hosszabb, 5-10 éves időtávon a lakossági energiatároló rendszerek megjelenése és elterjedése is meghatározó trenddé válhat. Bár ezek egyedi teljesítménye jellemzően alacsonyabb, nagy számosságuk révén érdemi szerepet tölthetnek be a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelésében, különösen megfelelő támogatási és ösztönző környezet mellett. Magyarországon jelenleg mintegy 8500-9000 MW beépített naperőművi kapacitás működik, amelyből hozzávetőleg 2000-2500 MW lakossági, háztetőre telepített napelemes rendszer. A tárolókapacitások fejlesztése így ipari és lakossági oldalon egyaránt egyre hangsúlyosabb szerepet kap.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák