Zöld Energia
Idén forgalomba kerül a magyar napelemes tetőcserép
A Terrán Generon felületére olyan speciális módon vannak integrálva a napcellák, hogy a tetőcserepek felhelyezése és megjelenése szinte megegyezik a hagyományos termékkel.
Gódi Attila kiemelte, a vállalat növekedéséhez járul hozzá a cég és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közös fejlesztése is, az úgynevezett szolárcserép, azaz a tetőcserépre integrált napelem. Az új terméket a Terrán Generont először az áprilisi Construma építőipari kiállításon mutatják be, ezt követően pedig már forgalomba is kerül. A vállalat ügyvezető igazgatója elmondta, egy normál családi ház tetőfelülete 200-250 négyzetméter, ahhoz, hogy a család teljes villamos energia igényét fedezni tudják, a Terrán Generon szolárcseréppel a tetőfelület 15-20 százalékát, 20-40 négyzetmétert kell lefedni. A fejlesztés elsősorban azokat célozza, akik új családi házat építenek, és egyúttal érdeklődnek a megújuló energiák felhasználása iránt. A Terrán által fejlesztett új szolárcserepek beépítésének költsége az engedélyeztetéssel együtt egy házra körülbelül bruttó 3 millió forint. A kezdeti időszakban a kivitelezéseknél a Terrán szakemberei szaktanácsadással segítenek megrendelőknek, részletesen bemutatják majd a termék működését.
Mit tud a Terrán Generon?
„A napelemes tetőcserép különlegességét az adja, hogy a napcellák olyan speciális módon vannak az egyedi tetőcserepek felületére integrálva, hogy azok felhelyezése és megjelenése szinte megegyezik a hagyományos tetőcserepekkel” – árulta el Gódi Attila, ügyvezető igazgató. “Mindezt úgy, hogy a tető eredeti védelmi funkciója a teljes tetőfelületen tökéletesen biztosított.
A fejlesztés célja egy esztétikus, környezetbarát, kompromisszumok nélküli, energiatermelő tetőrendszer megalkotása volt. A speciális tetőcserép tekintetében 1 modul teljesítménye 15 Watt, vagyis mintegy 6 négyzetméteren termel 1 KW energiát.
forrás: alternativenergia.hu
Zöld Energia
A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban
Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.
Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.
A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés