Zöldinfó
Negyven bérlakás energetikai felújítására nyert forrást a pécsi önkormányzat
Negyven önkormányzati bérlakás energetikai korszerűsítése valósul meg Pécsen egy több mint 575 ezer eurós európai uniós pályázatnak köszönhetően – tájékoztatta a baranyai megyeszékhely helyhatósága hétfőn az MTI-t.
Közleményükben azt írták, hogy “az energiapozitív otthonok építésére és felújítására irányuló korai tervezési intézkedéseken alapuló adaptálható technológiai megoldások” elnevezésű, teljes egészében európai uniós finanszírozású pályázat révén egy 1985-ben épült, ötszintes, százlakásos panel-lakóépület kisebb része újulhat meg. A pályázat célja, hogy az energetikai felújításokat követően össze tudják hasonlítani a nem korszerűsített és a modernizált ingatlanok energiafelhasználását – írták.
A beruházás során negyven, összesen 2400 négyzetméternyi önkormányzati szociális bérlakás hőszigetelése valósul meg, az ingatlanokba új nyílászárókat építenek be, kicserélik bennük a radiátorokat, felújítják a lakásokat kiszolgáló gépészeti berendezéseket, továbbá napelemeket szerelnek a ház tetejére. A közlés szerint a januárban induló beruházás eredményeként a felújított és a hagyományos épületrészek közötti energetikai különbség miatt a fenntartási időszak során pontosan lehet majd vizsgálni a tényleges elért energiamegtakarítást. A kommünikében kitértek arra, hogy a pályázatot egy csaknem húsz tagot számláló nemzetközi konzorcium tagjaként nyerte el az önkormányzat. Összesen hatmillió euró áll rendelkezésére hasonló beruházásokra többek között Törökországban, Svédországban, Belgiumban, Spanyolországban, Szerbiában, Olaszországan, Írországban és Magyarországon. Három éven belül a mostani a pécsi önkormányzat negyedik olyan pályázati sikere, amelynek eredményeként közvetlen európai uniós támogatás érkezik a megyeszékhelyre – olvasható a közleményben.
Zöldinfó
Eltűnő telek: folyamatosan fogy a hó Magyarországon
1980 óta átlagosan tizenegy nappal csökkent a havas napok száma Magyarországon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A meteorológiai szolgálat a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében mutatta be a havas és hótakarós napok számának alakulását az 1980-as évektől, vagyis az intenzív melegedés kezdetétől országosan, illetve a Budapest 10 kilométeres és Szeged 15 kilométeres sugarú környezetében elhelyezkedő meteorológiai állomások mérései alapján – írja az alternativenergia.hu. A trendvonalak egyértelmű csökkenést jeleznek, kivéve Szeged esetén a legvastagabb hótakaró tekintetében – jegyezték meg. A bejegyzéshez készített infografikák szerint a havas napok száma – amikor havazást tapasztalnak az észlelők, függetlenül attól, hogy a hó megmarad-e a talajon – országos átlaga 21 nap, ami 11 napos csökkenés 1980 és 2025 között. A legtöbb, 38 havas napot 1996-ban mérték, de még 2005-ben is volt 36 ilyen nap. 1989-ben, 2014-ben és 2020-ban azonban mindössze 8-8 ilyen nap adódott, tavalyelőtt 9, tavaly pedig 11 havas nap volt Magyarországon. Szegeden a havas napok száma átlagosan 11 nap, ami 10 napos csökkenés 1980 óta. A legtöbb, 45 ilyen napot 1996-ban mérték, a legkevesebbet az utolsó két évben: 2024-ben 9, tavaly 8 ilyen nap volt.
A havas napok száma Budapesten átlagosan 20 nap, ami 12 napos csökkenés 1980-2025 között. A legtöbb havas napot, 39-et még 1980-ban mérték, de 2010-ben is volt még 37, a legkevesebb pedig mindössze 3 nap volt 2014-ben, és 5 nap 1989-ben. Tavalyelőtt 9, tavaly csak 8 havas nap volt a fővárosban. A bejegyzésben közölték a hótakarós napok számának alakulását is. Azt a napot tekintik hótakarós napnak, amikor a reggel 7 órás észleléskor legalább 1 centiméteres hóréteg borítja a felszínt, és a hóvastagságot is ekkor mérik.
Eszerint a hótakarós napok száma Szegeden átlagosan 22 nap, ami 17 napos csökkenés 1980-2025 között. A legtöbb hótakarós napot még 2003-ban rögzítették, akkor 62 ilyen nap volt. 2020-ban azonban 0, 2021-ben 5, 2022-ben 6, 2023-ban és 2024-ben ismét 0, 2025-ben pedig 1 hótakarós nap volt Szegeden és környékén. Budapesten a hótakarós napok száma Budapesten átlagosan 30 nap, ami 42 napos csökkenés 1980 óta. A legtöbb, 71 ilyen napot 1986-ban és 1996-ban regisztrálták, de 2020-ban 0, 2021-ben 6, majd a következő évben 2, 2023-ban 7, majd 4 és tavaly már csak 1 ilyen nap volt. A maximális hóvastagság Budapesten átlagosan 22,4 centiméter, ami 21 centiméteres csökkenés 1980-2025 között. A legnagyobb hó ebben az időszakban 1996-ben volt, akkor 52 centiméter esett, 1987-ben pedig 46 centiméter. 2020-ban azonban ez a szám 0 volt és tavaly is csak 5.
A maximális hóvastagság Szegeden átlagosan 14,6 centiméter, ami 5,5 centiméteres, nem szignifikáns csökkenés 1980 óta. Itt a legtöbb havat 2003-ban mérték, 50 centimétert.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHó és szél okoz káoszt Erdélyben: közlekedési fennakadások és tömeges áramszünetek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA kihűlés életveszélyes lehet: különösen védeni kell a kutyákat a téli hidegben
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA fagy miatt védelmet kapnak az eladósodott háztartások is
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaAz extrém hideg miatt nő a fogyasztás, az E.ON óvatosságra inti az ügyfeleket
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaLassan fiatalodik a használtautó-kínálat, csökken a dízelek szerepe
