Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Negyven bérlakás energetikai felújítására nyert forrást a pécsi önkormányzat

Negyven önkormányzati bérlakás energetikai korszerűsítése valósul meg Pécsen egy több mint 575 ezer eurós európai uniós pályázatnak köszönhetően – tájékoztatta a baranyai megyeszékhely helyhatósága hétfőn az MTI-t.

Létrehozva:

|

Közleményükben azt írták, hogy “az energiapozitív otthonok építésére és felújítására irányuló korai tervezési intézkedéseken alapuló adaptálható technológiai megoldások” elnevezésű, teljes egészében európai uniós finanszírozású pályázat révén egy 1985-ben épült, ötszintes, százlakásos panel-lakóépület kisebb része újulhat meg. A pályázat célja, hogy az energetikai felújításokat követően össze tudják hasonlítani a nem korszerűsített és a modernizált ingatlanok energiafelhasználását – írták.

A beruházás során negyven, összesen 2400 négyzetméternyi önkormányzati szociális bérlakás hőszigetelése valósul meg, az ingatlanokba új nyílászárókat építenek be, kicserélik bennük a radiátorokat, felújítják a lakásokat kiszolgáló gépészeti berendezéseket, továbbá napelemeket szerelnek a ház tetejére. A közlés szerint a januárban induló beruházás eredményeként a felújított és a hagyományos épületrészek közötti energetikai különbség miatt a fenntartási időszak során pontosan lehet majd vizsgálni a tényleges elért energiamegtakarítást. A kommünikében kitértek arra, hogy a pályázatot egy csaknem húsz tagot számláló nemzetközi konzorcium tagjaként nyerte el az önkormányzat. Összesen hatmillió euró áll rendelkezésére hasonló beruházásokra többek között Törökországban, Svédországban, Belgiumban, Spanyolországban, Szerbiában, Olaszországan, Írországban és Magyarországon. Három éven belül a mostani a pécsi önkormányzat negyedik olyan pályázati sikere, amelynek eredményeként közvetlen európai uniós támogatás érkezik a megyeszékhelyre – olvasható a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Tavaszra indulhat a sorozatgyártás a CATL debreceni akkumulátorgyárában

A jövő év március-áprilisában kezdik a sorozatgyártást a CATL debreceni akkumulátorgyárában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Jövőre, az engedélyektől függően várhatóan márciusban vagy áprilisban megkezdődik a sorozatgyártás a CATL debreceni akkumulátorgyárában – közölte a cég európai működésért felelős ügyvezető igazgatója Debrecenben. Matt Shen azt mondta, 2024-től elindult a modul összeszerelés Debrecenben, eddig már harmincezer elektromos autót ellátó modult gyártottak a helyi üzemükben. Célegyenesbe jutott a cellagyártás: folyamatosan zajlik a gyártósorok beszerelése, hogy mielőbb elkezdhessék a sorozatgyártást. Ennek érdekében a jelenlegi ezer fős dolgozói létszámot a jövő év első negyedében ezerötszázra növelik – írja az alternativenergia.hu. Matt Shen kitért arra is, hogy Európában egyre népszerűbbé válnak az elektromos autók: a kontinensen értékesített járművek 26 százaléka elektromos, ez az arány 29 százalék lehet az év végére. A 15 éve alapított kínai CATL globális piacvezetővé vált, kétszáz autógyártó van a partnereik között, a piaci részesedésük 37,9 százalék – ecsetelte.

Hozzátette: elkészült az európai piacra tervezett akkumulátoruk, amellyel egy töltéssel több mint 750 kilométert tehetnek meg az autók, és extrém hidegben is rövid a töltési idejük. Európában Németországban már működik a gyáruk, hamarosan indul a debreceni sorozatagyártás, és “fejlesztés alatt van” a harmadik gyáregységük Spanyolországban. Szilágyi Balázs közügyekért felelős vezető a sajtótájékoztatón jelezte: az idén harmadik változatban nyújtották be a debreceni gyár környezetvédelmi engedélyét. Ebben a korábbihoz képest 43 százalékkal csökkentették a kibocsátott anyagok teljes mennyiségét, harmadával csökkentették az ivóvízfelhasználás mennyiségét a gyártáshoz, és ugyancsak harmadával csökkentették a gyártás fajlagos energiaigényét – sorolta.

A szürkevíz felhasználásról elmondta: a tavasz folyamán készül el a telepük vezetékes csatlakozása a helyi vízművel. Addig felszíni vizet – a Tisza vizét, illetve esővizet – használnak, utána pedig a felszíni víz és a tisztított szennyvíz meghatározott arányú keverékét, a szürkevizet használják a gyártáshoz. Kérdésre válaszolva kiért a veszélyesnek tekintett N-metil-pirrolidon (NMP) mesterséges szerves vegyületre, amit oldószerként használnak az akkumulátorgyártásban. Azt mondta, az NMP határértékét jelentősen csökkentették, köbméterenként egy milligrammra. Kitta Alexandra toborzási vezető jelezte: folyamatosan toborozzák az új munkaerőt, a jelenleg foglalkozatott ezer fő kétharmada helyi munkavállaló, egyharmada külföldi. Az a céljuk, hogy minél több helyi munkaerőt alkalmazzanak, a dolgozók 80 százaléka fizikai, 20 százaléka szellemi dolgozó – tette hozzá megjegyezve, hogy stratégiai együttműködési megállapodásuk van a Debreceni Szakképzési Centrummal és a Debreceni Egyetemmel, de kiveszik a részüket a város kulturális életéből is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák