Zöldinfó

Negyven bérlakás energetikai felújítására nyert forrást a pécsi önkormányzat

Negyven önkormányzati bérlakás energetikai korszerűsítése valósul meg Pécsen egy több mint 575 ezer eurós európai uniós pályázatnak köszönhetően – tájékoztatta a baranyai megyeszékhely helyhatósága hétfőn az MTI-t.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-11

Szerző:

Vanessza

Közleményükben azt írták, hogy “az energiapozitív otthonok építésére és felújítására irányuló korai tervezési intézkedéseken alapuló adaptálható technológiai megoldások” elnevezésű, teljes egészében európai uniós finanszírozású pályázat révén egy 1985-ben épült, ötszintes, százlakásos panel-lakóépület kisebb része újulhat meg. A pályázat célja, hogy az energetikai felújításokat követően össze tudják hasonlítani a nem korszerűsített és a modernizált ingatlanok energiafelhasználását – írták.

A beruházás során negyven, összesen 2400 négyzetméternyi önkormányzati szociális bérlakás hőszigetelése valósul meg, az ingatlanokba új nyílászárókat építenek be, kicserélik bennük a radiátorokat, felújítják a lakásokat kiszolgáló gépészeti berendezéseket, továbbá napelemeket szerelnek a ház tetejére. A közlés szerint a januárban induló beruházás eredményeként a felújított és a hagyományos épületrészek közötti energetikai különbség miatt a fenntartási időszak során pontosan lehet majd vizsgálni a tényleges elért energiamegtakarítást. A kommünikében kitértek arra, hogy a pályázatot egy csaknem húsz tagot számláló nemzetközi konzorcium tagjaként nyerte el az önkormányzat. Összesen hatmillió euró áll rendelkezésére hasonló beruházásokra többek között Törökországban, Svédországban, Belgiumban, Spanyolországban, Szerbiában, Olaszországan, Írországban és Magyarországon. Három éven belül a mostani a pécsi önkormányzat negyedik olyan pályázati sikere, amelynek eredményeként közvetlen európai uniós támogatás érkezik a megyeszékhelyre – olvasható a közleményben.

Kapcsolódó tartalom:felújítás gépészet környezetvédelem napelem önkormányzat

Zöldinfó

Aszály és kockázatok ellen: új online biztosítási megoldás a mezőgazdaságban

Online is köthető növénybiztosítás az MBH AgrárPartner Platformon.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-25

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az MBH Bank 100 százalékos tulajdonában álló leányvállalata, az MBH eFin Technologies Zrt. és a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. elindította az MBH AgrárPartner Platformot, amelyen növénybiztosítást köthetnek a gazdálkodók – közölte az alternativenergia.hu. A platformon beadott igények alapján a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. négy biztosítótól kér be ajánlatot, és segít a legelőnyösebb kiválasztásában. A teljes folyamat: az adatmegadástól az ajánlatok összehasonlításán át egészen a szerződéskötésig teljes egészében online intézhető. Kovásznai Ádám, az MBH eFin Technologies Zrt. üzletágvezetője a közleményben megjegyzete, az együttműködéssel olyan ügyfélbarát, digitális csatornát nyit, amely átláthatóbbá teszi a növénybiztosítást és számottevő időmegtakarítást jelenthet.

A közlemény idézte Bara Ágnest, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. stratégiai és nemzetközi értékesítési vezérigazgató-helyettesét, aki elmondta, a növénybiztosítás speciális kockázatátruházási megoldás, ráadásul az államilag támogatott biztosítási rendszernek köszönhetően a biztosítási díj számottevő része visszaigényelhető. Arra is kitértek, hogy Magyarországon négy biztosító kínál növénybiztosítást, az ebből származó díjbevétel évente mintegy 25-30 milliárd forint.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a mezőgazdaság éves kibocsátása 4100 és 4400 milliárd forint között mozgott tavaly, ebből a gabonafélék 900-1100, az ipari növények 500-550, a kertészeti termékek 400, a gyümölcsfélék 160-180, a takarmánynövények 100-120 milliárd forintos értéket képviselnek. A kibocsátás gerincét adó szántóföldi növénytermesztés mintegy 4 millió hektáron folyik, a fő növények közül a búzatermelés jellemzően 5–6 millió tonna, a kukoricáé 3–8 millió tonna között alakul, míg az árpa- és a napraforgó-termelés egyenként 1,5–2 millió tonnát tesz ki. Rámutattak arra is, hogy a termelés egyre inkább ki van téve az időjárási szélsőségeknek, különösen az aszály okoz jelentős károkat.

Tovább olvasom