Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

„Nem a nyavalyás hozamon gondolkodom”

Létrehozva:

|

Az Apple azt tervezi, hogy hamarosan teljes energiaszükségletét megújuló energiákból elégíti ki. Ez azonban nem tetszik egyes részvényeseknek. Az udvariasságáról híres vezérigazgató, Tim Cook jól lehurrogta őket.

Tim Cook, az Apple vezére az USA déli államaiból származik, és ritkán jön ki a sodrából. Nemrég azonban a részvényesek éves közgyűlésén elvesztette a türelmét. A The Mac Observer újságírója szemtanúja volt az esetnek. Egy konzervatív, nyíltan politikai tanácsadó szervezet, a National Center for Public Policy Research (NCPPR), melynek nyíltan vallott célja a “vállalkozásokat a best practice-tól elterelő balos érdekcsoportok” leleplezése, olyan javaslatot nyújtott be, mely arra kötelezné az Apple-t, hozza nyilvánosságra fenntarthatósági programja költségvonzatait. Vagyis mennyibe kerül az Apple-nek zöldnek lennie.

Amikor a szokásos módon a kérdések feltételére került a sor a közgyűlésen, az NCPPR képviselője azt kérdezte, vajon azért akar az Apple átállni a fosszilis energiahordozókról a megújulókra, mert a kormány támogatja ezeket az energiafajtákat? A második kérdés pedig kérés volt: csakis olyan intézkedéseket vezessen be a vezérigazgató, amik növelik a nyereséget.

Cook láthatóan dühbe gurult, és csak a második kérdésre reagált. Kategorikusan elutasította az NCPPR filozófiáját, és hangsúlyozta, hogy az Apple számos olyan dolgot végez, ami „helyénvaló”, s a hozam (return on investment, ROI) nem a legelső szempont ezen intézkedéseknél. „Amikor igyekszem a termékeinket a vakok számára is kezelhetővé tenni, nem a nyavalyás hozamon gondolkodom” – mondta ingerülten Cook, aki felgyorsult tempóban válaszot, éles ellentétben korábbi nyugodt beszédmódjával. Hozzátette, a környezetkímélő megoldásokat vagy a munkahelyi biztonsági előírásokat éppilyen tényezőknek tartja, melyekben példamutatónak kell lennie az Apple-nek.

Advertisement

A nyavalyás az egyetlen profán szó, amit Cook valaha használt nyilvánosan. „Ha azt akarja, hogy csakis a hozamot figyelembe véve cselekedjek, akkor célszerűbb eladnia a részvényeit.”

Az NCPPR javaslatát leszavazták a közgyűlésen. „Az Apple megnevezetlen összeget pocsékol el a részvényesek pénzéből a klímaváltozás elleni harcra. A kérdés csak az: mennyit?”– szólt az NCPPR közleménye a rendezvény után.

Advertisement

forrás: piacesprofit.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett

Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.

Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.

Advertisement

Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.

Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák