Zöldinfó
Nem kell többé háztetőkre napelemet telepíteni? A tavak felszínei lehetnek az új felületek!
Az úszó napelemek komoly előnye, hogy nem veszik el a hasznos területet, kérdés azonban, hogy miként hatnak a környezetre.
A fosszilis energiahordozók visszaszorításáért folyó küzdelem egyik legfontosabb eszköze a napenergia. A napelemek egyre több területen jelennek meg a házak tetejétől a nagy, sivatagi farmokig. A technológia egyik kihívása, hogy a napelemek sokkal helyigényesebbek, mint például a szénerőművek, az utóbbi időkben ezért egyre több helyen kísérleteznek azzal, hogy miként adhatnak helyet a vizeken a fotovoltaikus rendszereknek. Vajon a lebegő napelemparkok jelenthetik a jövőt? Ennek a kérdésnek járt utána az EcoWatch.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Bár a gondolat egészen újnak tűnhet, az első vízi napelemes rendszert már másfél évtizede, 2008-ban kiépítették egy kaliforniai borászat öntözőtavára. Azóta a technológia természetesen rengeteget fejlődött, már többek között kínai és brazíliai tavakon is találkozhatunk vele. „Az úszó fotovoltaikus energia az egyik leggyorsabban növekvő energiatermelési technológia napjainkban, és egy ígéretes alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás” – állítja Rafael Almeida, a Rio Grande Valley-i Texasi Egyetem munkatársa. A szakértő szerint a paneleket ideális esetben mesterséges vizekre, például öntözőcsatornákba telepítik, így nem vesznek el teret a természettől.
A kutató kollégáival egy vizsgálat során arra jutott, hogy a vízerőművekhez tartozó víztározókból kiindulva afrikai és amerikai országok lehetnek a legalkalmasabbak a technológia használatára. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy egyelőre nagyon keveset tudni a lebegő napelemek ökológiai és egyéb hatásairól. Talán bele sem gondolnánk, de a napelemek potenciálisan jelentősen befolyásolhatják egy víztömeg élővilágát. A panelek például blokkolhatják a napfényt, ami hathat az algákra, felborítva az egész ökoszisztéma egyensúlyát.
A szerkezetek emellett az üvegházhatású gázok körforgását is megváltoztathatják. Többek között ezeket a kérdéseket elemzi Regina Nobre, a toulouse-i Paul Sabatier Egyetem szakértője. A kutató régi európai kavicsbányákban vizsgálja a következményeket, bár eredményei még nincsenek, azok bizonyosan hatni fognak a későbbi döntéshozatalra.
Borítókép: Ministry of Economic Affairs Water Conservancy Agency
Zöldinfó
Illegális hulladékbotrány: teljesen nyomon követnék a szemét útját Horvátországban
Szigorítja a hulladékgazdálkodás ellenőrzését a horvát kormány.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Szigorítaná az illegális hulladékkezelés ellenőrzését és szankcionálását a horvát kormány: folyamatos kamerás megfigyelést vezetnének be a hulladékkezelő telepeken, GPS-szel követnék a hulladékszállító járműveket, és nagyobb pénzügyi felelősséget hárítanának a szennyezőkre – írja az alternativenergia.hu. A kabinet hétfőn terjesztette a parlament elé a hulladékgazdálkodási törvény módosítását, miután a gospici illegális hulladéklerakás országos felháborodást váltott ki. A tervezet célja, hogy a hulladék útja a keletkezéstől az ártalmatlanításig nyomon követhető legyen, és gyorsabban fel lehessen tárni az illegális szállítást és lerakást. Szigorodna a telephelyek ellenőrzése, emelkednének a bírságok, és a kármentesítés költségeit elsősorban a szennyezőkre terhelnék.
A törvénymódosítás tárgyalásával egy időben újabb intézkedéseket jelentettek be a Gospic térségében illegálisan felhalmozott hulladék ügyében. Marija Vuckovic környezetvédelmi és zöld átállásért felelős miniszter közölte: még a hét első felében vízhatlan takarással fedik le az érintett területet, hogy megakadályozzák a csapadékvíz érintkezését a hulladékkal. Megkezdődik a nagy zsákokban tárolt, nem veszélyesnek minősített hulladék elszállítása is.
A jóval nagyobb mennyiségű, szétszórt és elásott hulladék eltávolításának előkészítése még tart. A korábbi vizsgálatok szerint Gospic közelében mintegy 33 ezer tonna, részben külföldről származó, vegyes összetételű hulladékot ástak el illegálisan. A hatóságok most azt vizsgálják, hogy az anyag mekkora része minősül veszélyes hulladéknak, és hogyan lehet biztonságosan elszállítani és ártalmatlanítani.
A kormány tudományos tanácsadó testületet is létrehozott a kármentesítés szakmai támogatására. Az ügy országos felháborodást váltott ki Horvátországban. A közelmúltban több tízezren tüntettek Zágrábban a hulladék mielőbbi eltávolítását és a felelősök elszámoltatását követelve.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMegszűnik az elektronikai hulladék leadása az önkormányzati gyűjtéseken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét

