Zöldinfó
Nem kell többé háztetőkre napelemet telepíteni? A tavak felszínei lehetnek az új felületek!
Az úszó napelemek komoly előnye, hogy nem veszik el a hasznos területet, kérdés azonban, hogy miként hatnak a környezetre.
A fosszilis energiahordozók visszaszorításáért folyó küzdelem egyik legfontosabb eszköze a napenergia. A napelemek egyre több területen jelennek meg a házak tetejétől a nagy, sivatagi farmokig. A technológia egyik kihívása, hogy a napelemek sokkal helyigényesebbek, mint például a szénerőművek, az utóbbi időkben ezért egyre több helyen kísérleteznek azzal, hogy miként adhatnak helyet a vizeken a fotovoltaikus rendszereknek. Vajon a lebegő napelemparkok jelenthetik a jövőt? Ennek a kérdésnek járt utána az EcoWatch.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Bár a gondolat egészen újnak tűnhet, az első vízi napelemes rendszert már másfél évtizede, 2008-ban kiépítették egy kaliforniai borászat öntözőtavára. Azóta a technológia természetesen rengeteget fejlődött, már többek között kínai és brazíliai tavakon is találkozhatunk vele. „Az úszó fotovoltaikus energia az egyik leggyorsabban növekvő energiatermelési technológia napjainkban, és egy ígéretes alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás” – állítja Rafael Almeida, a Rio Grande Valley-i Texasi Egyetem munkatársa. A szakértő szerint a paneleket ideális esetben mesterséges vizekre, például öntözőcsatornákba telepítik, így nem vesznek el teret a természettől.
A kutató kollégáival egy vizsgálat során arra jutott, hogy a vízerőművekhez tartozó víztározókból kiindulva afrikai és amerikai országok lehetnek a legalkalmasabbak a technológia használatára. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy egyelőre nagyon keveset tudni a lebegő napelemek ökológiai és egyéb hatásairól. Talán bele sem gondolnánk, de a napelemek potenciálisan jelentősen befolyásolhatják egy víztömeg élővilágát. A panelek például blokkolhatják a napfényt, ami hathat az algákra, felborítva az egész ökoszisztéma egyensúlyát.
A szerkezetek emellett az üvegházhatású gázok körforgását is megváltoztathatják. Többek között ezeket a kérdéseket elemzi Regina Nobre, a toulouse-i Paul Sabatier Egyetem szakértője. A kutató régi európai kavicsbányákban vizsgálja a következményeket, bár eredményei még nincsenek, azok bizonyosan hatni fognak a későbbi döntéshozatalra.
Borítókép: Ministry of Economic Affairs Water Conservancy Agency
Zöldinfó
Levegő, talaj, talajvíz és zaj: átfogó monitoringot végez az SZTE a BYD-nál
Környezetvédelmi együttműködési megállapodást kötött a BYD és az SZTE.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Környezetvédelmi együttműködési megállapodást kötött a BYD a Szegedi Tudományegyetemmel (SZTE), amely alapján a felsőoktatási intézmény független monitoringtevékenységet végez – tájékoztatta a multinacionális vállalat az MTI-t. A közlemény szerint az SZTE független külső szakértőként vesz részt a környezetvédelmi monitoringban – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az egyetem méri a levegő minőségét, az ipari szennyvíz, a talajvíz és a talaj állapotát, valamint a zaj szintjét, és figyelemmel kíséri a helyhez kötött kibocsátási forrásokat. Emellett szakértőként értelmezi a mérési eredményeket, és részt vesz a monitoringtervek kidolgozásában és folyamatos fejlesztésében is. Az együttműködés célja, hogy az egyetem környezettudományi tapasztalatára támaszkodva a BYD Auto Hungary környezetvédelmi ellenőrzései még alaposabbak, tárgyilagosabbak és átláthatóbbak legyenek. Ez biztosítja, hogy a mért adatok pontosak, megbízhatók és utólag is visszakereshetők maradjanak – tették hozzá.
A közlemény idézi Kónya Zoltán tudományos és innovációs rektorhelyettest, aki úgy fogalmazott, az együttműködés összeköti a tudományos szakértelmet az ipari gyakorlattal, annak érdekében, hogy objektív méréseken és tényeken alapuló döntésekkel óvják a környezetet. A környezetvédelem a BYD fenntarthatósági stratégiájának kulcseleme. A BYD a jövőben is a hatályos jogszabályok szerint végzi környezetvédelmi ellenőrzéseit, és az előírásoknak megfelelően nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a releváns környezetvédelmi adatokat – hangsúlyozták a közleményben. A vállalat a továbbiakban is aktívan együttműködik a hatóságokkal és a lakossággal, miközben folyamatosan fejleszti környezetvédelmi gyakorlatát – írták.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚjabb lendületet kaphatnak a magyarországi szélerőmű-fejlesztések
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj klímatörvény készülhet: szigorúbb szabályokat sürgetnek
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMielőbb szabályoznák az elektromos rollerek közlekedését
-
Otthon3 nap telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?

