Zöldinfó
Nem kell többé háztetőkre napelemet telepíteni? A tavak felszínei lehetnek az új felületek!
Az úszó napelemek komoly előnye, hogy nem veszik el a hasznos területet, kérdés azonban, hogy miként hatnak a környezetre.
A fosszilis energiahordozók visszaszorításáért folyó küzdelem egyik legfontosabb eszköze a napenergia. A napelemek egyre több területen jelennek meg a házak tetejétől a nagy, sivatagi farmokig. A technológia egyik kihívása, hogy a napelemek sokkal helyigényesebbek, mint például a szénerőművek, az utóbbi időkben ezért egyre több helyen kísérleteznek azzal, hogy miként adhatnak helyet a vizeken a fotovoltaikus rendszereknek. Vajon a lebegő napelemparkok jelenthetik a jövőt? Ennek a kérdésnek járt utána az EcoWatch.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Bár a gondolat egészen újnak tűnhet, az első vízi napelemes rendszert már másfél évtizede, 2008-ban kiépítették egy kaliforniai borászat öntözőtavára. Azóta a technológia természetesen rengeteget fejlődött, már többek között kínai és brazíliai tavakon is találkozhatunk vele. „Az úszó fotovoltaikus energia az egyik leggyorsabban növekvő energiatermelési technológia napjainkban, és egy ígéretes alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás” – állítja Rafael Almeida, a Rio Grande Valley-i Texasi Egyetem munkatársa. A szakértő szerint a paneleket ideális esetben mesterséges vizekre, például öntözőcsatornákba telepítik, így nem vesznek el teret a természettől.
A kutató kollégáival egy vizsgálat során arra jutott, hogy a vízerőművekhez tartozó víztározókból kiindulva afrikai és amerikai országok lehetnek a legalkalmasabbak a technológia használatára. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy egyelőre nagyon keveset tudni a lebegő napelemek ökológiai és egyéb hatásairól. Talán bele sem gondolnánk, de a napelemek potenciálisan jelentősen befolyásolhatják egy víztömeg élővilágát. A panelek például blokkolhatják a napfényt, ami hathat az algákra, felborítva az egész ökoszisztéma egyensúlyát.
A szerkezetek emellett az üvegházhatású gázok körforgását is megváltoztathatják. Többek között ezeket a kérdéseket elemzi Regina Nobre, a toulouse-i Paul Sabatier Egyetem szakértője. A kutató régi európai kavicsbányákban vizsgálja a következményeket, bár eredményei még nincsenek, azok bizonyosan hatni fognak a későbbi döntéshozatalra.
Borítókép: Ministry of Economic Affairs Water Conservancy Agency
Zöldinfó
Újraindul az olajexport: Kuvait gyorsan növeli a kitermelést
Kuvait megkezdte olajtermelésének növelését.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Kuvait megkezdte olajtermelése növelését és azt tervezi, hogy egy héten belül napi 2 millió hordóra emeli azt – mondta Navaf Ál Szabáh, az állami tulajdonú Kuwait Petroleum Corp. (KPC) vezetője a Bloombergnek adott interjúban. Szerdán az Egyesült Államok és Irán a közel-keleti katonai konfliktus lezárását célzó egyetértési megállapodást írt alá, ami részben azt is tartalmazza, hogy megnyílik a Hormuzi-szoros a tankhajók akadálytalan forgalma előtt – írja az alternativenergia.hu.
Kuvait olajtermelése napi 500 ezer hordóra esett vissza a régióban zajló háborúskodás miatt, illetve mert támadás érte olajmezőit, a lezárt Hormuzi-szoroson át pedig nem tudott exportálni. A Kuwait Petroleum vezetője megjegyezte, hogy jól haladnak a megsérült infrastruktúra helyreállításával, így a termelés a vártnál korábban visszaállhat a háború előtti szintre, ami februárban napi mintegy 2,6 millió hordó volt.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaSzakértő: a Velencei-tó válsága túlmutat a vízhiányon
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaOlcsóbb lenne villanyautóval járni, mégis a hibrideket választják a magyarok
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMiközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Tisza-tó újra fellélegezhet: rekordot hozott az idei PET Kupa
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kap a napenergia: több mint 1000 MW-tal bővült a hálózati kapacitás

