Zöldinfó
Nem kell többé háztetőkre napelemet telepíteni? A tavak felszínei lehetnek az új felületek!
Az úszó napelemek komoly előnye, hogy nem veszik el a hasznos területet, kérdés azonban, hogy miként hatnak a környezetre.
A fosszilis energiahordozók visszaszorításáért folyó küzdelem egyik legfontosabb eszköze a napenergia. A napelemek egyre több területen jelennek meg a házak tetejétől a nagy, sivatagi farmokig. A technológia egyik kihívása, hogy a napelemek sokkal helyigényesebbek, mint például a szénerőművek, az utóbbi időkben ezért egyre több helyen kísérleteznek azzal, hogy miként adhatnak helyet a vizeken a fotovoltaikus rendszereknek. Vajon a lebegő napelemparkok jelenthetik a jövőt? Ennek a kérdésnek járt utána az EcoWatch.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Bár a gondolat egészen újnak tűnhet, az első vízi napelemes rendszert már másfél évtizede, 2008-ban kiépítették egy kaliforniai borászat öntözőtavára. Azóta a technológia természetesen rengeteget fejlődött, már többek között kínai és brazíliai tavakon is találkozhatunk vele. „Az úszó fotovoltaikus energia az egyik leggyorsabban növekvő energiatermelési technológia napjainkban, és egy ígéretes alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás” – állítja Rafael Almeida, a Rio Grande Valley-i Texasi Egyetem munkatársa. A szakértő szerint a paneleket ideális esetben mesterséges vizekre, például öntözőcsatornákba telepítik, így nem vesznek el teret a természettől.
A kutató kollégáival egy vizsgálat során arra jutott, hogy a vízerőművekhez tartozó víztározókból kiindulva afrikai és amerikai országok lehetnek a legalkalmasabbak a technológia használatára. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy egyelőre nagyon keveset tudni a lebegő napelemek ökológiai és egyéb hatásairól. Talán bele sem gondolnánk, de a napelemek potenciálisan jelentősen befolyásolhatják egy víztömeg élővilágát. A panelek például blokkolhatják a napfényt, ami hathat az algákra, felborítva az egész ökoszisztéma egyensúlyát.
A szerkezetek emellett az üvegházhatású gázok körforgását is megváltoztathatják. Többek között ezeket a kérdéseket elemzi Regina Nobre, a toulouse-i Paul Sabatier Egyetem szakértője. A kutató régi európai kavicsbányákban vizsgálja a következményeket, bár eredményei még nincsenek, azok bizonyosan hatni fognak a későbbi döntéshozatalra.
Borítókép: Ministry of Economic Affairs Water Conservancy Agency
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Balatoni Turizmus Szövetség által készített hangulatjelentésben azt kérdezték a tihanyi és siófoki strandolóktól, van-e elég fa a parton? A kérdés első hallásra evidens, a válaszok mégis meglepőek voltak – írja az alternativenergia.hu.
„Egyértelmű, hogy a turisták árnyékot akarnak a melegben! De ha jobban megnézzük a kérdésre adott válaszokat, nagyon érdekes dolog rajzolódik ki – mondta Éskovács Péter, a kérdőív ötletgazdája, kommunikációs tanácsadó. A balatoni felmérésben 350 ember mondta el a véleményét. A megkérdezettek 70%-a több árnyékot is el tudna képzelni a strandokon, de a helyzet még ennél is árnyaltabb. Az emberek nemcsak úgy „zöldet” akarnak a strandon, hanem hasznos árnyékot; ha lehet, olyat, amit nem a kihelyezett napvitorlák vagy napernyők adnak, hanem a természet. Éskovács elmondta, hogy 200 embert részletesen, offline kérdeztek a strandokon, egy egyszerűbb kérdést pedig az online térben is feltettek a témáról. „A közösségi médiában, a hozzászólásokból érdekes részletek derültek ki: sokan említették, hogy mostanában divatos lett gömbkoronájú díszfákat ültetni a parkokba és a partokra. Ezek nagyon szépen néznek ki, csak éppen az a baj van velük, hogy alig adnak árnyékot.”
A hivatalos statisztikákban egy pici csemete és a hatalmas, ötvenéves fa is ugyanúgy „egy darab fának” számít, a strandolónak viszont nem mindegy. Jól bizonyítják ezt azok a kutatás során elhangzott megjegyzések, amelyek arról szólnak, hogy sok vendég évek, évtizedek óta ugyanaz alatt a fa alatt pihen, amikor nyaralni jön. Ha egy ilyen fát kivágnak a strandról és helyette egy díszfát ültetnek oda, a turisták elveszítik kedvenc helyüket. Több hozzászólás megjegyzi azt is, hogy a Balatonon sok helyen a lakóparki építkezések miatt kivágták a nagyobb fákat és a helyüket a már említett kisebb díszfák vették át, amelyek a túlzott térkövezéssel együtt sokat rontanak a helyzeten.
Máshol is aktuális ez a probléma
Fekete Tamás, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke hozzátette: Balatonboglár, Vonyarcvashegy, Csopak mellett, talán Balatonföldvár az egyik legjobb példa arra, hogyan kell igazán zöld tereket létesíteni egy településen, különösen a strandon. Itt társadalmi összefogással telepítettek több tucat fát a város különböző helyszínein, köztük a partra is, ezzel is támogatva a települési zöld terek kialakítását és bővítését. Szerinte a földvári turisták között is sok olyan nyaraló akad, aki mindig ugyanannak a régi fának az árnyékát szeretné élvezni. Mint mondta: a balatoni kérdőív eredményei egyébként teljesen összhangban vannak a nemzetközi kutatásokkal.
“Szingapúrban egy korábbi kutatás azt bizonyította, hogy a tengerparti parkokban a látogatók sokkal többre értékelik a természetes elemeket, mint a különféle sport- és épített játékokat. A walesi strandokon is kiderült, hogy az emberek nem a túlzsúfolt, betonozott, kiépített szolgáltatásokat keresik, hanem a természetes környezetet. Az Egyesült Államokban, a Colorado folyónál is vizsgálták a pihenőket: teljesen mindegy volt, hogy ki milyen csoporttal vagy milyen céllal érkezett a vízparthoz, mindenki számára a fa által adott árnyék volt a legfontosabb kényelmi szempont pihenéskor”- mondta Fekete Tamás.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tízezer tonna illegális hulladéktól tisztítják meg a horvátországi területet

