Zöldinfó
Nem kell többé háztetőkre napelemet telepíteni? A tavak felszínei lehetnek az új felületek!
Az úszó napelemek komoly előnye, hogy nem veszik el a hasznos területet, kérdés azonban, hogy miként hatnak a környezetre.
A fosszilis energiahordozók visszaszorításáért folyó küzdelem egyik legfontosabb eszköze a napenergia. A napelemek egyre több területen jelennek meg a házak tetejétől a nagy, sivatagi farmokig. A technológia egyik kihívása, hogy a napelemek sokkal helyigényesebbek, mint például a szénerőművek, az utóbbi időkben ezért egyre több helyen kísérleteznek azzal, hogy miként adhatnak helyet a vizeken a fotovoltaikus rendszereknek. Vajon a lebegő napelemparkok jelenthetik a jövőt? Ennek a kérdésnek járt utána az EcoWatch.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Bár a gondolat egészen újnak tűnhet, az első vízi napelemes rendszert már másfél évtizede, 2008-ban kiépítették egy kaliforniai borászat öntözőtavára. Azóta a technológia természetesen rengeteget fejlődött, már többek között kínai és brazíliai tavakon is találkozhatunk vele. „Az úszó fotovoltaikus energia az egyik leggyorsabban növekvő energiatermelési technológia napjainkban, és egy ígéretes alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás” – állítja Rafael Almeida, a Rio Grande Valley-i Texasi Egyetem munkatársa. A szakértő szerint a paneleket ideális esetben mesterséges vizekre, például öntözőcsatornákba telepítik, így nem vesznek el teret a természettől.
A kutató kollégáival egy vizsgálat során arra jutott, hogy a vízerőművekhez tartozó víztározókból kiindulva afrikai és amerikai országok lehetnek a legalkalmasabbak a technológia használatára. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy egyelőre nagyon keveset tudni a lebegő napelemek ökológiai és egyéb hatásairól. Talán bele sem gondolnánk, de a napelemek potenciálisan jelentősen befolyásolhatják egy víztömeg élővilágát. A panelek például blokkolhatják a napfényt, ami hathat az algákra, felborítva az egész ökoszisztéma egyensúlyát.
A szerkezetek emellett az üvegházhatású gázok körforgását is megváltoztathatják. Többek között ezeket a kérdéseket elemzi Regina Nobre, a toulouse-i Paul Sabatier Egyetem szakértője. A kutató régi európai kavicsbányákban vizsgálja a következményeket, bár eredményei még nincsenek, azok bizonyosan hatni fognak a későbbi döntéshozatalra.
Borítókép: Ministry of Economic Affairs Water Conservancy Agency
Zöldinfó
Zöldebb közvilágítás vidéken: megszülettek az első döntések a Jedlik Ányos Programban
Minden jelentkező nyert a közvilágítási pályázaton.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megszülettek az első támogatási döntések a Jedlik Ányos Energetikai Programban, több mint 1200 nyertese van a valaha volt legnagyobb ágazati programcsomagnak – írja az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint a vidéki kistelepülések a helyi közvilágítás korszerűsítéséhez kérhettek támogatást a Magyar Falu Programmal közös felhívásban. A meghosszabbított benyújtási határidőig 1249 önkormányzat jelentkezett az eredeti 18 milliárd forintos keretösszeget meghaladó igénnyel. Az EM kipótolja a hiányzó forrásmennyiséget, így minden pályázat támogatható, az erről szóló hivatalos értesítés megjelent a pályázatkezelő honlapján. Az ötezer alatti lélekszámú községek, városok Abasártól Zsurkig összesen 22,2 milliárd forint állami hozzájárulással cserélhetik energiatakarékosabbakra az utcai lámpatesteket. A kistelepülésektől az elszámolható költségeket teljes egészében átvállalja a kormány.
Az elnyert forrás akár teljes egészében előlegként is kifizethető, az igényelt támogatás átlagosan 17,7 millió forint. A kérelmezett összegek széles sávban szóródnak: a Vas vármegyei Nagymizdó 315 ezer forintra számíthat, a skála túlsó végén a maximum 50 millió forintot a lehető legszorosabban megközelítő Balatonfűzfő áll. A Jedlik Ányos Energetikai Program immár összesen 580 milliárd forinttal ösztönzi az energiaszektor zöldítését, működési hatékonyságának javítását. Jelenleg a biogáz-biometán előállítását 40 milliárd forinttal támogató felhívás érhető el.
A jövő év elején nyílnak meg a geotermikus áramtermelést, az ipari energiatárolók telepítését és a vállalati energiahatékonyság javítását célzó pályázati lehetőségek összesen közel 100 milliárd forint keretösszeggel – derül ki a minisztérium közléséből.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAz EKR akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítését teszi lehetővé 2027-ig
-
Zöldinfó17 óra telt el a létrehozás ótaZöldebb közvilágítás vidéken: megszülettek az első döntések a Jedlik Ányos Programban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVeszélyben az Alföld: civilszervezetek a palagáz ellen
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaLehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA plug-in hibridek is egyre népszerűbbek

