Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nem kell többé háztetőkre napelemet telepíteni? A tavak felszínei lehetnek az új felületek!

Az úszó napelemek komoly előnye, hogy nem veszik el a hasznos területet, kérdés azonban, hogy miként hatnak a környezetre.

Létrehozva:

|

A fosszilis energiahordozók visszaszorításáért folyó küzdelem egyik legfontosabb eszköze a napenergia. A napelemek egyre több területen jelennek meg a házak tetejétől a nagy, sivatagi farmokig. A technológia egyik kihívása, hogy a napelemek sokkal helyigényesebbek, mint például a szénerőművek, az utóbbi időkben ezért egyre több helyen kísérleteznek azzal, hogy miként adhatnak helyet a vizeken a fotovoltaikus rendszereknek. Vajon a lebegő napelemparkok jelenthetik a jövőt? Ennek a kérdésnek járt utána az EcoWatch.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Bár a gondolat egészen újnak tűnhet, az első vízi napelemes rendszert már másfél évtizede, 2008-ban kiépítették egy kaliforniai borászat öntözőtavára. Azóta a technológia természetesen rengeteget fejlődött, már többek között kínai és brazíliai tavakon is találkozhatunk vele. „Az úszó fotovoltaikus energia az egyik leggyorsabban növekvő energiatermelési technológia napjainkban, és egy ígéretes alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás” – állítja Rafael Almeida, a Rio Grande Valley-i Texasi Egyetem munkatársa. A szakértő szerint a paneleket ideális esetben mesterséges vizekre, például öntözőcsatornákba telepítik, így nem vesznek el teret a természettől.

A kutató kollégáival egy vizsgálat során arra jutott, hogy a vízerőművekhez tartozó víztározókból kiindulva afrikai és amerikai országok lehetnek a legalkalmasabbak a technológia használatára. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy egyelőre nagyon keveset tudni a lebegő napelemek ökológiai és egyéb hatásairól. Talán bele sem gondolnánk, de a napelemek potenciálisan jelentősen befolyásolhatják egy víztömeg élővilágát. A panelek például blokkolhatják a napfényt, ami hathat az algákra, felborítva az egész ökoszisztéma egyensúlyát.

Advertisement

Credit: Dennis Schroeder/NREL, CC BY-NC-ND 2.0

A szerkezetek emellett az üvegházhatású gázok körforgását is megváltoztathatják. Többek között ezeket a kérdéseket elemzi Regina Nobre, a toulouse-i Paul Sabatier Egyetem szakértője. A kutató régi európai kavicsbányákban vizsgálja a következményeket, bár eredményei még nincsenek, azok bizonyosan hatni fognak a későbbi döntéshozatalra.

 

 

Advertisement

Borítókép: Ministry of Economic Affairs Water Conservancy Agency

Advertisement

Zöldinfó

A digitalizáció és az előregyártás lehet az építőipar következő nagy lépése

Míg itthon a megrendelések hiányoznak, a V4-országokban már a kapacitás a szűk keresztmetszet.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tovább növekedhet a visegrádi négyek (V4) építőipara, de az egyes országok eltérő kihívásokkal szembesülnek: az iparág fejlődését Magyarországon továbbra is a megrendelések hiánya, a másik három visegrádi országban már inkább a fizikai kapacitáskorlátok határozzák meg – közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az MTI-vel az általa készített, 2026-27-re vonatkozó V4 építőipari piaci körképe alapján. Magyarországot tekintve kiemelték, az idén még hiányozni fognak a megrendelések, de a jövő év az uniós forrásokra támaszkodó, strukturálisan kiegyensúlyozottabb építőipari modellbe való átmenet lehetőségét hozhatja el, a kapacitások rendelkezésre állnak. Az alternativenergia.hu közleménye szerint Lengyelország az európai építési piac egyik legígéretesebb területe, amely 2026–2029 között évente átlagos 3,9 százalékkal bővülhet. A piacot az uniós helyreállítási alapok masszív beáramlása fűti.

Rámutattak, hogy a cseh építőipar 2025-ben az elmúlt 25 év egyik legjobb eredményét produkálva 10,9 százalékkal nőtt, így a 2026-ra és 2027-re várt mérsékelt (1,3–1,4 százalékos) volumenbővülés ennek a magas bázisnak a fenntartása. Csehországban a fejlődés legnagyobb gátja a kritikus munkaerő- és géphiány, a vállalatok humánerőforrás-kihasználtsága eléri a 93–95 százalékot, és a cégek több mint harmada a munkaerőhiányt nevezi meg a növekedés legfőbb akadályának. A szektort az állami infrastrukturális és energetikai megrendelések tartják mozgásban. Közölték, a korábbi évek kiugró teljesítménye után a szlovák építőipar 2026-ban lassul, a várható reálnövekedés 2–3 százalék körül stabilizálódik. Az ágazatot jelenleg szinte kizárólag a Helyreállítási Terv forrásainak lehívása tartja életben a mélyépítési szektorban.

Ez az egyoldalú függőség azért is kritikus, mert a magánszektor és a lakásépítési piac drasztikusan zsugorodik. Emiatt az ágazat legfőbb strukturális kockázata a 2027-re előrejelzett “finanszírozási szakadék”: az uniós források kifutásával és a feszített állami költségvetés miatt komoly beruházási űr keletkezhet, amit a magánszektor nem lesz képes áthidalni, ha nem sikerül magántőkét bevonni. A V4-régióban a növekedés kulcsa a 2026-os évtől a változásokhoz való sikeres alkalmazkodás lesz.

Advertisement

A pénzügyi likviditás önmagában már nem elegendő a növekedéshez: a demográfiai hanyatlás és a vendégmunkásoktól való függés miatt a régióban azok a vállalatok lesznek a nyertesek, amelyek képesek iparosítani az építési folyamatokat (előregyártás, moduláris építészet) és digitalizálni működésüket – ismertette közleményében az ÉVOSZ.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák