Zöldinfó
Nem kell többé háztetőkre napelemet telepíteni? A tavak felszínei lehetnek az új felületek!
Az úszó napelemek komoly előnye, hogy nem veszik el a hasznos területet, kérdés azonban, hogy miként hatnak a környezetre.
A fosszilis energiahordozók visszaszorításáért folyó küzdelem egyik legfontosabb eszköze a napenergia. A napelemek egyre több területen jelennek meg a házak tetejétől a nagy, sivatagi farmokig. A technológia egyik kihívása, hogy a napelemek sokkal helyigényesebbek, mint például a szénerőművek, az utóbbi időkben ezért egyre több helyen kísérleteznek azzal, hogy miként adhatnak helyet a vizeken a fotovoltaikus rendszereknek. Vajon a lebegő napelemparkok jelenthetik a jövőt? Ennek a kérdésnek járt utána az EcoWatch.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Bár a gondolat egészen újnak tűnhet, az első vízi napelemes rendszert már másfél évtizede, 2008-ban kiépítették egy kaliforniai borászat öntözőtavára. Azóta a technológia természetesen rengeteget fejlődött, már többek között kínai és brazíliai tavakon is találkozhatunk vele. „Az úszó fotovoltaikus energia az egyik leggyorsabban növekvő energiatermelési technológia napjainkban, és egy ígéretes alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás” – állítja Rafael Almeida, a Rio Grande Valley-i Texasi Egyetem munkatársa. A szakértő szerint a paneleket ideális esetben mesterséges vizekre, például öntözőcsatornákba telepítik, így nem vesznek el teret a természettől.
A kutató kollégáival egy vizsgálat során arra jutott, hogy a vízerőművekhez tartozó víztározókból kiindulva afrikai és amerikai országok lehetnek a legalkalmasabbak a technológia használatára. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy egyelőre nagyon keveset tudni a lebegő napelemek ökológiai és egyéb hatásairól. Talán bele sem gondolnánk, de a napelemek potenciálisan jelentősen befolyásolhatják egy víztömeg élővilágát. A panelek például blokkolhatják a napfényt, ami hathat az algákra, felborítva az egész ökoszisztéma egyensúlyát.
A szerkezetek emellett az üvegházhatású gázok körforgását is megváltoztathatják. Többek között ezeket a kérdéseket elemzi Regina Nobre, a toulouse-i Paul Sabatier Egyetem szakértője. A kutató régi európai kavicsbányákban vizsgálja a következményeket, bár eredményei még nincsenek, azok bizonyosan hatni fognak a későbbi döntéshozatalra.
Borítókép: Ministry of Economic Affairs Water Conservancy Agency
Zöldinfó
Rendkívüli vízjárási viszonyokra kell készülni az Öreg-Duna térségében
Péntekig nagyobb vízhozamra kell készülni az Öreg-Duna medrében.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Péntekig az Öreg-Duna medrében a megszokottnál nagyobb vízhozamra, emelkedő vízszintekre, valamint helyenként erősebb sodrásra lehet számítani – hívta fel a figyelmet az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Facebook-oldalán. Azt írták: kedden reggel 8 órától várhatóan péntek délután 5 óráig a bősi vízerőmű 400 kV-os elosztóállomása egy meghibásodás elhárítása miatt üzemen kívül lesz – írja az alternativenergia.hu. Az üzemszünet időtartama alatt a bősi vízerőmű korlátozott teljesítménnyel működik. Hozzátették: a rendelkezésre álló információk alapján az erőmű egy turbógenerátorral üzemel, legfeljebb másodpercenként 500 köbméter vízhozam felhasználásával. Az ezen felüli, energetikai célra fel nem használt vízmennyiséget Dunacsúny térségében az Öreg-Duna medrébe vezetik át. Emiatt az üzemszünet ideje alatt az Öreg-Duna medrében a megszokottnál nagyobb vízhozamra, emelkedő vízszintekre, valamint helyenként erősebb sodrásra lehet számítani. Felhívták a figyelmet arra, hogy a vízhozamok és vízszintek tényleges alakulását a Duna felső szakaszának hidrológiai helyzete, valamint a dévényi vízmérce aktuális vízhozam- és vízállásadatai befolyásolják.
Felhívták a horgászok, vízitúrázók, kenusok, kajakosok, csónakosok, kirándulók, valamint a part menti területeken tartózkodók figyelmét, hogy az Öreg-Duna medrében és annak közvetlen környezetében a vízjárási viszonyok rövid időn belül is megváltozhatnak. A vízszint emelkedése, a sodrás erősödése, továbbá egyes partszakaszok, zátonyok, bejárók és alacsonyabban fekvő területek elöntése veszélyhelyzetet okozhat – írták. Arra kérték az érintetteket, hogy az üzemszünet ideje alatt fokozott körültekintéssel tartózkodjanak a vízparton és a vízen, és a horgászhelyek, vízre szállási pontok, kikötési lehetőségek és parti megközelítési útvonalak használata előtt minden esetben vegyék figyelembe az aktuális vízállapotokat.
Megjegyezték: a megnövekedett dunai vízhozam hatása a szigetközi hullámtéri vízpótló rendszer egyes szakaszain is jelentkezhet, ezért kérik, hogy az érintett területeken közlekedők és ott tartózkodók szintén fokozott óvatossággal járjanak el. A hullámtéri ágakban, mellékágakban és műtárgyak környezetében a vízszintek, áramlási viszonyok és megközelítési lehetőségek változhatnak.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaNégy elektromos modellel készül a Suzuki 2030-ig, köztük az új e-Vitarával

