Zöldinfó

Nem kell többé háztetőkre napelemet telepíteni? A tavak felszínei lehetnek az új felületek!

Az úszó napelemek komoly előnye, hogy nem veszik el a hasznos területet, kérdés azonban, hogy miként hatnak a környezetre.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-11

Szerző:

Hell

A fosszilis energiahordozók visszaszorításáért folyó küzdelem egyik legfontosabb eszköze a napenergia. A napelemek egyre több területen jelennek meg a házak tetejétől a nagy, sivatagi farmokig. A technológia egyik kihívása, hogy a napelemek sokkal helyigényesebbek, mint például a szénerőművek, az utóbbi időkben ezért egyre több helyen kísérleteznek azzal, hogy miként adhatnak helyet a vizeken a fotovoltaikus rendszereknek. Vajon a lebegő napelemparkok jelenthetik a jövőt? Ennek a kérdésnek járt utána az EcoWatch.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Bár a gondolat egészen újnak tűnhet, az első vízi napelemes rendszert már másfél évtizede, 2008-ban kiépítették egy kaliforniai borászat öntözőtavára. Azóta a technológia természetesen rengeteget fejlődött, már többek között kínai és brazíliai tavakon is találkozhatunk vele. „Az úszó fotovoltaikus energia az egyik leggyorsabban növekvő energiatermelési technológia napjainkban, és egy ígéretes alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás” – állítja Rafael Almeida, a Rio Grande Valley-i Texasi Egyetem munkatársa. A szakértő szerint a paneleket ideális esetben mesterséges vizekre, például öntözőcsatornákba telepítik, így nem vesznek el teret a természettől.

A kutató kollégáival egy vizsgálat során arra jutott, hogy a vízerőművekhez tartozó víztározókból kiindulva afrikai és amerikai országok lehetnek a legalkalmasabbak a technológia használatára. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy egyelőre nagyon keveset tudni a lebegő napelemek ökológiai és egyéb hatásairól. Talán bele sem gondolnánk, de a napelemek potenciálisan jelentősen befolyásolhatják egy víztömeg élővilágát. A panelek például blokkolhatják a napfényt, ami hathat az algákra, felborítva az egész ökoszisztéma egyensúlyát.

Credit: Dennis Schroeder/NREL, CC BY-NC-ND 2.0

A szerkezetek emellett az üvegházhatású gázok körforgását is megváltoztathatják. Többek között ezeket a kérdéseket elemzi Regina Nobre, a toulouse-i Paul Sabatier Egyetem szakértője. A kutató régi európai kavicsbányákban vizsgálja a következményeket, bár eredményei még nincsenek, azok bizonyosan hatni fognak a későbbi döntéshozatalra.

Borítókép: Ministry of Economic Affairs Water Conservancy Agency

Zöldinfó

Tavaszi allergiahullám: fokozódnak a tünetek országszerte

Még tart a pollenszezon késő tavaszi legerősebb terhelésű időszaka.

Létrehozva:

10 perc telt el a létrehozás óta

2026-05-01

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Még tart a pollenszezon késő tavaszi legerősebb terhelésű időszaka, egyszerre közel húszféle allergén virágpora van jelen a levegőben – közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) napi pollenjelentésében. Azt írták: a pollenterhelés ismét erősödik, egyre újabb allergének virágzása indul el, illetve éri el a tüneteket okozó szintet – írja az alternativenergia.hu. A nyír pollenkoncentrációja országosan magas, az eperfaféléké és a tölgyé a közepes-magas tartományban alakulhat. Jellemzően közepes, tüneteket okozó koncentrációban van jelen a platán, a bükk, valamint a dió pollenje, míg a juhar, a fűz és az ostorfa virágporának mennyisége alacsony-közepes szintet érhet el. Alacsony koncentrációban jelen van még a levegőben a ciprus- és tiszafafélék, a kőris, a komlógyertyán, a gyertyán, a sásfélék, továbbá már a fenyőfélék, a vadgesztenye és a pázsitfűfélék pollenje is.

A kültéri allergén gombák spóraszáma jellemzően alacsony. A tavaszi fák pollenjére allergiások továbbra is fokozódó allergiás tünetekre számíthatnak, melyek elsősorban orrfolyás, tüsszögés, szemviszketés vagy könnyezés formájában jelentkezhetnek. A pázsitfűfélék pollenjére érzékeny allergiások készüljenek fel az allergiás tünetek megjelenésére, a pázsitfűfélék virágporának koncentrációja országos viszonylatban várhatóan április végére, május elejére eléri a tüneteket okozó közepes szintet. Továbbra is jelen van a levegőben a “nyárfaszösz”, ami azonban a tévhittel ellentétben nem okoz pollenallergiás tüneteket, mivel valójában a nyárfa terméséből és annak szél által való elterjedését segítő, üres, levegővel telt, allergén fehérjéket nem tartalmazó részeiből áll. Akiknél ebben az időszakban jelentkeznek pollenallergiás tünetek, azoknál valószínűleg a levegőben aktuálisan jelen lévő allergén növények pollenszemei okozhatják ezeket – hívja fel a figyelmet a központ.

Tovább olvasom