Zöldinfó
Nem kell többé háztetőkre napelemet telepíteni? A tavak felszínei lehetnek az új felületek!
Az úszó napelemek komoly előnye, hogy nem veszik el a hasznos területet, kérdés azonban, hogy miként hatnak a környezetre.
A fosszilis energiahordozók visszaszorításáért folyó küzdelem egyik legfontosabb eszköze a napenergia. A napelemek egyre több területen jelennek meg a házak tetejétől a nagy, sivatagi farmokig. A technológia egyik kihívása, hogy a napelemek sokkal helyigényesebbek, mint például a szénerőművek, az utóbbi időkben ezért egyre több helyen kísérleteznek azzal, hogy miként adhatnak helyet a vizeken a fotovoltaikus rendszereknek. Vajon a lebegő napelemparkok jelenthetik a jövőt? Ennek a kérdésnek járt utána az EcoWatch.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Bár a gondolat egészen újnak tűnhet, az első vízi napelemes rendszert már másfél évtizede, 2008-ban kiépítették egy kaliforniai borászat öntözőtavára. Azóta a technológia természetesen rengeteget fejlődött, már többek között kínai és brazíliai tavakon is találkozhatunk vele. „Az úszó fotovoltaikus energia az egyik leggyorsabban növekvő energiatermelési technológia napjainkban, és egy ígéretes alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás” – állítja Rafael Almeida, a Rio Grande Valley-i Texasi Egyetem munkatársa. A szakértő szerint a paneleket ideális esetben mesterséges vizekre, például öntözőcsatornákba telepítik, így nem vesznek el teret a természettől.
A kutató kollégáival egy vizsgálat során arra jutott, hogy a vízerőművekhez tartozó víztározókból kiindulva afrikai és amerikai országok lehetnek a legalkalmasabbak a technológia használatára. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy egyelőre nagyon keveset tudni a lebegő napelemek ökológiai és egyéb hatásairól. Talán bele sem gondolnánk, de a napelemek potenciálisan jelentősen befolyásolhatják egy víztömeg élővilágát. A panelek például blokkolhatják a napfényt, ami hathat az algákra, felborítva az egész ökoszisztéma egyensúlyát.
A szerkezetek emellett az üvegházhatású gázok körforgását is megváltoztathatják. Többek között ezeket a kérdéseket elemzi Regina Nobre, a toulouse-i Paul Sabatier Egyetem szakértője. A kutató régi európai kavicsbányákban vizsgálja a következményeket, bár eredményei még nincsenek, azok bizonyosan hatni fognak a későbbi döntéshozatalra.
Borítókép: Ministry of Economic Affairs Water Conservancy Agency
Zöldinfó
Kevesebb hulladék, több tudatosság: novemberben indul az akcióhét
Az Európai Hulladékcsökkentési Hét a pozitív minták és magatartásformák népszerűsítésére szolgál.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Hulladékcsökkentési Hét olyan pozitív minták és magatartásformák népszerűsítésére szolgál, amelyekkel megelőzhető a hulladék keletkezése – olvasható a közlemény az alternativenergia.hu oldalon. “A legkönnyebben azt a szemetet kezeljük, amit meg sem termelünk” – fogalmazott posztjában Gajdos László, aki közösségi oldalán mindenkit arra bíztatott, hogy csatlakozzon a november 21-29. közötti akcióhéthez. Egyúttal jelezte, az érdeklődők november 9-ig regisztrálhatnak a szelektalok.hu/hulladekcsokkentesihet2026 oldalon. A Szunyogh Média tudományos-ismeretterjesztő és szakmai blog kedden az akcióhét magyarországi programjairól szóló közleményükben azt írták, “Minden döntés számít! Minden erőforrás érték!” – ezzel a jelmondattal rendezik meg 18. alkalommal az Európai Hulladékcsökkentési Hetet. Az egész Európára kiterjedő kezdeményezés idén arra hívja fel a figyelmet, hogy a hulladékcsökkentés nem a kukánál kezdődik.
A 2026-os fókusztéma az anyagtakarékosság, illetve annak végiggondolása, hogy valóban mennyi anyagra, termékre és erőforrásra van szükség és hogyan lehet a már meglévő dolgokat tovább használni. Ehhez nem feltétlenül kell nagyszabású környezetvédelmi projekt. Egy iskola rendezhet csereberét vagy javítónapot, egy munkahely felmérheti, hol lehet kiváltani az egyszer használatos eszközöket, egy közösség szervezhet eszközkölcsönzést vagy élelmiszermentő akciót, egy család pedig akár azt is megmérheti, mennyi élelmiszer kerül egy hét alatt a szemétbe.
A program ötletei között szerepel a csomagolás csökkentése, a tárgyak javítása és felújítása, az újratöltés, a papír újrahasználata, a komposztálás, valamint az anyag-, víz- és energiatakarékosság is. Arra is kitértek, hogy öt kategóriában lehet jelentkezni: közigazgatási szervezetek, oktatási intézmények, gazdasági társaságok, civil szervezetek és magánszemélyek regisztrálhatják akcióikat. A részletek és a magyarországi regisztráció az Európai Hulladékcsökkentési Hét hazai oldalán, a szelektalok.hu/hulladekcsokkentesihet2026/ honlapon érhetők el.
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaVáltoznak a parkolási szabályok Budapesten a nehezebb autóknál
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÖsszeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMár most látszik a klímaváltozás hatása a magyar szőlőültetvényeken
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKilencedik éve gyűjtik a régi mobiltelefonokat a gorillák védelméért

