Zöldinfó

Nem kell többé háztetőkre napelemet telepíteni? A tavak felszínei lehetnek az új felületek!

Az úszó napelemek komoly előnye, hogy nem veszik el a hasznos területet, kérdés azonban, hogy miként hatnak a környezetre.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-01-11

Szerző:

Hell

A fosszilis energiahordozók visszaszorításáért folyó küzdelem egyik legfontosabb eszköze a napenergia. A napelemek egyre több területen jelennek meg a házak tetejétől a nagy, sivatagi farmokig. A technológia egyik kihívása, hogy a napelemek sokkal helyigényesebbek, mint például a szénerőművek, az utóbbi időkben ezért egyre több helyen kísérleteznek azzal, hogy miként adhatnak helyet a vizeken a fotovoltaikus rendszereknek. Vajon a lebegő napelemparkok jelenthetik a jövőt? Ennek a kérdésnek járt utána az EcoWatch.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Bár a gondolat egészen újnak tűnhet, az első vízi napelemes rendszert már másfél évtizede, 2008-ban kiépítették egy kaliforniai borászat öntözőtavára. Azóta a technológia természetesen rengeteget fejlődött, már többek között kínai és brazíliai tavakon is találkozhatunk vele. „Az úszó fotovoltaikus energia az egyik leggyorsabban növekvő energiatermelési technológia napjainkban, és egy ígéretes alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás” – állítja Rafael Almeida, a Rio Grande Valley-i Texasi Egyetem munkatársa. A szakértő szerint a paneleket ideális esetben mesterséges vizekre, például öntözőcsatornákba telepítik, így nem vesznek el teret a természettől.

A kutató kollégáival egy vizsgálat során arra jutott, hogy a vízerőművekhez tartozó víztározókból kiindulva afrikai és amerikai országok lehetnek a legalkalmasabbak a technológia használatára. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy egyelőre nagyon keveset tudni a lebegő napelemek ökológiai és egyéb hatásairól. Talán bele sem gondolnánk, de a napelemek potenciálisan jelentősen befolyásolhatják egy víztömeg élővilágát. A panelek például blokkolhatják a napfényt, ami hathat az algákra, felborítva az egész ökoszisztéma egyensúlyát.

Credit: Dennis Schroeder/NREL, CC BY-NC-ND 2.0

A szerkezetek emellett az üvegházhatású gázok körforgását is megváltoztathatják. Többek között ezeket a kérdéseket elemzi Regina Nobre, a toulouse-i Paul Sabatier Egyetem szakértője. A kutató régi európai kavicsbányákban vizsgálja a következményeket, bár eredményei még nincsenek, azok bizonyosan hatni fognak a későbbi döntéshozatalra.

Borítókép: Ministry of Economic Affairs Water Conservancy Agency

Zöldinfó

Növelnék a magyar energiarendszer ellenálló képességét

Az energiaátmenet sikerét a rugalmas és versenyképes energiarendszer kialakítása határozza meg.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-14

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az energiaátmenet következő szakaszának sikerét már nemcsak az új kapacitások kiépítése, hanem az ellenálló, rugalmas és versenyképes energiarendszer kialakítása is meghatározza – mondta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferencián Budapesten a hivatal tájékoztatása szerint. Juhász Edit a magyar energiarendszer következő szabályozási ciklusáról tartott előadásában beszélt arról, hogy a 2027-2028-as tél új kockázati környezetet teremt a földgázpiacon is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A jelenlegi helyzet stabil, ugyanakkor törékeny: a hazai gáztárolók töltöttsége meghaladja a 76 százalékot, viszont a TTF ár (az európai földgázkereskedelem irányadó piaci ára) mintegy 75 euró megawattóránként, a legjelentősebb importirányt érinteni fogják a REPowerEU (az Európai Unió hivatalos energiapolitikai terve) hatásai, a geopolitikai konfliktusok lezáratlansága pedig tovább növeli a kockázatokat.

A MEKH munkacsoporti egyeztetéseket indított, a cél, hogy az év végére konkrét javaslatok szülessenek a magyar energiarendszer ellenállóképességének növelésére. A tagállamok regionális munkacsoporti vizsgálataival párhuzamosan elindította a hivatal a magyar gázoldali kockázatkészültségi és cselekvési terv újradolgozását is, amelynek során az infrastruktúra-alapú megközelítés mellett a forrásalapú kockázatok értékelésére és kezelésére is hangsúlyt kell helyezni – fejtette ki az energiahivatal elnöke a közlemény szerint.

A rugalmasság növelésében meghatározó szerepe van a hálózatfejlesztésnek és a tárolásnak is – mutatott rá az elnök. A hálózati csatlakozás az energetika hiánycikke lett, ezért a szűkössé vált infrastruktúra új kapacitáselosztási logikát igényel; ennek lesz az első éles próbája a széltender. Mintegy 500 milliárd forint új uniós forrás állhat rendelkezésre rendszerfejlesztésre 2030-ig, miközben a tárolói kapacitás 2021 és 2026 között 11 megawattról (MW) 984 MW-ra bővült, és a beadott engedélykérelmek alapján tovább nő – ismertette Juhász Edit.

A változó környezetben még aktívabb szabályozói jelenlétre van szükség, különösen a piacintegritás és a verseny élénkítése területén – hangsúlyozta a MEKH elnöke. Ismertetése szerint a szabályozó egyik legfontosabb feladata, hogy elősegítse a szűkös erőforrások olyan optimális allokációját, amely a lehető legnagyobb rendszerértéket teremti meg a lehető legalacsonyabb fogyasztói költség mellett.

Tovább olvasom