Zöldinfó

Nem kell többé háztetőkre napelemet telepíteni? A tavak felszínei lehetnek az új felületek!

Az úszó napelemek komoly előnye, hogy nem veszik el a hasznos területet, kérdés azonban, hogy miként hatnak a környezetre.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-11

Szerző:

Hell

A fosszilis energiahordozók visszaszorításáért folyó küzdelem egyik legfontosabb eszköze a napenergia. A napelemek egyre több területen jelennek meg a házak tetejétől a nagy, sivatagi farmokig. A technológia egyik kihívása, hogy a napelemek sokkal helyigényesebbek, mint például a szénerőművek, az utóbbi időkben ezért egyre több helyen kísérleteznek azzal, hogy miként adhatnak helyet a vizeken a fotovoltaikus rendszereknek. Vajon a lebegő napelemparkok jelenthetik a jövőt? Ennek a kérdésnek járt utána az EcoWatch.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Bár a gondolat egészen újnak tűnhet, az első vízi napelemes rendszert már másfél évtizede, 2008-ban kiépítették egy kaliforniai borászat öntözőtavára. Azóta a technológia természetesen rengeteget fejlődött, már többek között kínai és brazíliai tavakon is találkozhatunk vele. „Az úszó fotovoltaikus energia az egyik leggyorsabban növekvő energiatermelési technológia napjainkban, és egy ígéretes alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás” – állítja Rafael Almeida, a Rio Grande Valley-i Texasi Egyetem munkatársa. A szakértő szerint a paneleket ideális esetben mesterséges vizekre, például öntözőcsatornákba telepítik, így nem vesznek el teret a természettől.

A kutató kollégáival egy vizsgálat során arra jutott, hogy a vízerőművekhez tartozó víztározókból kiindulva afrikai és amerikai országok lehetnek a legalkalmasabbak a technológia használatára. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy egyelőre nagyon keveset tudni a lebegő napelemek ökológiai és egyéb hatásairól. Talán bele sem gondolnánk, de a napelemek potenciálisan jelentősen befolyásolhatják egy víztömeg élővilágát. A panelek például blokkolhatják a napfényt, ami hathat az algákra, felborítva az egész ökoszisztéma egyensúlyát.

Credit: Dennis Schroeder/NREL, CC BY-NC-ND 2.0

A szerkezetek emellett az üvegházhatású gázok körforgását is megváltoztathatják. Többek között ezeket a kérdéseket elemzi Regina Nobre, a toulouse-i Paul Sabatier Egyetem szakértője. A kutató régi európai kavicsbányákban vizsgálja a következményeket, bár eredményei még nincsenek, azok bizonyosan hatni fognak a későbbi döntéshozatalra.

Borítókép: Ministry of Economic Affairs Water Conservancy Agency

Zöldinfó

Klímaadaptáció a gyakorlatban természetalapú megoldások a településeken

Tovább kell adni a klímaalkalmazkodás tapasztalatait.

Létrehozva:

19 óra telt el a létrehozás óta

2025-10-14

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A települések klímaalkalmazkodási képességének erősítésére tett intézkedések számbavétele mellett a valódi kérdés, hogy hogyan lehet a gyakorlati eredményeket továbbadni – mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium önkormányzati államtitkára Esztergomban, a klímaalkalmazkodásról és a vízmegtartásról szóló konferencián. Dukai Miklós hozzátette, a kétnapos esemény célja, hogy összekapcsolja a szakembereket, kutatókat és döntéshozókat a klímaváltozás hatásainak kezelése, a klímaváltozással szemben ellenálló közösségek építése érdekében – írja az alternativenergia.hu. Dukai Miklós szólt arról, hogy idén zárul Magyarország első olyan projektje, mely a települések együttműködésén alapuló, fenntartható területi vízgazdálkodási megoldások gyakorlati alkalmazását helyezte a klímaadaptáció középpontjába.

Kiemelte, hogy a projekt során egy síkvidéki és dombvidéki vízgyűjtő mintaterületen, mintegy 400 négyzetkilométeren összesen 14 önkormányzattal együttműködve hoztak létre kis léptékű, természetalapú vízvisszatartást célzó megoldásokat. Ezek képesek kezelni a túl sok és a túl kevés víz problémáit. Az államtitkár elmondta, a vízgyűjtő pályázati programokkal egy teljesen új és egyedi pályázati formát alakítottak ki, és ezt szemléletet a környezeti és energiahatékonysági operatív programban is alkalmazták. A kétnapos konferenciát a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel együtt szervezte, Áder János volt államfő fővédnökségével. A témák között szerepel a klímaváltozás és emberi egészség kapcsolata, a vízgazdálkodás természetalapú megoldásai és azok finanszírozása, a közösségi részvétel és az önkormányzatok szerepe az éghajlati kihívások kezelésében.

Tovább olvasom