Zöldinfó
Nem kell többé háztetőkre napelemet telepíteni? A tavak felszínei lehetnek az új felületek!
Az úszó napelemek komoly előnye, hogy nem veszik el a hasznos területet, kérdés azonban, hogy miként hatnak a környezetre.
A fosszilis energiahordozók visszaszorításáért folyó küzdelem egyik legfontosabb eszköze a napenergia. A napelemek egyre több területen jelennek meg a házak tetejétől a nagy, sivatagi farmokig. A technológia egyik kihívása, hogy a napelemek sokkal helyigényesebbek, mint például a szénerőművek, az utóbbi időkben ezért egyre több helyen kísérleteznek azzal, hogy miként adhatnak helyet a vizeken a fotovoltaikus rendszereknek. Vajon a lebegő napelemparkok jelenthetik a jövőt? Ennek a kérdésnek járt utána az EcoWatch.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Bár a gondolat egészen újnak tűnhet, az első vízi napelemes rendszert már másfél évtizede, 2008-ban kiépítették egy kaliforniai borászat öntözőtavára. Azóta a technológia természetesen rengeteget fejlődött, már többek között kínai és brazíliai tavakon is találkozhatunk vele. „Az úszó fotovoltaikus energia az egyik leggyorsabban növekvő energiatermelési technológia napjainkban, és egy ígéretes alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás” – állítja Rafael Almeida, a Rio Grande Valley-i Texasi Egyetem munkatársa. A szakértő szerint a paneleket ideális esetben mesterséges vizekre, például öntözőcsatornákba telepítik, így nem vesznek el teret a természettől.
A kutató kollégáival egy vizsgálat során arra jutott, hogy a vízerőművekhez tartozó víztározókból kiindulva afrikai és amerikai országok lehetnek a legalkalmasabbak a technológia használatára. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy egyelőre nagyon keveset tudni a lebegő napelemek ökológiai és egyéb hatásairól. Talán bele sem gondolnánk, de a napelemek potenciálisan jelentősen befolyásolhatják egy víztömeg élővilágát. A panelek például blokkolhatják a napfényt, ami hathat az algákra, felborítva az egész ökoszisztéma egyensúlyát.
A szerkezetek emellett az üvegházhatású gázok körforgását is megváltoztathatják. Többek között ezeket a kérdéseket elemzi Regina Nobre, a toulouse-i Paul Sabatier Egyetem szakértője. A kutató régi európai kavicsbányákban vizsgálja a következményeket, bár eredményei még nincsenek, azok bizonyosan hatni fognak a későbbi döntéshozatalra.
Borítókép: Ministry of Economic Affairs Water Conservancy Agency
Zöldinfó
Tonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
Több mint 130 autógumit és 500 kilogramm vashulladékot távolítottak el a vízügyesek a Dunából Budapestnél.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Százharmincöt autógumit, 500 kilogramm vashulladékot és jelentős mennyiségű kommunális szemetet távolítottak el a vízügyesek a Duna medréből a fővárosban, a Duna Aréna melletti folyószakaszról – írja az alternativenergia.hu. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság a Facebook-oldalán számolt be a hulladék eltávolításáról. Mint írták, a területet korábban már megtisztították, de a visszahúzódó Duna újabb szemetet tett láthatóvá. A vízügyi igazgatóság már eseti jelleggel eddig is eltávolított jelentős mennyiségű hulladékot a folyóból. Augusztus elején megkezdte az alacsony vízállás miatt láthatóvá vált hulladékok felmérését, összegyűjtését és elszállítását. Az igazgatóság Facebook-oldalának bejegyzései szerint a munkát a Duna Arénánál kezdték, majd az Újpest-öbölnél és Dunakeszinél folytatták a meder megtisztítását. Leányfalu térségében is gyűjtötték a hulladékot, valamint a XI. kerületben az Árasztó-parton, a III. kerületben Pünkösdfürdőnél és Vác-Kismaros-Nagymaros térségében.
Az első napokban összesen közel 120 gumiabroncsot, 500-600 kilogramm vegyes vashulladékot – például lyukas hordókat, bevásárlókocsikat – és 2-3 köbméter háztartási vegyes hulladékot – műanyag palackokat, fóliákat – gyűjtöttek össze. A munkát a múlt héten folytatták, akkor a Duna Arénától a Margit-szigetig gyűjtötték a szemetet a Duna medrében, és mintegy 8 köbmétert gyűjtöttek össze, benne vashulladékkal, gumiabronccsal és kommunális hulladékkal. Találtak robbanásveszélyes és bűncselekményre utaló tárgyakat is.
A munkát Vác térségében folytatták, ahonnan egy nagyméretű, fém szemetes konténert, és egy hajócsavardarabot emeltek ki a mederből, de itt is találtak vashulladékot, gumiabroncsot és kommunális hulladékot is. A Dera-patak torkolata és a Süllő-időszakos sziget környezetében tíz gumiabroncstól és egy köbméter kommunális hulladéktól szabadították meg a Szentendrei-Duna-ág medrét.
Dolgoztak a Kopaszi-gátnál és a Rákóczi híd budai oldalánál, valamint a Lupa-szigeti kompnál, Tahitótfalun a Tildy hídnál, a váci révnél, a dunakeszi és a horányi kompnál. Csepelen, a Rózsa utca végénél a Duna medréből több mint 40 gumiabroncsot, mintegy 1500 kilogramm vashulladékot és egy köbméter kommunális hulladékot távolítottak el. A munkát sok esetben civilek is segítették. Az igazgatóság működési területéhez a mellékágak nélkül 148 kilométer hosszú Duna-szakasz tartozik, és 42 település érintett.
A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság továbbra is várja a bejelentéseket az elhagyott dunai hulladékokról az Ipoly torkolata és a dunaföldvári híd közötti Duna-szakaszról. A mederből előkerülő hulladékokról, roncsokról szóló bejelentéseket dunaihulladek@kdvvizig.hu címre lehet küldeni a roncs, hulladék pontos helyével és fényképével.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Otthon6 nap telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaTöretlenül nő a Geely elektromos és plug-in hibrid modelljeinek piaca
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHagyományos módszerrel csökkentenék a tűzveszélyt Dalmáciában: jöhetnek a kecskék

