Zöldinfó
Nem kell többé háztetőkre napelemet telepíteni? A tavak felszínei lehetnek az új felületek!
Az úszó napelemek komoly előnye, hogy nem veszik el a hasznos területet, kérdés azonban, hogy miként hatnak a környezetre.
A fosszilis energiahordozók visszaszorításáért folyó küzdelem egyik legfontosabb eszköze a napenergia. A napelemek egyre több területen jelennek meg a házak tetejétől a nagy, sivatagi farmokig. A technológia egyik kihívása, hogy a napelemek sokkal helyigényesebbek, mint például a szénerőművek, az utóbbi időkben ezért egyre több helyen kísérleteznek azzal, hogy miként adhatnak helyet a vizeken a fotovoltaikus rendszereknek. Vajon a lebegő napelemparkok jelenthetik a jövőt? Ennek a kérdésnek járt utána az EcoWatch.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Bár a gondolat egészen újnak tűnhet, az első vízi napelemes rendszert már másfél évtizede, 2008-ban kiépítették egy kaliforniai borászat öntözőtavára. Azóta a technológia természetesen rengeteget fejlődött, már többek között kínai és brazíliai tavakon is találkozhatunk vele. „Az úszó fotovoltaikus energia az egyik leggyorsabban növekvő energiatermelési technológia napjainkban, és egy ígéretes alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás” – állítja Rafael Almeida, a Rio Grande Valley-i Texasi Egyetem munkatársa. A szakértő szerint a paneleket ideális esetben mesterséges vizekre, például öntözőcsatornákba telepítik, így nem vesznek el teret a természettől.
A kutató kollégáival egy vizsgálat során arra jutott, hogy a vízerőművekhez tartozó víztározókból kiindulva afrikai és amerikai országok lehetnek a legalkalmasabbak a technológia használatára. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy egyelőre nagyon keveset tudni a lebegő napelemek ökológiai és egyéb hatásairól. Talán bele sem gondolnánk, de a napelemek potenciálisan jelentősen befolyásolhatják egy víztömeg élővilágát. A panelek például blokkolhatják a napfényt, ami hathat az algákra, felborítva az egész ökoszisztéma egyensúlyát.
A szerkezetek emellett az üvegházhatású gázok körforgását is megváltoztathatják. Többek között ezeket a kérdéseket elemzi Regina Nobre, a toulouse-i Paul Sabatier Egyetem szakértője. A kutató régi európai kavicsbányákban vizsgálja a következményeket, bár eredményei még nincsenek, azok bizonyosan hatni fognak a későbbi döntéshozatalra.
Borítókép: Ministry of Economic Affairs Water Conservancy Agency
Zöldinfó
Napelemes energia és intelligens szenzorok a szolnoki zebráknál
Intelligens gyalogosvédelmi rendszereket alakítanak ki.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Intelligens gyalogosvédelmi rendszereket alakítanak ki Szolnokon, a Versenyképes Járások Programban megvalósuló fejlesztés kivitelezése a város két helyszínén már elkezdődött – közölte a város polgármestere a Facebook-oldalán. Györfi Mihály tájékoztatása szerint a több települést is érintő, köz- és közlekedésbiztonság fejlesztését célzó projekt keretében Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 2026-ban több mint 116 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült – írja az alternativenergia.hu. A beruházás során Szolnok hét forgalmas gyalogátkelőhelyén alakítanak ki intelligens gyalogosvédelmi rendszert. A cél, hogy a gyalogosokat az autósok hamarabb és könnyebben észre vegyék, biztonságosabbá váljon a közlekedés – írta.
Az intelligens szenzorokkal felszerelt rendszer érzékeli, amikor gyalogos érkezik az átkelőhelyhez és automatikusan bekapcsolja a járművezetők figyelmét felhívó sárga villogó fényjelzést. Sötétedés után további fénytechnikai megoldások is segíthetik a gyalogosok jobb láthatóságát. A tervezett rendszer a helyszíni adottságoktól függően akár napelemes energiaellátással is működhet. Vezeték nélküli kommunikációra képes, működése távolról is nyomon követhető, emellett alkalmas statisztikai és diagnosztikai információk továbbítására. A tervek szerint a gyalogosbiztonsági rendszerek a két helyszínen, ahol a munkálatok már megkezdődtek, 2026. szeptember 30-án már üzemképes állapotban a lakosság rendelkezésére fognak állni, a másik öt helyszínen pedig legkésőbb 2026. november 30-án – tájékoztatott Györfi Mihály.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÖsszeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMár most látszik a klímaváltozás hatása a magyar szőlőültetvényeken
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaKilencedik éve gyűjtik a régi mobiltelefonokat a gorillák védelméért

