Zöldinfó
Nem kell többé háztetőkre napelemet telepíteni? A tavak felszínei lehetnek az új felületek!
Az úszó napelemek komoly előnye, hogy nem veszik el a hasznos területet, kérdés azonban, hogy miként hatnak a környezetre.
A fosszilis energiahordozók visszaszorításáért folyó küzdelem egyik legfontosabb eszköze a napenergia. A napelemek egyre több területen jelennek meg a házak tetejétől a nagy, sivatagi farmokig. A technológia egyik kihívása, hogy a napelemek sokkal helyigényesebbek, mint például a szénerőművek, az utóbbi időkben ezért egyre több helyen kísérleteznek azzal, hogy miként adhatnak helyet a vizeken a fotovoltaikus rendszereknek. Vajon a lebegő napelemparkok jelenthetik a jövőt? Ennek a kérdésnek járt utána az EcoWatch.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Bár a gondolat egészen újnak tűnhet, az első vízi napelemes rendszert már másfél évtizede, 2008-ban kiépítették egy kaliforniai borászat öntözőtavára. Azóta a technológia természetesen rengeteget fejlődött, már többek között kínai és brazíliai tavakon is találkozhatunk vele. „Az úszó fotovoltaikus energia az egyik leggyorsabban növekvő energiatermelési technológia napjainkban, és egy ígéretes alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás” – állítja Rafael Almeida, a Rio Grande Valley-i Texasi Egyetem munkatársa. A szakértő szerint a paneleket ideális esetben mesterséges vizekre, például öntözőcsatornákba telepítik, így nem vesznek el teret a természettől.
A kutató kollégáival egy vizsgálat során arra jutott, hogy a vízerőművekhez tartozó víztározókból kiindulva afrikai és amerikai országok lehetnek a legalkalmasabbak a technológia használatára. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy egyelőre nagyon keveset tudni a lebegő napelemek ökológiai és egyéb hatásairól. Talán bele sem gondolnánk, de a napelemek potenciálisan jelentősen befolyásolhatják egy víztömeg élővilágát. A panelek például blokkolhatják a napfényt, ami hathat az algákra, felborítva az egész ökoszisztéma egyensúlyát.
A szerkezetek emellett az üvegházhatású gázok körforgását is megváltoztathatják. Többek között ezeket a kérdéseket elemzi Regina Nobre, a toulouse-i Paul Sabatier Egyetem szakértője. A kutató régi európai kavicsbányákban vizsgálja a következményeket, bár eredményei még nincsenek, azok bizonyosan hatni fognak a későbbi döntéshozatalra.
Borítókép: Ministry of Economic Affairs Water Conservancy Agency
Zöldinfó
Egyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
Szakértők szerint ősszel és télen tetőzhet az El Nino hatása Kínában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Kína arra számít, hogy az El Nino időjárási jelenség hatásai idén ősszel és télen érik el csúcspontjukat, majd jövő tavasszal fokozatosan gyengülnek – közölte az alternativenergia.hu. A központ tájékoztatása szerint a Csendes-óceán Egyenlítő menti középső és keleti térségében a tengerfelszín hőmérséklete már elérte az El Nino állapotot. Kao Zsung, az intézmény igazgatóhelyettese elmondta: nyáron és ősszel közepes vagy annál erősebb El Nino-jelenség alakulhat ki, miközben nő az erősebb lefolyású események bekövetkezésének valószínűsége. A szakértők szerint az El Nino gyors fejlődési szakaszban van, és a légkör hamar reagál a tengervíz hőmérsékletének változásaira. Ennek következtében a Jangcétól délre fekvő területeken nőhet a csapadék mennyisége, míg Kína nagy részén az átlagosnál melegebb időjárás várható.
A kínai hatóságok arra is figyelmeztettek, hogy a déli régiókban várható őszi többletcsapadék veszélyeztetheti a késői rizstermés betakarítását. Az enyhébb tél emellett csökkentheti a következő tavaszi mezőgazdasági munkákhoz rendelkezésre álló vízkészleteket. A dél-kínai áramhálózatot üzemeltető vállalat pénteken közölte: az év eleje óta a teljes hálózatban, valamint Kuangtung, Kuanghszi, Jünnan, Kujcsou és Hajnan tartományban és régióban több mint húsz alkalommal dőlt meg a villamosenergia-terhelési rekord. A vállalat szerint ezzel megszakadt az a korábbi tendencia, amely szerint az éves fogyasztási csúcsok jellemzően júniusra és júliusra estek.
Az El Nino a Csendes-óceán egyenlítő menti térségében kialakuló természetes éghajlati jelenség, amely a tengerfelszín felmelegedésével jár, és világszerte befolyásolja az időjárási mintázatokat, valamint növeli a globális átlaghőmérsékletet. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) csütörtökön közzétett előrejelzése szerint az év végére várható El Nino-jelenség tovább növelheti annak esélyét, hogy 2027 újabb rekordmeleg év legyen.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEurópánál gyorsabban melegszik a Kárpát-medence – figyelmeztetnek a szakértők
-
Zöldinfó13 óra telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
-
Zöld Közlekedés19 óra telt el a létrehozás óta986 lóerő, 530 kilométeres hatótáv és négy ajtó – új korszakot nyitott a Ferrari

