Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nem kell többé háztetőkre napelemet telepíteni? A tavak felszínei lehetnek az új felületek!

Az úszó napelemek komoly előnye, hogy nem veszik el a hasznos területet, kérdés azonban, hogy miként hatnak a környezetre.

Létrehozva:

|

A fosszilis energiahordozók visszaszorításáért folyó küzdelem egyik legfontosabb eszköze a napenergia. A napelemek egyre több területen jelennek meg a házak tetejétől a nagy, sivatagi farmokig. A technológia egyik kihívása, hogy a napelemek sokkal helyigényesebbek, mint például a szénerőművek, az utóbbi időkben ezért egyre több helyen kísérleteznek azzal, hogy miként adhatnak helyet a vizeken a fotovoltaikus rendszereknek. Vajon a lebegő napelemparkok jelenthetik a jövőt? Ennek a kérdésnek járt utána az EcoWatch.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Bár a gondolat egészen újnak tűnhet, az első vízi napelemes rendszert már másfél évtizede, 2008-ban kiépítették egy kaliforniai borászat öntözőtavára. Azóta a technológia természetesen rengeteget fejlődött, már többek között kínai és brazíliai tavakon is találkozhatunk vele. „Az úszó fotovoltaikus energia az egyik leggyorsabban növekvő energiatermelési technológia napjainkban, és egy ígéretes alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás” – állítja Rafael Almeida, a Rio Grande Valley-i Texasi Egyetem munkatársa. A szakértő szerint a paneleket ideális esetben mesterséges vizekre, például öntözőcsatornákba telepítik, így nem vesznek el teret a természettől.

A kutató kollégáival egy vizsgálat során arra jutott, hogy a vízerőművekhez tartozó víztározókból kiindulva afrikai és amerikai országok lehetnek a legalkalmasabbak a technológia használatára. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy egyelőre nagyon keveset tudni a lebegő napelemek ökológiai és egyéb hatásairól. Talán bele sem gondolnánk, de a napelemek potenciálisan jelentősen befolyásolhatják egy víztömeg élővilágát. A panelek például blokkolhatják a napfényt, ami hathat az algákra, felborítva az egész ökoszisztéma egyensúlyát.

Advertisement

Credit: Dennis Schroeder/NREL, CC BY-NC-ND 2.0

A szerkezetek emellett az üvegházhatású gázok körforgását is megváltoztathatják. Többek között ezeket a kérdéseket elemzi Regina Nobre, a toulouse-i Paul Sabatier Egyetem szakértője. A kutató régi európai kavicsbányákban vizsgálja a következményeket, bár eredményei még nincsenek, azok bizonyosan hatni fognak a későbbi döntéshozatalra.

 

 

Advertisement

Borítókép: Ministry of Economic Affairs Water Conservancy Agency

Advertisement

Zöldinfó

Veszélyes hulladék szennyezheti a talajt és a vizet, utcára vonultak a horvátok

Több ezren tüntettek Zágrábban az illegális hulladéklerakás miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Több tízezren vonultak utcára szombaton Zágrábban a Horvátországban illegálisan lerakott több tízezer tonna, részben veszélyes hulladék miatt, az érintett területek azonnali kármentesítését és a felelősök megállapítását követelve – írja az alternativenergia.hu. Ez volt az utóbbi évek egyik legnagyobb horvátországi tüntetése. A Sétálj Likáért, sétálj Horvátországért (Hodaj za Liku, hodaj za Hrvatsku) elnevezésű demonstrációt a Gospic az otthonunk (Gospic je nas dom) nevű civil kezdeményezés szervezte. A tüntetők szerint a gospici hulladékbotrány nem elszigetelt eset, hanem annak bizonyítéka, hogy a horvát hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi rendszer alapvető változtatásra szorul. A felszólalók a politikai felelősség megállapítását követelték.

A résztvevők egyebek mellett “Horvátország tüdeje már nem kap levegőt”, “Állítsátok meg Horvátország pusztítását” és “A természet nem bocsát meg” feliratú transzparenseket vittek. A hatóságok mintegy 37 ezer tonna illegálisan elhelyezett hulladékot találtak a Gospic közelében fekvő egykori Velebit mezőgazdasági kombinát területén. A hulladék jelentős része 2023-ban és 2024-ben Olaszországból érkezett Horvátországba. A gyanú szerint újrahasznosításra szánt anyagként tüntették fel, majd részben elföldelték, részben pedig a szabadban halmozták fel.

A környezetvédők szerint a lerakott anyagok között egészségügyi és más ipari hulladék is található, amely szennyezi a talajt, a levegőt és a vizet Likában, Horvátország egyik legnagyobb, jelentős részben érintetlen természeti területekkel rendelkező régiójában. A szakértői vizsgálatok veszélyes és ökotoxikus anyagokat is kimutattak, a lerakótól lejjebb fekvő felszín alatti vízben pedig PFAS-vegyületek jelenlétét igazolták.

Advertisement

A kormány közlése szerint a térség ivóvizét rendszeresen ellenőrzik, és a horvát közegészségügyi intézet vizsgálatai alapján az fogyasztásra alkalmas. Zoran Milanovic köztársasági elnök korábban támogatásáról biztosította a tüntetőket. Az államfő szerint jogos az emberek követelése, hogy a hatóságok gyorsabban cselekedjenek, állapítsák meg a felelősséget, és távolítsák el a hulladékot. Az államfő korábban “ökocídiumnak” nevezte a Gospic térségében történteket. Andrej Plenkovic miniszterelnök szerdán Gospicba látogatott, ahol miniszterekkel, a helyi önkormányzat és az illetékes intézmények képviselőivel tárgyalt. Közölte, hogy a kormány már kiválasztotta a kármentesítés első szakaszát végző vállalkozót, amelynek feladata a felszínen található hulladék eltávolítása lesz.

A veszélyeshulladék-ügy az elmúlt hetek egyik legsúlyosabb horvát belpolitikai konfliktusává vált. Az ellenzék korábban bizalmi szavazást kezdeményezett Andrej Plenkovic kormánya ellen, a parlament pedig Zoran Milanovic kezdeményezésére rendkívüli ülést tartott az ügyben. A törvényhozás augusztus 21-én a kormányzó többség határozati csomagját fogadta el, amely folyamatos víz-, talaj- és levegőmonitoringot ír elő, és arra kötelezi a kormányt, hogy 90 napon belül számoljon be a parlamentnek a kármentesítés előrehaladásáról, költségeiről, határidejéről és környezeti kockázatairól.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák