Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nem kell többé háztetőkre napelemet telepíteni? A tavak felszínei lehetnek az új felületek!

Az úszó napelemek komoly előnye, hogy nem veszik el a hasznos területet, kérdés azonban, hogy miként hatnak a környezetre.

Létrehozva:

|

A fosszilis energiahordozók visszaszorításáért folyó küzdelem egyik legfontosabb eszköze a napenergia. A napelemek egyre több területen jelennek meg a házak tetejétől a nagy, sivatagi farmokig. A technológia egyik kihívása, hogy a napelemek sokkal helyigényesebbek, mint például a szénerőművek, az utóbbi időkben ezért egyre több helyen kísérleteznek azzal, hogy miként adhatnak helyet a vizeken a fotovoltaikus rendszereknek. Vajon a lebegő napelemparkok jelenthetik a jövőt? Ennek a kérdésnek járt utána az EcoWatch.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Bár a gondolat egészen újnak tűnhet, az első vízi napelemes rendszert már másfél évtizede, 2008-ban kiépítették egy kaliforniai borászat öntözőtavára. Azóta a technológia természetesen rengeteget fejlődött, már többek között kínai és brazíliai tavakon is találkozhatunk vele. „Az úszó fotovoltaikus energia az egyik leggyorsabban növekvő energiatermelési technológia napjainkban, és egy ígéretes alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás” – állítja Rafael Almeida, a Rio Grande Valley-i Texasi Egyetem munkatársa. A szakértő szerint a paneleket ideális esetben mesterséges vizekre, például öntözőcsatornákba telepítik, így nem vesznek el teret a természettől.

A kutató kollégáival egy vizsgálat során arra jutott, hogy a vízerőművekhez tartozó víztározókból kiindulva afrikai és amerikai országok lehetnek a legalkalmasabbak a technológia használatára. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy egyelőre nagyon keveset tudni a lebegő napelemek ökológiai és egyéb hatásairól. Talán bele sem gondolnánk, de a napelemek potenciálisan jelentősen befolyásolhatják egy víztömeg élővilágát. A panelek például blokkolhatják a napfényt, ami hathat az algákra, felborítva az egész ökoszisztéma egyensúlyát.

Advertisement

Credit: Dennis Schroeder/NREL, CC BY-NC-ND 2.0

A szerkezetek emellett az üvegházhatású gázok körforgását is megváltoztathatják. Többek között ezeket a kérdéseket elemzi Regina Nobre, a toulouse-i Paul Sabatier Egyetem szakértője. A kutató régi európai kavicsbányákban vizsgálja a következményeket, bár eredményei még nincsenek, azok bizonyosan hatni fognak a későbbi döntéshozatalra.

 

 

Advertisement

Borítókép: Ministry of Economic Affairs Water Conservancy Agency

Advertisement

Zöldinfó

Rejtélyes szabotázs az Alpokban: kulcsfontosságú olajvezeték működése akadt meg

Szabotálták a Triesztből Ausztriába tartó kőolajvezetéket.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szabotálták a Transalpine olajvezetéket, amely Trieszt kikötőjéből szállít olajat Közép-Európába – közölte a RAI1 olasz közmédia, amely elsőként felvételeket is közölt a hatóságok szerint szándékos károkozásról – ismertette az alternativenergia.hu. A képeken látható, hogy az olajvezetékkel párhuzamosan haladó távvezeték egyik elektromos oszlopa oldalára dőlt, ami megszakította a kőolajszállítást. A helyszín az északkeleti Friuli Venezia Giulia tartomány és Ausztria határán található, Tolmezzo és Paluzza között, egy nehezen megközelíthető ponton.

A RAI1 tudósítása szerint az oszlop két lábát hegesztőpisztollyal “meggyengítették”, így nem dőlt ki azonnal, hanem fokozatosan az oldalára hajlott. Mindez profi munkára utal, a cél egyértelműen az volt, hogy megakadjon az olajszállítás – tette hozzá az olasz közmédia hatósági forrásokra hivatkozva. Az oszlop március 25-én dőlt ki, ami három napra lelassította a vezeték működését. A hír külföldön már az utóbbi napokban elterjedt, de Olaszországban csak most került nyilvánosságra. Az olasz közmédia értesülése szerint eddig senki nem vállalta magára a szabotázst. Az ügyben a trieszti szervezett bűnözés ellenes nyomozóigazgatóság, a csendőrség és az olasz, valamint a német titkosszolgálat is vizsgálatot indított. A Transalpine olajvezeték Triesztből szállít kőolajat Ausztriába, Németországba és a Cseh Köztársaságba.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák