Zöldinfó
Nem kell többé háztetőkre napelemet telepíteni? A tavak felszínei lehetnek az új felületek!
Az úszó napelemek komoly előnye, hogy nem veszik el a hasznos területet, kérdés azonban, hogy miként hatnak a környezetre.
A fosszilis energiahordozók visszaszorításáért folyó küzdelem egyik legfontosabb eszköze a napenergia. A napelemek egyre több területen jelennek meg a házak tetejétől a nagy, sivatagi farmokig. A technológia egyik kihívása, hogy a napelemek sokkal helyigényesebbek, mint például a szénerőművek, az utóbbi időkben ezért egyre több helyen kísérleteznek azzal, hogy miként adhatnak helyet a vizeken a fotovoltaikus rendszereknek. Vajon a lebegő napelemparkok jelenthetik a jövőt? Ennek a kérdésnek járt utána az EcoWatch.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Bár a gondolat egészen újnak tűnhet, az első vízi napelemes rendszert már másfél évtizede, 2008-ban kiépítették egy kaliforniai borászat öntözőtavára. Azóta a technológia természetesen rengeteget fejlődött, már többek között kínai és brazíliai tavakon is találkozhatunk vele. „Az úszó fotovoltaikus energia az egyik leggyorsabban növekvő energiatermelési technológia napjainkban, és egy ígéretes alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás” – állítja Rafael Almeida, a Rio Grande Valley-i Texasi Egyetem munkatársa. A szakértő szerint a paneleket ideális esetben mesterséges vizekre, például öntözőcsatornákba telepítik, így nem vesznek el teret a természettől.
A kutató kollégáival egy vizsgálat során arra jutott, hogy a vízerőművekhez tartozó víztározókból kiindulva afrikai és amerikai országok lehetnek a legalkalmasabbak a technológia használatára. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy egyelőre nagyon keveset tudni a lebegő napelemek ökológiai és egyéb hatásairól. Talán bele sem gondolnánk, de a napelemek potenciálisan jelentősen befolyásolhatják egy víztömeg élővilágát. A panelek például blokkolhatják a napfényt, ami hathat az algákra, felborítva az egész ökoszisztéma egyensúlyát.
A szerkezetek emellett az üvegházhatású gázok körforgását is megváltoztathatják. Többek között ezeket a kérdéseket elemzi Regina Nobre, a toulouse-i Paul Sabatier Egyetem szakértője. A kutató régi európai kavicsbányákban vizsgálja a következményeket, bár eredményei még nincsenek, azok bizonyosan hatni fognak a későbbi döntéshozatalra.
Borítókép: Ministry of Economic Affairs Water Conservancy Agency
Zöldinfó
375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
A holland hatóságok 375 tonna illegális eredetű trópusi faanyagot foglaltak le.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A holland hatóságok 375 tonna feltehetően illegális eredetű trópusi keményfát foglaltak le egy importőrtől – írta az NlTimes hírportál. A holland élelmiszer- és fogyasztóvédelmi hatóság (NVWA) tájékoztatása szerint a Gabonból származó azobé faanyag importőre nem tudta igazolni, hogy a fákat jogszerűen vágták ki – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az illegális faanyagok kereskedelmének felderítésére szakosodott holland hatósági egység a rendőrséggel együtt két észak-hollandiai üzleti telephelyen és egy lakóingatlanban tartott házkutatást. A nyomozásba a belga vámhatóság is bekapcsolódott, miután Antwerpen kikötőjében feltartóztattak két, a két holland cégnek szánt szállítmányt.
A holland hatóságok júliusban és szeptemberben foglalták le a szállítmányokat. Az NVWA szerint a lefoglalt 375 tonna faanyag mintegy 16 teherautó rakományának felel meg. A hatóságok a házkutatások során dokumentumokat foglaltak le, emellett zár alá vették az importőr vállalati ingatlanjait és bankszámláit is. A környezetvédelmi bűncselekményekkel foglalkozó holland ügyészség közölte: az intézkedés célja annak biztosítása, hogy az illegális tevékenységből származó teljes hasznot elvonhassák a vállalattól az esetleges bírósági elmarasztaló ítéletet követően. A cég tulajdonosát májusban őrizetbe vették, majd kihallgatása után szabadon engedték.
Az NVWA szerint az illegális fakitermelés hozzájárul az erdőirtáshoz, elpusztítja a vadon élő állatok élőhelyeit, és súlyosbítja az éghajlatváltozást. Az importőr ellen jelenleg eljárás folyik az európai faanyagkereskedelmi-rendelet (EUTR) megsértése miatt; a jogszabály előírja, hogy minden, faanyagot az európai piacra behozó vállalatnak szigorú átvilágítást kell végeznie a jogszerű eredet garantálása érdekében.
Sajtóközleményében az NVWA kitért arra is, hogy 2026. decemberében az EUTR-t hivatalosan felváltja a jóval szigorúbb uniós erdőírtás elleni rendelet (EUDR). Az új szabályozás arra kötelezi majd a kereskedőket, hogy adják meg azon földterületek pontos földrajzi koordinátáit, ahonnan a faanyag származik, így igazolva, hogy a kitermelés nem járult hozzá az erdők állapotának romlásához. NVWA azt is hangsúlyozta, hogy az illegális fakitermelés hátrányosan érinti a Kongó-medence lakosságát, amely közvetlenül függ a trópusi esőerdőktől mindennapi élelmezése, lakhatása és elsődleges jövedelemforrása tekintetében.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKétszer annyi szociális tűzifa jöhet, de mi lesz a védett erdőkkel?
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei

