Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nem kell többé háztetőkre napelemet telepíteni? A tavak felszínei lehetnek az új felületek!

Az úszó napelemek komoly előnye, hogy nem veszik el a hasznos területet, kérdés azonban, hogy miként hatnak a környezetre.

Létrehozva:

|

A fosszilis energiahordozók visszaszorításáért folyó küzdelem egyik legfontosabb eszköze a napenergia. A napelemek egyre több területen jelennek meg a házak tetejétől a nagy, sivatagi farmokig. A technológia egyik kihívása, hogy a napelemek sokkal helyigényesebbek, mint például a szénerőművek, az utóbbi időkben ezért egyre több helyen kísérleteznek azzal, hogy miként adhatnak helyet a vizeken a fotovoltaikus rendszereknek. Vajon a lebegő napelemparkok jelenthetik a jövőt? Ennek a kérdésnek járt utána az EcoWatch.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Bár a gondolat egészen újnak tűnhet, az első vízi napelemes rendszert már másfél évtizede, 2008-ban kiépítették egy kaliforniai borászat öntözőtavára. Azóta a technológia természetesen rengeteget fejlődött, már többek között kínai és brazíliai tavakon is találkozhatunk vele. „Az úszó fotovoltaikus energia az egyik leggyorsabban növekvő energiatermelési technológia napjainkban, és egy ígéretes alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás” – állítja Rafael Almeida, a Rio Grande Valley-i Texasi Egyetem munkatársa. A szakértő szerint a paneleket ideális esetben mesterséges vizekre, például öntözőcsatornákba telepítik, így nem vesznek el teret a természettől.

A kutató kollégáival egy vizsgálat során arra jutott, hogy a vízerőművekhez tartozó víztározókból kiindulva afrikai és amerikai országok lehetnek a legalkalmasabbak a technológia használatára. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy egyelőre nagyon keveset tudni a lebegő napelemek ökológiai és egyéb hatásairól. Talán bele sem gondolnánk, de a napelemek potenciálisan jelentősen befolyásolhatják egy víztömeg élővilágát. A panelek például blokkolhatják a napfényt, ami hathat az algákra, felborítva az egész ökoszisztéma egyensúlyát.

Advertisement

Credit: Dennis Schroeder/NREL, CC BY-NC-ND 2.0

A szerkezetek emellett az üvegházhatású gázok körforgását is megváltoztathatják. Többek között ezeket a kérdéseket elemzi Regina Nobre, a toulouse-i Paul Sabatier Egyetem szakértője. A kutató régi európai kavicsbányákban vizsgálja a következményeket, bár eredményei még nincsenek, azok bizonyosan hatni fognak a későbbi döntéshozatalra.

 

 

Advertisement

Borítókép: Ministry of Economic Affairs Water Conservancy Agency

Advertisement

Zöldinfó

VIP-belépő helyett önkéntesnek állt: különleges történetek a Sziget kulisszái mögül

Több mint 1000 kilométert bicikliztek, hogy önkéntesek legyenek a Szigeten – Különleges történetek a fesztivál másik oldaláról.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mi késztet valakit arra, hogy több, mint 1000 kilométert biciklizzen azért, hogy önkéntes legyen egy fesztiválon? És miért dönt úgy valaki, hogy a már megvásárolt belépőjegye ellenére is inkább a szervezőcsapatot erősíti? Az idei Szigeten ezekre a kérdésekre egészen különleges történetekben találtuk meg a választ – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az önkéntesek között ugyanis nemcsak fiatal kalandorokat, hanem palacsintát sütő nyugdíjasokat, több országból érkező bringásokat és olyan embereket is találhattunk, akik számára a Sziget jóval többet jelent egy zenei fesztiválnál. A Fesztivál Önkéntes Központ több, mint 15 éve szervezi a Sziget önkéntes programját, amely évről évre egyre sokszínűbb közösséget vonz. Az idei történetek pedig különösen jól mutatják, hogy az önkéntesség nem csupán segítségnyújtás, hanem közösségi élmény, kaland és sokszor életre szóló kapcsolat is.

Tandemmel Toulouse-ból Budapestre: egy fesztiválon született barátság története

A Sziget önkéntes csapata nem ismer földrajzi határokat, amit a legjobban egy olasz és egy francia páros hihetetlen utazása bizonyít. A történet évekkel ezelőtt kezdődött a Balaton Soundon, ahol a fiatalok önkéntesként találtak egymásra. A barátság tartósnak bizonyult: a tavalyi Szigeten újra találkoztak, és a fesztivál semmihez sem fogható hangulatától megihletve elhatározták, hogy a következő évben szintet lépnek, és egy igazán kalandos formában térnek vissza.

Advertisement

Amikor 2025 novemberében megkapták az önkéntes szerződéseiket, eldöntötték, hogy júliusban elindulnak, és két keréken fogják megtenni az utat. Az olasz Giuseppe és társa Olaszországból vágott neki a távnak hagyományos kerékpárral, míg a francia Mathis és barátnője a dél-franciaországi Toulouse-ból indult el egy tandem biciklivel. Az olaszok 14 napon keresztül, míg a franciák 28 napig haladtak a cél felé. Útjuk Bolzanóban keresztezte egymást, ahol egyesítették erőiket, és innen már együtt tekertek tovább egészen Budapestig, több mint 1000 kilométert hagyva maguk mögött.

A csaknem egy hónapos túra során számos akadállyal – többek között kilyukadt gumikkal és még gyalogosan is nehezen átkelhető útszakaszokkal – kellett megküzdeniük, de a motivációjuk mindvégig töretlen maradt. Még érdekesebbé teszi a történetet, hogy a csapatot nem is az aktuális fellépők névsora vonzotta: azért választották a Szigetet, mert az önkéntes csapatba történő jelentkezési folyamat egyszerű és gördülékeny volt, a közösségbe könnyen be tudtak illeszkedni, és sok pozitív tapasztalatot szereztek az elmúlt években is önkéntesként. Megérkezésüket követően munkába is álltak: a négyfős társaságból hárman a Vándor Vurstli forgatagában segédkeztek, míg Giuseppe a Walkabouts önkéntes csapatát erősítette.

Advertisement

Nemcsak a húszéveseké a világ – palacsintát sütő nénik és bácsik a Szigeten

Az önkéntesség iránti lelkesedés azonban nem ismer korhatárt. Erre tökéletes példa az a kézzel írt levél, amely egy egyszerű papírcetlin érkezett Gerendai Károlyhoz. A levelet egy 60 év feletti hölgyekből álló társaság írta, akik felajánlották a segítségüket a fesztiválon. Azt is megemlítették, hogy korábban már több helyen önkénteskedtek, és – ami talán a legfontosabb – mesterien tudnak palacsintát sütni.

Advertisement

A szervezők örömmel fogadták a rendhagyó jelentkezést, így végül három néni és egy bácsi is csatlakozott az önkéntesek közösségéhez. Bár hivatalosan mindössze egy napot töltöttek a Szigeten, munkájuk felejthetetlen nyomot hagyott: fáradhatatlanul sütötték a palacsintákat a fesztivál háttérmunkásainak, bebizonyítva, hogy a segíteni akarás valóban nem kor kérdése.

VIP belépő helyett az önkéntességet választotta

Advertisement

Azt, hogy mekkora belső motiváció hajtja az önkénteseket, egy másik különleges történet is jól mutatja. Csaba, az idei Sziget egyik önkéntese a születésnapjára egy heti bérletet kapott a Sziget Fesztiválra, ráadásul SkyVIP kiegészítéssel. Amikor azonban az egyik ismerősénél látta, hogy ott lesz a Szigeten önkéntesként, felébredt a kíváncsisága: mindig is érdekelte, hogyan dolgoznak az önkéntesek egy ekkora rendezvényen, így megérdeklődte, hogyan működik a program. Annyira megtetszett neki, hogy végül annak ellenére, hogy már rendelkezett – nem is akármilyen – belépőjeggyel, nem a felhőtlen szórakozást választotta, hanem az önkéntességet és segítségnyújtást.

Az akciócsapat tagjaként a fesztivál egyik legdinamikusabb részlegében dolgozott: ott segített, ahol éppen a legnagyobb szükség volt rá, és a legkülönfélébb feladatokban vett részt, aminek köszönhetően sosem volt két ugyanolyan napja. Elmondása szerint a munka végeztével jutott ideje arra is, hogy kikapcsolódjon, meglátogassa barátait, és új kapcsolatokat tudjon építeni. Kifejezetten tetszett neki az a légkör és hangulat, ami napról napra fogadta az önkéntes bázison, és a fesztivál végére az a gondolat fogalmazódott meg benne, hogy az önkéntesek bázissátora bizony sosem alszik.

Advertisement

Néha láthatatlanok, de annál fontosabbak

Az önkéntesek munkája sokszor észrevétlen marad a látogatók számára, pedig a fesztivál szinte minden pontján jelen vannak. A Sziget több száz fős önkéntes csapata nap mint nap azon dolgozik, hogy minden gördülékenyen működjön a rendezvényen.

Advertisement

A Stewardok például folyamatosan figyelik a fesztivál területét, és szükség esetén azonnal jelzik, ha valahol segítségre van szükség. A Binfluenszerek a szelektív hulladékgyűjtést segítik, mások tolmácsként vagy tömegirányítóként dolgoznak, míg az akciócsapat tagjai ott avatkoznak be, ahol éppen a legnagyobb szükség van rájuk.

A tandemes bringások, a palacsintát sütő nyugdíjasok és a már megvásárolt jegye ellenére is önkénteskedő Csaba történetei jól mutatják, hogy a Sziget sokkal több, mint egy zenei fesztivál. A színpadok és a koncertek mögött egy olyan közösség működik, amelyet a segíteni akarás, az összetartozás és a közös élmények kötnek össze.

Advertisement

Ha te is kipróbálnád a Sziget önkéntes programját, a 2027-es jelentkezés már elérhető a Fesztivál Önkéntes Központ oldalán.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák