Zöldinfó
Nem kell többé háztetőkre napelemet telepíteni? A tavak felszínei lehetnek az új felületek!
Az úszó napelemek komoly előnye, hogy nem veszik el a hasznos területet, kérdés azonban, hogy miként hatnak a környezetre.
A fosszilis energiahordozók visszaszorításáért folyó küzdelem egyik legfontosabb eszköze a napenergia. A napelemek egyre több területen jelennek meg a házak tetejétől a nagy, sivatagi farmokig. A technológia egyik kihívása, hogy a napelemek sokkal helyigényesebbek, mint például a szénerőművek, az utóbbi időkben ezért egyre több helyen kísérleteznek azzal, hogy miként adhatnak helyet a vizeken a fotovoltaikus rendszereknek. Vajon a lebegő napelemparkok jelenthetik a jövőt? Ennek a kérdésnek járt utána az EcoWatch.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Bár a gondolat egészen újnak tűnhet, az első vízi napelemes rendszert már másfél évtizede, 2008-ban kiépítették egy kaliforniai borászat öntözőtavára. Azóta a technológia természetesen rengeteget fejlődött, már többek között kínai és brazíliai tavakon is találkozhatunk vele. „Az úszó fotovoltaikus energia az egyik leggyorsabban növekvő energiatermelési technológia napjainkban, és egy ígéretes alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás” – állítja Rafael Almeida, a Rio Grande Valley-i Texasi Egyetem munkatársa. A szakértő szerint a paneleket ideális esetben mesterséges vizekre, például öntözőcsatornákba telepítik, így nem vesznek el teret a természettől.
A kutató kollégáival egy vizsgálat során arra jutott, hogy a vízerőművekhez tartozó víztározókból kiindulva afrikai és amerikai országok lehetnek a legalkalmasabbak a technológia használatára. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy egyelőre nagyon keveset tudni a lebegő napelemek ökológiai és egyéb hatásairól. Talán bele sem gondolnánk, de a napelemek potenciálisan jelentősen befolyásolhatják egy víztömeg élővilágát. A panelek például blokkolhatják a napfényt, ami hathat az algákra, felborítva az egész ökoszisztéma egyensúlyát.
A szerkezetek emellett az üvegházhatású gázok körforgását is megváltoztathatják. Többek között ezeket a kérdéseket elemzi Regina Nobre, a toulouse-i Paul Sabatier Egyetem szakértője. A kutató régi európai kavicsbányákban vizsgálja a következményeket, bár eredményei még nincsenek, azok bizonyosan hatni fognak a későbbi döntéshozatalra.
Borítókép: Ministry of Economic Affairs Water Conservancy Agency
Zöldinfó
Minden tengeri fürdőhely kiváló minősítést kapott Szlovéniában
Nincs rossz minősítésű fürdővíz Szlovéniában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Szlovéniában továbbra sincs rossz minősítésű természetes fürdővíz, a kijelölt fürdőhelyek vízminősége évek óta stabil – közölte a szlovén környezetvédelmi ügynökség. Szlovéniában 49 kijelölt természetes fürdőhelyet tartanak nyilván: 28-at belvizeken, 21-et a tengeren – írja az alternativenergia.hu. A belvízi helyszínek között folyók, tavak és egyéb állóvizek szerepelnek, köztük a Soca (Isonzo), az Idrijca, a Nadiza, a Kolpa és a Krka, valamint a Bledi-, a Bohinji- és a Sobec-tó. A vízminőséget a fürdési idényben rendszeresen ellenőrzik. Bár az uniós szabályok havi mintavételt írnak elő, Szlovéniában kéthetente végeznek vizsgálatokat. A laboratóriumi elemzések a szennyvíz eredetű terhelést jelző baktériumok, köztük az Escherichia coli és az intestinalis enterococcusok jelenlétét mérik.
A tengeri fürdőhelyek 2025-ben is mind kiváló minősítést kaptak. A hatóság szerint ebben szerepe van annak is, hogy a tengervízben a sótartalom, a napsütés és a nagyobb öntisztuló képesség miatt általában kevesebb a szennyvíz eredetű terhelést jelző baktérium. A tavak és egyes állóvizek minősége évek óta kiváló, a folyóknál azonban nagyobb az ingadozás, mert jobban ki vannak téve a szennyvízterhelésnek, valamint az időjárási és vízjárási viszonyoknak. A 2025-ös adatok alapján a folyami fürdőhelyek egy része kiváló, más része jó minősítést kapott, rossz besorolású víz azonban nincs. A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a természetes vizek nem ivóvíz-minőségűek, ezért fürdés közben nem ajánlott vizet nyelni. A 2025-ben végzett kiegészítő molekuláris biológiai vizsgálatok más kórokozók mérsékelt jelenlétét is kimutatták.
Az ügynökség hangsúlyozta: az állami monitoring csak a kijelölt fürdőhelyekre terjed ki. Az úgynevezett vadfürdőhelyeken – például kavicsbányatavakban, tavacskákban, víztározókban vagy nem fürdésre kijelölt halastavakban – nem végeznek rendszeres ellenőrzést, ezeken a helyeken mindenki saját felelősségére fürdik. Szlovéniában 17 természetes fürdőhely működik kijelölt üzemeltetővel és vízimentő-szolgálattal: 13 a tengerparton, 3 a Bledi-tónál, 1 pedig a Sobec-tónál található. Emellett 32 olyan fürdőterületet tartanak nyilván, ahol a fürdés természetes környezetben, külön biztonsági felügyelet nélkül történik. A fürdőhelyekről, a vízhőmérsékletről, a mikrobiológiai minőségről és az esetleges figyelmeztetésekről az ügynökség online térképen ad tájékoztatást. A térkép a helyszíni információs táblák QR-kódjain keresztül mobiltelefonról is elérhető.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöldinfó18 óra telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény

