Zöldinfó
Nem kell többé háztetőkre napelemet telepíteni? A tavak felszínei lehetnek az új felületek!
Az úszó napelemek komoly előnye, hogy nem veszik el a hasznos területet, kérdés azonban, hogy miként hatnak a környezetre.
A fosszilis energiahordozók visszaszorításáért folyó küzdelem egyik legfontosabb eszköze a napenergia. A napelemek egyre több területen jelennek meg a házak tetejétől a nagy, sivatagi farmokig. A technológia egyik kihívása, hogy a napelemek sokkal helyigényesebbek, mint például a szénerőművek, az utóbbi időkben ezért egyre több helyen kísérleteznek azzal, hogy miként adhatnak helyet a vizeken a fotovoltaikus rendszereknek. Vajon a lebegő napelemparkok jelenthetik a jövőt? Ennek a kérdésnek járt utána az EcoWatch.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Bár a gondolat egészen újnak tűnhet, az első vízi napelemes rendszert már másfél évtizede, 2008-ban kiépítették egy kaliforniai borászat öntözőtavára. Azóta a technológia természetesen rengeteget fejlődött, már többek között kínai és brazíliai tavakon is találkozhatunk vele. „Az úszó fotovoltaikus energia az egyik leggyorsabban növekvő energiatermelési technológia napjainkban, és egy ígéretes alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás” – állítja Rafael Almeida, a Rio Grande Valley-i Texasi Egyetem munkatársa. A szakértő szerint a paneleket ideális esetben mesterséges vizekre, például öntözőcsatornákba telepítik, így nem vesznek el teret a természettől.
A kutató kollégáival egy vizsgálat során arra jutott, hogy a vízerőművekhez tartozó víztározókból kiindulva afrikai és amerikai országok lehetnek a legalkalmasabbak a technológia használatára. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy egyelőre nagyon keveset tudni a lebegő napelemek ökológiai és egyéb hatásairól. Talán bele sem gondolnánk, de a napelemek potenciálisan jelentősen befolyásolhatják egy víztömeg élővilágát. A panelek például blokkolhatják a napfényt, ami hathat az algákra, felborítva az egész ökoszisztéma egyensúlyát.
A szerkezetek emellett az üvegházhatású gázok körforgását is megváltoztathatják. Többek között ezeket a kérdéseket elemzi Regina Nobre, a toulouse-i Paul Sabatier Egyetem szakértője. A kutató régi európai kavicsbányákban vizsgálja a következményeket, bár eredményei még nincsenek, azok bizonyosan hatni fognak a későbbi döntéshozatalra.
Borítókép: Ministry of Economic Affairs Water Conservancy Agency
Zöldinfó
A klímától az áramtalanításig: így spóroltak energiát a magyar cégek
A magyar vállalkozások összefogása több mint 145 000 kilowattóra csúcsidei megtakarítást ért el.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A magyar vállalkozások összefogása több mint 145 000 kilowattóra (kWh) csúcsidei megtakarítást ért el, köszönhetően olyan intézkedésnek, mint a klímahasználat csökkentése – közölte a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) az MTI-vel. A VOSZ által indított vállalkozói összefogáshoz néhány nap alatt csaknem 350 vállalkozás csatlakozott az ország 202 településéről, és vállalásaik több mint 145 000 kWh csúcsidei energiamegtakarítást jelentettek – írja az alternativenergia.hu.
A felhíváshoz a mikrovállalkozásoktól kezdve a több száz embert foglalkoztató cégek is csatlakoztak. Az érintettek 95 százaléka vállalt konkrét csúcsidei (17–22 óra közötti) fogyasztáscsökkentést, és átlagosan a fogyasztásuk mintegy egyötödével mérsékelték a felhasználást. A leggyakoribb a klímahasználat csökkentése volt, amelyet a résztvevők csaknem 59 százaléka alkalmazott, míg minden harmadik vállalkozás a teljes áramtalanítást is vállalta munkaidőn kívül.
A program eredményei túlmutatnak a vészhelyzet időszakán: a csatlakozó vállalkozások negyede már jelezte, hogy az energiatakarékossági intézkedéseket a krízis lezárása után is fenntartja. A nyáron bevezetett megoldások így hosszabb távon is beépülhetnek a vállalkozások mindennapi működésébe. A közlemény idézte Gazsi Attilát, a VOSZ elnökét, aki elmondta: a magyar vállalkozói szektor bizonyította, hogy ha valódi összefogásra kap lehetőséget, gyorsan és eredményesen tud reagálni egy nemzeti szintű kihívásra.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaVeszélyes helyzet alakult ki a Szigetnél az alacsony Duna miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat

