Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nem kell többé háztetőkre napelemet telepíteni? A tavak felszínei lehetnek az új felületek!

Az úszó napelemek komoly előnye, hogy nem veszik el a hasznos területet, kérdés azonban, hogy miként hatnak a környezetre.

Létrehozva:

|

A fosszilis energiahordozók visszaszorításáért folyó küzdelem egyik legfontosabb eszköze a napenergia. A napelemek egyre több területen jelennek meg a házak tetejétől a nagy, sivatagi farmokig. A technológia egyik kihívása, hogy a napelemek sokkal helyigényesebbek, mint például a szénerőművek, az utóbbi időkben ezért egyre több helyen kísérleteznek azzal, hogy miként adhatnak helyet a vizeken a fotovoltaikus rendszereknek. Vajon a lebegő napelemparkok jelenthetik a jövőt? Ennek a kérdésnek járt utána az EcoWatch.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Bár a gondolat egészen újnak tűnhet, az első vízi napelemes rendszert már másfél évtizede, 2008-ban kiépítették egy kaliforniai borászat öntözőtavára. Azóta a technológia természetesen rengeteget fejlődött, már többek között kínai és brazíliai tavakon is találkozhatunk vele. „Az úszó fotovoltaikus energia az egyik leggyorsabban növekvő energiatermelési technológia napjainkban, és egy ígéretes alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás” – állítja Rafael Almeida, a Rio Grande Valley-i Texasi Egyetem munkatársa. A szakértő szerint a paneleket ideális esetben mesterséges vizekre, például öntözőcsatornákba telepítik, így nem vesznek el teret a természettől.

A kutató kollégáival egy vizsgálat során arra jutott, hogy a vízerőművekhez tartozó víztározókból kiindulva afrikai és amerikai országok lehetnek a legalkalmasabbak a technológia használatára. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy egyelőre nagyon keveset tudni a lebegő napelemek ökológiai és egyéb hatásairól. Talán bele sem gondolnánk, de a napelemek potenciálisan jelentősen befolyásolhatják egy víztömeg élővilágát. A panelek például blokkolhatják a napfényt, ami hathat az algákra, felborítva az egész ökoszisztéma egyensúlyát.

Advertisement

Credit: Dennis Schroeder/NREL, CC BY-NC-ND 2.0

A szerkezetek emellett az üvegházhatású gázok körforgását is megváltoztathatják. Többek között ezeket a kérdéseket elemzi Regina Nobre, a toulouse-i Paul Sabatier Egyetem szakértője. A kutató régi európai kavicsbányákban vizsgálja a következményeket, bár eredményei még nincsenek, azok bizonyosan hatni fognak a későbbi döntéshozatalra.

 

 

Advertisement

Borítókép: Ministry of Economic Affairs Water Conservancy Agency

Advertisement

Zöldinfó

Évtizedes ritkaság: földközi-tengeri barátfókát videóztak Budva közelében

Ritka földközi-tengeri barátfókát észleltek a montenegrói partoknál.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A világ egyik igen ritka tengeri emlősét, egy földközi-tengeri barátfókát filmezett le egy búvár a montenegrói Budva közelében – számolt be az alternativenergia.hu. Martin Beier búvároktató a Budva előtti Sveti Nikola-sziget közelében merült, amikor a távolban mozgásra lett figyelmes. Néhány másodperc elteltével vált világossá számára, hogy egy földközi-tengeri barátfóka úszik előtte nyugodtan az Adria vizében. “Nem akartam hinni a szememnek” – idézte fel a ritka találkozást a búvár. Mint mondta, különösen szerencsésnek érzi magát, hogy saját szemével láthatta az állatot. Bár a felvétel minősége nem tökéletes, már maga a találkozás is kivételesnek számít.

A búvárok nem közelítették meg az állatot, hanem tisztes távolságból figyelték, amíg lassan eltűnt a tenger kékjében. Beier elmondása szerint a felszínre érve még sokáig csak a különleges élményről beszéltek. A földközi-tengeri barátfóka (Monachus Monachus) a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint kihalóban van. A vadászat, a tengerek szennyezettsége és az élőhelyek elvesztése miatt mindössze néhány száz egyedre zsugorodott össze a populáció.

A legtöbb földközi-tengeri barátfóka a görög és török partoknál él. Montenegró adriai partszakaszán az elmúlt években mindössze néhány alkalommal figyelték meg, ezért minden hiteles észlelés fontos információval szolgálhat az állomány helyzetének nyomon követéséhez – közölte a kotori Tengerbiológiai Intézet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák