Zöldinfó
Nem kell többé háztetőkre napelemet telepíteni? A tavak felszínei lehetnek az új felületek!
Az úszó napelemek komoly előnye, hogy nem veszik el a hasznos területet, kérdés azonban, hogy miként hatnak a környezetre.
A fosszilis energiahordozók visszaszorításáért folyó küzdelem egyik legfontosabb eszköze a napenergia. A napelemek egyre több területen jelennek meg a házak tetejétől a nagy, sivatagi farmokig. A technológia egyik kihívása, hogy a napelemek sokkal helyigényesebbek, mint például a szénerőművek, az utóbbi időkben ezért egyre több helyen kísérleteznek azzal, hogy miként adhatnak helyet a vizeken a fotovoltaikus rendszereknek. Vajon a lebegő napelemparkok jelenthetik a jövőt? Ennek a kérdésnek járt utána az EcoWatch.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Bár a gondolat egészen újnak tűnhet, az első vízi napelemes rendszert már másfél évtizede, 2008-ban kiépítették egy kaliforniai borászat öntözőtavára. Azóta a technológia természetesen rengeteget fejlődött, már többek között kínai és brazíliai tavakon is találkozhatunk vele. „Az úszó fotovoltaikus energia az egyik leggyorsabban növekvő energiatermelési technológia napjainkban, és egy ígéretes alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás” – állítja Rafael Almeida, a Rio Grande Valley-i Texasi Egyetem munkatársa. A szakértő szerint a paneleket ideális esetben mesterséges vizekre, például öntözőcsatornákba telepítik, így nem vesznek el teret a természettől.
A kutató kollégáival egy vizsgálat során arra jutott, hogy a vízerőművekhez tartozó víztározókból kiindulva afrikai és amerikai országok lehetnek a legalkalmasabbak a technológia használatára. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy egyelőre nagyon keveset tudni a lebegő napelemek ökológiai és egyéb hatásairól. Talán bele sem gondolnánk, de a napelemek potenciálisan jelentősen befolyásolhatják egy víztömeg élővilágát. A panelek például blokkolhatják a napfényt, ami hathat az algákra, felborítva az egész ökoszisztéma egyensúlyát.
A szerkezetek emellett az üvegházhatású gázok körforgását is megváltoztathatják. Többek között ezeket a kérdéseket elemzi Regina Nobre, a toulouse-i Paul Sabatier Egyetem szakértője. A kutató régi európai kavicsbányákban vizsgálja a következményeket, bár eredményei még nincsenek, azok bizonyosan hatni fognak a későbbi döntéshozatalra.
Borítókép: Ministry of Economic Affairs Water Conservancy Agency
Zöldinfó
Újrahasznosítás felsőfokon: milliárdos támogatással erősítik a körforgásos átállást
Új élet a hulladéknak: több mint 15 milliárdos pályázat segíti az újrafeldolgozó kapacitások bővítését.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A körforgásos gazdaságra történő átállás ösztönzése és a hulladékhasznosítási kapacitások bővítése érdekében a kormány új pályázatot hirdet 15,1 milliárd forintos keretösszeggel – írja az alternativenergia.hu. A december elsejéig véleményezhető felhívás célja, hogy országszerte támogassa az innovatív, versenyképességet növelő technológiák bevezetését, amelyek hosszú távú megtakarítást és új piaci lehetőségeket hozhatnak a vállalkozásoknak – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM). A tárca tájékoztatása szerint a KEHOP Plusz Program keretében nyújtott támogatás új vagy bővülő újrafeldolgozó kapacitások kialakítására, valamint innovatív, hatékony technológiák bevezetésére igényelhető. Támogathatók továbbá a kritikus másodnyersanyagok kinyerését célzó beruházások, illetve a projekthez kapcsolódó infrastrukturális elemek, így csarnokok, tárolók és gépek fejlesztése vagy beszerzése, legfeljebb a támogatás 25 százalékáig. A program kiemelten fejlesztendő hulladékáramai a műanyagok, az üveg, az elektronikai hulladék, az elemek és akkumulátorok, a roncsautók, valamint a gumiabroncsok.
A pályázatra gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, illetve kettős könyvvitelt vezető cégek jelentkezhetnek. A vissza nem térítendő támogatás mértéke régiónként és a vállalkozások mérete szerint eltérő, így egyes régiókban – az Észak- és Dél-Alföldön, az Észak- és Dél-Dunántúlon – akár 65 százalékos támogatási intenzitás is elérhető a kisvállalkozások számára. A támogatás összege projektenként 150 millió forinttól 5 milliárd forintig terjedhet. A felhívásra várhatóan négy szakaszban lehet majd pályázatot benyújtani, az első pályázati szakasz tervezetten 2026 januárjában nyílik meg. A tervezethez 2025. december 1-ig lehet megtenni az észrevételeket a www.palyazat.gov.hu oldalon – jelezte közleményében az EM.
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés

