

Zöldinfó
Nem kell többé háztetőkre napelemet telepíteni? A tavak felszínei lehetnek az új felületek!
Az úszó napelemek komoly előnye, hogy nem veszik el a hasznos területet, kérdés azonban, hogy miként hatnak a környezetre.
A fosszilis energiahordozók visszaszorításáért folyó küzdelem egyik legfontosabb eszköze a napenergia. A napelemek egyre több területen jelennek meg a házak tetejétől a nagy, sivatagi farmokig. A technológia egyik kihívása, hogy a napelemek sokkal helyigényesebbek, mint például a szénerőművek, az utóbbi időkben ezért egyre több helyen kísérleteznek azzal, hogy miként adhatnak helyet a vizeken a fotovoltaikus rendszereknek. Vajon a lebegő napelemparkok jelenthetik a jövőt? Ennek a kérdésnek járt utána az EcoWatch.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Bár a gondolat egészen újnak tűnhet, az első vízi napelemes rendszert már másfél évtizede, 2008-ban kiépítették egy kaliforniai borászat öntözőtavára. Azóta a technológia természetesen rengeteget fejlődött, már többek között kínai és brazíliai tavakon is találkozhatunk vele. „Az úszó fotovoltaikus energia az egyik leggyorsabban növekvő energiatermelési technológia napjainkban, és egy ígéretes alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás” – állítja Rafael Almeida, a Rio Grande Valley-i Texasi Egyetem munkatársa. A szakértő szerint a paneleket ideális esetben mesterséges vizekre, például öntözőcsatornákba telepítik, így nem vesznek el teret a természettől.
A kutató kollégáival egy vizsgálat során arra jutott, hogy a vízerőművekhez tartozó víztározókból kiindulva afrikai és amerikai országok lehetnek a legalkalmasabbak a technológia használatára. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy egyelőre nagyon keveset tudni a lebegő napelemek ökológiai és egyéb hatásairól. Talán bele sem gondolnánk, de a napelemek potenciálisan jelentősen befolyásolhatják egy víztömeg élővilágát. A panelek például blokkolhatják a napfényt, ami hathat az algákra, felborítva az egész ökoszisztéma egyensúlyát.
A szerkezetek emellett az üvegházhatású gázok körforgását is megváltoztathatják. Többek között ezeket a kérdéseket elemzi Regina Nobre, a toulouse-i Paul Sabatier Egyetem szakértője. A kutató régi európai kavicsbányákban vizsgálja a következményeket, bár eredményei még nincsenek, azok bizonyosan hatni fognak a későbbi döntéshozatalra.
Borítókép: Ministry of Economic Affairs Water Conservancy Agency

Zöldinfó
Közelebb hozzák a természetet – átalakul a nemzeti parkok bemutatása és oktatása
Országos fejlesztés indul a hazai természetvédelem társadalmi ismertségének növelésére.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Agrárminisztérium (AM) a “Magyarország természeti és táji örökségének megőrzése iránti széleskörű társadalmi elköteleződés kommunikációs feltételeinek megteremtése” című kiemelt projekt keretén belül 1 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program “Természetvédelmi beruházások – infrastruktúra, kommunikáció” című pályázati felhívás keretében – írja az alternativenergia.hu. A projekt megvalósítója, az AM természetvédelemért felelős államtitkársága állami szereplőként a természeti értékek bemutatását, népszerűsítését, a bemutatási módszerek fejlesztését tűzte ki célul. A projekt kivitelezése a tíz nemzeti park igazgatósággal (NPI), valamint a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft.-vel zajlik, és fő célja a hazai természetvédelem adta lehetőségek szélesebb körű társadalmi ismertségének növelése – írták.
A közlemény szerint az összehangolt ágazati kommunikáció egyik eleme az érintett szervezetek online felületeinek egységesítése és teljes megújítása, valamint az ehhez szükséges fizikai infrastruktúra beszerzése, telepítése és működtetése a fejlesztés eredményeként. A másik fő cél a projektben érintett szervezetek munkatársainak szakmai továbbképzése. A tizenegy kidolgozott képzési modul hiánypótló kompetenciák elsajátítását biztosítja a környezeti nevelésben és a külső és belső kommunikációban érintett munkatársaknak.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Megkezdődött a vízpótlás a gemenci erdőben a Duna árhulláma nyomán
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Magyarország első önellátó naperőműve indul – teljesen független a hálózattól
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Bécsben jön a palackbetétdíj, de a szakértők a többutas megoldást ajánlják
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Támogatás hajtja az e-autók robbanásszerű terjedését hazánkban
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Ősi erdők, fosszíliák és évszázados fák – Bécs rejtett természeti csodái