Zöldinfó
Nem kell többé háztetőkre napelemet telepíteni? A tavak felszínei lehetnek az új felületek!
Az úszó napelemek komoly előnye, hogy nem veszik el a hasznos területet, kérdés azonban, hogy miként hatnak a környezetre.
A fosszilis energiahordozók visszaszorításáért folyó küzdelem egyik legfontosabb eszköze a napenergia. A napelemek egyre több területen jelennek meg a házak tetejétől a nagy, sivatagi farmokig. A technológia egyik kihívása, hogy a napelemek sokkal helyigényesebbek, mint például a szénerőművek, az utóbbi időkben ezért egyre több helyen kísérleteznek azzal, hogy miként adhatnak helyet a vizeken a fotovoltaikus rendszereknek. Vajon a lebegő napelemparkok jelenthetik a jövőt? Ennek a kérdésnek járt utána az EcoWatch.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Bár a gondolat egészen újnak tűnhet, az első vízi napelemes rendszert már másfél évtizede, 2008-ban kiépítették egy kaliforniai borászat öntözőtavára. Azóta a technológia természetesen rengeteget fejlődött, már többek között kínai és brazíliai tavakon is találkozhatunk vele. „Az úszó fotovoltaikus energia az egyik leggyorsabban növekvő energiatermelési technológia napjainkban, és egy ígéretes alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás” – állítja Rafael Almeida, a Rio Grande Valley-i Texasi Egyetem munkatársa. A szakértő szerint a paneleket ideális esetben mesterséges vizekre, például öntözőcsatornákba telepítik, így nem vesznek el teret a természettől.
A kutató kollégáival egy vizsgálat során arra jutott, hogy a vízerőművekhez tartozó víztározókból kiindulva afrikai és amerikai országok lehetnek a legalkalmasabbak a technológia használatára. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy egyelőre nagyon keveset tudni a lebegő napelemek ökológiai és egyéb hatásairól. Talán bele sem gondolnánk, de a napelemek potenciálisan jelentősen befolyásolhatják egy víztömeg élővilágát. A panelek például blokkolhatják a napfényt, ami hathat az algákra, felborítva az egész ökoszisztéma egyensúlyát.
A szerkezetek emellett az üvegházhatású gázok körforgását is megváltoztathatják. Többek között ezeket a kérdéseket elemzi Regina Nobre, a toulouse-i Paul Sabatier Egyetem szakértője. A kutató régi európai kavicsbányákban vizsgálja a következményeket, bár eredményei még nincsenek, azok bizonyosan hatni fognak a későbbi döntéshozatalra.
Borítókép: Ministry of Economic Affairs Water Conservancy Agency
Zöldinfó
Egyre nagyobb a vegetációtüzek kockázata, a megelőzés kulcsfontosságú lehet
Az egyéni odafigyelésnek is van szerepe a vegetációtüzek megelőzésében.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A vegetációtüzek megelőzése és kezelése összehangolt szakpolitikai, tájgazdálkodási és katasztrófavédelmi feladat, de az egyéni odafigyelésnek és a tűzgyújtási szabályok betartásának is kiemelt jelentősége van – olvasható a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakértőinek tanulmányában, amelyet az mta.hu oldalon tettek közzé. A kutatók kiemelték a természetközeli helyeken élők felelősségét, ők ugyanis a saját környezetük rendbetételével sokat tehetnek környezetük védelmében – írja az alternativenergia.hu. Ajánlásuk szerint a komposztálásra váró száraz növényi maradványokat nem szabad közvetlenül az épületek vagy a kerítések mellett tárolni, de az ereszcsatornában összegyűlt avar és a tetőre lógó száraz ágak eltávolításával is csökkenthető a tűzveszély. A házak környezetéből nem szükséges minden növényzetet eltávolítani, de kellő gondossággal és megfelelő fajválasztással a kertek is segíthetik az élővilág biztonságát – írták.
Az elővigyázatosság jelentőségét azzal indokolták, hogy a belföldi vegetációtüzek csaknem 99 százaléka emberi tevékenységre vezethető vissza. A helyzet nemzetközi szinten is nehéz, hiszen már július végén látszott, hogy 2026 a legsúlyosabb tűzévek egyike lehet Európában. A legtöbb ország tűzvédelme ugyanakkor még mindig az észlelésre és az oltásra összpontosít, a megelőzés jóval kisebb figyelmet kap. Magyarországon ez az év a tartósan magas tűzkockázattal és a természetvédelmi szempontból értékes területek érintettségével emelkedik ki az előzőek sorából, ezért a lakossági tudatosság most különösen fontos, hosszabb távon pedig olyan vidékfejlesztési és tájhasználati döntéseket kell támogatni, amelyek ellenállóbb tájakat és közösségeket hoznak létre – tették hozzá.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÚjabb víztakarékossági intézkedés: nem locsolhatják ivóvízzel a stadionokat
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaAszály és rekordhőség: vízkorlátozásokat vezetnek be a Balkánon

