Zöld Energia
Nem lehet megállítani a napelemet
Mivel a megújuló energiaforrások szép lassan átveszik a nem megújuló energiaforrások szerepét, ezért vannak olyan berendezések, rendszerek, amelyek az energiatermelés alappillérei lesznek. Kétségtelen, hogy idesorolható a napelem is, amelyik már 10 éve is reményt adott arra, hogy igenis a jövő lehet tiszta, szép és energia-dús. A napelemeknek tehát nem lehet nemet mondani, hiszen ezek elképesztő ütemben fejlődnek. Mindez nem csak a fejlett országokra igaz, hanem hazánkra is. Ezért is érheti meg előre gondolkozni és már most beszerezni a napelemet.
Pár éven belül triplájára nőhet a világ napenergia-előállítsa. Ezt példázza, hogy tavaly a világ villamosenergia-termelésének csupán 2 %-át adta a tavaly év végéig kiépült 306 gigawatt napenergia-kapacitás. Egyes előrejelzésekre adva pedig kijelenthető, hogy elérheti a több, mint 900 gigawattot is, ami egy elképesztő teljesítmény lenne. A napelem fényes jövőjét az is hűen türközi, hogy 2016-ban összesen 76,6 GW új napenergia-kapacitás épült ki a világon, ami 50 %-os növekedés az előző évi új telepítésekhez képest. Ezzel első alkalommal előzte meg a szélenergia újonnan telepített kapacitásait.
Aki kicsit is otthonosan mozog a megújuló energiaforrások világában, érdekli a természetvédelem és igenis hisz az emberiséget fenyegető klímaváltozásban, nem bírja szó nélkül hagyni Amerikai jelenlegi elnökének, Donald Trump-nak a nyilatkozatait. Az elnök a tényeknek nemet mondva elutasítja a megújuló energiaforrásokat illető törekvéseket, és inkább a szenet választaná. De a világ legerősebb országának elnöke sem tehet a napelem ellen semmit. Ezt igazolja, hogy a tavalyi év harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest 191%-kal többet, vagyis csaknem háromszoros mennyiségű új kapacitást helyeztek üzembe napelemes energia-termelő rendszerből az USA-ban. Sőt, az elkövetkezendő években még intenzívebb növekedést jósolnak a piaci elemzők, ami vicces módon Trump ellenkezése dacára pont az ő egyik legfőbb deklarált célját, új munkahelyek teremtését is szolgálja.
A napelem terjeszkedésében Magyarország sem marad le, de persze nem teljesít itt úgy, mint például Németország vagy épp Hollandia. A törekvések között említést érdemel az, hogy Százhalombattán az évi 14-20 megawatt beépített teljesítményű szolárpark lehet az egyik legnagyobb hazai bravúr. Emellett pedig Gemencen olyan különleges fotovoltaikus napelemtől kapja az elektromos áramot egy erdészház, amelyhez egy energiatároló konténer is tartozik. A 2015 novemberében felállított prototípus már túljutott a sikeres tesztüzemen, és megkapta a TÜV Rheinland tanúsítási dokumentációit. Fő pozitívum itt, hogy hogy sok energiát képes hosszú időn át tárolni. További érv, hogy az előállítása és a felhasználása is rendkívül tisztán, környezetszennyezés nélkül oldható meg, és viszonylag kis vesztességgel alakítható oda- és vissza. Illetve a jó irányban történő haladást az is bizonyítja, hogy a fotovoltaikus erőművek száma bővülni fog idén és ezzel együtt jelentősen nőhet a 0,5 megawatt teljesítménynél kisebb naperőművek száma hazánkban.
Forrás: napelemek-napkollektorok.hu
Zöld Energia
Az energiaközösségek segíthetnék a megújuló energia terjedését, de sok a akadály
Jogi és technikai akadályok lassítják az energiaközösségek terjedését az EU-ban.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az Európai Unió által szorgalmazott energiaközösségek fejlődését jogi és technikai akadályok hátráltatják, ezért a kezdeményezés eddigi eredményei jelentősen elmaradnak a várakozásoktól – írja az alternativenergia.hu. A luxemburgi testület jelentése szerint jelenleg kevés energiaközösség működik az EU-ban, így hozzájárulásuk a megújulóenergia-termeléshez nem számottevő. A projektek előrehaladását a pontatlan uniós iránymutatások, a hálózati csatlakozások késedelme, valamint az energiatárolási megoldásokat ösztönző intézkedések hiánya is akadályozza. Az energiaközösség olyan jogi struktúra, amely lehetővé teszi a polgárok, a helyi önkormányzatok és a kisvállalkozások számára, hogy együtt termeljenek, kezeljenek, osszanak meg és fogyasszanak energiát. Ilyen lehet például a közös tetőre telepített napelem vagy közösségi tulajdonban lévő szélturbina, amely egy település vagy városrész energiaellátásához járul hozzá.
Az ilyen projektek több milliárd euró értékű uniós támogatásra jogosultak, és az EU szerint fontos szerepet játszhatnak az éghajlat- és energiapolitikai célok elérésében. A korábbi becslések szerint 2030-ra az energiaközösségek állíthatnák elő Európa szélenergia-kapacitásának 17 százalékát, a napenergia-kapacitásnak pedig 21 százalékát. A számvevők szerint azonban ezek az előrejelzések túlzottan optimistának bizonyultak, részben azért, mert nem alakul elegendő energiaközösség. “Miközben az unió minden erejével igyekszik elérni éghajlat- és energiapolitikai céljait, a polgárok általi energiatermelés továbbra is meggyőző ötletnek tűnik. Elméletileg ideális, de a gyakorlatban nehézségekbe ütközik” – mondta Joao Leao, a jelentésért felelős számvevő.
Hozzátette, az EU feladata most az, hogy lebontsa a jogi és technikai akadályokat, hogy a kezdeményezések a gyakorlatban is eredményeket hozhassanak. Uniós célkitűzés volt, hogy 2025-re minden 10 ezer főnél népesebb településen legalább egy megújulóenergia-alapú energiaközösség jöjjön létre. Az Európai Bizottság azonban eddig nem készített beszámolót e cél teljesüléséről, a számvevők által összegyűjtött adatok pedig arra utalnak, hogy az EU nagy valószínűséggel nem érte el ezt a célt.
A jelentés rámutat arra is, hogy a nem kellően egyértelmű uniós fogalommeghatározások jogbizonytalanságot okoznak. Nem világos például, hogy pontosan mi minősül energiaközösségnek, miként kell azokat megszervezni, hogyan kell megosztani a megtermelt villamos energiát, illetve miként értékesíthető a többlet. Ez elriaszthatja a polgárokat a részvételtől, akadályozhatja az új kezdeményezések létrehozását. A probléma különösen a társasházak esetében jelentkezik, ahol – az uniós lakosság közel felének otthonában – egy új jogi személy létrehozása a meglévő lakástulajdonosi társulások mellett sokak számára további bürokratikus terhet jelenthet.
A számvevőszék szerint az energiaközösségek fejlődését a villamosenergia-hálózat túlterheltsége miatt késlekedő vagy elutasított csatlakozások is hátráltatják. Emellett gondot okoz, hogy a megújulóenergia-termelés és a fogyasztás időben gyakran nem esik egybe: a napelemek például jellemzően dél körül termelik a legtöbb energiát, miközben a háztartások energiaigénye inkább kora reggel és este nő meg. A jelentés szerint az energiatárolási megoldások – amelyek segíthetnek a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozásában és a hálózati terhelés csökkentésében – kulcsszerepet játszhatnának a projektek sikerében. Az Európai Bizottság azonban nem kezelte prioritásként az energiaközösségek ilyen jellegű támogatását.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÚj 360 fokos felvételek készülnek Magyarországon a Google Mapshez
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaAdócsökkentéssel mérsékelné az üzemanyagárakat a szerb kormány

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés