Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Nem lehet megállítani a napelemet

Létrehozva:

|

Mivel a megújuló energiaforrások szép lassan átveszik a nem megújuló energiaforrások szerepét, ezért vannak olyan berendezések, rendszerek, amelyek az energiatermelés alappillérei lesznek. Kétségtelen, hogy idesorolható a napelem is, amelyik már 10 éve is reményt adott arra, hogy igenis a jövő lehet tiszta, szép és energia-dús. A napelemeknek tehát nem lehet nemet mondani, hiszen ezek elképesztő ütemben fejlődnek. Mindez nem csak a fejlett országokra igaz, hanem hazánkra is. Ezért is érheti meg előre gondolkozni és már most beszerezni a napelemet.

Pár éven belül triplájára nőhet a világ napenergia-előállítsa. Ezt példázza, hogy tavaly a világ villamosenergia-termelésének csupán 2 %-át adta a tavaly év végéig kiépült 306 gigawatt napenergia-kapacitás. Egyes előrejelzésekre adva pedig kijelenthető, hogy elérheti a több, mint 900 gigawattot is, ami egy elképesztő teljesítmény lenne. A napelem fényes jövőjét az is hűen türközi, hogy 2016-ban összesen 76,6 GW új napenergia-kapacitás épült ki a világon, ami 50 %-os növekedés az előző évi új telepítésekhez képest. Ezzel első alkalommal előzte meg a szélenergia újonnan telepített kapacitásait.

Aki kicsit is otthonosan mozog a megújuló energiaforrások világában, érdekli a természetvédelem és igenis hisz az emberiséget fenyegető klímaváltozásban, nem bírja szó nélkül hagyni Amerikai jelenlegi elnökének, Donald Trump-nak a nyilatkozatait. Az elnök a tényeknek nemet mondva elutasítja a megújuló energiaforrásokat illető törekvéseket, és inkább a szenet választaná. De a világ legerősebb országának elnöke sem tehet a napelem ellen semmit. Ezt igazolja, hogy a tavalyi év harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest 191%-kal többet, vagyis csaknem háromszoros mennyiségű új kapacitást helyeztek üzembe napelemes energia-termelő rendszerből az USA-ban. Sőt, az elkövetkezendő években még intenzívebb növekedést jósolnak a piaci elemzők, ami vicces módon Trump ellenkezése dacára pont az ő egyik legfőbb deklarált célját, új munkahelyek teremtését is szolgálja.

Advertisement

A napelem terjeszkedésében Magyarország sem marad le, de persze nem teljesít itt úgy, mint például Németország vagy épp Hollandia. A törekvések között említést érdemel az, hogy Százhalombattán az évi 14-20 megawatt beépített teljesítményű szolárpark lehet az egyik legnagyobb hazai bravúr. Emellett pedig Gemencen olyan különleges fotovoltaikus napelemtől kapja az elektromos áramot egy erdészház, amelyhez egy energiatároló konténer is tartozik. A 2015 novemberében felállított prototípus már túljutott a sikeres tesztüzemen, és megkapta a TÜV Rheinland tanúsítási dokumentációit. Fő pozitívum itt, hogy hogy sok energiát képes hosszú időn át tárolni. További érv, hogy az előállítása és a felhasználása is rendkívül tisztán, környezetszennyezés nélkül oldható meg, és viszonylag kis vesztességgel alakítható oda- és vissza. Illetve a jó irányban történő haladást az is bizonyítja, hogy a fotovoltaikus erőművek száma bővülni fog idén és ezzel együtt jelentősen nőhet a 0,5 megawatt teljesítménynél kisebb naperőművek száma hazánkban.

Forrás: napelemek-napkollektorok.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

A napenergia mellé, atomenergia és szél is kell?

A zöldülő áramtermelés önmagában nem oldja meg a magyar villamosenergiarendszer ár- és biztonsági problémáit.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A zöldülő áramtermelés önmagában nem oldja meg a magyar villamosenergia-rendszer tartós ár- és biztonsági problémáit, azokhoz tárolókapacitásra, kockázatmegosztásra és az atomkapacitás megőrzésére is szükség van – állapította meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb elemzésében. A magyar villamosenergia-rendszer kihívásait és kilátásait vizsgáló elemzés összefoglalójában kiemelték: tavaly a magyarországi áramfogyasztás több mint harmada (37 százaléka) importból érkezett, ráadásul jellemzően akkor, amikor a legmagasabbak voltak az árak – írja az alternativenergia.hu. Az elemzés szerint ez nem átmeneti állapot, a magyar termelési szerkezet és a hálózati adottságok tartós versenyhátrányt jelentenek.

A magyar áramtermelés 40 százalékát az atomenergia adta 2025-ben, a földgáz 20 százalékot, a leggyorsabban bővülő napenergia pedig a termelés negyedét tette ki. A termelés egyre inkább a megújulók felé tolódik, miközben a szén és az egyéb, nem gáz alapú fosszilis források súlya csökken – írták. A napenergia magyarországi éves termelése a 2020-as szintről öt év alatt több mint a négyszeresére nőtt. A szélenergia részaránya csak 1,5 százalék, mivel a beépített kapacitás 2016 óta érdemben nem változott. A kormány 2026-2030 közötti programja legalább 4000 megawatt (MW) új szélerőművi kapacitás kiosztását ígéri, de az első, 700 MW-os kör ütemezése alapján a szél érdemi szerepe inkább csak az évtized végétől várható – idézték fel.

Az áramimport a legmagasabb árú időszakokra összpontosul, miközben az export a naperőművek megugró termelése miatt az alacsony árú órákra. Az esti és reggeli árcsúcsokat a földgáz határozza meg, ilyenkor a drágább gázerőművek szabják meg az árat, az esti, 150 euró/MWh körüli szint főként a gáz és a szén-dioxid kvóta árát tükrözi. A GKI kitért arra is, hogy az európai ipar több mint kétszer annyit fizet az áramért, mint az amerikai, és csaknem 50 százalékkal többet, mint a kínai versenytársak, a magyar rendszer pedig a hálózati felár és a rezsicsökkentett lakossági árak keresztfinanszírozása miatt még az európai átlagnál is drágább.

Advertisement

A gazdaságkutató szerint a legnagyobb kockázat az atomenergia terén látható. Paks I. reaktorai 44 éve üzemelnek, engedélyeik 2032 és 2037 között futnak ki. A cél a mintegy 70 éves össz-üzemidő lehet, ehhez azonban környezetvédelmi engedélyezésre és jelentős műszaki beavatkozásokra lenne szükség. Mivel Paks II. megépítése bizonytalan, az üzemidő-hosszabbítás csúszása komoly energiabiztonsági kockázatot hordoz – jelezte a GKI. A megújulóknál a napenergia túlsúlya önmagában növeli a termelés ingadozását, ezért fontos a szélesebb diverzifikáció (kockázatmegosztás) és a 4000 MW-os szélprogram mellett a tárolókapacitás kiépítése. Az elektrifikáció előrehaladtával a fogyasztás tovább nő, így a hosszú távú önellátáshoz a megújulók mellett az atom- és a gázerőművek szerepe is fontos maradhat – hangsúlyozta a gazdaságkutató.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák