Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Nem lehet megállítani a napelemet

Létrehozva:

|

Mivel a megújuló energiaforrások szép lassan átveszik a nem megújuló energiaforrások szerepét, ezért vannak olyan berendezések, rendszerek, amelyek az energiatermelés alappillérei lesznek. Kétségtelen, hogy idesorolható a napelem is, amelyik már 10 éve is reményt adott arra, hogy igenis a jövő lehet tiszta, szép és energia-dús. A napelemeknek tehát nem lehet nemet mondani, hiszen ezek elképesztő ütemben fejlődnek. Mindez nem csak a fejlett országokra igaz, hanem hazánkra is. Ezért is érheti meg előre gondolkozni és már most beszerezni a napelemet.

Pár éven belül triplájára nőhet a világ napenergia-előállítsa. Ezt példázza, hogy tavaly a világ villamosenergia-termelésének csupán 2 %-át adta a tavaly év végéig kiépült 306 gigawatt napenergia-kapacitás. Egyes előrejelzésekre adva pedig kijelenthető, hogy elérheti a több, mint 900 gigawattot is, ami egy elképesztő teljesítmény lenne. A napelem fényes jövőjét az is hűen türközi, hogy 2016-ban összesen 76,6 GW új napenergia-kapacitás épült ki a világon, ami 50 %-os növekedés az előző évi új telepítésekhez képest. Ezzel első alkalommal előzte meg a szélenergia újonnan telepített kapacitásait.

Aki kicsit is otthonosan mozog a megújuló energiaforrások világában, érdekli a természetvédelem és igenis hisz az emberiséget fenyegető klímaváltozásban, nem bírja szó nélkül hagyni Amerikai jelenlegi elnökének, Donald Trump-nak a nyilatkozatait. Az elnök a tényeknek nemet mondva elutasítja a megújuló energiaforrásokat illető törekvéseket, és inkább a szenet választaná. De a világ legerősebb országának elnöke sem tehet a napelem ellen semmit. Ezt igazolja, hogy a tavalyi év harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest 191%-kal többet, vagyis csaknem háromszoros mennyiségű új kapacitást helyeztek üzembe napelemes energia-termelő rendszerből az USA-ban. Sőt, az elkövetkezendő években még intenzívebb növekedést jósolnak a piaci elemzők, ami vicces módon Trump ellenkezése dacára pont az ő egyik legfőbb deklarált célját, új munkahelyek teremtését is szolgálja.

Advertisement

A napelem terjeszkedésében Magyarország sem marad le, de persze nem teljesít itt úgy, mint például Németország vagy épp Hollandia. A törekvések között említést érdemel az, hogy Százhalombattán az évi 14-20 megawatt beépített teljesítményű szolárpark lehet az egyik legnagyobb hazai bravúr. Emellett pedig Gemencen olyan különleges fotovoltaikus napelemtől kapja az elektromos áramot egy erdészház, amelyhez egy energiatároló konténer is tartozik. A 2015 novemberében felállított prototípus már túljutott a sikeres tesztüzemen, és megkapta a TÜV Rheinland tanúsítási dokumentációit. Fő pozitívum itt, hogy hogy sok energiát képes hosszú időn át tárolni. További érv, hogy az előállítása és a felhasználása is rendkívül tisztán, környezetszennyezés nélkül oldható meg, és viszonylag kis vesztességgel alakítható oda- és vissza. Illetve a jó irányban történő haladást az is bizonyítja, hogy a fotovoltaikus erőművek száma bővülni fog idén és ezzel együtt jelentősen nőhet a 0,5 megawatt teljesítménynél kisebb naperőművek száma hazánkban.

Forrás: napelemek-napkollektorok.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Vége lehet a napelemek túlmelegedésének? Új hűtési technológiát teszteltek

Szaúd-arábiai és algériai kutatók olyan passzív napelemes hűtési rendszert fejlesztettek, amely akár 9 Celsius-fokkal csökkentheti a panelek hőmérsékletét, miközben javítja a rendszer hatékonyságát.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szaúd-Arábiai és algériai kutatók olyan új, passzív hűtési megoldást fejlesztettek ki fotovoltaikus-termikus (PVT) rendszerekhez, amely lépcsőzetes légcsatornát és perforált, V alakú alumínium bordákat alkalmaz a napelemek mögött. A számítógépes szimulációk szerint a konstrukció akár 9 Celsius-fokkal is csökkentheti a napelemek felületi hőmérsékletét, miközben a rendszer maximális hőtechnikai hatásfoka elérheti a 31 százalékot. A megoldás különösen a magas napsugárzási intenzitású, száraz éghajlatú térségekben lehet érdekes. A fejlesztés alapötlete, hogy a hagyományos napelemes rendszerekben a felmelegedő modulok mögött kialakuló, viszonylag állandó légréteg akadályozhatja a hő távozását. A kutatók ezért egy lépcsőzetes kialakítású légcsatornát alkalmaztak, amelynek feladata a természetes légáramlás megzavarása és a hőátadás javítása. A rendszer további fontos elemei a perforált, V alakú alumíniumbordák, amelyek növelik a hőleadásra rendelkezésre álló felületet, valamint elősegítik a levegő keveredését.

A konstrukció egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy teljesen passzív módon működik. A levegő áramlását a hőmérséklet-különbségből eredő felhajtóerő biztosítja, így nincs szükség ventilátorokra, szivattyúkra vagy külső energiaforrásra. Ez nemcsak az energiafelhasználást csökkentheti, hanem az üzemeltetést is egyszerűbbé teheti, mivel kevesebb mozgó alkatrészre van szükség.

A kutatók az ANSYS Fluent szoftver segítségével végeztek számítógépes áramlástani és hőátadási szimulációkat. A vizsgált PVT-kollektor 2,4 méter hosszú és 0,54 méter széles volt, a szerkezetet pedig 32 fokos dőlésszögben modellezték. A napelemmodul mögött elhelyezett lépcsőzetes légcsatorna két levegőbevezető nyílással és egy kivezetéssel rendelkezett. A perforált alumíniumbordák 5 milliméter átmérőjű nyílásokat kaptak.

Advertisement

Az eredmények szerint az új konstrukció maximális hőtechnikai hatásfoka 31 százalék volt, szemben a referencia-rendszer 29,4 százalékos értékével. Az elektromos hatásfok 14,8 százalékot ért el, míg az összehasonlítási alapként használt rendszer 14,6 százalékot produkált. A legnagyobb hőteljesítmény 400 watt, az elektromos teljesítmény pedig 180 watt volt. A napelem felületi hőmérsékletét a passzív hűtési megoldás akár 9 kelvinnel, vagyis 9 Celsius-fokkal mérsékelte.

A gazdaságossági számítások derült időjárási körülmények között 5,8 éves, felhős időben pedig 7,2 éves megtérülési időt jeleztek. A kutatók becslése szerint egy tíz panelből álló rendszer évente 3,2 tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerüléséhez járulhat hozzá, ami 25 év alatt összesen 80 tonnát jelenthet.

Advertisement

A kutatás eredményeit az Ain Shams Engineering Journal című tudományos folyóiratban publikálták, „A computational investigation of a staircase-configured PVT air system with perforated V-shaped fins for passive cooling” címmel. A tanulmányban a szaúd-arábiai Al-Madinai Iszlám Egyetem, az algériai El Oued Egyetem és a Megújulóenergia-fejlesztési Központ kutatói működtek közre.

Fontos korlátozás: az eredmények számítógépes szimulációkon alapulnak, ezért a tényleges üzemi teljesítmény és a számított megtérülés igazolásához további gyakorlati tesztekre is szükség lehet.

Advertisement

 

 

Advertisement

Borítókép: pv magazine / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák