Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A hőhullámok, az aszály és az egyre gyakoribb energiapiaci bizonytalanságok miatt az eddigieknél is jobban felértékelődött a határainkon belül megtermelt megújuló energia szerepe – írja az alternativenergia.hu. A WWF Magyarország koordinálásával húsz szakmai szervezet most olyan átfogó szakpolitikai javaslatcsomagot tett le a döntéshozók asztalára, amely a szélerőmű-fejlesztések felgyorsítását a természetvédelmi és társadalmi szempontok érvényesítésével kötné össze. A WWF Magyarország koordinálásával húsz szakmai szervezet jól megfontolt, transzparens, a természetvédelmi, társadalmi és gazdasági szempontokat is figyelembe vevő szélenergia-fejlesztést vár a kormányzattól. Ennek támogatására a szervezetek augusztus elején közösen egy részletes szakpolitikai javaslatcsomagot nyújtottak be Kapitány István gazdasági és energetikai, valamint Gajdos László élő környezetért felelős miniszterek részére, amely a hazai szélerőmű-fejlesztések felelős és átlátható megvalósításához fogalmaz meg konkrét ajánlásokat. A dokumentum célja, hogy a szélenergia-kapacitás tervezett gyors növelése mellett minimalizálja a természetre és a helyi közösségekre gyakorolt kockázatokat, biztosítsa a beruházások társadalmi elfogadottságát, valamint az engedélyezésre és telepítésre vonatkozó szabályozások hosszú távon kiszámítható keretrendszerét.

A javaslatok 9+1 fő irányra fókuszálnak:

• tárcaközi, kibővített szakmai munkacsoportok létrehozása;
• természetvédelmi védőtávolságok meghatározása, valamint egységes madár- és denevérfelmérési protokollok kidolgozása;
• a megalapozott döntéshozatalhoz szükséges, még hiányzó téradatok és kutatási eredmények pótlása;
• a telepítések helyszíneként a természeti szempontból kevésbé értékes mesterséges és degradált területek priorizálása;
• helyi szereplők tőkebevonása és szélenergia-fejlesztésekre szabott energiaközösségek létrehozásának ösztönzése;
• a turbinák üzemeltetése során az élővilágra gyakorolt hatás transzparens monitorozása;
• országos Stratégiai Környezeti Vizsgálat elvégzése a Könnyített Térségek felülvizsgálata során;
• természetkímélő üzemeltetési technológiai előírások meghatározása;
• célzott lakossági szemléletformáló és kommunikációs kampányok indítása.

+1 javaslatként országos energiatervező és környezetgazdálkodási központ felállítását kérik a szakpolitikai javaslatokat kidolgozó kezdeményező és támogató szervezetek.

A javaslatcsomagban a szervezetek hangsúlyozzák, hogy a korszerű szárazföldi szélturbinák alacsony fajlagos kibocsátású és költséghatékony energiatermelők, amelyek hatékonyan kiegészíthetik a meglévő napelemes kapacitásokat. Ugyanakkor kiemelik: a fenntartható bővítés feltétele, hogy a szélerőművek telepítési helyeit tudományos alapokon, az ökológiai szempontok hangsúlyos figyelembevételével jelöljék ki. Ehhez megbízható téradatok, energiamodellezési számítások, a természeti környezetre gyakorolt várható hatások átfogó értékelése, valamint a hálózati csatlakozási lehetőségek integrált vizsgálata szükséges.

„Energiaválságok korát éljük, ezért az energiatakarékosság- és hatékonyság mellett egyre inkább felértékelődik a határainkon belül megtermelhető megújuló energiaforrások és az energiatárolás szerepe. A tudatos és mértékletes energiafelhasználás mellett az alacsony kibocsátású, decentralizált és diverzifikált energiarendszer kialakítása a helyes irány, de nem mindegy, hogy milyen alternatív energiaforrásokra támaszkodunk, azokat hová telepítjük és hogyan üzemeltetjük” – mondta dr. Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője.

A kormányzati szándék a hazai szélenergia-kapacitás gyors bővítése, hogy teljesíthetők legyenek a klímacélok, erősödjön Magyarország energiaszuverenitása, és stabilabbá váljon az energiarendszerünk. A hazai szélenergia-fejlesztések felfuttatása nagy lehetőséggel kecsegtet és valódi alternatívát kínálhat, ugyanakkor mint minden energiatermelő technológiának, a szélturbináknak is van környezetterhelése. Éppen ezért a fejlesztések során nem szabad megfeledkeznünk az egyre súlyosbodó ökológiai válságról, a védett madár- és denevérpopulációkról, a természet-helyreállítási törekvésekről, valamint a táji vízmegtartás szükségességéről. Az új szélerőművek ökológiailag alacsony kockázatú, társadalmi támogatást élvező helyszínekre való telepítése és kiegyensúlyozott területi elosztása kulcskérdés. A jövő energiarendszerének megtervezése és kiépítése tehát óriási felelősséggel jár.

„A szélben rejlő lehetőségek kiaknázásához a tervezésnél minden részletre figyelnünk kell. Csak akkor válhat mindenki számára elfogadható alternatívává, ha a fejlesztések során már a kezdetektől figyelembe vesszük a helyi adottságokat, a közösségek bevonását, az élővilág védelmét és az átlátható lakossági tájékoztatást. A húsz szakmai szervezet, iparági, akadémiai és önkormányzati szereplő támogatásával kidolgozott progresszív javaslatcsomagunk a hazai szélenergia-fejlesztések komplex és fenntartható tervezéséhez mutat utat. A csomag célja, hogy a döntéshozatal gyors, megalapozott és a későbbiekben felülvizsgálható legyen, miközben a szeles beruházások kiszámíthatók és a társadalom számára jövedelmezőek maradnak, és sem a természeti értékek, sem az érintett közösségek érdekei nem sérülnek” – tette hozzá a szakértő.

A fejlesztések napról napra sürgetőbbnek tűnnek, de az elhamarkodott döntések hosszú távon nem szolgálnák sem a természetvédelmi, sem az energia- és klímacélok teljesülését. A projektek megvalósítását és a fejlesztésekben résztvevő szereplők munkáját is a stabil és kiszámítható jogszabályi keretek kidolgozása segítené leginkább. Tehát átgondolt, a kormányzat által vezetett széles körű szakmai párbeszédre és konszenzusra való törekvésre van szükség ahhoz, hogy a szélerőmű-fejlesztések és a hozzájuk kapcsolódó energiahálózati beruházások egy olyan pályán induljanak el, ami ciklusokon átívelően, a természeti, társadalmi és gazdasági szempontokat is figyelembe véve valóban támogatja hazánk gyors és fenntartható energiaátállását, valamint mérsékli a jövőbeli energiaválságok kialakulásának kockázatát.

A kezdeményező szervezetek jelezték az érintett minisztériumok felé: készek aktív szakmai partnerként részt venni a tárcák közötti egyeztetési folyamatokban. Hosszú távon ugyanis a szakmai párbeszéd és az együttműködés teremtheti meg a fenntartható, természetbarát, társadalmilag is elfogadott hazai szélenergia-fejlesztések alapjait.