Zöldinfó
Nemzetközi elismerés a magyar kutatásoknak – új megoldások a szárazodó erdők védelmére
Az erdészeti kutatások számítanak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás kulcsának.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Magyarország a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás terén gyűjtött tapasztalataival érdemben hozzájárul a nemzetközi erdészeti kutatások sikeréhez, ezáltal bolygónk zöld értékeinek megőrzéséhez – mondta az Agrárminisztérium (AM) keddi közleménye szerint Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár az Európai Erdészeti Intézet (European Forestry Institute, EFI) igazgatójával, Robert Mavsarral tartott szakmai találkozó alkalmából. Az alternativenergia.hu szerint az erdők fennmaradása össztársadalmi érdek, ezért Magyarország nagy hangsúlyt fektet a klímaváltozás hatásainak és az alkalmazkodás lehetőségeinek kutatására. Napjainkban különösen értékesek a szélsőséges termőhelyek erdősítésében szerzett közel egy évszázados magyar tapasztalatok, hiszen világszerte kihívás a megváltozó termőhelyi viszonyoknak megfelelő gazdálkodás, fogalmazott Zambó Péter a finnországi székhelyű kutatóintézet vezetőjével folytatott megbeszélésen.
Magyarország a kilencvenes évek óta részt vesz az EFI által koordinált erdőgenetikai kutatásokban, legújabban pedig csatlakozott az EFI Integrate nevű programjához, melynek keretében az erdők természetvédelmi értékét mérik fel és oktatják a terepen dolgozó szakemberek számára. A kutatásokban a Soproni Egyetem, és annak Erdészeti Tudományos Intézete mellett több állami erdészeti társaság is részt vesz, így például az első természetvédelmi, úgynevezett marteloszkóp mintaterületeket a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Mecsekerdő Zrt. létesítette. Az állam így nemcsak a kutatóintézetek finanszírozásával, hanem gazdasági társaságain keresztül is aktív szerepet vállal a fenntartható erdőgazdálkodás keretrendszerének fenntartásában.
A közlemény szerint nemzetközi viszonylatban is komoly érdeklődésre tartanak számot azok a kísérletek, amelyek az őshonos fafajok déli származásainak hazai viselkedését vizsgálják. A Törökországgal, a balkáni és kaukázusi országokkal, valamint Algériával és Marokkóval kialakított magyar kapcsolatok nemcsak a hazai, hanem az egész európai erdészeti gyakorlat számára kínálnak hasznos tudást a melegebb és szárazabb klímában alkalmazható fafajokkal kapcsolatban. “Elkötelezettek vagyunk az erdészeti kutatások további támogatása és a nemzetközi szintű tapasztalatcsere mellett, hiszen ezek jelentik a kulcsot a termőhelyi változások megértéséhez és ezen keresztül az emberiség számára létfontosságú erdők fenntartására szükséges új módszerek kidolgozásához”, emelte ki az államtitkár az Agrárminisztériumban tartott kétoldalú találkozó alkalmából a közlemény szerint.
Zöldinfó
Metán, a „láthatatlan üvegházhatású gáz”: magyar projekt az emisszió visszaszorításáért
Eredményesen zárult az FGSZ Földgázszállító és a Miskolci Egyetem kutatás-fejlesztési projektje.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Sikeresen zárult az FGSZ Földgázszállító Zrt. és a Miskolci Egyetem hároméves kutatás-fejlesztési projektje, amelynek célja egy olyan rendszer létrehozása volt, amely alkalmas a hazai nagynyomású földgázszállító rendszeren előforduló metánkibocsátások mérésére – írja az alternativenergia.hu. A prototípust Miskolc közelében, a kistokaji gázátadó állomáson telepítették és tesztelték az elmúlt három év során. A közlemény szerint a projekt világszinten is újszerűnek tekinthető, és hosszú távon új eljárásrendek kialakítását is elősegítheti a metán, mint erősen üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentésének érdekében. A gázipari tevékenységből származó metánemisszió vizsgálata az utóbbi években számos kiemelt nemzetközi kutatást és programot hívott életre. A metán ugyanis a szén-dioxid mellett az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz, amelynek globális éghajlatfelmelegedési-potenciálja 20 évvel a kibocsátás után is több mint 80-szor nagyobb, mint a szén-dioxidé. A metánkibocsátás mérséklése, követése és szabályozása emiatt mára globális törekvés – jelezték.
A projekt széleskörű nemzetközi szakirodalom-kutatással indult, amelynek keretében a szakértők az iparágban jellemző metánszivárgás keletkezésével, terjedésének áramlástani fizikájával, mérésének módszereivel foglalkoztak, majd feltérképezték az elérhető érzékelő-mérő műszerek körét. Ezekre az ismeretekre alapozva megépítettek egy mintaállomást a hazai földgázszállítás egyik meghatározó létesítménye, a kistokaji gázátadó területén. Az állomás nemcsak érzékeli és méri az objektumon fellépő metánszivárgást, de alkalmas a mérési adatok gyűjtésére, valamint feldolgozására egy távoli, saját hardver- és szoftverfejlesztést tartalmazó szerveren. A mért adatokból a projekt keretében kidolgozott matematikai modellek szimulálják a teljes állomás metánkibocsátásának mértékét – ismertették a közleményben.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÉletveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÍgy verik át az MVM ügyfeleit hamis számlákkal és fenyegető levelekkel
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaAranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország világelső lett a napelemes áramtermelés arányában
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyszerű ügyintézéssel kínál korszerű klímát az MVM
