Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Növelik az árvízi biztonságot a Közép-Tisza völgyében

Az árvízi biztonság növelését szolgáló projektet valósít meg a Közép-Tisza völgyében az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és négy területi vízügyi igazgatóság konzorciuma az Európai Unió és a magyar állam 7,459 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásával – közölte a konzorciumi tag Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) hétfőn közleményben az MTI-vel.

Létrehozva:

|

A tájékoztatás szerint a konzorcium tagja a Kötivizig mellett a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig), a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kövizig) és Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (Émvizig). A Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) által támogatott projekt keretében a Közép-Tisza völgyben a Tisza árvizének biztonságos levezetéséhez szükséges fejlesztéseket hajtanak végre – írták. A fejlesztés magába foglalja a Tisza bal parti töltésének áthelyezését Martfűnél, a Tisza-tó védelmi rendszerének rekonstrukcióját, a Hortobágy-Berettyó és a Tisza bal parti árvédelmi töltése helyzeti állékonyságának javítását összesen mintegy 50 kilométeren, valamint a Hernád folyó műtárgyainak rekonstrukcióját – ismertették.

Az egyes projektelemek külön-külön is az árvízi biztonságot szolgálják, együtt azonban egy komplex rendszer részeként az árvizek biztonságos levezetését teszik lehetővé, elősegítve a károk megelőzését, illetve csökkentve a védekezés és a kárenyhítés magas költségeit – tájékoztattak. A 2023. november végén záruló beruházás kivitelezője a KÖTIVIÉP’B Kft.

Advertisement

Zöldinfó

Szőlőültetvények ezrei újultak meg, tovább erősödik a hazai borágazat

Támogatásokkal és intézkedésekkel segíti az agrártárca a szőlő- és borágazatot.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye idézte Hubai Imrét, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkárát, aki a 8. BorÉRT konferencián, Budapesten elmondta, a magyar bor páratlan nemzeti kincs, amely gazdasági, kulturális és közösségi értéket is képvisel. A mögötte álló szőlő- és borágazat stratégiai jelentőségű, ezért a kormány fennmaradását és versenyképességének erősítését forrásokkal és célzott intézkedésekkel is támogatja. Hubai Imre kiemelte, hogy az ágazat megújításának egyik alapköve a hegyközségi rendszer átalakítása volt, amelynek köszönhetően megerősödött a szakmai érdekképviselet és egyszerűbbé vált az ügyintézés. A hegybírói rendszer központi irányítása stabil alapot teremtett az egyablakos adminisztráció kiépítéséhez. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a termelők kiszámíthatóbb és átláthatóbb működési környezetben gazdálkodhassanak.

A kormány az elmúlt években jelentősen csökkentette a borászatokat terhelő adminisztrációt és költségeket. Az új jövedéki és borjogi szabályozások egyszerűsítették a nyilvántartásokat, bevezették a kisüzemi bortermelői státuszt, valamint megkönnyítették a helyben történő értékesítést. Emellett a hulladékgazdálkodási szabályok bevezetésekor a bortermelők jelentős pénzügyi és adminisztratív kedvezményekben részesültek – ismertette az államtitkár. Hubai Imre közölte, hogy a kormány hosszú távra szólóan, a változó körülményekhez alkalmazkodva támogatásokat biztosít a szőlőültetvények korszerűsítéséhez, a borászati beruházásokhoz, valamint az innovációs és marketingcélok megvalósításához. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében csaknem 112 millió eurós keretösszeg áll rendelkezésre ezekre a célokra 2027-ig.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és a borászati beruházásokra irányuló támogatások az elmúlt másfél évtizedben kézzelfogható eredményeket hoztak: 2010 óta mintegy 35 ezer hektár szőlőültetvény újult meg, mintegy 88 milliárd forint támogatással, míg a borászati beruházásokra több mint 21 milliárd forint jutott. A szőlőültetvények szerkezetátalakítási beruházási támogatásaira tavaly év végén lehetett pályázni, a kérelmek elbírálása folyamatban van. Az agrártárca kiemelt figyelmet fordít a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni fellépésre is. A kormányzat egy hét elemből álló országos akciótervet fogadott el 2025 őszén, amely eleme volt a felderítés, a laboratóriumi kapacitások növelése, valamint egy országos növényvédő szeres védekezési program és az elérhető növényvédő szerek körének bővítése is. A tavaly őszi tapasztalatokra építve az idei évre vonatkozó intézkedések előkészítése is megkezdődött már – jegyezte meg Hubai Imre az AM közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák