Zöldinfó
Nyíradonyban átadták az Erdei Harmónia látogatóközpontot
A hajdú-bihari Nyíradonyban csütörtökön átadták az Erdei Harmónia látogatóközpontot, a beruházást a Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület több mint 800 millió forint, pályázaton elnyert európai uniós és hazai állami forrásból valósította meg.
Az átadáson Lázár János építési és közlekedési miniszter a helyi értékek feltárására, megismertetésére, a természeti környezet megóvására hívta fel a figyelmet megemlítve, hogy a térségben lévő ötezer hektáros gúthi erdő az Alföld legnagyobb egybefüggő erdőterülete. A tárcavezető az eseményen jelezte: várhatóan 2024-ben új törvény lép életbe, amely “érdemben és véglegesen korlátozza a zöld területek beépíthetőségét”, mert “az erdőket, mezőket, szántóföldeket (…) ebben a minőségben és mennyiségben kell megőrizni”, tovább nem csökkenthető a területük. “Vissza a természetbe” – fogalmazta meg a 21. század jelszavát a politikus.
Lázár János azt mondta, “ma Magyarországon a vidéken élők a legnagyobb kisebbség”, mindent meg kell tenni a vidék fejlesztése, versenyképességének, munkaerő-megtartó erejének növelése érdekében. Orbán Viktor kormánya az elmúlt években minden lehetőséget megadott Budapestnek, a fővárosi polgárok ezután is számíthatnak rájuk, de a fejlesztések fókusza vidékre kerül, “a vidék az első” – hangoztatta. “A vidék az ország aranytartaléka” – tette hozzá a miniszter megfogalmazva azt a törekvésüket, hogy Budapest mellett legyen még egy nagyváros, a Kelet-Kárpát-medencei régió fővárosa, Debrecen. “Karnyújtásnyira vagyunk attól, hogy Magyarországnak két fővárosa legyen”, Budapest mellett a vidékieknek Debrecen – nyomatékosította.
A jelentős debreceni fejlesztésekre utalva ugyanakkor azt mondta, csak akkor lehet erős központ Debrecen, ha a térség is fejlődik, a cívisvárosnak ugyanis szüksége van Miskolc és Nyíregyháza, Hajdú-Bihar mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegyék támogatására is, “sok-sok százezer ember együttműködésére”. Lázár János tárcája fontos feladatának nevezte az emberek mobilitásának megteremtését. El kell érni, hogy a munkába járás, az ingázás időtartama oda-vissza ne haladja meg a napi egy órát, ehhez a közlekedési mobilitás javítása, a közúti, a vasúti infrastruktúra és az autóbuszközlekedés színvonalának a fejlesztése elengedhetetlen – mutatott rá. Hozzátette: ez lehetőséget teremt majd a felzárkózásra, a tehetséges vidéki fiataloknak a településükön való kiteljesedésre, és arra, hogy a vidéken élők a modern középosztály részesei lehessenek.
Oláh Gábor, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára azt mondta, ők a tárcánál többnyire csak számokat látnak, Nyíradonyban viszont megtapasztalhatta, hogy a területfejlesztési forrásokból a helyi igényekhez igazodó jelentős beruházások valósulnak meg. Tasó László, a térség fideszes országgyűlési képviselője kiemelte: a helyi erők összefogásával valósul meg “a hajdan volt erős gazdasági térség újraszervezése”, a régió turisztikai fejlesztése. Fontos törekvésnek nevezte a fiatalok megtartását a régióban, és szerinte most jó esély van a magyar vidék felzárkóztatására. Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), Hajdú-Bihar vármegye közgyűlésének elnöke azt mondta, Nyíradony és térsége korábban nem volt rajta az ország turisztikai térképén, de a környező településekkel együttműködve megvalósított fejlesztések, és a most átadott erdei látogatóközpont egyre kedveltebb turisztikai célponttá teszik. Az új nyíradonyi Erdei Harmónia látogatóközpontban egyebek mellett a gúthi erdő vadvilágát bemutató kiállítás, 300 fős rendezvényterem, a térség természeti kincseit bemutató interaktív szoba, mozi és játszószoba is helyet kapott.
Zöld Energia
Riasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
Több mint 9500 biztonsági hibát találtak a nyilvánosan elérhető magyar napelemes eszközökön, köztük olyan kritikus sérülékenységeket, amelyek illetéktelen távoli beavatkozást is lehetővé tehetnek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Legalább 1916 magyarországi, napelemes energiatermeléshez kapcsolódó eszköz érhető el közvetlenül a nyilvános interneten, ráadásul ezek között több ezer súlyos biztonsági sérülékenységet is találtak. Kocsis Tamás kiberbiztonsági szakértő kutatása szerint a nem megfelelően védett inverterek, adatgyűjtők és egyéb vezérlőberendezések nemcsak az egyes napelemes rendszerek, hanem akár a villamosenergia-rendszer működésére is kockázatot jelenthetnek. A szakértő a hazai fotovoltaikus rendszerek internetes kitettségét vizsgálta, miután egy holland kiberbiztonsági vállalat, a Modat korábbi kutatása 8500, az Európai Unió területén működő, nyilvánosan elérhető nap- és szélenergia-ipari eszközt azonosított. Ezek közül 514 Magyarországon működött. Kocsis azonban úgy vélte, hogy a hazai érintett berendezések száma ennél jóval magasabb lehet, ezért a Modat keresőeszközének segítségével önálló adatgyűjtést végzett. A vizsgálat során legalább 1916 magyarországi fotovoltaikus energiatermeléshez kapcsolódó eszközt talált, köztük invertereket, adatgyűjtőket, energiatárolókat és termelésmenedzsment-rendszereket. A szakértő hangsúlyozta, hogy ez csak az azonosított berendezések minimális száma, mivel nem minden eszköztípus volt ismert a kutatás kezdetekor, írja az alternativenergia.hu hírportál.
A feltárt webes adminisztrációs felületek különösen aggasztó képet mutattak. A Modat keresője összesen 9554 biztonsági sérülékenységet azonosított, amelyek közül 1610 kritikus, további 3239 pedig magas kockázati besorolást kapott. Egyes hibákat már 2016-ban felfedeztek, vagyis előfordulhat, hogy bizonyos rendszerek közel egy évtizede ismert biztonsági problémákat hordoznak.
A kutatás egyik legsúlyosabb megállapítása, hogy legalább 647 olyan fotovoltaikus szolgáltatást is találtak, amelyeknél hitelesítés nélkül hozzáférhető a MODBUS ipari kommunikációs protokoll. Ez lehetőséget teremthet arra, hogy illetéktelenek távolról beavatkozzanak az inverterek működésébe, például ki- és bekapcsolják azokat. Néhány webes adminisztrációs felület pedig jelszó vagy más azonosítás nélkül is elérhető volt.
Kocsis szerint a problémát nem önmagában az jelenti, hogy egyes ipari eszközök nem kapják meg azonnal a legújabb szoftverfrissítéseket. Az ilyen, úgynevezett operatív technológiai (OT) rendszereknél a folyamatos és zavartalan működés elsődleges szempont. Sokkal nagyobb kockázatot jelent, hogy ezek a berendezések megfelelő hálózati védelem nélkül közvetlenül elérhetők a nyílt interneten. A szakértő úgy véli, hogy a helyzet kezelése túlmutat az egyes napelemes rendszerek tulajdonosainak felelősségén. Az aggregátoroknak, az elosztói engedélyeseknek, a rendszerirányítónak, az integrátoroknak és a kormányzati kibervédelmi szervezeteknek közösen kellene fellépniük a kockázatok csökkentése érdekében.
A kutatásra reagált a Huawei is a Telex.hu részére, amely szerint a jelentés a SmartLogger eszközeinél nem konkrét terméksérülékenységet, hanem elsősorban a nem megfelelő üzemeltetői hálózati konfigurációból és a nyilvános internetes hozzáférésből eredő kockázatokat azonosított. A vállalat hangsúlyozta, hogy eszközeit védett hálózati környezetben történő működésre tervezték, és a megfelelő hálózati védelem kialakítása az üzemeltetők felelőssége. A cég emellett a biztonsági előírások betartásának és a rendszeres frissítéseknek a fontosságára hívta fel a figyelmet.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMi történik, ha kiesik a hazai olajfinomítás közel fele? A Mol most visszaállította a teljes kapacitást
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások

