Zöldinfó

Nyíradonyban átadták az Erdei Harmónia látogatóközpontot

A hajdú-bihari Nyíradonyban csütörtökön átadták az Erdei Harmónia látogatóközpontot, a beruházást a Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület több mint 800 millió forint, pályázaton elnyert európai uniós és hazai állami forrásból valósította meg.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-01-29

Szerző:

Vanessza

Az átadáson Lázár János építési és közlekedési miniszter a helyi értékek feltárására, megismertetésére, a természeti környezet megóvására hívta fel a figyelmet megemlítve, hogy a térségben lévő ötezer hektáros gúthi erdő az Alföld legnagyobb egybefüggő erdőterülete. A tárcavezető az eseményen jelezte: várhatóan 2024-ben új törvény lép életbe, amely “érdemben és véglegesen korlátozza a zöld területek beépíthetőségét”, mert “az erdőket, mezőket, szántóföldeket (…) ebben a minőségben és mennyiségben kell megőrizni”, tovább nem csökkenthető a területük. “Vissza a természetbe” – fogalmazta meg a 21. század jelszavát a politikus.

Lázár János azt mondta, “ma Magyarországon a vidéken élők a legnagyobb kisebbség”, mindent meg kell tenni a vidék fejlesztése, versenyképességének, munkaerő-megtartó erejének növelése érdekében. Orbán Viktor kormánya az elmúlt években minden lehetőséget megadott Budapestnek, a fővárosi polgárok ezután is számíthatnak rájuk, de a fejlesztések fókusza vidékre kerül, “a vidék az első” – hangoztatta. “A vidék az ország aranytartaléka” – tette hozzá a miniszter megfogalmazva azt a törekvésüket, hogy Budapest mellett legyen még egy nagyváros, a Kelet-Kárpát-medencei régió fővárosa, Debrecen. “Karnyújtásnyira vagyunk attól, hogy Magyarországnak két fővárosa legyen”, Budapest mellett a vidékieknek Debrecen – nyomatékosította.

A jelentős debreceni fejlesztésekre utalva ugyanakkor azt mondta, csak akkor lehet erős központ Debrecen, ha a térség is fejlődik, a cívisvárosnak ugyanis szüksége van Miskolc és Nyíregyháza, Hajdú-Bihar mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegyék támogatására is, “sok-sok százezer ember együttműködésére”. Lázár János tárcája fontos feladatának nevezte az emberek mobilitásának megteremtését. El kell érni, hogy a munkába járás, az ingázás időtartama oda-vissza ne haladja meg a napi egy órát, ehhez a közlekedési mobilitás javítása, a közúti, a vasúti infrastruktúra és az autóbuszközlekedés színvonalának a fejlesztése elengedhetetlen – mutatott rá. Hozzátette: ez lehetőséget teremt majd a felzárkózásra, a tehetséges vidéki fiataloknak a településükön való kiteljesedésre, és arra, hogy a vidéken élők a modern középosztály részesei lehessenek.

Oláh Gábor, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára azt mondta, ők a tárcánál többnyire csak számokat látnak, Nyíradonyban viszont megtapasztalhatta, hogy a területfejlesztési forrásokból a helyi igényekhez igazodó jelentős beruházások valósulnak meg. Tasó László, a térség fideszes országgyűlési képviselője kiemelte: a helyi erők összefogásával valósul meg “a hajdan volt erős gazdasági térség újraszervezése”, a régió turisztikai fejlesztése. Fontos törekvésnek nevezte a fiatalok megtartását a régióban, és szerinte most jó esély van a magyar vidék felzárkóztatására. Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), Hajdú-Bihar vármegye közgyűlésének elnöke azt mondta, Nyíradony és térsége korábban nem volt rajta az ország turisztikai térképén, de a környező településekkel együttműködve megvalósított fejlesztések, és a most átadott erdei látogatóközpont egyre kedveltebb turisztikai célponttá teszik. Az új nyíradonyi Erdei Harmónia látogatóközpontban egyebek mellett a gúthi erdő vadvilágát bemutató kiállítás, 300 fős rendezvényterem, a térség természeti kincseit bemutató interaktív szoba, mozi és játszószoba is helyet kapott.

Zöldinfó

Hőhullámok miatt borulhat fel a békák ivararánya, veszélybe kerülhetnek a populációk

A klímaváltozás miatti ivarváltás gyorsíthatja a vadon élő állatok kihalását.

Létrehozva:

47 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-12

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozás miatti ivarváltás a korábban gondoltnál jóval összetettebb módon veszélyezteti a vadon élő állatok fennmaradását – derül ki a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (HUN-REN ATK) Növényvédelmi Intézetének legfrissebb tanulmányából, amely a Science Advances című folyóiratban jelent meg. A Bókony Veronika, a HUN-REN-ATK Növényvédelmi Intézetének kutatóprofesszora által vezetett kutatócsoport erdei békákon végzett többéves terepi megfigyelések, valamint kültéri és beltéri kísérletek segítségével vizsgálta a szokatlan hőmérsékletek és kémiai szennyező anyagok (például növényvédő szerek) hatására bekövetkező ivarváltást – olvasható az alternativenergia.hu közleményében. Ismert, hogy a szokatlan hőmérsékletek és a kémiai szennyező anyagok, például a növényvédő szerek, ivarváltást okozhatnak számos állatfajban, főleg a kétéltűek, hüllők és halak esetében. Például erdei békáknál a genetikailag nőstény egyedek hímekké fejlődhetnek, ha életük korai szakaszában hőhullám éri őket.

A vizsgálat kimutatta, hogy az ivarváltott egyedek teljes értékű hímekként képesek működni: a normál hímekhez hasonló hatékonysággal versengtek a párokért, termékenyítették meg a petéket, és hoztak létre életképes utódokat. A kutatók régóta gyanítják, hogy ennek a folyamatnak szerteágazó következményei lehetnek a biodiverzitásra nézve, de eddig nem volt egyértelmű, hogy az ivarváltott állatok sikeresen szaporodnak-e a természetben, és ezáltal hogyan befolyásolják a populációk túlélési esélyeit.

A kutatók megfigyeléseik során összehasonlították a normál és az ivarváltott hímeket a szaporodási siker számos összetevőjében, így a párokért való versengésben, a peték megtermékenyítésében és az utódaik életképességében. Azt is górcső alá vették, hogy az utódaik különböznek-e abban, hogy mennyire tudnak megbirkózni a hőstresszel és a vírusfertőzéssel.

“Reményteli, hogy az ivarváltott egyedek teljes értékű hímekként működnek. Ugyanolyan sikeresen versenyeztek más hímekkel, termékenyítették meg a petéket és hoztak létre életképes utódokat, mint a normál hímek. Ez pedig azt jelenti, hogy képesek hozzájárulni a jövő generációihoz, nem jelentenek evolúciós zsákutcát” – írták.

A tanulmány azonban számos hátrányt is feltárt. Bár az ivarváltott hímek képesek voltak a szaporodásra, a természetes populációkban sokkal kevesebb utódot nemzettek, mint amennyi a gyakoriságuk alapján várható lenne. A kísérletek arra utalnak, hogy ebben a nőstények válogatósságának lehet szerepe: az ivarváltott hímekkel párosodva csak a petéik egy részét rakják le, a többit pedig egy kívánatosabb partnernek tartogatják.

Mivel az ivarváltott hímek női nemi kromoszómákat örökítenek, minden utódjuk genetikailag nőstény. Ez előnyös lehet, mivel a klímamelegedés túl sok hímet termel, így a genetikailag nőstény utódok segíthetnek a kiegyensúlyozott ivararány helyreállításában. A kutatók azonban felfedezték, hogy ezek az utódok maguk is nagyobb valószínűséggel váltottak ivart hőhullám hatására, ami csökkenti a genetikailag nőstény utódok létrehozásának előnyét.

A vizsgálat egy további fontos eredménye a betegségekkel szembeni ellenállással kapcsolatos. Amikor az utódok ebihalként hőstresszt éltek át, majd később egy vírussal fertőzték meg őket, az ivarváltott hímek utódaiban jobban elszaporodott a kórokozó. Bár ez laboratóriumi körülmények között nem okozott magasabb halálozási arányt, a természetben az erősebb fertőzés csökkentheti a túlélést, mivel a vadon élő állatoknak egyszerre több környezeti terheléssel kell megküzdeniük.

A kutatók az eredményeket számítógépes modellbe építve elemezték a populációk sorsát folyamatos klímamelegedés mellett. Az egyre gyakoribbá váló hőhullámok miatt az várható, hogy az ivarváltás az ivararányok eltorzítása révén számos kis populációt a kihalás közelébe sodor néhány évtizeden belül. Amikor a modellhez hozzáadták az ivarváltott hímek csökkent szaporodási sikerét és utódaik fokozott sebezhetőségét, a kihalás várható ideje egy további évtizeddel közelebb került. A HUN-REN ATK közleménye szerint a kutatás rávilágít arra, hogy a klímaváltozás hatásai gyakran rejtett biológiai folyamatokon keresztül veszélyeztetik a fajok fennmaradását. Ezen mechanizmusok megértése elengedhetetlen a leginkább veszélyeztetett populációk azonosításához és a hatékony természetvédelmi stratégiák kidolgozásához.

Tovább olvasom