Zöldinfó

Nyíradonyban átadták az Erdei Harmónia látogatóközpontot

A hajdú-bihari Nyíradonyban csütörtökön átadták az Erdei Harmónia látogatóközpontot, a beruházást a Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület több mint 800 millió forint, pályázaton elnyert európai uniós és hazai állami forrásból valósította meg.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-01-29

Szerző:

Vanessza

Az átadáson Lázár János építési és közlekedési miniszter a helyi értékek feltárására, megismertetésére, a természeti környezet megóvására hívta fel a figyelmet megemlítve, hogy a térségben lévő ötezer hektáros gúthi erdő az Alföld legnagyobb egybefüggő erdőterülete. A tárcavezető az eseményen jelezte: várhatóan 2024-ben új törvény lép életbe, amely “érdemben és véglegesen korlátozza a zöld területek beépíthetőségét”, mert “az erdőket, mezőket, szántóföldeket (…) ebben a minőségben és mennyiségben kell megőrizni”, tovább nem csökkenthető a területük. “Vissza a természetbe” – fogalmazta meg a 21. század jelszavát a politikus.

Lázár János azt mondta, “ma Magyarországon a vidéken élők a legnagyobb kisebbség”, mindent meg kell tenni a vidék fejlesztése, versenyképességének, munkaerő-megtartó erejének növelése érdekében. Orbán Viktor kormánya az elmúlt években minden lehetőséget megadott Budapestnek, a fővárosi polgárok ezután is számíthatnak rájuk, de a fejlesztések fókusza vidékre kerül, “a vidék az első” – hangoztatta. “A vidék az ország aranytartaléka” – tette hozzá a miniszter megfogalmazva azt a törekvésüket, hogy Budapest mellett legyen még egy nagyváros, a Kelet-Kárpát-medencei régió fővárosa, Debrecen. “Karnyújtásnyira vagyunk attól, hogy Magyarországnak két fővárosa legyen”, Budapest mellett a vidékieknek Debrecen – nyomatékosította.

A jelentős debreceni fejlesztésekre utalva ugyanakkor azt mondta, csak akkor lehet erős központ Debrecen, ha a térség is fejlődik, a cívisvárosnak ugyanis szüksége van Miskolc és Nyíregyháza, Hajdú-Bihar mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegyék támogatására is, “sok-sok százezer ember együttműködésére”. Lázár János tárcája fontos feladatának nevezte az emberek mobilitásának megteremtését. El kell érni, hogy a munkába járás, az ingázás időtartama oda-vissza ne haladja meg a napi egy órát, ehhez a közlekedési mobilitás javítása, a közúti, a vasúti infrastruktúra és az autóbuszközlekedés színvonalának a fejlesztése elengedhetetlen – mutatott rá. Hozzátette: ez lehetőséget teremt majd a felzárkózásra, a tehetséges vidéki fiataloknak a településükön való kiteljesedésre, és arra, hogy a vidéken élők a modern középosztály részesei lehessenek.

Oláh Gábor, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára azt mondta, ők a tárcánál többnyire csak számokat látnak, Nyíradonyban viszont megtapasztalhatta, hogy a területfejlesztési forrásokból a helyi igényekhez igazodó jelentős beruházások valósulnak meg. Tasó László, a térség fideszes országgyűlési képviselője kiemelte: a helyi erők összefogásával valósul meg “a hajdan volt erős gazdasági térség újraszervezése”, a régió turisztikai fejlesztése. Fontos törekvésnek nevezte a fiatalok megtartását a régióban, és szerinte most jó esély van a magyar vidék felzárkóztatására. Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), Hajdú-Bihar vármegye közgyűlésének elnöke azt mondta, Nyíradony és térsége korábban nem volt rajta az ország turisztikai térképén, de a környező településekkel együttműködve megvalósított fejlesztések, és a most átadott erdei látogatóközpont egyre kedveltebb turisztikai célponttá teszik. Az új nyíradonyi Erdei Harmónia látogatóközpontban egyebek mellett a gúthi erdő vadvilágát bemutató kiállítás, 300 fős rendezvényterem, a térség természeti kincseit bemutató interaktív szoba, mozi és játszószoba is helyet kapott.

Zöldinfó

Vízmegtartás és alkalmazkodás: új irányt vehet a magyar agrárium

Október végére elkészülhet az MTA jelentése a JÉGER jégkármérséklő rendszer működéséről.

Létrehozva:

10 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-05

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Várhatóan október végéig átfogó jelentést készít a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a JÉGER jégkármérséklő rendszer működéséről, annak környezeti és egészségügyi hatásairól, valamint arról, hogy lehet-e szerepe az aszály mértékének alakulásában – közölte Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter a Telex.hu-nak adott interjúban. A miniszter kifejtette: a HungaroMet adatai alapján statisztikailag nem igazolható, hogy a rendszernek a jégkármérséklésben komoly hatása lenne – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A felülvizsgálatot gazdasági szempontok is indokolják, ugyanis a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a rendszert 2,5 milliárd forintból működtette, az Agrárminisztérium támogatásával és a gazdák tagdíjaiból. A költségszerkezet felülvizsgálata alapján azonban kiderült, hogy ez 1,9 milliárd forintból is megvalósítható – tette hozzá.

“Szeretnénk a hitviták világából kiszabadítani a kérdéskört, szeretnénk megvizsgáltatni, hogy ez pontosan hogyan működik” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a jégkármérséklő rendszer működtetése nem az agrárkamara kompetenciája és nem is a minisztérium feladata, hogy ehhez a finanszírozásnak egy jelentős részét előteremtse. Szólt arról is, hogy az előző kormány alatt nem készült megfelelő agrárstratégia az éghajlati változásokhoz való alkalmazkodásra. Milliárdokat költöttek tanulmányokra a szükséges vízügyi beruházásokról, de végül ezekről nem születtek kormányzati döntések, pedig az uniós források rendelkezésre álltak.

A miniszter szerint a magyar agráriumot az aszály mellett a kedvezőtlen világpiaci és európai gazdasági környezet is sújtja, továbbá jelentős az energiahatékonyságban is a lemaradás. A bejelentett aszálykárok már most nagyobbak, mint a történelmi 2022-es aszály idején, és szinte valamennyi ágazatot érintik. Az ország jelentős részén a klimatikus viszonyok már a félsivatagi körülményekhez közelítenek, ezért a mezőgazdaságnak alapvető alkalmazkodásra van szüksége – tette hozzá.

Sok helyen a szántóföldi növénytermesztés helyett gyepgazdálkodásra, erdőtelepítésre vagy magasabb hozzáadott értékű kertészeti kultúrákra lehet szükség, továbbá jelentős problémát jelent a talajok túlművelése, ezért a talajművelési gyakorlat átalakítása is kulcsfontosságú – sorolta. A gazdálkodók alkalmazkodását a támogatási rendszer átalakításával is ösztönöznék. A következő uniós támogatási ciklusban a forrásokat jobban hozzá akarják igazítani a vízmegtartáshoz és a fenntarthatóbb művelési módokhoz.

Idén eddig 1,8 millió köbméterrel több vizet juttattak ki a tájba, mint 2025-ben, annak ellenére, hogy a Duna és a Tisza vízhozama is jelentősen kisebb volt – közölte. A hosszabb távú megoldás részeként a csatornahálózat vízelvezető funkcióját vízmegtartó funkcióval egészítenék ki, és átfogó vízgazdálkodási terv készül. A miniszter az új génszerkesztési technológiákról (NGT) azt mondta: azok lehetőséget teremthetnek az aszálytűrőbb növények gyorsabb nemesítésére, miközben Magyarország GMO-mentességének fenntartását továbbra is fontosnak tartja. Szerinte az NGT szabályozása még nem tekinthető lezártnak, az uniós szabályozás részleteinek kialakítására még két év áll rendelkezésre, ezért a magyar álláspont kialakítása is folyamatban van.

A Gallicoop beruházására korábban megítélt 33 milliárd forintos támogatás visszavonásáról elmondta, hogy az uniós elvárás a tulajdonosi struktúra átláthatósága. A támogatás összege jelentős a korábbi élelmiszeripari feldolgozók beruházási támogatási programjához képest, amelyen egy cég 5 milliárd forintra pályázhatott. A miniszter a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként (kekva) működő, júliusban megszüntetett Jövő Nemzedéke Földje Alapítványról elmondta, hogy ebben három olyan cég is van, amely önállóan is megállja a helyét és önfenntartó, míg Mezőhegyes mintagazdaságként és oktatási központként funkcionálhat. Az agrároktatásról szólva elmondta, nagy szükség van használható tudásra és a tudásmegosztásra, ebben a megújult agárkamarának is fontos szerepe van. A kekvaként működő és az oktatási tárca alá tartozó Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet is várhatóan átvilágítják – jegyezte meg.

Tovább olvasom