Zöldinfó
OMV Petrom: húszéves mélypontra csökkent Románia földgázfogyasztása az első negyedévben
Húszéves mélypontra csökkent az első negyedévben Románia földgázfogyasztása az OMV Petrom első három havi mérlegében olvasható becslés szerint, amelyet pénteken ismertetett a Mediafax hírügynökség.
Az energiaipari vállalat számításai szerint a román gázfogyasztás az első három hónapban mintegy 13 százalékkal maradt el a tavaly azonos időszakitól, amit egyrészt a szokatlanul enyhe télnek tulajdonítanak, másrészt azzal magyaráznak, hogy a tavalyi leállást követően csak részlegesen sikerült újraindulniuk a nagy energiafogyasztó vállalatoknak. Ilyen körülmények között az OMV Petrom kiemelkedő eredménynek tartja, hogy 3,3 százalékkal 13,1 terawattórára (TWh) növelte az értékesített földgáz mennyiségét és 26-ról 32 százalékra emelte piaci részesedését.
Az OMV Petrom – a legnagyobb üzleti forgalmat lebonyolító romániai olajipari vállalat – az első három hónapban 9,5 milliárd lejes (718 milliárd forint) bevételt ért el a tavalyi első negyedévben regisztrált 12 milliárd lejhez képest, a nettó nyeresége 15 százalékkal 1,48 milliárd lejre esett vissza a kőolaj világpiaci árának csökkenése miatt – írta a Mediafax. Az energiaszabályozó hatóság honlapján elérhető tavaly december havi jelentés szerint osztrák OMV csoport többségi tulajdonában lévő OMV-Petrom (37,3 százalék) és a román állami Romgaz (53,8 százalék) biztosítja a romániai földgáztermelés több mint 90 százalékát. Románia földgázfogyasztását tavaly októberi adatok szerint 86,8 százalékban tudta hazai forrásokból fedezni, az import 13,2,1 százalékot tett ki.
Zöldinfó
Klímaállóbb erdők épülhetnek a Vértes ritka tölgyeseinek segítségével
Különleges genetikai örökséget őriznek a Vértes molyhos tölgyesei egy kutatás szerint.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Vérteserdő Zrt., a bécsi Universität für Bodenkultur Wien (BOKU) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) közös kutatása szerint a Vértes és a Gerecse idős molyhostölgy-állományai olyan különleges genetikai örökséget őriznek, mely a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó erdők kialakításában is fontos szerepet kaphat. A Vérteserdő Zrt. MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a kutatás a jövő erdőgazdálkodása számára is hasznosítható eredményeket hozott – írja az alternativenergia.hu. Felidézték, hogy a Vérteserdő Zrt., a bécsi BOKU egyetem és a MATE együttműködésében 2023-ban kezdődött meg a Vértes és a Gerecse különösen száraz termőhelyein élő, idős molyhostölgy-állományok genetikai vizsgálata. A kutatás célja a molyhos tölgy (Quercus pubescens) északi, izolált populációi genetikai diverzitásának, valamint az arra ható tényezőknek a feltárása volt.
A szakemberek 2023 februárjában Tatabánya és Csákvár térségében gyűjtöttek hajtásmintákat egymástól elkülönülő molyhostölgy-populációkból, május végén pedig ismét felkeresték a kijelölt fákat, és leveles hajtásokat gyűjtöttek. A közlemény szerint az Annals of Botany nemzetközi tudományos folyóiratban is bemutatott kutatás egyik legérdekesebb megállapítása szerint a Vértesben és a Gerecsében vizsgált állományok olyan genetikai sajátosságokat őriznek, amelyek az Appennini-félsziget tölgyállományaival mutatnak kapcsolatot. Ez eltér több más hazai és közép-európai állomány genetikai eredetétől, ezért a térség molyhos tölgyesei természetvédelmi és erdészeti génmegőrzés szempontjából is különösen értékesek – hívták fel a figyelmet.
“A Vérteserdő Zrt. már évekkel ezelőtt felismerte, hogy a klímaváltozással járó erdészeti feladatokkal leghatékonyabban tudományos és gyakorlati szakemberek szoros együttműködésével birkózhatunk meg. Abban bízunk, hogy a mostani kutatás hamarosan az erdészeti operatív munkába átültethető megoldásokkal segíti a hazai erdők klímaadaptációját” – idézi a közlemény Bakos Pétert, a Vérteserdő Zrt. természetvédelmi és erdőtervezési osztályvezetőjét.
Mint írták, a kutatás következő szakaszában a mintaterületek közelében található kocsánytalan tölgyeket is megvizsgálják. Ennek segítségével pontosabban feltárható a két tölgyfaj közötti természetes hibridizáció, valamint kiválaszthatók lehetnek azok az állományok és egyedek, amelyek szaporítóanyaga a jövő erdősítéseiben és állománykiegészítéseiben is felhasználható. A megfelelő helyről származó makkból nevelt csemeték hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a Vérteserdő működési területén a jövőben szárazságtűrőbb, stabilabb és a klímaváltozás hatásaival szemben ellenállóbb erdők alakuljanak ki – hangsúlyozták.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás ótaHőségriasztás Magyarországon: emelkedik a Duna, miközben rekordközeli a rendszerterhelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
