Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

OMV Petrom: húszéves mélypontra csökkent Románia földgázfogyasztása az első negyedévben

Húszéves mélypontra csökkent az első negyedévben Románia földgázfogyasztása az OMV Petrom első három havi mérlegében olvasható becslés szerint, amelyet pénteken ismertetett a Mediafax hírügynökség.

Létrehozva:

|

Az energiaipari vállalat számításai szerint a román gázfogyasztás az első három hónapban mintegy 13 százalékkal maradt el a tavaly azonos időszakitól, amit egyrészt a szokatlanul enyhe télnek tulajdonítanak, másrészt azzal magyaráznak, hogy a tavalyi leállást követően csak részlegesen sikerült újraindulniuk a nagy energiafogyasztó vállalatoknak. Ilyen körülmények között az OMV Petrom kiemelkedő eredménynek tartja, hogy 3,3 százalékkal 13,1 terawattórára (TWh) növelte az értékesített földgáz mennyiségét és 26-ról 32 százalékra emelte piaci részesedését.

Az OMV Petrom – a legnagyobb üzleti forgalmat lebonyolító romániai olajipari vállalat – az első három hónapban 9,5  milliárd lejes (718 milliárd forint) bevételt ért el a tavalyi első negyedévben regisztrált 12 milliárd lejhez képest, a nettó nyeresége 15 százalékkal 1,48 milliárd lejre esett vissza a kőolaj világpiaci árának csökkenése miatt – írta a Mediafax. Az energiaszabályozó hatóság honlapján elérhető tavaly december havi jelentés szerint osztrák OMV csoport többségi tulajdonában lévő OMV-Petrom (37,3 százalék) és a román állami Romgaz (53,8 százalék) biztosítja a romániai földgáztermelés több mint 90 százalékát. Románia földgázfogyasztását tavaly októberi adatok szerint 86,8 százalékban tudta hazai forrásokból fedezni, az import 13,2,1 százalékot tett ki.

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák