Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

OMV Petrom: húszéves mélypontra csökkent Románia földgázfogyasztása az első negyedévben

Húszéves mélypontra csökkent az első negyedévben Románia földgázfogyasztása az OMV Petrom első három havi mérlegében olvasható becslés szerint, amelyet pénteken ismertetett a Mediafax hírügynökség.

Létrehozva:

|

Az energiaipari vállalat számításai szerint a román gázfogyasztás az első három hónapban mintegy 13 százalékkal maradt el a tavaly azonos időszakitól, amit egyrészt a szokatlanul enyhe télnek tulajdonítanak, másrészt azzal magyaráznak, hogy a tavalyi leállást követően csak részlegesen sikerült újraindulniuk a nagy energiafogyasztó vállalatoknak. Ilyen körülmények között az OMV Petrom kiemelkedő eredménynek tartja, hogy 3,3 százalékkal 13,1 terawattórára (TWh) növelte az értékesített földgáz mennyiségét és 26-ról 32 százalékra emelte piaci részesedését.

Az OMV Petrom – a legnagyobb üzleti forgalmat lebonyolító romániai olajipari vállalat – az első három hónapban 9,5  milliárd lejes (718 milliárd forint) bevételt ért el a tavalyi első negyedévben regisztrált 12 milliárd lejhez képest, a nettó nyeresége 15 százalékkal 1,48 milliárd lejre esett vissza a kőolaj világpiaci árának csökkenése miatt – írta a Mediafax. Az energiaszabályozó hatóság honlapján elérhető tavaly december havi jelentés szerint osztrák OMV csoport többségi tulajdonában lévő OMV-Petrom (37,3 százalék) és a román állami Romgaz (53,8 százalék) biztosítja a romániai földgáztermelés több mint 90 százalékát. Románia földgázfogyasztását tavaly októberi adatok szerint 86,8 százalékban tudta hazai forrásokból fedezni, az import 13,2,1 százalékot tett ki.

Advertisement

Zöldinfó

A válaszadók 77 százaléka a természetvédelmet helyezné előtérbe a Balatonnál

A magyarok többsége szigorúbban védené a Balatont a túlzott beépítéstől.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Balaton védelmét a többség az államtól várja, és akár a természeti kockázattal járó beruházások felfüggesztését, az ilyen területeket érintő állami kisajátítást vagy az építési tilalom bevezetését is támogatná – derül ki a 21 Kutatóközpont októberi, reprezentatív országos kutatásából. A kutatóközpont kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a felmérés 2026. október 13–15. között zajlott, ezer fő megkérdezésével, az European Climate Foundation megrendelésére – írja az alternativenergia.hu. Az eredmények szerint a megkérdezettek 65 százaléka gondolja úgy, hogy a Balaton partját túlságosan beépítették az elmúlt időszakban, míg 15 százalék ezzel ellentétes véleményen van. A válaszadók ötöde nem tudott véleményt formálni a kérdésben. A megkérdezettek 60 százaléka szerint nincs elég szabadstrand a Balaton partján, 20 százalék viszont úgy véli, hogy elegendő a hozzáférhető partszakasz.

A Balaton-parti beépítésekről a válaszadók több mint háromnegyede, 77 százaléka szerint elsősorban a természetvédelmi szempontokat kellene figyelembe venni, míg 13 százalék inkább a gazdasági és befektetői szempontokat helyezné előtérbe. Azzal, hogy fel kellene-e függeszteni a beruházások engedélyezését, illetve kivitelezését mindaddig, amíg tudományos vizsgálat készül a környezeti hatásokról, a válaszadók 44 százaléka teljes mértékben egyetért. További 28 százalék inkább támogatná az intézkedést, míg 23 százalék ellenezné a felfüggesztést.

A megkérdezettek 55 százaléka szerint elsődlegesen az állam felelőssége, hogy a Balatont mint természeti értéket megőrizze. Második helyen a helyi önkormányzatok állnak 22 százalékkal, míg a lakosságot 9 százalék jelölte meg. A kérdőív két lehetséges intézkedés támogatottságára is kitért: a kisajátításra és az építési tilalomra. A válaszadók 72 százaléka támogatná, hogy az állam akár kisajátítással védje meg az érzékeny Balaton menti területeket, 21 százalékuk viszont ellenzi ezt a kezdeményezést. Emellett 57 százalék teljes mértékben, további 27 százalék pedig inkább támogatja a teljes építési tilalom bevezetését a kiemelt fontosságú Balaton-parti területeken.

Advertisement

Összességében a kutatás eredményeiből az rajzolódik ki, hogy a többség támogatná, ha az állam fellépne a Balaton természeti értékeinek védelmében a beruházókkal szemben – összegezte az eredményeket a 21 Kutatóközpont. A közlemény szerint a véleménykülönbségekben az is megmutatkozott, hogy azok, akik soha nem látogatják a Balatont, kevésbé tudtak állást foglalni a kérdésekben, és bizonyos esetekben kevésbé elkötelezettek a tó védelme mellett, mint a rendszeres látogatók. A telefonos adatfelvételben az interjúalanyok kiválasztásának súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján történt, lakóhely, nem, kor és iskolai végzettség szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák