Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

OMV Petrom: húszéves mélypontra csökkent Románia földgázfogyasztása az első negyedévben

Húszéves mélypontra csökkent az első negyedévben Románia földgázfogyasztása az OMV Petrom első három havi mérlegében olvasható becslés szerint, amelyet pénteken ismertetett a Mediafax hírügynökség.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

|

Az energiaipari vállalat számításai szerint a román gázfogyasztás az első három hónapban mintegy 13 százalékkal maradt el a tavaly azonos időszakitól, amit egyrészt a szokatlanul enyhe télnek tulajdonítanak, másrészt azzal magyaráznak, hogy a tavalyi leállást követően csak részlegesen sikerült újraindulniuk a nagy energiafogyasztó vállalatoknak. Ilyen körülmények között az OMV Petrom kiemelkedő eredménynek tartja, hogy 3,3 százalékkal 13,1 terawattórára (TWh) növelte az értékesített földgáz mennyiségét és 26-ról 32 százalékra emelte piaci részesedését.

Az OMV Petrom – a legnagyobb üzleti forgalmat lebonyolító romániai olajipari vállalat – az első három hónapban 9,5  milliárd lejes (718 milliárd forint) bevételt ért el a tavalyi első negyedévben regisztrált 12 milliárd lejhez képest, a nettó nyeresége 15 százalékkal 1,48 milliárd lejre esett vissza a kőolaj világpiaci árának csökkenése miatt – írta a Mediafax. Az energiaszabályozó hatóság honlapján elérhető tavaly december havi jelentés szerint osztrák OMV csoport többségi tulajdonában lévő OMV-Petrom (37,3 százalék) és a román állami Romgaz (53,8 százalék) biztosítja a romániai földgáztermelés több mint 90 százalékát. Románia földgázfogyasztását tavaly októberi adatok szerint 86,8 százalékban tudta hazai forrásokból fedezni, az import 13,2,1 százalékot tett ki.

Advertisement
Kapcsolódó tartalom:

Zöldinfó

Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban

Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

|

2026-11-05

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.

A keletkezett hulladék mennyisége az EU-tagállamokban (2024)

Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.

Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.

Advertisement

Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.

Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák