Zöldinfó
Ötezer új facsemete Magyarországon a levegő tisztításáért
Mintegy 200 tonna széndioxidot lesz képes megkötni az a felnövekvő ötezer kocsányos tölgy, melyek csemetéit ma ültették el a Duna-Dráva Nemzeti Parkban a WWF Magyarország és az ALD Automotive összefogásával, az ALD csapata segítségével.
A fél hektárnyi területen megvalósult keményfa ligeterdő telepítésével azonban nem csupán klímavédelmi, hanem természetvédelmi célkitűzések is megvalósulnak. Az akcióval tehát az autók által kibocsátott széndioxid megkötését, valamint a levegő tisztítását is segítik, miközben új élőhelyek jönnek létre. Hazánkban példa nélküli kezdeményezéssel rukkolt elő 2012-ben az autóflotta-kezeléssel foglalkozó ALD Automotive. A környezetvédelem és a társadalmi felelősségvállalás iránti elkötelezettségét jelzi, hogy saját nyereségéből autóflottái széndioxid kibocsátásának ellensúlyozásaként ártéri ligeterdő telepítését valósította meg a WWF Magyarország koordinációjával. 2012-ben egy hektárnyi területen ültetettek fákat, ezt követően 2014-ben az ALD egyik partnere is csatlakozott a kezdeményezéshez, így újabb egy hektárnyi területen telepítettek klímaerdőt. Mivel az ALD Automotive továbbra is kötelességének érzi az általa kezelt gépjárművek után kibocsátott széndioxid megkötését, hosszú távú céljai között szerepel a program fenntartása, várja ehhez partnerei jelentkezését is. A cég gépjármű flottájának mérete 2014-ben átlépte az 5000 darabot, ezért úgy döntöttek, hogy 2015-ben ezt a számot alapul véve újabb 5000 darab facsemetét ültetnek el.
A Duna-Dráva Nemzeti Parkban Nagybajom mellett egy felhagyott szántón jelölték ki azt a területet, ahová az új erdőt telepítik. Itt ugyanis természetes, úgynevezett keményfa ligeterdők helyreállítására van lehetőség, védett területen. A folyókat kísérő keményfa ligeterdők – ezek főként kocsányos tölgyből, vénic szilből és magyar kőrisből álltak – mára igencsak megfogyatkoztak. Eredeti kiterjedésüknek csupán néhány százaléka maradt mára meg. Helyreállításukkal nem csak klímavédelmi, de természetvédelmi célkitűzések is megvalósulnak. Az itt telepített erdő a levegő tisztításában is segít – főként a porszűrésben. Emellett az új erdő a helyben élők rekreációjához is hozzájárul, mivel egy horgásztavat véd majd.
Azt, hogy hosszú távú ügyet szolgál ez az akció, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a kocsányos tölgyek 15-20 év alatt bezöldítik a tájat, de erejük teljében 90-100 éves korban lesznek. Néhány tölgyegyed elérheti a 300-400 éves kort is – ha nem vágják ki.
Az ALD Automotive és a WWF hosszú távon tervezi a védett területeken történő erdőtelepítések folytatását, klímavédelmi és természetvédelmi céllal, emellett akciójuk nem titkolt célja, hogy felhívja más cégek figyelmét is a felelősségteljes gondolkodásra, és arra, hogy a klímavédelemért mindannyian tehetünk. Az ALD Offsetting Programjához pedig bárki csatlakozhat, aki céges gépjárműparkkal rendelkezik.
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Zöldinfó
Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.
Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.
Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.
A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől

béla
2015-03-31 at 19:38
Naponta 1 hektárnyi autót gyárt az ALD Automotive ami 5 év múlva hulladék lesz és addig is folyamatosan szennyezi a levegőt 🙂