Zöldinfó

Ötezer új facsemete Magyarországon a levegő tisztításáért

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2015-03-30

Szerző:

Hell

Mintegy 200 tonna széndioxidot lesz képes megkötni az a felnövekvő ötezer kocsányos tölgy, melyek csemetéit ma ültették el a Duna-Dráva Nemzeti Parkban a WWF Magyarország és az ALD Automotive összefogásával, az ALD csapata segítségével.

A fél hektárnyi területen megvalósult keményfa ligeterdő telepítésével azonban nem csupán klímavédelmi, hanem természetvédelmi célkitűzések is megvalósulnak. Az akcióval tehát az autók által kibocsátott széndioxid megkötését, valamint a levegő tisztítását is segítik, miközben új élőhelyek jönnek létre. Hazánkban példa nélküli kezdeményezéssel rukkolt elő 2012-ben az autóflotta-kezeléssel foglalkozó ALD Automotive. A környezetvédelem és a társadalmi felelősségvállalás iránti elkötelezettségét jelzi, hogy saját nyereségéből autóflottái széndioxid kibocsátásának ellensúlyozásaként ártéri ligeterdő telepítését valósította meg a WWF Magyarország koordinációjával. 2012-ben egy hektárnyi területen ültetettek fákat, ezt követően 2014-ben az ALD egyik partnere is csatlakozott a kezdeményezéshez, így újabb egy hektárnyi területen telepítettek klímaerdőt. Mivel az ALD Automotive továbbra is kötelességének érzi az általa kezelt gépjárművek után kibocsátott széndioxid megkötését, hosszú távú céljai között szerepel a program fenntartása, várja ehhez partnerei jelentkezését is. A cég gépjármű flottájának mérete 2014-ben átlépte az 5000 darabot, ezért úgy döntöttek, hogy 2015-ben ezt a számot alapul véve újabb 5000 darab facsemetét ültetnek el.

A Duna-Dráva Nemzeti Parkban Nagybajom mellett egy felhagyott szántón jelölték ki azt a területet, ahová az új erdőt telepítik. Itt ugyanis természetes, úgynevezett keményfa ligeterdők helyreállítására van lehetőség, védett területen. A folyókat kísérő keményfa ligeterdők – ezek főként kocsányos tölgyből, vénic szilből és magyar kőrisből álltak – mára igencsak megfogyatkoztak. Eredeti kiterjedésüknek csupán néhány százaléka maradt mára meg. Helyreállításukkal nem csak klímavédelmi, de természetvédelmi célkitűzések is megvalósulnak. Az itt telepített erdő a levegő tisztításában is segít – főként a porszűrésben. Emellett az új erdő a helyben élők rekreációjához is hozzájárul, mivel egy horgásztavat véd majd.
Azt, hogy hosszú távú ügyet szolgál ez az akció, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a kocsányos tölgyek 15-20 év alatt bezöldítik a tájat, de erejük teljében 90-100 éves korban lesznek. Néhány tölgyegyed elérheti a 300-400 éves kort is – ha nem vágják ki.

Az ALD Automotive és a WWF hosszú távon tervezi a védett területeken történő erdőtelepítések folytatását, klímavédelmi és természetvédelmi céllal, emellett akciójuk nem titkolt célja, hogy felhívja más cégek figyelmét is a felelősségteljes gondolkodásra, és arra, hogy a klímavédelemért mindannyian tehetünk. Az ALD Offsetting Programjához pedig bárki csatlakozhat, aki céges gépjárműparkkal rendelkezik.

1 Comment

béla

2015-03-31 at 19:38

Naponta 1 hektárnyi autót gyárt az ALD Automotive ami 5 év múlva hulladék lesz és addig is folyamatosan szennyezi a levegőt 🙂

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

10 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom