Zöldinfó
Ötezer új facsemete Magyarországon a levegő tisztításáért
Mintegy 200 tonna széndioxidot lesz képes megkötni az a felnövekvő ötezer kocsányos tölgy, melyek csemetéit ma ültették el a Duna-Dráva Nemzeti Parkban a WWF Magyarország és az ALD Automotive összefogásával, az ALD csapata segítségével.
A fél hektárnyi területen megvalósult keményfa ligeterdő telepítésével azonban nem csupán klímavédelmi, hanem természetvédelmi célkitűzések is megvalósulnak. Az akcióval tehát az autók által kibocsátott széndioxid megkötését, valamint a levegő tisztítását is segítik, miközben új élőhelyek jönnek létre. Hazánkban példa nélküli kezdeményezéssel rukkolt elő 2012-ben az autóflotta-kezeléssel foglalkozó ALD Automotive. A környezetvédelem és a társadalmi felelősségvállalás iránti elkötelezettségét jelzi, hogy saját nyereségéből autóflottái széndioxid kibocsátásának ellensúlyozásaként ártéri ligeterdő telepítését valósította meg a WWF Magyarország koordinációjával. 2012-ben egy hektárnyi területen ültetettek fákat, ezt követően 2014-ben az ALD egyik partnere is csatlakozott a kezdeményezéshez, így újabb egy hektárnyi területen telepítettek klímaerdőt. Mivel az ALD Automotive továbbra is kötelességének érzi az általa kezelt gépjárművek után kibocsátott széndioxid megkötését, hosszú távú céljai között szerepel a program fenntartása, várja ehhez partnerei jelentkezését is. A cég gépjármű flottájának mérete 2014-ben átlépte az 5000 darabot, ezért úgy döntöttek, hogy 2015-ben ezt a számot alapul véve újabb 5000 darab facsemetét ültetnek el.
A Duna-Dráva Nemzeti Parkban Nagybajom mellett egy felhagyott szántón jelölték ki azt a területet, ahová az új erdőt telepítik. Itt ugyanis természetes, úgynevezett keményfa ligeterdők helyreállítására van lehetőség, védett területen. A folyókat kísérő keményfa ligeterdők – ezek főként kocsányos tölgyből, vénic szilből és magyar kőrisből álltak – mára igencsak megfogyatkoztak. Eredeti kiterjedésüknek csupán néhány százaléka maradt mára meg. Helyreállításukkal nem csak klímavédelmi, de természetvédelmi célkitűzések is megvalósulnak. Az itt telepített erdő a levegő tisztításában is segít – főként a porszűrésben. Emellett az új erdő a helyben élők rekreációjához is hozzájárul, mivel egy horgásztavat véd majd.
Azt, hogy hosszú távú ügyet szolgál ez az akció, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a kocsányos tölgyek 15-20 év alatt bezöldítik a tájat, de erejük teljében 90-100 éves korban lesznek. Néhány tölgyegyed elérheti a 300-400 éves kort is – ha nem vágják ki.
Az ALD Automotive és a WWF hosszú távon tervezi a védett területeken történő erdőtelepítések folytatását, klímavédelmi és természetvédelmi céllal, emellett akciójuk nem titkolt célja, hogy felhívja más cégek figyelmét is a felelősségteljes gondolkodásra, és arra, hogy a klímavédelemért mindannyian tehetünk. Az ALD Offsetting Programjához pedig bárki csatlakozhat, aki céges gépjárműparkkal rendelkezik.
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Zöldinfó
Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban
Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.
Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.
Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.
Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.
Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaRekordmeleg nyarak jöhetnek: így tehetik ellenállóbbá épületeiket a vállalkozások


béla
2015-03-31 at 19:38
Naponta 1 hektárnyi autót gyárt az ALD Automotive ami 5 év múlva hulladék lesz és addig is folyamatosan szennyezi a levegőt 🙂