Zöldinfó
Ötezer új facsemete Magyarországon a levegő tisztításáért
Mintegy 200 tonna széndioxidot lesz képes megkötni az a felnövekvő ötezer kocsányos tölgy, melyek csemetéit ma ültették el a Duna-Dráva Nemzeti Parkban a WWF Magyarország és az ALD Automotive összefogásával, az ALD csapata segítségével.
A fél hektárnyi területen megvalósult keményfa ligeterdő telepítésével azonban nem csupán klímavédelmi, hanem természetvédelmi célkitűzések is megvalósulnak. Az akcióval tehát az autók által kibocsátott széndioxid megkötését, valamint a levegő tisztítását is segítik, miközben új élőhelyek jönnek létre. Hazánkban példa nélküli kezdeményezéssel rukkolt elő 2012-ben az autóflotta-kezeléssel foglalkozó ALD Automotive. A környezetvédelem és a társadalmi felelősségvállalás iránti elkötelezettségét jelzi, hogy saját nyereségéből autóflottái széndioxid kibocsátásának ellensúlyozásaként ártéri ligeterdő telepítését valósította meg a WWF Magyarország koordinációjával. 2012-ben egy hektárnyi területen ültetettek fákat, ezt követően 2014-ben az ALD egyik partnere is csatlakozott a kezdeményezéshez, így újabb egy hektárnyi területen telepítettek klímaerdőt. Mivel az ALD Automotive továbbra is kötelességének érzi az általa kezelt gépjárművek után kibocsátott széndioxid megkötését, hosszú távú céljai között szerepel a program fenntartása, várja ehhez partnerei jelentkezését is. A cég gépjármű flottájának mérete 2014-ben átlépte az 5000 darabot, ezért úgy döntöttek, hogy 2015-ben ezt a számot alapul véve újabb 5000 darab facsemetét ültetnek el.
A Duna-Dráva Nemzeti Parkban Nagybajom mellett egy felhagyott szántón jelölték ki azt a területet, ahová az új erdőt telepítik. Itt ugyanis természetes, úgynevezett keményfa ligeterdők helyreállítására van lehetőség, védett területen. A folyókat kísérő keményfa ligeterdők – ezek főként kocsányos tölgyből, vénic szilből és magyar kőrisből álltak – mára igencsak megfogyatkoztak. Eredeti kiterjedésüknek csupán néhány százaléka maradt mára meg. Helyreállításukkal nem csak klímavédelmi, de természetvédelmi célkitűzések is megvalósulnak. Az itt telepített erdő a levegő tisztításában is segít – főként a porszűrésben. Emellett az új erdő a helyben élők rekreációjához is hozzájárul, mivel egy horgásztavat véd majd.
Azt, hogy hosszú távú ügyet szolgál ez az akció, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a kocsányos tölgyek 15-20 év alatt bezöldítik a tájat, de erejük teljében 90-100 éves korban lesznek. Néhány tölgyegyed elérheti a 300-400 éves kort is – ha nem vágják ki.
Az ALD Automotive és a WWF hosszú távon tervezi a védett területeken történő erdőtelepítések folytatását, klímavédelmi és természetvédelmi céllal, emellett akciójuk nem titkolt célja, hogy felhívja más cégek figyelmét is a felelősségteljes gondolkodásra, és arra, hogy a klímavédelemért mindannyian tehetünk. Az ALD Offsetting Programjához pedig bárki csatlakozhat, aki céges gépjárműparkkal rendelkezik.
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Zöld Energia
Túl a boomon: merre tart a magyar napenergia 2025 után?
Soha nem termelt még ennyi áramot a nap Magyarországon, mint 2025-ben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
2025-ben a napenergia szerepe Magyarországon egyszerre vált meghatározóvá az energiatermelésben és központi kérdéssé az energiapolitikában – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt évek robbanásszerű bővülése után a hazai napelemes piac éretté vált, miközben új kihívások is megjelentek a támogatások, hálózati csatlakozás és piaci szerkezet tekintetében. Az évet Magyarország körülbelül 7 gigawattot meghaladó beépített napelemes kapacitással kezdte. Ez az érték néhány évvel korábban még elképzelhetetlennek tűnt, 2025-re azonban természetes kiindulóponttá vált. Az év során tovább folytatódott a bővülés, így az összesített kapacitás az év második felére megközelítette, egyes becslések szerint el is érte a 8 gigawattos szintet. A növekedés nemcsak nagy naperőművekhez kötődött, hanem döntően a lakossági és kisebb vállalati rendszerekhez is, amelyek száma országosan már meghaladta a háromszázezret.
A bővülés egyik legfontosabb hajtóereje továbbra is az állami támogatási rendszer volt. A korábban elindított Napenergia Plusz Program 2025-ben is éreztette hatását, mivel a pályázatok jelentős része ekkorra valósult meg fizikailag. Sok háztartás ebben az évben jutott el oda, hogy a támogatási döntést valódi, működő napelemes rendszer kövesse. A támogatások elsősorban a lakossági szektort célozták, de közvetve az egész piacra élénkítő hatással voltak, stabil megrendelésállományt biztosítva a kivitelezőknek és gyártóknak.
A hálózat kérdése
Ugyanakkor 2025 már nem kizárólag a támogatások sikeréről szólt. Egyre hangsúlyosabbá vált a kérdés, hogy a villamosenergia-hálózat mennyire képes kezelni a gyorsan növekvő napenergia-termelést. A korábbi évek csatlakozási korlátozásai ugyan fokozatosan enyhültek, de sok térségben továbbra is szűk keresztmetszetet jelentett a hálózati kapacitás. Ez különösen a nagyobb, ipari méretű beruházásoknál okozott késedelmeket, miközben a lakossági rendszerek esetében is egyre nagyobb figyelmet kaptak az inverterek szabályozhatóságára és az adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó előírások.
A termelési adatok alapján 2025-ben egyértelműen látszott, hogy a napenergia már nem kiegészítő szereplő a magyar energiatermelésben. A nyári hónapokban rendszeressé váltak azok a napok, amikor a napelemes termelés a teljes országos villamosenergia-igény jelentős részét fedezte, csúcsidei időszakokban több ezer megawattos teljesítménnyel. Ezek a rekordok egyszerre jelentettek sikert és kihívást. Siker volt abból a szempontból, hogy Magyarország európai összevetésben is az élmezőnybe került a napenergia arányát tekintve, kihívás pedig azért, mert a rendszerirányítás számára egyre fontosabbá vált a termelés és a fogyasztás finomhangolása.
Az elszámolási rendszer jövője
2025-ben viták középpontjába került az elszámolási rendszer jövője is. A korábbi nettó elszámolás fokozatos kivezetése után sok háztartás számára vált világossá, hogy a napelem önmagában már nem feltétlenül jelent azonnali megtérülést, ha nincs mellette tudatos fogyasztásszervezés vagy energiatárolás. Ennek hatására egyre többen kezdtek érdeklődni akkumulátoros rendszerek, okos vezérlés és energiaközösségi megoldások iránt, amelyek 2025-ben még inkább a jövő ígéretét, mintsem a tömeges valóságot jelentették.
Összességében 2025 a magyar napelemes szektor számára egy átmeneti év volt. Az időszak már messze nem a kezdeti fellendülésről szólt, de még nem is egy teljesen kiforrott, stabil rendszer működéséről. A napenergia vitathatatlanul az energiamix egyik alappillérévé vált, miközben világossá lett az is, hogy a további növekedés kulcsa nem pusztán az új panelek telepítésében, hanem a hálózat fejlesztésében, az energiatárolásban és a szabályozási környezet finomhangolásában rejlik. 2025 így nemcsak egy erős év volt a számok szintjén, hanem egy olyan fordulópont is, amely meghatározza a hazai napenergia jövőbeli irányát a következő évtizedben.
Napelem forradalom után tárolói forradalom jön!
A kormány február elején 100 milliárd forintos lakossági energiatárolói programot indít, amelyben háztartásonként akár 2,5 millió forint támogatás igényelhető egy mindössze 2,5 oldalas pályázati űrlap kitöltésével. A program célja, hogy a már megtermelt, de jelenleg elvesző napenergiát a háztartások akkumulátorok segítségével eltárolhassák, csökkentve ezzel a villamosenergia-hálózat terhelését és a fogyasztók kiszolgáltatottságát. A támogatás nemcsak az energiatárolóra, hanem az inverterre is vonatkozik, és különösen előnyös azok számára, akik már bruttó elszámolásban vannak, vagy 2030-ig abba kerülnek át.
A kormány párhuzamosan egy 50 milliárd forintos vállalati programot is indít, így a jelenlegi mintegy 220 megawattnyi hazai tárolókapacitás másfél éven belül akár 1000 megawattra nőhet. A számítások szerint a lakossági program önmagában is legalább 200 megawattnyi új energiatároló kapacitást hozhat létre, ami kulcsszerepet játszik a napelemes rendszerek hatékonyabb kihasználásában és az ellátásbiztonság erősítésében.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaMagyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaModern energiatárolóval támogatja a zöld átállást az MVM
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb milliárd tonnával csökkent a CO₂-kibocsátás a kínai zöldtechnológiai exportnak köszönhetően
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöldinfó15 óra telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is

béla
2015-03-31 at 19:38
Naponta 1 hektárnyi autót gyárt az ALD Automotive ami 5 év múlva hulladék lesz és addig is folyamatosan szennyezi a levegőt 🙂