Zöldinfó
Petíciót indítanak Svájcban az atomenergia megtartása érdekében
Petíciót indít svájci politikusok egy csoportja annak érdekében, hogy az ország gondolja újra az atomenergia használatának tervezett kivezetését, mert érvelésük szerint a megfelelő áramellátás biztosításához a nukleáris energiát is meg kellene tartani – írta a SonntagsZeitung című svájci vasárnapi lap.
A “Stop Blackouts” elnevezésű csoport jövő kedden indítja el az aláírásgyűjtést. A csoport hat tagja közül öten politikai pártok parlamenti képviselői. Honlapjukon azt írták: Svájc arra készül, hogy “minden ok nélkül” elhagyja az eddigi környezet- és klímabarát energiatermelését. “Nem boldogulhatunk atomerőművek nélkül” – jelentette ki Vanessa Meury, a Stop Blackouts csoport vezetője.
A fukusimai nukleáris katasztrófa után Svájcban 2017-ben úgy döntöttek, hogy biztonsági megfontolásokból fokozatosan bezárják az országban működő öt atomerőművet. 2019-ben már le is állították a 47 évig üzemelő mühlenbergi atomerőművet. Svájcban az alkotmányt népszavazás útján lehet módosítani. Referendumot akkor írnak ki, ha egy ügyben 18 hónapon belül legalább 100 ezer támogató aláírás összegyűlik. A svájci kormány jövő kedden fogja bemutatni elképzeléseit arról, hogyan kezelnék az ukrajnai háború miatt fellépő esetleges energiaellátási hiányokat. Júliusban az energiaszolgáltató szektor egyik vezető tisztségviselője arra figyelmeztetett, hogy az ellátási gondokat szükség esetén az áramszolgáltatás négyórás, regionális leállításával ellensúlyozhatják.
mti
Zöldinfó
Tovább apadnak a folyók: történelmi mélyponton a Duna és a Dráva vízszintje
A Dráván már több helyen megdőlt a valaha mért legalacsonyabb vízszint.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Duna mellett a Dráván is megdőlt a valaha mért legalacsonyabb vízszint, és a tartósan alacsony vízállás az időjárási előrejelzések szerint még legalább egy hétig fennmaradhat a két folyón – írja az alternativenergia.hu. Az orfűi tórendszer, azon belül a legnagyobb, a Pécsi-tó vízállása nem marad el a szokásostól – közölte az Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság az MTI érdeklődésére. Tájékoztatásuk szerint a két folyón a nyári időszakban kialakult csapadékhiányos időjárás és a vízgyűjtő területeken elmaradó számottevő csapadék következtében kisvizes állapotok alakultak ki, ilyenek a Dráva magyarországi szakaszán az elmúlt években egyre gyakrabban fordulnak elő. A Dráván Barcsnál megdőlt a valaha mért legkisebb vízszint, a 2022-es rekordhoz képest július 23-án 9 centiméterrel volt lejjebb a vízszint (-182 centiméter), míg Szentborbásnál a múlt hét során több alkalommal is -108 centiméter volt a vízállás, amely 3 centiméterrel alacsonyabb az eddig mért legkisebb vízszintnél. A múlt héten Drávaszabolcson bár nem haladta meg, de elérte az eddigi minimumot (-55 centiméter) az érték. E folyón körülbelül 180-190 köbméter víz folyik le másodpercenként.
A Duna mohácsi szakaszán szintén tartósan alacsony vízállások figyelhetők meg. Az év első felét is döntően kisvizes időszak jellemezte, amelyet csak rövid ideig tartó vízszintemelkedések szakítottak meg. Dunaszekcsőnél a vízállás 52 centiméterrel alacsonyabb a 2018-ban mért rekordnál. Mohácsnál folyamatosan csökken a valaha mért legkisebb vízszint. Az eddigi 2018-as rekordhoz képest 57 centiméterrel van lejjebb a vízszint. A folyó vízhozama jelenleg 750 köbméter másodpercenként. A külföldi vízgyűjtőkön – amelyek döntően meghatározzák a két nagy folyó vízjárását – nem várható jelentős mennyiségű csapadék az elkövetkezendő bő hét során, így a következő napokban, illetve hetekben továbbra is alacsony vízállások valószínűsíthetők, kisebb ingadozásokkal – írták.
A helyiek kedvelt üdülőhelyének legnagyobb tava, a Pécsi-tó és az orfűi tórendszer térségében a júliusban lehullott csapadék mennyisége jelentősen meghaladta az ország más részein mért mennyiségeket, ennek köszönhetően a Pécsi-tó vízállása 607 centiméter, ezzel nem marad el a szokásostól. Nem kell attól tartani, hogy belátható időn belül a Pécsi-tavon az egyébként ebben az időszakban megszokottnál lényegesen jelentősebb vízálláscsökkenés következik be – írták. Mindemellett a Pécsi-tó stabilitása lehetővé teszi, hogy ha az alsó tavaknál esetlegesen problémák merülnek fel, akkor a Pécsi-tóból pótolják azok vizét – tették hozzá.
A DDVIZIG felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján a tartós kisvizes időszakok egyre gyakoribbá és hosszabbá válnak, ami összhangban van a klímaváltozás hatásaival. A természetes vízkészletek megőrzése és a vízzel való takarékos gazdálkodás ezért egyre nagyobb jelentőséget kap – rögzítették. A folyók aktuális vízállásai és hidrológiai adatai folyamatosan nyomon követhetők az Országos Vízügyi Főigazgatóság nyilvános vízügyi információs felületein a vizugy.hu és a hydroinfo.hu oldalakon – jelezték.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
