Zöldinfó
Petíciót indítanak Svájcban az atomenergia megtartása érdekében
Petíciót indít svájci politikusok egy csoportja annak érdekében, hogy az ország gondolja újra az atomenergia használatának tervezett kivezetését, mert érvelésük szerint a megfelelő áramellátás biztosításához a nukleáris energiát is meg kellene tartani – írta a SonntagsZeitung című svájci vasárnapi lap.
A “Stop Blackouts” elnevezésű csoport jövő kedden indítja el az aláírásgyűjtést. A csoport hat tagja közül öten politikai pártok parlamenti képviselői. Honlapjukon azt írták: Svájc arra készül, hogy “minden ok nélkül” elhagyja az eddigi környezet- és klímabarát energiatermelését. “Nem boldogulhatunk atomerőművek nélkül” – jelentette ki Vanessa Meury, a Stop Blackouts csoport vezetője.
A fukusimai nukleáris katasztrófa után Svájcban 2017-ben úgy döntöttek, hogy biztonsági megfontolásokból fokozatosan bezárják az országban működő öt atomerőművet. 2019-ben már le is állították a 47 évig üzemelő mühlenbergi atomerőművet. Svájcban az alkotmányt népszavazás útján lehet módosítani. Referendumot akkor írnak ki, ha egy ügyben 18 hónapon belül legalább 100 ezer támogató aláírás összegyűlik. A svájci kormány jövő kedden fogja bemutatni elképzeléseit arról, hogyan kezelnék az ukrajnai háború miatt fellépő esetleges energiaellátási hiányokat. Júliusban az energiaszolgáltató szektor egyik vezető tisztségviselője arra figyelmeztetett, hogy az ellátási gondokat szükség esetén az áramszolgáltatás négyórás, regionális leállításával ellensúlyozhatják.
mti
Zöldinfó
Átszabják az energiahatékonysági rendszert, már 2027-ben életbe léphet
Átalakítják az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Átalakítják az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert (EKR) az iparági egyeztetések alapján – mondta Tótth András, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára háttérbeszélgetésen, Budapesten. Kiemelte: céljuk, hogy az EKR kiszámítható és fenntarthatóbb rendszer legyen, amely valódi energiamegtakarítást eredményez az ipari és lakossági felhasználóknál egyaránt – írja az alternativenergia.hu. A mostani EKR-rel a fő gond az, hogy forrásai alacsony hatásfokkal hasznosulnak, és lehetőséget ad a visszaélésekre – tette hozzá. Az EKR európai uniós elvárás alapján működik a tagországokban, Magyarországon 2021 óta írja elő az energiaszolgáltatók és energiakereskedők számára, hogy intézkedéseikkel energiamegtakarítást érjenek el a végső energiafelhasználóknál.
Az államtitkár kifejtette, fontos, hogy az EKR-ben valós megtakarításokat eredményező fejlesztések valósuljanak meg, amelyek gazdaságilag a legtöbb hasznot hozzák. Tótth András ismertette, a tervek szerint az új EKR-hez szükséges jogszabályokat még az idén elfogadják, és 2027. január elsejétől lépnek hatályba. A tervezett változtatásokról elmondta: az új EKR elsősorban az ipart motiválja majd transzparensen az energiafelhasználás csökkentésére, a lakosságnál pedig főként az energiaszegényebb háztartásokban keletkezhetnek megtakarítások.
Az új rendszer minimalizálja a visszaéléseket a több és célzott ellenőrzéssel, a szigorúbb szankcióval – emelte ki. Szakértők bevonásával átdolgozzák az EKR-ben megvalósítható projekteket felsoroló katalógust, a vitatott elemeket törlik, javítják. Ezzel a munkával várhatóan jövő év tavaszára készülnek el – tette hozzá. Céljuk, hogy a rendszer olyan stabil, kiszámítható kereteket adjon az energiaszektornak, amelyet legalább négy évig nem kell módosítani – mondta Tótth András.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMár most látszik a klímaváltozás hatása a magyar szőlőültetvényeken
