Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Petíciót indítanak Svájcban az atomenergia megtartása érdekében

Petíciót indít svájci politikusok egy csoportja annak érdekében, hogy az ország gondolja újra az atomenergia használatának tervezett kivezetését, mert érvelésük szerint a megfelelő áramellátás biztosításához a nukleáris energiát is meg kellene tartani – írta a SonntagsZeitung című svájci vasárnapi lap. 

Létrehozva:

|

A “Stop Blackouts” elnevezésű csoport jövő kedden indítja el az aláírásgyűjtést. A csoport hat tagja közül öten politikai pártok parlamenti képviselői. Honlapjukon azt írták: Svájc arra készül, hogy “minden ok nélkül” elhagyja az eddigi környezet- és klímabarát energiatermelését. “Nem boldogulhatunk atomerőművek nélkül” – jelentette ki Vanessa Meury, a Stop Blackouts csoport vezetője.

A fukusimai nukleáris katasztrófa után Svájcban 2017-ben úgy döntöttek, hogy biztonsági megfontolásokból fokozatosan bezárják az országban működő öt atomerőművet. 2019-ben már le is állították a 47 évig üzemelő mühlenbergi atomerőművet. Svájcban az alkotmányt népszavazás útján lehet módosítani. Referendumot akkor írnak ki, ha egy ügyben 18 hónapon belül legalább 100 ezer támogató aláírás összegyűlik. A svájci kormány jövő kedden fogja bemutatni elképzeléseit arról, hogyan kezelnék az ukrajnai háború miatt fellépő esetleges energiaellátási hiányokat. Júliusban az energiaszolgáltató szektor egyik vezető tisztségviselője arra figyelmeztetett, hogy az ellátási gondokat szükség esetén az áramszolgáltatás négyórás, regionális leállításával ellensúlyozhatják.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Nem csak energiaigényes: az AI a zöld átállás motorja lehet

Mesterséges intelligenciával mérsékelhető a globális felmelegedés.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A mesterséges intelligencia (AI), hosszú távon hozzájárulhat a klímaváltozás mérsékléséhez, akár a globális felmelegedés megállításához is, megfelelő felhasználásával ugyanis sokkal több energiát lehet megtakarítani, mint amennyit igényel – írja az alternativenergia.hu. A tanácsadó cég rámutat: az AI optimalizálhatja az épületek, a vállalatok, a cégek energiafelhasználását és -igényét, forradalmat hozhat a közlekedésben, a mezőgazdaságban, az orvoslásban. Az elemzők számításai szerint a mesterséges intelligencia évente 3,2-5,4 gigatonna szén-dioxid-kibocsátást takaríthat meg 2035-re, mindez pedig jelentősen meghaladja az AI és az adatközpontok becsült, 0,4-1,6 gigatonna szén-dioxid nagyságrendű többletkibocsátását – írták. A közleményben Wieder Gergő, a KPMG kockázatkezelési, szabályozási és ESG tanácsadási szolgáltatások igazgatója kifejtette: az AI energiaigényes, de a kibocsátáscsökkentési potenciálja messze meghaladhatja a saját lábnyomát, különösen akkor, ha megújuló energiával működik, és kifejezetten a klímacélok elérését szolgálja.

Bár az AI-iparág a tiszta, zöld, megújuló energiapiac legnagyobb katalizátoraként funkcionál, potenciális pozitív hatása azon is múlik, hogyan használják ezt a technológiát, és milyen szabályozási környezet veszi körül – hívja fel figyelmet a KPMG. A tapasztalatok szerint azok a vállalatok tudják sikeresen integrálni az AI-megoldásokat, amelyek egyszerű, jól skálázható technológiákra építenek, megbízható partnerekkel dolgoznak együtt, folyamatosan fejlesztik munkavállalóik digitális kompetenciáit, és rendszeresen felülvizsgálják folyamataikat az irodáktól a gyártósorokon át a beszállítói láncig. A tanácsadó cég szerint torz képet adhat, ha csak az energiaigényen van a fókusz, és csak a mesterséges intelligencia árnyoldalait emelik ki. Ugyanis a technológia akkora potenciált rejt magában, amelynek kiaknázásával akár a globális felmelegedés is mérsékelhető lesz. Ehhez azonban a technológiai döntéshozóknak, a finanszírozási oldalnak és a vállalatoknak is együtt kell működnie – hangsúlyozta közleményében a KPMG.

A KPMG A mesterséges intelligencia kettős ígérete (AI’s Dual Promise) című globális tanulmányában több mint 1200 cégvezető tapasztalatait elemzi húsz piacon, beleértve az energiatermelőket (közművek, megújuló energiaforrások, infrastruktúra-fejlesztők) és a nagy energiafogyasztókat (hiperskálázók, adatközpont-üzemeltetők és technológiai cégek), amelyek kulcsszerepet játszanak a globális energiamegoldások kialakításában. A tanulmányt bemutatták a davosi világgazdasági fórumon is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák