Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Petíciót indítanak Svájcban az atomenergia megtartása érdekében

Petíciót indít svájci politikusok egy csoportja annak érdekében, hogy az ország gondolja újra az atomenergia használatának tervezett kivezetését, mert érvelésük szerint a megfelelő áramellátás biztosításához a nukleáris energiát is meg kellene tartani – írta a SonntagsZeitung című svájci vasárnapi lap. 

Létrehozva:

|

A “Stop Blackouts” elnevezésű csoport jövő kedden indítja el az aláírásgyűjtést. A csoport hat tagja közül öten politikai pártok parlamenti képviselői. Honlapjukon azt írták: Svájc arra készül, hogy “minden ok nélkül” elhagyja az eddigi környezet- és klímabarát energiatermelését. “Nem boldogulhatunk atomerőművek nélkül” – jelentette ki Vanessa Meury, a Stop Blackouts csoport vezetője.

A fukusimai nukleáris katasztrófa után Svájcban 2017-ben úgy döntöttek, hogy biztonsági megfontolásokból fokozatosan bezárják az országban működő öt atomerőművet. 2019-ben már le is állították a 47 évig üzemelő mühlenbergi atomerőművet. Svájcban az alkotmányt népszavazás útján lehet módosítani. Referendumot akkor írnak ki, ha egy ügyben 18 hónapon belül legalább 100 ezer támogató aláírás összegyűlik. A svájci kormány jövő kedden fogja bemutatni elképzeléseit arról, hogyan kezelnék az ukrajnai háború miatt fellépő esetleges energiaellátási hiányokat. Júliusban az energiaszolgáltató szektor egyik vezető tisztségviselője arra figyelmeztetett, hogy az ellátási gondokat szükség esetén az áramszolgáltatás négyórás, regionális leállításával ellensúlyozhatják.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.

Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.

Advertisement

Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.

A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák