Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ritka rovarlelet: különleges színjátszó poloska nyomait azonosították magyar kutatók

A poloskák nagyobb szerepet játszhattak a beporzásban a földtörténet korábbi szakaszaiban.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ELTE keddi közleménye szerint a kutatók eredményeikről a Scientific Reports című tudományos folyóiratban számoltak be – írja az alternativenergia.hu. Mint írták, a borostyánzárványok vizsgálata fontos eszköze a régmúlt korok biológiai sokfélesége, valamint a különféle evolúciós mintázatok feltárásának. Bizonyos élőlénycsoportok (például az ízeltlábúak) lenyomatkövületei sokszor gyenge megtartásúak, kevéssé részletgazdagok, csupán a megkövült gyantában őrződnek meg jó állapotban. A földtörténeti középidő (mezozoikum) egyik fontos ilyen leletanyaga a burmai borostyán (más néven burmit). A burmai borostyán a késő kréta korban, mintegy 99 millió évvel ezelőtt keletkezett a Nyugat-burmai terrán nevű földtömegen, amely ekkor már több mint százmillió éve levált a Gondwana nevű szuperkontinensről, és a késő eocénig a Tethys-óceán egyenlítői részén helyezkedett el. Bár élővilága gondwanai eredetű, évmilliókon keresztül elszigetelten fejlődött, és ezáltal egyedülálló flóra- és faunaelemekben gazdag.

Egy ilyen zárvány tanulmányozása során bukkant Kóbor Péter, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézet kutatója, valamint Szabó Márton, az MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tára és az ELTE (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Őslénytani Tanszék munkatársa egy kéregpoloskára (az Aradidae családból), amely az ősi jegyeket mutató (pleziomorf) Prosympiestinae alcsalád első ismert képviselője a burmai borostyánfaunából. A közlemény szerint a rovar előkerülése a család viszonylatában is érdekes, hiszen a burmai borostyánból eddig ismert kéregpoloskák mind modern jegyeket mutató (apomorf) csoportok képviselői voltak, míg az ősibb csoportok hiányoztak a “fajkészletből”. A Shaykayatcoris michalskii névre keresztelt poloskát igazán különlegessé azonban irizáló (színjátszó) köztakarója teszi, ilyet eddig még nem láttak ebben a családban. Bár az irizálás nem ritka a poloskák közt, kifejezetten szokatlan az olyan rejtett életmódú csoportoknál, mint a kéregpoloskák. E poloskák nevükhöz méltóan többségében fák kérge alatt élnek, és gombafonalakon táplálkoznak. Ehhez az életmódhoz olyan alaktani adaptációk tartoznak, mint a háti-hasi irányban erősen lapított test, vagy az erőteljesen megnyúlt és a nyugalmi állapotban a fejtokban feltekerve tartott szúróserték. A Prosympiestinae alcsalád képviselői mind életmódjukban, mind morfológiájukban kilógnak a sorból: testük inkább hengeres, és főleg avarban vagy az avarban heverő rönkök, ágak alatt élnek.

Az irizálásásnak két funkciója lehet. Elrettentésként szolgálhat, amennyiben színe élénk (például piros) és mintázata feltűnő, de ez ebben az esetben nem valószínű, mert a poloska alapszíne barnás. Emellett álcázásként is funkcionálhat, segítve, hogy a rovar beleolvadjon a virágos környezetbe. Mint írták, ez a magyarázat valószínűbb. A borostyánban növényi darabkák és nagy mennyiségű pollen volt az állat körül, sőt még a testére is tapadt a virágpor. Ez, valamint az irizáló színezet arra utal, hogy ez a poloska viráglátogató lehetett, tehát valószínűleg beporzó szerepet is betöltött. “A lelet megerősíti, hogy a poloskák szerepe a viráglátogatásban és talán a beporzásban sokkal jelentősebb lehetett az evolúció korábbi szakaszaiban, mint ahogy ma látjuk. A mai poloskák többsége már nem viráglátogató, valószínűleg más, specializáltabb beporzók (például a méhek) kiszorították őket erről a ‘piacról’” -írták a közleményben. A felfedezés segít megérteni, hogyan alakult ki a mai rovarvilág, hogyan reagáltak az egyes fajok a versenyre és a környezeti változásokra. “E tudással felfegyverkezve pedig könnyebben eligazodhatunk a jelen ökológiai és mezőgazdasági kihívásaiban is, például a beporzók csökkenésével kapcsolatban” – olvasható a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Igazságos energiaátmenet nélkül nincs klímavédelem

A hazai energiaátmenet jövője és az ahhoz kapcsolódó uniós források sorsa a következő hónapokban dőlhet el.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A hazai energiaátmenet helyzetéről, a megvalósítás és szabályozások enyhítésében rejlő kockázatokról tartott sajtótájékoztatót a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) szerda délelőtt Budapesten. Az eseményen elhangzott, hogy a következő hónapokban dől el, Magyarország hozzáfér-e az energiaátmenethez rendelt uniós források érdemi részéhez, és ezekből mennyi jut ténylegesen a háztartásokra, illetve a közintézményekre – ismertette az alternativenergia.hu. A két szervezet szerint a késlekedés már most is jelentősen visszaveti a hazai energetikai korszerűsítéseket, miközben a legnagyobb hátrányt éppen azok a családok szenvedik el, melyeknek a magas rezsiköltség egyébként is a legfőbb terhet jelenti. A sajtótájékoztatón Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója felidézte: 2022 végén az Európai Bizottság azzal a feltétellel fogadta el Magyarország 10,4 milliárd eurós (mai árfolyamon számolva nagyjából 3900 milliárd forintos) költségvetésű Helyreállítási és Ellenállóképességi tervét, hogy a források folyósítását 27, a jogállamisághoz kapcsolódó „szuper mérföldkő” teljesítéséhez kötötte. Ezek elmulasztása miatt 2024-ben 1 milliárd euró, majd 2025 végével újabb 1 milliárd euró vált végérvényesen lehívhatatlanná. Egy közelmúltbeli kormányzati előterjesztés szerint pedig átcsoportosítás miatt már a teljes források egyharmada, azaz több mint 1000 milliárd forint veszne el az energiaátmenet számára.

Az MTVSZ programigazgatója hozzátette, még ha Magyarország azonnal teljesítené is a 27 szuper mérföldkövet, a 2026. augusztusi határidőig a tervezett beruházások jelentős részét már lehetetlen végrehajtani. A szervezet szerint a hiányt egyetlen alap vagy program sem tudja önmagában pótolni, ezért kiemelten fontos, hogy a rendelkezésre álló uniós és hazai eszközök a legnagyobb energiaátmeneti és társadalmi hasznosságú beavatkozásokra, elsősorban az épületállomány energetikai korszerűsítésére koncentráljanak, ami hosszú távon kiszámítható energiaszámla-csökkentést, jobb komfortot és alacsonyabb gázfüggőséget, energetikai (gáz) importkitettséget biztosít. Ezt támasztja alá, hogy kutatások alapján egy átlagos hazai háztartás energiafelhasználásának kétharmadát a lakótér fűtése teszi ki, elemzések alapján pedig egy komplex energetikai korszerűsítés akár 70%-kal is csökkentheti egy régebbi épület energiafogyasztását.

Szabó László, a REKK igazgatója rámutatott: energiafelhasználásban és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében a két legkritikusabb szektor az épületek és a közlekedés. Az előrelépéshez és a finanszírozási források növeléséhez fontos lenne, hogy az ETS2 szabályozási rendszer feltételeit megteremtsük. Ez ugyan növelné a lakossági energia- és üzemanyagárakat, de az Európai Unió által nyújtandó több száz milliárd forintos támogatás lehetőséget teremtene arra, hogy a rászorult lakossági csoportokat ezektől a hatásoktól mentesítsük.

Advertisement

A REKK vezetője kitért rá, hogy álláspontjuk szerint a fenntartható energiaátmenet gazdasági mérlege kedvező lehet, ha a beruházások kiszámítható környezetben, célzott támogatási logikával és megfelelő intézményi kapacitásokkal valósulnak meg.

Az esemény egyik fontos témája volt az energiaszegénység is, amely a legfrissebb adatok szerint a magyar háztartások 13%-át, vagyis több mint félmillió otthont érint. Itt a legfőbb kihívás, hogy a különböző lakossági programok gyakran piaci logikára épülnek, vagy jelentős saját forrást igényelnek, ezért jellemzően a jobb anyagi helyzetben lévők tudnak élni velük. Az MTVSZ álláspontja szerint ezért olyan célzott, rászorultsági szempontokat is figyelembe vevő megoldásokra van szükség, amelyek a legkiszolgáltatottabb családoknak hoznak tartós és mérhető energiamegtakarítást. Ezzel összefüggésben a sajtótájékoztatón megszólaló mindkét szakértő egyetértett abban, hogy az energiahatékonyság erősítése és ezzel a háztartások terheinek csökkentése egyszerre klímavédelmi, szociálpolitikai és versenyképességi ügy Magyarország számára.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák