Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nem a klímaváltozás hozta, mégis pusztít: komoly gondot okoz az amerikai szőlőkabóca a szőlőkben

Az amerikai szőlőkabóca: egy veszélyes jövevény a hazai szőlőkben. Hogyan került ide?

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) 2006 óta van jelen Magyarországon. Maga a rovar ritkán okoz közvetlen kárt a szőlőben, de annál veszélyesebb, mert terjeszti a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazmát (Candidatus Phytoplasma vitis). Ezt a betegséget 2013-ban mutatták ki először hazánkban, és ma is bejelentésköteles növény-egészségügyi kórokozónak számít – írta meg az alternativenergia.hu. Az ökológiai szőlőültetvényekben, ahol csak kevés növényvédő szer engedélyezett, a kabóca és a fitoplazma együtt komoly kihívást jelent a termelők számára, mivel a fertőzött tőkék legyengülnek, és akár el is pusztulhatnak. Az amerikai szőlőkabóca viszonylag új jövevény a hazai élővilágban, de megjelenése komoly aggodalmat váltott ki a szőlőtermesztők körében. A fajt 2006-ban észlelték először Magyarországon, Zala megyében a Lenti és Letenye környéki szőlőültetvényekben, majd néhány éven belül megjelent a Balaton-felvidéken, a Villányi- és Szekszárdi borvidéken, valamint az Északi-középhegység egyes szőlőterületein is.

A kabóca maga apró, alig pár milliméteres rovar, amely a szőlő levelein és hajtásain él. Közvetlenül ritkán okoz komoly kárt: szívogatása legfeljebb a levelek sárgulását vagy torzulását idézheti elő. Az igazi veszély azonban nem maga a rovar, hanem az a kórokozó, amelyet terjeszt: a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma. Ez a kórokozó a szőlőben súlyos tüneteket vált ki: a levelek idő előtt elszáradnak, a hajtások nem fásodnak be, a fürtök elszáradnak, a tőkék pedig fokozatosan elpusztulhatnak. Sokan hajlamosak a klímaváltozást okolni az új kártevők megjelenéséért, ám ebben az esetben nem a melegedő éghajlat az ok. Az amerikai szőlőkabóca Észak-Amerikából származik, és az ember közvetítésével került Európába. Valószínűleg szőlővesszők, oltványok vagy más szaporítóanyagok szállításával jutott át a kontinensre az 1950-es években, először Franciaországban és Olaszországban bukkant fel. Innen terjedt tovább a nemzetközi növénykereskedelem révén, mígnem elérte a Kárpát-medencét is. Magyarországon a kabóca gyorsan megtelepedett, mivel a meleg, száraz nyarak és a szőlőmonokultúrás ültetvények ideális életfeltételeket kínálnak számára.

Az állat petéi a vesszők kérgében telelnek át, így a szaporítóanyaggal könnyen új területekre kerülhet. A lárvák tavasszal kelnek ki, és már fiatal koruktól képesek a fitoplazma terjesztésére. A védekezés nem egyszerű, különösen az ökológiai szőlőültetvényekben, ahol a növényvédő szerek köre korlátozott. A biotermesztők elsősorban megelőző módszerekkel, például a fertőzött tőkék eltávolításával, a kabóca életciklusának követésével és célzott, időzített kezelésekkel tudják mérsékelni a kártételeket. A szakemberek szerint a kabóca teljes felszámolása gyakorlatilag lehetetlen, de a terjedése lassítható és kordában tartható. A legfontosabb eszköz a szigorú növény-egészségügyi ellenőrzés, a szaporítóanyagok vizsgálata, valamint a gazdák folyamatos tájékoztatása és sajnos akár az ültetvények teljes megsemmisítése hosszú évekig tartó újratelepítés nélkül. Az amerikai szőlőkabóca tehát nem a klímaváltozás „terméke”, hanem az emberi kereskedelem mellékhatása, egy apró, észrevétlen potyautas, amely mára komoly kihívást jelent a magyar szőlő- és borkultúra számára.

Advertisement

Zöldinfó

A somoskői vár tövében található kirándulóközpont lett a természetjárók idei kedvence

A Somoskői Kirándulóközpont lett az év turistaháza.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A természetjárók szavazatai alapján a Somoskői Kirándulóközpont lett az év turistaháza 2025-ben, a Nógrád vármegyei győztes szálláshelyet a helyszínen hirdették ki – írja az alternativenergia.hu. Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója az ünnepségen elmondta: az elmúlt években több mint 110 turistaház felújítását támogatták. Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója az ünnepségen elmondta: az elmúlt években több mint 110 turistaház felújítását támogatták. Úgy fogalmazott, a Somoskői Kirándulóközpont olyan természeti környezetben van, és olyan magas színvonalú szolgáltatást ad, amit példaként lehet felmutatni, láttatni, hogy milyen egy modern turistaház. Kifejtette, az erdő társadalmi funkciója nagyon sokat változott az elmúlt években, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központnak pedig az a feladata, hogy segítse a természetjárást. Az erdőben nem digitális élmény, nem virtuális valóság van, valóságos, kézzelfogható élményeket találni ott, az erdőjárás segít kiszakadni a mindennapokból – tette hozzá.

Ahhoz, hogy minél többen mehessenek az erdőkbe, szükség van arra, hogy az állami erdőgazdaságok megteremtsék ehhez a körülményeket – mondta, kiemelve a Somoskői Kirándulóközpontot üzemeltető Ipoly Erdő Zrt. tevékenységét, hiszen 2021-ben már az Év erdei kerékpárútja címét is elnyerték, a Somoskőújfalu és Eresztvény között futó szakasszal. Kiss László, az Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgatója ismertette, hogy Magyarországon kétmillió hektár erdő van, ennek fele állami, és üzemeltetőinek, az állami erdőgazdaságoknak elsődleges feladatukká vált az elmúlt másfél évtizedben, hogy a jóléti társadalom immateriális igényeit kielégítsék. Becsó Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője jó döntésnek nevezte, hogy az év turistaháza lett a gyönyörű környezetben fekvő Somoskői Kirándulóközpont, amelynek teraszáról Salgó és Somoskő várát is látni lehet.

Mint mondta, 2010 után érzékelhető változás történt a szálláshelyfejlesztés területén is, kelet-Nógrádba az utóbbi 15 évben több mint 17 milliárd forint érkezett turisztikai fejlesztésekre. Skuczi Nándor (Fidesz-KDNP), a Nógrád Vármegyei Közgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy vármegyei önkormányzat mindig támogatni fogja a turisztikai beruházásokat, és beszámolt arról, hogy fejlesztéseket terveznek a Novográd-Nógrád Geopark területén. Kitért arra is, hogy Nógrád az ország legerdősültebb megyéje, területe 40 százalékát erdő borítja. Kreicsi Bálint (Fidesz-KDNP-Hajrá, Salgótarján! Egyesület), Salgótarján polgármestere úgy fogalmazott, hogy a térség sokat tud adni az aktív turizmust kedvelőknek, mert bővelkedik turisztikai célpontokban. Az Év Turistaháza pályázatot idén hatodik alkalommal hirdette meg az Aktív Magyarország és az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ. A nagyközönség öt erdei szálláshelyre adhatta le voksát, ezek között volt a Somoskői Kirándulóközpont is. A Medves-fennsík peremén fekvő szálláshely mögött második helyen a Mecsekben található Büdöskúti Kulcsosház végzett, harmadik a Börzsönyben lévő Nagy-Hideg-hegyi Sí- és Túraközpont lett. A somoskői vártól néhány száz méterre fekvő, rendkívüli panorámával rendelkező Somoskői Kirándulóközpont hét szobában összesen 45 fő részére kínál pihenési lehetőséget, kibővített épületét 2021 őszén adták át.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák