Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Romániában több mint negyven madárfajt fenyeget a kihalás veszélye

Románia több mint negyven madárfaját a kihalás fenyegeti, további csaknem harminc pedig mérsékelten fenyegetettnek minősül – közölte kedden a Román Madártani Egyesülettel (SOR) és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Létrehozva:

|

A két madárvédelmi civil szervezet közös közleményben tudatta, hogy elkészült a fenyegetett romániai madárfajok Vörös listája, amelyet miniszteri rendelettel hagyott jóvá a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti tárca. Az “élet barométereként” is emlegetett Vörös lista a madarak kihalásának veszélyét méri olyan paraméterek alapján, mint a populáció mérete, annak változása és a faj romániai elterjedési területe. A lista összeállításához 259 fajt elemeztek, az összes rendszeresen költő romániai fajt és néhány téli vendéget. A 259 vizsgált fajból 12 madárfaj tűnt el a romániai költőállományból az elmúlt évszázadban. A kutatók 43 fajról állapították meg, hogy kihalás fenyegeti, 27 fajt soroltak a mérsékelten fenyegetett kategóriába, a többi csaknem 180 faj jelenleg nem veszélyeztetett. Az elemzés szerint hét faj tartozik a súlyosan veszélyeztetett kategóriába, közülük hat a költési időszakban: kerceréce (Bucephala clangula), kis bukó (Mergellus albellus), barna kánya (Milvus migrans), parlagi sas (Aquila heliaca), túzok (Otis tarda), kacagó csér (Gelochelidon nilotica), míg a kis lilik (Anser erythropus) a telelési időszakban minősül veszélyeztetettnek.

A Vörös lista alapján elkészült a kiemelt jelentőségű fajok listája, amely 95 olyan fajt tartalmaz, amelyek megőrzéséért Románia nagy felelősséggel tartozik. Tizenkilenc olyan fajt is azonosítottak, amelyeknél az európai populáció több mint 30 százaléka Romániában fordul elő, így ezek fennmaradásában Romániának kiemelt szerepe van. A 19 faj közül három faj nemzeti, vagy globálisan veszélyeztetett státuszú: a rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus), amely nemzeti szinten veszélyeztetett, mivel a teljes populáció Románia egy területén fészkel, a vörösnyakú lúd (Branta ruficollis), amely nemzeti és globális szinten is veszélyeztetett, és kis őrgébics (Lanius minor), amely nemzeti szinten veszélyeztetett.

Az emberi tevékenység a nyílt és a vizes élőhelyeken költő madárfajokat veszélyezteti leginkább: a réteken, legelőkön, szántóföldeken a növekvő intenzitású mezőgazdaság, a rovarirtó szerek használata és a monokultúrák terjedése, a vizes élőhelyeken pedig a lecsapolás, a haltenyésztés vagy az intenzív halászat fenyegeti a veszélyeztetett madárfajokat. A Vörös lista összeállítása az első lépés a sürgős védelemre szoruló fajok azonosításában, jogi keretet teremt azon természetvédelmi intézkedésekhez, amelyek biztosíthatják a romániai madárfajok fennmaradását.

Advertisement

Zöldinfó

Széles körű együttműködés indul a klímaváltozás hatásai ellen

A HungaroMet vezetésével jön létre a klímaalkalmazkodási hálózat Magyarországon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A HungaroMet vezetésével jön létre Magyarországon az Európai Unió alkalmazkodási missziójának megvalósítását támogató klímaalkalmazkodási hálózat, amelynek célja széleskörű együttműködés kialakítása az ágazati és területi szereplők összekapcsolásával – közölte az alternativenergia.hu. Hozzátették: az együttműködési hálózat – a többi európai uniós tagállami adaptációs hálózattal együtt – az AdaptationHubs projekt keretein belül valósul meg, ami az EU “alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz” küldetésének uniós finanszírozású kiemelt kezdeményezése. A tájékoztatás szerint a magyar alkalmazkodási hálózat a HungaroMet koordinálásában a hazai közigazgatási, tudományos, gazdasági és civil szereplők bevonásával a különböző szakterületek és területi szintek (nemzeti, megyei, helyi) közötti együttműködési platformot hoz létre.

Célja, hogy támogassa az adaptációs tevékenység összehangolt tervezését és végrehajtását, valamint a tudományos ismeretek, gyakorlati tapasztalatok és szakpolitikai folyamatok összekapcsolását – írták. Kitértek arra: a projekt része egy régiók közötti együttműködési program is, amely támogatja mind a hazai, mind a határokon átnyúló tudáscserét. Az AdaptationHubs projekt hozzájárul ahhoz, hogy javuljon az alkalmazkodási intézkedések koordinációja és hatékonysága, hosszú távon pedig csökkenjen a társadalom és a gazdaság sérülékenysége az éghajlatváltozás hatásaival szemben – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák