Zöldinfó
Romániában több mint negyven madárfajt fenyeget a kihalás veszélye
Románia több mint negyven madárfaját a kihalás fenyegeti, további csaknem harminc pedig mérsékelten fenyegetettnek minősül – közölte kedden a Román Madártani Egyesülettel (SOR) és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
A két madárvédelmi civil szervezet közös közleményben tudatta, hogy elkészült a fenyegetett romániai madárfajok Vörös listája, amelyet miniszteri rendelettel hagyott jóvá a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti tárca. Az “élet barométereként” is emlegetett Vörös lista a madarak kihalásának veszélyét méri olyan paraméterek alapján, mint a populáció mérete, annak változása és a faj romániai elterjedési területe. A lista összeállításához 259 fajt elemeztek, az összes rendszeresen költő romániai fajt és néhány téli vendéget. A 259 vizsgált fajból 12 madárfaj tűnt el a romániai költőállományból az elmúlt évszázadban. A kutatók 43 fajról állapították meg, hogy kihalás fenyegeti, 27 fajt soroltak a mérsékelten fenyegetett kategóriába, a többi csaknem 180 faj jelenleg nem veszélyeztetett. Az elemzés szerint hét faj tartozik a súlyosan veszélyeztetett kategóriába, közülük hat a költési időszakban: kerceréce (Bucephala clangula), kis bukó (Mergellus albellus), barna kánya (Milvus migrans), parlagi sas (Aquila heliaca), túzok (Otis tarda), kacagó csér (Gelochelidon nilotica), míg a kis lilik (Anser erythropus) a telelési időszakban minősül veszélyeztetettnek.
A Vörös lista alapján elkészült a kiemelt jelentőségű fajok listája, amely 95 olyan fajt tartalmaz, amelyek megőrzéséért Románia nagy felelősséggel tartozik. Tizenkilenc olyan fajt is azonosítottak, amelyeknél az európai populáció több mint 30 százaléka Romániában fordul elő, így ezek fennmaradásában Romániának kiemelt szerepe van. A 19 faj közül három faj nemzeti, vagy globálisan veszélyeztetett státuszú: a rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus), amely nemzeti szinten veszélyeztetett, mivel a teljes populáció Románia egy területén fészkel, a vörösnyakú lúd (Branta ruficollis), amely nemzeti és globális szinten is veszélyeztetett, és kis őrgébics (Lanius minor), amely nemzeti szinten veszélyeztetett.
Az emberi tevékenység a nyílt és a vizes élőhelyeken költő madárfajokat veszélyezteti leginkább: a réteken, legelőkön, szántóföldeken a növekvő intenzitású mezőgazdaság, a rovarirtó szerek használata és a monokultúrák terjedése, a vizes élőhelyeken pedig a lecsapolás, a haltenyésztés vagy az intenzív halászat fenyegeti a veszélyeztetett madárfajokat. A Vörös lista összeállítása az első lépés a sürgős védelemre szoruló fajok azonosításában, jogi keretet teremt azon természetvédelmi intézkedésekhez, amelyek biztosíthatják a romániai madárfajok fennmaradását.
Zöldinfó
Egyre súlyosabb az erdőtüzek helyzete Európában
A rekordszámú erdőtüzek határozottabb uniós fellépést igényelnek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Unió területén tavaly jelentették az eddigi legpusztítóbb erdőtüzeket, több mint egymillió hektárnyi földterület égett le, ami a megelőzés és a felkészülés terén határozottabb uniós fellépést igényel – közölte Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának felügyelete alatt működő Európai Erdőtűz-információs Rendszer (EFFIS). A jelentés szerint 2025-ben 7783 erdőtüzet jelentettek 25 uniós országban, március végére már több mint 100 ezer hektárnyi terület pusztult el – részletezte az alternativenergia.hu. A helyzet a nyár folyamán különösen a Földközi-tenger térségében romlott, ahol egy elhúzódó augusztusi hőhullám 22 nagyobb tüzet okozott: csak Portugáliában és Spanyolországban 460 585 hektárt égett le, ami a legégett területek mintegy felét tette ki. Megjegyezték: Európa-szerte, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában 2,2 millió hektáron pusztítottak a lángok tavaly. Ukrajna szenvedte el a legsúlyosabb erdőtüzeket. Kiemelték: a korábbi évek tapasztalatai szerint az erdőtüzek az év korai szakaszában, akár már márciusban jelentkeznek és jobban elhúzódnak. Az egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok miatt az erdőtüzek magasabb szélességi körökre terjednek át, és a korábban alacsony kockázatúnak tekintett régiókat is érintik.
“A rekordokat döntő tavalyi év nem kivételes az erdőtüzek száma és intenzitása tekintetében, hanem egy erősebb, összehangoltabb európai válaszlépés megtételére szóló felhívás” – fogalmaztak. Emlékezettek, az Európai Bizottság nemrégiben új stratégiát fogadott el a növekvő erdőtüzek veszélyének kezelésére, amely a megelőzésre, a felkészültségre, a reagálásra és a helyreállításra is összpontosít. Konkrét intézkedéseket határoz meg mind uniós, mind nemzeti szinten.
A stratégia a fenntartható földgazdálkodás és a természet helyreállítása révén elősegíti a tűznek jobban ellenálló tájak kialakítását, megerősíti a korai figyelmeztetést és a folyamatos figyelést az EFFIS és a Copernicus műholdas megfigyelőprogram révén. Növeli a tűzoltási kapacitást egy uniós repülőgép flottával, a tűzoltók előzetes bevetésével és egy új európai tűzoltó központ létrehozásával Cipruson. Foglalkozik emellett a lakosság felkészítésével, a tűz utáni helyreállítással és az erdőtüzek kockázatának az uniós finanszírozási keretekbe való integrálásával. Ezzel a stratégiával Európa már nemcsak szezonális módon alkalmazkodik az erdőtüzek kockázatához, hanem strukturális jellegűen – tették hozzá.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaPasszold vissza, Tesó! – újraindult a használt mobilok gyűjtése
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÁllami pénz a korszerűsítésre: akár önerő nélkül is belevághat
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaEnergiafordulat Magyarországon: egyre több napelem mellé jönnek a tárolók
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi magyar szigetelőanyag: környezetbarát és tartós megoldás szalmából
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint kétmillió hektár sorsa a tét: így védenék meg a magyar erdőket
