Zöldinfó
Romániában több mint negyven madárfajt fenyeget a kihalás veszélye
Románia több mint negyven madárfaját a kihalás fenyegeti, további csaknem harminc pedig mérsékelten fenyegetettnek minősül – közölte kedden a Román Madártani Egyesülettel (SOR) és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
A két madárvédelmi civil szervezet közös közleményben tudatta, hogy elkészült a fenyegetett romániai madárfajok Vörös listája, amelyet miniszteri rendelettel hagyott jóvá a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti tárca. Az “élet barométereként” is emlegetett Vörös lista a madarak kihalásának veszélyét méri olyan paraméterek alapján, mint a populáció mérete, annak változása és a faj romániai elterjedési területe. A lista összeállításához 259 fajt elemeztek, az összes rendszeresen költő romániai fajt és néhány téli vendéget. A 259 vizsgált fajból 12 madárfaj tűnt el a romániai költőállományból az elmúlt évszázadban. A kutatók 43 fajról állapították meg, hogy kihalás fenyegeti, 27 fajt soroltak a mérsékelten fenyegetett kategóriába, a többi csaknem 180 faj jelenleg nem veszélyeztetett. Az elemzés szerint hét faj tartozik a súlyosan veszélyeztetett kategóriába, közülük hat a költési időszakban: kerceréce (Bucephala clangula), kis bukó (Mergellus albellus), barna kánya (Milvus migrans), parlagi sas (Aquila heliaca), túzok (Otis tarda), kacagó csér (Gelochelidon nilotica), míg a kis lilik (Anser erythropus) a telelési időszakban minősül veszélyeztetettnek.
A Vörös lista alapján elkészült a kiemelt jelentőségű fajok listája, amely 95 olyan fajt tartalmaz, amelyek megőrzéséért Románia nagy felelősséggel tartozik. Tizenkilenc olyan fajt is azonosítottak, amelyeknél az európai populáció több mint 30 százaléka Romániában fordul elő, így ezek fennmaradásában Romániának kiemelt szerepe van. A 19 faj közül három faj nemzeti, vagy globálisan veszélyeztetett státuszú: a rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus), amely nemzeti szinten veszélyeztetett, mivel a teljes populáció Románia egy területén fészkel, a vörösnyakú lúd (Branta ruficollis), amely nemzeti és globális szinten is veszélyeztetett, és kis őrgébics (Lanius minor), amely nemzeti szinten veszélyeztetett.
Az emberi tevékenység a nyílt és a vizes élőhelyeken költő madárfajokat veszélyezteti leginkább: a réteken, legelőkön, szántóföldeken a növekvő intenzitású mezőgazdaság, a rovarirtó szerek használata és a monokultúrák terjedése, a vizes élőhelyeken pedig a lecsapolás, a haltenyésztés vagy az intenzív halászat fenyegeti a veszélyeztetett madárfajokat. A Vörös lista összeállítása az első lépés a sürgős védelemre szoruló fajok azonosításában, jogi keretet teremt azon természetvédelmi intézkedésekhez, amelyek biztosíthatják a romániai madárfajok fennmaradását.
Zöldinfó
A munkavédelem is fókuszba kerül a magyar akkumulátoriparban
Együttműködési megállapodást kötött a VDSZ és a Magyar Akkumulátor Szövetség.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A magyarországi akkumulátoripar versenyképességének fokozása és munkaerő-megtartó képességének biztosítása érdekében együttműködési megállapodást kötött a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) és a Magyar Akkumulátor Szövetség Budapesten – írja az alternativenergia.hu. A dokumentum aláírását követő sajtótájékoztatón Székely Tamás, a VDSZ elnöke azt mondta, a megállapodás lehetőséget biztosít arra, hogy a felek olyan szakmai kérdéseket vitassanak meg, mint a szakemberek utánpótlását biztosító iskolai képzések, a munkavédelem, a munkaegészségügy, a külföldi munkavállalók kérdése, valamint az akkumulátoriparban dolgozók bére. Közölte, a VDSZ olyan akkumulátoripari cégeknél rendelkezik munkavállalói érdekképviselettel, mint az SK, a Samsung, a CTL, EVE Power.
Újságírói kérdésre válaszolva Székely Tamás közölte: a VDSZ szerint szigorítani kell a büntetéseket az egészségügyi előírások be nem tartása esetén, de a büntetés nem gyógyítja meg azokat a munkavállalókat, akik egészségkárosodást szenvednek. Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője elmondta, a cél az, hogy az akkumulátoripari szektor Magyarországon fenntartható módon, magas hozzáadott értékkel működjön, legyen versenyképes és megtartsa az elmúlt években létrehozott a több mint 10 ezer új munkahelyet. Hozzátette, hogy szeretnék javítani a szektor közösségi megítélését, mert “jelenleg méltatlanul alulértékelt”.
Az együttműködés első lépéseként egy elemzésen dolgoznak az akkumulátoripar humánerőforrás-helyzetéről a magyar és külföldi munkavállalók arányáról – ismertette a szövetség ügyvezetője. Kaderják Péter kiemelte, a korszerű akkumulátoripari értéklánc elengedhetetlen a klímaváltozás elleni hatékony fellépést segítő megoldások megteremtéséhez Magyarországon. Példaként az elektromobilitást és a villamosenergia tárolását.
Egyúttal hangsúlyozta a szövetség minden tagjának az a célja, hogy betartsa a munkaügyi előírásokat és nem az, hogy akár környezetvédelemi, akár munkavédelmi szabályokat megszegve termeljen profitot Magyarországon. A Magyar Akkumulátor Szövetség 2021-ben alakult 70 cég részvételével a magyar akkumulátoripari értékláncban tevékenykedő társaságok érdekképviseleteként. A VDSZ szakszervezeti szövetség tagszervezetei olyan ágazatokban tevékenykednek, mint például az alumínium-, gumi-, gyógyszer-, gáz-, papír-, vegy- és járműipar.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
