Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Romániában több mint negyven madárfajt fenyeget a kihalás veszélye

Románia több mint negyven madárfaját a kihalás fenyegeti, további csaknem harminc pedig mérsékelten fenyegetettnek minősül – közölte kedden a Román Madártani Egyesülettel (SOR) és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Létrehozva:

|

A két madárvédelmi civil szervezet közös közleményben tudatta, hogy elkészült a fenyegetett romániai madárfajok Vörös listája, amelyet miniszteri rendelettel hagyott jóvá a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti tárca. Az “élet barométereként” is emlegetett Vörös lista a madarak kihalásának veszélyét méri olyan paraméterek alapján, mint a populáció mérete, annak változása és a faj romániai elterjedési területe. A lista összeállításához 259 fajt elemeztek, az összes rendszeresen költő romániai fajt és néhány téli vendéget. A 259 vizsgált fajból 12 madárfaj tűnt el a romániai költőállományból az elmúlt évszázadban. A kutatók 43 fajról állapították meg, hogy kihalás fenyegeti, 27 fajt soroltak a mérsékelten fenyegetett kategóriába, a többi csaknem 180 faj jelenleg nem veszélyeztetett. Az elemzés szerint hét faj tartozik a súlyosan veszélyeztetett kategóriába, közülük hat a költési időszakban: kerceréce (Bucephala clangula), kis bukó (Mergellus albellus), barna kánya (Milvus migrans), parlagi sas (Aquila heliaca), túzok (Otis tarda), kacagó csér (Gelochelidon nilotica), míg a kis lilik (Anser erythropus) a telelési időszakban minősül veszélyeztetettnek.

A Vörös lista alapján elkészült a kiemelt jelentőségű fajok listája, amely 95 olyan fajt tartalmaz, amelyek megőrzéséért Románia nagy felelősséggel tartozik. Tizenkilenc olyan fajt is azonosítottak, amelyeknél az európai populáció több mint 30 százaléka Romániában fordul elő, így ezek fennmaradásában Romániának kiemelt szerepe van. A 19 faj közül három faj nemzeti, vagy globálisan veszélyeztetett státuszú: a rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus), amely nemzeti szinten veszélyeztetett, mivel a teljes populáció Románia egy területén fészkel, a vörösnyakú lúd (Branta ruficollis), amely nemzeti és globális szinten is veszélyeztetett, és kis őrgébics (Lanius minor), amely nemzeti szinten veszélyeztetett.

Az emberi tevékenység a nyílt és a vizes élőhelyeken költő madárfajokat veszélyezteti leginkább: a réteken, legelőkön, szántóföldeken a növekvő intenzitású mezőgazdaság, a rovarirtó szerek használata és a monokultúrák terjedése, a vizes élőhelyeken pedig a lecsapolás, a haltenyésztés vagy az intenzív halászat fenyegeti a veszélyeztetett madárfajokat. A Vörös lista összeállítása az első lépés a sürgős védelemre szoruló fajok azonosításában, jogi keretet teremt azon természetvédelmi intézkedésekhez, amelyek biztosíthatják a romániai madárfajok fennmaradását.

Advertisement

Zöldinfó

Ellenállóbb és természetesebb erdők jöhetnek a városok köré

Összefogással teremtünk fenntartható városi erdőket.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az erdők jövőjét nem szemlélni kell, hanem felelősen, szakmai alapon és országos léptékű gondolkodással kell alakítani – közölte Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára a tatai Öreg-Tó partján, a Városierdő-fejlesztési Mintaprogram keretében rendezett közösségi faültetésen a tárca MTI-nek küldött közleményében. Mocz András hangsúlyozta, hogy azokban az erdőállományokban, ahol invazív fafajok dominálnak, az erdőszerkezet egyoldalú, fokozódik a klímakockázat, valamint jelentős a használati terhelés, a szükséges beavatkozások elmaradása súlyos mulasztásnak tekinthető – írja az alternativenergia.hu. Kiemelte: a tatai Öreg-tó partján megvalósult fejlesztés egy új erdészeti és környezeti logikát erősít. Ez a megközelítés abból indul ki, hogy a városi és városkörnyéki erdők nem csupán esztétikai szerepet töltenek be, hanem a települések működő infrastruktúrájának szerves részét képezik. A városi erdők hűtik a települési környezetet, javítják a levegő minőségét, visszatartják a vizet, mérséklik a szélsőséges időjárási viszonyokat, élőhelyet biztosítanak számos faj számára, és közben jelentős szerepet játszanak a lakosság életminőségének javításában.

A helyettes államtitkár a közlemény szerint hozzátette: a Vérteserdő Zrt. szakmai alapon, kizárólag természetközeli szemlélettel nyúl a területhez. A Tatán elinduló mintaprogram nem egyszeri beavatkozás, hanem egy hosszú távú, több évtizedes szerkezetátalakítás kezdete. A fejlesztés célja túlmutat a terület rendezésén: olyan ellenállóbb, természetesebb és fenntarthatóbb erdőszerkezet kialakítása, amely egyszerre szolgálja a helyben élő lakosság érdekeit, valamint a természetközeli, aktív kikapcsolódást kereső családok rekreációs igényeit. Kitért arra is, hogy a városi erdők a jövő településpolitikájának és környezetpolitikájának szerves része, ebben a munkában pedig kiemelt szerepe van az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésének. A tárcák közötti együttműködés keretében Balatonfüreden, Budapesten, Kecskeméten, Sárváron és Tatán megvalósuló Városierdő-fejlesztési Mintaprogram ezzel a szemlélettel szolgálja az érintett településeken élők jóllétét – áll a tárca közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák