Zöldinfó
Romániában több mint negyven madárfajt fenyeget a kihalás veszélye
Románia több mint negyven madárfaját a kihalás fenyegeti, további csaknem harminc pedig mérsékelten fenyegetettnek minősül – közölte kedden a Román Madártani Egyesülettel (SOR) és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
A két madárvédelmi civil szervezet közös közleményben tudatta, hogy elkészült a fenyegetett romániai madárfajok Vörös listája, amelyet miniszteri rendelettel hagyott jóvá a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti tárca. Az “élet barométereként” is emlegetett Vörös lista a madarak kihalásának veszélyét méri olyan paraméterek alapján, mint a populáció mérete, annak változása és a faj romániai elterjedési területe. A lista összeállításához 259 fajt elemeztek, az összes rendszeresen költő romániai fajt és néhány téli vendéget. A 259 vizsgált fajból 12 madárfaj tűnt el a romániai költőállományból az elmúlt évszázadban. A kutatók 43 fajról állapították meg, hogy kihalás fenyegeti, 27 fajt soroltak a mérsékelten fenyegetett kategóriába, a többi csaknem 180 faj jelenleg nem veszélyeztetett. Az elemzés szerint hét faj tartozik a súlyosan veszélyeztetett kategóriába, közülük hat a költési időszakban: kerceréce (Bucephala clangula), kis bukó (Mergellus albellus), barna kánya (Milvus migrans), parlagi sas (Aquila heliaca), túzok (Otis tarda), kacagó csér (Gelochelidon nilotica), míg a kis lilik (Anser erythropus) a telelési időszakban minősül veszélyeztetettnek.
A Vörös lista alapján elkészült a kiemelt jelentőségű fajok listája, amely 95 olyan fajt tartalmaz, amelyek megőrzéséért Románia nagy felelősséggel tartozik. Tizenkilenc olyan fajt is azonosítottak, amelyeknél az európai populáció több mint 30 százaléka Romániában fordul elő, így ezek fennmaradásában Romániának kiemelt szerepe van. A 19 faj közül három faj nemzeti, vagy globálisan veszélyeztetett státuszú: a rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus), amely nemzeti szinten veszélyeztetett, mivel a teljes populáció Románia egy területén fészkel, a vörösnyakú lúd (Branta ruficollis), amely nemzeti és globális szinten is veszélyeztetett, és kis őrgébics (Lanius minor), amely nemzeti szinten veszélyeztetett.
Az emberi tevékenység a nyílt és a vizes élőhelyeken költő madárfajokat veszélyezteti leginkább: a réteken, legelőkön, szántóföldeken a növekvő intenzitású mezőgazdaság, a rovarirtó szerek használata és a monokultúrák terjedése, a vizes élőhelyeken pedig a lecsapolás, a haltenyésztés vagy az intenzív halászat fenyegeti a veszélyeztetett madárfajokat. A Vörös lista összeállítása az első lépés a sürgős védelemre szoruló fajok azonosításában, jogi keretet teremt azon természetvédelmi intézkedésekhez, amelyek biztosíthatják a romániai madárfajok fennmaradását.
Zöldinfó
Egyre érzékenyebb a Balaton a környezetszennyezésre
A balatoni hajósok környezetszennyezésének csökkentését sürgeti a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) főigazgatója.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A balatoni hajózás során keletkező szennyvíz megfelelő kezelését és a vegyszerhasználat radikális csökkentését szorgalmazta a környezetszennyezés csökkentése érdekében a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) főigazgatója az MTI-nek. Vasas Gábor a hajózási szezon kezdetén arra hívta fel a figyelmet, hogy a balatoni szabadidős- és sporthajózás jövője szorosan összefügg a tó ökológiai állapotával – írja az alternativenergia.hu. Mint kifejtette, a tó vízminősége jelenleg kifogástalan, azonban egyre nagyobb kockázatot jelent környezetvédelmi és higiéniai szempontból, hogy a vitorlások, motoros kishajók és csónakok használóinak egy része nem kezeli megfelelően a szennyvizet. Az elmúlt években a tó használatának intenzitása megnőtt, miközben a klímaváltozás hatásai érzékenyebbé tették a tavat a szennyezésekre: nőtt a vízhőmérséklet, megváltozott a Balaton vízháztartása – mutatott rá az intézményvezető. Két éve nem nyitották ki a Sió-zsilipet, tehát ami a tóba kerül, az bent is marad – tette hozzá.
A BLKI mérési eredményei azt mutatták, hogy hajócsoportosulások, illetve kikötők közelében magasabb a víz szennyezettsége, ami megerősítette több kikötőmester visszajelzését is – ismertette Vasas Gábor. Megjegyezte, a kutatók közvetlenül a szemléletformálásért tehetnek, javaslatokat megfogalmazva, a többi a jogalkotók, hatóságok dolga. A tihanyi kutatóintézet a Facebook-oldalán (BalatonScience) csütörtökön megosztott friss posztjában két területet írt le, ahol sürgős és érdemi változtatásra van szükség a balatoni hajósközösség gyakorlataiban. Az egyik a fedélzeti szennyvíz kezelésének azonnali rendezése, hiszen rendelkezésre állnak a megfelelő kikötői infrastruktúrák és technológiák a szennyvíz szabályos, ellenőrzött és biztonságos elhelyezésére. A Balatonba kerülő szennyvíz az egészségügyi kockázatok mellett elősegíti az algásodást – hívták fel a figyelmet.
A másik kritikus területnek a hajókarbantartás során alkalmazott vegyszerek kérdését nevezik a kutatók. A hajótestek tisztítása, karbantartása és az algásodás elleni védekezés során gyakran használnak a hajósok olyan anyagokat, amelyek közvetlenül a vízbe jutva károsítják az élővilágot. A BLKI ezért javasolja a környezetkárosító vegyszerek használatának megszüntetését, környezetkímélő, lebomló alternatívák előnyben részesítésével, a vegyszerhasználat minimalizálását, az elfolyó mosóvíz megfelelő kezelését, valamint a karbantartási tevékenységek tudatosabb megtervezését (például mechanikai tisztítás előnyben részesítésével). “A tó növekvő használata és a klímaváltozás együttesen olyan helyzetet teremtettek, amelyben a korábban elfogadott vagy elnézett gyakorlatok már nem folytathatók tovább. A fenntartható hajózás nem lemondás, hanem minőségi szemléletváltás” – hangsúlyozta közös posztjában a főigazgató, és Preiszner Bálint, a kutatóintézet tudományos munkatársa.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgy év alatt rendet tesznek: nagyszabású hulladékfelszámolás indul
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaInnováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaOlajszivárgás Oroszlányban: ideiglenes tiltás lépett életbe egyes technológiákra
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaBenzin és gázolaj: marad az adócsökkentés, de már kisebb mértékben
