Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Romániában több mint negyven madárfajt fenyeget a kihalás veszélye

Románia több mint negyven madárfaját a kihalás fenyegeti, további csaknem harminc pedig mérsékelten fenyegetettnek minősül – közölte kedden a Román Madártani Egyesülettel (SOR) és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Létrehozva:

|

A két madárvédelmi civil szervezet közös közleményben tudatta, hogy elkészült a fenyegetett romániai madárfajok Vörös listája, amelyet miniszteri rendelettel hagyott jóvá a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti tárca. Az “élet barométereként” is emlegetett Vörös lista a madarak kihalásának veszélyét méri olyan paraméterek alapján, mint a populáció mérete, annak változása és a faj romániai elterjedési területe. A lista összeállításához 259 fajt elemeztek, az összes rendszeresen költő romániai fajt és néhány téli vendéget. A 259 vizsgált fajból 12 madárfaj tűnt el a romániai költőállományból az elmúlt évszázadban. A kutatók 43 fajról állapították meg, hogy kihalás fenyegeti, 27 fajt soroltak a mérsékelten fenyegetett kategóriába, a többi csaknem 180 faj jelenleg nem veszélyeztetett. Az elemzés szerint hét faj tartozik a súlyosan veszélyeztetett kategóriába, közülük hat a költési időszakban: kerceréce (Bucephala clangula), kis bukó (Mergellus albellus), barna kánya (Milvus migrans), parlagi sas (Aquila heliaca), túzok (Otis tarda), kacagó csér (Gelochelidon nilotica), míg a kis lilik (Anser erythropus) a telelési időszakban minősül veszélyeztetettnek.

A Vörös lista alapján elkészült a kiemelt jelentőségű fajok listája, amely 95 olyan fajt tartalmaz, amelyek megőrzéséért Románia nagy felelősséggel tartozik. Tizenkilenc olyan fajt is azonosítottak, amelyeknél az európai populáció több mint 30 százaléka Romániában fordul elő, így ezek fennmaradásában Romániának kiemelt szerepe van. A 19 faj közül három faj nemzeti, vagy globálisan veszélyeztetett státuszú: a rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus), amely nemzeti szinten veszélyeztetett, mivel a teljes populáció Románia egy területén fészkel, a vörösnyakú lúd (Branta ruficollis), amely nemzeti és globális szinten is veszélyeztetett, és kis őrgébics (Lanius minor), amely nemzeti szinten veszélyeztetett.

Az emberi tevékenység a nyílt és a vizes élőhelyeken költő madárfajokat veszélyezteti leginkább: a réteken, legelőkön, szántóföldeken a növekvő intenzitású mezőgazdaság, a rovarirtó szerek használata és a monokultúrák terjedése, a vizes élőhelyeken pedig a lecsapolás, a haltenyésztés vagy az intenzív halászat fenyegeti a veszélyeztetett madárfajokat. A Vörös lista összeállítása az első lépés a sürgős védelemre szoruló fajok azonosításában, jogi keretet teremt azon természetvédelmi intézkedésekhez, amelyek biztosíthatják a romániai madárfajok fennmaradását.

Advertisement

Zöldinfó

Gigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik

Több mint 230 ezer okosmérő telepítésével és 1400 MW új kapacitás befogadásával növelik a rendszer rugalmasságát.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az MVM Csoport 184,8 milliárd forintból fejleszti a villamosenergia-hálózatot és telepít több mint 230 ezer okosmérőt – jelentette be a társaság sajtótájékoztatóján Budapesten Kovács Gábor infrastruktúra vezérigazgató-helyettes. Az időjárásfüggő energiaforrások integrációját támogató projekt megvalósításához az MVM Démász Áramhálózati Kft. és az MVM Émász Áramhálózati Kft. konzorciuma 138,6 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert – írja az alternativenergia.hu. A 2030 végén záruló programban a Démász 104,8 milliárd forint, az Émász 73 milliárd forint értékű fejlesztést valósít meg, a 230 759 hálózati okosmérő telepítésének összköltsége 13 milliárd forint.

Kovács Gábor kifejtette, hogy évtizedekkel ezelőtt, a nagy erőművek korszakában a hálózatüzemeltetés egyszerűbb volt, mint most, az osztott energiatermelés idején, amikor egyetlen utcában is működhet akár tucatnyi energiatermelő. Ilyen feltételek mellett nem mindig egyszerű a rendszerbővítés, hiszen a szűkös kapacitások korlátozhatják a csatlakozási lehetőségeket. Az MVM fejlesztése jelentős mértékben javítani fogja a hálózat rugalmasságát és befogadóképességét, lehetővé téve újabb 1400 megawatt áramtermelő kapacitás csatlakozását a Démász és az Émász területén.

Hozzátette: a projekt a főelosztó hálózattól kezdve az alállomásokon át az egyre nagyobb szerephez jutó informatikai fejlesztésekig terjed. Az okosmérők adataira a további fejlesztésekben nagy szükség lesz, ugyanis a hálózati paraméterek rögzítése segítheti a további fejlesztéseket. A fejlődés a villamosenergia-iparban sem áll meg, nincs se egyetlen, se végső megoldás, az MVM korszerűsítési tervei újabb körzetek számára biztosíthatják a csatlakozási lehetőséget – hangsúlyozta.

Advertisement

Az MVM közleménye szerint az energiaátmenet egyik legfontosabb feltétele, hogy a villamosenergia-hálózat lépést tartson a megújuló energia forrásainak terjedésével. Az új fejlesztési program a vállalatcsoporthoz tartozó teljes elosztóhálózatot érinti, a digitális fejlesztések kiemelt részei lesznek. A mostani beruházások évtizedekre megalapozhatják a megújuló energiák termelésének térnyerését, miközben biztosítják a magas színvonalú és biztonságos ellátást – írták.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák