Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Romániában több mint negyven madárfajt fenyeget a kihalás veszélye

Románia több mint negyven madárfaját a kihalás fenyegeti, további csaknem harminc pedig mérsékelten fenyegetettnek minősül – közölte kedden a Román Madártani Egyesülettel (SOR) és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Létrehozva:

|

A két madárvédelmi civil szervezet közös közleményben tudatta, hogy elkészült a fenyegetett romániai madárfajok Vörös listája, amelyet miniszteri rendelettel hagyott jóvá a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti tárca. Az “élet barométereként” is emlegetett Vörös lista a madarak kihalásának veszélyét méri olyan paraméterek alapján, mint a populáció mérete, annak változása és a faj romániai elterjedési területe. A lista összeállításához 259 fajt elemeztek, az összes rendszeresen költő romániai fajt és néhány téli vendéget. A 259 vizsgált fajból 12 madárfaj tűnt el a romániai költőállományból az elmúlt évszázadban. A kutatók 43 fajról állapították meg, hogy kihalás fenyegeti, 27 fajt soroltak a mérsékelten fenyegetett kategóriába, a többi csaknem 180 faj jelenleg nem veszélyeztetett. Az elemzés szerint hét faj tartozik a súlyosan veszélyeztetett kategóriába, közülük hat a költési időszakban: kerceréce (Bucephala clangula), kis bukó (Mergellus albellus), barna kánya (Milvus migrans), parlagi sas (Aquila heliaca), túzok (Otis tarda), kacagó csér (Gelochelidon nilotica), míg a kis lilik (Anser erythropus) a telelési időszakban minősül veszélyeztetettnek.

A Vörös lista alapján elkészült a kiemelt jelentőségű fajok listája, amely 95 olyan fajt tartalmaz, amelyek megőrzéséért Románia nagy felelősséggel tartozik. Tizenkilenc olyan fajt is azonosítottak, amelyeknél az európai populáció több mint 30 százaléka Romániában fordul elő, így ezek fennmaradásában Romániának kiemelt szerepe van. A 19 faj közül három faj nemzeti, vagy globálisan veszélyeztetett státuszú: a rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus), amely nemzeti szinten veszélyeztetett, mivel a teljes populáció Románia egy területén fészkel, a vörösnyakú lúd (Branta ruficollis), amely nemzeti és globális szinten is veszélyeztetett, és kis őrgébics (Lanius minor), amely nemzeti szinten veszélyeztetett.

Az emberi tevékenység a nyílt és a vizes élőhelyeken költő madárfajokat veszélyezteti leginkább: a réteken, legelőkön, szántóföldeken a növekvő intenzitású mezőgazdaság, a rovarirtó szerek használata és a monokultúrák terjedése, a vizes élőhelyeken pedig a lecsapolás, a haltenyésztés vagy az intenzív halászat fenyegeti a veszélyeztetett madárfajokat. A Vörös lista összeállítása az első lépés a sürgős védelemre szoruló fajok azonosításában, jogi keretet teremt azon természetvédelmi intézkedésekhez, amelyek biztosíthatják a romániai madárfajok fennmaradását.

Advertisement

Zöldinfó

Csökkentett energiafelhasználás: lezárult a Nébih épületének fejlesztése

Épületenergetikai fejlesztés valósult meg a Nébih-nél.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Épületenergetikai fejlesztés valósult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih) több mint 308 millió forint uniós és állami támogatásból – közölte az alternativenergia.hu. A beruházás a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban, valamint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Pluszban nyert támogatást. Ismertették, a projekt az Építési és Közlekedési Minisztérium által vezetett konzorciumi formában valósult meg a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatallal szoros együttműködésben a hivatal 1024 Budapest, Keleti Károly utca 24. szám alatti épületében.

A beruházás kerete az első szakaszban 264,152 millió forint, a második szakaszban 44,281 millió forint vissza nem térítendő támogatás volt. A támogatás aránya 100 százalékot tett ki. A szaktárca tájékoztatása szerint a projekt első szakasza 2020. április 24-én kezdődött és 2023. december 15-én fejeződött be. A második szakasz 2026. február 20-án zárult. A beruházás célja a Nébih által üzemeltetett épületek energiahatékonyságának javítása volt, törekedve az üzemeltetés energiaköltségeinek minél magasabb megtakarítására. A megtakarítást célzó fejlesztések – mint például a homlokzati, lábazati, tetőfödém hőszigetelés, fűtési rendszer korszerűsítése – elősegítik a szén-dioxid kibocsátás csökkentését – ismertették a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák