Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Romániában több mint negyven madárfajt fenyeget a kihalás veszélye

Románia több mint negyven madárfaját a kihalás fenyegeti, további csaknem harminc pedig mérsékelten fenyegetettnek minősül – közölte kedden a Román Madártani Egyesülettel (SOR) és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Létrehozva:

|

A két madárvédelmi civil szervezet közös közleményben tudatta, hogy elkészült a fenyegetett romániai madárfajok Vörös listája, amelyet miniszteri rendelettel hagyott jóvá a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti tárca. Az “élet barométereként” is emlegetett Vörös lista a madarak kihalásának veszélyét méri olyan paraméterek alapján, mint a populáció mérete, annak változása és a faj romániai elterjedési területe. A lista összeállításához 259 fajt elemeztek, az összes rendszeresen költő romániai fajt és néhány téli vendéget. A 259 vizsgált fajból 12 madárfaj tűnt el a romániai költőállományból az elmúlt évszázadban. A kutatók 43 fajról állapították meg, hogy kihalás fenyegeti, 27 fajt soroltak a mérsékelten fenyegetett kategóriába, a többi csaknem 180 faj jelenleg nem veszélyeztetett. Az elemzés szerint hét faj tartozik a súlyosan veszélyeztetett kategóriába, közülük hat a költési időszakban: kerceréce (Bucephala clangula), kis bukó (Mergellus albellus), barna kánya (Milvus migrans), parlagi sas (Aquila heliaca), túzok (Otis tarda), kacagó csér (Gelochelidon nilotica), míg a kis lilik (Anser erythropus) a telelési időszakban minősül veszélyeztetettnek.

A Vörös lista alapján elkészült a kiemelt jelentőségű fajok listája, amely 95 olyan fajt tartalmaz, amelyek megőrzéséért Románia nagy felelősséggel tartozik. Tizenkilenc olyan fajt is azonosítottak, amelyeknél az európai populáció több mint 30 százaléka Romániában fordul elő, így ezek fennmaradásában Romániának kiemelt szerepe van. A 19 faj közül három faj nemzeti, vagy globálisan veszélyeztetett státuszú: a rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus), amely nemzeti szinten veszélyeztetett, mivel a teljes populáció Románia egy területén fészkel, a vörösnyakú lúd (Branta ruficollis), amely nemzeti és globális szinten is veszélyeztetett, és kis őrgébics (Lanius minor), amely nemzeti szinten veszélyeztetett.

Az emberi tevékenység a nyílt és a vizes élőhelyeken költő madárfajokat veszélyezteti leginkább: a réteken, legelőkön, szántóföldeken a növekvő intenzitású mezőgazdaság, a rovarirtó szerek használata és a monokultúrák terjedése, a vizes élőhelyeken pedig a lecsapolás, a haltenyésztés vagy az intenzív halászat fenyegeti a veszélyeztetett madárfajokat. A Vörös lista összeállítása az első lépés a sürgős védelemre szoruló fajok azonosításában, jogi keretet teremt azon természetvédelmi intézkedésekhez, amelyek biztosíthatják a romániai madárfajok fennmaradását.

Advertisement

Zöldinfó

2026-tól még szélesebb körben támogatja a cégek energia-megtakarítási beruházásait

A kormány a Jedlik Ányos Energetikai Programban több mint 580 milliárd forinttal támogatja elsősorban a hazai kis- és középvállalkozások versenyhelyzetének javítását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A február elején megnyíló pályázaton legalább 10 millió, de akár félmilliárd forint kamatmentes hitel segítheti a cégek vidéki telephelyein megvalósuló beruházásokat – írja az alternativenergia.hu. Állami hozzájárulás minimum 30 százalékos energiamegtakarítást eredményező épületenergetikai korszerűsítésekhez, vagy a gyártási technológia, folyamatok energiahatékonyságát javító fejlesztésekhez igényelhető. A megjelent végleges felhívás alapján a teljes keretből hárommilliárd forintot a víziközmű-szolgáltatók berendezéseinek, gépészeti elemeinek megújítására különítenek el – ismertette a tárca. A közleményben felidézték: az Energiaügyi Minisztérium 2025 tavaszán indította útjára a valaha volt legnagyobb ágazati támogatási programot. A Jedlik Ányos Energetikai Programban mostanáig a távfűtési rendszerek zöldítésére, működési hatékonyságának növelésére, energetikai kutatás-fejlesztésre lehetett támogatást kérni.

A vidéki kistelepülések a helyi közvilágítás korszerűsítésére pályázhattak. A jelenleg is nyitott felhívásokban a biogáz-biometán előállítását, és a kórházak, mentőállomások épületeinek energetikai felújítását ösztönzi a minisztérium. Az EM kiemelte: 2026 elejétől vállalkozások még szélesebb köre kaphat támogatást a rezsiterheiket csökkentő beruházásokhoz. A legjobban várt kiírás januártól 50 milliárd forinttal ösztönzi az ipari energiatárolók telepítését megújuló kapacitás létesítésével, bővítésével együtt. Februárban nyílik meg a vállalati energiahatékonysági hitelprogram, a véglegesített részvételi feltételek csütörtöktől olvashatók a pályázati honlapon. A Jedlik Ányos Energetikai Program legújabb eleme mikro-, kis- és középvállalkozások fővároson kívüli telephelyein tervezett beruházásaihoz biztosít összesen 38,7 milliárd forint kamatmentes hitelt.

A teljes keretösszeg legfeljebb 35 százaléka hasznosulhat a legfejlettebb régiókban, a Közép- és Nyugat-Dunántúlon, Pest vármegyében. A forrásmennyiség mintegy kétharmada az ország más részeiben csökkentheti a cégek energiafogyasztását, áram- és gázszámláit. Legfeljebb hárommilliárd forintos elkülönített keret a víziközmű szolgáltatók gépészeti berendezéseinek korszerűsítésével könnyítheti meg az ágazat gazdálkodását. Finanszírozható tevékenység a többi között az épületburok szigetelése, a nyílászárók cseréje, a bel- és kültéri világítási, központi szellőző, hűtési, fűtési vagy melegvíz-rendszerek energiatakarékos korszerűsítése, a meglévő berendezéseknél alacsonyabb fogyasztású gépek beszerzése, a maradékhő, hulladékhő hasznosítása.

Advertisement

Alapfeltétel, hogy a vállalkozások a támogatás felhasználásával legalább 30 százalékkal csökkentsék primerenergia igényüket. A megtakarítást tisztán épületenergetikai fejlesztés esetében épületenként, tisztán technológiai korszerűsítés esetén az érintett gyártási folyamat, logisztikai egység vonatkozásában, komplex beruházásnál pedig telephelyenként szükséges elérni. Az igényelhető kölcsönösszeg minimum 10 millió és legfeljebb 500 millió forint, de nem haladhatja meg a kérelem bírálatát megelőző lezárt pénzügyi év üzemi eredményének tizenötszörösét. A résztvevőknek az elszámolható költségek legalább 10 százalékát kitevő önerőt kell előteremteniük. A programba 2026. február 2-ától 2027 május végéig lehet jelentkezni az MFB Pont Plusz hálózat fiókjaiban. Az Energiaügyi Minisztérium a családok energiahatékonysági fejlesztéseit is segíti az energetikai otthonfelújítási programmal. A lehetőség most még kedvezőbb feltételekkel vehető igénybe, az elérhető támogatás 10 millió forintra nőtt, felerészben vissza nem térítendő.

A háztartások hosszabb futamidővel és kisebb önerővel kaphatnak forrást a felhasználásuk és így energiaszámláik mérséklését eredményező beavatkozásokra. Az igényelt forrásmennyiség decemberre meghaladta az 50 milliárd forintot, 23,1 milliárd forintot már ki is fizettek több mint 5200 nyertesnek – olvasható a tárca csütörtöki közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák