Zöldinfó
Romániában több mint negyven madárfajt fenyeget a kihalás veszélye
Románia több mint negyven madárfaját a kihalás fenyegeti, további csaknem harminc pedig mérsékelten fenyegetettnek minősül – közölte kedden a Román Madártani Egyesülettel (SOR) és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
A két madárvédelmi civil szervezet közös közleményben tudatta, hogy elkészült a fenyegetett romániai madárfajok Vörös listája, amelyet miniszteri rendelettel hagyott jóvá a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti tárca. Az “élet barométereként” is emlegetett Vörös lista a madarak kihalásának veszélyét méri olyan paraméterek alapján, mint a populáció mérete, annak változása és a faj romániai elterjedési területe. A lista összeállításához 259 fajt elemeztek, az összes rendszeresen költő romániai fajt és néhány téli vendéget. A 259 vizsgált fajból 12 madárfaj tűnt el a romániai költőállományból az elmúlt évszázadban. A kutatók 43 fajról állapították meg, hogy kihalás fenyegeti, 27 fajt soroltak a mérsékelten fenyegetett kategóriába, a többi csaknem 180 faj jelenleg nem veszélyeztetett. Az elemzés szerint hét faj tartozik a súlyosan veszélyeztetett kategóriába, közülük hat a költési időszakban: kerceréce (Bucephala clangula), kis bukó (Mergellus albellus), barna kánya (Milvus migrans), parlagi sas (Aquila heliaca), túzok (Otis tarda), kacagó csér (Gelochelidon nilotica), míg a kis lilik (Anser erythropus) a telelési időszakban minősül veszélyeztetettnek.
A Vörös lista alapján elkészült a kiemelt jelentőségű fajok listája, amely 95 olyan fajt tartalmaz, amelyek megőrzéséért Románia nagy felelősséggel tartozik. Tizenkilenc olyan fajt is azonosítottak, amelyeknél az európai populáció több mint 30 százaléka Romániában fordul elő, így ezek fennmaradásában Romániának kiemelt szerepe van. A 19 faj közül három faj nemzeti, vagy globálisan veszélyeztetett státuszú: a rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus), amely nemzeti szinten veszélyeztetett, mivel a teljes populáció Románia egy területén fészkel, a vörösnyakú lúd (Branta ruficollis), amely nemzeti és globális szinten is veszélyeztetett, és kis őrgébics (Lanius minor), amely nemzeti szinten veszélyeztetett.
Az emberi tevékenység a nyílt és a vizes élőhelyeken költő madárfajokat veszélyezteti leginkább: a réteken, legelőkön, szántóföldeken a növekvő intenzitású mezőgazdaság, a rovarirtó szerek használata és a monokultúrák terjedése, a vizes élőhelyeken pedig a lecsapolás, a haltenyésztés vagy az intenzív halászat fenyegeti a veszélyeztetett madárfajokat. A Vörös lista összeállítása az első lépés a sürgős védelemre szoruló fajok azonosításában, jogi keretet teremt azon természetvédelmi intézkedésekhez, amelyek biztosíthatják a romániai madárfajok fennmaradását.
Zöldinfó
Új rekord született a PET Kupán: közel 19 tonna hulladékot gyűjtöttek
Közel 19 tonna hulladékot gyűjtöttek össze az összevont PET Kupán.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Rekordmennyiségű, összesen 18,9 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a résztvevők a VII. Bodrogi-XIV. Tiszai PET Kupán, amelyet augusztus 15. és 23. között rendezett meg a PET Kupa Egyesület az Olaszliszka és Tiszalök közötti folyószakaszon – közölte az alternativenergia.hu. Közleményükben azt írták, hogy a 12 csapat részvételével megtartott összevont versenyen a Bodrog és a Tisza árteréből csaknem 19 tonna hulladékot gyűjtöttek össze és válogattak szét. A mennyiség meghaladta a 2024-ben ugyanezen az útvonalon elért 17,5 tonnás korábbi rekordot, amikor 15 csapat vett részt a munkában. Hozzátették, a Bodrog folyó Olaszliszka-Szegi-Bodrogkeresztúr és Tokaj közötti szakaszán három nap alatt 9,9 tonna hulladékot gyűjtöttek össze. A Tiszán Tokaj és Tiszaladány, majd a további szakaszok megtisztítása során további pedig 9 tonna került elő az ártéri területekről.
A szervezők közölték, a rekordmennyiség azt is jelzi, hogy a folyók árterében továbbra is jelentős mennyiségű hulladék található. Annak ellenére, hogy idén egyik folyón sem vonult le jelentősebb árhullám, az ártéri erdőkben évtizedek óta felhalmozódott hulladékot is találtak. Jelezték, a verseny során a résztvevők több helyszínen dolgoztak a nehezen megközelíthető ártéri területeken. A 12 csapatból 11 visszatérő volt, így a résztvevők a korábbi évek tapasztalataira és kialakított gyűjtési technikáikra támaszkodhattak.
A PET Kupa Egyesület tájékoztatása szerint a 2026-os versenyszezonban négy versenyen összesen 36,4 tonna hulladékot gyűjtöttek össze 6952 zsákban. Az idei összevont versenyen bemutatkozott a PET Kupa Egyesület új hulladékgyűjtő hajója, a PETiX is, amely a zsákok begyűjtésében, valamint a résztvevők ellátásában segítette a mezőnyt. A rendezvényen továbbá egy újrahasznosított műanyagból készült, négy személyes kenu is részt vett, amelynek nagy részét szelektált tiszai és bodrogi műanyaghulladékból állították elő.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA PET-palackok újrahasznosítása kerülhet a figyelem középpontjába Magyarországon
