Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Romániában több mint negyven madárfajt fenyeget a kihalás veszélye

Románia több mint negyven madárfaját a kihalás fenyegeti, további csaknem harminc pedig mérsékelten fenyegetettnek minősül – közölte kedden a Román Madártani Egyesülettel (SOR) és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Létrehozva:

|

A két madárvédelmi civil szervezet közös közleményben tudatta, hogy elkészült a fenyegetett romániai madárfajok Vörös listája, amelyet miniszteri rendelettel hagyott jóvá a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti tárca. Az “élet barométereként” is emlegetett Vörös lista a madarak kihalásának veszélyét méri olyan paraméterek alapján, mint a populáció mérete, annak változása és a faj romániai elterjedési területe. A lista összeállításához 259 fajt elemeztek, az összes rendszeresen költő romániai fajt és néhány téli vendéget. A 259 vizsgált fajból 12 madárfaj tűnt el a romániai költőállományból az elmúlt évszázadban. A kutatók 43 fajról állapították meg, hogy kihalás fenyegeti, 27 fajt soroltak a mérsékelten fenyegetett kategóriába, a többi csaknem 180 faj jelenleg nem veszélyeztetett. Az elemzés szerint hét faj tartozik a súlyosan veszélyeztetett kategóriába, közülük hat a költési időszakban: kerceréce (Bucephala clangula), kis bukó (Mergellus albellus), barna kánya (Milvus migrans), parlagi sas (Aquila heliaca), túzok (Otis tarda), kacagó csér (Gelochelidon nilotica), míg a kis lilik (Anser erythropus) a telelési időszakban minősül veszélyeztetettnek.

A Vörös lista alapján elkészült a kiemelt jelentőségű fajok listája, amely 95 olyan fajt tartalmaz, amelyek megőrzéséért Románia nagy felelősséggel tartozik. Tizenkilenc olyan fajt is azonosítottak, amelyeknél az európai populáció több mint 30 százaléka Romániában fordul elő, így ezek fennmaradásában Romániának kiemelt szerepe van. A 19 faj közül három faj nemzeti, vagy globálisan veszélyeztetett státuszú: a rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus), amely nemzeti szinten veszélyeztetett, mivel a teljes populáció Románia egy területén fészkel, a vörösnyakú lúd (Branta ruficollis), amely nemzeti és globális szinten is veszélyeztetett, és kis őrgébics (Lanius minor), amely nemzeti szinten veszélyeztetett.

Az emberi tevékenység a nyílt és a vizes élőhelyeken költő madárfajokat veszélyezteti leginkább: a réteken, legelőkön, szántóföldeken a növekvő intenzitású mezőgazdaság, a rovarirtó szerek használata és a monokultúrák terjedése, a vizes élőhelyeken pedig a lecsapolás, a haltenyésztés vagy az intenzív halászat fenyegeti a veszélyeztetett madárfajokat. A Vörös lista összeállítása az első lépés a sürgős védelemre szoruló fajok azonosításában, jogi keretet teremt azon természetvédelmi intézkedésekhez, amelyek biztosíthatják a romániai madárfajok fennmaradását.

Advertisement

Zöldinfó

Hibrid erőmű jött létre egy új energiatároló üzembe helyezésével

Akkumulátoros energiatároló egységgel bővült az MVM Csoport ajkai erőműve.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Több mint tízmilliárd forintos beruházással akkumulátoros energiatároló egységgel bővült az MVM Csoport ajkai gázturbinás erőműve – írja az alternativenergia.hu. Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója hangsúlyozta: Az 57 megawattóra kapacitású energiatároló rendszert 3,8 milliárd forint európai uniós támogatással 10,4 milliárd forint összértékben valósították meg.

Emlékeztetett: a közelmúltban Tiszaújvárosban adtak át hasonló beruházást, Ajkán pedig a működő gázturbinás erőművükkel – amelyben két turbina van – hibrid erőmű jön létre. Kitért arra is, hogy a mostanihoz hasonló hőhullámok mutatnak rá a tárolókapacitások és a gázturbinás erőművek fontosságára, mert ezek rugalmasan működnek. A tárolókból azokban az időszakokban, amikor drágább a villamosenergia, felhasználható a kapacitás, a gázturbinás erőművek pedig gyorsan indíthatók.

Kiss Csaba, az MVM Csoport termelési vezérigazgató-helyettese is ezt a rugalmasságot hangsúlyozta. Elmondta: az ajkai energiatároló rendszer kapacitása egymillió laptop vagy négy millió mobiltelefon feltöltéséhez szükséges energiára elegendő. Kiemelte: az ajkai beruházás a cégcsoport zöld átállás stratégiájának részeként a hosszútávú rugalmas és fenntartható termelés biztosításához járul hozzá. Megjegyezte: az ajkaihoz hasonló hibrid erőművet adtak át Sopronkövesden a közelmúltban, ahol szélturbina mellé építettek tárolókapacitást. Lantos Mihály, az EXTOR Zrt ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az ajkai erőmű teljesítményében és komplexitásában is a legnagyobbak közé tartozik Magyarországon, így minden tekintetben példaértékű a beruházás.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák