Zöldinfó
Romániában több mint negyven madárfajt fenyeget a kihalás veszélye
Románia több mint negyven madárfaját a kihalás fenyegeti, további csaknem harminc pedig mérsékelten fenyegetettnek minősül – közölte kedden a Román Madártani Egyesülettel (SOR) és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
A két madárvédelmi civil szervezet közös közleményben tudatta, hogy elkészült a fenyegetett romániai madárfajok Vörös listája, amelyet miniszteri rendelettel hagyott jóvá a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti tárca. Az “élet barométereként” is emlegetett Vörös lista a madarak kihalásának veszélyét méri olyan paraméterek alapján, mint a populáció mérete, annak változása és a faj romániai elterjedési területe. A lista összeállításához 259 fajt elemeztek, az összes rendszeresen költő romániai fajt és néhány téli vendéget. A 259 vizsgált fajból 12 madárfaj tűnt el a romániai költőállományból az elmúlt évszázadban. A kutatók 43 fajról állapították meg, hogy kihalás fenyegeti, 27 fajt soroltak a mérsékelten fenyegetett kategóriába, a többi csaknem 180 faj jelenleg nem veszélyeztetett. Az elemzés szerint hét faj tartozik a súlyosan veszélyeztetett kategóriába, közülük hat a költési időszakban: kerceréce (Bucephala clangula), kis bukó (Mergellus albellus), barna kánya (Milvus migrans), parlagi sas (Aquila heliaca), túzok (Otis tarda), kacagó csér (Gelochelidon nilotica), míg a kis lilik (Anser erythropus) a telelési időszakban minősül veszélyeztetettnek.
A Vörös lista alapján elkészült a kiemelt jelentőségű fajok listája, amely 95 olyan fajt tartalmaz, amelyek megőrzéséért Románia nagy felelősséggel tartozik. Tizenkilenc olyan fajt is azonosítottak, amelyeknél az európai populáció több mint 30 százaléka Romániában fordul elő, így ezek fennmaradásában Romániának kiemelt szerepe van. A 19 faj közül három faj nemzeti, vagy globálisan veszélyeztetett státuszú: a rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus), amely nemzeti szinten veszélyeztetett, mivel a teljes populáció Románia egy területén fészkel, a vörösnyakú lúd (Branta ruficollis), amely nemzeti és globális szinten is veszélyeztetett, és kis őrgébics (Lanius minor), amely nemzeti szinten veszélyeztetett.
Az emberi tevékenység a nyílt és a vizes élőhelyeken költő madárfajokat veszélyezteti leginkább: a réteken, legelőkön, szántóföldeken a növekvő intenzitású mezőgazdaság, a rovarirtó szerek használata és a monokultúrák terjedése, a vizes élőhelyeken pedig a lecsapolás, a haltenyésztés vagy az intenzív halászat fenyegeti a veszélyeztetett madárfajokat. A Vörös lista összeállítása az első lépés a sürgős védelemre szoruló fajok azonosításában, jogi keretet teremt azon természetvédelmi intézkedésekhez, amelyek biztosíthatják a romániai madárfajok fennmaradását.
Zöldinfó
Az energiaellátás védelmében tovább működik a Mátrai Erőmű
Magyarország energiaellátása továbbra is biztonságos, az üzemanyag-, a gáz- és az áramellátás stabil lábakon áll.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Czepek Gábor sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, Európa súlyos energetikai helyzetben van, amelyre Magyarországnak is reagálnia kell – írja az alternativenergia.hu. Emlékeztetett, hogy a Barátság kőolajvezetéken január vége óta nem érkezik kőolaj, az Európai Unió pedig az orosz földgázimport leállítására készül 2027 őszétől. Hozzátette, a kormány védett árat vezetett be az üzemanyagokra és felgyorsította a földgáztárolók feltöltését, a Déli Áramlat révén a gázellátás biztosított. Czepek Gábor elmondta, hogy a lignitalapú áramtermelés fenntartása érdekében a Mátrai Erőmű működését továbbra is biztosítják, amit a visontai és bükkábrányi bányák látnak el. Hangsúlyozta, hogy a hazai áramtermelés stabil, a rezsivédelem fenntartása nincs veszélyben. A politikus tájékoztatása szerint a bükkábrányi bányában tett látogatása során áttekintették az áramtermelés helyzetét és megállapították, a szükséges készletek rendelkezésre állnak, a termelés folyamatos.
Az államtitkár kiemelte, a kormány célja a hazai energiaellátás minden területének megerősítése, ezért a szén-dioxid-kibocsátással járó erőműveket érintő uniós szabályozás ellenére is fenntartják a lignitalapú termelést mindaddig, amíg az új, korszerű gázerőművek üzembe nem állnak a Mátrai Erőmű mellett. Hozzátette, a visontai és a bükkábrányi bánya működése szorosan összefügg, ezért a kormány biztosítja mindkét létesítmény üzemszerű működését. A döntések célja, hogy hosszú távon is garantálható legyen Magyarország energiaellátásának biztonsága – mutatott rá. Úgy fogalmazott, megnyugtató, hogy a bánya a gázüzemű erőmű elindulásáig biztosan működik, és az ezt követő időszakra is keresik a megoldást. Közölte, hosszabb távon a lignit más jellegű, például mezőgazdasági hasznosításával is szeretnék fenntartani a bánya jövőbeni működését és a munkahelyek megőrzését.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaPasszold vissza, Tesó! – újraindult a használt mobilok gyűjtése
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaEnergiafordulat Magyarországon: egyre több napelem mellé jönnek a tárolók
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÁllami pénz a korszerűsítésre: akár önerő nélkül is belevághat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaForradalmi magyar szigetelőanyag: környezetbarát és tartós megoldás szalmából
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint kétmillió hektár sorsa a tét: így védenék meg a magyar erdőket
