Zöldinfó
Romániában több mint negyven madárfajt fenyeget a kihalás veszélye
Románia több mint negyven madárfaját a kihalás fenyegeti, további csaknem harminc pedig mérsékelten fenyegetettnek minősül – közölte kedden a Román Madártani Egyesülettel (SOR) és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
A két madárvédelmi civil szervezet közös közleményben tudatta, hogy elkészült a fenyegetett romániai madárfajok Vörös listája, amelyet miniszteri rendelettel hagyott jóvá a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti tárca. Az “élet barométereként” is emlegetett Vörös lista a madarak kihalásának veszélyét méri olyan paraméterek alapján, mint a populáció mérete, annak változása és a faj romániai elterjedési területe. A lista összeállításához 259 fajt elemeztek, az összes rendszeresen költő romániai fajt és néhány téli vendéget. A 259 vizsgált fajból 12 madárfaj tűnt el a romániai költőállományból az elmúlt évszázadban. A kutatók 43 fajról állapították meg, hogy kihalás fenyegeti, 27 fajt soroltak a mérsékelten fenyegetett kategóriába, a többi csaknem 180 faj jelenleg nem veszélyeztetett. Az elemzés szerint hét faj tartozik a súlyosan veszélyeztetett kategóriába, közülük hat a költési időszakban: kerceréce (Bucephala clangula), kis bukó (Mergellus albellus), barna kánya (Milvus migrans), parlagi sas (Aquila heliaca), túzok (Otis tarda), kacagó csér (Gelochelidon nilotica), míg a kis lilik (Anser erythropus) a telelési időszakban minősül veszélyeztetettnek.
A Vörös lista alapján elkészült a kiemelt jelentőségű fajok listája, amely 95 olyan fajt tartalmaz, amelyek megőrzéséért Románia nagy felelősséggel tartozik. Tizenkilenc olyan fajt is azonosítottak, amelyeknél az európai populáció több mint 30 százaléka Romániában fordul elő, így ezek fennmaradásában Romániának kiemelt szerepe van. A 19 faj közül három faj nemzeti, vagy globálisan veszélyeztetett státuszú: a rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus), amely nemzeti szinten veszélyeztetett, mivel a teljes populáció Románia egy területén fészkel, a vörösnyakú lúd (Branta ruficollis), amely nemzeti és globális szinten is veszélyeztetett, és kis őrgébics (Lanius minor), amely nemzeti szinten veszélyeztetett.
Az emberi tevékenység a nyílt és a vizes élőhelyeken költő madárfajokat veszélyezteti leginkább: a réteken, legelőkön, szántóföldeken a növekvő intenzitású mezőgazdaság, a rovarirtó szerek használata és a monokultúrák terjedése, a vizes élőhelyeken pedig a lecsapolás, a haltenyésztés vagy az intenzív halászat fenyegeti a veszélyeztetett madárfajokat. A Vörös lista összeállítása az első lépés a sürgős védelemre szoruló fajok azonosításában, jogi keretet teremt azon természetvédelmi intézkedésekhez, amelyek biztosíthatják a romániai madárfajok fennmaradását.
Zöldinfó
Az EKR akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítését teszi lehetővé 2027-ig
Töretlen az energiahatékonysági beruházások támogatásának népszerűsége.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A felülvizsgált Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) hatékonyan segíti a tartós energiamegtakarítást eredményező beruházásokat, célzottan támogatja a magyar családokat otthonaik felújításában és az energetikai korszerűsítések ösztönzésével megrendeléseket teremt a hazai építőipar számára – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt időszakban az EKR fellendítette az energiahatékonysági piacot, ezáltal a felújított épületek darabszáma év végére meghaladhatja az 50 ezret – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) az MTI-vel. A közlemény szerint a piaci szereplők kedvezően fogadták az EKR idén lezajlott felülvizsgálatának eredményeit. Ezt bizonyítja, hogy rekord részvételt és forgalmat hozott a legutóbbi, az átfogó megújítás után megtartott harmadik aukció. Ezen az EKR-tőzsde indulása óta az eddigi legmagasabb taglétszámmal a legnagyobb mennyiségű hitelesített energiamegtakarítás (HEM) cserélt gazdát.
A most eladott energiamennyiség – több mint 344 ezer gigajoule (GJ) – több mint kétszerese a legutóbbi aukcióénak és a korábbi 2,73 milliárd forinttal szemben már 5,91 milliárd forintnyi HEM talált gazdára. Az EKR-tőzsde teljesítménye egyértelműen igazolja, hogy a megújult EKR-nek köszönhetően az utóbbi hónapokban jelentősen élénkebbé vált az energiahatékonysági piac. Az energiamegtakarítási kötelezettség emelésével és a kötelező 75 százalékos lakóépületfelújítási részarány meghatározásával az EKR keretében 2027 végéig akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítése válik lehetővé, ami 5,46 millió gigajoule (GJ) lakossági energiamegtakarítást jelent – írták.
Az EKR 2021 óta írja elő az energiaszolgáltatók- és kereskedők számára, hogy intézkedéseikkel energiamegtakarítást érjenek el a végső felhasználóknál. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy az intézkedés töretlenül népszerűek a családok körében, egyre több otthon válik energiatakarékossá, miközben a hazai építőipart is hatékonyan ösztönzi, erősítve ezzel a fenntartható fejlődést és a családok jólétét Magyarországon – közölte az EM.
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaElektromos járművek: most éri meg igazán váltani
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaEnergiatárolás: ki pályázhat a 2,5 milliós állami támogatásra?
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaFöld alá kerültek a kábelek: időjárásállóbbá vált a helyi villamosenergia-hálózat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízre hangolt jövő: Debrecen átfogó fejlesztésekkel válaszol a klímaváltozás kihívásaira
