Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Romániában több mint negyven madárfajt fenyeget a kihalás veszélye

Románia több mint negyven madárfaját a kihalás fenyegeti, további csaknem harminc pedig mérsékelten fenyegetettnek minősül – közölte kedden a Román Madártani Egyesülettel (SOR) és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Létrehozva:

|

A két madárvédelmi civil szervezet közös közleményben tudatta, hogy elkészült a fenyegetett romániai madárfajok Vörös listája, amelyet miniszteri rendelettel hagyott jóvá a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti tárca. Az “élet barométereként” is emlegetett Vörös lista a madarak kihalásának veszélyét méri olyan paraméterek alapján, mint a populáció mérete, annak változása és a faj romániai elterjedési területe. A lista összeállításához 259 fajt elemeztek, az összes rendszeresen költő romániai fajt és néhány téli vendéget. A 259 vizsgált fajból 12 madárfaj tűnt el a romániai költőállományból az elmúlt évszázadban. A kutatók 43 fajról állapították meg, hogy kihalás fenyegeti, 27 fajt soroltak a mérsékelten fenyegetett kategóriába, a többi csaknem 180 faj jelenleg nem veszélyeztetett. Az elemzés szerint hét faj tartozik a súlyosan veszélyeztetett kategóriába, közülük hat a költési időszakban: kerceréce (Bucephala clangula), kis bukó (Mergellus albellus), barna kánya (Milvus migrans), parlagi sas (Aquila heliaca), túzok (Otis tarda), kacagó csér (Gelochelidon nilotica), míg a kis lilik (Anser erythropus) a telelési időszakban minősül veszélyeztetettnek.

A Vörös lista alapján elkészült a kiemelt jelentőségű fajok listája, amely 95 olyan fajt tartalmaz, amelyek megőrzéséért Románia nagy felelősséggel tartozik. Tizenkilenc olyan fajt is azonosítottak, amelyeknél az európai populáció több mint 30 százaléka Romániában fordul elő, így ezek fennmaradásában Romániának kiemelt szerepe van. A 19 faj közül három faj nemzeti, vagy globálisan veszélyeztetett státuszú: a rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus), amely nemzeti szinten veszélyeztetett, mivel a teljes populáció Románia egy területén fészkel, a vörösnyakú lúd (Branta ruficollis), amely nemzeti és globális szinten is veszélyeztetett, és kis őrgébics (Lanius minor), amely nemzeti szinten veszélyeztetett.

Az emberi tevékenység a nyílt és a vizes élőhelyeken költő madárfajokat veszélyezteti leginkább: a réteken, legelőkön, szántóföldeken a növekvő intenzitású mezőgazdaság, a rovarirtó szerek használata és a monokultúrák terjedése, a vizes élőhelyeken pedig a lecsapolás, a haltenyésztés vagy az intenzív halászat fenyegeti a veszélyeztetett madárfajokat. A Vörös lista összeállítása az első lépés a sürgős védelemre szoruló fajok azonosításában, jogi keretet teremt azon természetvédelmi intézkedésekhez, amelyek biztosíthatják a romániai madárfajok fennmaradását.

Advertisement

Zöldinfó

Fosszilis hőtermelést vált ki új elektromos fejlesztés a székesfehérvári távhőben

Fejleszti Székesfehérvár távhőrendszerét az E.ON Hungária Csoport.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Több mint négymilliárd forintból fejleszti Székesfehérvár távhőszolgáltatását az E.ON Hungária Csoport, a beruházás során mintegy 1500 lakás éves fűtésének megfelelő hőt termelő villanykazánokat és egy hőtárolót telepít a távhőrendszerbe – közölte az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint a fejlesztés célja az, hogy a fosszilis alapú hőtermelést részben kiváltva támogassa Székesfehérvár zöldítését. A részletekről kedden sajtótájékoztatón számolt be Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester, Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese és Szauter Ákos, a Széphő Zrt. vezérigazgatója. Jamniczky Zsolt a közlemény szerint közölte: a villanykazánok és a hőtároló megépítéséről és üzemeltetéséről 10+5 éves szerződést köt a város távhőszolgáltatója, a Széphő Zrt. az E.ON csoporttal. A beruházás teljes költségét, mintegy négymilliárd forintot az E.ON fedezi. A vezérigazgató-helyettes ismertette: a fejlesztésben a Széphő Bakony utcai telephelyén egy 20 megawatt, a Királysori telephelyen pedig egy kisebb, 5 megawatt hőteljesítményű ipari villanykazánt telepít a cég.

Ehhez a Bakony utcában egy 1500 köbméter víztérfogatú, 13 méter magas és 13 méter átmérőjű szigetelt hőtároló is társul, amely a villanykazánokkal megtermelt hő hatékony hasznosítását teszi lehetővé. “Ez olyan, mint egy hatalmas hőtárolós villanybojler: a kazán akkor működik majd, amikor az áram a legolcsóbb. Ilyen az éjszakai időszak, vagy amikor a naperőművek működnek a nappali órákban. Ekkor nagyon olcsón lehet felmelegíteni a vizet, amit aztán a hőtároló hosszabb ideg képes tárolni” – idézték Jamniczky Zsoltot. Közölték, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese arra is kitért, hogy a kazánoknak lesz egy az országos áramhálózatot kiegyensúlyozó funkciójuk is: amikor a hálózatnak pluszáramra van szüksége, a kazánok lekapcsolnak, amikor pedig túl sok áram van a hálózatban, akkor üzembe állnak.

Ezek a berendezések nem fosszilis energiával megtermelt árammal, hanem igazolhatóan zöldárammal működnek majd – írták. Szauter Ákos, a Széphő Zrt. vezérigazgatója az eseményen elmondta: a villanykazánoknak nincs lokális füstgázkibocsátásuk, így nincs helyi környezetterhelés sem. Kitért arra, a berendezéseknek az üzembiztonságban is nagy szerepük van, azok tartalék hőforrásként is számításba jönnek, ha bármi történne a cég meglévő, gázüzemű hőtermelő kapacitásaival. A közlemény szerint Cser-Palkovics András a sajtótájékoztatón közölte: Székesfehérváron a távfűtött lakások és más épületek száma meghaladta a 22 ezret. Szerinte a két új villanykazán és a hőtároló a város biztonságos, kiegyensúlyozott távhőszolgáltatását segíti majd.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák