Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Romániában több mint negyven madárfajt fenyeget a kihalás veszélye

Románia több mint negyven madárfaját a kihalás fenyegeti, további csaknem harminc pedig mérsékelten fenyegetettnek minősül – közölte kedden a Román Madártani Egyesülettel (SOR) és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Létrehozva:

|

A két madárvédelmi civil szervezet közös közleményben tudatta, hogy elkészült a fenyegetett romániai madárfajok Vörös listája, amelyet miniszteri rendelettel hagyott jóvá a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti tárca. Az “élet barométereként” is emlegetett Vörös lista a madarak kihalásának veszélyét méri olyan paraméterek alapján, mint a populáció mérete, annak változása és a faj romániai elterjedési területe. A lista összeállításához 259 fajt elemeztek, az összes rendszeresen költő romániai fajt és néhány téli vendéget. A 259 vizsgált fajból 12 madárfaj tűnt el a romániai költőállományból az elmúlt évszázadban. A kutatók 43 fajról állapították meg, hogy kihalás fenyegeti, 27 fajt soroltak a mérsékelten fenyegetett kategóriába, a többi csaknem 180 faj jelenleg nem veszélyeztetett. Az elemzés szerint hét faj tartozik a súlyosan veszélyeztetett kategóriába, közülük hat a költési időszakban: kerceréce (Bucephala clangula), kis bukó (Mergellus albellus), barna kánya (Milvus migrans), parlagi sas (Aquila heliaca), túzok (Otis tarda), kacagó csér (Gelochelidon nilotica), míg a kis lilik (Anser erythropus) a telelési időszakban minősül veszélyeztetettnek.

A Vörös lista alapján elkészült a kiemelt jelentőségű fajok listája, amely 95 olyan fajt tartalmaz, amelyek megőrzéséért Románia nagy felelősséggel tartozik. Tizenkilenc olyan fajt is azonosítottak, amelyeknél az európai populáció több mint 30 százaléka Romániában fordul elő, így ezek fennmaradásában Romániának kiemelt szerepe van. A 19 faj közül három faj nemzeti, vagy globálisan veszélyeztetett státuszú: a rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus), amely nemzeti szinten veszélyeztetett, mivel a teljes populáció Románia egy területén fészkel, a vörösnyakú lúd (Branta ruficollis), amely nemzeti és globális szinten is veszélyeztetett, és kis őrgébics (Lanius minor), amely nemzeti szinten veszélyeztetett.

Az emberi tevékenység a nyílt és a vizes élőhelyeken költő madárfajokat veszélyezteti leginkább: a réteken, legelőkön, szántóföldeken a növekvő intenzitású mezőgazdaság, a rovarirtó szerek használata és a monokultúrák terjedése, a vizes élőhelyeken pedig a lecsapolás, a haltenyésztés vagy az intenzív halászat fenyegeti a veszélyeztetett madárfajokat. A Vörös lista összeállítása az első lépés a sürgős védelemre szoruló fajok azonosításában, jogi keretet teremt azon természetvédelmi intézkedésekhez, amelyek biztosíthatják a romániai madárfajok fennmaradását.

Advertisement

Zöld Energia

Energetikai áttörés a láthatáron: Megduplázott hitelkeret és célzott energiatároló-program jön

Jelentős energetikai támogatásokkal, megemelt hitelkerettel és közel 57 ezer új energiatároló telepítésével reformálja meg a lakás- és zöldenergia-piacot a 2027-ben rajtoló Wekerle Plusz program.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyar energetikai piacon és az építőiparban régóta várt, gyökeres változások jönnek: Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetést bemutató parlamenti felszólalásában hivatalosan is bejelentette a 2027-ben elinduló Wekerle Plusz programot. Az intézkedéscsomag nem csupán a lakásvásárlás előtt álló fiatalok helyzetét reformálja meg, hanem példátlan mértékű állami forrást biztosít a lakóépületek energetikai korszerűsítésére, a fűtésrendszerek modernizálására és – ami a napelemes szakma számára kiemelkedő fontosságú – a hazai energiatároló rendszerek tömeges elterjedésére. A bejelentés értelmében a kormány átalakítja a korábbi, sok kritikát kapott Otthon Start programot. Míg az elődrendszer a magasabb jövedelműeknek és a befektetési céllal vásárlóknak kedvezett, a Wekerle Plusz kifejezetten a rászoruló fiatalok önerő-teremtését, valamint az energetikailag elavult, energiapazarló ingatlanok rendbetételét tűzte ki zászlajára. A szakmai körökben azonnal hatalmas visszhangot kiváltó program különös figyelmet fordít arra, hogy a zöldátállás ne luxus legyen, hanem a mindennapi rezsicsökkentés és a fenntartható energiagazdálkodás alappillére. A fix 3 százalékos kamatozású hitel felső határát a duplájára, pontosabban 6 millióról 15 millió forintra emelik.
  • Állami támogatás mértéke: Az ingatlan energetikai állapotától függően 30–50 százalékos, legfeljebb 7,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatás is járhat a beruházásokhoz.
  • Feltétel: A korszerűsítéssel legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni.
  • Széles körű elérhetőség: A támogatás az ország valamennyi településén elérhető lesz, ráadásul házassági vagy gyermekvállalási feltétel nélkül, így az egyedülállók és a gyermektelen párok is élhetnek a lehetőséggel.
Magyar Péter a parlamenti felszólalásában kiemelte: “Ott nyújtunk a legnagyobb segítséget, ahol ma a legtöbb energia és a legtöbb családi pénz szökik el a falakon keresztül, és ahol a családok szó szerint az utcát fűtik a huzatos ablakok és az elavult kazánok miatt.” A támogatási csomagból közvetlenül finanszírozható a homlokzati és födémszigetelés, a nyílászárók cseréje, valamint a korszerű, energiatakarékos fűtésrendszerek kiépítése is, amelyek elengedhetetlenek a jövőbiztos, alacsony rezsijű otthonok kialakításához.

Hatalmas állami lökést kapnak az energiatárolók

A Wekerle Plusz program egyik leginnovatívabb és a szektor által leginkább várt eleme a hazai lakossági energiatárolási piac felfuttatása. A modern villamosenergia-rendszerekben – különösen a megújuló energiaforrások, mint a napelemes rendszerek elterjedésével – az energiatárolók kulcsszerepet játszanak a termelés és a fogyasztás időbeli eltolásában, valamint az elektromos hálózat stabilitásának fenntartásában.
  • Célzott támogatás: A tervek alapján 57 ezer háztartás kaphat közvetlen támogatást saját energiatároló telepítésére.
  • Integrált ökoszisztéma: A napelemes rendszerek és a háztartási energiatárolók együttes alkalmazása teszi teljessé a hazai háztartások energetikai függetlenségét, mérsékelve a hálózati terhelést és optimalizálva a zöldenergia-felhasználást.
  • Éves ütemezés: A kormány évente 20 ezer háztartás energetikai korszerűsítésének elindítását tervezi, mintegy 40 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatással
Tovább olvasom

Ezeket olvassák