

Zöldinfó
Romániában több mint negyven madárfajt fenyeget a kihalás veszélye
Románia több mint negyven madárfaját a kihalás fenyegeti, további csaknem harminc pedig mérsékelten fenyegetettnek minősül – közölte kedden a Román Madártani Egyesülettel (SOR) és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
A két madárvédelmi civil szervezet közös közleményben tudatta, hogy elkészült a fenyegetett romániai madárfajok Vörös listája, amelyet miniszteri rendelettel hagyott jóvá a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti tárca. Az “élet barométereként” is emlegetett Vörös lista a madarak kihalásának veszélyét méri olyan paraméterek alapján, mint a populáció mérete, annak változása és a faj romániai elterjedési területe. A lista összeállításához 259 fajt elemeztek, az összes rendszeresen költő romániai fajt és néhány téli vendéget. A 259 vizsgált fajból 12 madárfaj tűnt el a romániai költőállományból az elmúlt évszázadban. A kutatók 43 fajról állapították meg, hogy kihalás fenyegeti, 27 fajt soroltak a mérsékelten fenyegetett kategóriába, a többi csaknem 180 faj jelenleg nem veszélyeztetett. Az elemzés szerint hét faj tartozik a súlyosan veszélyeztetett kategóriába, közülük hat a költési időszakban: kerceréce (Bucephala clangula), kis bukó (Mergellus albellus), barna kánya (Milvus migrans), parlagi sas (Aquila heliaca), túzok (Otis tarda), kacagó csér (Gelochelidon nilotica), míg a kis lilik (Anser erythropus) a telelési időszakban minősül veszélyeztetettnek.
A Vörös lista alapján elkészült a kiemelt jelentőségű fajok listája, amely 95 olyan fajt tartalmaz, amelyek megőrzéséért Románia nagy felelősséggel tartozik. Tizenkilenc olyan fajt is azonosítottak, amelyeknél az európai populáció több mint 30 százaléka Romániában fordul elő, így ezek fennmaradásában Romániának kiemelt szerepe van. A 19 faj közül három faj nemzeti, vagy globálisan veszélyeztetett státuszú: a rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus), amely nemzeti szinten veszélyeztetett, mivel a teljes populáció Románia egy területén fészkel, a vörösnyakú lúd (Branta ruficollis), amely nemzeti és globális szinten is veszélyeztetett, és kis őrgébics (Lanius minor), amely nemzeti szinten veszélyeztetett.
Az emberi tevékenység a nyílt és a vizes élőhelyeken költő madárfajokat veszélyezteti leginkább: a réteken, legelőkön, szántóföldeken a növekvő intenzitású mezőgazdaság, a rovarirtó szerek használata és a monokultúrák terjedése, a vizes élőhelyeken pedig a lecsapolás, a haltenyésztés vagy az intenzív halászat fenyegeti a veszélyeztetett madárfajokat. A Vörös lista összeállítása az első lépés a sürgős védelemre szoruló fajok azonosításában, jogi keretet teremt azon természetvédelmi intézkedésekhez, amelyek biztosíthatják a romániai madárfajok fennmaradását.

Zöldinfó
Eltűntek a madarak a kertből? Nem kell pánikba esni – ez a természet rendje
A nyár végéhez közeledve kevesebb madarat látni, ennek hátterében azonban nem természetvédelmi probléma, hanem a költési időszak befejeződése áll.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mint azt az alternativenergia.hu megírta, augusztusban, sőt már július közepétől rendszeresen érkeznek az egyesülethez aggódó bejelentések arról, hogy az emberek feltűnően kevesebb madarat látnak az addig megszokotthoz képest. A települési fajok többsége két fészekaljat is nevel egy szezonban, és nagy valószínűséggel a második költésre is az első közelében kerül sor. Mindez “nyüzsgéssel” jár: a kert, a park, az utcai fasor zeng a fiókák és az őket etető madarak hangjától, a fűben pedig folyamatosan ott keresgélnek a fekete rigók és az itatókon is nagy a forgalom. Ehhez képest hoz nagy változást július második felében, augusztus elején a madarak hirtelen, napok alatt bekövetkező eltűnése – magyarázták a közleményben, hangsúlyozva, hogy ezt a látszólagos madárhiányt nem tömeges pusztulás, hanem a madarak viselkedésének természetes változása okozza. “A tojások kiköltése, majd a fészekben fejlődő fiókák etetése helyhez köti a madarakat. A fiatalok fészekelhagyását követően ez a kényszerű területhűség csökken, a második költés végén pedig meg is szűnik. Ilyenkor a még néhány napig, egy-két hétig együtt maradó családok egyre jobban eltávolodnak a fészektől, ahova mind ritkábban vagy már egyáltalán nem is térnek vissza. A fiókák teljes önállósodása és szétszéledése után a párkapcsolat is megszűnik vagy lazul. Ezek következtében csökken látványos mértékben a madarak eddig tapasztalt koncentrációja, ez vezet a csökkenő madármegfigyelésekhez” – részletezték a közleményben.
Hozzátették, hogy az őszi vonulással aztán valóban elkezd csökkenni Magyarország madárállománya, hogy szűk két hónapon belül az Eurázsia északi térségeiből és a hegyvidékekről érkező átvonulókkal, valamint az itthon telelőkkel ismét növekedjen a faj- és egyedszám, majd az etetőknek és a téli itatásnak köszönhetően a lakossági madármegfigyelések száma is – olvasható a tájékoztatóban.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kazah és azeri nyersanyaggal vált függetlenebbé a MOL – új kőolaj érkezett Horvátországba
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Megkezdődött a vízpótlás a gemenci erdőben a Duna árhulláma nyomán
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Tisztább levegő, hűvösebb utcák: így változtatja meg a várost a „Sétáló erdő” projekt
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Magyarország első önellátó naperőműve indul – teljesen független a hálózattól
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Bécsben jön a palackbetétdíj, de a szakértők a többutas megoldást ajánlják