Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Sikerrel zárult a BMW Group humanoid robotokkal végzett tesztje

A BMW Group spartanburgi gyára és a Figure AI a humanoid robotok sorozatgyártásban történő alkalmazhatóságát tesztelte

Létrehozva:

|

  • A humanoid robotok legkorszerűbb generációja sikeresen teljesítette a valós sorozatgyártási környezetben végzett teszteket
  • Milan Nedeljković: „Jelenleg a humanoid robotok sorozatgyártásban történő alkalmazhatóságát vizsgáljuk.”

A BMW Group elkezdte vizsgálni a humanoid robotok sorozatgyártásban történő alkalmazhatóságának lehetőségét. A spartanburgi gyárban elvégzett többhetes tesztprogram során a kaliforniai székhelyű robotikai vállalat, a Figure AI legkorszerűbb humanoid robotjai sikeresen illesztették össze a speciális illesztőváz segítségével a présüzemben előállított fémlemezeket, az így legyártott alkatrészeket pedig ezt követően az új modellek padlólemezeibe építették be. A humanoid robotoknak kiváltképp precíz kézügyességgel kell rendelkezniük ahhoz, hogy ezt a lépést el tudják végezni.

A humanoid robotok alkalmazása ráadásul megkímélheti a munkatársakat attól, hogy ergonómiailag kényelmetlen és fárasztó feladatokat végezzenek. A Figure AI oldalán a BMW Group jelenleg azt vizsgálja, hogy a humanoid robotok miként lennének biztonságosan alkalmazhatók a sorozatgyártásban.

„A robotika terén végzett fejlesztések rendkívül ígéretesek. Kezdeti tesztfázisainkban jelenleg a humanoid robotok sorozatgyártásban történő alkalmazhatóságát vizsgáljuk. E technológiát a fejlesztéstől egészen az iparosításig szeretnénk kísérni” – mondta Milan Nedeljković, a BMW AG igazgatótanácsának gyártásért felelős tagja.

BMW iFACTORY gyártási stratégiája égisze alatt a BMW Group folyamatosan kutatja az új technológiákat. A jövő sorozatgyártási megoldásait hatékonyság, digitalizáció és fenntarthatóság jellemzi. A spartanburgi gyárban végzett tesztek során a BMW Group értékes tudásra tett szert a tekintetben, hogy milyen követelmények szükségesek ahhoz, hogy az úgynevezett többcélú robotokat a jelen sorozatgyártási rendszereibe integrálni lehessen, beleértve a humanoid robotok valós körülmények között működő rendszerekkel történő folyamatos kommunikációját is. Az első tesztek után a BMW Group és a Figure AI szakemberei azon kezdenek el dolgozni, hogy felkészítsék a robotikai vállalatot a jövőbeni sorozatgyártási alkalmazhatóságokra, a teszteredmények alapján pedig a humanoid robotokat is továbbfejlesszék.

Advertisement

A Figure 02 a robotika legkorszerűbb technológiai fejlesztéseit testesíti meg

„Nagy örömmel mutatjuk be a Figure 02 névre keresztelt, második generációs humanoid robotunkat, amely nemrég sikeresen teljesítette a BMW Group spartanburgi gyárában végzett teszteket. A Figure 02 jelentős technológiai fejlesztései lehetővé teszik, hogy a robot összetett feladatok széles palettáját legyen képes végrehajtani, teljesen automatizáltan” – fogalmazott Brett Adcock, a Figure AI alapítója és vezérigazgatója.

A kaliforniai robotikai vállalat szerint a Figure 02 a világ legfejlettebb olyan humanoid robotja, amely a piacon is elérhető. A lábakon járó mobilitás és a fejlett kézügyesség kombinációjával a Figure 02 tökéletesen alkalmazható a fizikailag megterhelő, nem biztonságos vagy monoton módon ismétlődő folyamatok kiváltására, ezzel is javítva a munkatársak ergonómiáját és biztonságát. Elődjéhez képest a Figure 02 háromszor gyorsabb, természetesebben kommunikál, jobb kamerákkal, mikrofonokkal és szenzorokkal dolgozik, megbízhatóságát pedig nagyteljesítményű akkumulátor garantálja. A negyedik generációs, emberi kézfejek külön-külön 16 különböző fogásra és az emberi kézfejjel megegyező erőhatások kifejtésére képesek.

A Figure 02 képes az emberi, két kézzel elvégezhető feladatok teljesen autonóm végrehajtására, amelyek folyamatosan és dinamikusan változó alkalmazkodókészséget, komplex fogást és a két kéz összehangolt koordinációját igénylik. A humanoid robot milliméteres pontossággal képes a különböző összetett alkatrészek elhelyezésére és felépítésének hatékonyságát kihasználva a dinamikus járásra.

Advertisement

Jelenleg nem dolgoznak humanoid robotok a BMW Group spartanburgi gyárában, és lehetséges rendszerbe állításukra egyelőre konkrét ütemterv sincs. A Figure 02 humanoid robotok adatrögzítési és betanítási képességeinek fejlesztése érdekében a BMW Group továbbra is együttműködik a Figure AI robotikai vállalattal.

 

Advertisement

Forrás: BMW Magyarország

Advertisement

Zöldinfó

CO₂-ból érték: új eljárás a kibocsátás csökkentésére és alapanyaggyártásra

Különleges megoldással üzennek hadat a CO2-kibocsátásnak a szegedi egyetem tudósai.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elkerülni, hogy az ipari létesítményekből a légkörbe kerüljön a szén-dioxid és közben a vegyipar számára hasznos alapanyagokat előállítani – írja az alternativenergia.hu. Ezt, a bolygónk jövője szempontjából kiemelten fontos és üzletileg is ígéretes célt tűzték ki maguk elé a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói. A projektben – amely elnyerte az SZTE innovációs díját is – a rendkívül drága és kis mennyiségben rendelkezésre álló irídium helyett sikerrel alkalmaztak kobalt-oxidot anód katalizátorként a CO2 elektrolízise során, most pedig már azon dolgoznak, hogy átmeneti fémekkel még hatékonyabbá tegyék az eljárást. Hatalmas kihívást jelent az emberiség számára a klímaváltozás, amelynek egyik kiváltó oka a légkörben jelenlévő szén-dioxid (CO2) koncentrációjának folyamatos növekedése, ami egyértelműen az emberi tevékenységhez (pl. fosszilis energiahordozók elégetése) köthető. A CO2 elektrokémiai átalakítása révén azonban egyszerre lehetne csökkenteni az ipari létesítmények károsanyag-kibocsátását és a vegyipar számára hasznos anyagokat előállítani.

Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott a CO2 elektrolízis útján történő átalakítása. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a társadalom számára egyre nyilvánvalóbb a légköri CO2 növekvő koncentrációjának hatása a klímára. Másrészt pedig egyre nagyobb mennyiségben áll rendelkezésre olcsó és tiszta villamos
energia, köszönhetően a megújuló energiaforrások fokozódó hasznosításának. Bár laboratóriumi körülmények között már most is van lehetőség olyan elektrolizáló cellák működtetésére, amelyek képesek átalakítani a CO2-t és ennek eredményeképp a vegyipar számára hasznos termékeket (például etilént, szén-monoxidot és hangyasavat) előállítani, a módszer ipari méretű hasznosításának még csak ez elején tartunk. „Nagy kihívást jelent, hogy a folyamathoz jelenleg az elektrolizáló cellákban irídiumot használnak katalizátorként. Ez nagyon ritka fém – évente néhány tonnás kitermeléssel –, emiatt rendkívül drága, egy-egy elektrolizáló teljes előállítási
költségének akár a felét is kiteheti a katalizátor ára.

A mi kutatócsoportunk Dr. Janáky Csaba irányítása mellett már több mint 10 éve foglalkozik CO2 elektrolízissel. Az elmúlt 3–4 évben kezdtük azt vizsgálni, hogy milyen alternatív anód katalizátorokkal lehetne kiváltani az irídiumot. A kobalt-oxiddal, mint katalizátorral nagyjából két éve foglalkozunk. Az egyik legnagyobb problémát a kobalt-oxid félvezető tulajdonságai jelentették. Többek között emiatt ez korántsem annyira aktív
az elektrolízis folyamata alatt, mint az irídium. Viszont sikerült kidolgoznunk egy olyan szintézis módszert, amivel részben kiküszöböltük a kobalt-oxid kedvezőtlen tulajdonságaiból eredő problémákat” – mondta el Dr. Kormányos Attila, az SZTE TTIK Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének tudományos munkatársa.

Advertisement

A szegedi tudósok eredményeiket tavaly már a nemzetközi szaksajtóban is publikáltak, a „Kobalt-oxid alkalmazása anód katalizátorként szén-dioxid elektrolizáló cellákban” elnevezésű kutatásuk pedig kiérdemelte az SZTE Innovációs Díját a „Leginnovatívabb kutatómunka az élettelen természettudományok területén” kategóriában. A kutatók természetesen folytatják a munkát és Dr. Kormányos Attila beszámolója szerint most azon dolgoznak, hogyan lehet módosítani a kobalt-oxid szerkezetet különféle átmeneti fémekkel, ezáltal növelve a katalizátor aktivitását és hosszú távú stabilitását. Ez azért lenne fontos, mert bár az irídiumhoz képest a kobalt nagyobb mennyiségben áll rendelkezésre – évente többszázezer tonnát termelnek ki belőle –, azonban az akkumulátorgyártásban is fontos alapanyag, így gyorsan nő iránta a kereslet és emelkedik az ára.

„Vannak ígéretes eredményeink már ezen a vonalon is, de egyelőre a tesztelés fázisában vagyunk. Ha sikerül átmeneti fémekkel módosított kobalt-oxiddal is az irídium aktivitását és stabilitását megközelítő katalizátort kialakítani, akkor köszönhetően az általunk fejlesztett szintézismódszernek, utána már viszonylag gyorsan tudjuk majd felskálázni a módszert és növelni az elektrolizáló cella méretét. Erre az SZTE-n kialakított Science Parkban működő Energetikai Innovációs Tesztállomás egy bizonyos méretig kiváló lehetőséget nyújt. Várakozásaink szerint nagyjából két év alatt eljuthatunk oda, hogy ott ki tudjuk próbálni a már működő megoldást. Ez a laboratóriumi és az ipari pilot projektek közötti szint. Ezt követően pedig szeretnénk a technológiát ipari méretű projektekben is tesztelni” – tette hozzá Dr. Kormányos Attila.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák