Zöldinfó

Süllőfészkeket telepített a Dunába a horgászszövetség

Az elmúlt hónapok csapadékhiányos időjárása miatt megfogyatkozott a süllők ívóhelye a Dunában, ezért a folyam Komárom-Esztergom vármegyei, lassú folyású öblözeteibe és mellékágaiba 130 mesterségesen készített süllőfészket helyezett ki a vármegyei horgászegyesületek szövetsége – közölte a szervezet elnöke az MTI-vel.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2025-03-25

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Zoltai Dániel, a Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége (KEMHESZ) elnöke elmondta, a halőri szolgálat munkatársai kerítéshálóból és műfenyő füzérekből készítették el az ikrák lerakását segítő fészkeket. Az így elkészített eszközökkel a korábbi években kedvező tapasztalatokat szereztek. A műfészkeket a dunaalmási öbölben, valamint a neszmélyi és a táti mellékágakban helyezték el, két-két helyszínen. A területet palackbójákkal jelölték meg a horgászoknak, hogy a halak zavartalanul tudjanak ikrát rakni, illetve a növendékeket felnevelni. A fészkeket és az ikrákat nem viszik el a helyszínről, nem avatkoznak bele a természet rendjébe, csak az ívóhelyek számának növelésével segítik a szaporulatot – magyarázta Zoltai Dániel.

A szövetség elnöke kiemelte, legfontosabb célkitűzéseik között szerepel, hogy megőrizzék a vizek élővilágának sokszínűségét, a fajok változatosságát. A horgászat társadalmi elismertségének, valamint a megnövekedett állami támogatásnak és az egyre kedvezőbb törvényi szabályozásnak köszönhetően jut forrás a vizes élőhelyek és a környezet védelmére. A Dunában lerakott ikráknak csak kis részéből lesz kifejlett hal, mert a hajóforgalom és az üledék miatt a fészket belepheti az iszap, a szennyeződésektől megromolhat, és a lerakott ikrákat más halak is elfogyaszthatják. Az ívóhelyet a hím süllő választja, és az ikrák lerakása és kikelése alatt tisztogatással, őrködéssel gondoskodik az ivadékok biztonságáról. A süllő az egyik legnemesebb hazai ragadozó hal, álló- és folyóvizekben gyakran előfordul. A másfél kilósnál nagyobb példányokat “fogasnak” vagy “fogassüllőnek” nevezik. Ívása márciusban kezdődik, 10 fokos vízben. A Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége a vármegye legnagyobb civil közössége, 58 tagegyesület közös szervezete mintegy 20 ezer aktív taggal, közülük 3200 ifjúsági és gyermekhorgásszal. A szövetség rendezvényeket szervez, halgazdálkodási feladatokat lát el, valamint halőri tevékenységet végez a Duna vármegyei szakaszán.

Kapcsolódó tartalom:Duna hal horgász környezetvédelem süllő

Zöldinfó

A magas európai gázárak és az energiaellátás bizonytalansága Magyarországot is sújtja

Magyarországra is vonatkozó megállapításokat tett időközi gazdasági jelentésében az OECD.

Létrehozva:

55 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az energiapiaci feszültségek, a magas európai gázárak és az ezekből fakadó inflációs nyomás tekinthető Magyarország szempontjából a legnagyobb rövid távú kockázatnak az OECD időközi gazdasági jelentése alapján – írja az alternativenergia.hu. A szervezet általában is a költségvetési fegyelem erősítését, a célzott energiatámogatásokat, az energiafüggőség csökkentését és a humán tőkébe való beruházásokat tartja a legfontosabb szakpolitikai feladatnak. A jelentés nem tartalmaz külön országfejezetet Magyarországról, ezért a Magyarország szempontjából releváns megállapítások elsősorban az euróövezetre, Európára, az energiahelyzetre, az inflációra és a szakpolitikai ajánlásokra vonatkozó részekből vezethetők le.

Az OECD szerint Európa különösen kitett a közel-keleti konfliktus nyomán kialakult energiapiaci zavaroknak. Az európai földgázárak jelentősen emelkedtek, miközben az uniós tárolók töltöttsége az év ezen időszakában több mint 15 éve nem látott mélypontra süllyedt. Ez Magyarország számára is fokozott ellátásbiztonsági és inflációs kockázatot jelent. Az euróövezet gazdasági növekedése 2026-ban és 2027-ben egyaránt 1,0 százalék lehet. A magasabb energiaárak és kamatok visszafogják a gazdasági aktivitást, ugyanakkor a védelmi beruházások növekedése és az energiaárak későbbi mérséklődése támogatást nyújthat. Mivel Magyarország gazdasága erősen kapcsolódik az euróövezethez, különösen Németországhoz, ez a mérsékelt növekedési pálya a magyar exportkilátások szempontjából is fontos.

A jelentés kiemeli, hogy az európai gazdaságokat különösen sérthetik a tartós energiapiaci zavarok és az esetleges ellátási hiányok. Az OECD szerint az alacsony európai gázkészletek növelik annak kockázatát, hogy a kontinens nehezebben alkalmazkodik az elhúzódó energiaválsághoz. Az OECD arra figyelmeztet, hogy a magas államadósság, az emelkedő kötvényhozamok és az energiatámogatások költségei egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a költségvetésekre. A kormányoknak javítaniuk kell a kiadások hatékonyságát, erősíteniük kell a bevételi oldalt, és hiteles, többéves konszolidációs stratégiákat kell kialakítaniuk.

Az energiadrágulás ellensúlyozását célzó állami intézkedéseknél az OECD célzott támogatásokat javasol. A támogatásoknak a leginkább rászoruló háztartásokat és a pénzügyileg életképes kis- és középvállalkozásokat kell segíteniük, miközben fenn kell tartaniuk az energiatakarékossági ösztönzőket és egyértelmű kivezetési mechanizmussal kell rendelkezniük. A szervezet sürgeti az energiaforrások diverzifikálását és az energiahatékonyság javítását. Az OECD szerint ezek a lépések növelik a gazdaságok ellenálló képességét a jövőbeli kínálati sokkokkal szemben. Ez különösen releváns Magyarország számára, amely jelentős energiaimportőr.

Tovább olvasom