Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Süllőfészkeket telepített a Dunába a horgászszövetség

Az elmúlt hónapok csapadékhiányos időjárása miatt megfogyatkozott a süllők ívóhelye a Dunában, ezért a folyam Komárom-Esztergom vármegyei, lassú folyású öblözeteibe és mellékágaiba 130 mesterségesen készített süllőfészket helyezett ki a vármegyei horgászegyesületek szövetsége – közölte a szervezet elnöke az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Zoltai Dániel, a Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége (KEMHESZ) elnöke elmondta, a halőri szolgálat munkatársai kerítéshálóból és műfenyő füzérekből készítették el az ikrák lerakását segítő fészkeket. Az így elkészített eszközökkel a korábbi években kedvező tapasztalatokat szereztek. A műfészkeket a dunaalmási öbölben, valamint a neszmélyi és a táti mellékágakban helyezték el, két-két helyszínen. A területet palackbójákkal jelölték meg a horgászoknak, hogy a halak zavartalanul tudjanak ikrát rakni, illetve a növendékeket felnevelni. A fészkeket és az ikrákat nem viszik el a helyszínről, nem avatkoznak bele a természet rendjébe, csak az ívóhelyek számának növelésével segítik a szaporulatot – magyarázta Zoltai Dániel.

A szövetség elnöke kiemelte, legfontosabb célkitűzéseik között szerepel, hogy megőrizzék a vizek élővilágának sokszínűségét, a fajok változatosságát. A horgászat társadalmi elismertségének, valamint a megnövekedett állami támogatásnak és az egyre kedvezőbb törvényi szabályozásnak köszönhetően jut forrás a vizes élőhelyek és a környezet védelmére. A Dunában lerakott ikráknak csak kis részéből lesz kifejlett hal, mert a hajóforgalom és az üledék miatt a fészket belepheti az iszap, a szennyeződésektől megromolhat, és a lerakott ikrákat más halak is elfogyaszthatják. Az ívóhelyet a hím süllő választja, és az ikrák lerakása és kikelése alatt tisztogatással, őrködéssel gondoskodik az ivadékok biztonságáról. A süllő az egyik legnemesebb hazai ragadozó hal, álló- és folyóvizekben gyakran előfordul. A másfél kilósnál nagyobb példányokat “fogasnak” vagy “fogassüllőnek” nevezik. Ívása márciusban kezdődik, 10 fokos vízben. A Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége a vármegye legnagyobb civil közössége, 58 tagegyesület közös szervezete mintegy 20 ezer aktív taggal, közülük 3200 ifjúsági és gyermekhorgásszal. A szövetség rendezvényeket szervez, halgazdálkodási feladatokat lát el, valamint halőri tevékenységet végez a Duna vármegyei szakaszán.

Advertisement

Zöldinfó

Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére

Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.

Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.

Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.

Advertisement

A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák