Zöldinfó
Süllőfészkeket telepített a Dunába a horgászszövetség
Az elmúlt hónapok csapadékhiányos időjárása miatt megfogyatkozott a süllők ívóhelye a Dunában, ezért a folyam Komárom-Esztergom vármegyei, lassú folyású öblözeteibe és mellékágaiba 130 mesterségesen készített süllőfészket helyezett ki a vármegyei horgászegyesületek szövetsége – közölte a szervezet elnöke az MTI-vel.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Zoltai Dániel, a Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége (KEMHESZ) elnöke elmondta, a halőri szolgálat munkatársai kerítéshálóból és műfenyő füzérekből készítették el az ikrák lerakását segítő fészkeket. Az így elkészített eszközökkel a korábbi években kedvező tapasztalatokat szereztek. A műfészkeket a dunaalmási öbölben, valamint a neszmélyi és a táti mellékágakban helyezték el, két-két helyszínen. A területet palackbójákkal jelölték meg a horgászoknak, hogy a halak zavartalanul tudjanak ikrát rakni, illetve a növendékeket felnevelni. A fészkeket és az ikrákat nem viszik el a helyszínről, nem avatkoznak bele a természet rendjébe, csak az ívóhelyek számának növelésével segítik a szaporulatot – magyarázta Zoltai Dániel.
A szövetség elnöke kiemelte, legfontosabb célkitűzéseik között szerepel, hogy megőrizzék a vizek élővilágának sokszínűségét, a fajok változatosságát. A horgászat társadalmi elismertségének, valamint a megnövekedett állami támogatásnak és az egyre kedvezőbb törvényi szabályozásnak köszönhetően jut forrás a vizes élőhelyek és a környezet védelmére. A Dunában lerakott ikráknak csak kis részéből lesz kifejlett hal, mert a hajóforgalom és az üledék miatt a fészket belepheti az iszap, a szennyeződésektől megromolhat, és a lerakott ikrákat más halak is elfogyaszthatják. Az ívóhelyet a hím süllő választja, és az ikrák lerakása és kikelése alatt tisztogatással, őrködéssel gondoskodik az ivadékok biztonságáról. A süllő az egyik legnemesebb hazai ragadozó hal, álló- és folyóvizekben gyakran előfordul. A másfél kilósnál nagyobb példányokat “fogasnak” vagy “fogassüllőnek” nevezik. Ívása márciusban kezdődik, 10 fokos vízben. A Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége a vármegye legnagyobb civil közössége, 58 tagegyesület közös szervezete mintegy 20 ezer aktív taggal, közülük 3200 ifjúsági és gyermekhorgásszal. A szövetség rendezvényeket szervez, halgazdálkodási feladatokat lát el, valamint halőri tevékenységet végez a Duna vármegyei szakaszán.
Zöldinfó
Napelemes energia és intelligens szenzorok a szolnoki zebráknál
Intelligens gyalogosvédelmi rendszereket alakítanak ki.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Intelligens gyalogosvédelmi rendszereket alakítanak ki Szolnokon, a Versenyképes Járások Programban megvalósuló fejlesztés kivitelezése a város két helyszínén már elkezdődött – közölte a város polgármestere a Facebook-oldalán. Györfi Mihály tájékoztatása szerint a több települést is érintő, köz- és közlekedésbiztonság fejlesztését célzó projekt keretében Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 2026-ban több mint 116 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült – írja az alternativenergia.hu. A beruházás során Szolnok hét forgalmas gyalogátkelőhelyén alakítanak ki intelligens gyalogosvédelmi rendszert. A cél, hogy a gyalogosokat az autósok hamarabb és könnyebben észre vegyék, biztonságosabbá váljon a közlekedés – írta.
Az intelligens szenzorokkal felszerelt rendszer érzékeli, amikor gyalogos érkezik az átkelőhelyhez és automatikusan bekapcsolja a járművezetők figyelmét felhívó sárga villogó fényjelzést. Sötétedés után további fénytechnikai megoldások is segíthetik a gyalogosok jobb láthatóságát. A tervezett rendszer a helyszíni adottságoktól függően akár napelemes energiaellátással is működhet. Vezeték nélküli kommunikációra képes, működése távolról is nyomon követhető, emellett alkalmas statisztikai és diagnosztikai információk továbbítására. A tervek szerint a gyalogosbiztonsági rendszerek a két helyszínen, ahol a munkálatok már megkezdődtek, 2026. szeptember 30-án már üzemképes állapotban a lakosság rendelkezésére fognak állni, a másik öt helyszínen pedig legkésőbb 2026. november 30-án – tájékoztatott Györfi Mihály.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÖsszeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaMár most látszik a klímaváltozás hatása a magyar szőlőültetvényeken
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaKilencedik éve gyűjtik a régi mobiltelefonokat a gorillák védelméért
