Zöldinfó

Süllőfészkeket telepített a Dunába a horgászszövetség

Az elmúlt hónapok csapadékhiányos időjárása miatt megfogyatkozott a süllők ívóhelye a Dunában, ezért a folyam Komárom-Esztergom vármegyei, lassú folyású öblözeteibe és mellékágaiba 130 mesterségesen készített süllőfészket helyezett ki a vármegyei horgászegyesületek szövetsége – közölte a szervezet elnöke az MTI-vel.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-03-25

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Zoltai Dániel, a Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége (KEMHESZ) elnöke elmondta, a halőri szolgálat munkatársai kerítéshálóból és műfenyő füzérekből készítették el az ikrák lerakását segítő fészkeket. Az így elkészített eszközökkel a korábbi években kedvező tapasztalatokat szereztek. A műfészkeket a dunaalmási öbölben, valamint a neszmélyi és a táti mellékágakban helyezték el, két-két helyszínen. A területet palackbójákkal jelölték meg a horgászoknak, hogy a halak zavartalanul tudjanak ikrát rakni, illetve a növendékeket felnevelni. A fészkeket és az ikrákat nem viszik el a helyszínről, nem avatkoznak bele a természet rendjébe, csak az ívóhelyek számának növelésével segítik a szaporulatot – magyarázta Zoltai Dániel.

A szövetség elnöke kiemelte, legfontosabb célkitűzéseik között szerepel, hogy megőrizzék a vizek élővilágának sokszínűségét, a fajok változatosságát. A horgászat társadalmi elismertségének, valamint a megnövekedett állami támogatásnak és az egyre kedvezőbb törvényi szabályozásnak köszönhetően jut forrás a vizes élőhelyek és a környezet védelmére. A Dunában lerakott ikráknak csak kis részéből lesz kifejlett hal, mert a hajóforgalom és az üledék miatt a fészket belepheti az iszap, a szennyeződésektől megromolhat, és a lerakott ikrákat más halak is elfogyaszthatják. Az ívóhelyet a hím süllő választja, és az ikrák lerakása és kikelése alatt tisztogatással, őrködéssel gondoskodik az ivadékok biztonságáról. A süllő az egyik legnemesebb hazai ragadozó hal, álló- és folyóvizekben gyakran előfordul. A másfél kilósnál nagyobb példányokat “fogasnak” vagy “fogassüllőnek” nevezik. Ívása márciusban kezdődik, 10 fokos vízben. A Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége a vármegye legnagyobb civil közössége, 58 tagegyesület közös szervezete mintegy 20 ezer aktív taggal, közülük 3200 ifjúsági és gyermekhorgásszal. A szövetség rendezvényeket szervez, halgazdálkodási feladatokat lát el, valamint halőri tevékenységet végez a Duna vármegyei szakaszán.

Kapcsolódó tartalom:Duna hal horgász környezetvédelem süllő

Zöldinfó

Eltűnt környezetvédők, erdők és különleges sorsok elevenednek meg a CineFesten

Hét filmmel várja a látogatókat a 22. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál dokumentumfilmes programja.

Létrehozva:

2 perc telt el a létrehozás óta

2026-08-22

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alkotások többek között betekintést nyújtanak egy operatőr alkotói világába, bemutatják a Vogézek hegylánc erdeit és Dél-Amerikában eltűnt környezetvédők története mellett az OnlyFans tartalomkészítők életét is megismertetik – közölték a szervezők az MTI-vel. Mint írták, a Robert Richardson: Fehér ördög című művészportréjában Jana Hojdová cseh rendező a háromszoros Oscar-díjas Richardson “belső világát” tárja fel filmelemzésekkel tarkított sztárinterjúk közepette – írja az alternativenergia.hu. A film több száz órányi magánvideó feldolgozásának eredménye, a rendező és az operatőr között a koronavírus-járvány okozta bezártság miatt mély barátság is kialakult.

A Hitler fenyegetésére figyelmeztető Európa veszett kutyája című forgatókönyvből – amelyet Herman J. Mankiewicz 1932-ben írt – soha nem készült film. Ennek az el nem készült alkotásnak a felidézésében a BAFTA Breakthrough program résztvevője, Rubika Shah angol rendező megvizsgálja, hogy milyen politikai, erkölcsi és művészi felelősség terheli az alkotókat és a döntéshozókat, ellentmondásos képet festve Hollywoodról, felidézve az Amerikán végig söprő antiszemitizmust – közölték. A sajtóanyag szerint a francia Az erdő zenéje arról mesél, hogyan öröklődik tovább a természet iránti figyelem és szeretet generációról generációra. Vincent Munier természetfotós és filmes édesapjával, valamint fiával járják be a Vogézek erdeit, miközben az eltűnőben lévő siketfajd nyomában járva Norvégiáig mennek.

A spanyol Frank Gutiérrez dokumentumfilmje, A Föld csendje tanúvallomások és archív felvételek segítségével tárja fel egy-egy Hondurasban, Brazíliában és Mexikóban meggyilkolt környezetvédő halálát és azt a rendszerszintű korrupciót, amely védelmet nyújt a felelősöknek. A cseh származású Barbora Chalupová rendezte bolgár-szlovák-cseh koprodukcióban készült Virtuális barátnő című film három valódi tartalomkészítő történetén keresztül tárja fel az OnlyFans platformon folyó online szexmunka minden színfalak mögötti részletét – írták.

A közleményből az is kiderült, hogy a fesztiválra látogatók a dán filmes Karl Friis Forchhammer Christiania című alkotását is megnézhetik. A mű az 1971-ben több száz fiatal által elfoglalt koppenhágai katonai barakkok történetét mutatja be, melyben szó esik az új telepesek idealizmusáról, a konszenzusos demokráciáról, a hippikről, de még egy vallási világvége-szektáról és egy alkoholista medvéről is.

A programban magyar film is szerepel, Dubinyák Réka az Új lépések című alkotását mutatja be a közönségnek. A film egy tudományos kutatás résztvevőinek nyolc hónapját követi, amely azt vizsgálja, hogyan hat a néptánc az időskori szellemi hanyatlásra és a demencia kialakulásának kockázatára – olvasható a közleményben. A 22. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivált 2026. szeptember 4-12. között rendezik meg, a jegyvásárlás augusztus második felében indul.

Tovább olvasom