Zöldinfó
Süllőfészkeket telepített a Dunába a horgászszövetség
Az elmúlt hónapok csapadékhiányos időjárása miatt megfogyatkozott a süllők ívóhelye a Dunában, ezért a folyam Komárom-Esztergom vármegyei, lassú folyású öblözeteibe és mellékágaiba 130 mesterségesen készített süllőfészket helyezett ki a vármegyei horgászegyesületek szövetsége – közölte a szervezet elnöke az MTI-vel.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Zoltai Dániel, a Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége (KEMHESZ) elnöke elmondta, a halőri szolgálat munkatársai kerítéshálóból és műfenyő füzérekből készítették el az ikrák lerakását segítő fészkeket. Az így elkészített eszközökkel a korábbi években kedvező tapasztalatokat szereztek. A műfészkeket a dunaalmási öbölben, valamint a neszmélyi és a táti mellékágakban helyezték el, két-két helyszínen. A területet palackbójákkal jelölték meg a horgászoknak, hogy a halak zavartalanul tudjanak ikrát rakni, illetve a növendékeket felnevelni. A fészkeket és az ikrákat nem viszik el a helyszínről, nem avatkoznak bele a természet rendjébe, csak az ívóhelyek számának növelésével segítik a szaporulatot – magyarázta Zoltai Dániel.
A szövetség elnöke kiemelte, legfontosabb célkitűzéseik között szerepel, hogy megőrizzék a vizek élővilágának sokszínűségét, a fajok változatosságát. A horgászat társadalmi elismertségének, valamint a megnövekedett állami támogatásnak és az egyre kedvezőbb törvényi szabályozásnak köszönhetően jut forrás a vizes élőhelyek és a környezet védelmére. A Dunában lerakott ikráknak csak kis részéből lesz kifejlett hal, mert a hajóforgalom és az üledék miatt a fészket belepheti az iszap, a szennyeződésektől megromolhat, és a lerakott ikrákat más halak is elfogyaszthatják. Az ívóhelyet a hím süllő választja, és az ikrák lerakása és kikelése alatt tisztogatással, őrködéssel gondoskodik az ivadékok biztonságáról. A süllő az egyik legnemesebb hazai ragadozó hal, álló- és folyóvizekben gyakran előfordul. A másfél kilósnál nagyobb példányokat “fogasnak” vagy “fogassüllőnek” nevezik. Ívása márciusban kezdődik, 10 fokos vízben. A Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége a vármegye legnagyobb civil közössége, 58 tagegyesület közös szervezete mintegy 20 ezer aktív taggal, közülük 3200 ifjúsági és gyermekhorgásszal. A szövetség rendezvényeket szervez, halgazdálkodási feladatokat lát el, valamint halőri tevékenységet végez a Duna vármegyei szakaszán.
Zöldinfó
Velence csatornáiban is feltűnnek a delfinek: a felmelegedő tenger lehet az ok
Olaszország partjainál egyre több delfint figyelnek meg.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A tenger felmelegedése okozhatja, hogy Velencétől Szardíniáig egyre több delfin merészkedik az olaszországi partokhoz – nyilatkozott Maddalena Jahoda biológus, a Tethys tengerkutató intézet szakértője a Corriere della Sera napilapnak. A Canal Grande csatornájába augusztus 13-tól visszaköltözött a helyiek által Mimmo névre keresztelt delfin, aki már tavaly nyár óta gyakori látogatója Velence kanálisainak – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Idén nyáron Lampedusa partjainál is több delfint figyeltek meg, amiként Szardínia szigeténél, valamint az Adriai-tengernél is, Rimini magasságában. Közös nevezőnek számít, hogy a magányos vagy csapatban, kölykeikkel érkező delfinek egészen közel merészkednek a partokhoz, beúsznak a kikötőkbe, nem tartanak az emberek jelenlététől. A negyven éve a tengeri környezet fenntartásával foglalkozó Maddalena Jahoda elmondta, hogy a Földközi-tengerben nyolcfajta delfin él, és mindegyiknek megvan a saját területe.
A partokhoz közeledő delfinek a palackorrúak családjába tartoznak, amely alkalmazkodóképességéről ismert. Ez a delfin jól viseli a hőmérséklet és a tengervíz sótartalmának változását – hangoztatta a biológus. Úgy vélte, hogy a tengerek felmelegedése az ott élő fajok mozgásában, területi elosztásában is változást okoz, vagyis átalakítja a táplálkozási lehetőségeket. Maddalena Jahoda hangsúlyozta, hogy a szokások pontos felméréséhez több év megfigyelés szükséges, de “az a benyomásunk, hogy valami változóban van, a tengervíz hőmérsékletének emelkedése befolyásolja a a cetek mozgását”.
A milánói székhelyű Tethys tudományos intézet 1986 óta tanulmányozza a tengeri környezet fenntarthatóságát. Ez az intézet állította össze a Földközi-tenger medencéjében élő cetek és más állatfajok legnagyobb adatbankját, amely az interneten is konzultálható. Santuario Pelagos (Tengerszentély) névvel védett tengeri oázist is működtet kilencvenezer négyzetkilométeres területen a Ligur-tengeren.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚjabb lendületet kaphatnak a magyarországi szélerőmű-fejlesztések
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj klímatörvény készülhet: szigorúbb szabályokat sürgetnek
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMielőbb szabályoznák az elektromos rollerek közlekedését
-
Otthon4 nap telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
