Zöldinfó
Süllőfészkeket telepített a Dunába a horgászszövetség
Az elmúlt hónapok csapadékhiányos időjárása miatt megfogyatkozott a süllők ívóhelye a Dunában, ezért a folyam Komárom-Esztergom vármegyei, lassú folyású öblözeteibe és mellékágaiba 130 mesterségesen készített süllőfészket helyezett ki a vármegyei horgászegyesületek szövetsége – közölte a szervezet elnöke az MTI-vel.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Zoltai Dániel, a Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége (KEMHESZ) elnöke elmondta, a halőri szolgálat munkatársai kerítéshálóból és műfenyő füzérekből készítették el az ikrák lerakását segítő fészkeket. Az így elkészített eszközökkel a korábbi években kedvező tapasztalatokat szereztek. A műfészkeket a dunaalmási öbölben, valamint a neszmélyi és a táti mellékágakban helyezték el, két-két helyszínen. A területet palackbójákkal jelölték meg a horgászoknak, hogy a halak zavartalanul tudjanak ikrát rakni, illetve a növendékeket felnevelni. A fészkeket és az ikrákat nem viszik el a helyszínről, nem avatkoznak bele a természet rendjébe, csak az ívóhelyek számának növelésével segítik a szaporulatot – magyarázta Zoltai Dániel.
A szövetség elnöke kiemelte, legfontosabb célkitűzéseik között szerepel, hogy megőrizzék a vizek élővilágának sokszínűségét, a fajok változatosságát. A horgászat társadalmi elismertségének, valamint a megnövekedett állami támogatásnak és az egyre kedvezőbb törvényi szabályozásnak köszönhetően jut forrás a vizes élőhelyek és a környezet védelmére. A Dunában lerakott ikráknak csak kis részéből lesz kifejlett hal, mert a hajóforgalom és az üledék miatt a fészket belepheti az iszap, a szennyeződésektől megromolhat, és a lerakott ikrákat más halak is elfogyaszthatják. Az ívóhelyet a hím süllő választja, és az ikrák lerakása és kikelése alatt tisztogatással, őrködéssel gondoskodik az ivadékok biztonságáról. A süllő az egyik legnemesebb hazai ragadozó hal, álló- és folyóvizekben gyakran előfordul. A másfél kilósnál nagyobb példányokat “fogasnak” vagy “fogassüllőnek” nevezik. Ívása márciusban kezdődik, 10 fokos vízben. A Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége a vármegye legnagyobb civil közössége, 58 tagegyesület közös szervezete mintegy 20 ezer aktív taggal, közülük 3200 ifjúsági és gyermekhorgásszal. A szövetség rendezvényeket szervez, halgazdálkodási feladatokat lát el, valamint halőri tevékenységet végez a Duna vármegyei szakaszán.
Zöldinfó
Most a szúnyogok zümmögése lehet a jövő kulcsa
Magyar kutatók szúnyoghangok gyűjtéséhez kérik a lakosság segítségét.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói szúnyoghangok gyűjtéséhez kérik a lakosság segítségét a jövő hangalapú fajfelismerő rendszereinek fejlesztéséhez – írja az alternativenergia.hu. A központ kutatói a MosquiTUNE alkalmazással gyűjtik a magyarországi szúnyoghangokat, amelyekkel a MosquiTUNER nemzetközi adatbázist bővítik – áll az intézet közleményében. A kutatók bíztatják a lakosságot, hogy készítsenek felvételeket a MosquiTUNE mobilalkalmazás segítségével, hogy a világszerte gyűjtött adatok mellett minél több magyarországi minta is rendelkezésre álljon a későbbi, hangalapú, mesterséges intelligenciát is használó fajfelismerő rendszerek fejlesztéséhez. Magyarországon jelenleg 53 szúnyogfaj él, 50 őshonos és 3 inváziós faj. Vannak olyan fajok, amelyek nem szívnak vért emberből, más szúnyogfajok ugyanakkor képesek lehetnek embereknek vagy háziállatoknak különböző kórokozókat átadni. Ezért különösen fontos, hogy a kutatók minél pontosabb képet kapjanak arról, mely fajok hol fordulnak elő Magyarországon.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Szúnyogmonitor programja 2019-es indulása óta folyamatosan gyűjti a lakossági észleléseket. Azóta több mint 6800 beküldés érkezett, amelyek segítségével a kutatók felrajzolták és naprakészen követik a három inváziós szúnyogfaj hazai elterjedését. Az önkéntesek beküldhetik észleléseiket a mobilalkalmazáson, de e-mailben vagy a projekt honlapján is. Az egyes szúnyogfajok zümmögése specifikus jellemzőket hordozhat, amelyek alapján a jövőben akár hang alapján is azonosíthatóvá válhatnak a különböző fajok. A hangalapú fajfelismerés azonban csak akkor lehet megbízható, ha az algoritmusok nagy mennyiségű, változatos és ellenőrzött adaton tanulnak. Ezért különösen fontos, hogy a nemzetközi adatbázisban minél több magyarországi felvétel is szerepeljen.
A magyar minták jelentősége abban áll, hogy a fajfelismerő rendszereknek a helyi viszonyok között is jól kell teljesíteniük. A szúnyogok hangját több tényező is befolyásolhatja, köztük a faj, az ivar vagy a testméret, és a környezeti körülmények is. A magyarországi felvételek ezért egyszerre segíthetik a nemzetközi adatbázis bővítését és a hazai monitorozási módszerek fejlesztését.
A programhoz bárki csatlakozhat, nincs szükség előzetes szakmai tudásra vagy különleges felszerelésre. A jelentkezőknek első lépésként egy űrlapot kell kitölteniük, hogy a kutatók postán elküldhessék számukra a szúnyogok elfogására és a hangfelvétel készítésére alkalmas ketrecet. A beküldők visszajelzést is kapnak a kutatóktól, akik meghatározzák, hogy a felvett és lefotózott szúnyog melyik fajba tartozik.
A kutatók ebben a projektben nem célzottan az inváziós fajokat keresik, hanem minden hazai szúnyogfajtól várnak felvételeket. Bármilyen szúnyogról készült hangfelvétel értékes lehet, minél több helyszínről, minél többféle körülmény között és minél több fajtól érkeznek hangminták, annál pontosabb és megbízhatóbb algoritmusok fejleszthetők.
A hangalapú fajfelismerés hosszabb távon nemcsak az ökológiai kutatásokat és a szúnyogfajok monitorozását támogathatja, hanem szükség esetén a járványügyi készültséghez is hozzájárulhat. A programra jelentkezni, vagy arról részletesebben tájékozódni a szunyogmonitor.hu oldalon lehet.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
