Zöldinfó
Süllőfészkeket telepített a Dunába a horgászszövetség
Az elmúlt hónapok csapadékhiányos időjárása miatt megfogyatkozott a süllők ívóhelye a Dunában, ezért a folyam Komárom-Esztergom vármegyei, lassú folyású öblözeteibe és mellékágaiba 130 mesterségesen készített süllőfészket helyezett ki a vármegyei horgászegyesületek szövetsége – közölte a szervezet elnöke az MTI-vel.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Zoltai Dániel, a Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége (KEMHESZ) elnöke elmondta, a halőri szolgálat munkatársai kerítéshálóból és műfenyő füzérekből készítették el az ikrák lerakását segítő fészkeket. Az így elkészített eszközökkel a korábbi években kedvező tapasztalatokat szereztek. A műfészkeket a dunaalmási öbölben, valamint a neszmélyi és a táti mellékágakban helyezték el, két-két helyszínen. A területet palackbójákkal jelölték meg a horgászoknak, hogy a halak zavartalanul tudjanak ikrát rakni, illetve a növendékeket felnevelni. A fészkeket és az ikrákat nem viszik el a helyszínről, nem avatkoznak bele a természet rendjébe, csak az ívóhelyek számának növelésével segítik a szaporulatot – magyarázta Zoltai Dániel.
A szövetség elnöke kiemelte, legfontosabb célkitűzéseik között szerepel, hogy megőrizzék a vizek élővilágának sokszínűségét, a fajok változatosságát. A horgászat társadalmi elismertségének, valamint a megnövekedett állami támogatásnak és az egyre kedvezőbb törvényi szabályozásnak köszönhetően jut forrás a vizes élőhelyek és a környezet védelmére. A Dunában lerakott ikráknak csak kis részéből lesz kifejlett hal, mert a hajóforgalom és az üledék miatt a fészket belepheti az iszap, a szennyeződésektől megromolhat, és a lerakott ikrákat más halak is elfogyaszthatják. Az ívóhelyet a hím süllő választja, és az ikrák lerakása és kikelése alatt tisztogatással, őrködéssel gondoskodik az ivadékok biztonságáról. A süllő az egyik legnemesebb hazai ragadozó hal, álló- és folyóvizekben gyakran előfordul. A másfél kilósnál nagyobb példányokat “fogasnak” vagy “fogassüllőnek” nevezik. Ívása márciusban kezdődik, 10 fokos vízben. A Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége a vármegye legnagyobb civil közössége, 58 tagegyesület közös szervezete mintegy 20 ezer aktív taggal, közülük 3200 ifjúsági és gyermekhorgásszal. A szövetség rendezvényeket szervez, halgazdálkodási feladatokat lát el, valamint halőri tevékenységet végez a Duna vármegyei szakaszán.
Zöldinfó
Nem veszélyes az emberre, de károsította az élővilágot a Szinva szennyeződése
Vas-oxid színezhette narancssárgára a Szinva patakot Miskolcon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Miskolci Hőszolgáltató Kft. (MIHŐ) karbantartási munkálatainál történt műszaki hiba vagy mulasztás miatt vas-oxidos víz jutott a Szinvába, ez okozhatta a narancssárga színt – írja az alternativenergia.hu. Tóth-Szántai József (Pont Mi Egyesület – Fidesz-KDNP) polgármester keddi Facebook-bejegyzésében az olvasható, hogy helyszíni vizsgálatok és az első információk alapján valószínűsíthető, hogy a Szinva elszíneződésének oka a Tatár utcai Fűtőmű területén keresendő. Mint írta, a MIHŐ egyik gőzfejlesztő kazánjánál karbantartási munkálatok zajlottak és a kazánból leengedett, vas-oxidot tartalmazó vizet eredetileg a szennyvízelvezető rendszerbe engedték, azonban műszaki hiba vagy mulasztás miatt a víz egy része a Szinvába jutott.
A helyszínen a tűzoltóság, a rendőrség, a városgazda és az illetékes szakemberek is vizsgálatot folytattak, a jelenlegi információk szerint az elszíneződést okozó anyag emberre nem jelent veszélyt. Ugyanakkor a szennyeződés az élővilágban károkat okozott, ezt a polgármester elfogadhatatlannak nevezte és elrendelte az eset minden körülményének kivizsgálását – olvasható a bejegyzésben. Tóth-Szántai József azonnali hatállyal arra kérte a MIHŐ ügyvezetőjét, hogy adjon részletes tájékoztatást a történtekről, a felelősség kérdéséről, valamint azokról az intézkedésekről, amelyekkel megelőzhető, hogy hasonló eset a jövőben előforduljon. Hozzátette: a miskolciak joggal várják el, hogy a város természeti értékeit megóvják, ebben pedig “nem lehet kompromisszum”.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaSzakértő: a Velencei-tó válsága túlmutat a vízhiányon
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaOlcsóbb lenne villanyautóval járni, mégis a hibrideket választják a magyarok
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMiközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Tisza-tó újra fellélegezhet: rekordot hozott az idei PET Kupa
