Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Süllőfészkeket telepített a Dunába a horgászszövetség

Az elmúlt hónapok csapadékhiányos időjárása miatt megfogyatkozott a süllők ívóhelye a Dunában, ezért a folyam Komárom-Esztergom vármegyei, lassú folyású öblözeteibe és mellékágaiba 130 mesterségesen készített süllőfészket helyezett ki a vármegyei horgászegyesületek szövetsége – közölte a szervezet elnöke az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Zoltai Dániel, a Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége (KEMHESZ) elnöke elmondta, a halőri szolgálat munkatársai kerítéshálóból és műfenyő füzérekből készítették el az ikrák lerakását segítő fészkeket. Az így elkészített eszközökkel a korábbi években kedvező tapasztalatokat szereztek. A műfészkeket a dunaalmási öbölben, valamint a neszmélyi és a táti mellékágakban helyezték el, két-két helyszínen. A területet palackbójákkal jelölték meg a horgászoknak, hogy a halak zavartalanul tudjanak ikrát rakni, illetve a növendékeket felnevelni. A fészkeket és az ikrákat nem viszik el a helyszínről, nem avatkoznak bele a természet rendjébe, csak az ívóhelyek számának növelésével segítik a szaporulatot – magyarázta Zoltai Dániel.

A szövetség elnöke kiemelte, legfontosabb célkitűzéseik között szerepel, hogy megőrizzék a vizek élővilágának sokszínűségét, a fajok változatosságát. A horgászat társadalmi elismertségének, valamint a megnövekedett állami támogatásnak és az egyre kedvezőbb törvényi szabályozásnak köszönhetően jut forrás a vizes élőhelyek és a környezet védelmére. A Dunában lerakott ikráknak csak kis részéből lesz kifejlett hal, mert a hajóforgalom és az üledék miatt a fészket belepheti az iszap, a szennyeződésektől megromolhat, és a lerakott ikrákat más halak is elfogyaszthatják. Az ívóhelyet a hím süllő választja, és az ikrák lerakása és kikelése alatt tisztogatással, őrködéssel gondoskodik az ivadékok biztonságáról. A süllő az egyik legnemesebb hazai ragadozó hal, álló- és folyóvizekben gyakran előfordul. A másfél kilósnál nagyobb példányokat “fogasnak” vagy “fogassüllőnek” nevezik. Ívása márciusban kezdődik, 10 fokos vízben. A Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége a vármegye legnagyobb civil közössége, 58 tagegyesület közös szervezete mintegy 20 ezer aktív taggal, közülük 3200 ifjúsági és gyermekhorgásszal. A szövetség rendezvényeket szervez, halgazdálkodási feladatokat lát el, valamint halőri tevékenységet végez a Duna vármegyei szakaszán.

Advertisement

Zöldinfó

Természetvédők kérik a fakitermelési moratórium fenntartását

Természetvédők: ne védett erdőkből termeljenek ki szociális tűzifát!

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A legértékesebb védett állami erdőkre és a Natura 2000-es területekre vonatkozó, szeptember végén lejáró fakitermelési moratórium meghosszabbítását kérik a miniszterelnöktől nyílt levélben természetvédő szervezetek, álláspontjuk szerint a moratórium fenntartása nem veszélyezteti a szociálistűzifa-termelés céljait – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az Erdőszeretet Szövetség, a Greenpeace Magyarország Egyesület, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége és a WWF Magyarország Alapítvány által írt nyílt levél emlékeztet arra, hogy az újonnan létrehozott Élő Környezetért Felelős Minisztérium egyik első bejelentése volt májusban, hogy az erdők kezelését új alapokra helyezi.

Az átállás szimbolikus eszközeként szeptember végi lejárattal három hónapos fakitermelési moratóriumot hirdetett a tárca, amelynek idejére tervezte, hogy előkészíti a védett és Natura 2000 területeken található állami erdők kezelését új alapokra helyező intézményi átalakulásokat, elkezdi kidolgozni a kezelési célrendszereket, felülvizsgálni a szabályozási környezetet – idézik fel a közleményben. A zöld szervezetek szerint nem készült tiszta, transzparens ütemterv sem a védett és Natura 2000 területeken kitermelt fatömeg érdemi csökkentésére, sem a legértékesebb erdőfoltok lehatárolására, nincs továbbá biztosíték arra, hogy ott a legszükségesebb természetvédelmi célú beavatkozásokat leszámítva ne történjen semmiféle fahasználat.

A közleményben a szervezetek hangsúlyozzák: a szociális tűzifa iránti igény a becsült mennyiségek alapján teljes egészében kielégíthető a nem védett területek alacsony természetességű erdeiből. Különösen megkönnyítené az igények biztosítását, ha a kormány módot találna arra, hogy hatékonyan segítse az ország erdeinek csaknem felét kezelő magán-erdőtulajdonosok piaci szerepvállalását, valamint visszafogná az erdőkből származó faanyag erőművi égetését.

Advertisement

A szervezetek álláspontja szerint a védett és Natura 2000 állami erdőterületeken kulcsfontosságú a moratórium határozatlan idejű fenntartása, mert az új minisztérium felállítása még zajlik, a moratórium idejére tervezett, rendszerszintű intézményi átalakítások eddig nem történtek meg. A közlemény rámutat arra is, hogy a magas természetességű, védett erdőkben tervezett faanyagtermelés legtöbb formája rövid, közép- és hosszú távon is károsítja az erdei ökoszisztémák működését. Az idei nyáron tapasztalt, történelmi aszály ráadásul olyan kritikus, vízhiányos állapotba hozta a magyarországi erdőket, hogy a hagyományos erdészeti beavatkozások okozta többletstressz hatása beláthatatlan következményekkel járhat – figyelmeztetnek a természetvédők, akik további szervezetek csatlakozását is várják a nyílt levélhez.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák