Zöldinfó
Süllőfészkeket telepített a Dunába a horgászszövetség
Az elmúlt hónapok csapadékhiányos időjárása miatt megfogyatkozott a süllők ívóhelye a Dunában, ezért a folyam Komárom-Esztergom vármegyei, lassú folyású öblözeteibe és mellékágaiba 130 mesterségesen készített süllőfészket helyezett ki a vármegyei horgászegyesületek szövetsége – közölte a szervezet elnöke az MTI-vel.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Zoltai Dániel, a Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége (KEMHESZ) elnöke elmondta, a halőri szolgálat munkatársai kerítéshálóból és műfenyő füzérekből készítették el az ikrák lerakását segítő fészkeket. Az így elkészített eszközökkel a korábbi években kedvező tapasztalatokat szereztek. A műfészkeket a dunaalmási öbölben, valamint a neszmélyi és a táti mellékágakban helyezték el, két-két helyszínen. A területet palackbójákkal jelölték meg a horgászoknak, hogy a halak zavartalanul tudjanak ikrát rakni, illetve a növendékeket felnevelni. A fészkeket és az ikrákat nem viszik el a helyszínről, nem avatkoznak bele a természet rendjébe, csak az ívóhelyek számának növelésével segítik a szaporulatot – magyarázta Zoltai Dániel.
A szövetség elnöke kiemelte, legfontosabb célkitűzéseik között szerepel, hogy megőrizzék a vizek élővilágának sokszínűségét, a fajok változatosságát. A horgászat társadalmi elismertségének, valamint a megnövekedett állami támogatásnak és az egyre kedvezőbb törvényi szabályozásnak köszönhetően jut forrás a vizes élőhelyek és a környezet védelmére. A Dunában lerakott ikráknak csak kis részéből lesz kifejlett hal, mert a hajóforgalom és az üledék miatt a fészket belepheti az iszap, a szennyeződésektől megromolhat, és a lerakott ikrákat más halak is elfogyaszthatják. Az ívóhelyet a hím süllő választja, és az ikrák lerakása és kikelése alatt tisztogatással, őrködéssel gondoskodik az ivadékok biztonságáról. A süllő az egyik legnemesebb hazai ragadozó hal, álló- és folyóvizekben gyakran előfordul. A másfél kilósnál nagyobb példányokat “fogasnak” vagy “fogassüllőnek” nevezik. Ívása márciusban kezdődik, 10 fokos vízben. A Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége a vármegye legnagyobb civil közössége, 58 tagegyesület közös szervezete mintegy 20 ezer aktív taggal, közülük 3200 ifjúsági és gyermekhorgásszal. A szövetség rendezvényeket szervez, halgazdálkodási feladatokat lát el, valamint halőri tevékenységet végez a Duna vármegyei szakaszán.
Zöld Energia
Napelemes rendszert tervez? Erre a támogatásra érdemes lehet várni
Több mint 600 milliárd forintos keretből támogatnák 2027-től a lakások korszerűsítését és a napelemes fejlesztéseket.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A tervek szerint 2027-ben indulhat el a Wekerle Plusz Energetikai Felújítási Támogatás és Hitelprogram, amely több mint 600 milliárd forintos keretösszeggel segítené a magyarországi lakóingatlanok energetikai korszerűsítését. A program célja, hogy 2030-ig mintegy 120 ezer otthon felújításához járuljon hozzá vissza nem térítendő támogatással és kedvezményes hitellel. A konstrukcióban a családi házak mellett társasházak és panellakások korszerűsítésére is lehetőség nyílhat. A jelenlegi tervek szerint a családi házak tulajdonosai 2027 februárjától, a társasházak és lakásszövetkezetek pedig márciustól pályázhatnának. A program a tervek alapján 2030-ig működne.
Kik igényelhetik a támogatást?
A családi házak esetében magánszemélyek jelentkezhetnének, amennyiben önálló családi házzal, ikerházzal vagy sorházi ingatlannal rendelkeznek. A kisebb, egyedi fűtésű társasházak szintén bekerülhetnek ebbe a körbe. A nagyobb, többlakásos téglaépületek, a panelházak és a lakásszövetkezetek azonban várhatóan csak közös pályázat keretében vehetnének részt a programban. A jelenlegi elképzelések szerint az igénylésnek nem lenne feltétele a házasság, a gyermekvállalás vagy meghatározott életkor, és a lakóhelyre vonatkozó korlátozás sem szerepel a tervekben.
Mekkora támogatásra és hitelre lehet számítani?
A családi házak tulajdonosai legfeljebb 15 millió forintos, fix 3 százalékos kamatozású, 15 éves futamidejű hitelt vehetnének fel. Ennek egy része az ingatlan energetikai állapotától függően vissza nem térítendő támogatássá alakulhatna. A legkedvezőbb esetben a felvett összeg 50 százalékát, legfeljebb 7,5 millió forintot engedhetnének el.
A támogatás mértékét az ingatlan kiinduló energetikai besorolása határozná meg. A H-I kategóriájú, vagyis energetikai szempontból kedvezőtlenebb állapotú épületeknél akár 50 százalékos tartozáselengedés is elérhető lehetne. A D-G besorolású ingatlanok esetében 30 százalékos támogatással számolhatnának, míg az A-C kategóriájú házak tulajdonosai a jelenlegi tervek szerint hitelt igényelhetnének, de tartozáselengedést nem kapnának. A társasházak és panellakások külön konstrukcióban vehetnének részt. A téglaépítésű társasházaknál lakásonként legfeljebb 5 millió, a panellakásoknál pedig 4 millió forintos finanszírozás jöhetne szóba. A hitel ezekben az esetekben kamatmentes lenne. A vissza nem térítendő rész a téglalakásoknál legfeljebb 2,5 millió, a panellakásoknál pedig 2 millió forintot érhetne el.
Mennyi önerőre lenne szükség?
A családi házak tulajdonosainak a beruházás költségének 5 százalékát kellene saját forrásból biztosítaniuk, legfeljebb 500 ezer forintig. A társasházi és paneles konstrukcióban lakásonként 200 ezer forintos önerővel számolnának. A támogatás egyik legfontosabb feltétele az energetikai hatékonyság javítása lenne: a felújításnak legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítást kellene eredményeznie. Ezt a beruházás előtt és után elkészített energetikai tanúsítványokkal kellene igazolni.
Napelem telepítésére is felhasználható lehet a támogatás
A tervezett program többféle energetikai korszerűsítést támogatna. A lehetséges munkálatok között szerepel a homlokzati és födémszigetelés, a nyílászárók cseréje, a fűtési és használati melegvíz-rendszerek korszerűsítése, a hőszivattyúk telepítése, a hatékony klímaberendezések és a világítás fejlesztése.
A napelemes rendszerek telepítése szintén bekerülhet az elszámolható beruházások közé. A családi házaknál azonban a napelemes kiadásokra külön korlát vonatkozna: ezek legfeljebb a vissza nem térítendő támogatás 20 százalékát tehetnék ki. A társasházi konstrukcióban ugyancsak szerepel a napelemes fejlesztés lehetősége, de a családi házakra vonatkozó korlátozás nem feltétlenül érvényesülne automatikusan ebben a pályázati formában.
A program lebonyolításában az MFB és a partnerbankok vehetnének részt, a kivitelezés pedig előminősített vállalkozások bevonásával történhetne. Az igényléshez várhatóan számlákra, energetikai dokumentációra és a beruházás megvalósulását igazoló iratokra is szükség lesz. Fontos, hogy a Wekerle Plusz jelenleg ismertetett feltételei még a program előzetes terveit tükrözik. A pontos jogosultsági szabályokat, a támogatási összegeket és az elszámolható munkálatok körét a 2027-ben megjelenő végleges pályázati felhívások határozhatják meg.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaNem támadhatja meg Lengyelország az uniós klímacsomagot
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaSzokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaNem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
