Zöldinfó

Süllőfészkeket telepített a Dunába a horgászszövetség

Az elmúlt hónapok csapadékhiányos időjárása miatt megfogyatkozott a süllők ívóhelye a Dunában, ezért a folyam Komárom-Esztergom vármegyei, lassú folyású öblözeteibe és mellékágaiba 130 mesterségesen készített süllőfészket helyezett ki a vármegyei horgászegyesületek szövetsége – közölte a szervezet elnöke az MTI-vel.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-03-25

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Zoltai Dániel, a Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége (KEMHESZ) elnöke elmondta, a halőri szolgálat munkatársai kerítéshálóból és műfenyő füzérekből készítették el az ikrák lerakását segítő fészkeket. Az így elkészített eszközökkel a korábbi években kedvező tapasztalatokat szereztek. A műfészkeket a dunaalmási öbölben, valamint a neszmélyi és a táti mellékágakban helyezték el, két-két helyszínen. A területet palackbójákkal jelölték meg a horgászoknak, hogy a halak zavartalanul tudjanak ikrát rakni, illetve a növendékeket felnevelni. A fészkeket és az ikrákat nem viszik el a helyszínről, nem avatkoznak bele a természet rendjébe, csak az ívóhelyek számának növelésével segítik a szaporulatot – magyarázta Zoltai Dániel.

A szövetség elnöke kiemelte, legfontosabb célkitűzéseik között szerepel, hogy megőrizzék a vizek élővilágának sokszínűségét, a fajok változatosságát. A horgászat társadalmi elismertségének, valamint a megnövekedett állami támogatásnak és az egyre kedvezőbb törvényi szabályozásnak köszönhetően jut forrás a vizes élőhelyek és a környezet védelmére. A Dunában lerakott ikráknak csak kis részéből lesz kifejlett hal, mert a hajóforgalom és az üledék miatt a fészket belepheti az iszap, a szennyeződésektől megromolhat, és a lerakott ikrákat más halak is elfogyaszthatják. Az ívóhelyet a hím süllő választja, és az ikrák lerakása és kikelése alatt tisztogatással, őrködéssel gondoskodik az ivadékok biztonságáról. A süllő az egyik legnemesebb hazai ragadozó hal, álló- és folyóvizekben gyakran előfordul. A másfél kilósnál nagyobb példányokat “fogasnak” vagy “fogassüllőnek” nevezik. Ívása márciusban kezdődik, 10 fokos vízben. A Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége a vármegye legnagyobb civil közössége, 58 tagegyesület közös szervezete mintegy 20 ezer aktív taggal, közülük 3200 ifjúsági és gyermekhorgásszal. A szövetség rendezvényeket szervez, halgazdálkodási feladatokat lát el, valamint halőri tevékenységet végez a Duna vármegyei szakaszán.

Kapcsolódó tartalom:Duna hal horgász környezetvédelem süllő

Zöldinfó

Természetvédelem és turizmus kéz a kézben: új beruházások az Őrségi Nemzeti Parkban

Új interaktív fogadóépület létesül az Őrségben.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-04-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Több mint 2,6 milliárd forintos uniós forrásból két kiemelt fejlesztés indul az Őrségi Nemzeti Parkban – írja az alternativenergia.hu. Szalafő-Pityerszeren egy új, interaktív fogadóépület segíti majd az Őrség páratlan élővilágának bemutatását, miközben a László-major és környezetének fejlesztésével a természetvédelmi gyepkezelés is tovább erősödik – jelentette be Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a projektnyitó eseményen, Őriszentpéteren az agrártárca közleménye szerint. Az államtitkár hangsúlyozta, az Őrség kiemelt jelentőségű természetvédelmi Natura 2000 területe magyarországi viszonylatban különleges természeti adottságokkal rendelkezik. Ezért kezdődik el “Az Őrségi Nemzeti Park szeres településszerkezetéhez kapcsolódó természeti értékek bemutatása” című projekt is, 1,83 milliárd forint értékben. A modernizálás az Őrség leglátogatottabb bemutató helyszínén válik valóra, ahová évente 30-40 ezren látogatnak el – írták. A fejlesztés Szalafő településen, az Őrségi Nemzeti Park védett belterületén valósul meg. A beruházás helyszíne a Pityerszeren található egykori kavicsbánya területe, ahol egy kétszintes fogadóépület épül fel.

Az új létesítmény a jellegzetes szeres településszerkezethez kapcsolódó természeti értékeket mutatja be. A szemléletformálás jegyében egy mintegy 400 négyzetméteres, modern, interaktív kiállítótér kap helyet, amely élményszerű módon ismerteti meg a látogatókat a Natura 2000 területekhez kapcsolódó tudásanyaggal. A fogadóépülethez kapcsolódva parkolókat és elektromos töltőpontokat alakítanak ki – ismertette az államtitkár. A másik korszerűsítés “A természetvédelmi célú gyepkezelés infrastrukturális feltételeinek javítása az Őrségi Nemzeti Parkban” címmel, 790 millió forint értékben valósul meg. Megújul az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévő területek természetvédelmi céllal történő kezeléséhez szükséges eszközök és gépek tárolására szolgáló gépszín a László-majorban.

A fejlesztés során lebontanak egy elavult géptárolót, amely helyén egy új természetgazdálkodási gépüzem épül, szociális helyiségekkel, gépszerelő műhellyel, mosóval és raktárakkal. A projekt közvetett eredményeként 1241 hektár gyep és 1032 hektár szántó területen természetvédelmi célú kezelés fog megvalósulni az új gépüzemben tárolt és karbantartott, hosszabb élettartamú gépekkel. Rácz András megjegyezte, hogy a magas természeti értékű gyepek kiterjedése visszaszorulóban van, amely hátterében a legeltetéses állattartás visszaesése és az erdőterületek természetes terjedése áll. Az igazgatóság ezért a vagyonkezelésében lévő gyepterületeket saját állatállománnyal kezeli. Éppen ezért különösen fontos és előremutató a most megvalósuló beruházás – tette hozzá az AM közleménye szerint.

Tovább olvasom