Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Süllőfészkeket telepített a Dunába a horgászszövetség

Az elmúlt hónapok csapadékhiányos időjárása miatt megfogyatkozott a süllők ívóhelye a Dunában, ezért a folyam Komárom-Esztergom vármegyei, lassú folyású öblözeteibe és mellékágaiba 130 mesterségesen készített süllőfészket helyezett ki a vármegyei horgászegyesületek szövetsége – közölte a szervezet elnöke az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Zoltai Dániel, a Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége (KEMHESZ) elnöke elmondta, a halőri szolgálat munkatársai kerítéshálóból és műfenyő füzérekből készítették el az ikrák lerakását segítő fészkeket. Az így elkészített eszközökkel a korábbi években kedvező tapasztalatokat szereztek. A műfészkeket a dunaalmási öbölben, valamint a neszmélyi és a táti mellékágakban helyezték el, két-két helyszínen. A területet palackbójákkal jelölték meg a horgászoknak, hogy a halak zavartalanul tudjanak ikrát rakni, illetve a növendékeket felnevelni. A fészkeket és az ikrákat nem viszik el a helyszínről, nem avatkoznak bele a természet rendjébe, csak az ívóhelyek számának növelésével segítik a szaporulatot – magyarázta Zoltai Dániel.

A szövetség elnöke kiemelte, legfontosabb célkitűzéseik között szerepel, hogy megőrizzék a vizek élővilágának sokszínűségét, a fajok változatosságát. A horgászat társadalmi elismertségének, valamint a megnövekedett állami támogatásnak és az egyre kedvezőbb törvényi szabályozásnak köszönhetően jut forrás a vizes élőhelyek és a környezet védelmére. A Dunában lerakott ikráknak csak kis részéből lesz kifejlett hal, mert a hajóforgalom és az üledék miatt a fészket belepheti az iszap, a szennyeződésektől megromolhat, és a lerakott ikrákat más halak is elfogyaszthatják. Az ívóhelyet a hím süllő választja, és az ikrák lerakása és kikelése alatt tisztogatással, őrködéssel gondoskodik az ivadékok biztonságáról. A süllő az egyik legnemesebb hazai ragadozó hal, álló- és folyóvizekben gyakran előfordul. A másfél kilósnál nagyobb példányokat “fogasnak” vagy “fogassüllőnek” nevezik. Ívása márciusban kezdődik, 10 fokos vízben. A Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége a vármegye legnagyobb civil közössége, 58 tagegyesület közös szervezete mintegy 20 ezer aktív taggal, közülük 3200 ifjúsági és gyermekhorgásszal. A szövetség rendezvényeket szervez, halgazdálkodási feladatokat lát el, valamint halőri tevékenységet végez a Duna vármegyei szakaszán.

Advertisement

Zöld Energia

Akár 1,6 millió forint támogatás jár az otthoni akkumulátorokra Lengyelországban

Lengyelország a Modernizációs Alapból finanszírozott, egymilliárd zlotys programmal segíti a napelemes háztartásokat legalább 10 kWh-s energiatárolók beszerzésében, a helyi függetlenség és a zöldátállás erősítésére.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Körülbelül 83,6 milliárd forintnak megfelelő, egymilliárd zlotys keretösszegű programot indít Lengyelország az otthoni energiatárolók lakossági telepítésének támogatására – jelentette be a lengyel klímaügyi minisztérium. A kezdeményezés célja a megújuló energiaforrások hatékonyabb kihasználása és az országszerte növekvő energiabiztonság megteremtése. A Ceenergynews beszámolója szerint a program részleteit Paulina Hennig-Kloska klímaügyi miniszter ismertette. A politikus kiemelte, hogy a finanszírozási háttér a Modernizációs Alapból származik, a forrásokat pedig a lengyel környezetvédelmi és vízgazdálkodási alap közvetíti a lakosság felé. A pályázat keretében a napelemmel rendelkező háztartások legfeljebb 19 ezer zloty, azaz megközelítőleg 1,6 millió forint támogatáshoz juthatnak, írja az alternativenergia.hu. A támogatási összeget az alábbi struktúra szerint bonthatják meg az igénylők:
  • Legfeljebb 16 ezer zloty (kb. 1,3 millió forint) jár magára az akkumulátoros energiatárolóra;
  • 1000 zloty (kb. 84 ezer forint) igényelhető hőtárolós rendszerek kiegészítésére;
  • 2000 zloty (kb. 167 ezer forint) extra bónuszt kapnak azok a háztartások, amelyek Európai Unióban gyártott berendezést választanak.
A hazai Otthoni Energiatároló Programhoz hasonlóan Lengyelországban is csak a hálózatra kötött háztartási méretű kiserőművekkel – például meglévő napelemes rendszerrel – rendelkező ingatlanok tulajdonosai pályázhatnak. A műszaki feltételek értelmében a telepítendő akkumulátornak legalább 10 kilowattórás kapacitással és integrált energiamenedzsment-vezérléssel (EMS) kell rendelkeznie. Lengyelország határozott célt tűzött ki: 2027 végére szeretnék elérni a több mint 200 ezer működő otthoni tárolót. Mivel 2026 közepén már mintegy 150 ezer ilyen berendezés üzemelt az országban, a hiányzó 50 ezer egység telepítését pontosan lefedheti a most bejelentett egymilliárd zlotys keret, amely a maximális támogatási összeggel számolva nagyjából 52-53 ezer háztartás számára elegendő.
„A háztartási napelemes rendszerek energiatárolóval való felszerelése az egyik fő prioritásunk” – hangsúlyozta Hennig-Kloska miniszter. Hozzátette: az energiatárolók elterjedése nemcsak a zöldenergia hatékonyabb helyi felhasználását segíti, hanem áramkimaradások esetén az érintett otthonok hálózattól független működését is garantálja. A pályázatok benyújtásának végső határideje 2027. október elseje.
Kép: Fox ESS
Tovább olvasom

Ezeket olvassák