Zöldinfó

Süllőfészkeket telepített a Dunába a horgászszövetség

Az elmúlt hónapok csapadékhiányos időjárása miatt megfogyatkozott a süllők ívóhelye a Dunában, ezért a folyam Komárom-Esztergom vármegyei, lassú folyású öblözeteibe és mellékágaiba 130 mesterségesen készített süllőfészket helyezett ki a vármegyei horgászegyesületek szövetsége – közölte a szervezet elnöke az MTI-vel.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2025-03-25

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Zoltai Dániel, a Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége (KEMHESZ) elnöke elmondta, a halőri szolgálat munkatársai kerítéshálóból és műfenyő füzérekből készítették el az ikrák lerakását segítő fészkeket. Az így elkészített eszközökkel a korábbi években kedvező tapasztalatokat szereztek. A műfészkeket a dunaalmási öbölben, valamint a neszmélyi és a táti mellékágakban helyezték el, két-két helyszínen. A területet palackbójákkal jelölték meg a horgászoknak, hogy a halak zavartalanul tudjanak ikrát rakni, illetve a növendékeket felnevelni. A fészkeket és az ikrákat nem viszik el a helyszínről, nem avatkoznak bele a természet rendjébe, csak az ívóhelyek számának növelésével segítik a szaporulatot – magyarázta Zoltai Dániel.

A szövetség elnöke kiemelte, legfontosabb célkitűzéseik között szerepel, hogy megőrizzék a vizek élővilágának sokszínűségét, a fajok változatosságát. A horgászat társadalmi elismertségének, valamint a megnövekedett állami támogatásnak és az egyre kedvezőbb törvényi szabályozásnak köszönhetően jut forrás a vizes élőhelyek és a környezet védelmére. A Dunában lerakott ikráknak csak kis részéből lesz kifejlett hal, mert a hajóforgalom és az üledék miatt a fészket belepheti az iszap, a szennyeződésektől megromolhat, és a lerakott ikrákat más halak is elfogyaszthatják. Az ívóhelyet a hím süllő választja, és az ikrák lerakása és kikelése alatt tisztogatással, őrködéssel gondoskodik az ivadékok biztonságáról. A süllő az egyik legnemesebb hazai ragadozó hal, álló- és folyóvizekben gyakran előfordul. A másfél kilósnál nagyobb példányokat “fogasnak” vagy “fogassüllőnek” nevezik. Ívása márciusban kezdődik, 10 fokos vízben. A Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége a vármegye legnagyobb civil közössége, 58 tagegyesület közös szervezete mintegy 20 ezer aktív taggal, közülük 3200 ifjúsági és gyermekhorgásszal. A szövetség rendezvényeket szervez, halgazdálkodási feladatokat lát el, valamint halőri tevékenységet végez a Duna vármegyei szakaszán.

Kapcsolódó tartalom:Duna hal horgász környezetvédelem süllő

Zöldinfó

Kilencedik éve gyűjtik a régi mobiltelefonokat a gorillák védelméért

Indul a 2026-os Passzold vissza, Tesó! őszi kampány.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-28

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Kilencedik éve fut a Passzold vissza, Tesó! használt mobiltelefon visszagyűjtő kampány – írja az alternativenergia.hu. A szervezők várják mindenki jelentkezését, akinek van otthon a fiókjában néhány már nem használt, elavult mobiltelefon, GPS navigátor vagy tablet. Továbbá várják azon cégek jelentkezését is, akik a lecserélt céges flotta-telefonjaikat ajánlják fel. Hagyományosan a gorillák világnapján minden év szeptember 24-én kezdődik a kampány, és az európai hulladékcsökkentési hét utolsó napjáig idén, november 29.-ig tart. A Jane Goodall Intézet még 2018-ban indított közös kampányt a KÖVET Egyesülettel, az Afrikáért Alapítvány, az EMLA és a Védegylet Egyesület segítségével, ami a magyar háztartásokban használt, de használaton kívülre került mobil eszközöket célozza meg.

A mobiltelefonok előállításához szükséges kimerülő készletű koltán nevű ércet Afrikában veszélyeztetett fajok, pl. gorillák és csimpánzok élőhelyén bányásszák, felemésztve ezzel élőhelyüket. A bányászat nem ritkán gyermek- illetve rabszolgamunkával zajlik. Az életciklusuk végén a mobiltelefonok sok esetben hulladékként a környezetet szennyezik tovább. Ezt a folyamatot szeretné megállítani a kezdeményezés, így az együttműködésben résztvevők elhatározták, hogy ezeket a mobilokat újrahasznosítás céljából összegyűjtik. 2018 óta arra kérnek mindenkit, hogy nézzen körül otthon, vegye elő a régi mobiltelefonjait, keressen egy általuk létesített gyűjtőpontot, és dobja be a kihelyezett dobozukba. Ha szeretne valaki gyűjtőpontot a munkahelyén, az irodaházban, ahol dolgozik, az iskolában, ahol tanul, vagy akárcsak egy rendezvényen tudja biztosítani számukra a megjelenést, és meg is hirdeti a leadás lehetőségét, akkor az alábbi elérhetőségeken
jelentkezhet.

Jelenleg hozzávetőlegesen 200 gyűjtőpontjuk van az országban, és 10. 000 db telefont szeretnének idén visszagyűjteni. A kezdeményezés óta mára összesen körülbelül 9 tonnánál tart a gyűjtés. Oktatási segédanyagaik, kiállításuk, videóik teljesen ingyenesen állnak a gyűjtőpontok rendelkezésére, melyekből a saját kampányukat tervezhetik meg. A zárt dobozokban összegyűlt használt telefonokat partnerük a Gorillapont.hu, végső soron a Goldwater Recycling Kft. és az Inter-Metal Recycling Kft. veszi át újrahasznosításra, feldolgozásra. Az akciót a Magyar Telekom Nyrt. támogatja, de a gyűjtés folyamatos fenntartásához továbbra is várjuk a támogatók segítségét. A gyűjtőpontokat a Jane Goodall Intézet saját honlapjára feltöltött térképen, a MOHU honlapján működő keresőben, és a Beeco applikációban találhatják meg.

Tovább olvasom