Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Süllőfészkeket telepített a Dunába a horgászszövetség

Az elmúlt hónapok csapadékhiányos időjárása miatt megfogyatkozott a süllők ívóhelye a Dunában, ezért a folyam Komárom-Esztergom vármegyei, lassú folyású öblözeteibe és mellékágaiba 130 mesterségesen készített süllőfészket helyezett ki a vármegyei horgászegyesületek szövetsége – közölte a szervezet elnöke az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Zoltai Dániel, a Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége (KEMHESZ) elnöke elmondta, a halőri szolgálat munkatársai kerítéshálóból és műfenyő füzérekből készítették el az ikrák lerakását segítő fészkeket. Az így elkészített eszközökkel a korábbi években kedvező tapasztalatokat szereztek. A műfészkeket a dunaalmási öbölben, valamint a neszmélyi és a táti mellékágakban helyezték el, két-két helyszínen. A területet palackbójákkal jelölték meg a horgászoknak, hogy a halak zavartalanul tudjanak ikrát rakni, illetve a növendékeket felnevelni. A fészkeket és az ikrákat nem viszik el a helyszínről, nem avatkoznak bele a természet rendjébe, csak az ívóhelyek számának növelésével segítik a szaporulatot – magyarázta Zoltai Dániel.

A szövetség elnöke kiemelte, legfontosabb célkitűzéseik között szerepel, hogy megőrizzék a vizek élővilágának sokszínűségét, a fajok változatosságát. A horgászat társadalmi elismertségének, valamint a megnövekedett állami támogatásnak és az egyre kedvezőbb törvényi szabályozásnak köszönhetően jut forrás a vizes élőhelyek és a környezet védelmére. A Dunában lerakott ikráknak csak kis részéből lesz kifejlett hal, mert a hajóforgalom és az üledék miatt a fészket belepheti az iszap, a szennyeződésektől megromolhat, és a lerakott ikrákat más halak is elfogyaszthatják. Az ívóhelyet a hím süllő választja, és az ikrák lerakása és kikelése alatt tisztogatással, őrködéssel gondoskodik az ivadékok biztonságáról. A süllő az egyik legnemesebb hazai ragadozó hal, álló- és folyóvizekben gyakran előfordul. A másfél kilósnál nagyobb példányokat “fogasnak” vagy “fogassüllőnek” nevezik. Ívása márciusban kezdődik, 10 fokos vízben. A Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége a vármegye legnagyobb civil közössége, 58 tagegyesület közös szervezete mintegy 20 ezer aktív taggal, közülük 3200 ifjúsági és gyermekhorgásszal. A szövetség rendezvényeket szervez, halgazdálkodási feladatokat lát el, valamint halőri tevékenységet végez a Duna vármegyei szakaszán.

Advertisement

Zöldinfó

Zöld jövőt építenek a gyerekekkel

Tizenhárom projekt részesült elismerésben a Föld bajnokai pályázaton.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu tájékoztatója szerint immáron harmadik alkalommal adták át az E.ON Föld bajnokai pályázat elismeréseit, amelynek felhívására idén mintegy 350 projekt érkezett. A nyertesek egyenként legfeljebb 2,5 millió forintos támogatásban részesültek. A zsűri tagjai Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, az IPCC alelnöke; Nagy Réka újságíró, klímakommunikációs szakértő; Szomolányi Katalin, a Planet Fanatics’ Network ügyvezetője; Pokorny Lia színésznő, fenntartható receptgyűjtemény szerzője, és a zsűrielnök, Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója voltak. A győztesek között van a tolnai vármegyei Decsen működő Tesz-Vesz Óvoda Tesz-Vesz Tanyája, ahol az óvodások mini baromfiudvar és konyhakert révén tanulhatják meg a felelős állattartást és növénytermesztést. A gyáli óvoda ökotáborában meseösvény létesül oktatószigetekkel, kerti tóval és süngarázzsal. Vácon a Juhász Gyula Általános Iskola Spongya kertje Magyarország első iskolai szivacskertje, amely segít a felelős és fenntartható vízhasználat elsajátításában.

A pályázat eredményeként a kelenvölgyi iskola tankertje megújuló energiával, vizes élőhellyel és méhbarát elemekkel bővül. A kunpeszéri iskola klímabarát erdőt telepít, míg Visegrádon monitorállomással figyelik meg az iskola pincéjében élő védett denevéreket. A budapesti Gennaro Verolino középiskola az iskolai növénytermesztés köré építi befogadó fenntarthatósági programját, amelyben óvodások, kisiskolások, autizmus spektrumzavarral és középsúlyos értelmi fogyatékossággal élő fiatalok is bekapcsolódnak. A Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium pedig fenntarthatósági vetélkedőt indít a régió összes középiskolája számára. A közlemény szerint a Föld bajnokai kezdeményezés révén eddig mintegy 9000 gyermek tapasztalhatta meg, hogy a környezet megóvható. A pályázat az egész országon átívelő mozgalommá nőtte ki magát, eddig 1200 pályamunkát nyújtottak be az intézmények és 42 pályázó nyerte el összesen 75 millió forint támogatást.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák