Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Süllőfészkeket telepített a Dunába a horgászszövetség

Az elmúlt hónapok csapadékhiányos időjárása miatt megfogyatkozott a süllők ívóhelye a Dunában, ezért a folyam Komárom-Esztergom vármegyei, lassú folyású öblözeteibe és mellékágaiba 130 mesterségesen készített süllőfészket helyezett ki a vármegyei horgászegyesületek szövetsége – közölte a szervezet elnöke az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Zoltai Dániel, a Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége (KEMHESZ) elnöke elmondta, a halőri szolgálat munkatársai kerítéshálóból és műfenyő füzérekből készítették el az ikrák lerakását segítő fészkeket. Az így elkészített eszközökkel a korábbi években kedvező tapasztalatokat szereztek. A műfészkeket a dunaalmási öbölben, valamint a neszmélyi és a táti mellékágakban helyezték el, két-két helyszínen. A területet palackbójákkal jelölték meg a horgászoknak, hogy a halak zavartalanul tudjanak ikrát rakni, illetve a növendékeket felnevelni. A fészkeket és az ikrákat nem viszik el a helyszínről, nem avatkoznak bele a természet rendjébe, csak az ívóhelyek számának növelésével segítik a szaporulatot – magyarázta Zoltai Dániel.

A szövetség elnöke kiemelte, legfontosabb célkitűzéseik között szerepel, hogy megőrizzék a vizek élővilágának sokszínűségét, a fajok változatosságát. A horgászat társadalmi elismertségének, valamint a megnövekedett állami támogatásnak és az egyre kedvezőbb törvényi szabályozásnak köszönhetően jut forrás a vizes élőhelyek és a környezet védelmére. A Dunában lerakott ikráknak csak kis részéből lesz kifejlett hal, mert a hajóforgalom és az üledék miatt a fészket belepheti az iszap, a szennyeződésektől megromolhat, és a lerakott ikrákat más halak is elfogyaszthatják. Az ívóhelyet a hím süllő választja, és az ikrák lerakása és kikelése alatt tisztogatással, őrködéssel gondoskodik az ivadékok biztonságáról. A süllő az egyik legnemesebb hazai ragadozó hal, álló- és folyóvizekben gyakran előfordul. A másfél kilósnál nagyobb példányokat “fogasnak” vagy “fogassüllőnek” nevezik. Ívása márciusban kezdődik, 10 fokos vízben. A Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége a vármegye legnagyobb civil közössége, 58 tagegyesület közös szervezete mintegy 20 ezer aktív taggal, közülük 3200 ifjúsági és gyermekhorgásszal. A szövetség rendezvényeket szervez, halgazdálkodási feladatokat lát el, valamint halőri tevékenységet végez a Duna vármegyei szakaszán.

Zöld Energia

Egyszerű megoldással nagyot javítottak a napelemek hatékonyságán

A kutatók szerint rendszerük jelentősen javíthatja a napelemek működését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A napelem két nagy ellensége a hőség és a szennyeződés, egy új fejlesztés ezekkel szemben kínál védelmet. Egyiptomi kutatók olyan rendszert hoztak létre, amely kettős funkciót ellátva lehűti a felforrósodott napelemeket, miközben a felhalmozódott madárürüléket is letakarítja. Az egyiptomi Al-Azhar Egyetem kutatói egy innovatív, kettős funkciójú rendszert fejlesztettek ki a napelemek hatékonyságának növelésére – számol be a PV Magazine. A rendszer egyidejűleg hűti a paneleket mindkét oldalról, emellett pedig megtisztítja az elülső oldalt a madárürüléktől, a szennyeződés ugyanis rontja a fényáteresztést, ezáltal pedig csökkenti a teljesítményt. A szakértők egyelőre egy kísérleti modellt hoztak létre, amelyet Kairó éghajlati körülményei között teszteltek. A rendszer egy 360 W-os panel hátuljára rögzített, fából készített felülettel működik, amelyhez egy 1 mm vastag pamutszövet lapot és egy 6 mm vastag akrillapot erősítettek. A víz egy központi csövön keresztül áramlik a szövetre, miközben ventilátorok áramoltatják a levegőt. Az elülső oldalon egy lyukasztott csövön át a víz a panelre folyik, így biztosítva a tisztítást és a további hűtést.

A rendszert egy tisztított, hűtés nélküli, valamint egy madárürülékkel szennyezett napelemes panel teljesítményével hasonlították össze. A vizsgálatok során kiderült, hogy a madárürülék hot spotokat képez, ezek pedig 5 százalékkal növelik a panel hőmérsékletét, és akár 36-38 százalékkal is csökkenthetik az áramerősséget. A hűtött panel 8-9 százalékos kimeneteli áramerősség növekedést, valamint 7-9 százalékos feszültségnövekedést mutatott a nem hűtött modulokhoz képest. A teljesítménynövekedés a kontrolleszközhöz képest 7-12 százalékos, a szennyezett modulhoz képest pedig 12-33 százalékos volt. A hatásfok szempontjából a hűtött modul 20 százalékos ért el, míg a kontroll 18, a szennyezett pedig 15 százalékot.

A kutatók szerint a tisztítórendszert akkor kell beindítani, ha legalább négy madárürülékfolt található a panelen, mert ekkor a teljesítmény már 33 százalékkal mérséklődik. A hűtőrendszer automatikusan aktiválható, ha a hőmérséklet eléri a 35 Celsius-fokot.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák