Zöldinfó

Süllőfészkeket telepített a Dunába a horgászszövetség

Az elmúlt hónapok csapadékhiányos időjárása miatt megfogyatkozott a süllők ívóhelye a Dunában, ezért a folyam Komárom-Esztergom vármegyei, lassú folyású öblözeteibe és mellékágaiba 130 mesterségesen készített süllőfészket helyezett ki a vármegyei horgászegyesületek szövetsége – közölte a szervezet elnöke az MTI-vel.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-03-25

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Zoltai Dániel, a Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége (KEMHESZ) elnöke elmondta, a halőri szolgálat munkatársai kerítéshálóból és műfenyő füzérekből készítették el az ikrák lerakását segítő fészkeket. Az így elkészített eszközökkel a korábbi években kedvező tapasztalatokat szereztek. A műfészkeket a dunaalmási öbölben, valamint a neszmélyi és a táti mellékágakban helyezték el, két-két helyszínen. A területet palackbójákkal jelölték meg a horgászoknak, hogy a halak zavartalanul tudjanak ikrát rakni, illetve a növendékeket felnevelni. A fészkeket és az ikrákat nem viszik el a helyszínről, nem avatkoznak bele a természet rendjébe, csak az ívóhelyek számának növelésével segítik a szaporulatot – magyarázta Zoltai Dániel.

A szövetség elnöke kiemelte, legfontosabb célkitűzéseik között szerepel, hogy megőrizzék a vizek élővilágának sokszínűségét, a fajok változatosságát. A horgászat társadalmi elismertségének, valamint a megnövekedett állami támogatásnak és az egyre kedvezőbb törvényi szabályozásnak köszönhetően jut forrás a vizes élőhelyek és a környezet védelmére. A Dunában lerakott ikráknak csak kis részéből lesz kifejlett hal, mert a hajóforgalom és az üledék miatt a fészket belepheti az iszap, a szennyeződésektől megromolhat, és a lerakott ikrákat más halak is elfogyaszthatják. Az ívóhelyet a hím süllő választja, és az ikrák lerakása és kikelése alatt tisztogatással, őrködéssel gondoskodik az ivadékok biztonságáról. A süllő az egyik legnemesebb hazai ragadozó hal, álló- és folyóvizekben gyakran előfordul. A másfél kilósnál nagyobb példányokat “fogasnak” vagy “fogassüllőnek” nevezik. Ívása márciusban kezdődik, 10 fokos vízben. A Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége a vármegye legnagyobb civil közössége, 58 tagegyesület közös szervezete mintegy 20 ezer aktív taggal, közülük 3200 ifjúsági és gyermekhorgásszal. A szövetség rendezvényeket szervez, halgazdálkodási feladatokat lát el, valamint halőri tevékenységet végez a Duna vármegyei szakaszán.

Kapcsolódó tartalom:Duna hal horgász környezetvédelem süllő

Zöldinfó

A hőség miatt veszélyesen megemelkedett a talajközeli ózon szintje

Az egészségügyi határérték felett alakulhat az ózon koncentrációja.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-08-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az egészségügyi határérték felett alakult az ózon koncentrációja a szombat délutáni és esti órákban a nagyobb városokban a HungaroMet Zrt. előrejelzésének megfelelően – írja az alternativenergia.hu. A következő napokban alapvetően napos, nyugodt időjárás várható, az intenzív besugárzás hatására a nagyobb városokban az egészségügyi határérték felett alakulhat az ózonkoncentráció a délutáni és esti órákban – írta a légszennyezettséggel foglalkozó oldalán a HungaroMet Zrt. A tájékoztatás kitér arra, hogy a nyári időszak egyik fő levegőminőségi kockázata, kiemelten káros az emberi egészségre és az ökoszisztémákra, a tartósan magas koncentráció többnyire a légzőrendszerrel, tüdőgyulladással összefüggésben fokozza a hőstresszt. Az ózon úgynevezett másodlagos szennyezőanyag, ami kémiai reakciók során ott keletkezik. Ehhez szükség van napsugárzásra, nitrogén-oxidokra, illékony szerves vegyületekre és metánra. A nitrogén-oxidok a tüzelő- vagy üzemanyagok elégetése során kerülnek a légkörbe, az illékony szerves vegyületekért az ipar, a háztartási tisztítószerek vagy a vegetáció a felelős, a metánt pedig a mezőgazdaság, a hulladék, a hulladéklerakók és az energiaszektor juttatja a légkörbe.

Az északi féltekén jellemzően júniustól szeptemberig fordul elő, hogy a talajközeli ózon koncentrációja több napon át meghaladja az egészségügyi határértéket, ugyanis nyáron a megnövekedett napsugárzás beindítja és felgyorsítja a kémiai reakciót, amihez a hosszabb nappalok pedig több időt biztosítanak. A változó éghajlat miatt a hőhullámok intenzívebbé és gyakoribbá válnak, ezért a talajközeli ózon koncentrációjának megemelkedése is gyakoribbá és intenzívebbé válik. A talajközeli ózon a kialakulása után a nyári meleg, szélcsendes időben napokig vagy hetekig a légkörben maradhat.

Magyarországon az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat jelenleg több mint 50 automata mérőállomásának adatai adnak tájékoztatást az ózon-szennyezettségről. A friss mérési eredmények a https://legszennyezettseg.met.hu/ weboldalon érhetők el, ahol arról is tájékoztatást adnak, hogyan alakul a szennyezettség a következő napokban.

Tovább olvasom