Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Süllőfészkeket telepített a Dunába a horgászszövetség

Az elmúlt hónapok csapadékhiányos időjárása miatt megfogyatkozott a süllők ívóhelye a Dunában, ezért a folyam Komárom-Esztergom vármegyei, lassú folyású öblözeteibe és mellékágaiba 130 mesterségesen készített süllőfészket helyezett ki a vármegyei horgászegyesületek szövetsége – közölte a szervezet elnöke az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Zoltai Dániel, a Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége (KEMHESZ) elnöke elmondta, a halőri szolgálat munkatársai kerítéshálóból és műfenyő füzérekből készítették el az ikrák lerakását segítő fészkeket. Az így elkészített eszközökkel a korábbi években kedvező tapasztalatokat szereztek. A műfészkeket a dunaalmási öbölben, valamint a neszmélyi és a táti mellékágakban helyezték el, két-két helyszínen. A területet palackbójákkal jelölték meg a horgászoknak, hogy a halak zavartalanul tudjanak ikrát rakni, illetve a növendékeket felnevelni. A fészkeket és az ikrákat nem viszik el a helyszínről, nem avatkoznak bele a természet rendjébe, csak az ívóhelyek számának növelésével segítik a szaporulatot – magyarázta Zoltai Dániel.

A szövetség elnöke kiemelte, legfontosabb célkitűzéseik között szerepel, hogy megőrizzék a vizek élővilágának sokszínűségét, a fajok változatosságát. A horgászat társadalmi elismertségének, valamint a megnövekedett állami támogatásnak és az egyre kedvezőbb törvényi szabályozásnak köszönhetően jut forrás a vizes élőhelyek és a környezet védelmére. A Dunában lerakott ikráknak csak kis részéből lesz kifejlett hal, mert a hajóforgalom és az üledék miatt a fészket belepheti az iszap, a szennyeződésektől megromolhat, és a lerakott ikrákat más halak is elfogyaszthatják. Az ívóhelyet a hím süllő választja, és az ikrák lerakása és kikelése alatt tisztogatással, őrködéssel gondoskodik az ivadékok biztonságáról. A süllő az egyik legnemesebb hazai ragadozó hal, álló- és folyóvizekben gyakran előfordul. A másfél kilósnál nagyobb példányokat “fogasnak” vagy “fogassüllőnek” nevezik. Ívása márciusban kezdődik, 10 fokos vízben. A Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége a vármegye legnagyobb civil közössége, 58 tagegyesület közös szervezete mintegy 20 ezer aktív taggal, közülük 3200 ifjúsági és gyermekhorgásszal. A szövetség rendezvényeket szervez, halgazdálkodási feladatokat lát el, valamint halőri tevékenységet végez a Duna vármegyei szakaszán.

Advertisement

Zöldinfó

Velence csatornáiban is feltűnnek a delfinek: a felmelegedő tenger lehet az ok

Olaszország partjainál egyre több delfint figyelnek meg.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tenger felmelegedése okozhatja, hogy Velencétől Szardíniáig egyre több delfin merészkedik az olaszországi partokhoz – nyilatkozott Maddalena Jahoda biológus, a Tethys tengerkutató intézet szakértője a Corriere della Sera napilapnak. A Canal Grande csatornájába augusztus 13-tól visszaköltözött a helyiek által Mimmo névre keresztelt delfin, aki már tavaly nyár óta gyakori látogatója Velence kanálisainak – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Idén nyáron Lampedusa partjainál is több delfint figyeltek meg, amiként Szardínia szigeténél, valamint az Adriai-tengernél is, Rimini magasságában. Közös nevezőnek számít, hogy a magányos vagy csapatban, kölykeikkel érkező delfinek egészen közel merészkednek a partokhoz, beúsznak a kikötőkbe, nem tartanak az emberek jelenlététől. A negyven éve a tengeri környezet fenntartásával foglalkozó Maddalena Jahoda elmondta, hogy a Földközi-tengerben nyolcfajta delfin él, és mindegyiknek megvan a saját területe.

A partokhoz közeledő delfinek a palackorrúak családjába tartoznak, amely alkalmazkodóképességéről ismert. Ez a delfin jól viseli a hőmérséklet és a tengervíz sótartalmának változását – hangoztatta a biológus. Úgy vélte, hogy a tengerek felmelegedése az ott élő fajok mozgásában, területi elosztásában is változást okoz, vagyis átalakítja a táplálkozási lehetőségeket. Maddalena Jahoda hangsúlyozta, hogy a szokások pontos felméréséhez több év megfigyelés szükséges, de “az a benyomásunk, hogy valami változóban van, a tengervíz hőmérsékletének emelkedése befolyásolja a a cetek mozgását”.

A milánói székhelyű Tethys tudományos intézet 1986 óta tanulmányozza a tengeri környezet fenntarthatóságát. Ez az intézet állította össze a Földközi-tenger medencéjében élő cetek és más állatfajok legnagyobb adatbankját, amely az interneten is konzultálható. Santuario Pelagos (Tengerszentély) névvel védett tengeri oázist is működtet kilencvenezer négyzetkilométeres területen a Ligur-tengeren.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák