Zöldinfó
Süllőfészkeket telepített a Dunába a horgászszövetség
Az elmúlt hónapok csapadékhiányos időjárása miatt megfogyatkozott a süllők ívóhelye a Dunában, ezért a folyam Komárom-Esztergom vármegyei, lassú folyású öblözeteibe és mellékágaiba 130 mesterségesen készített süllőfészket helyezett ki a vármegyei horgászegyesületek szövetsége – közölte a szervezet elnöke az MTI-vel.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Zoltai Dániel, a Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége (KEMHESZ) elnöke elmondta, a halőri szolgálat munkatársai kerítéshálóból és műfenyő füzérekből készítették el az ikrák lerakását segítő fészkeket. Az így elkészített eszközökkel a korábbi években kedvező tapasztalatokat szereztek. A műfészkeket a dunaalmási öbölben, valamint a neszmélyi és a táti mellékágakban helyezték el, két-két helyszínen. A területet palackbójákkal jelölték meg a horgászoknak, hogy a halak zavartalanul tudjanak ikrát rakni, illetve a növendékeket felnevelni. A fészkeket és az ikrákat nem viszik el a helyszínről, nem avatkoznak bele a természet rendjébe, csak az ívóhelyek számának növelésével segítik a szaporulatot – magyarázta Zoltai Dániel.
A szövetség elnöke kiemelte, legfontosabb célkitűzéseik között szerepel, hogy megőrizzék a vizek élővilágának sokszínűségét, a fajok változatosságát. A horgászat társadalmi elismertségének, valamint a megnövekedett állami támogatásnak és az egyre kedvezőbb törvényi szabályozásnak köszönhetően jut forrás a vizes élőhelyek és a környezet védelmére. A Dunában lerakott ikráknak csak kis részéből lesz kifejlett hal, mert a hajóforgalom és az üledék miatt a fészket belepheti az iszap, a szennyeződésektől megromolhat, és a lerakott ikrákat más halak is elfogyaszthatják. Az ívóhelyet a hím süllő választja, és az ikrák lerakása és kikelése alatt tisztogatással, őrködéssel gondoskodik az ivadékok biztonságáról. A süllő az egyik legnemesebb hazai ragadozó hal, álló- és folyóvizekben gyakran előfordul. A másfél kilósnál nagyobb példányokat “fogasnak” vagy “fogassüllőnek” nevezik. Ívása márciusban kezdődik, 10 fokos vízben. A Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége a vármegye legnagyobb civil közössége, 58 tagegyesület közös szervezete mintegy 20 ezer aktív taggal, közülük 3200 ifjúsági és gyermekhorgásszal. A szövetség rendezvényeket szervez, halgazdálkodási feladatokat lát el, valamint halőri tevékenységet végez a Duna vármegyei szakaszán.
Zöld Energia
A napelemek mellé akkumulátor kell: 2,5 millióra pályázhat
A 2,5 millió forintos energiatároló támogatás alapot teremthet egy jövőálló rendszerhez, ahol a napelem, a házi akkumulátor és az elektromos autó együtt optimalizálja az energiafelhasználást.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megjelent az Otthoni Energiatároló Program (OETP) hivatalos felhívása, amely az előzetes várakozásoknak megfelelő feltételekkel kínál akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást a háztartások számára. A program célja, hogy a meglévő vagy jövőben telepítendő napelemes rendszerekhez legalább 10 kilowattórás akkumulátorkapacitás társuljon, érdemben csökkentve a villamosenergia-hálózattól való függőséget. A pályázatok benyújtása február 2-án indul, írja az alternativenergia.hu. Magyarországon jelenleg mintegy 280–300 ezer háztartásban működik napelemes rendszer, ugyanakkor ezek döntő többsége akkumulátor nélkül üzemel. Ennek oka, hogy a korábbi támogatási konstrukciók nem tették kötelezővé az energiatárolást, az éves szaldóelszámolás pedig önmagában is kedvező feltételeket biztosított. Ez a helyzet azonban gyökeresen megváltozott: az új telepítéseknél megszűnt a szaldó, a meglévőknél pedig fokozatos kivezetés zajlik, így az érdemi megtakarítás ma már szinte elképzelhetetlen akkumulátor nélkül.
A körülbelül 300 ezres napelemes táborból mintegy 250 ezer háztartásnál nincs még energiatároló, számukra különösen vonzó lehet az új támogatás, még akkor is, ha a forrás legfeljebb 40 ezer pályázat finanszírozására elegendő. A jelentkezőknek azonban számolniuk kell azzal, hogy az akkumulátoros bővítés szinte minden esetben invertercserét is igényel. Az inverter a rendszer egyik legdrágább és legfontosabb eleme: ez irányítja az energia áramlását a napelemek, a fogyasztók, az akkumulátor és a hálózat között.
A döntés súlyát növeli, hogy egyre több háztartás számol már most az elektromos autók jövőbeli szerepével. Egy mai villanyautó 60–80 kilowattórás akkumulátora többszöröse a támogatott házi energiatárolók kapacitásának, így adja magát a gondolat: amikor az autó otthon áll, miért ne válhatna a háztartási energiarendszer részévé?
„Az elektromos autók nagy kapacitású akkumulátorát ma még nem egyszerű teljesen átjárható módon integrálni a lakossági rendszerekbe” – magyarázza Kőszegvári Márk, a Wagner Solar Hungária Kft. menedzsere. Ugyanakkor már léteznek olyan inverteres megoldások, amelyek alkalmasak az egyenáram közvetlen kezelésére, így az autó töltésére és akár az onnan történő visszatáplálásra is, felesleges átalakítási veszteségek nélkül.
Az ilyen rendszerek ugyan jellemzően meghaladják a 2,5 millió forintos támogatási keretet, de ez összhangban van azzal a tapasztalattal, hogy az önrész nélküli megoldások inkább csak belépő szintű eszközöknél érhetők el. A cég szerint a jövő az olyan intelligens, többforrású energiamenedzsmenté lehet, ahol a háztartás a napelemből, a saját akkumulátorból, az autóból és a hálózatból is képes energiát vételezni vagy éppen továbbadni – mindig az adott pillanatban legkedvezőbb módon.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaMagyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több elektromos autó jelenik meg a magyar használtautópiacon
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKevés a használt elektromos autó, a tehetősek dominálnak a piacon
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaLevegőszennyezettség miatt figyelmeztetést adott ki az önkormányzat
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaModern energiatárolóval támogatja a zöld átállást az MVM
