Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szakértő elmondja hogyan érdemes hőszivattyút telepíteni

Mikor működik hatékonyan a levegő-víz hőszivattyú?

Létrehozva:

|

Az egyik népszerű lehetőség az, hogy valamilyen hőszivattyús megoldással kerüljék el a gázhasználatot. Ehhez kapcsolódóan sok a félreértés és a tévhit, a VGF&HKL szaklap cikke azonban segíthet jobban megérteni a helyzetet. A lap szerint egy levegő-víz hőszivattyú akkor működik a leghatékonyabban, ha alacsony hőmérsékletű fűtővízzel üzemel. A hatékonyságot az úgynevezett COP-érték mutatja meg, ebből az állapítható meg, hogy adott külső feltételek mellett az eszköz egy kilowattóra áram felhasználásával mennyi kilowattórányi hőenergiát állít elő.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Minél magasabb az előremenő víz hőmérséklete, a COP-érték annál kisebb – persze a hatékonyságot a külső hőmérséklet is ronthatja. Az alacsony előremenő hőmérséklet határozza meg, hogy milyen hőleadó felület mellett éri meg igazán hőszivattyút használni, általánosságban elmondható, hogy leginkább a padló-, fal- vagy mennyezetfűtési rendszerek ajánlottak. Széles körben elfogadott gondolat, hogy radiátoros fűtési rendszer mellé nem használunk hőszivattyús hőtermelést, mivel a radiátorok felülete kicsi, tehát magas előremenővíz-hőmérséklet mellett képesek csak befűteni az otthont. Az elmúlt évtizedekben viszont sokat változott a gépészet: az 1990-es es évek óta alig épülnek nagy vízterű, kétcollos csöveket használó, vasraditáros rendszerek.

Versits Tamás épületgépész tervező és mérnök szerint látatlanban nem szabad kijelenteni egy radiátoros fűtési rendszerről, hogy az nem alkalmas hőszivattyú fogadására. Biztosat csak a rendszer, illetve az épület alaposabb vizsgálata után lehet mondani. A szakértő szerint az újabb, lemezes radiátorok hőszivattyús hőtermelő mellett is alkalmasak lehetnek a szükséges fűtésre. Verits Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy bármivel is fűtünk, az épület hőigénye attól nem fog megváltozni. Fontos, hogy ne álljunk át teljes hőszivattyús fűtésre, ehelyett tartsuk meg a régi gázkazánt, és mellé, párhuzamos üzemre tervezzük be az új hőleadót. Egy ilyen rendszer létrehozása komoly mérnöki feladat, de nem megoldhatatlan, és jelentősen csökkentheti a rezsiköltségeket.

Advertisement

 

Kép: Daikin

Advertisement

Zöldinfó

Bővült a hazai erdővagyon: új adatok érkeztek Magyarország erdőiről

Csaknem 4 millió köbméterrel nőtt tavaly Magyarország élőfakészlete.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem 4 millió köbméterrel nőtt Magyarország élőfakészlete 2025-ben: 419 055 552 köbméterről 423 012 239 köbméterre változott az Élő Környezetért Felelős Minisztérium Erdőrendezési Főosztályának tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tavalyi adatok alapján az erdőrészletek összterülete 1 960 936 hektárról 1 962 043 hektárra, ezen belül az őshonos fafajok területe 1 115 020 hektárról 1 117 574 hektárra nőtt. A kitermelt fatérfogat 2024-ben elérte a 6 946 532 köbmétert, 2025-ben a 7 546 205 köbmétert – írták. Rendeltetésük szerint a belföldi erdőkből 1 151 964 hektár gazdasági, 14 464 hektár közjóléti, 795 614 hektár különféle védelmi célokat szolgált. A védett erdőrészletek területe 428 563 hektár, a Natura 2000 erdőrészletek területe 773 672 hektár.

Fafajok szerinti megoszlásban az akác vezet 463 235 hektárral, majd a tölgy a második legelterjedtebb fafaj 395 560 hektárral, utána a cser 219 988 hektárral. A fakitermelésben az akác, a fenyő és a nemes nyár állt az élen tavaly. A teljes magyarországi erdőterületből a 19 erdőgazdasági zrt. 970 356 hektárt birtokol, 32 813 magánszemélynek összesen 422 421 hektárja van, az erdőbirtokossági társulásoknak 98 787 hektárja, a 3 HM vagyonkezelőnek 96 332 hektárja, egyéb gazdasági társulásoknak 83 487 hektárja. A nemzeti parkok igazgatóságaihoz 52 593 hektár tartozik, a fennmaradó erdőterület pedig más szervezetekhez, egyesületekhez, alapítványokhoz, szövetkezetekhez, vízügyi szervekhez tartozik, illetve önkormányzati vagy egyházi tulajdon. A gazdálkodó nélküli erdőterület nagysága 287 302 hektár volt 2025-ben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák