Zöldinfó
Szakértő elmondja hogyan érdemes hőszivattyút telepíteni
Mikor működik hatékonyan a levegő-víz hőszivattyú?
Az egyik népszerű lehetőség az, hogy valamilyen hőszivattyús megoldással kerüljék el a gázhasználatot. Ehhez kapcsolódóan sok a félreértés és a tévhit, a VGF&HKL szaklap cikke azonban segíthet jobban megérteni a helyzetet. A lap szerint egy levegő-víz hőszivattyú akkor működik a leghatékonyabban, ha alacsony hőmérsékletű fűtővízzel üzemel. A hatékonyságot az úgynevezett COP-érték mutatja meg, ebből az állapítható meg, hogy adott külső feltételek mellett az eszköz egy kilowattóra áram felhasználásával mennyi kilowattórányi hőenergiát állít elő.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Minél magasabb az előremenő víz hőmérséklete, a COP-érték annál kisebb – persze a hatékonyságot a külső hőmérséklet is ronthatja. Az alacsony előremenő hőmérséklet határozza meg, hogy milyen hőleadó felület mellett éri meg igazán hőszivattyút használni, általánosságban elmondható, hogy leginkább a padló-, fal- vagy mennyezetfűtési rendszerek ajánlottak. Széles körben elfogadott gondolat, hogy radiátoros fűtési rendszer mellé nem használunk hőszivattyús hőtermelést, mivel a radiátorok felülete kicsi, tehát magas előremenővíz-hőmérséklet mellett képesek csak befűteni az otthont. Az elmúlt évtizedekben viszont sokat változott a gépészet: az 1990-es es évek óta alig épülnek nagy vízterű, kétcollos csöveket használó, vasraditáros rendszerek.
Versits Tamás épületgépész tervező és mérnök szerint látatlanban nem szabad kijelenteni egy radiátoros fűtési rendszerről, hogy az nem alkalmas hőszivattyú fogadására. Biztosat csak a rendszer, illetve az épület alaposabb vizsgálata után lehet mondani. A szakértő szerint az újabb, lemezes radiátorok hőszivattyús hőtermelő mellett is alkalmasak lehetnek a szükséges fűtésre. Verits Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy bármivel is fűtünk, az épület hőigénye attól nem fog megváltozni. Fontos, hogy ne álljunk át teljes hőszivattyús fűtésre, ehelyett tartsuk meg a régi gázkazánt, és mellé, párhuzamos üzemre tervezzük be az új hőleadót. Egy ilyen rendszer létrehozása komoly mérnöki feladat, de nem megoldhatatlan, és jelentősen csökkentheti a rezsiköltségeket.
Kép: Daikin
Zöldinfó
Az atomenergia reneszánsza: Magyarország a fenntartható és stabil áramtermelés élvonalában
Vizsgálhatják a korszerű atomerőművek telepítésének lehetőségét.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az atomenergia központi szerepet tölt be a magyar fogyasztók biztonságos, tiszta és megfizethető ellátásában – írja az alternativenergia.hu. A gyors ütemben növekvő áramigények a zöldenergia-termelők mellett a leghatékonyabban karbonmentes atomerőművekkel szolgálhatók ki. A kis moduláris reaktorok (SMR) létesítése egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb lehet, üzemeltetésük hozzájárulhat a klímavédelmi célok teljesítéséhez és a zöld átálláshoz, megerősítheti Magyarország ellátásbiztonságát és technológiai függetlenségét – közölték. Az EM tájékoztatója szerint az áramtermelésben Franciaország és Szlovákia után Magyarország támaszkodik a harmadik legnagyobb arányban atomenergiára Európában. A Paksi Atomerőmű a legjelentősebb hazai energiatermelőként a hazánkban előállított villamos energia 45 százalékát adja, az áramfelhasználás harmadát biztosítja. A meglévő blokkok üzemidejük folyamatban lévő újabb meghosszabbításával akár a 2050-es évek derekáig termelhetnek megbízhatóan, stabilan tiszta és olcsó áramot. A felgyorsult lakossági és ipari elektrifikációval ugyanakkor az áramigények nagyarányú és lendületes növekedése várható. A szükségletek megugrását minden lehetséges eszközzel ellensúlyozni kell, a paksi bővítésen túl ezért érdemes foglalkozni az új megoldások nyomon követésével is – hangsúlyozták.
Az atomenergia reneszánszát éli a világban, azt már az Európai Bizottság is fenntarthatóként ismeri el. Az uniós tagállamok többsége osztja azt a meggyőződést, hogy az atomenergiára szükség van a fogyasztók biztonságos ellátása érdekében. A tavaszi spanyol-portugál áramszünet nyilvánvalóvá tette, hogy a hagyományos alaperőművek nélkülözhetetlenek a szolgáltatások zavartalanságához. A kis moduláris reaktorok (SMR-ek) a nukleáris energiatermelés új generációját képviselik, kompaktabb, rugalmasabb megoldást kínálnak. Felépítésük lehetővé teszi az újabb termelő egységek fokozatos, az igényekhez igazodó, költséghatékonyabb telepítését.
Az SMR-ek szerepet kaphatnak a klímasemlegességi törekvések teljesítésében, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében és az energiarendszerek decentralizálásában is. Alkalmazásukat a közép-európai régió számos országa (mások mellett Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Románia) tervezi. A technológiai fejlesztések előrehaladásának ismeretében a telepítések a következő évtizedben várhatók. A gyártói kapacitásokra figyelemmel azonban hazánkban is időszerű elkezdeni a felkészülést – fejtették ki.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMegérkeztek az új Citarók: modernebb és kényelmesebb buszok járnak a fővárosban
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA Skoda 2026-ban új, teljesen elektromos SUV-modellel bővíti kínálatát
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaRekordmennyiségű áramot töltöttek a magyar elektromos autósok
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEnergetikai korszerűsítés: már több ezer család részesült támogatásban országszerte
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaMinden harmadik autós dízelt választana, az elektromos járművek iránt továbbra is csekély az érdeklődés
