Zöldinfó
Szakértő elmondja hogyan érdemes hőszivattyút telepíteni
Mikor működik hatékonyan a levegő-víz hőszivattyú?
Az egyik népszerű lehetőség az, hogy valamilyen hőszivattyús megoldással kerüljék el a gázhasználatot. Ehhez kapcsolódóan sok a félreértés és a tévhit, a VGF&HKL szaklap cikke azonban segíthet jobban megérteni a helyzetet. A lap szerint egy levegő-víz hőszivattyú akkor működik a leghatékonyabban, ha alacsony hőmérsékletű fűtővízzel üzemel. A hatékonyságot az úgynevezett COP-érték mutatja meg, ebből az állapítható meg, hogy adott külső feltételek mellett az eszköz egy kilowattóra áram felhasználásával mennyi kilowattórányi hőenergiát állít elő.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Minél magasabb az előremenő víz hőmérséklete, a COP-érték annál kisebb – persze a hatékonyságot a külső hőmérséklet is ronthatja. Az alacsony előremenő hőmérséklet határozza meg, hogy milyen hőleadó felület mellett éri meg igazán hőszivattyút használni, általánosságban elmondható, hogy leginkább a padló-, fal- vagy mennyezetfűtési rendszerek ajánlottak. Széles körben elfogadott gondolat, hogy radiátoros fűtési rendszer mellé nem használunk hőszivattyús hőtermelést, mivel a radiátorok felülete kicsi, tehát magas előremenővíz-hőmérséklet mellett képesek csak befűteni az otthont. Az elmúlt évtizedekben viszont sokat változott a gépészet: az 1990-es es évek óta alig épülnek nagy vízterű, kétcollos csöveket használó, vasraditáros rendszerek.
Versits Tamás épületgépész tervező és mérnök szerint látatlanban nem szabad kijelenteni egy radiátoros fűtési rendszerről, hogy az nem alkalmas hőszivattyú fogadására. Biztosat csak a rendszer, illetve az épület alaposabb vizsgálata után lehet mondani. A szakértő szerint az újabb, lemezes radiátorok hőszivattyús hőtermelő mellett is alkalmasak lehetnek a szükséges fűtésre. Verits Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy bármivel is fűtünk, az épület hőigénye attól nem fog megváltozni. Fontos, hogy ne álljunk át teljes hőszivattyús fűtésre, ehelyett tartsuk meg a régi gázkazánt, és mellé, párhuzamos üzemre tervezzük be az új hőleadót. Egy ilyen rendszer létrehozása komoly mérnöki feladat, de nem megoldhatatlan, és jelentősen csökkentheti a rezsiköltségeket.
Kép: Daikin
Zöldinfó
Újrahasznosítás felsőfokon: milliárdos támogatással erősítik a körforgásos átállást
Új élet a hulladéknak: több mint 15 milliárdos pályázat segíti az újrafeldolgozó kapacitások bővítését.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A körforgásos gazdaságra történő átállás ösztönzése és a hulladékhasznosítási kapacitások bővítése érdekében a kormány új pályázatot hirdet 15,1 milliárd forintos keretösszeggel – írja az alternativenergia.hu. A december elsejéig véleményezhető felhívás célja, hogy országszerte támogassa az innovatív, versenyképességet növelő technológiák bevezetését, amelyek hosszú távú megtakarítást és új piaci lehetőségeket hozhatnak a vállalkozásoknak – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM). A tárca tájékoztatása szerint a KEHOP Plusz Program keretében nyújtott támogatás új vagy bővülő újrafeldolgozó kapacitások kialakítására, valamint innovatív, hatékony technológiák bevezetésére igényelhető. Támogathatók továbbá a kritikus másodnyersanyagok kinyerését célzó beruházások, illetve a projekthez kapcsolódó infrastrukturális elemek, így csarnokok, tárolók és gépek fejlesztése vagy beszerzése, legfeljebb a támogatás 25 százalékáig. A program kiemelten fejlesztendő hulladékáramai a műanyagok, az üveg, az elektronikai hulladék, az elemek és akkumulátorok, a roncsautók, valamint a gumiabroncsok.
A pályázatra gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, illetve kettős könyvvitelt vezető cégek jelentkezhetnek. A vissza nem térítendő támogatás mértéke régiónként és a vállalkozások mérete szerint eltérő, így egyes régiókban – az Észak- és Dél-Alföldön, az Észak- és Dél-Dunántúlon – akár 65 százalékos támogatási intenzitás is elérhető a kisvállalkozások számára. A támogatás összege projektenként 150 millió forinttól 5 milliárd forintig terjedhet. A felhívásra várhatóan négy szakaszban lehet majd pályázatot benyújtani, az első pályázati szakasz tervezetten 2026 januárjában nyílik meg. A tervezethez 2025. december 1-ig lehet megtenni az észrevételeket a www.palyazat.gov.hu oldalon – jelezte közleményében az EM.
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
