Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szakértő elmondja hogyan érdemes hőszivattyút telepíteni

Mikor működik hatékonyan a levegő-víz hőszivattyú?

Létrehozva:

|

Az egyik népszerű lehetőség az, hogy valamilyen hőszivattyús megoldással kerüljék el a gázhasználatot. Ehhez kapcsolódóan sok a félreértés és a tévhit, a VGF&HKL szaklap cikke azonban segíthet jobban megérteni a helyzetet. A lap szerint egy levegő-víz hőszivattyú akkor működik a leghatékonyabban, ha alacsony hőmérsékletű fűtővízzel üzemel. A hatékonyságot az úgynevezett COP-érték mutatja meg, ebből az állapítható meg, hogy adott külső feltételek mellett az eszköz egy kilowattóra áram felhasználásával mennyi kilowattórányi hőenergiát állít elő.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Minél magasabb az előremenő víz hőmérséklete, a COP-érték annál kisebb – persze a hatékonyságot a külső hőmérséklet is ronthatja. Az alacsony előremenő hőmérséklet határozza meg, hogy milyen hőleadó felület mellett éri meg igazán hőszivattyút használni, általánosságban elmondható, hogy leginkább a padló-, fal- vagy mennyezetfűtési rendszerek ajánlottak. Széles körben elfogadott gondolat, hogy radiátoros fűtési rendszer mellé nem használunk hőszivattyús hőtermelést, mivel a radiátorok felülete kicsi, tehát magas előremenővíz-hőmérséklet mellett képesek csak befűteni az otthont. Az elmúlt évtizedekben viszont sokat változott a gépészet: az 1990-es es évek óta alig épülnek nagy vízterű, kétcollos csöveket használó, vasraditáros rendszerek.

Versits Tamás épületgépész tervező és mérnök szerint látatlanban nem szabad kijelenteni egy radiátoros fűtési rendszerről, hogy az nem alkalmas hőszivattyú fogadására. Biztosat csak a rendszer, illetve az épület alaposabb vizsgálata után lehet mondani. A szakértő szerint az újabb, lemezes radiátorok hőszivattyús hőtermelő mellett is alkalmasak lehetnek a szükséges fűtésre. Verits Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy bármivel is fűtünk, az épület hőigénye attól nem fog megváltozni. Fontos, hogy ne álljunk át teljes hőszivattyús fűtésre, ehelyett tartsuk meg a régi gázkazánt, és mellé, párhuzamos üzemre tervezzük be az új hőleadót. Egy ilyen rendszer létrehozása komoly mérnöki feladat, de nem megoldhatatlan, és jelentősen csökkentheti a rezsiköltségeket.

Advertisement

 

Kép: Daikin

Advertisement

Zöldinfó

Régi csövek alatt folyik el az ivóvíz – hatalmas igény mutatkozott a fejlesztésekre

Jelentős volt a túljelentkezés a vízközmű-pályázaton.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Óriási az igény a vízhálózatok megújítására, rekord túljelentkezés érkezett a vízközmű-pályázatra – közölte az élő környezetért felelős miniszter a Facebook-oldalán. Gajdos László ismertette, hogy a szeptember 15-i nyitás után olyan nagy roham indult, hogy a keret rövid időn belül 172 százalékos túllépésbe futott, így a pályázat sikerrel, automatikusan lezárult. A magyarországi hálózat átlagéletkora 51,7 év, és még mindig rengeteg helyen találni régi vas- és azbesztcsöves vezetékeket – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az elöregedett hálózatok minden nap értékes ivóvizet emésztenek fel, ezen kell és akarnak változtatni – hangsúlyozta. Amíg folyik a csapból a víz, hajlamosak vagyunk elfelejteni, mi zajlik a föld alatt – fogalmazott a miniszter.

Az évtizedes lemaradások pótlásához a jövőben is források kellenek. Legalább évi 100 milliárd forintra lenne szükség az ivóvíz-, és 100 milliárd forintra a szennyvízhálózatok fejlesztésére – közölte. Gajdos László hangoztatta: gőzerővel dolgoznak azon, hogy a jövőben még több forrást biztosítsanak a hálózatok megújítására.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák