Zöldinfó

Szakértő elmondja hogyan érdemes hőszivattyút telepíteni

Mikor működik hatékonyan a levegő-víz hőszivattyú?

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-12-31

Szerző:

Hell

Az egyik népszerű lehetőség az, hogy valamilyen hőszivattyús megoldással kerüljék el a gázhasználatot. Ehhez kapcsolódóan sok a félreértés és a tévhit, a VGF&HKL szaklap cikke azonban segíthet jobban megérteni a helyzetet. A lap szerint egy levegő-víz hőszivattyú akkor működik a leghatékonyabban, ha alacsony hőmérsékletű fűtővízzel üzemel. A hatékonyságot az úgynevezett COP-érték mutatja meg, ebből az állapítható meg, hogy adott külső feltételek mellett az eszköz egy kilowattóra áram felhasználásával mennyi kilowattórányi hőenergiát állít elő.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Minél magasabb az előremenő víz hőmérséklete, a COP-érték annál kisebb – persze a hatékonyságot a külső hőmérséklet is ronthatja. Az alacsony előremenő hőmérséklet határozza meg, hogy milyen hőleadó felület mellett éri meg igazán hőszivattyút használni, általánosságban elmondható, hogy leginkább a padló-, fal- vagy mennyezetfűtési rendszerek ajánlottak. Széles körben elfogadott gondolat, hogy radiátoros fűtési rendszer mellé nem használunk hőszivattyús hőtermelést, mivel a radiátorok felülete kicsi, tehát magas előremenővíz-hőmérséklet mellett képesek csak befűteni az otthont. Az elmúlt évtizedekben viszont sokat változott a gépészet: az 1990-es es évek óta alig épülnek nagy vízterű, kétcollos csöveket használó, vasraditáros rendszerek.

Versits Tamás épületgépész tervező és mérnök szerint látatlanban nem szabad kijelenteni egy radiátoros fűtési rendszerről, hogy az nem alkalmas hőszivattyú fogadására. Biztosat csak a rendszer, illetve az épület alaposabb vizsgálata után lehet mondani. A szakértő szerint az újabb, lemezes radiátorok hőszivattyús hőtermelő mellett is alkalmasak lehetnek a szükséges fűtésre. Verits Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy bármivel is fűtünk, az épület hőigénye attól nem fog megváltozni. Fontos, hogy ne álljunk át teljes hőszivattyús fűtésre, ehelyett tartsuk meg a régi gázkazánt, és mellé, párhuzamos üzemre tervezzük be az új hőleadót. Egy ilyen rendszer létrehozása komoly mérnöki feladat, de nem megoldhatatlan, és jelentősen csökkentheti a rezsiköltségeket.

Kép: Daikin

Kapcsolódó tartalom:energia fűtés fűtési rendszer hőszivattyú

Zöldinfó

Szénhidrogén-készletek feltárására fókuszál az új Mol–SOCAR megállapodás

Átfogó szénhidrogén kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodást írtak alá.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2025-12-20

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Mol-csoport és a azerbajdzsáni állami olajtársaság, a SOCAR átfogó szénhidrogén kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodást írt alá, amely Azerbajdzsán Shamakhi-Gobustan régiójának egy szárazföldi területére vonatkozik, a közös kutatási projektben a Mol-csoport operátorként 65 százalékos, a SOCAR pedig 35 százalékos részesedéssel rendelkezik – írja az alternativenergia.hu. A megállapodást Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója, valamint Rovshan Najaf, a SOCAR elnöke írta alá. Kiemelték, a 2025. júniusi megállapodásra alapozva, amely a Shamakhi-Gobustan régióban tervezett szénhidrogén-kutatás legfontosabb feltételeiről szólt, a mostani teljes körű megállapodás jelentős mérföldkövet jelent a Mol és a SOCAR stratégiai partnerségében, amely a korábbi sikeres együttműködésekre épül.

A közleményben Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy “a SOCAR-ral folytatott legújabb együttműködésünk végleges megállapodása újabb jelentős lépést jelent közös cél felé, hogy új lehetőségeket tárjanak fel és bővítsék partnerségünket Azerbajdzsán kutatás-termelés szektorában. A projekt révén erős alapokat fektettek le Azerbajdzsánban, amely nemzetközi tevékenységük egyik fontos pillére, és jelentős szerepet játszik Közép-Európa energiabiztonságában, rugalmasságot biztosít számukra a nyersolaj beszerzésében, finomításában”. A közleményben kitértek arra is, hogy a megállapodás megerősíti a Mol-csoport hosszú távú stratégiai jelenlétét a Kaszpi-térségben, valamint partnerségét a SOCAR-ral Azerbajdzsán szénhidrogén-készleteinek fejlesztésében. Emellett tovább erősíti az Azerbajdzsán és Magyarország között régóta fennálló gazdasági és energetikai együttműködést. A kutatási projekt következő lépéseként szeizmikus mérés kezdődik 2026 elején, amelyet később kutatófúrások követnek – írták a közleményben.

Ismertették, hogy a Mol-csoport 2020-ban jelent meg Azerbajdzsánban, amikor 9,57 százalékos részesedést szerzett a világ egyik legnagyobb olajmezőjében, az Azeri-Chirag-Gunashli (ACG) mezőben, valamint 8,9 százalékos tulajdonrészt a Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) olajvezetékben, amely nyersolajat szállít a Földközi-tenger partján fekvő Ceyhan kikötőjébe. Az azerbajdzsáni termelés 2024-ben a Mol szénhidrogén-termelésének 14 százalékát, és készleteinek 25 százalékát adta. A BTC vezeték pedig kiemelkedően fontos szerepet tölt be a Mol régiós finomítóinak – például a pozsonyi Slovnaft és a rijekai INA finomítók – ellátásában. Eddig összesen 18 millió hordónyi Mol-kőolajat szállítottak az ACG mezőről a BTC vezetéken és tengeri szállítással ezekbe a finomítókba – tájékoztatott a Mol.

Tovább olvasom