Zöldinfó

Szakértő elmondja hogyan érdemes hőszivattyút telepíteni

Mikor működik hatékonyan a levegő-víz hőszivattyú?

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-12-31

Szerző:

Hell

Az egyik népszerű lehetőség az, hogy valamilyen hőszivattyús megoldással kerüljék el a gázhasználatot. Ehhez kapcsolódóan sok a félreértés és a tévhit, a VGF&HKL szaklap cikke azonban segíthet jobban megérteni a helyzetet. A lap szerint egy levegő-víz hőszivattyú akkor működik a leghatékonyabban, ha alacsony hőmérsékletű fűtővízzel üzemel. A hatékonyságot az úgynevezett COP-érték mutatja meg, ebből az állapítható meg, hogy adott külső feltételek mellett az eszköz egy kilowattóra áram felhasználásával mennyi kilowattórányi hőenergiát állít elő.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Minél magasabb az előremenő víz hőmérséklete, a COP-érték annál kisebb – persze a hatékonyságot a külső hőmérséklet is ronthatja. Az alacsony előremenő hőmérséklet határozza meg, hogy milyen hőleadó felület mellett éri meg igazán hőszivattyút használni, általánosságban elmondható, hogy leginkább a padló-, fal- vagy mennyezetfűtési rendszerek ajánlottak. Széles körben elfogadott gondolat, hogy radiátoros fűtési rendszer mellé nem használunk hőszivattyús hőtermelést, mivel a radiátorok felülete kicsi, tehát magas előremenővíz-hőmérséklet mellett képesek csak befűteni az otthont. Az elmúlt évtizedekben viszont sokat változott a gépészet: az 1990-es es évek óta alig épülnek nagy vízterű, kétcollos csöveket használó, vasraditáros rendszerek.

Versits Tamás épületgépész tervező és mérnök szerint látatlanban nem szabad kijelenteni egy radiátoros fűtési rendszerről, hogy az nem alkalmas hőszivattyú fogadására. Biztosat csak a rendszer, illetve az épület alaposabb vizsgálata után lehet mondani. A szakértő szerint az újabb, lemezes radiátorok hőszivattyús hőtermelő mellett is alkalmasak lehetnek a szükséges fűtésre. Verits Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy bármivel is fűtünk, az épület hőigénye attól nem fog megváltozni. Fontos, hogy ne álljunk át teljes hőszivattyús fűtésre, ehelyett tartsuk meg a régi gázkazánt, és mellé, párhuzamos üzemre tervezzük be az új hőleadót. Egy ilyen rendszer létrehozása komoly mérnöki feladat, de nem megoldhatatlan, és jelentősen csökkentheti a rezsiköltségeket.

Kép: Daikin

Kapcsolódó tartalom:energia fűtés fűtési rendszer hőszivattyú

Zöldinfó

A Hormuzi-szoros lezárása felforgatta a globális olajpiacot

A Nemzetközi Energiaügynökség az olajkereslet visszaesésére és rekordütemű készletcsökkenésre számít.

Létrehozva:

1 perc telt el a létrehozás óta

2026-05-18

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az IEA előrejelzése szerint a világ olajkereslete 2026-ban átlagosan napi 420 ezer hordóval csökken, így napi 104 millió hordóra mérséklődik – írja az alternativenergia.hu. Ez 1,3 millió hordóval alacsonyabb a konfliktus előtti prognózisnál. A legnagyobb visszaesés a második negyedévben várható, amikor a kereslet napi 2,45 millió hordóval eshet vissza. Az ügynökség az előző havi jelentésében még csak napi 80 ezer hordós keresletcsökkenést valószínűsített, az év elején pedig még napi 770 ezer hordós növekedéssel számolt. A jelentés szerint az olajkereslet “egyre súlyosbodó rombolása” az olajárak háború kitörése óta tapasztalt meredek emelkedésének következménye: az északi-tengeri Brent típusú nyersolaj ára korábban hordónkénti mintegy 70 dollárba került, majd márciusban 120 dollárra emelkedett, jelenleg pedig 106-110 dollár körül mozog. Az IEA kiemelte, hogy a Hormuzi-szoros gyakorlatilag lezárult, ami nagyrészt megszakította a Perzsa-öböl térségéből érkező kőolaj-, földgáz- és üzemanyag-szállításokat. Az ügynökség szerint az Öböl menti országok termelése áprilisban napi 14,4 millió hordóval maradt el a háború előtti szinttől.

A világ olajkínálata áprilisban napi 95,1 millió hordóra csökkent, ami havi alapon további 1,8 millió hordós visszaesés. Az IEA ugyanakkor arra számít, hogy a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítások júniustól fokozatosan újraindulhatnak. A jelentés szerint a globális olajtartalékok rekordütemben apadnak. A nyilvántartott készletek márciusban 129 millió hordóval, áprilisban pedig további 117 millió hordóval csökkentek. Az OECD-országok szárazföldi készletei áprilisban 146 millió hordóval estek vissza.

Az IEA szerint az Egyesült Államok, Japán és Németország stratégiai tartalékainak piacra bocsátása részben enyhítette a hiányt. Az ügynökség rámutatott arra is, hogy a finomítók világszerte visszafogták termelésüket az infrastruktúra károsodása, az exportkorlátozások és a nyersanyaghiány miatt. A globális finomítói feldolgozás a második negyedévben napi 4,5 millió hordóval csökkenhet. Az IEA szerint a kereslet visszaesése jelenleg elsősorban a petrolkémiai és a légiközlekedési szektort érinti, de a magas árak, a romló gazdasági környezet és a fogyasztáscsökkentő intézkedések egyre szélesebb körben mérséklik az üzemanyag-felhasználást.

Tovább olvasom