Zöldinfó
Szakértő elmondja hogyan érdemes hőszivattyút telepíteni
Mikor működik hatékonyan a levegő-víz hőszivattyú?
Az egyik népszerű lehetőség az, hogy valamilyen hőszivattyús megoldással kerüljék el a gázhasználatot. Ehhez kapcsolódóan sok a félreértés és a tévhit, a VGF&HKL szaklap cikke azonban segíthet jobban megérteni a helyzetet. A lap szerint egy levegő-víz hőszivattyú akkor működik a leghatékonyabban, ha alacsony hőmérsékletű fűtővízzel üzemel. A hatékonyságot az úgynevezett COP-érték mutatja meg, ebből az állapítható meg, hogy adott külső feltételek mellett az eszköz egy kilowattóra áram felhasználásával mennyi kilowattórányi hőenergiát állít elő.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Minél magasabb az előremenő víz hőmérséklete, a COP-érték annál kisebb – persze a hatékonyságot a külső hőmérséklet is ronthatja. Az alacsony előremenő hőmérséklet határozza meg, hogy milyen hőleadó felület mellett éri meg igazán hőszivattyút használni, általánosságban elmondható, hogy leginkább a padló-, fal- vagy mennyezetfűtési rendszerek ajánlottak. Széles körben elfogadott gondolat, hogy radiátoros fűtési rendszer mellé nem használunk hőszivattyús hőtermelést, mivel a radiátorok felülete kicsi, tehát magas előremenővíz-hőmérséklet mellett képesek csak befűteni az otthont. Az elmúlt évtizedekben viszont sokat változott a gépészet: az 1990-es es évek óta alig épülnek nagy vízterű, kétcollos csöveket használó, vasraditáros rendszerek.
Versits Tamás épületgépész tervező és mérnök szerint látatlanban nem szabad kijelenteni egy radiátoros fűtési rendszerről, hogy az nem alkalmas hőszivattyú fogadására. Biztosat csak a rendszer, illetve az épület alaposabb vizsgálata után lehet mondani. A szakértő szerint az újabb, lemezes radiátorok hőszivattyús hőtermelő mellett is alkalmasak lehetnek a szükséges fűtésre. Verits Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy bármivel is fűtünk, az épület hőigénye attól nem fog megváltozni. Fontos, hogy ne álljunk át teljes hőszivattyús fűtésre, ehelyett tartsuk meg a régi gázkazánt, és mellé, párhuzamos üzemre tervezzük be az új hőleadót. Egy ilyen rendszer létrehozása komoly mérnöki feladat, de nem megoldhatatlan, és jelentősen csökkentheti a rezsiköltségeket.
Kép: Daikin
Zöldinfó
Közel 17 százalékkal nőttek az üzemanyagárak egy év alatt az EU-ban
Az Európai Unióban átlagosan 16,9 százalékkal nőtt az üzemanyagár júliusban, Magyarországon csökkent.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Unióban júliusban tovább nőtt a személyszállításhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok ára éves szinten, miközben Magyarországon minimálisan csökkent az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint – írja az alternativenergia.hu. A júliusi átlagos emelkedés 16,9 százalék volt éves összehasonlításban az EU-ban, miután júniusban 13,7 százalék, májusban 20,7 százalék, áprilisban 20,8 százalék, márciusban pedig 12,9 százalék növekedést jegyeztek föl. A múlt hónapban az EU 27 országából 25-ben volt drágulás. A legjelentősebb éves szintű üzemanyagár-emelkedés Romániában (24,2 százalék), Németországban és Litvániában (egyaránt 22,9 százalék), Bulgáriában (22,2 százalék), Hollandiában (22 százalék) és Finnországban (20,5 százalék) volt. A legkisebb áremelkedést Svédországban (1,2 százalék) és Írországban (3,2 százalék) mérték. Magyarországon az üzemanyagárak 0,1 százalékkal csökkentek júliusban éves összevetésben az Eurostat beszámolója szerint.
Havi szinten a dízelolaj ára 4,3 százalékkal, a benziné pedig 4,7 százalékkal emelkedett átlagosan az EU-ban júliusban. A múlt hónapban a gázolaj ára 17 uniós országban emelkedett, 9-ben csökkent. A legnagyobb drágulás havi szinten Lengyelországban volt 13,4 százalékkal, Németországban 12,7 százalékkal, míg a legnagyobb csökkenés Cipruson volt 7,9 százalékkal, illetve Svédországban 7,4 százalékkal.
A benzinárak 14 országban emelkedtek, 12 országban pedig csökkentek havi szinten. A legnagyobb növekedést Lengyelországban mérték 17,2 százalékkal, illetve Németországban 11 százalékkal, a legnagyobb csökkenés pedig Svédországban volt 11,1 százalékkal és Cipruson 5,4 százalékkal. Magyarországon a dízel és a benzin ára is csökkent júliusban az előző hónappal összevetve, de az Eurostat pontos adatot nem közölt.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
