Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szakértő elmondja hogyan érdemes hőszivattyút telepíteni

Mikor működik hatékonyan a levegő-víz hőszivattyú?

Létrehozva:

|

Az egyik népszerű lehetőség az, hogy valamilyen hőszivattyús megoldással kerüljék el a gázhasználatot. Ehhez kapcsolódóan sok a félreértés és a tévhit, a VGF&HKL szaklap cikke azonban segíthet jobban megérteni a helyzetet. A lap szerint egy levegő-víz hőszivattyú akkor működik a leghatékonyabban, ha alacsony hőmérsékletű fűtővízzel üzemel. A hatékonyságot az úgynevezett COP-érték mutatja meg, ebből az állapítható meg, hogy adott külső feltételek mellett az eszköz egy kilowattóra áram felhasználásával mennyi kilowattórányi hőenergiát állít elő.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Minél magasabb az előremenő víz hőmérséklete, a COP-érték annál kisebb – persze a hatékonyságot a külső hőmérséklet is ronthatja. Az alacsony előremenő hőmérséklet határozza meg, hogy milyen hőleadó felület mellett éri meg igazán hőszivattyút használni, általánosságban elmondható, hogy leginkább a padló-, fal- vagy mennyezetfűtési rendszerek ajánlottak. Széles körben elfogadott gondolat, hogy radiátoros fűtési rendszer mellé nem használunk hőszivattyús hőtermelést, mivel a radiátorok felülete kicsi, tehát magas előremenővíz-hőmérséklet mellett képesek csak befűteni az otthont. Az elmúlt évtizedekben viszont sokat változott a gépészet: az 1990-es es évek óta alig épülnek nagy vízterű, kétcollos csöveket használó, vasraditáros rendszerek.

Versits Tamás épületgépész tervező és mérnök szerint látatlanban nem szabad kijelenteni egy radiátoros fűtési rendszerről, hogy az nem alkalmas hőszivattyú fogadására. Biztosat csak a rendszer, illetve az épület alaposabb vizsgálata után lehet mondani. A szakértő szerint az újabb, lemezes radiátorok hőszivattyús hőtermelő mellett is alkalmasak lehetnek a szükséges fűtésre. Verits Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy bármivel is fűtünk, az épület hőigénye attól nem fog megváltozni. Fontos, hogy ne álljunk át teljes hőszivattyús fűtésre, ehelyett tartsuk meg a régi gázkazánt, és mellé, párhuzamos üzemre tervezzük be az új hőleadót. Egy ilyen rendszer létrehozása komoly mérnöki feladat, de nem megoldhatatlan, és jelentősen csökkentheti a rezsiköltségeket.

Advertisement

 

Kép: Daikin

Advertisement

Zöldinfó

Eltűntek a madarak a kertből? Nem kell pánikba esni – ez a természet rendje

A nyár végéhez közeledve kevesebb madarat látni, ennek hátterében azonban nem természetvédelmi probléma, hanem a költési időszak befejeződése áll.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mint azt az alternativenergia.hu megírta, augusztusban, sőt már július közepétől rendszeresen érkeznek az egyesülethez aggódó bejelentések arról, hogy az emberek feltűnően kevesebb madarat látnak az addig megszokotthoz képest. A települési fajok többsége két fészekaljat is nevel egy szezonban, és nagy valószínűséggel a második költésre is az első közelében kerül sor. Mindez “nyüzsgéssel” jár: a kert, a park, az utcai fasor zeng a fiókák és az őket etető madarak hangjától, a fűben pedig folyamatosan ott keresgélnek a fekete rigók és az itatókon is nagy a forgalom. Ehhez képest hoz nagy változást július második felében, augusztus elején a madarak hirtelen, napok alatt bekövetkező eltűnése – magyarázták a közleményben, hangsúlyozva, hogy ezt a látszólagos madárhiányt nem tömeges pusztulás, hanem a madarak viselkedésének természetes változása okozza. “A tojások kiköltése, majd a fészekben fejlődő fiókák etetése helyhez köti a madarakat. A fiatalok fészekelhagyását követően ez a kényszerű területhűség csökken, a második költés végén pedig meg is szűnik. Ilyenkor a még néhány napig, egy-két hétig együtt maradó családok egyre jobban eltávolodnak a fészektől, ahova mind ritkábban vagy már egyáltalán nem is térnek vissza. A fiókák teljes önállósodása és szétszéledése után a párkapcsolat is megszűnik vagy lazul. Ezek következtében csökken látványos mértékben a madarak eddig tapasztalt koncentrációja, ez vezet a csökkenő madármegfigyelésekhez” – részletezték a közleményben.

Hozzátették, hogy az őszi vonulással aztán valóban elkezd csökkenni Magyarország madárállománya, hogy szűk két hónapon belül az Eurázsia északi térségeiből és a hegyvidékekről érkező átvonulókkal, valamint az itthon telelőkkel ismét növekedjen a faj- és egyedszám, majd az etetőknek és a téli itatásnak köszönhetően a lakossági madármegfigyelések száma is – olvasható a tájékoztatóban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák