Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szakértő elmondja hogyan érdemes hőszivattyút telepíteni

Mikor működik hatékonyan a levegő-víz hőszivattyú?

Létrehozva:

|

Az egyik népszerű lehetőség az, hogy valamilyen hőszivattyús megoldással kerüljék el a gázhasználatot. Ehhez kapcsolódóan sok a félreértés és a tévhit, a VGF&HKL szaklap cikke azonban segíthet jobban megérteni a helyzetet. A lap szerint egy levegő-víz hőszivattyú akkor működik a leghatékonyabban, ha alacsony hőmérsékletű fűtővízzel üzemel. A hatékonyságot az úgynevezett COP-érték mutatja meg, ebből az állapítható meg, hogy adott külső feltételek mellett az eszköz egy kilowattóra áram felhasználásával mennyi kilowattórányi hőenergiát állít elő.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

Minél magasabb az előremenő víz hőmérséklete, a COP-érték annál kisebb – persze a hatékonyságot a külső hőmérséklet is ronthatja. Az alacsony előremenő hőmérséklet határozza meg, hogy milyen hőleadó felület mellett éri meg igazán hőszivattyút használni, általánosságban elmondható, hogy leginkább a padló-, fal- vagy mennyezetfűtési rendszerek ajánlottak. Széles körben elfogadott gondolat, hogy radiátoros fűtési rendszer mellé nem használunk hőszivattyús hőtermelést, mivel a radiátorok felülete kicsi, tehát magas előremenővíz-hőmérséklet mellett képesek csak befűteni az otthont. Az elmúlt évtizedekben viszont sokat változott a gépészet: az 1990-es es évek óta alig épülnek nagy vízterű, kétcollos csöveket használó, vasraditáros rendszerek.

Versits Tamás épületgépész tervező és mérnök szerint látatlanban nem szabad kijelenteni egy radiátoros fűtési rendszerről, hogy az nem alkalmas hőszivattyú fogadására. Biztosat csak a rendszer, illetve az épület alaposabb vizsgálata után lehet mondani. A szakértő szerint az újabb, lemezes radiátorok hőszivattyús hőtermelő mellett is alkalmasak lehetnek a szükséges fűtésre. Verits Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy bármivel is fűtünk, az épület hőigénye attól nem fog megváltozni. Fontos, hogy ne álljunk át teljes hőszivattyús fűtésre, ehelyett tartsuk meg a régi gázkazánt, és mellé, párhuzamos üzemre tervezzük be az új hőleadót. Egy ilyen rendszer létrehozása komoly mérnöki feladat, de nem megoldhatatlan, és jelentősen csökkentheti a rezsiköltségeket.

Advertisement

 

Kép: Daikin

Advertisement

Zöldinfó

Januárban nyílik az ipari energiatárolókat támogató kiírás

Nincs megállás: felpörgött a Jedlik-program biogáz-biometán felhasználást ösztönző pályázata.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A csütörtökön zárult első körben 39 jelentkezőtől összesen 60 milliárd forint támogatási igény érkezett be. Az október végén megnyílt lehetőség péntektől már a második szakaszába lép – írja az alternativenergia.hu. Az Energiaügyi Minisztérium a biogáz és biometán előállító kapacitások építését, bővítését segíti a 40 milliárd forintos keretösszeggel. A támogatott vállalkozások az elnyert forrásokat az alapanyagok gyűjtésétől a maradékanyagok, melléktermékek további hasznosításáig az egész folyamatot lefedő beruházásokra, eszközbeszerzésekre fordíthatják majd. Kisméretű üzemek létesítésére, korszerűsítésére 18 milliárd forintot különítettek el. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) jelentése szerint a biogázok fenntartható termelési potenciálja a globális földgázigény negyedének feleltethető meg. Magyarországon évente mintegy 200 millió köbméter biogázt termelnek, 2030-ra e kiinduló érték háromszorosára növelése a cél.

A minisztérium ismertette: a nagyvállalatok a beruházási érték kevesebb mint felét, a mikro- és kisvállalkozások közel kétharmadát hívhatják le vissza nem térítendő forrásként. A beérkezett pályázatokban 168 millió forinttól majdnem 5 milliárd forintig kértek állami hozzájárulást a cégek. A várhatóan 15-30 támogatott fejlesztés megvalósításának határideje egységesen 2028 vége. A Jedlik Ányos Energetikai Programban mostanáig 256 milliárd forint forrás vált elérhetővé elsősorban vállalati energiahatékonysági fejlesztésekre, az energiahasználat zöldítésére. A mostanáig elrajtolt hat felhívásban 246 milliárd forint támogatásra tartottak igényt a lehetséges kedvezményezettek – összegezte a minisztérium. A folytatásban a legjobban várt programelem, az ipari energiatárolók telepítését akár megújuló kapacitás létesítésével, bővítésével együtt is segítő kiírás nyílik meg januárban – írta az EM.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák