Zöldinfó
Szakértő elmondja hogyan érdemes hőszivattyút telepíteni
Mikor működik hatékonyan a levegő-víz hőszivattyú?
Az egyik népszerű lehetőség az, hogy valamilyen hőszivattyús megoldással kerüljék el a gázhasználatot. Ehhez kapcsolódóan sok a félreértés és a tévhit, a VGF&HKL szaklap cikke azonban segíthet jobban megérteni a helyzetet. A lap szerint egy levegő-víz hőszivattyú akkor működik a leghatékonyabban, ha alacsony hőmérsékletű fűtővízzel üzemel. A hatékonyságot az úgynevezett COP-érték mutatja meg, ebből az állapítható meg, hogy adott külső feltételek mellett az eszköz egy kilowattóra áram felhasználásával mennyi kilowattórányi hőenergiát állít elő.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Minél magasabb az előremenő víz hőmérséklete, a COP-érték annál kisebb – persze a hatékonyságot a külső hőmérséklet is ronthatja. Az alacsony előremenő hőmérséklet határozza meg, hogy milyen hőleadó felület mellett éri meg igazán hőszivattyút használni, általánosságban elmondható, hogy leginkább a padló-, fal- vagy mennyezetfűtési rendszerek ajánlottak. Széles körben elfogadott gondolat, hogy radiátoros fűtési rendszer mellé nem használunk hőszivattyús hőtermelést, mivel a radiátorok felülete kicsi, tehát magas előremenővíz-hőmérséklet mellett képesek csak befűteni az otthont. Az elmúlt évtizedekben viszont sokat változott a gépészet: az 1990-es es évek óta alig épülnek nagy vízterű, kétcollos csöveket használó, vasraditáros rendszerek.
Versits Tamás épületgépész tervező és mérnök szerint látatlanban nem szabad kijelenteni egy radiátoros fűtési rendszerről, hogy az nem alkalmas hőszivattyú fogadására. Biztosat csak a rendszer, illetve az épület alaposabb vizsgálata után lehet mondani. A szakértő szerint az újabb, lemezes radiátorok hőszivattyús hőtermelő mellett is alkalmasak lehetnek a szükséges fűtésre. Verits Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy bármivel is fűtünk, az épület hőigénye attól nem fog megváltozni. Fontos, hogy ne álljunk át teljes hőszivattyús fűtésre, ehelyett tartsuk meg a régi gázkazánt, és mellé, párhuzamos üzemre tervezzük be az új hőleadót. Egy ilyen rendszer létrehozása komoly mérnöki feladat, de nem megoldhatatlan, és jelentősen csökkentheti a rezsiköltségeket.
Kép: Daikin
Zöldinfó
Négyéves vízhálózat-rekonstrukció indul: a szivárgó vezetékek cseréje a cél
51 milliárd forintos ivóvízhálózat-fejlesztési program indul jövőre.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Jövőre 51 milliárd forintos ivóvízhálózat-fejlesztési programot indítanak a vízhálózatok rekonstrukciójára és a hálózati vízveszteség csökkentésére – közölte Gajdos László élő környezetért felelős miniszter a Facebook-oldalán. Az ivóvíz nemzeti kincsünk, ezért felújítjuk az elöregedett ivóvízhálózatot, csökkentjük a pazarlást, és megőrizzük a biztonságos vízellátást a következő generációk számára – olvasható az alternativenergia.hu oldalon.
A tárcavezető a poszthoz csatolt videójában kiemelte: nagyon oda kell figyelnünk arra, hogy mindenkihez eljusson a megfelelő mennyiségű és minőségű tiszta ivóvíz, és ha lehet, ne a földbe kerüljön a törött, szivárgó csővezetékekből. Hozzátette: ezért jövőre nagy vízvezeték-felújítási programot indítanak, négy év alatt szeretnék kicserélni és megújítani a vízvezeték hálózat jelentős részét Magyarországon.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó24 óra telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKatasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítják az áradásokkal érintett spanyol településeket
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaVisszaszorul a benzin és a dízel, előretörnek az elektromos autók Európában
