Zöldinfó
Szakértő elmondja hogyan érdemes hőszivattyút telepíteni
Mikor működik hatékonyan a levegő-víz hőszivattyú?
Az egyik népszerű lehetőség az, hogy valamilyen hőszivattyús megoldással kerüljék el a gázhasználatot. Ehhez kapcsolódóan sok a félreértés és a tévhit, a VGF&HKL szaklap cikke azonban segíthet jobban megérteni a helyzetet. A lap szerint egy levegő-víz hőszivattyú akkor működik a leghatékonyabban, ha alacsony hőmérsékletű fűtővízzel üzemel. A hatékonyságot az úgynevezett COP-érték mutatja meg, ebből az állapítható meg, hogy adott külső feltételek mellett az eszköz egy kilowattóra áram felhasználásával mennyi kilowattórányi hőenergiát állít elő.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
Minél magasabb az előremenő víz hőmérséklete, a COP-érték annál kisebb – persze a hatékonyságot a külső hőmérséklet is ronthatja. Az alacsony előremenő hőmérséklet határozza meg, hogy milyen hőleadó felület mellett éri meg igazán hőszivattyút használni, általánosságban elmondható, hogy leginkább a padló-, fal- vagy mennyezetfűtési rendszerek ajánlottak. Széles körben elfogadott gondolat, hogy radiátoros fűtési rendszer mellé nem használunk hőszivattyús hőtermelést, mivel a radiátorok felülete kicsi, tehát magas előremenővíz-hőmérséklet mellett képesek csak befűteni az otthont. Az elmúlt évtizedekben viszont sokat változott a gépészet: az 1990-es es évek óta alig épülnek nagy vízterű, kétcollos csöveket használó, vasraditáros rendszerek.
Versits Tamás épületgépész tervező és mérnök szerint látatlanban nem szabad kijelenteni egy radiátoros fűtési rendszerről, hogy az nem alkalmas hőszivattyú fogadására. Biztosat csak a rendszer, illetve az épület alaposabb vizsgálata után lehet mondani. A szakértő szerint az újabb, lemezes radiátorok hőszivattyús hőtermelő mellett is alkalmasak lehetnek a szükséges fűtésre. Verits Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy bármivel is fűtünk, az épület hőigénye attól nem fog megváltozni. Fontos, hogy ne álljunk át teljes hőszivattyús fűtésre, ehelyett tartsuk meg a régi gázkazánt, és mellé, párhuzamos üzemre tervezzük be az új hőleadót. Egy ilyen rendszer létrehozása komoly mérnöki feladat, de nem megoldhatatlan, és jelentősen csökkentheti a rezsiköltségeket.
Kép: Daikin
Zöldinfó
A szállodai weboldalak optimalizálásával tonnányi szén-dioxid takarítható meg
Jelentős különbség van a szállodai weboldalak digitális karbonlábnyomai között.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Akár tizennyolcszoros különbség is lehet a magyarországi ötcsillagos szállodák online foglalási folyamatainak digitális lábnyomai között – írja az alternativenergia.hu. A webes felületek optimalizálása és a digitális vendégút tudatos tervezése jelentős energia- és szén-dioxid-megtakarítást eredményezhet – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Carbon.Crane közös vizsgálatából. A Budapesti Corvinus Egyetem négy tanszékének együttműködésében azt vizsgálták, hogyan kapcsolódik össze a fenntarthatóság és a szállodák digitális jelenléte. A kutatásban 43 magyarországi ötcsillagos szálloda 2026 áprilisában elérhető weboldalának digitális vendégútját elemezték, vagyis azt a teljes online folyamatot, amelyen a vendég a szállodával kapcsolatba kerül az első internetes kereséstől és tájékozódástól a foglaláson át egészen a szálláshely elhagyása utáni online értékelésig.
A vizsgálat a nyitóoldalra, a képgalériára, az elérhető szobák listájára és egy kiválasztott szoba foglalási oldalára terjedt ki. A szolgáltatások környezeti hatásainak számszerűsítésére a magyar startup Carbon.Crane megoldását használták, amely az adatforgalom, valamint többek között a képek, videók, betűtípusok és technikai elemek alapján becsüli a weboldalak energiaigényét és az ezzel járó szén-dioxid-kibocsátást a magyar villamosenergia-rendszer karbonintenzitását figyelembe véve. A 43 digitális vendégút modellezett éves kibocsátása 2158 tonna szén-dioxid-egyenértéket tett ki. A képek optimalizálásával ebből évente 393 tonna kibocsátás és közel 1699 megawattóra villamosenergia-felhasználás lenne megtakarítható – állapították meg.
Az eredmények jelentős különbséget mutattak egyes szállodák között. A digitális vendégutak karbonlábnyoma 0,89 és 16,45 gramm szén-dioxid-egyenérték között alakult, a minta mediánja 3,24 gramm volt, a szélsőértékek között így 18,4-szeres különbséget mértek. A kutatók szerint a különbségeket nem önmagában a foglalási folyamat hossza magyarázza. Egy rövid folyamat is lehet jelentős adatigényű, ha nagyméretű képeket, videókat vagy szükségtelenül nagy technikai elemeket tölt be.
Az oldaltípusok közül átlagosan a főoldalak és a képgalériák rendelkeztek a legmagasabb karbonlábnyommal. Ezek optimalizálásával a digitális kibocsátás átlagosan közel ötödével csökkenthető. A kutatás készítői hangsúlyozták, hogy ezek modellezett adatok, nem pedig a szállodák tényleges éves digitális kibocsátásai vagy látogatottsági adatai. A vizsgálat kizárólag a megadott rendszerhatárok között elemzi a weboldalak technikai energia- és karbonhatékonyságát, és nem rangsorolja a szállodák teljes fenntarthatósági vagy ESG-teljesítményét.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Otthon7 nap telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
-
Zöldinfó10 óra telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
-
Zöldinfó11 óra telt el a létrehozás ótaA PET-palackok újrahasznosítása kerülhet a figyelem középpontjába Magyarországon
