Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szlovén olajvállalat: indokolt egy földgáztároló létrehozása

Egy földgáztároló létrehozásának észszerűségéhez és gazdasági indokoltságához már nem fér kétség – mondta Joze Bajuk, a Petrol szlovén olajipari vállalat igazgatóságának tagja a szlovén közszolgálati televíziónak (RT

Létrehozva:

|

“Szlovénia kellően nagy potenciállal rendelkezik egy földgáztároló létesítésére, amely egyes becslések szerint a nyári földgázszükséglet 30-100 százalékát is fedezheti” – mondta a szakember. Szlovénia egyike annak a tíz uniós tagállamnak, amely nem rendelkezik saját tárolási kapacitással.  Bajuk rámutatott: az “Oroszországból érkező megbízható és mindenek előtt kedvező árú” földgáz elérhetősége miatt eddig nem volt rá szükség, bár korábban már készültek kutatások a Muravidéken a létrehozására. Hozzátette: a magas költségek és Horvátország, valamint Ausztria közelsége miatt – ahol Szlovénia földgáztárolókat bérel -, ez a téma eddig nem került komolyan szóba. Az energiaválság okán azonban most újra terítékre került – hangsúlyozta. Jelezte, hogy a gáztároló létrehozására egyebek között a Muravidéken látnak lehetőséget, ahol még hat aktív kútjuk van, és a jövőben a szerény gáztartalékok és a törvényi korlátozások miatt valószínűleg már egyáltalán nem fognak gázt szivattyúzni belőlük.

Két terület jöhet szóba, az egyik közelebb van a magyar határhoz, a másik nyugatabbra fekszik, a Lendvához közeli Petesházán, és mindkét mező képes a földgáz tárolására – jelezte. Ezek természetes tárolóhelyek, körülbelül 3000 méter mélyek, a legnagyobb költséget pedig éppen a kutak jelentik. Joze Bajuk szerint kialakításuk 100-150 millió euróba kerülne, és három-négy éven belül működőképesek lennének.  “Ha a tároló a magyar határon épülne fel,(..) akkor célszerű lenne megvizsgálni a határon átnyúló, ezen belül is a pénzügyi együttműködés lehetőségét” – húzta alá a szakember. Egy 2020-ban készült felmérés szerint Szlovénia a rendelkezésére álló energiahordozók 17,6 százalékát közvetlenül Oroszországból importálta, 80 százalékát pedig Ausztriából, amely közvetve szintén Oroszországból származott. Energiaforrásonként az összes rendelkezésre álló földgáz 81 százaléka és az olajtermékek 24,9 százaléka érkezik Oroszországból, ez pedig Szlovéniát is az orosz importra nagyban hagyatkozó országok közé sorolja.

 

Advertisement

mti

 

Advertisement

Zöldinfó

Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére

Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.

Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.

Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.

Advertisement

A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák