Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Talaj, tudás, tudomány: a VI. Öko Expo a fenntartható agrárium jövőjéről

Az ökogazdaságok területe megduplázódott Magyarországon, mégis a termékek csaknem 90 százaléka feldolgozatlanul hagyja el az országot.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ökológiai gazdaságokban előállított termékek csaknem 90 százaléka alapanyagként elhagyja az országot és feldolgozott formában, magas áron kerül vissza a hazai boltok polcaira – hangzott el a VI. Öko Expo megnyitóján – írta meg az alternativenergia.hu. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kétnapos szakmai rendezvényének idén a Debreceni Egyetem Innovációs Központja ad helyet, a témák között szerepel egyebek mellett a talajminőség, a regeneratív gazdálkodás és a pályaorientáció is. 2019 és 2021 között mintegy 661 ezer hektáron folyt környezettudatos gazdálkodás hazánkban, emellett további 130-150 ezer hektáron zajlott az ökológiai gazdálkodás. 2021 és 2024 között megduplázódott, 1,2 millióra nőtt a környezettudatos gazdálkodásba vont termőhelyek nagysága és az ökogazdaságok területe is meghaladta a 300 ezer hektárt – hangzott el a VI. Öko Expo megnyitóján.

– Ilyen dinamikus fejlődéssel kevés ország büszkélkedhet, akik így tudnak vigyázni, megóvni teremtett világuk értékeit és szigorú előírások mellett tudnak gazdálkodni. Tudomásul kell azonban vennünk, hogy növelnünk kell az alkalmazkodóképességünket, hiszen változik a környezet, a klíma. A tudást, az információt és az innovációt bele kell vinni a mindennapi gazdálkodásba az eredményesség érdekében. Ez a szakmai találkozó lehetőséget teremt az együtt gondolkodásra, arra, hogy beszéljünk a problémákról és hogy megoldásokat állítsunk a gazdatársadalom elé – mondta az eseményen Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

Balla György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja beszédében egyebek mellett a talajvédelem fontosságára hívta fel a figyelmet. – A Föld talaja egy ökoszisztéma, melyre vigyázni kell, óvni érdemes. Ha ez nem történik meg, megszűnik egy láncszem, mely a földi élethez nélkülözhetetlen. Erre a láthatatlan világra vigyáznak önök, gazdálkodók. Az ökológiai gazdálkodást pedig össze kell kapcsolni a tudományos kutatással, a kutatókkal, mert csak tudományos eredmények birtokában vívhatják meg önök és mi is a harcunkat – jelentette ki Balla György. Harsányi Endre agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettes szerint az agráriumban elengedhetetlen a minőség- és a hatékonyságnövelés.

Advertisement

– A gazdasági elemek és körülmények, a klíma változása mind-mind azt mutatják, hogy csak akkor tudunk előre lépni, ha a hatékonyságot növeljük és a minőséget javítjuk. Az Öko Expo a közös gondolkodás alappillére lehet, amely segítheti, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a hazai élelmiszeriparban az ökológiai szemlélet. A Debreceni Egyetem precíziós agráreszközparkjának és szolgáltatásainak bemutatásával szeretné láttatni, hogy milyen előremutatóan tudjuk vizsgálni a betegségeket, az inváziókat, illetve a termésbecslést – emelte ki Harsányi Endre.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke online üzenetben köszöntötte a szakmai találkozó látogatóit. Jakab István kiemelte: az ágazat fejlődése számára fontos lenne, hogy a hazánkban megtermelt, magas hozzáadott értékkel előállított, ökológia termesztésből származó termékek ne feldolgozatlanul, alapanyagként hagyják el az országot. – Egy az egészség, nincs külön humán-, állat- és talajegészség. Csak egészséges talajban lehet egészséges növényt termeszteni, csak azok az állatok lehetnek egészségesek, amelyek egészségesen táplálkoznak, és mi is csak akkor lehetünk egészségesek, ha egészséges növényeket és egészséges állatokat fogyasztunk. A legreálisabb kompromisszum a fenntarthatóság okán az ökológiai gazdálkodás – jelentette ki Szólláth Tibor.

Advertisement

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar vármegyei elnöke hangsúlyozta: az ökológiai termékek alapanyagának hazai feldolgozása és a közétkeztetésbe való becsatornázása nagyban segítené a bioélelmiszerek népszerűségének és piacának növekedését. Szólláth Tibor az ágazat jövője szempontjából meghatározónak nevezte a Debreceni Egyetem támogatását. Véleménye szerint az intézmény vezető szerepet tölthet be az ökológia gazdálkodás területén. A rendezvény keretében Veres Szilvia, a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tudományos dékánhelyettese bemutatta az Agrár- és Élelmiszer Innovációs Debreceni Egyetemi Kutatási Infrastruktúrát. Az egyetemi hálózat az egyetlen klaszter, amely bekerült agrár- és élelmiszertudomány területen a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal TOP50 infrastruktúrája közé.

Az idei Öko Expón bemutatták Manninger G. Adolf A talaj sekély művelése című könyvének fakszimile kiadását. A könyv megjelenését a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem támogatta. Manninger G. Adolf munkásságát Fekete István, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tanársegédje foglalta össze.bA kétnapos rendezvényen több mint 40 kiállító mutatja be termékeit, miközben az ágazat hazai és nemzetközi szakemberei megvitatják az aktuális kérdéseket, fejlesztési irányokat. Idén kiemelt szerepet kap az úgynevezett rövid ellátási lánc megvalósítása, a hatékony és intenzív, valamint a versenyképes ökotermelés.

Advertisement

Zöldinfó

Több tízezer adat érkezett a Madárgyűrűzési Központba a téli szezonban

Hol töltötték 2025/2026 telét gyűrűs madaraink?

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A Madárgyűrűzési Központba most télen is több tízezer megkerülési adat érkezett, melyek nagy része belföldi visszafogási adat, de a legizgalmasabb értesítéseket rendszerint külföldről kapjuk – írja az alternativenergia.hu. Ezen a télen 474 jelölt madár, 686 megkerülési adata érkezett az MME áltl működtetett központba az országhatárainkon túlról. Ezek nagy része színes gyűrűs madarak megfigyelése, amelyeket távcsővel, teleszkóppal viszonylag könnyen lehet azonosítani kisebb-nagyobb távolságból is. Ez a szám még változni fog, mivel folyamatosan érkeznek a központba a megkerülési e-mailek, amiket folyamatosan dolgozunk fel. Beléptünk a meteorológiai tavaszba, és érkeznek az első korai vonuló madarak, amelyek részben átvonulnak nálunk, részben haza érkeznek. Még nagyon sok vonuló madár a telelőterületen tartózkodik ebben az időszakban és később kezdik meg az utat a fészkelőterületük felé. Még néhány hét, és igazán nagy tömegben találkozhatunk ismét kedvenc madarainkkal.

A vadon élő madarakat madárgyűrűzők ezrei jelölik, és a szakemberek a gyűrűzött madarak megkerülései alapján rakják össze a madárvonulás mozaikját. Európa minden országában van madárgyűrűzési központ, ahol ezek az adatok összefutnak és egységes rendszerbe szerveződnek. Magyarországon 1908 óta van madárgyűrűzés, amit az 1970-es évek közepétől az MME szervez.

Ezen a télen a legtöbb alkalommal egy hazai jelölésű dankasirályt figyeltek meg, amit 2025. március 9-én, második éves korában gyűrűztek a gyáli szeméttelepen, és augusztus közepétől 39 alkalommal figyelték meg Lengyelországban, a Balti-tenger partján. Ez a madár az első életévében nagy távolságokra kóborolt, de az idei telén végig a tengerpart közelében maradt.

Advertisement

Az elmúlt télen további 33 hazai gyűrűs madárfaj megkerülési adatai érkeztek külföldről a központba, ebből a legtöbb színes jelölésű dankasirály, szerecsensirály, bütykös hattyú és nyári lúd volt. A legtávolabbi megkerülések fehér gólyához és szerecsensirályhoz köthetők. Három hazai, színes gyűrűs fehér gólya került meg Ománban, ezeket 2025-ben gyűrűzték Rimócon, Kiscsőszön és Marcaltőn. Az előző kettőt egy szeméttelepen figyeltek meg, a harmadik elpusztultan kézrekerült. Tanzániában, a Serengeti Nemzeti Parkban fényképeztek le egy magyar gyűrűs fehér gólyát, amit 2024-ben, fiókakorában gyűrűztek Bácsbokodon. Ezen a télen ez a legtávolabb – a gyűrűzési helyétól 5575 km-re – megkerült, magyar gyűrűs madár.

Mauritániából, az Atlanti-óceán partvidékéről, egy színes gyűrűs szerecsensirályt jelentettek vissza, amit 2025-ben, fiókakorában jelöltek Székesfehérváron, a sóstói sirályszigeten. Ezt a madarat a kirepülését követően, júliusban Alsó-Szászországban is látták. A gyűrűzése és az afrikai megkerülése közöti távolság 4420 km, jelenleg a legtávolabb megkerült, hazai gyűrűs szerecsensirály a hazai madárgyűrűzési adatbankban.

Advertisement

Ezeken az eseteken kívül Afrikából a következő megkerülésekről kaptunk hírt az elmúlt hónapokban:

  • egy 2020-ban, Sárbogárdnál gyűrűzött dankasirályt Tunéziában figyeltek meg;
  • egy-egy hazai gyűrűs kanalasgémet Algériában és Egyiptomban, 22 példányt pedig Tunéziában, a hazai költőállomány legfontosabb telelőterületén figyeltek meg;
  • egy tavaly, Kapuvárnál fiókaként jelölt nagy kárókatona Tunéziában, Djerba szigetén került kézre elpusztultan;
  • egy tavaly, Jászboldogháza határában jelölt vörös vércsét Líbiában fogtak be és egy szintén 2025-ben, Nagynyárádon, fiókakorában jelölt seregély Algériában került meg sérülten, ami később elpusztult.

A 2026. év madara az énekes rigó. Külföldről ezen a télen két hazai gyűrűs példányt jelentettek vissza, mindkettőt Olaszországból, a hazai állomány legfontosabb telelőterületéről. Az egyiket Róma közelében, a másikat Szardínián lőtték le. A telelés, és különösen a telelőhelyre és visszafelé történő vonulás egy nagy kihívás a vonuló madaraknak, az útról sok példány nem érkezik már vissza, de a sikeres madarak hamarosan fészkelőhelyet és párt választanak és egy új, egy másik kihívás elé néznek, megkezdve az utódok, az új utazók felnevelését.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák