Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Talaj, tudás, tudomány: a VI. Öko Expo a fenntartható agrárium jövőjéről

Az ökogazdaságok területe megduplázódott Magyarországon, mégis a termékek csaknem 90 százaléka feldolgozatlanul hagyja el az országot.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ökológiai gazdaságokban előállított termékek csaknem 90 százaléka alapanyagként elhagyja az országot és feldolgozott formában, magas áron kerül vissza a hazai boltok polcaira – hangzott el a VI. Öko Expo megnyitóján – írta meg az alternativenergia.hu. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kétnapos szakmai rendezvényének idén a Debreceni Egyetem Innovációs Központja ad helyet, a témák között szerepel egyebek mellett a talajminőség, a regeneratív gazdálkodás és a pályaorientáció is. 2019 és 2021 között mintegy 661 ezer hektáron folyt környezettudatos gazdálkodás hazánkban, emellett további 130-150 ezer hektáron zajlott az ökológiai gazdálkodás. 2021 és 2024 között megduplázódott, 1,2 millióra nőtt a környezettudatos gazdálkodásba vont termőhelyek nagysága és az ökogazdaságok területe is meghaladta a 300 ezer hektárt – hangzott el a VI. Öko Expo megnyitóján.

– Ilyen dinamikus fejlődéssel kevés ország büszkélkedhet, akik így tudnak vigyázni, megóvni teremtett világuk értékeit és szigorú előírások mellett tudnak gazdálkodni. Tudomásul kell azonban vennünk, hogy növelnünk kell az alkalmazkodóképességünket, hiszen változik a környezet, a klíma. A tudást, az információt és az innovációt bele kell vinni a mindennapi gazdálkodásba az eredményesség érdekében. Ez a szakmai találkozó lehetőséget teremt az együtt gondolkodásra, arra, hogy beszéljünk a problémákról és hogy megoldásokat állítsunk a gazdatársadalom elé – mondta az eseményen Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

Balla György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagja beszédében egyebek mellett a talajvédelem fontosságára hívta fel a figyelmet. – A Föld talaja egy ökoszisztéma, melyre vigyázni kell, óvni érdemes. Ha ez nem történik meg, megszűnik egy láncszem, mely a földi élethez nélkülözhetetlen. Erre a láthatatlan világra vigyáznak önök, gazdálkodók. Az ökológiai gazdálkodást pedig össze kell kapcsolni a tudományos kutatással, a kutatókkal, mert csak tudományos eredmények birtokában vívhatják meg önök és mi is a harcunkat – jelentette ki Balla György. Harsányi Endre agrár- és élelmiszertudomány fejlesztéséért felelős ágazatfejlesztési rektorhelyettes szerint az agráriumban elengedhetetlen a minőség- és a hatékonyságnövelés.

Advertisement

– A gazdasági elemek és körülmények, a klíma változása mind-mind azt mutatják, hogy csak akkor tudunk előre lépni, ha a hatékonyságot növeljük és a minőséget javítjuk. Az Öko Expo a közös gondolkodás alappillére lehet, amely segítheti, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a hazai élelmiszeriparban az ökológiai szemlélet. A Debreceni Egyetem precíziós agráreszközparkjának és szolgáltatásainak bemutatásával szeretné láttatni, hogy milyen előremutatóan tudjuk vizsgálni a betegségeket, az inváziókat, illetve a termésbecslést – emelte ki Harsányi Endre.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke online üzenetben köszöntötte a szakmai találkozó látogatóit. Jakab István kiemelte: az ágazat fejlődése számára fontos lenne, hogy a hazánkban megtermelt, magas hozzáadott értékkel előállított, ökológia termesztésből származó termékek ne feldolgozatlanul, alapanyagként hagyják el az országot. – Egy az egészség, nincs külön humán-, állat- és talajegészség. Csak egészséges talajban lehet egészséges növényt termeszteni, csak azok az állatok lehetnek egészségesek, amelyek egészségesen táplálkoznak, és mi is csak akkor lehetünk egészségesek, ha egészséges növényeket és egészséges állatokat fogyasztunk. A legreálisabb kompromisszum a fenntarthatóság okán az ökológiai gazdálkodás – jelentette ki Szólláth Tibor.

Advertisement

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar vármegyei elnöke hangsúlyozta: az ökológiai termékek alapanyagának hazai feldolgozása és a közétkeztetésbe való becsatornázása nagyban segítené a bioélelmiszerek népszerűségének és piacának növekedését. Szólláth Tibor az ágazat jövője szempontjából meghatározónak nevezte a Debreceni Egyetem támogatását. Véleménye szerint az intézmény vezető szerepet tölthet be az ökológia gazdálkodás területén. A rendezvény keretében Veres Szilvia, a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tudományos dékánhelyettese bemutatta az Agrár- és Élelmiszer Innovációs Debreceni Egyetemi Kutatási Infrastruktúrát. Az egyetemi hálózat az egyetlen klaszter, amely bekerült agrár- és élelmiszertudomány területen a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal TOP50 infrastruktúrája közé.

Az idei Öko Expón bemutatták Manninger G. Adolf A talaj sekély művelése című könyvének fakszimile kiadását. A könyv megjelenését a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem támogatta. Manninger G. Adolf munkásságát Fekete István, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tanársegédje foglalta össze.bA kétnapos rendezvényen több mint 40 kiállító mutatja be termékeit, miközben az ágazat hazai és nemzetközi szakemberei megvitatják az aktuális kérdéseket, fejlesztési irányokat. Idén kiemelt szerepet kap az úgynevezett rövid ellátási lánc megvalósítása, a hatékony és intenzív, valamint a versenyképes ökotermelés.

Advertisement

Zöldinfó

Elkényelmesedett madarak és öngerjesztő spirál, az etetés következményei a természetben

A vízimadarak etetése veszélybe sodorja az állatokat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra kéri lakosságot, hogy semmivel ne etessék a vízimadarakat -tudatta az alternativenergia.hu. Ez ugyanis nemcsak felesleges, de tömegesen sodorhatja veszélybe az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek. Mint az MME hétfői közleményében kiemelték, a vízimadarak életmódja – különösen a hideg évszakra vonatkozó túlélési szabályai – alapvetően térnek el a klasszikus téli etetőket látogató énekesmadarakétól. Tájékoztatásuk szerint etetésük egyaránt rossz a madaraknak, a környezetnek és az embereknek, mivel kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést; növeli a zsúfoltságot és a madarak közötti agressziót, fokozza a sérülésveszélyt és a fertőző betegségek – mindenekelőtt az emberre is veszélyes madárinfluenza – terjedését, a feleslegesen kiszórt rengeteg táplálék vonzza a patkányokat, szennyezi a környezetet és rontja a víz minőségét.

Ezen kívül a hosszú ideje tartó, egyoldalú kenyér és egyéb értéktelen táplálékdiéta megbetegíti a madarakat (angyalszárny-betegség); az önfenntartó életre nem alkalmas területekre is nagy mennyiségű vízimadarat vonz; illetve rontja a madarak társadalmi megítélését – tették hozzá. A közleményben felhívták a figyelmet, gyakorlati megvalósulását és hatását tekintve a vízimadarak etetése öngerjesztő problémaspirálként jelentkezik. Az etetett madarak ősszel ugyanis nem vonulnak el, így az emberek, látva a sok éhes, valójában elkényelmesedett madarat, tovább etetik őket.

A fagyok beköszöntével a madárlétszám a vonulásukat, kóborlásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő, ami tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását. Az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet, így nő a nyári kéregetők száma és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat – tették hozzá.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák