Zöld Energia

Támogatás nélkül nem veszik a napkollektort

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-05-14

Szerző:

Hell

A napenergiában óriási a potenciál, Magyarország azonban egyelőre nem használja ki.

A becslések szerint Magyarországon tavaly év végéig 250 ezer négyzetméternyi napkollektort telepítettek mintegy 25 ezer épületre. Ez önmagában sem tűnik soknak, ha pedig hozzátesszük, hogy Ausztriában több mint 4,5 millió, vagy a rosszabb adottságokkal rendelkező Lengyelországban 1,5 millió négyzetmétert fedtek le, helyére kerül az adat. Mindez azt is jelenti, hogy messze vagyunk még az unió felé tett vállalásunktól, amely szerint 2020-ra körülbelül 2 millió négyzetméter napkollektort kellene felszerelni, ami a hűtés-fűtés éves energiaigényének már nagyjából 1 százalékát tudná fedezni.

Meghatározó támogatás

– A napkollektorok iránti kereslet nagyban függ attól, hogy van-e a telepítésükre állami támogatás az adott évben. Ha nincs, az érdeklődők inkább kivárnak – mondta a Metropolnak a Magyar Épületgépészek Napenergia Egyesületének (MÉGNAP) elnöke. Varga Pál szerint a lakossági pályázatok elmaradása miatt jelenleg padlón van a piac, alig akad megrendelés. A családiház-tulajdonosok legutóbb 2012-ben igényelhettek támogatást ilyen típusú beruházásra. Egyelőre csak az újabb panelprogram elindítását jelentette be a nemzeti fejlesztési miniszter, Németh Lászlóné, de ennek februárra ígért kiírása sem történt meg mostanáig.

– A ciklusváltás miatt ráadásul idén már uniós pályázatokkal finanszírozott új beruházások elindulása sem várható. Pedig a napenergia-hasznosítás tipikusan olyan terület, amelyben már nem túl nagy ösztönzők hatására is fellendülés tapasztalható, mert van szándék és önerő is, mind a lakosság, mind pedig a vállalkozások részéről – fűzte hozzá Varga Pál.

Tiszta energia

A napkollektorok leggazdaságosabban a használati meleg vizet állítják elő, nyáron közel 100, egész évben a szükséges mennyiség 60-70 százalékát képesek biztosítani, de a korszerű rendszerek télen is működnek, és fűtésrásegítésre is használhatók. Ezek kiépítése családi ház esetében 800 ezer és másfél millió forint közötti összeget vihet el, attól függően, hogy hányan laknak benne. – Ez nem kis befektetés, és mivel az energiaárak az elmúlt időszakban csökkentek, a megtérülési idő is hosszabb lett, vezetékes földgáz kiváltása esetén például jóval tíz év fölött van. Nem csoda tehát, hogy az emberek kivárják a támogatást – magyarázta a MÉGNAP ügyvezetője. Varga Pál szerint ugyanakkor a felhasználókat részben kárpótolja az a tudat, hogy az év jelentős részében tiszta energia fedezi otthonuk hőenergia-igényét.

Befektetésnek sem rossz

Magyarországon az eddig beépített napelem-teljesítmény mintegy 30 MW. Ahogyan napkollektorokból, az elektromos áram előállítására alkalmas napelemekből is jóval kevesebb van nálunk, mint más, hasonló adottságokkal rendelkező országokban. Igaz, ezekből az utóbbi években többet szereltek fel. – Ennek oka egyrészt az, hogy csökkent az áruk, egyszerűsödött az engedélyeztetési eljárás, az áramszolgáltatókat pedig törvény kötelezi arra, hogy a megújuló energiát átvegyék az ügyfelektől – mondta Varga Pál. A napelemes rendszerek használatával – amelyek telepítésére a villamosenergia-fogyasztás tükrében 1,5–2,5 millió forinttal érdemes kalkulálni – éves szinten akár nulla forintos is lehet a villanyszámla. – Ez anyagi szempontból sem rossz beruházás. A hozam jellemzően nagyobb, mint a pénzügyi megtakarításokból adódó hozamok – tette hozzá a szakember.

Napenergia

• Napkollektorok: a napsugárzás hőenergiája melegíti fel a bennük lévő folyadékot, amelyet egy puffertartály tárol. Használhatók meleg víz előállítására, fűtésrásegítésre és medencék fűtésére is.

• Napelemek: a nap fényenergiáját alakítják át egyenárammá. A megtermelt villamos energia a meglévő hálózaton keresztül visszatáplálható az országos rendszerbe.

• A berendezéseket legjobb a tetőfelületen – megfelelő dőlésszögben és tájolással – elhelyezni.

forrás: metropol.hu

Kapcsolódó tartalom:energiahatékonyság fenntarthatóság napenergia napkollektor zöld energia

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöld Energia

Mi történik a félbemaradt napelemes projektekkel? Egyre nagyobb a bizonytalanság.

A szakmai szövetség szerint sürgős állami beavatkozás nélkül több száz család maradhat napelem nélkül, miközben még támogatási összegek visszafizetésére is kötelezhetik őket.

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-13

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Súlyos helyzet alakult ki a 2021-ben indított lakossági napelemes pályázatok körül: a szakmai szervezetek szerint több száz, de akár ezer feletti háztartás is elveszítheti az elnyert támogatását, miközben olyan összegek visszafizetésére kötelezhetik őket, amelyeket valójában soha nem kaptak meg, írja az alternativenergia.hu. A probléma hátterében a napelemes piac elmúlt években bekövetkezett összeomlása, a kivitelező cégek csődhulláma és az elhúzódó pályázati adminisztráció áll. Az érintett támogatási program az RRF-6.2.1 jelű lakossági pályázat, amelyet az Európai Unió Helyreállítási Alapjának forrásaiból indítottak. A program célja az volt, hogy családi házak tulajdonosai támogatással telepíthessenek háztartási méretű napelemes rendszereket. A Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség (MNNSZ) adatai szerint összesen 33 700 pályázat érkezett be, amelyek közül mintegy 23 ezer projekt már sikeresen lezárult. A fennmaradó közel 10 ezer pályázat azonban még mindig nincs teljesen lezárva, miközben a beruházások befejezésének határideje június 15-én lejár. A legnagyobb problémát azok az esetek jelentik, ahol az eredetileg megbízott kivitelező időközben csődbe ment, eltűnt vagy fizetésképtelenné vált. Sok család ezért új kivitelezőt szeretett volna bevonni a projekt befejezéséhez, azonban ehhez a pályázat kezelőjének jóváhagyása szükséges. Számos esetben ezt a jóváhagyást nem kapták meg, különösen akkor, ha az első kivitelező már felvette a támogatás egy részét előlegként.

A rendszer jelenlegi szabályai szerint ugyanis a kivitelezőváltás csak akkor engedélyezhető, ha a korábban kifizetett előleget visszafizetik. Ez azonban gyakran lehetetlen, hiszen a csődbe ment cégek nem rendelkeznek a szükséges forrásokkal. Így előfordulhat, hogy a támogatást elnyerő családoknak kellene visszafizetniük olyan több százezer forintos összegeket, amelyek valójában soha nem kerültek hozzájuk.

A helyzetet tovább nehezítette a pályázat lebonyolításának átszervezése. A program kezelését korábban az ÉMI Nonprofit Kft. végezte, majd 2025 végén a feladatot a Nemzeti Fejlesztési Központ és a Helyreállítási Terv Végrehajtásáért Felelős Főigazgatóság vette át. A szakma szerint az átállás tovább lassította az amúgy is nehézkes ügyintézést, így sok kérelem még mindig elbírálásra vár.

Az MNNSZ szerint a helyzet még kezelhető lenne, de ehhez gyors kormányzati döntésekre van szükség. A szövetség azt javasolja, hogy az állam automatikusan engedélyezze a kivitelezőváltást minden érintett pályázónak, és biztosítsa a szükséges forrásokat a korábban kifizetett előlegek pótlására. Korábban már volt példa hasonló megoldásra, amikor több száz projektet sikerült így megmenteni.

A szakmai szervezet azt is sürgeti, hogy a kormány hosszabbítsa meg legalább egy hónappal a pályázat teljesítési határidejét. Bár egy átlagos háztartási napelemes rendszer telepítése mindössze néhány napot vesz igénybe, a jelenlegi határidőig már fizikailag sem lehet befejezni az összes elakadt beruházást. Emellett a hálózati engedélyezési folyamatok gyorsítására is szükség lenne. A mostani válság egyben rávilágít a magyar lakossági napelemes piac elmúlt éveinek problémáira is. Magyarország 2022-ig az egyik leggyorsabban növekvő napelemes piac volt Európában, a telepített kapacitás jóval meghaladta a korábbi kormányzati előrejelzéseket. A növekedést azonban nem követték megfelelő hálózatfejlesztések, ezért a kormány 2022 őszén korlátozta az új rendszerek hálózati visszatáplálását.

A váratlan intézkedések, a szaldóelszámolás fokozatos kivezetése és a szabályozási bizonytalanság jelentősen visszavetette a lakossági beruházási kedvet. Sok kivitelező vállalkozás gyakorlatilag egyik napról a másikra maradt megrendelések nélkül, miközben az RRF-pályázatokból származó bevételek az adminisztratív akadályok miatt késve vagy egyáltalán nem érkeztek meg.

A következmények most láthatók igazán: számos vállalkozás csődbe ment, félbehagyott projekteket hagyva maga után. Ennek eredményeként több száz vagy akár több mint ezer család kerülhet olyan helyzetbe, hogy nem készül el a napelemes rendszere, elveszíti a támogatást, és még visszafizetési kötelezettséggel is szembesülhet.

Tovább olvasom