Zöld Energia
Támogatás nélkül nem veszik a napkollektort
A napenergiában óriási a potenciál, Magyarország azonban egyelőre nem használja ki.
A becslések szerint Magyarországon tavaly év végéig 250 ezer négyzetméternyi napkollektort telepítettek mintegy 25 ezer épületre. Ez önmagában sem tűnik soknak, ha pedig hozzátesszük, hogy Ausztriában több mint 4,5 millió, vagy a rosszabb adottságokkal rendelkező Lengyelországban 1,5 millió négyzetmétert fedtek le, helyére kerül az adat. Mindez azt is jelenti, hogy messze vagyunk még az unió felé tett vállalásunktól, amely szerint 2020-ra körülbelül 2 millió négyzetméter napkollektort kellene felszerelni, ami a hűtés-fűtés éves energiaigényének már nagyjából 1 százalékát tudná fedezni.
Meghatározó támogatás
– A napkollektorok iránti kereslet nagyban függ attól, hogy van-e a telepítésükre állami támogatás az adott évben. Ha nincs, az érdeklődők inkább kivárnak – mondta a Metropolnak a Magyar Épületgépészek Napenergia Egyesületének (MÉGNAP) elnöke. Varga Pál szerint a lakossági pályázatok elmaradása miatt jelenleg padlón van a piac, alig akad megrendelés. A családiház-tulajdonosok legutóbb 2012-ben igényelhettek támogatást ilyen típusú beruházásra. Egyelőre csak az újabb panelprogram elindítását jelentette be a nemzeti fejlesztési miniszter, Németh Lászlóné, de ennek februárra ígért kiírása sem történt meg mostanáig.
– A ciklusváltás miatt ráadásul idén már uniós pályázatokkal finanszírozott új beruházások elindulása sem várható. Pedig a napenergia-hasznosítás tipikusan olyan terület, amelyben már nem túl nagy ösztönzők hatására is fellendülés tapasztalható, mert van szándék és önerő is, mind a lakosság, mind pedig a vállalkozások részéről – fűzte hozzá Varga Pál.
Tiszta energia
A napkollektorok leggazdaságosabban a használati meleg vizet állítják elő, nyáron közel 100, egész évben a szükséges mennyiség 60-70 százalékát képesek biztosítani, de a korszerű rendszerek télen is működnek, és fűtésrásegítésre is használhatók. Ezek kiépítése családi ház esetében 800 ezer és másfél millió forint közötti összeget vihet el, attól függően, hogy hányan laknak benne. – Ez nem kis befektetés, és mivel az energiaárak az elmúlt időszakban csökkentek, a megtérülési idő is hosszabb lett, vezetékes földgáz kiváltása esetén például jóval tíz év fölött van. Nem csoda tehát, hogy az emberek kivárják a támogatást – magyarázta a MÉGNAP ügyvezetője. Varga Pál szerint ugyanakkor a felhasználókat részben kárpótolja az a tudat, hogy az év jelentős részében tiszta energia fedezi otthonuk hőenergia-igényét.
Befektetésnek sem rossz
Magyarországon az eddig beépített napelem-teljesítmény mintegy 30 MW. Ahogyan napkollektorokból, az elektromos áram előállítására alkalmas napelemekből is jóval kevesebb van nálunk, mint más, hasonló adottságokkal rendelkező országokban. Igaz, ezekből az utóbbi években többet szereltek fel. – Ennek oka egyrészt az, hogy csökkent az áruk, egyszerűsödött az engedélyeztetési eljárás, az áramszolgáltatókat pedig törvény kötelezi arra, hogy a megújuló energiát átvegyék az ügyfelektől – mondta Varga Pál. A napelemes rendszerek használatával – amelyek telepítésére a villamosenergia-fogyasztás tükrében 1,5–2,5 millió forinttal érdemes kalkulálni – éves szinten akár nulla forintos is lehet a villanyszámla. – Ez anyagi szempontból sem rossz beruházás. A hozam jellemzően nagyobb, mint a pénzügyi megtakarításokból adódó hozamok – tette hozzá a szakember.
Napenergia
• Napkollektorok: a napsugárzás hőenergiája melegíti fel a bennük lévő folyadékot, amelyet egy puffertartály tárol. Használhatók meleg víz előállítására, fűtésrásegítésre és medencék fűtésére is.
• Napelemek: a nap fényenergiáját alakítják át egyenárammá. A megtermelt villamos energia a meglévő hálózaton keresztül visszatáplálható az országos rendszerbe.
• A berendezéseket legjobb a tetőfelületen – megfelelő dőlésszögben és tájolással – elhelyezni.
forrás: metropol.hu
Zöld Energia
Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re
Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.
A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.
Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHasznált mobilokkal a természet védelméért, folytatódik a kampány 2026-ban
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaLassan fiatalodik a használtautó-kínálat, csökken a dízelek szerepe

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés