Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Támogatás nélkül nem veszik a napkollektort

Létrehozva:

|

A napenergiában óriási a potenciál, Magyarország azonban egyelőre nem használja ki.

A becslések szerint Magyarországon tavaly év végéig 250 ezer négyzetméternyi napkollektort telepítettek mintegy 25 ezer épületre. Ez önmagában sem tűnik soknak, ha pedig hozzátesszük, hogy Ausztriában több mint 4,5 millió, vagy a rosszabb adottságokkal rendelkező Lengyelországban 1,5 millió négyzetmétert fedtek le, helyére kerül az adat. Mindez azt is jelenti, hogy messze vagyunk még az unió felé tett vállalásunktól, amely szerint 2020-ra körülbelül 2 millió négyzetméter napkollektort kellene felszerelni, ami a hűtés-fűtés éves energiaigényének már nagyjából 1 százalékát tudná fedezni.

 

Meghatározó támogatás

Advertisement

– A napkollektorok iránti kereslet nagyban függ attól, hogy van-e a telepítésükre állami támogatás az adott évben. Ha nincs, az érdeklődők inkább kivárnak – mondta a Metropolnak a Magyar Épületgépészek Napenergia Egyesületének (MÉGNAP) elnöke. Varga Pál szerint a lakossági pályázatok elmaradása miatt jelenleg padlón van a piac, alig akad megrendelés. A családiház-tulajdonosok legutóbb 2012-ben igényelhettek támogatást ilyen típusú beruházásra. Egyelőre csak az újabb panelprogram elindítását jelentette be a nemzeti fejlesztési miniszter, Németh Lászlóné, de ennek februárra ígért kiírása sem történt meg mostanáig.

– A ciklusváltás miatt ráadásul idén már uniós pályázatokkal finanszírozott új beruházások elindulása sem várható. Pedig a napenergia-hasznosítás tipikusan olyan terület, amelyben már nem túl nagy ösztönzők hatására is fellendülés tapasztalható, mert van szándék és önerő is, mind a lakosság, mind pedig a vállalkozások részéről – fűzte hozzá Varga Pál.

Advertisement

Tiszta energia

A napkollektorok leggazdaságosabban a használati meleg vizet állítják elő, nyáron közel 100, egész évben a szükséges mennyiség 60-70 százalékát képesek biztosítani, de a korszerű rendszerek télen is működnek, és fűtésrásegítésre is használhatók. Ezek kiépítése családi ház esetében 800 ezer és másfél millió forint közötti összeget vihet el, attól függően, hogy hányan laknak benne. – Ez nem kis befektetés, és mivel az energiaárak az elmúlt időszakban csökkentek, a megtérülési idő is hosszabb lett, vezetékes földgáz kiváltása esetén például jóval tíz év fölött van. Nem csoda tehát, hogy az emberek kivárják a támogatást – magyarázta a MÉGNAP ügyvezetője. Varga Pál szerint ugyanakkor a felhasználókat részben kárpótolja az a tudat, hogy az év jelentős részében tiszta energia fedezi otthonuk hőenergia-igényét.

Advertisement

Befektetésnek sem rossz

Magyarországon az eddig beépített napelem-teljesítmény mintegy 30 MW. Ahogyan napkollektorokból, az elektromos áram előállítására alkalmas napelemekből is jóval kevesebb van nálunk, mint más, hasonló adottságokkal rendelkező országokban. Igaz, ezekből az utóbbi években többet szereltek fel. – Ennek oka egyrészt az, hogy csökkent az áruk, egyszerűsödött az engedélyeztetési eljárás, az áramszolgáltatókat pedig törvény kötelezi arra, hogy a megújuló energiát átvegyék az ügyfelektől – mondta Varga Pál. A napelemes rendszerek használatával – amelyek telepítésére a villamosenergia-fogyasztás tükrében 1,5–2,5 millió forinttal érdemes kalkulálni – éves szinten akár nulla forintos is lehet a villanyszámla. – Ez anyagi szempontból sem rossz beruházás. A hozam jellemzően nagyobb, mint a pénzügyi megtakarításokból adódó hozamok – tette hozzá a szakember.

Advertisement

Napenergia

• Napkollektorok: a napsugárzás hőenergiája melegíti fel a bennük lévő folyadékot, amelyet egy puffertartály tárol. Használhatók meleg víz előállítására, fűtésrásegítésre és medencék fűtésére is.

Advertisement

• Napelemek: a nap fényenergiáját alakítják át egyenárammá. A megtermelt villamos energia a meglévő hálózaton keresztül visszatáplálható az országos rendszerbe.

• A berendezéseket legjobb a tetőfelületen – megfelelő dőlésszögben és tájolással – elhelyezni.

Advertisement

forrás: metropol.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Így alakítja át a klímaváltozás a napenergia-potenciált

Még a hazai napelemek áramtermelése is megszenvedheti a klímaváltozást, hiába érkezik több napenergia.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat – írja az alternativenergia.hu. A nyári napsugárzás mennyisége ugyanis már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét. Az elmúlt évtizedekben Magyarország, sőt, egész Kelet-Európa nyári égboltja látványosan világosabb lett. A levegőtisztaság javulása – a nehézipar visszaszorulása és a légszennyezés elleni nemzetközi intézkedések révén – jelentősen csökkentette az aeroszolrészecskék mennyiségét. Ezzel nemcsak több napsütés tudott átjutni a légkörön, de a nedvesség kicsapódását segítő apró részecskék hiánya miatt a felhőképződés is visszaesett, különösen nyáron. Ennek eredményeként Magyarországon ma átlagosan 29 olyan naposabb nyári nap van évente, amikor a besugárzás meghaladja a 270 W/m²-t – tízzel több, mint a rendszerváltás előtt.

Úgy tűnik, a napenergia-technológia felfutása éppen a megfelelő időpontban következett be – a kérdés csak az, hogy mit várhatunk a jövőben, és hogyan befolyásolja a várakozásainkat a klímaváltozás. Ennek jártak utána az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita a klímaváltozás két legújabb forgatókönyvét hasonlították össze: az egyik szerint a kibocsátáscsökkentés csak a 2040-es években indul be (realista jövőkép), a másik szerint folytatódik az eddigi „business-as-usual” trend (pesszimista jövőkép). A modellek alapján nyáron már alig várható további világosodás – az országban legfeljebb 1–5 nappal nőhet a naposabb napok száma a század végéig.

A szél nem segít, a forróság viszont árt
Nem meglepő, hogy minél erősebb a napsugárzás, annál több energiát lehet elvileg előállítani belőle. Az viszont kevésbé ismert, hogy a túlzott hőség rontja a napelemek hatékonyságát, míg a szél javítja azt, mivel hűti a rendszereket.

Advertisement

A jövő szélviszonyai a klímamodellek eredményei szerint nem változnak jelentősen, így nem várható, hogy a hűtőhatás javíthatná a napelemek teljesítményét. A hőmérséklet viszont biztosan nő, a pesszimista jövőkép szerint sokkal erőteljesebben, így az összes nyári napot tekintve a napenergia-potenciál csökkenése várható itthon. Míg a realista jövőkép szerint gyenge növekedés, azaz pozitív hatás várható, leginkább a Dunántúlon.

Különösen a naposabb nyári napokon lesz érzékelhető a visszaesés: akár másfél napnyi paksi erőmű-termelésnek megfelelő energiát is elveszíthetünk évente a pesszimista forgatókönyv szerint. Ha az összes nyári napot tekintjük, akkor a realista forgatókönyv szerint még akár egy napnyi energiát nyerhetünk is, miközben a pesszimista szerint nagyjából ugyanennyit veszítünk majd. Ráadásul a klímaváltozás nemcsak a napelemek hatásfokára van hatással. A forróbb nyarak rövidítik az élettartamukat, a gyakoribb viharok kárt tehetnek bennük, a klímaváltozással gyakoribbá váló szaharai porviharok pedig csökkenthetik a besugárzást és a hatékonyságot is.

Advertisement

A kutatás végső tanulsága egyértelmű: minél előbb csökkentjük a globális üvegházgáz-kibocsátást, annál kisebb veszteséggel számolhatunk – nemcsak a napelemek, hanem az egész energiagazdálkodás szempontjából is.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák