Zöld Energia
Támogatás nélkül nem veszik a napkollektort
A napenergiában óriási a potenciál, Magyarország azonban egyelőre nem használja ki.
A becslések szerint Magyarországon tavaly év végéig 250 ezer négyzetméternyi napkollektort telepítettek mintegy 25 ezer épületre. Ez önmagában sem tűnik soknak, ha pedig hozzátesszük, hogy Ausztriában több mint 4,5 millió, vagy a rosszabb adottságokkal rendelkező Lengyelországban 1,5 millió négyzetmétert fedtek le, helyére kerül az adat. Mindez azt is jelenti, hogy messze vagyunk még az unió felé tett vállalásunktól, amely szerint 2020-ra körülbelül 2 millió négyzetméter napkollektort kellene felszerelni, ami a hűtés-fűtés éves energiaigényének már nagyjából 1 százalékát tudná fedezni.
Meghatározó támogatás
– A napkollektorok iránti kereslet nagyban függ attól, hogy van-e a telepítésükre állami támogatás az adott évben. Ha nincs, az érdeklődők inkább kivárnak – mondta a Metropolnak a Magyar Épületgépészek Napenergia Egyesületének (MÉGNAP) elnöke. Varga Pál szerint a lakossági pályázatok elmaradása miatt jelenleg padlón van a piac, alig akad megrendelés. A családiház-tulajdonosok legutóbb 2012-ben igényelhettek támogatást ilyen típusú beruházásra. Egyelőre csak az újabb panelprogram elindítását jelentette be a nemzeti fejlesztési miniszter, Németh Lászlóné, de ennek februárra ígért kiírása sem történt meg mostanáig.
– A ciklusváltás miatt ráadásul idén már uniós pályázatokkal finanszírozott új beruházások elindulása sem várható. Pedig a napenergia-hasznosítás tipikusan olyan terület, amelyben már nem túl nagy ösztönzők hatására is fellendülés tapasztalható, mert van szándék és önerő is, mind a lakosság, mind pedig a vállalkozások részéről – fűzte hozzá Varga Pál.
Tiszta energia
A napkollektorok leggazdaságosabban a használati meleg vizet állítják elő, nyáron közel 100, egész évben a szükséges mennyiség 60-70 százalékát képesek biztosítani, de a korszerű rendszerek télen is működnek, és fűtésrásegítésre is használhatók. Ezek kiépítése családi ház esetében 800 ezer és másfél millió forint közötti összeget vihet el, attól függően, hogy hányan laknak benne. – Ez nem kis befektetés, és mivel az energiaárak az elmúlt időszakban csökkentek, a megtérülési idő is hosszabb lett, vezetékes földgáz kiváltása esetén például jóval tíz év fölött van. Nem csoda tehát, hogy az emberek kivárják a támogatást – magyarázta a MÉGNAP ügyvezetője. Varga Pál szerint ugyanakkor a felhasználókat részben kárpótolja az a tudat, hogy az év jelentős részében tiszta energia fedezi otthonuk hőenergia-igényét.
Befektetésnek sem rossz
Magyarországon az eddig beépített napelem-teljesítmény mintegy 30 MW. Ahogyan napkollektorokból, az elektromos áram előállítására alkalmas napelemekből is jóval kevesebb van nálunk, mint más, hasonló adottságokkal rendelkező országokban. Igaz, ezekből az utóbbi években többet szereltek fel. – Ennek oka egyrészt az, hogy csökkent az áruk, egyszerűsödött az engedélyeztetési eljárás, az áramszolgáltatókat pedig törvény kötelezi arra, hogy a megújuló energiát átvegyék az ügyfelektől – mondta Varga Pál. A napelemes rendszerek használatával – amelyek telepítésére a villamosenergia-fogyasztás tükrében 1,5–2,5 millió forinttal érdemes kalkulálni – éves szinten akár nulla forintos is lehet a villanyszámla. – Ez anyagi szempontból sem rossz beruházás. A hozam jellemzően nagyobb, mint a pénzügyi megtakarításokból adódó hozamok – tette hozzá a szakember.
Napenergia
• Napkollektorok: a napsugárzás hőenergiája melegíti fel a bennük lévő folyadékot, amelyet egy puffertartály tárol. Használhatók meleg víz előállítására, fűtésrásegítésre és medencék fűtésére is.
• Napelemek: a nap fényenergiáját alakítják át egyenárammá. A megtermelt villamos energia a meglévő hálózaton keresztül visszatáplálható az országos rendszerbe.
• A berendezéseket legjobb a tetőfelületen – megfelelő dőlésszögben és tájolással – elhelyezni.
forrás: metropol.hu
Zöld Energia
Nem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
A karintiai áramszolgáltató a Siemens digitális ikertechnológiájával tenné hatékonyabbá az elektromos hálózat működését, előre jelezve a túlterheléseket és csökkentve a költséges hálózatfejlesztések szükségességét.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra. Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei. A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.
Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.
A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.
Kép forrása: Siemens
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöld Energia11 óra telt el a létrehozás ótaNem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta216 hektáron biztosíthatnak vízborítást, új lendületet kap a hazai vízmegtartás

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés