Zöld Energia
Télen a hegyekben is termelhető napenergia
Kiderült, hogy az ilyen megoldások nagyon is hatékonyak.
A zürichi kantonban működő elektromos művek (EKZ) 2017 október óta teszteli, hogy miként lehet napenergiából áramot termelni a hegyekben. A szakemberek összesen 20 napelemet helyeztek el az Alpokban lévő Parsennben, 2500 méteres magasságban. A kísérleti rendszert azért építették ki, mert a szakértők úgy vélték, hogy a hegyekben sokkal több áram termelhető, mint a síkvidékeken. Ugyanakkor az a kérdés megválaszolatlan maradt, hogy hogyan lehet az Alpokban lévő áramtermelést maximalizálni. A kutatók számos adatot gyűjtenek és elemeznek ki évek óta, például azt, hogy milyen szögben érkeznek a napsugarak és hogyan lehet optimálisan elhelyezni a napelemeket, milyen hőmérsékletek uralkodnak, s mennyire befolyásolja az áramtermelést a havazás és a jegesedés.
Az első jelentés most készült el, s a 2017 október és 2018 május közötti időszakot öleli fel. Danilo Grunauer, az EKZ projektvezetője közölte, hogy az első eredmények teljes mértékben megerősítették az előzetes számításaikat és szimulációikat. Különösen a kétoldalas, meredeken elhelyezett modulok bizonyultak hatékonynak és sokkal több áramot termeltek, mint egy alacsonyabban fekvő területen működő fotovoltaikus létesítmény. Az okok között szerepel, hogy a hegyekben magasabb a besugárzási intenzitás, kevesebb a köd és a hó is visszaveri a napfényt. Az utóbbi jelenség (albedó) különösen nagy hangsúlyt kap a kétoldalas modulok esetében, hiszen így a visszaverődő napfény is feldolgozható. A kísérleti rendszer legfeljebb 2022-ig fog működni és addig folyamatosan szállítja majd a szakembereknek az adatokat. 2022 után teljesen leépítik a fémkonstrukciót és a területet az eredeti állapotába állítják vissza.
Zöld Energia
Megoldhatják a napelemes járdák a városi mobilitás és ellátás zöldítését?
Olyan modellt alkottak, amelyben ötvözik a napenergiát, a városi mezőgazdaságot és a 15 perces város koncepcióját.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A várostervezés során a napenergia, a városi mezőgazdaság és a 15 perces város koncepciója – ahol jószerivel bármely pont elérhető negyed óra alatt – gyakran különálló, de párhuzamos szempontnak tekinthető, ezekkel környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt növelhető a fenntarthatóság. A montreali Concordia Egyetem legfrissebb vizsgálata alapján ezeket összekapcsolva lehet a leghatékonyabban zöldíteni egy városon – írja az alternativenergia.hu.
Az új tanulmányban a zöld városi logisztika gerince a napenergia, amelyet a járdába beépített fotovoltaikus panelek révén hasznosul, és elektromos járművekkel működő szállítási hálózatokat lát el. A tetőket, kis telkeket és más hagyományos napenergia-helyszíneket inkább közösségi kertekké és növénytermesztési területekké alakítják.
Napelemes járdák gyártásával egyre több cég foglalkozik, közéjük tartozik a magyar Platio. A vállalat fotovoltaikus térburkolatainak különlegessége az energiatermelés mellett az, hogy elkészítésükhöz újrahasznosított műanyagot használnak fel.
A 15 perces városmodellben az élelmiszerboltok, a termelői piacok és a közösségi kertek egyenletesen oszlanak el, így a lakosok többsége egy kilométeren belül elérhet friss, egészséges élelmiszereket. „Meg akarjuk vizsgálni, hogyan integrálhatjuk az energiát, a mobilitást, a földhasználatot és a társadalmi funkciókat, hogy a lakosok mindennapi szükségleteit közelebb hozzuk hozzájuk, így csökkentve a fosszilis tüzelőanyagot fogyasztó utazások számát” – nyilatkozta Caroline Hachem-Vermette, a csapat tagja.
A kutatók az ontariói Londonban található West 5 intelligens közösséget használták esettanulmányként annak értékelésére, hogy a tér, a kibocsátás, a gazdaságosság, a földhasználat és a napenergia-teljesítmény miként hatnak egymásra. A vizsgálatban főként a járdákba beépített napelemek hatására összpontosítottak, ezek 600-szor 600 milliméteresek és 15 százalékos hatékonysággal 100 watt energiát képesek termelni.
Az érintett környéken az éves napsugárzás átlagosan 3,69 kWh/m²/nap, ami 286 napsütéses napnak felel meg, így mindössze 98 m²-nyi napelemes járda elegendő energiát termel az egész városi mobilitási rendszer ellátásához, és 98 százalékkal csökkenti az emissziót.
További előny, hogy a tetőfelület 13,8, a homlokzatok 10 és a parkolók 15 százalékának zöldségtermesztésre való felhasználásával a városrész részben önállóvá képes válni. A gyakorlatban a modell szinte úgy működik, mint egy elosztott agrofotovoltaikus rendszer, amelyben a napelemek nem csupán épületekhez kapcsolódó erőforrások, hanem az energia, a mobilitás, a földhasználat és az élelmezésbiztonság összekötő elemei.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaAz EKR akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítését teszi lehetővé 2027-ig
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVeszélyben az Alföld: civilszervezetek a palagáz ellen
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA plug-in hibridek is egyre népszerűbbek
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaLehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaÉvente több ezer háztartás fogyasztását váltja ki egy fejlesztési program

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés