Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Tetőbe épített napelem?

Megvizsgálták a hagyományos napelemes telepítést és a tetőbe integrált napelemek szerelései közti időkülönbségeket.

Létrehozva:

|

A National Renewable Energy Laboratory (NREL) idő-mozgástanulmánya bebizonyította, hogy a tetőbe integrált napelemek (RIPV) felszerelése 7%-kal kevesebb munkaerőt igényelnek, mint a hagyományos napelemes telepítések – írja a PV-magazin.

A kutatók arra is rájöttek, hogy ugyan egy új építésű ház esetében gyorsan beépíthetőek a napelemek, azonban, ha valaki felújításban gondolkodik, akkor a felszerelés időigénye még mindig magasabb, legalábbis részben az új technikák alkalmazása és az ellátási láncok folyamatos fejlődése miatt.

Ezt az elemzést részben az indokolta, hogy az épületbe integrált fotovalitika (BIPV) nem tartott lépést a várt árcsökkenéssel. Ez annak ellenére van így, hogy a BIPV-be történő beruházás a tetőfedés, a burkolat vagy az ablakok utólagos felszerelése során csökkentheti vagy megszüntetheti a különálló napelemes komponensek szükségességét. Még ha ezeket a költségeket figyelembe is vesszük, a BIPV-berendezések költségei még mindig meghaladják a hagyományos berendezések költségeit, tehát nem tűnnek gazdaságosabbnak. 

Advertisement

Népszerű tartalom

A szakértők annak érdekében, hogy megértsék a költségek miért maradtak a vártnál magasabbak, összehasonlítást végeztek. 

Advertisement

Összehasonlították a RIPV telepítésekhez szükséges időt a hagyományos lakossági napelemes telepítések idejével. Az Egyesült Államokban a telepítési költségek 32%-át az állványozás és a szerelés, 32%-át az elektromos munkák, 20%-át az étkezés, a szünetek, a takarítás és a késések, 16%-át pedig az utazás és a telepítés előkészítése teszi ki. 

Összességében a tanulmány megállapította, hogy a szabványos telepítésekhez 6,9 munkaórára volt szükség egy kilowatt telepített teljesítményenként.

Advertisement

Zöld Energia

Hulladékhőből fűtés: így spórol energiát és szén-dioxidot a magyar technológia

Űrkutatásból ismert megoldással spórol energiát egy magyar cég.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A hatékony, gazdaságos hőenergia-tárolással, -továbbítással és -felhasználással foglalkozó magyar HeatVentors Kft.-t mutatta be Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Kakas József, a cég ügyvezetője a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon is elérhető. Áder János felidézte, hogy a hőenergia-tárolás új módszerének kidolgozásán még Farkas Rita és Andrássy Zoltán kezdett el dolgozni másfél évtizede a budapesti műszaki egyetemen – írja az alternativenergia.hu. Céljuk az volt, hogy a vizet helyettesítsék más anyagokkal az energiatárolás során, és közben kezdtek fázisváltó anyagokkal kísérletezni. Kakas József azt mondta, hogy a két szakember egy űrkutatásból ismert megoldást használt, az űrállomások falában működik optimalizált hőtárolás. A módszer lényege a fázisváltás, azaz halmazállapot-változás, amikor az anyag nagyobb energiát vesz fel. Több ezer anyagot vizsgáltak ebből a szempontból a műszaki egyetemen, és ezek közül választottak ki száz olyat, amely mínusz 130 foktól plusz 120-ig képes hőenergiát tárolni. Egy évtizednyi kutatás eredményeként a fizikai folyamatot sikerült “dobozba zárni”, és épületek hűtésének-fűtésének szolgálatába állítani.

Áder János megjegyezte, hogy a módszer biztonságosabb, hosszabb élettartamú, rövidebb megtérülési idejű, szén-dioxid-kibocsátást jelentősen csökkentő megoldás a most alkalmazottakhoz képest. A HeatVentors Kft. ügyvezetője azt mondta: a rendszer a jégakkuhoz hasonlóan működik, többnyire helyhez kötött, de szükség esetén szállítható is. Például egy gyárból az ott feleslegessé váló hőenergiát el tudják juttatni egy óvodába, ahol ez a továbbított energia kiválthatja a gázfűtést. A cég már 7 államban működteti a termékét: Spanyolországban, Portugáliában, Németországban, Olaszországban, Ománban, Szingapúrban, de a legtöbb felhasználójuk Magyarországon van. Áder János megjegyezte: az informatikai forradalom következtében sok adatközpont létesült, amelyeknek óriási az energiaigényük.

Kakas József azt mondta: egy 10 megawattos adatközpont energiafelhasználása akkora, mint egy 25 ezer fős településé, s egyre több ilyen épül. A legtöbb energia az adatközpontok szervereinek üzemeltetésére és hűtésére megy el. A HeatVentors Kft. rendszerei csökkentik a hűtésre fordított energiát, és képesek hulladékhőt tárolni, másutt visszatáplálni, felhasználni. Ez közvetve mérsékli a szén-dioxid-kibocsátást azáltal, hogy 20-25 százalékkal visszafogja az elektromosenergia-felhasználást. A tárolórendszer energiavesztesége napi 2 százalék. Áder János megjegyezte: a világ energiafelhasználásának 80 százaléka olaj, szén vagy gáz, tehát e téren nagy szükség van takarékosságra. Kakas József azt mondta, hogy a cégben tavaly 4 millió eurós (1,51 milliárd forint) tőkeemelés történt, magyar és külföldi befektetők részvételével. Ez a tőkebevonás elvezethet egy nagy nemzetközi vállalat felépítéséhez, főleg az adatközpontokkal kapcsolatos energiafelhasználást visszafogó megoldásokkal. Az uniós szabályok szerint mérni, mérsékelni kell az adatközpontok energiafelhasználását, és ebben tud a HeatVentors Kft. segíteni. Ez a cég építi ki a fázisváltáson alapuló hőenergia-tárolás piacát több országban különféle éghajlati viszonyok között. Ománban napközben gyakran 50 fok körüli hőmérséklet mellett üzemel a vállalat terméke egy nívós szállodában.

Advertisement

Áder János felidézte, hogy egy cikk szerint Európában a cég által gyártott rendszerekkel 20 milliárd eurót (7572 milliárd forint) és 250 millió tonnányi szén-dioxid-kibocsátást lehetne megtakarítani. Kakas József azt mondta, hogy február 25-től bemutatkoznak a Planet Budapest 2026 fenntarthatósági expón is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák