Zöld Energia
Tetőbe épített napelem?
Megvizsgálták a hagyományos napelemes telepítést és a tetőbe integrált napelemek szerelései közti időkülönbségeket.
A National Renewable Energy Laboratory (NREL) idő-mozgástanulmánya bebizonyította, hogy a tetőbe integrált napelemek (RIPV) felszerelése 7%-kal kevesebb munkaerőt igényelnek, mint a hagyományos napelemes telepítések – írja a PV-magazin.
A kutatók arra is rájöttek, hogy ugyan egy új építésű ház esetében gyorsan beépíthetőek a napelemek, azonban, ha valaki felújításban gondolkodik, akkor a felszerelés időigénye még mindig magasabb, legalábbis részben az új technikák alkalmazása és az ellátási láncok folyamatos fejlődése miatt.
Ezt az elemzést részben az indokolta, hogy az épületbe integrált fotovalitika (BIPV) nem tartott lépést a várt árcsökkenéssel. Ez annak ellenére van így, hogy a BIPV-be történő beruházás a tetőfedés, a burkolat vagy az ablakok utólagos felszerelése során csökkentheti vagy megszüntetheti a különálló napelemes komponensek szükségességét. Még ha ezeket a költségeket figyelembe is vesszük, a BIPV-berendezések költségei még mindig meghaladják a hagyományos berendezések költségeit, tehát nem tűnnek gazdaságosabbnak.
Népszerű tartalom
A szakértők annak érdekében, hogy megértsék a költségek miért maradtak a vártnál magasabbak, összehasonlítást végeztek.
Összehasonlították a RIPV telepítésekhez szükséges időt a hagyományos lakossági napelemes telepítések idejével. Az Egyesült Államokban a telepítési költségek 32%-át az állványozás és a szerelés, 32%-át az elektromos munkák, 20%-át az étkezés, a szünetek, a takarítás és a késések, 16%-át pedig az utazás és a telepítés előkészítése teszi ki.
Összességében a tanulmány megállapította, hogy a szabványos telepítésekhez 6,9 munkaórára volt szükség egy kilowatt telepített teljesítményenként.
Zöld Energia
A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban
Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.
Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.
A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
