Zöldinfó
Több mint 2,7 millió mobilkészülék vár otthonainkban arra, hogy a megfelelő helyre kerüljön
A Magyar Telekom kutatása szerint Magyarországon háztartásonként átlagosan 1,7 darab, mindösszesen 2,7 millió használaton kívüli mobiltelefon lapul otthon, fiókjainkban.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
A jelenleg használatban lévő mobilok átlagos életkora 2,8 év, ezek 11%-a került jelenlegi használóikhoz használt vagy felújított állapotban. A mobil készülékek körfogását biztosító egyik európai szereplő, a Recommerce adatai alapján a magyarok 41%-a hajlandó arra, hogy megbízható forrásból felújított készüléket vásároljon. A Telekomnál a körforgásos gazdaság jegyében a régi, használhatatlan készülékek újrahasznosítási célú leadása, a használható készülékek eladása, valamint felújított készülékek vásárlása egyaránt biztosított. A Magyar Telekom partnere, a Recommerce Csoport és a Kantar által készített reprezentatív kutatás alapján az európai vásárlók 30%-a már vásárolt felújított okostelefont, Franciaországban például a megkérdezett szülők 60%-a szerzett már be gyermekének ilyen eszközt. Magyarországon egy év alatt 22-ről 25%-ra nőtt ugyanezen vásárlók aránya, 41%-uk pedig megfontolná a felújított készülék vásárlását.
A Magyar Telekom kutatása szerint Magyarországon háztartásonként átlagosan 1,7 darab, mindösszesen 2,7 millió használaton kívüli mobilkészüléket tárolhatunk otthonainkban. A kutatásban résztvevők 58%-a állította, hogy a fiók mélyén, polcokon, egyéb helyeken elfekvő, régi mobilokat tartaléknak tartotta meg. 18%-uk azért nem vált meg ezektől az új készülékek beszerzését követően sem, mert számára fontos adatok, fényképek vannak a régi mobilon, 17% pedig egyszerűen csak nem szeretné szemétbe dobni, és nem tudja, mit kezdjen vele. A megkérdezettek 58%-a mindenféle külön ellentételezés nélkül is leadná használaton kívüli, otthon kallódó készülékeit, ha tudná, pontosan hol és hogyan teheti meg mindezt. 19%-uknak azonban külön motivációra lenne szüksége ahhoz, hogy megváljon a használaton kívüli mobilkészülékektől. Ilyen motiváció lehet a kedvezmény új telefon vásárlásánál, adomány felajánlása vagy faültetés a leadott használt mobilok után. A válaszadók majdnem egy negyede, 23%-a azonban egyáltalán nem szeretne megválni ezektől a készülékektől- elsősorban a 60 év felettiek, és az átlagnál alacsonyabb jövedelemmel rendelkező válaszadók ragaszkodnak eszközeikhez.
A fogyasztói magatartásokat vizsgáló kutatás alapján a Magyar Telekom három jól elkülöníthető csoportot határoz meg az alapján, hogy az emberek mit kezdenek használaton kívüli, régi mobiljaikkal. A megkérdezettek legnagyobb része (66%) megtartja régi készülékét. Ennek több oka is lehet: van, aki tartaléknak teszi el; van, aki tudja, hogy kezdeni kellene vele valamit, de egyrészt könnyebb otthon eltenni a fiókba, semmint leadni valahol, másrészt pedig nem is tudják pontosan, hogyan kellene elindulni ebben. A megtartók között olyanok is akadnak, akik aggódnak a telefonon tárolt adatok (elsősorban banki adatok) miatt, és vannak, akik szerint jó lesz még majd valamire, hiszen értéke van. Azt azonban kevesen gondolják végig, hogy az évek alatt a fiókban porosodó eszközök folyamatosan veszítenek értékükből és funkciójukból egyaránt. A megtartó típusú ügyfelek a működő és értékes telefonokat ugyanúgy megtartják, mint a nem működő, értékteleneket.
A következő legnagyobb csoportot képezik az ajándékozók (22%). Az ajándékozók elsősorban kis közösségekben: családon belül vagy közeli ismerősöknek adják tovább már nem használt készülékeiket. Motivációik között említhető, hogy valamilyen jót szeretnének tenni, spórolnak, vagy saját új készülékvásárlási vágyukat igazolják: szeretnének egy új telefont, ezért keresnek valakit szűk körükben, akiknek továbbadhatják a meglévőt.
Az emberek legkisebb csoportja (7%) minden esetben értékesíti régi készülékét, mielőtt vagy miután új eszközt vásárol. Ők az így megszerzett bevételt az új telefon megvásárlására fordítják, vagy váratlan extra bevételként tekintenek az eladott telefon árára. Ők azok, akik élvezik az eladás folyamatát és nem is értik, miért vagy mire kellene megtartani a régi készülékeket.
A Telekom kutatása alapján a jelenleg használt mobilok átlagéletkora 2,8 év, ez lassú csökkenés az 5 évvel ezelőtti átlagos 3,1 éve használatban lévő eszközökhöz képest. Ezek kisebb része, 11%-a került használt vagy felújított állapotban jelenlegi használóikhoz. Új készülékeiket az emberek több mint fele (56%) továbbra is személyesen, üzletben, mobilszolgáltatójától vásárolja. Kis mértékben, de nő az online vásárolt mobilok aránya, legyen az mobilszolgáltató webshopja (7%), vagy más online bolt (11%). A megkérdezettek 37%-a a következő készülékét is biztosan saját mobilszolgáltatójától, 9% biztosan máshonnan fogja beszerezni, 48% számára pedig mindkét megoldás elképzelhető.
A Magyar Telekom a mobilkészülékek körforgásának minden szintjén kínál megoldást ügyfelei számára. Évek óta visszagyűjti a működésképtelen, használaton kívüli mobilokat, melyek újrahasznosításra kerülnek. Csak a tavalyi évben 5 tonna elektronikai hulladékot gyűjtött vissza ügyfeleitől, ezzel a vállalat és ügyfelei olyan értékes anyagokat juttatnak vissza a körforgásba, mint például az arany, az ezüst, a réz, vagy a palladium. Emellett tavaly decembere óta a Telekom partnerével, a Recommerce-szel közösen online felületet biztosít ahhoz, hogy bárki eladhassa jó minőségű, még használható telefonját. Az oldalon mobilt, tabletet és játékkonzolt egyaránt lehet értékesíteni egy egyszerű folyamatban. Előzetesen megadott adatok alapján egy becsült átvételi árat kap az eladó a készülékre, amit ha elfogad, és a párnapos bevizsgáláson átmegy az eszköz, akár 3-5 munkanap alatt meg is kaphatja az árát a korábbi tulajdonos. 2023 októbere óta kínál termékportfóliójában a Magyar Telekom A+ prémium kategóriájú, szinte új állapotú, csak minimális esztétikai hibával bíró, legalább 85%- os akkumulátor kapacitással rendelkező és töltőkábellel ellátott készülékeket szintén a Recommerce partnereként. 2024-ben az online értékesített készülékek 10%-a már felújított volt a Telekom webshopján, ezzel az ügyfelek több mint 723 ezer kg Co2 kibocsátástól és 2,2 millió kg alapanyag felhasználástól óvták meg a Földet ahhoz képest, mintha új készülékeket választottak volna.
Zöldinfó
A vetőmagszektor kulcsproblémái a klímaváltozás és az öntözés biztosítása
A jövő élelmiszer-ellátásának és -biztonságának alapja a vetőmag.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a – YouTube videómegosztó portálon és már a TikTokon is megjelenő – műsor elején idézett a vetőmagszövetség tavalyi közgyűlésén elhangzott egyik beszédből, miszerint “a vetőmagszektor élen jár innovációban, kutatás-fejlesztésben, fajtaválasztásban, öntözésben és technológiában” – írja az alternativenergia.hu. Takács Géza szerint az időszakos munkaerő biztosítása egyre nehezebb, mivel a vetőmagtermesztést sok ok miatt nem lehet gépesíteni, kézi munkaerőre van szükség, és ez egy “sziszifuszi munka”, amelyet akár hőségben is el kell végezni – mondta, hozzátéve, hogy évente több mint száz faj több mint ezer fajtája kerül szaporításra. Áder János a szektort érintő két legnagyobb kihívásnak a klímaváltozást és a vízválságot nevezte. Takács Géza ezzel egyetértve kiemelte, öntözés nélkül szinte nincs vetőmagszaporítás és nem garantálható a termésbiztonság. Az időjárás-változásokra utalva pedig azt mondta, egy vetőmag nemesítésének ideje 12-16, vagy akár 20 év is lehet, ám kérdés, “hogyan lehet felkészülni arra, milyen idő lesz öt év múlva”, vagy tíz év múlva milyen fajták állják majd meg a helyüket a szántóföldön. Éppen ezért szinkronban folynak most a nemesítések, azaz optimális, öntözött és száraz körülmények között is tesztelik a vetőmagot – tette hozzá a szakember.
Áder János érdeklődött a precíziós és a hagyományos nemesítés, valamint a GMO-technológia közötti különbségekről is. Takács Géza elmondta, a hagyományos nemesítésnél komoly szelekciós munka folyik annak érdekében, hogy az adott fajta feleljen meg bizonyos körülményeknek. A GMO-technológiánál valamilyen cél érdekében az adott növénybe egy idegen gént ültetnek be, míg a precíziós nemesítésnél megnézik, hogy az adott tulajdonságokat egy növényben milyen gének határozzák meg, és ezen gének hatását mi erősíti vagy gyengíti, majd az adott növény génállományát átrendezik.
Arra a felvetésre, hogy az orosz-ukrán háború komoly problémát jelent az ágazatnak, Takács Géza elmondta, Oroszország egyik reakciója az ellene hozott intézkedésekre, hogy gyorsan szeretné kiépíteni a saját nemesítő ágazatát, holott eddig a cukorrépa- és a napraforgó-vetőmag szinte teljes mértékben importból érkezett az országba. Magyarország például kukoricából évente másfél millió hektárra elég vetőmagot szállított oda, míg a napraforgó-vetőmag 60 százalékát vitte – fűzte hozzá. Megjegyezte azt is, hogy az export elmaradása és a megmaradt vetőmag sorsa is kihívást jelent, utóbbi azért, mert ezt a vetőmagot máshová nem lehet eladni. Úgy fogalmazott, ez egy nagyon komoly mélyütés az ágazat számára.
Olyan szempontból is, hogy a vetőmagok egy része nem konvertálható uniós vagy magyar piacra, ugyanis nincsenek erre a régióra regisztrálva. Áder János – hivatkozva a szakértő korábbi kijelentéseire – a szektort érintő további problémák között említette az állami támogatások hiányát és a multinacionális cégek megjelenését. Takács Géza arról beszélt, hogy a rendszerváltás, majd az európai uniós csatlakozás után kinyíltak a határok, és Magyarország tradíciójára építve sok multinacionális cég jött az országba, nemesítőtelepeket és vetőmagüzemeket hoztak létre; magyar szakembereket vettek fel, rengeteg pénzt költöttek. Ezzel kellett versenyeznie a magyar ágazatnak, ám az állami finanszírozás elapadt, elfogyott a pénz, és elfogytak a szakemberek is, jelenleg két generáció hiányzik a szakmából, nincs utánpótlás és bezárják a magyar nemesítőintézeteket is – mondta el a szakember, megjegyezve, hogy a döntések hátterét nem értik.
“A 24. órában vagyunk” – fogalmazott Takács Géza, aki szerint a nemesítőintézetek fejlesztése és a szakemberek képzése még megoldást jelenthetne.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA természetes erőforrások állapota közvetlenül befolyásolja a világgazdaság több mint felét
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaTartós növekedési pályán a magyar kőolaj- és földgázkitermelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA természet nem tőlünk független, a magyar nemzeti parkok új korszakba lépnek
