Zöldinfó
Több mint 2,7 millió mobilkészülék vár otthonainkban arra, hogy a megfelelő helyre kerüljön
A Magyar Telekom kutatása szerint Magyarországon háztartásonként átlagosan 1,7 darab, mindösszesen 2,7 millió használaton kívüli mobiltelefon lapul otthon, fiókjainkban.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
A jelenleg használatban lévő mobilok átlagos életkora 2,8 év, ezek 11%-a került jelenlegi használóikhoz használt vagy felújított állapotban. A mobil készülékek körfogását biztosító egyik európai szereplő, a Recommerce adatai alapján a magyarok 41%-a hajlandó arra, hogy megbízható forrásból felújított készüléket vásároljon. A Telekomnál a körforgásos gazdaság jegyében a régi, használhatatlan készülékek újrahasznosítási célú leadása, a használható készülékek eladása, valamint felújított készülékek vásárlása egyaránt biztosított. A Magyar Telekom partnere, a Recommerce Csoport és a Kantar által készített reprezentatív kutatás alapján az európai vásárlók 30%-a már vásárolt felújított okostelefont, Franciaországban például a megkérdezett szülők 60%-a szerzett már be gyermekének ilyen eszközt. Magyarországon egy év alatt 22-ről 25%-ra nőtt ugyanezen vásárlók aránya, 41%-uk pedig megfontolná a felújított készülék vásárlását.
A Magyar Telekom kutatása szerint Magyarországon háztartásonként átlagosan 1,7 darab, mindösszesen 2,7 millió használaton kívüli mobilkészüléket tárolhatunk otthonainkban. A kutatásban résztvevők 58%-a állította, hogy a fiók mélyén, polcokon, egyéb helyeken elfekvő, régi mobilokat tartaléknak tartotta meg. 18%-uk azért nem vált meg ezektől az új készülékek beszerzését követően sem, mert számára fontos adatok, fényképek vannak a régi mobilon, 17% pedig egyszerűen csak nem szeretné szemétbe dobni, és nem tudja, mit kezdjen vele. A megkérdezettek 58%-a mindenféle külön ellentételezés nélkül is leadná használaton kívüli, otthon kallódó készülékeit, ha tudná, pontosan hol és hogyan teheti meg mindezt. 19%-uknak azonban külön motivációra lenne szüksége ahhoz, hogy megváljon a használaton kívüli mobilkészülékektől. Ilyen motiváció lehet a kedvezmény új telefon vásárlásánál, adomány felajánlása vagy faültetés a leadott használt mobilok után. A válaszadók majdnem egy negyede, 23%-a azonban egyáltalán nem szeretne megválni ezektől a készülékektől- elsősorban a 60 év felettiek, és az átlagnál alacsonyabb jövedelemmel rendelkező válaszadók ragaszkodnak eszközeikhez.
A fogyasztói magatartásokat vizsgáló kutatás alapján a Magyar Telekom három jól elkülöníthető csoportot határoz meg az alapján, hogy az emberek mit kezdenek használaton kívüli, régi mobiljaikkal. A megkérdezettek legnagyobb része (66%) megtartja régi készülékét. Ennek több oka is lehet: van, aki tartaléknak teszi el; van, aki tudja, hogy kezdeni kellene vele valamit, de egyrészt könnyebb otthon eltenni a fiókba, semmint leadni valahol, másrészt pedig nem is tudják pontosan, hogyan kellene elindulni ebben. A megtartók között olyanok is akadnak, akik aggódnak a telefonon tárolt adatok (elsősorban banki adatok) miatt, és vannak, akik szerint jó lesz még majd valamire, hiszen értéke van. Azt azonban kevesen gondolják végig, hogy az évek alatt a fiókban porosodó eszközök folyamatosan veszítenek értékükből és funkciójukból egyaránt. A megtartó típusú ügyfelek a működő és értékes telefonokat ugyanúgy megtartják, mint a nem működő, értékteleneket.
A következő legnagyobb csoportot képezik az ajándékozók (22%). Az ajándékozók elsősorban kis közösségekben: családon belül vagy közeli ismerősöknek adják tovább már nem használt készülékeiket. Motivációik között említhető, hogy valamilyen jót szeretnének tenni, spórolnak, vagy saját új készülékvásárlási vágyukat igazolják: szeretnének egy új telefont, ezért keresnek valakit szűk körükben, akiknek továbbadhatják a meglévőt.
Az emberek legkisebb csoportja (7%) minden esetben értékesíti régi készülékét, mielőtt vagy miután új eszközt vásárol. Ők az így megszerzett bevételt az új telefon megvásárlására fordítják, vagy váratlan extra bevételként tekintenek az eladott telefon árára. Ők azok, akik élvezik az eladás folyamatát és nem is értik, miért vagy mire kellene megtartani a régi készülékeket.
A Telekom kutatása alapján a jelenleg használt mobilok átlagéletkora 2,8 év, ez lassú csökkenés az 5 évvel ezelőtti átlagos 3,1 éve használatban lévő eszközökhöz képest. Ezek kisebb része, 11%-a került használt vagy felújított állapotban jelenlegi használóikhoz. Új készülékeiket az emberek több mint fele (56%) továbbra is személyesen, üzletben, mobilszolgáltatójától vásárolja. Kis mértékben, de nő az online vásárolt mobilok aránya, legyen az mobilszolgáltató webshopja (7%), vagy más online bolt (11%). A megkérdezettek 37%-a a következő készülékét is biztosan saját mobilszolgáltatójától, 9% biztosan máshonnan fogja beszerezni, 48% számára pedig mindkét megoldás elképzelhető.
A Magyar Telekom a mobilkészülékek körforgásának minden szintjén kínál megoldást ügyfelei számára. Évek óta visszagyűjti a működésképtelen, használaton kívüli mobilokat, melyek újrahasznosításra kerülnek. Csak a tavalyi évben 5 tonna elektronikai hulladékot gyűjtött vissza ügyfeleitől, ezzel a vállalat és ügyfelei olyan értékes anyagokat juttatnak vissza a körforgásba, mint például az arany, az ezüst, a réz, vagy a palladium. Emellett tavaly decembere óta a Telekom partnerével, a Recommerce-szel közösen online felületet biztosít ahhoz, hogy bárki eladhassa jó minőségű, még használható telefonját. Az oldalon mobilt, tabletet és játékkonzolt egyaránt lehet értékesíteni egy egyszerű folyamatban. Előzetesen megadott adatok alapján egy becsült átvételi árat kap az eladó a készülékre, amit ha elfogad, és a párnapos bevizsgáláson átmegy az eszköz, akár 3-5 munkanap alatt meg is kaphatja az árát a korábbi tulajdonos. 2023 októbere óta kínál termékportfóliójában a Magyar Telekom A+ prémium kategóriájú, szinte új állapotú, csak minimális esztétikai hibával bíró, legalább 85%- os akkumulátor kapacitással rendelkező és töltőkábellel ellátott készülékeket szintén a Recommerce partnereként. 2024-ben az online értékesített készülékek 10%-a már felújított volt a Telekom webshopján, ezzel az ügyfelek több mint 723 ezer kg Co2 kibocsátástól és 2,2 millió kg alapanyag felhasználástól óvták meg a Földet ahhoz képest, mintha új készülékeket választottak volna.
Zöldinfó
Nagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
Az IEA szerint a világ olaj- és gázigénye 2050-ig növekedhet.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A globális energiaigény a következő évtizedekben folyamatosan bővül, az olaj- és gázkereslet 2050-ig növekedhet, elsősorban mobilitási, fűtési-hűtési, világítási, háztartási, ipari, valamint adat- és AI-alapú szolgáltatások miatt a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) publikált éves World Energy Outlook (WEO) kiadványa szerint. Az előrejelzés szerint a globális energiaigény 2035-re 15 százalékkal emelkedik a jelenlegi szinthez képest. A prognózis a meglévő kormányzati politikákat veszi figyelembe, és nem az éghajlati célok elérésére irányuló törekvéseket – írja az alternativenergia.hu. Az IEA legutóbb 2019-ben alkalmazta a “jelenlegi politikai helyzet” forgatókönyvét előrejelzéseihez, majd 2020-tól áttért a tiszta energiára való átállásnak és a század közepére kitűzött nettó nulla kibocsátás elérését célzó ígéretekhez jobban megfelelő előrejelzésekre. Az idei előrejelzésben már nem szerepel az ígéretek forgatókönyve. A növekedés motorjai az IEA szerint a feltörekvő gazdaságok, India, Délkelet-Ázsia, Közel-Kelet, Afrika és Latin-Amerika lesz, amelyek átveszik a dinamikát Kínától, amely 2010 óta a globális olaj- és gázigény növekedésének felét, valamint az áramigény bővülésének 60 százalékát adta.
Az energiafogyasztás növekedése a feltörekvő régiókban gazdasági fejlődést, az energia-intenzív ipari és szolgáltatási szektorok bővülését vonja majd maga után. A jelentés szerint az olajpiacon rövid távon bőséges kínálat várható, amit a jelenlegi 60-65 dolláros árak is tükröznek a geopolitikai feszültségek ellenére. A globális olajigény növekedése mérséklődik, de továbbra is jelentős a közlekedés és ipar miatt; a feltörekvő gazdaságok veszik át a bővülés nagy részét Kínától. A kereslet növekedése azonban mérséklődik: a WEO-jelentés rámutat, hogy az olaj-kereslet bővülése lassabb lehet, különösen ha az átállás és az alternatív energiák terjedése gyorsul. A jelenlegi politikai forgatókönyv szerint a globális LNG-piac 2024-ben körülbelül 560 milliárd köbméterről 2035-re 880 milliárd köbméterre, 2050-re pedig 1020 milliárd köbméterre nő, amit az adatközpontok és a mesterséges intelligencia növekedése által ösztönzött energiakereslet növekedése hajt.
A kínálat-oldalon új LNG-exportnövelő és bővülő finomítási kapacitások jelennek meg és fejtenek majd ki árnyomást az olaj- és gázpiacokon: 2030-ra mintegy 300 milliárd köbméter új LNG-exportkapacitás lép működésbe, ami 50 százalékos globális kínálat-növekedést jelent. Ennek fele az Egyesült Államokban, 20 százaléka Katarban épül ki. A jelentés kiemeli, hogy bár jelenleg az olaj- és gáz-kínálat viszonylag stabilnak látszik, a geopolitikai kockázatok továbbra is fennállnak. A földgázigényt felfelé módosították a WEO-ban, főként az ipari és áramtermelési igények miatt; a bővülés elsősorban a feltörekvő régiókra koncentrálódik. A jelentés szerint különösen az elektromos energia szerepe erősödik az energiakeresletben, az áramfogyasztás gyorsabban növekszik, mint az összes energia-felhasználás. A befektetések már most is nagy részben az elektromos energiaellátásra és az elektromos végfelhasználásra irányulnak – például hálózatok, a tárolási és áram-termelési kapacitás bővítésébe. Az áramigény növekedése jórészt az adatközpontok és AI-felhasználás bővülésére vezethető vissza; 2025-ben 580 milliárd dollár befektetés várható adatközpontokba, ami meghaladja az olajellátásba irányuló 540 milliárd dollárt.
Az elektromos hálózatok, az akkumulátorok és az elektromos járművek előállításához elengedhetetlen kritikus ásványok finomításának/feldolgozásának földrajzi koncentrációja magas marad: egy ország dominál mintegy húsz kulcsfontosságú ásványi anyag finomításának mintegy 70 százalékában, ami 2020 óta tovább erősödött (különösen nikkel és kobalt esetében). A szóban forgó ásványi anyagok döntő szerepet játszanak az AI chipek, a sugárhajtóművek, a védelmi rendszerek és más stratégiai iparágakban is. A bejelentett projektek alapján a diverzifikáció lassú, ami szűkös kínálatot okozhat, növelve ezáltal a geopolitikai függőségi viszonyokat.
Két évtizedes stagnálás után a globális atomenergia-termelőkapacitás legalább harmadával bővül 2035-re, hagyományos nagy léptékű erőművek és új fejlesztések (például kis moduláris reaktorok) révén. Az atomenergia iránti keresletet a gazdasági növekedés és az AI-szolgáltatások stabil áramellátás iránti igénye erősítette fel. A WEO-jelentés hangsúlyozza, hogy a kereslet-kínálati egyensúly fenntartása érdekében a kormányoknak diverzifikálniuk kell a forrásokat és növelniük a nemzetközi együttműködést, miközben a hagyományos olaj- és gázpiaci, illetve az ásványok és az elektromos áram által újonnan jelentkező kockázatok együttes kezelése kulcsfontosságú a turbulens piacokon. A kiadvány alapvetően nem előrejelzés, hanem a beruházási és politikai döntési pontok sorra vételének a szándékával készült.
-
Zöldinfó12 óra telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEnergetikai korszerűsítés: már több ezer család részesült támogatásban országszerte
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMinden harmadik autós dízelt választana, az elektromos járművek iránt továbbra is csekély az érdeklődés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA természetes erőforrások állapota közvetlenül befolyásolja a világgazdaság több mint felét
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTartós növekedési pályán a magyar kőolaj- és földgázkitermelés
