Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Több mint félmilliárd forintot fordíthat épületfejlesztésre a bajai Eötvös József Főiskola

Több mint 500 millió forintot fordíthat épületfejlesztésre a bajai Eötvös József Főiskola, így egyebek mellett átalakítják és korszerűsítik Szabadka utcai épületét – közölte az intézmény az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Nagy-Czirok Anita projektmenedzser elmondta: a főiskola kampuszán belül található B épületet évtizedek óta nem újították fel, üzemeltetési költsége magas. Az intézmény 502,11 millió forint magyar és uniós támogatást nyert el a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz pályázatán. A több mint 1600 négyzetméter alapterületű létesítmény felújítása magában foglalja a külső homlokzat szigetelését és a nyílászárók cseréjét. Az épület hőellátása elavult technológián alapul, ezért a munkálatok ideje alatt új gépészeti rendszert építenek ki, és korszerűsítik a fűtési rendszert is. Ezen túl akadálymentesítés történik, valamint naperőművet telepítenek. A környezeti fenntarthatóság jegyében a kampusz zöldfelületekkel is gyarapodik.

A projekt segítségével az épületrészt átépítik, a földszinten új hallgatói terek jönnek létre, amelyek korszerű helyszínt biztosítanak majd a hallgatók gyakorlati oktatásának, az új pedagógiai kreatív kutatóműhelynek – ismertette a projektmenedzser. Az átalakítási munkák várhatóan 2023 nyarán kezdődnek meg, és  legkésőbb 2026 tavaszán fejeződnek be. A projekt befejeztével minden lehetőség adottá válik az épület további kihasználására, egyebek mellett kollégiumi helyek kialakítására is – tette hozzá Nagy-Czirok Anita.

Advertisement

Zöldinfó

Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon

Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.

A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.

Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák