Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Több mint félmilliárd forintot fordíthat épületfejlesztésre a bajai Eötvös József Főiskola

Több mint 500 millió forintot fordíthat épületfejlesztésre a bajai Eötvös József Főiskola, így egyebek mellett átalakítják és korszerűsítik Szabadka utcai épületét – közölte az intézmény az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Nagy-Czirok Anita projektmenedzser elmondta: a főiskola kampuszán belül található B épületet évtizedek óta nem újították fel, üzemeltetési költsége magas. Az intézmény 502,11 millió forint magyar és uniós támogatást nyert el a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz pályázatán. A több mint 1600 négyzetméter alapterületű létesítmény felújítása magában foglalja a külső homlokzat szigetelését és a nyílászárók cseréjét. Az épület hőellátása elavult technológián alapul, ezért a munkálatok ideje alatt új gépészeti rendszert építenek ki, és korszerűsítik a fűtési rendszert is. Ezen túl akadálymentesítés történik, valamint naperőművet telepítenek. A környezeti fenntarthatóság jegyében a kampusz zöldfelületekkel is gyarapodik.

A projekt segítségével az épületrészt átépítik, a földszinten új hallgatói terek jönnek létre, amelyek korszerű helyszínt biztosítanak majd a hallgatók gyakorlati oktatásának, az új pedagógiai kreatív kutatóműhelynek – ismertette a projektmenedzser. Az átalakítási munkák várhatóan 2023 nyarán kezdődnek meg, és  legkésőbb 2026 tavaszán fejeződnek be. A projekt befejeztével minden lehetőség adottá válik az épület további kihasználására, egyebek mellett kollégiumi helyek kialakítására is – tette hozzá Nagy-Czirok Anita.

Advertisement

Zöldinfó

A klímaváltozás már a vetéseket is átírja

Átalakította a tavaszi vetésszerkezetet a klímaváltozás belföldön, területnagyságot tekintve az olajos napraforgó megelőzte a kukoricát idén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A növényvédőszer- és vetőmaggyártó cég becslése szerint a napraforgó vetésterülete elérhette a 800 ezer hektárt, a kukoricáé viszont 620 ezer hektár körülire csökkent – írja az alternativenergia.hu. A változást azzal magyarázták, hogy a szárazság nem kedvez a kukoricatermelésnek, a napraforgó jobb stressztűrő képessége szélsőséges időjárási helyzetekben versenyelőnyt jelent. Az átalakulást a közlemény szerint a piaci igények is ösztönzik, az energiaárak emelkedése és a nyersolajellátás zavarai miatt ugyanis világszerte felértékelődött a növényi olaj. A termelés ugyanakkor nem tart lépést az erősödő kereslettel, nemzetköz szinten a vetésterület-változások nagyrészt kiegyenlítik egymást.

Magyarország stabilan a legnagyobb napraforgó-termelők közé tartozik, kukoricából viszont ma már behozatalra szorul, az EU is inkább csak belső felhasználára termel. A Syngenta úgy látja, hogy a kukoricaterlemésben most a kockázatcsökkentés a legfontosabb szempont, csúcstermések helyett a hozam megőrzésére kell törekedni. Segíthetnek ebben a vízmegőrző talajművelési technológiák, a korszerű technológiák, agrotechnika, valamint a megfontolt termesztési döntések. A napraforgó-termelőknek a szárazságtűrő hibridek alkalmazását ajánlják, az új fajtákat már kifejezetten szélsőséges körülmények között fejlesztik – tették hozzá.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák