Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Több mint félmilliárd forintot fordíthat épületfejlesztésre a bajai Eötvös József Főiskola

Több mint 500 millió forintot fordíthat épületfejlesztésre a bajai Eötvös József Főiskola, így egyebek mellett átalakítják és korszerűsítik Szabadka utcai épületét – közölte az intézmény az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Nagy-Czirok Anita projektmenedzser elmondta: a főiskola kampuszán belül található B épületet évtizedek óta nem újították fel, üzemeltetési költsége magas. Az intézmény 502,11 millió forint magyar és uniós támogatást nyert el a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz pályázatán. A több mint 1600 négyzetméter alapterületű létesítmény felújítása magában foglalja a külső homlokzat szigetelését és a nyílászárók cseréjét. Az épület hőellátása elavult technológián alapul, ezért a munkálatok ideje alatt új gépészeti rendszert építenek ki, és korszerűsítik a fűtési rendszert is. Ezen túl akadálymentesítés történik, valamint naperőművet telepítenek. A környezeti fenntarthatóság jegyében a kampusz zöldfelületekkel is gyarapodik.

A projekt segítségével az épületrészt átépítik, a földszinten új hallgatói terek jönnek létre, amelyek korszerű helyszínt biztosítanak majd a hallgatók gyakorlati oktatásának, az új pedagógiai kreatív kutatóműhelynek – ismertette a projektmenedzser. Az átalakítási munkák várhatóan 2023 nyarán kezdődnek meg, és  legkésőbb 2026 tavaszán fejeződnek be. A projekt befejeztével minden lehetőség adottá válik az épület további kihasználására, egyebek mellett kollégiumi helyek kialakítására is – tette hozzá Nagy-Czirok Anita.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák