Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Több mint félmilliárd forintot fordíthat épületfejlesztésre a bajai Eötvös József Főiskola

Több mint 500 millió forintot fordíthat épületfejlesztésre a bajai Eötvös József Főiskola, így egyebek mellett átalakítják és korszerűsítik Szabadka utcai épületét – közölte az intézmény az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Nagy-Czirok Anita projektmenedzser elmondta: a főiskola kampuszán belül található B épületet évtizedek óta nem újították fel, üzemeltetési költsége magas. Az intézmény 502,11 millió forint magyar és uniós támogatást nyert el a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz pályázatán. A több mint 1600 négyzetméter alapterületű létesítmény felújítása magában foglalja a külső homlokzat szigetelését és a nyílászárók cseréjét. Az épület hőellátása elavult technológián alapul, ezért a munkálatok ideje alatt új gépészeti rendszert építenek ki, és korszerűsítik a fűtési rendszert is. Ezen túl akadálymentesítés történik, valamint naperőművet telepítenek. A környezeti fenntarthatóság jegyében a kampusz zöldfelületekkel is gyarapodik.

A projekt segítségével az épületrészt átépítik, a földszinten új hallgatói terek jönnek létre, amelyek korszerű helyszínt biztosítanak majd a hallgatók gyakorlati oktatásának, az új pedagógiai kreatív kutatóműhelynek – ismertette a projektmenedzser. Az átalakítási munkák várhatóan 2023 nyarán kezdődnek meg, és  legkésőbb 2026 tavaszán fejeződnek be. A projekt befejeztével minden lehetőség adottá válik az épület további kihasználására, egyebek mellett kollégiumi helyek kialakítására is – tette hozzá Nagy-Czirok Anita.

Advertisement

Zöldinfó

Hatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete

A Sixtus-kápolna freskója a látogatók “párolgása” miatt szorul tisztításra.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A Sixtus-kápolna évi több mint hatmillió látogatójától kibocsátott párolgás miatt volt szükség a Michelangelo festette Utolsó ítélet című freskó rendkívüli tisztítására, amely Húsvét hetére fejeződik be – mondta Barbara Jatta a Vatikáni Múzeum igazgatója az MTI-nek. A tervek szerint március utolsó hetében zárul le a restaurálás, így az ünnepekre érkező hívek és turisták ismét teljes szépségében láthatják Michelangelo remekművét. A Sixtus-kápolna főoltára mögötti hatalmas, száznyolcvan négyzetméteres falfreskót jelenleg háló fedi, amelyen az Utolsó ítélet eredeti nagyságú reprodukciója látható. A lepel mögötti hét emelet magas állványon két turnusban tíz-tíz restaurátor dolgozik a festmény tisztításán.

A beavatkozás pofonegyszerű és hatékony: egymás után japán papírlapokat helyezünk a freskó részeire, desztillált vízzel ecseteljük a papírt, ami így magába szívja a szennyeződést, majd megfelelő mozdulattal leemeljük a papírt – magyarázta Paolo Violini vezető restaurátor az állvány hatodik emeletén, vagyis a freskó középpontjában található Krisztus alak magasságában tartott sajtótájékoztatón az MTI tudósítójának. A Michelangelótól 1536 és 1541 között alkotott Utolsó ítéletet utoljára 1994-ben restaurálták. A mostani beavatkozás nem újabb helyreállítás, hanem rendkívüli karbantartás Barbara Jatta a Vatikáni Múzeum igazgatónője szerint.

Elmondta, hogy folyamatosan mérik a kápolna “egészségi állapotát”, így fedezték fel, hogy több mint harminc év alatt a freskón szabad szemmel alig látható mikrorészecskék rakódtak le, amelyek homályosabbá tették az Utolsó ítélet eredeti színeit. Barbara Jatta kifejtette, hogy a szennyeződést a kápolnát évente felkereső több mint hatmillió látogató “párolgása” okozza, vagyis a levegővétellel, izzadással vagy a test természetes transpirációjával kibocsátott vízgőz és só, ami kalciumlaktózként rakódik le a festett felületre. Hiába a kápolnában 23 Celsius-fokon fenntartott állandó hőmérséklet, hiába a szünet nélkül dolgozó szűrőberendezések, az emberek jelenléte meghatározza a freskó állapotát.

Advertisement

A globális felmelegedés is szerepet játszik, hiszen a látogatók egyre melegebb levegőt hoznak be magukkal a Sixtus-kápolnába – tette hozzá Fabrizio Biferali a múzeum úgynevezett reneszánsz csoportjának a művészettörténésze. Elárulta, hogy az állványról jól látszik a kápolna egyenetlen mennyezete is, amelyet Michelangelo az ábrázolások dinamikájával fedett le. Egy másik titokra is fény derült: a reneszánsz művész vulkáni eredetű puccolánát használt kötőanyagként, ami ásványi tartalma miatt finom csillogást ad a színeknek. Fabrizio Biferali, miközben beszélt, többször hozzányúlt az Utolsó ítélethez. Arra a kérdésre, hogy milyen érzés kézzel tapintani Michelangelót, válasza az volt, hogy sokkoló.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák