Zöld Energia

Törvénymódosítás élénkítheti a geotermia hazai térnyerését

Kiszámítható és ösztönző szabályozási keretet teremt a geotermikus energia hasznosítására a bányászati törvény Országgyűlés által elfogadott módosítása – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) az MTI-vel szerdán.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-12-10

Szerző:

Hell

Az új előírások környezetkímélő módon járulnak hozzá önellátási képességeink erősítéséhez – írták. Magyarország kedvező adottságainak kiaknázásával a közlemény szerint 2030-ra éves szinten akár 1-1,5 milliárd köbméter földgáz felhasználását válthatja ki a korszerű, biztonságos és tiszta technológia. Hozzátették, hogy a szankciós energiaválság még sürgetőbbé teszi a külső kitettségek mérséklését, az energiaszuverenitás megteremtését. A fosszilis energiahordozók részleges felváltására alkalmas technológiák egyike a geotermia. Általa a természeti környezet védelmével biztosítható a folyamatos hő- és energiaellátás. Magyarország rendkívül kedvező geológiai adottságai miatt különösen jó terep ehhez, a földkéreg vastagsága az európai átlagos kéregvastagság harmadát sem éri el. A térség jelentős mennyiségű hévízvagyonnal rendelkezik, egyebek mellett ennek köszönhetően büszkélkedhetünk a termálvizekre alapozó világhírű fürdőkultúrával is – hangsúlyozták.

A bányászatról szóló törvény módosításával a geotermikus energia kutatásának, kinyerésének és hasznosításának engedélyezése a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál működő bányafelügyelet hatáskörébe kerül. A szabályozás kivételként kezeli az elsődlegesen gyógyászati vagy mezőgazdasági célú termálvíz kinyerést, ilyen esetekben változatlanul a vízügyi hatóság jár el. A kutatási engedély pénzügyi biztosíték ellenében szerezhető meg, kizárva az indokolatlan területfoglalásokat. A hatóság elnöke a kitermelés és felhasználás minél szélesebb körű ösztönzése érdekében rendeletben korlátozhatja az egy bányavállalkozó jogosultságában álló kutatási területek számát. A törvényi rendelkezések a kutatási tevékenység nem teljesítésének szigorú jogkövetkezményei tekintetében átveszik a szilárd ásványi nyersanyag esetében bevált szabályozást.

A bányafelügyelet közhiteles nyilvántartást vezet majd a geotermikus kutatási területekről. A geotermikus energia főszabály szerint csak a bányafelügyelettel kötendő, határozott idejű szerződés alapján nyerhető ki és hasznosítható. A szerződéskötéshez az energiaügyi miniszter egyetértése szükséges. A maximum harmincöt éves időtartam egy alkalommal, legfeljebb az eredeti időtartam felével meghosszabbítható. A szerződés létrejöttének további feltétele a kinyert geotermikus energia felhasználására vonatkozó megállapodás megléte, felesleges projektek tehát nem valósulhatnak meg. A bányavállalkozónak vállalnia kell, hogy a felhasználni tervezett geotermikus energia éves mennyiségét kinyeri. Lényeges elvárás az is, hogy a kitermelt vizet a technikai és földtani lehetőségekhez képest teljes mértékben visszasajtolja. Komoly könnyítés viszont, hogy a geotermikus energia kinyerését és hasznosítását a természetes felszíntől mért 150 méter feletti földkéregrészig a bányafelügyelet szerződéskötés nélkül, egyszerűbb eljárásban, saját hatáskörben engedélyezheti – olvasható a közleményben.

Kapcsolódó tartalom:bányászat geotermál geotermális kút Geotermikus energia

Zöld Energia

Gépi tanulás a napfény szolgálatában: előrejelzések, amelyek spórolnak az energiával

Időjárási változók előrejelzése megújuló energia termeléséhez.

Létrehozva:

2 nap telt el a létrehozás óta

2025-12-16

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Debreceni Egyetem kutatója az időjárás-előrejelzések olyan statisztikai utófeldolgozásával foglalkozott, mely révén az eddiginél pontosabb előrejelzéseket lehet adni a megújuló energiatermeléshez szükséges időjárási változókra – írja az alternativenergia.hu. Az Informatikai Karon működő, az országban egyedülálló statisztikai utófeldolgozással foglalkozó kutatócsoportnak Baran Ágnes egyetemi docens is tagja. Munkájukat, illetve egy abból készült tudományos publikációt a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díjjal jutalmazta. Az egyetemi szakemberek nem egy időjárási változó szimpla előrejelzésével foglalkoztak, hanem olyan szempontokat vettek figyelembe a kutatás során, melyeknek jól kimutatható gazdasági hasznosíthatósága is van. Magyarországon folyamatosan erősödik a napenergia jelentősége, egyre bővül a megújuló energiaforrások felhasználási területe. A kutatók 100 méteres magasságban mért szélsebességre és napsugárzásra vonatkozó előrejelzésekre fókuszálva ötvözték a gépi tanulási technikát a hagyományos utófeldolgozási módszerekkel annak érdekében, hogy néhány szélfarmtól és napelemfarmtól, illetve a HungaroMettől származó adatok alapján olyan matematikai modellt fejlesszenek ki, mely a lehető legpontosabb előrejelzéseket képes adni.

– Az adott modellek egyrészt függenek attól, hogy milyen időjárási változót akarunk előre jelezni és természetesen függhetnek a speciális állomásadatoktól is. Nem feltétlenül ugyanazok a modellek működnek egy alföldi állomáson, mint mondjuk az Alpokban, tehát a modellépítésnél arra törekedtünk, hogy a rendszer különböző állomások, más adatok esetén is alkalmazható legyen. A validálást speciálisan a magyar adatokra, a magyar állomásokra szabtuk, valós adatokkal dolgoztunk, így azok egy részét a modell felépítésére, paramétereinek meghatározására, másik felét pedig a tesztelésre használtuk, ezáltal ellenőrizhettük, valóban jó előrejelzéseket képes-e adni az algoritmus. Úgynevezett gördülő tanuló periódussal dolgoztunk, tehát a modell paramétereit, az adott napon inicializált előrejelzéseket mindig az előző valahány nap tapasztalatai, a szél esetén 51, a napsugárzás esetén pedig az előző 30 nap adatai alapján határoztuk meg. Mindig újra kell hangolni a modellt, mindig be kell iktatni egy tanítási fázist. Ennek a munkának egy korábbi verzióját már operatív alkalmazásba helyezte a HungaroMet és ennek használatával készíti az előrejelzéseket – fogalmazott a DE IK egyetemi docense.

Baran Ágnes kiemelte: ez egy nemzetközi szinten is kiemelten kutatott terület, a kutatócsoport közvetlen szakmai kapcsolatban áll a readingi Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központtal, valamint a tématerület egyik legfontosabb tudományos műhelyének számító Heidelberg Institute for Theoretical Studies kutatóközponttal is. Magyarországon a BME-vel működnek együtt a Debreceni Egyetem kutatói. Itthon a gépi tanulással modellezhető időjárás-előrejelzésekkel kapcsolatos kutatásoknak egyelőre nincs nagy múltja, ezzel együtt a DE kutatói hazai viszonylatban úttörőknek számítanak.

Az eredmények jól kimutathatók, mérőszámok segítségével meghatározható, hogy mennyit javított az utófeldolgozási technika a nyers előrejelzéseken. A minél pontosabb előrejelzéseknek anyagi szempontból is komoly tétjük van. – Magyarországon a napelemfarmoknak, energiatermelő központoknak menetrendadási kötelezettségük van, tehát jelezniük kell, mennyi energiát fognak termelni 15 perces időlépésekben egy megadott időhorizontra (48 óra) vonatkozóan, ha azonban ettől lényegesen eltérnek, akkor büntetést kell fizetniük. A prognózis minőségétől függhet az is, hogy kell-e vásárolni energiát, kell-e egyéb forrásokra támaszkodni ezen a téren. A kutatás révén egy olyan új technikát mutattunk be, amit továbbfejlesztve bármelyik időjárási változó esetén pontosíthatjuk az előrejelzéseket. Pontosabban meg lehet tehát állapítani, hogy az előállított elektromos áram mekkora hányada származhat napenergiából és mennyit kell más módszerrel előállítani – tette hozzá a DE IK egyetemi docense.

A two-step machine learning approach to statistical post-processing of weather forecasts for power generation című, GTIDEA és Debreceni Egyetem Publikációs Díjas tanulmány a Brit Királyi Meteorológiai Társaság Quarterly Journal of the Royal Meteorological Society című folyóiratában jelent meg.

Tovább olvasom