

Zöldinfó
Túzok, kökörcsin és szöcskeegér – miért olyan fontos megóvni a magyar gyepeket?
A hazai gyepek hosszú távú megőrzésében kulcsszerepet játszik a Grassland-HU LIFE integrált projekt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Magyarország gyepterületei, a Pannon biogeográfiai régió természetes és féltermészetes állapotban megmaradt élőhelyei, a Kárpát-medence legértékesebb természeti kincsei közé tartoznak, amelyek nemcsak a biodiverzitás, hanem a klímavédelem és a fenntartható mezőgazdaság szempontjából is kiemelkedő fontosságúak – írja az alternativenergia.hu. Magyarország ezért különleges felelősséget visel a pannon biogeográfiai régió egyedülálló gyeptípusainak megőrzésében – írták. A hazai gyepterületek a homokpusztáktól a szikeseken át a hegyi kaszálórétekig rendkívül gazdag növény- és állatvilágnak adnak otthont, a védett növényfajok háromnegyede és a védett állatfajok fele ezekhez az élőhelyekhez kötődik. Itt található meg például a fokozottan védett tátorján, magyar kökörcsin, parlagi sas, túzok vagy a magyar szöcskeegér is. A gyepek biodiverzitása és annak változásai hatással vannak az ökoszisztémák működésére, a víz elérhetőségére és minőségére, az élelmezés biztonságra, az emberi növényi és állati egészségre, valamint az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességre – áll a közleményben.
Hozzátették, hogy a magyar nemzeti parkok igazgatóságainak vagyonkezelésében több mint 200 ezer hektár gyepterület van, amelyeket érintően – évtizedes szakmai tapasztalatra, a rendelkezésre álló kezelési eszközparkra, és pályázati forrásokra támaszkodva – folyamatosak az élőhely fejlesztési, helyreállítási es kezelési munkák. A hazai gyepterületek megőrzésére irányuló természetvédelmi célok elérése érdekében azonban az igazgatóságok vagyonkezelési feladatellátásán jóval túlmutató, széleskörű együttműködésre alapozó munkára van szükség az állattenyésztési ágazattal, gazdálkodókkal közösen. A gyepek védelme, helyreállítása és fenntartható kezelése a nemzeti parkok, a természetvédelmi hatóságok, a gazdálkodók és a helyi közösségek együttműködését igényli – jelentette ki a helyettes államtitkár a közlemény szerint. A Grassland-HU LIFE projekt keretében kidolgozásra kerül országos gyepstratégia, ami támogatja Natura 2000 területeken gazdálkodókat, és elősegíti a védett fajok és élőhelyek megőrzését. A program keretében infrastrukturális fejlesztések is zajlanak, például a legeltetés feltételeinek kialakítása, cserjeirtás, inváziós fajok visszaszorítása. Emellett egy országos inváziós faj-adatbázis is készül, amely a természetvédelmi hatóságok számára nyújt információt az egyes inváziós fajok előfordulásáról és kezelési lehetőségeiről – tették hozzá. A projekt keretében létrejövő modellgazdaság-hálózat, amelynek tagja a Kőszegi Evangélikus Középiskola Tangazdasága, fontos szereppel bír hiszen lehetőséget ad arra, hogy a természetkímélő gyepgazdálkodás gyakorlati tapasztalatait, jó példáit széles körben meg lehessen ismertetni az ágazat szereplőivel – írta az AM.

Zöldinfó
Eltűnnek a megszokott városi fák? Szeged új zöld projektje megmutatja, mi jön helyettük
A klímaváltozás hatásait mérséklő program indult uniós támogatással Szegeden.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A 3,075 millió eurós (1,238 milliárd forintos) költségvetésű ReGreenX projekt nyitórendezvényén a politikus elmondta, azok a növények, melyekhez hozzászoktunk a városban, egyre kevésbé képesek tolerálni a klímaváltozás következtében forróbbá és szárazabbá váló körülményeket – írja az alternativeneriga.hu. Változtatni kell az ültetett növényfajokon és -fajtákon és azon is, ahogy a zöldterületekről gondolkodunk. A 2028 közepéig tartó kezdeményezés célja, bemutatni a Szegeden élőknek és az itt működő intézményeknek, vállalkozásoknak, mit tehetnek annak érdekében, hogy a város hosszú távon is olyan zöld, élhető és egészséges legyen, ahogy azt megszoktuk – hangsúlyozta az alpolgármester. Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Légkör- és Téradattudományi Tanszékének vezetője elmondta, a Kárpát-medencében meghaladja a globális átlagot a hőmérséklet emelkedése, és Szeged az országon belül is a legjobban melegedő térség. Tavaly nyáron júniusban az átlaghőmérséklet 2,4, júliusban és augusztusban pedig több mint 4 fokkal volt magasabb a sokéves átlagnál. Hozzátette: a város belterületén pedig csaknem 6 fokkal van melegebb mint a külterületen. Tavaly augusztusban a napi minimum hőmérséklet átlaga már megközelítette a trópusi éjszakákat jellemző 20 fokot – tudatta a kutató.
2024-ben a Dél-Alföld egyes részein az éves csapadékmennyiség 250-300 milliméter volt, ami már közelít a félsivatagokra jellemző 250 milliméter alatti szinthez. Ráadásul a csapadék zöme télen hullik le – közölte a szakember. Gál Tamás hangsúlyozta, az éghajlat már megváltozott, a negatív hatások mérséklése érdekében városi környezetben a zöldterületekkel kapcsolatos beruházások a legalkalmasabbak. Gulyás Ágnes, az SZTE Természet- és Környezetföldrajz Tanszékének adjunktusa hangsúlyozta, szemléletváltásra van szükség a városi környezet kialakításában. Olyan zöldterületeket kell kialakítani, melyek öntözési és kezelési igénye alacsony, így hosszútávon fenntarthatóak, erre pedig az évelő növények a legalkalmasabbak. Az egyetemi oktató kifejtette, rendkívül gyors ütemben pusztulnak a városi fák, ezek pótlására olyan fajokat és fajtákat kell használni, melyek képesek tolerálni a szárazabbá váló klímát és a hosszabb hőségidőszakokat. A projekt honlapján hamarosan fajtalista jelenik meg, amely segíti a lakosságot és a vállalkozásokat a Szeged jövőbeni klímájához alkalmazkodni képes növények kiválasztásában. A városban mintakerteket hoznak létre, ahol mindenki személyesen kaphat ötleteket ahhoz, hogyan alakítsa ki környezetében a zöldterületeket – tudatta a szakember.
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás óta
Pályázat indul energiatárolókra és napelemekre, részletek!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Minden lakóházat érint az EU napelem szabályozása
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Megérkezett a hiányzó láncszem a fenntartható napelemes értékláncban
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás óta
A könnyűszerkezetesek gyorsaságával épült a betontechnológiás mintaház
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
A Balaton már nem ugyanaz a tó – melegszik, algásodik, és szúrós hínárok lepik el