Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Túzok, kökörcsin és szöcskeegér – miért olyan fontos megóvni a magyar gyepeket?

A hazai gyepek hosszú távú megőrzésében kulcsszerepet játszik a Grassland-HU LIFE integrált projekt.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarország gyepterületei, a Pannon biogeográfiai régió természetes és féltermészetes állapotban megmaradt élőhelyei, a Kárpát-medence legértékesebb természeti kincsei közé tartoznak, amelyek nemcsak a biodiverzitás, hanem a klímavédelem és a fenntartható mezőgazdaság szempontjából is kiemelkedő fontosságúak – írja az alternativenergia.hu. Magyarország ezért különleges felelősséget visel a pannon biogeográfiai régió egyedülálló gyeptípusainak megőrzésében – írták. A hazai gyepterületek a homokpusztáktól a szikeseken át a hegyi kaszálórétekig rendkívül gazdag növény- és állatvilágnak adnak otthont, a védett növényfajok háromnegyede és a védett állatfajok fele ezekhez az élőhelyekhez kötődik. Itt található meg például a fokozottan védett tátorján, magyar kökörcsin, parlagi sas, túzok vagy a magyar szöcskeegér is. A gyepek biodiverzitása és annak változásai hatással vannak az ökoszisztémák működésére, a víz elérhetőségére és minőségére, az élelmezés biztonságra, az emberi növényi és állati egészségre, valamint az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességre – áll a közleményben.

Hozzátették, hogy a magyar nemzeti parkok igazgatóságainak vagyonkezelésében több mint 200 ezer hektár gyepterület van, amelyeket érintően – évtizedes szakmai tapasztalatra, a rendelkezésre álló kezelési eszközparkra, és pályázati forrásokra támaszkodva – folyamatosak az élőhely fejlesztési, helyreállítási es kezelési munkák. A hazai gyepterületek megőrzésére irányuló természetvédelmi célok elérése érdekében azonban az igazgatóságok vagyonkezelési feladatellátásán jóval túlmutató, széleskörű együttműködésre alapozó munkára van szükség az állattenyésztési ágazattal, gazdálkodókkal közösen. A gyepek védelme, helyreállítása és fenntartható kezelése a nemzeti parkok, a természetvédelmi hatóságok, a gazdálkodók és a helyi közösségek együttműködését igényli – jelentette ki a helyettes államtitkár a közlemény szerint. A Grassland-HU LIFE projekt keretében kidolgozásra kerül országos gyepstratégia, ami támogatja Natura 2000 területeken gazdálkodókat, és elősegíti a védett fajok és élőhelyek megőrzését. A program keretében infrastrukturális fejlesztések is zajlanak, például a legeltetés feltételeinek kialakítása, cserjeirtás, inváziós fajok visszaszorítása. Emellett egy országos inváziós faj-adatbázis is készül, amely a természetvédelmi hatóságok számára nyújt információt az egyes inváziós fajok előfordulásáról és kezelési lehetőségeiről – tették hozzá. A projekt keretében létrejövő modellgazdaság-hálózat, amelynek tagja a Kőszegi Evangélikus Középiskola Tangazdasága, fontos szereppel bír hiszen lehetőséget ad arra, hogy a természetkímélő gyepgazdálkodás gyakorlati tapasztalatait, jó példáit széles körben meg lehessen ismertetni az ágazat szereplőivel – írta az AM.

Advertisement

Zöldinfó

A pásztorkodás öröksége a középpontban – tematikus év kezdődik Budapesten

Egész éves tudományos és ismeretterjesztő programsorozattal csatlakozik a Néprajzi Múzeum a pásztorok és legelők nemzetközi évéhez 2026-ban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által kezdeményezett tematikus év hazai eseménysorozata február 26-án veszi kezdetét – közölte az alternativenergia.hu. A Néprajzi Múzeum tájékoztatása szerint a programsorozat február 26-án egy francia antropológus előadásával kezdődik, majd március 5-én, a Néprajzi Múzeum alapításának 154. évfordulóján egész napos, ingyenes programnapon folytatódik. A kezdeményezés célja, hogy rávilágítson a pásztorkodás ökológiai, gazdasági és kulturális jelentőségére. Mint írták, a világ szárazföldjeinek csaknem felét kitevő legelők egyedülálló biológiai sokféleségnek és pásztorközösségeknek adnak otthont, és több milliárd ember megélhetése közvetlenül kapcsolódik a legeltető állattartáshoz. Ám a globalizáció, klímaváltozás és a földhasználati konfliktusok egyre inkább veszélyeztetik ezt az életformát és az ahhoz kapcsolódó ökológiai tudást.

Felhívták a figyelmet, hogy a pásztorközösségek nemcsak élelmiszert állítanak elő, hanem ökológiai rendszereket tartanak fenn, őshonos állatfajtákat őriznek és gazdag kulturális örökséget ápolnak a Kárpát-medencétől kezdve Afrikán és Ázsián át egészen Dél-Amerikáig. A múzeum programjai ezt a sokrétű tudást kívánják a közbeszéd részévé tenni tudományos előadások, kerekasztal-beszélgetések, filmvetítések, zenei és táncprogramok, valamint gyermek- és családi események révén. A rendezvényeket digitális anyagok – online gyűjteményi válogatások és közösségi média posztok – egészítik ki. A programsorozat nyitóeseményén Jean-Baptiste Eczet francia antropológus tart angol nyelvű előadást a kelet-afrikai nomád közösségek társadalmi világáról február 26-án. Ezt követi március 5-én, az intézmény alapításának 154. évfordulóján a Néprajzi Múzeum napja, amely ingyenes szakmai és családi programokkal várja az érdeklődőket. A programok középpontjába a pásztorkodás áll, a kínálatban előadások, tematikus tárlatvezetések, zenei bemutatók és kézműves foglalkozások egyaránt szerepelnek.

A közlemény szerint április 25-én, Szent György-napján az állatok első kihajtásának rítusait idézik meg a múzeum egész napos családi programjain. Május 21-én “Nomád népek a földműves civilizációk árnyékában” címmel kerekasztal-beszélgetést rendeznek a múzeumban a nomádokról kialakult történeti és kortárs képekről. A pásztorok és legelők nemzetközi éve a Múzeumok éjszakája eseményein, valamint az őszi programok során is kiemelt szerepet kap majd: tematikus estek, filmvetítések, zenei programok és gyűjteményi bemutatók kapcsolódnak majd a témához – közölte a Néprajzi Múzeum.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák