Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Tűzvészek késztették az embereket nyolcezer évvel ezelőtt a földművelésre egy izraeli tudós szerint

Nyolcezer évvel ezelőtti, éghajlatváltozás okozta pusztító tüzek és a nyomukban járó talajerózió késztette az embereket a letelepedésre.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Egy jeruzsálemi Héber Egyetem professzor szerint a villámcsapások okozta tüzek átalakították a Földközi – tenger partvidékének tájképét, véget vetettek a vadászó-gyűjtögető életmódnak, és megteremtették a mezőgazdálkodás feltételeit. Frumkin professzor különböző izraeli faszén-, talaj- és ásványi lerakódások vizsgálatára alapozta a Journal of Soils and Sediments (Talaj és üledékek folyóírata) című szaklapban közzé tett tanulmányát. Frumkin meggyőző bizonyítékokat talált arra, hogy mintegy 8200 éve hirtelen megugrott a tűzesetek száma, valószínűleg heves villámlással járó viharok nyomán, amelyeket a Föld Nap körüli pályájának akkori helyzetéből fakadó magas napsugárzás idézhetett elő. A tanulmány szerint a tűzvészek jelentős pusztítást okozhattak a növényzetben az akkor élt emberek vadászó és gyűjtögető területein. A növények gyökerei nélkül a talaj lemosódott vagy a szél elhordta a hegyoldalakról, és a völgyekben vagy természetes mélyedésekben rakódott le. Ezzel ott ideális feltételek alakultak ki a mezőgazdasági műveléshez.

Ennek az üledékes talajnak az elhelyezkedése egybeesik a korszak néhány legnagyobb neolitikus településével, ilyen volt a többi között a Jordán-völgy déli részén Jerikó vagy Gilgal. A dombvidékeken is ott találtak nagy településeket a neolitikum (újkőkorszak), a letelepedés korából, ahol vastag üledékréteg halmozódott fel, ilyen a Jeruzsálemtől nyugatra fekvő Motza.

A tanulmányban Frumkin a tüzek okaként kizárta a vulkáni tevékenységet, és amellett érvel, hogy valószínűtlen, hogy az emberek lettek volna felelősek ekkora léptékű tűzvészekért. A feltételezések szerint ez a térség volt a világ egyik első olyan része, ahol az emberek körülbelül nyolcezer éve földművelésbe kezdtek, és áttértek a letelepedett életmódra.

Advertisement

Ez nem fokozatos kulturális változás volt, hanem válasz a környezetük összeomlására. A mezőgazdaság és a letelepedés valószínűleg a szükségszerűség, s nem pusztán az újítás következménye volt – írja Frumkin.

A tanulmány korábbi adatokra támaszkodott, a többi között faszénrészecskék (a tűzesetek történetére utaló nyomok) elemzésére az észak-izraeli Hula-tónál, ásványi képződmények vizsgálatára a Jeruzsálemben és környékén található barlangokban, valamint talajlerakódások elemzésére a Holt-tenger térségében.

“A különféle adatsorok arra utalnak, hogy a környezeti katasztrófákat nem az ember okozta például szándékos égetéssel, hanem éghajlati változás eredményei voltak” — áll a tanulmány következtetésében.

Advertisement

Zöldinfó

Több mint 200 kiállítóval nyílt meg a Flora Fesztivál – új támogatási formákat is bejelentettek

Magyarországon több mint 1500 hektáron folyik dísznövénytermesztés, nagyrészt szabadföldön.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ágazat szereplőit célzott pályázatokkal és támogatásokkal segíti a kormány – mondta az agrárminisztérium közleménye szerint a tárca mezőgazdaságért felelős államtitkára Kecelen, a XXXVI. Flora Fesztivál megnyitóján. Az alternativenergia.hu közleménye szerint Hubai Imre tudatta, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervében a tárca fenntartja a kertészeti ágazat kiemelt támogatását. Így a díszkertészek, a korábbi évekhez hasonlóan, számíthatnak fejlesztési forrásokra, de új, speciálisan az ágazat lehetőségeihez igazodó támogatási formát is kialakítottak. Az agrártárca örömmel tapasztalta, hogy nagy volt az érdeklődés a különböző felhívásokra. A meghirdetett 1,6 milliárd forintos keretösszeg mintegy duplájára nyújtott be pályázatot 147 kertészeti vállalkozás. Eddig 30 érintett kapott pozitív elbírálást, mintegy 560 millió forint értékben, több esetben pedig már a kifizetés is megtörtént. A vállalkozások emellett a kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó fejlesztésekre, valamint eszközökre is pályázhattak. Ezekre a felhívásokra 291 kérelem érkezett be 113 milliárd forintot meghaladó összegben.

Hubai Imre arról is beszélt, hogy a díszkertészetek tevékenységi struktúrája sokszínű képet mutat, tavaly a gazdaságok 16,7 százaléka kizárólag vágott virággal, 17,5 százalékuk pedig cserepes, balkonra ültethető vagy hagymás növénnyel foglalkozott. A szektorban több mint 2200-an dolgoztak, csaknem 60 százalékuk teljes munkaidőben. Az ágazat nettó árbevétele meghaladta a 20 milliárd forintot. Ennek több mint felét a faiskolai növények értékesítése adta. A cserepes, kiültetésre szánt balkon- és hagymás dísznövények csaknem 7 milliárd forint árbevételt hoztak, míg a vágott virágok és zöldek több mint 2,1 milliárd forinttal járultak hozzá a nemzetgazdasághoz – írták.

Az államtitkár megjegyezte, a klímaváltozás hatásai a dísznövénykertészeket sem kímélik. A kormány az Aszályvédelmi Operatív Törzs intézkedésének köszönhetően ezért ingyenessé tette az öntözési célú vízfelhasználást, csaknem tíz milliárd forint értékben. Hosszabb távon megoldást azonban a tájban történő vízmegtartás ösztönzése jelentheti, amelynek első lépése a “Vizet a tájba!” program – áll a közleményben. Hubai Imre a rendezvény megszervezése kapcsán köszönetet mondott Kecel városának, hiszen a település már több mint három évtizede szolgál otthonául a dísznövénytermesztők eseményének. A fesztiválhét helyszínen, 200 kiállítóval és árussal várja a látogatókat – olvasható az AM közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák