Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Tűzvészek késztették az embereket nyolcezer évvel ezelőtt a földművelésre egy izraeli tudós szerint

Nyolcezer évvel ezelőtti, éghajlatváltozás okozta pusztító tüzek és a nyomukban járó talajerózió késztette az embereket a letelepedésre.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Egy jeruzsálemi Héber Egyetem professzor szerint a villámcsapások okozta tüzek átalakították a Földközi – tenger partvidékének tájképét, véget vetettek a vadászó-gyűjtögető életmódnak, és megteremtették a mezőgazdálkodás feltételeit. Frumkin professzor különböző izraeli faszén-, talaj- és ásványi lerakódások vizsgálatára alapozta a Journal of Soils and Sediments (Talaj és üledékek folyóírata) című szaklapban közzé tett tanulmányát. Frumkin meggyőző bizonyítékokat talált arra, hogy mintegy 8200 éve hirtelen megugrott a tűzesetek száma, valószínűleg heves villámlással járó viharok nyomán, amelyeket a Föld Nap körüli pályájának akkori helyzetéből fakadó magas napsugárzás idézhetett elő. A tanulmány szerint a tűzvészek jelentős pusztítást okozhattak a növényzetben az akkor élt emberek vadászó és gyűjtögető területein. A növények gyökerei nélkül a talaj lemosódott vagy a szél elhordta a hegyoldalakról, és a völgyekben vagy természetes mélyedésekben rakódott le. Ezzel ott ideális feltételek alakultak ki a mezőgazdasági műveléshez.

Ennek az üledékes talajnak az elhelyezkedése egybeesik a korszak néhány legnagyobb neolitikus településével, ilyen volt a többi között a Jordán-völgy déli részén Jerikó vagy Gilgal. A dombvidékeken is ott találtak nagy településeket a neolitikum (újkőkorszak), a letelepedés korából, ahol vastag üledékréteg halmozódott fel, ilyen a Jeruzsálemtől nyugatra fekvő Motza.

A tanulmányban Frumkin a tüzek okaként kizárta a vulkáni tevékenységet, és amellett érvel, hogy valószínűtlen, hogy az emberek lettek volna felelősek ekkora léptékű tűzvészekért. A feltételezések szerint ez a térség volt a világ egyik első olyan része, ahol az emberek körülbelül nyolcezer éve földművelésbe kezdtek, és áttértek a letelepedett életmódra.

Advertisement

Ez nem fokozatos kulturális változás volt, hanem válasz a környezetük összeomlására. A mezőgazdaság és a letelepedés valószínűleg a szükségszerűség, s nem pusztán az újítás következménye volt – írja Frumkin.

A tanulmány korábbi adatokra támaszkodott, a többi között faszénrészecskék (a tűzesetek történetére utaló nyomok) elemzésére az észak-izraeli Hula-tónál, ásványi képződmények vizsgálatára a Jeruzsálemben és környékén található barlangokban, valamint talajlerakódások elemzésére a Holt-tenger térségében.

“A különféle adatsorok arra utalnak, hogy a környezeti katasztrófákat nem az ember okozta például szándékos égetéssel, hanem éghajlati változás eredményei voltak” — áll a tanulmány következtetésében.

Advertisement

Zöldinfó

„Otthonunk a természet”: országos természetvédelmi szemléletformáló projekt indul

Három civil szervezet összefogásával országos természetvédelmi szemléletformáló program indul, amely a lakosság, az oktatási intézmények és a települések számára mutat be madár- és természetbarát megoldásokat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Három jól ismert civil szervezet közösen indít természetvédelmi szemléletformáló projektet az „Otthonunk a természet: Ismerd! Szeresd! Védd!” címmel, amelynek célja a természet iránti felelős gondolkodás és a mindennapokban is alkalmazható, madár- és természetbarát megoldások megismertetése – írja az alternativenergia.hu. A projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósul meg, 700 millió forint Európai Uniós, vissza nem térítendő támogatás segítségével 2026 és 2028 között. A fejlesztés a KEHOP Plusz–3.2.1 Természetvédelmi szemléletformálás című felhívás keretében, KEHOP_PLUSZ-3.2.1-24-2025-00044 azonosító számon valósul meg. A projekt megvalósítója a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vezette konzorcium, amelyben a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország is részt vesz.

A tervezett tevékenységek között szerepel a hatékonyabb természetvédelmi kommunikáció érdekében végzett országos attitűdvizsgálat, a biodiverzitás-barát kerttervező program, környezeti nevelési programok, e-learning és jelenléti képzési programok és a biodiverzitás-barát település hálózat fejlesztése is. A tevékenységek mindegyike más és más célcsoportokat céloz meg – a laikus lakosságtól a pedagógusokon és gazdálkodókon át az önkormányzatokra és vállalatokra is gondolva, annak érdekében, hogy a természet iránti felelős gondolkodás minden érintett csoportnál erősödjön, és a tudás konkrét cselekvésekben is hasznosuljon.

A fejlesztés országos szinten valósul meg, és szorosan kapcsolódik a kedvezményezettek oktatási és szemléletformáló tevékenységeihez.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák