Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Tűzvészek késztették az embereket nyolcezer évvel ezelőtt a földművelésre egy izraeli tudós szerint

Nyolcezer évvel ezelőtti, éghajlatváltozás okozta pusztító tüzek és a nyomukban járó talajerózió késztette az embereket a letelepedésre.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Egy jeruzsálemi Héber Egyetem professzor szerint a villámcsapások okozta tüzek átalakították a Földközi – tenger partvidékének tájképét, véget vetettek a vadászó-gyűjtögető életmódnak, és megteremtették a mezőgazdálkodás feltételeit. Frumkin professzor különböző izraeli faszén-, talaj- és ásványi lerakódások vizsgálatára alapozta a Journal of Soils and Sediments (Talaj és üledékek folyóírata) című szaklapban közzé tett tanulmányát. Frumkin meggyőző bizonyítékokat talált arra, hogy mintegy 8200 éve hirtelen megugrott a tűzesetek száma, valószínűleg heves villámlással járó viharok nyomán, amelyeket a Föld Nap körüli pályájának akkori helyzetéből fakadó magas napsugárzás idézhetett elő. A tanulmány szerint a tűzvészek jelentős pusztítást okozhattak a növényzetben az akkor élt emberek vadászó és gyűjtögető területein. A növények gyökerei nélkül a talaj lemosódott vagy a szél elhordta a hegyoldalakról, és a völgyekben vagy természetes mélyedésekben rakódott le. Ezzel ott ideális feltételek alakultak ki a mezőgazdasági műveléshez.

Ennek az üledékes talajnak az elhelyezkedése egybeesik a korszak néhány legnagyobb neolitikus településével, ilyen volt a többi között a Jordán-völgy déli részén Jerikó vagy Gilgal. A dombvidékeken is ott találtak nagy településeket a neolitikum (újkőkorszak), a letelepedés korából, ahol vastag üledékréteg halmozódott fel, ilyen a Jeruzsálemtől nyugatra fekvő Motza.

A tanulmányban Frumkin a tüzek okaként kizárta a vulkáni tevékenységet, és amellett érvel, hogy valószínűtlen, hogy az emberek lettek volna felelősek ekkora léptékű tűzvészekért. A feltételezések szerint ez a térség volt a világ egyik első olyan része, ahol az emberek körülbelül nyolcezer éve földművelésbe kezdtek, és áttértek a letelepedett életmódra.

Advertisement

Ez nem fokozatos kulturális változás volt, hanem válasz a környezetük összeomlására. A mezőgazdaság és a letelepedés valószínűleg a szükségszerűség, s nem pusztán az újítás következménye volt – írja Frumkin.

A tanulmány korábbi adatokra támaszkodott, a többi között faszénrészecskék (a tűzesetek történetére utaló nyomok) elemzésére az észak-izraeli Hula-tónál, ásványi képződmények vizsgálatára a Jeruzsálemben és környékén található barlangokban, valamint talajlerakódások elemzésére a Holt-tenger térségében.

“A különféle adatsorok arra utalnak, hogy a környezeti katasztrófákat nem az ember okozta például szándékos égetéssel, hanem éghajlati változás eredményei voltak” — áll a tanulmány következtetésében.

Advertisement

Zöldinfó

Zajcsökkentés a gyógyulásért: támogatást kapott a Heim Pál kórház

A Heim Pál gyermekkórház 250 millió forintot kap zajszigetelésre a Budapest Airporttól.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Kétszázötven millió forintot adományozott a Budapest Airport (BA) a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetnek, a támogatással a repülőgépek okozta zajhatások mérsékléséhez kívánnak hozzájárulni. Az adományátadó pénteki sajtótájékoztatón Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és iparért felelős államtitkára, a Budapest Airport Zrt. igazgatóságának elnöke azt mondta, a budapesti repülőtér 2024-es visszavásárlása a magyar állam legsikeresebb beruházása és gazdaságtörténeti sikere. Ismertetése szerint tavaly tovább emelkedett a reptér forgalma, 19,6 millió utas érkezett vagy indult innen, és az áruszállítás is új rekordot döntött: 430 ezer tonna volt az áruforgalom 2025-ben. Ezzel a budapesti lett Közép-Európa legnagyobb légikikötője – emelte ki az alternativenergia.hu.

Kitért arra, hogy a fejlesztések folytatódnak; idén lerakták a repülőtér új termináljának alapkövét, és bejelentették a közvetlen vasúti és felújított közúti összeköttetés kiépítését is. A megnövekedett forgalommal párhuzamosan kiemelt figyelmet fordítanak a repülőtér környezetében élőkre és itt működő intézményekre, továbbá figyelemmel vannak arra, hogy a zajszennyezése ne lépje túl a határértéket – tette hozzá. Lóga Máté elmondta, a Budapest Airport Szomszédjaiért Alapítványon keresztül valósítják meg a zajvédelmi programot, amelyben a lakosok és intézmények zajhatást csökkentő beruházásait támogatják. E program keretében támogatják a Heim Pál gyermekkórházat 250 millió forinttal – hangoztatta az államtitkár, aki hozzátette, a BA eddig is juttatott adományt a kórháznak, ez azonban most célzott támogatást jelent.

Fekete Ferenc orvosigazgató elmondta, az intézményben évente félmillió gyerek fordul meg és 36 ezer fekvőbeteget kezelnek, az ő komfortjuk minden szempontból fontos a kórházvezetésnek. Ezen kívül a kórházi épületek energiafelhasználása is kulcskérdés, ezért számos energetikai beruházás történt az elmúlt években – tette hozzá.

Advertisement

Az orvosigazgató beszámolt arról, hogy a most kapott támogatásból több mint 104 tetőtéri ablakot tudnak kicserélni, ezen kívül az intenzív és az infektológiai osztálynak helyet adó épület tetejét tudják rendbe hozni. Francois Berisot, a Budapest Airport Zrt. vezérigazgatója elmondta, a cég lakossági és intézményi zajvédelmi programja már évek óta működik, idén közel félmilliárd forintot fordítottak erre a célra. A program keretében a BA több repülőtér környéki közintézményt, iskolát, könyvtárat, kulturális központot is támogat a lakossági támogatás mellett. A BA tájékoztatása szerint a zajvédelmi program hatodik fázisa indult el idén áprilisban, a területeket és a szolgáltatások körét a reptér környéki önkormányzatokkal közösen határozták meg, biztosítva ezzel, hogy a program a lehető legnagyobb mértékben igazodjon a lakossági igényekhez. A jogosultak körét az erre a célra létrehozott a weboldalon keresztül bárki megnézheti.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák