Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Tűzvészek késztették az embereket nyolcezer évvel ezelőtt a földművelésre egy izraeli tudós szerint

Nyolcezer évvel ezelőtti, éghajlatváltozás okozta pusztító tüzek és a nyomukban járó talajerózió késztette az embereket a letelepedésre.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Egy jeruzsálemi Héber Egyetem professzor szerint a villámcsapások okozta tüzek átalakították a Földközi – tenger partvidékének tájképét, véget vetettek a vadászó-gyűjtögető életmódnak, és megteremtették a mezőgazdálkodás feltételeit. Frumkin professzor különböző izraeli faszén-, talaj- és ásványi lerakódások vizsgálatára alapozta a Journal of Soils and Sediments (Talaj és üledékek folyóírata) című szaklapban közzé tett tanulmányát. Frumkin meggyőző bizonyítékokat talált arra, hogy mintegy 8200 éve hirtelen megugrott a tűzesetek száma, valószínűleg heves villámlással járó viharok nyomán, amelyeket a Föld Nap körüli pályájának akkori helyzetéből fakadó magas napsugárzás idézhetett elő. A tanulmány szerint a tűzvészek jelentős pusztítást okozhattak a növényzetben az akkor élt emberek vadászó és gyűjtögető területein. A növények gyökerei nélkül a talaj lemosódott vagy a szél elhordta a hegyoldalakról, és a völgyekben vagy természetes mélyedésekben rakódott le. Ezzel ott ideális feltételek alakultak ki a mezőgazdasági műveléshez.

Ennek az üledékes talajnak az elhelyezkedése egybeesik a korszak néhány legnagyobb neolitikus településével, ilyen volt a többi között a Jordán-völgy déli részén Jerikó vagy Gilgal. A dombvidékeken is ott találtak nagy településeket a neolitikum (újkőkorszak), a letelepedés korából, ahol vastag üledékréteg halmozódott fel, ilyen a Jeruzsálemtől nyugatra fekvő Motza.

A tanulmányban Frumkin a tüzek okaként kizárta a vulkáni tevékenységet, és amellett érvel, hogy valószínűtlen, hogy az emberek lettek volna felelősek ekkora léptékű tűzvészekért. A feltételezések szerint ez a térség volt a világ egyik első olyan része, ahol az emberek körülbelül nyolcezer éve földművelésbe kezdtek, és áttértek a letelepedett életmódra.

Advertisement

Ez nem fokozatos kulturális változás volt, hanem válasz a környezetük összeomlására. A mezőgazdaság és a letelepedés valószínűleg a szükségszerűség, s nem pusztán az újítás következménye volt – írja Frumkin.

A tanulmány korábbi adatokra támaszkodott, a többi között faszénrészecskék (a tűzesetek történetére utaló nyomok) elemzésére az észak-izraeli Hula-tónál, ásványi képződmények vizsgálatára a Jeruzsálemben és környékén található barlangokban, valamint talajlerakódások elemzésére a Holt-tenger térségében.

“A különféle adatsorok arra utalnak, hogy a környezeti katasztrófákat nem az ember okozta például szándékos égetéssel, hanem éghajlati változás eredményei voltak” — áll a tanulmány következtetésében.

Advertisement

Zöldinfó

Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére

Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.

Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.

Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.

Advertisement

A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák