Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Egy jeruzsálemi Héber Egyetem professzor szerint a villámcsapások okozta tüzek átalakították a Földközi – tenger partvidékének tájképét, véget vetettek a vadászó-gyűjtögető életmódnak, és megteremtették a mezőgazdálkodás feltételeit. Frumkin professzor különböző izraeli faszén-, talaj- és ásványi lerakódások vizsgálatára alapozta a Journal of Soils and Sediments (Talaj és üledékek folyóírata) című szaklapban közzé tett tanulmányát. Frumkin meggyőző bizonyítékokat talált arra, hogy mintegy 8200 éve hirtelen megugrott a tűzesetek száma, valószínűleg heves villámlással járó viharok nyomán, amelyeket a Föld Nap körüli pályájának akkori helyzetéből fakadó magas napsugárzás idézhetett elő. A tanulmány szerint a tűzvészek jelentős pusztítást okozhattak a növényzetben az akkor élt emberek vadászó és gyűjtögető területein. A növények gyökerei nélkül a talaj lemosódott vagy a szél elhordta a hegyoldalakról, és a völgyekben vagy természetes mélyedésekben rakódott le. Ezzel ott ideális feltételek alakultak ki a mezőgazdasági műveléshez.

Ennek az üledékes talajnak az elhelyezkedése egybeesik a korszak néhány legnagyobb neolitikus településével, ilyen volt a többi között a Jordán-völgy déli részén Jerikó vagy Gilgal. A dombvidékeken is ott találtak nagy településeket a neolitikum (újkőkorszak), a letelepedés korából, ahol vastag üledékréteg halmozódott fel, ilyen a Jeruzsálemtől nyugatra fekvő Motza.

A tanulmányban Frumkin a tüzek okaként kizárta a vulkáni tevékenységet, és amellett érvel, hogy valószínűtlen, hogy az emberek lettek volna felelősek ekkora léptékű tűzvészekért. A feltételezések szerint ez a térség volt a világ egyik első olyan része, ahol az emberek körülbelül nyolcezer éve földművelésbe kezdtek, és áttértek a letelepedett életmódra.

Ez nem fokozatos kulturális változás volt, hanem válasz a környezetük összeomlására. A mezőgazdaság és a letelepedés valószínűleg a szükségszerűség, s nem pusztán az újítás következménye volt – írja Frumkin.

A tanulmány korábbi adatokra támaszkodott, a többi között faszénrészecskék (a tűzesetek történetére utaló nyomok) elemzésére az észak-izraeli Hula-tónál, ásványi képződmények vizsgálatára a Jeruzsálemben és környékén található barlangokban, valamint talajlerakódások elemzésére a Holt-tenger térségében.

“A különféle adatsorok arra utalnak, hogy a környezeti katasztrófákat nem az ember okozta például szándékos égetéssel, hanem éghajlati változás eredményei voltak” — áll a tanulmány következtetésében.