Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re

Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.

A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.

Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.

Advertisement

Zöld Energia

2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!

Bruttó elszámolás? Van kiút: 2,5 millió forintos támogatás indul februárban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kormány február elején 100 milliárd forintos lakossági energiatárolói programot indít, a pályázati feltételek csütörtöktől érhetők el: háztartásonként 2,5 millió forintos támogatás kapható, és ehhez egy mindössze 2,5 oldalas űrlapot kell kitölteni – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A cél, hogy a már megtermelt, azonban jelenleg elvesző napenergiát el lehessen tárolni, csökkentve ezzel a háztartások kiszolgáltatottságát és a villamosenergia-rendszer terhelését. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára, valamint villamosenergia-tárolásáért felelős kormánybiztos az Indexnek azt mondta, az ország, amely most megoldja az energiatárolást, a 2030-as évek nyertese lesz. Czepek Gábor az elmondta, hogy megjelent a pályázat, és a részletes feltételek is most válnak elérhetővé, az érdeklődők az otthonienergiatarolo.gov.hu oldalon tájékozódhatnak.

“Egy 2,5 oldalas űrlapot kell kitölteni a 2,5 millió forint eléréséhez, ez az ajánlatunk”- közölte az államtitkár aki úgy látja, ez hatalmas lehetőség a lakosságnak és az országnak is. A kormány célja egy olyan villamosenergia-rendszer, amely nemcsak nap- és atomenergiára épül, hanem egy harmadik pilléren, a tároláson is áll. Magyarországon már több mint 8300 megawattnyi napelem működik, ami a tényleges teljesítmény méretében lassan egy paksi atomerőműhöz mérhető, de ez az erő csak akkor használható ki igazán, ha tárolás is társul hozzá. Jelenleg körülbelül 220 megawattnyi tárolókapacitás van az országban, ezért egyszerre indul el egy lakossági és egy vállalati program – írták. A két intézkedés együttes hatása az lesz, hogy másfél éven belül a tárolókapacitás csaknem az ötszörösére nő, és eléri az 1000 megawattot, s ez kulcskérdés a rendszer működése szempontjából – tették hozzá.

Czepek Gábor szerint a programra az pályázhat, akinek már van napeleme, vagy vállalja annak telepítését, a támogatás nemcsak az akkumulátorra vonatkozik, hanem az inverterre is. Így összesen 2,5 millió forintot biztosít a magyar állam egy-egy pályázónak. A kabinet számítása szerint egy ilyen beruházás átlagosan körülbelül 3,2 millió forintba kerül, vagyis a támogatás aránya kifejezetten magas. A pályázatok elbírálásánál előnyt élveznek azok, akik már bruttó elszámolásban vannak, vagy 2030-ig abba kerülnének át, vagyis szinte valós időben számolják el a hálózatba betáplált és onnan vételezett áram különbségét, ez nyáron kedvezőbb helyzetet teremt, télen viszont kevésbé előnyös, mint a korábbi éves szaldóelszámolás – fejtette ki. Éppen ezért fontos, hogy ezek a háztartások energiatárolóval egészítsék ki a rendszerüket, mert az akkumulátor teszi lehetővé, hogy a napelemek bruttó elszámolás mellett is hatékonyan és gazdaságosan működjenek.

Advertisement

A program célja, hogy azok is a lehető legtöbbet hozzák ki a saját napelemes rendszerükből, akik már nem éves szaldóban számolnak el – mondta Czepek Gábor, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az éves szaldóelszámolás megszüntetését az Európai Unió előírásai tették szükségessé, “de Magyarország biztosította, hogy ez ne egyik napról a másikra történjen meg”. Hozzátette, hogy aki már benne volt az éves szaldóban, tíz évig bent is maradhat, így a kedvezmény különböző időpontokban fut ki. Ez a folyamat 2034-ig elhúzódik, addig is lesznek olyan háztartások, amelyek fokozatosan kikerülnek az éves szaldóból. 2030 végéig ez körülbelül 70 ezer embert érint, akiket folyamatosan át kell vezetni az új rendszerbe.

A programban ezért prioritást élveznek azok, akik már bruttó elszámolásban vannak, és azok, akik legkésőbb 2030. december 31-ig kerülnek ki az éves szaldóelszámolásból, ez az első kiemelt kör, de egyébként bárki jelentkezhet. A második prioritási kört ezért az ötezer fő alatti települések jelentik; a kiindulópont itt is az, hogy vidéken élni jó, de ehhez megfelelő feltételeket kell biztosítani. A harmadik körbe mindenki más tartozik, aki napelemet szeretne telepíteni, vagy már rendelkezik vele, de nem fér bele az első két kategóriába. Ők is pályázhatnak, és a kormány úgy tervez, hogy a 100 milliárd forintos keret elegendő lesz az igények kielégítésére.

Advertisement

A számítások szerint ez az összeg legalább 200 megawattnyi lakossági tárolókapacitás megjelenését hozhatja, ami a vállalati program nélkül is jelentős bővülést eredményez a rendszerben. A legnagyobb kihívás továbbra is az, hogy a napelemek nem akkor termelnek áramot, amikor a fogyasztás csúcsa jelentkezik. A technológia jelenleg nem képes szezonális tárolásra, vagyis a nyáron megtermelt energiát nem lehet eltárolni télre, ilyen megoldás ma még nem létezik ipari szinten. Addig viszont a szivattyús tározós erőművek mellett az akkumulátor a leghatékonyabb eszköz arra, hogy a nappal megtermelt energiát estére átvigye.

Czepek Gábor szerint az akkumulátorok nemcsak a háztartások pénztárcáját védik azzal, hogy kevesebbet kell a hálózatról vételezni, hanem az egész magyar villamosenergia-rendszer szempontjából is komoly előrelépést jelentenek. Arról is beszélt, hogy nemcsak lakossági program indul, hanem párhuzamosan, február 10-től fut egy 50 milliárd forintos keretű vállalati pályázat is a Jedlik Ányos Energetikai Program részeként. Mint mondta, ez a két program együttesen megötszörözi a kapacitásokat, 200-ról 1000-re. Czepek Gábor hangsúlyozta, fontos egy félreértést tisztázni: az, aki részt vesz a pályázaton, nem kerül ki korábban az éves szaldóelszámolásból, mint ahogyan az rá egyébként is vonatkozna, és az is pályázhat, aki korábban szintén pályázati forrásból telepített napelemeket, csupán értelemszerűen a támogatásból már üzembe állított tároló a kizáró ok.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák