Zöldinfó

Uniós biztos: fontos, hogy az erdők megfelelő védelemben részesüljenek

Fontos, hogy az európai erdők megfelelő védelemben részesüljenek, megfelelő ellenállóképeséggel rendelkezzenek, hiszen az erdőkön alapuló értéklánc létfontosságú az európai gazdaság számára – jelentette ki Virginijus Sinkevicius, az Európai Bizottság környezetvédelemért felelős biztosa Strasbourgban hétfőn.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-09-16

Szerző:

Hell

Sinkevicius az Európai Parlament plenáris ülésének az erdőirtásról szóló uniós rendelet, és a globális szintű erdőirtás visszaszorításáról folytatott vitáján kiemelte, az Európai Bizottság hosszútávú erdőstratégiájának célja, hogy az erdők a fenntartható biodiverzitás otthonai legyenek. A stratégia fontosnak tartja a gazdasági, szociális és környezeti funkciók közötti egyensúly fenntartását – mondta. “Védeni kell az Európai Unió erdeit, növelni kell az erdőterületet és azok minőségét” – fogalmazott. Az uniós biztos fontosnak nevezte továbbá az erdőket érintő adatok pontos tagállami feljegyzését, hogy az információk megoszthatók és összehasonlíthatók legyenek Európán belül az erdőterületek védelme, minőségük javítása érdekében. A tagállamoknak továbbá megfelelő terveket kell kidolgozniuk az erdőgazdálkodás tekintetében az Európai Bizottsággal folytatott, célirányos megbeszélésekre alapozva – tette hozzá beszédében az uniós környezetvédelemért felelős biztos. Tóth Edina, a Fidesz EP-képviselője, a vita során elmondott felszólalásában mindenek előtt kijelentette: globális szintű, hatékony erdővédelemre van szükség.

Közölte, az Európai Parlament vonatkozó javaslatai elősegítenék, hogy az unió belső piacán vásárolt, használt és fogyasztott termékek ne járuljanak hozzá a globális erdőirtáshoz és erdőpusztuláshoz. A képviselő alapvető fontosságúnak nevezte, hogy az új uniós erdőirtási rendelet ne csak a fatermékekre terjedjen ki, hanem azokra az árukra is, amelyeket a mezőgazdasági földterületté átalakított korábbi erdőterületeken állítanak elő. “Ugyanakkor nem szerencsés azokat a termékeket a javaslat hatálya alá vonni, amelyek korlátozott haszonnal járnának az uniós fogyasztás által előidézett erdőirtás megfékezése terén vagy a bürokratikus terhek mellett még versenyhátrányt is okoznának számunkra” – fogalmazott. A fideszes politikus követendő példaként említette, hogy a magyar erdők folyamatosan növekednek, a hazai erdőgazdálkodás fenntartható gyakorlatának és annak köszönhetően, hogy Magyarországon Európa egyik legnagyobb erdőtelepítési és fásítási programja zajlik. Két év alatt 44 ezer hektár új erdő telepítésére adott támogatást a magyar kormány – emlékeztetett. “Globális partnereink számára a tagállami minták alapján is egyértelművé kell tenni, hogy az erdőirtás megfékezése nélkül az éghajlatváltozás mérséklése érdekében tett valamennyi uniós erőfeszítés kevés” – tette hozzá felszólalásában Tóth Edina.

mti

Kapcsolódó tartalom:erdő erdőirtás környezetvédelem

Zöldinfó

Zöld fordulat lépésről lépésre – így formálja a jövőt a MOHU

Túl van az első éven az italos palackok visszaváltási rendszere, és az eddigi tapasztalatok pozitívak: a magyarok többsége gyorsan alkalmazkodott az új szokáshoz.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2025-07-05

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az italos palackok új visszaváltási rendszerének első évi tapasztalatairól is beszélgetett Áder János volt államfő Pethő Zsolttal, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. vezérigazgatójával Kék bolygó című podcastjának közzétett legújabb, a YouTube videómegosztó portálon is elérhető adásában – írja az alternativenergia.hu. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke felidézte: az italos üvegek, PET-palackok és alumínium dobozok visszaváltási rendszerét egy éve vezették be. Emlékeztetett rá, hogy az EU kötelezi a tagországokat – így Magyarországot is – a hulladékok minél nagyobb arányú feldolgozására, újrahasznosítására. Így például tíz éven belül a kommunális hulladék 65 százalékát már újra kell hasznosítani – hívta fel a figyelmet. Pethő Zsolt elmondta: várakozásokon felüli volt az emberek részéről az új rendszer fogadtatása, hiszen az említett csomagolóanyagok esetében napi 6-7 millió, ünnepek után napi több mint 10 millió darabot váltanak vissza. Az eddigi tapasztalatok szerint ötből négy csomagolóanyagot visznek vissza. A PET-palackok esetében pedig kilencven százalékon felüli a visszagyűjtési arány – fűzte hozzá.

A kezdeti fennakadások mára nagyrészt elmúltak, s a rendelkezésre álló mintegy 3000 palackvisszaváltó automata 95 százalék feletti arányban működik, miközben 1700 kézi visszaváltási pont is rendelkezésére áll. A vezérigazgató megjegyezte, hogy Németországban és a skandináv államokban már elérték a hulladékhasznosításra kitűzött uniós újrahasznosítási arányt, amit szerinte Magyarország is teljesíteni tud, bár ehhez még sok fejlesztésre, és az emberek tudatosságára is szükség van. Pethő Zsoltot a használt sütőolaj visszagyűjtésével kapcsolatos eddigi tapasztalatokról, tervekről is kérdezte Áder János, felidézve, hogy Kaposváron már bevezették a házhoz menő olajgyűjtési rendszert. A vezérigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a sütőolajnak még mindig nagyon komoly része kerül a csatornákba, pedig komoly szennyezést okozhat a szennyvízelvezető rendszerben és a talajban, ráadásul abból jó minőségű biodízel üzemanyagot lehet előállítani. A vezérigazgató arra biztatott mindenkit, hogy gyűjtse külön edényben a használt olajat, s azt adja le. A MOHU oldalán bárki megkeresheti, hogy lakhelyéhez közel hol van legkönnyebben elérhető leadási pont, például Mol-töltőállomás – fűzte hozzá.

A többutas, többször használható palackokkal kapcsolatban közölte: amennyiben a gyártók és forgalmazók részéről erre igény mutatkozik, vagy jogszabály kényszeríti őket többutas csomagolóanyagok használatára, a MOHU meg tudja oldani ezek visszagyűjtését is. Áder János ismertette, hogy a hulladékok nagyobb arányú újrahasznosítása érdekében a MOHU összesen 80 hulladékudvart hoz létre a következő években. Egy ilyen már készen van, idén pedig további hat létesül, ezekben 30-40 különböző hulladéktípust tudnak majd fogadni – jegyezte meg Pethő Zsolt. A hulladéklerakási arány drasztikus csökkentését szolgáló beruházások a következő tíz évben mintegy 200-250 milliárd forintos beruházást jelentenek a MOHU számára, továbbá egy hasonló költséggel megépíthető új égetőművet is építenek a nem feldolgozható hulladékok kezelésére – tette hozzá.

A vezérigazgató arról is szólt, hogy az ételmaradékok visszagyűjtése jelenleg 13 településen zajlik tesztjelleggel, a tapasztalatok fényében döntenek a rendszer bővítéséről. Áder János felhívta a figyelmet, hogy a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elem- és elektronikushulladék-visszagyűjtési, és figyelemfelhívó kampányt indított korábban a MOHU-val közösen, annak keretében pedig 83 tonna hulladékot gyűjtöttek össze és 16 kisfilm is készült a Youtube-ra, azok közül a legkevésbé nézetteket is több mint 700 ezren látták. Pethő Zsolt ezzel kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy a fiatalok egy jelentős része nyitott a fenntarthatóság, az újrahasznosítás iránt, s szívükön viselik a bolygó sorsát, ami azt jelenti, érdemes őket kisebb-nagyobb programokkal megcélozni. A következő esztendő feladatai kapcsán a vezérigazgató ismertette: a visszaváltási rendszerben el szeretnék érni a 90 százalékos arányt, folytatódni fog a hulladékudvarok építése reményei szerint tíz ilyen átadásával, elindulhat egy százhalombattai égetőmű építése, továbbá a szelektív gyűjtőedények számát is félmillióval kívánják növelni országszerte.

Tovább olvasom