Zöldinfó

Uniós biztos: fontos, hogy az erdők megfelelő védelemben részesüljenek

Fontos, hogy az európai erdők megfelelő védelemben részesüljenek, megfelelő ellenállóképeséggel rendelkezzenek, hiszen az erdőkön alapuló értéklánc létfontosságú az európai gazdaság számára – jelentette ki Virginijus Sinkevicius, az Európai Bizottság környezetvédelemért felelős biztosa Strasbourgban hétfőn.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-09-16

Szerző:

Hell

Sinkevicius az Európai Parlament plenáris ülésének az erdőirtásról szóló uniós rendelet, és a globális szintű erdőirtás visszaszorításáról folytatott vitáján kiemelte, az Európai Bizottság hosszútávú erdőstratégiájának célja, hogy az erdők a fenntartható biodiverzitás otthonai legyenek. A stratégia fontosnak tartja a gazdasági, szociális és környezeti funkciók közötti egyensúly fenntartását – mondta. “Védeni kell az Európai Unió erdeit, növelni kell az erdőterületet és azok minőségét” – fogalmazott. Az uniós biztos fontosnak nevezte továbbá az erdőket érintő adatok pontos tagállami feljegyzését, hogy az információk megoszthatók és összehasonlíthatók legyenek Európán belül az erdőterületek védelme, minőségük javítása érdekében. A tagállamoknak továbbá megfelelő terveket kell kidolgozniuk az erdőgazdálkodás tekintetében az Európai Bizottsággal folytatott, célirányos megbeszélésekre alapozva – tette hozzá beszédében az uniós környezetvédelemért felelős biztos. Tóth Edina, a Fidesz EP-képviselője, a vita során elmondott felszólalásában mindenek előtt kijelentette: globális szintű, hatékony erdővédelemre van szükség.

Közölte, az Európai Parlament vonatkozó javaslatai elősegítenék, hogy az unió belső piacán vásárolt, használt és fogyasztott termékek ne járuljanak hozzá a globális erdőirtáshoz és erdőpusztuláshoz. A képviselő alapvető fontosságúnak nevezte, hogy az új uniós erdőirtási rendelet ne csak a fatermékekre terjedjen ki, hanem azokra az árukra is, amelyeket a mezőgazdasági földterületté átalakított korábbi erdőterületeken állítanak elő. “Ugyanakkor nem szerencsés azokat a termékeket a javaslat hatálya alá vonni, amelyek korlátozott haszonnal járnának az uniós fogyasztás által előidézett erdőirtás megfékezése terén vagy a bürokratikus terhek mellett még versenyhátrányt is okoznának számunkra” – fogalmazott. A fideszes politikus követendő példaként említette, hogy a magyar erdők folyamatosan növekednek, a hazai erdőgazdálkodás fenntartható gyakorlatának és annak köszönhetően, hogy Magyarországon Európa egyik legnagyobb erdőtelepítési és fásítási programja zajlik. Két év alatt 44 ezer hektár új erdő telepítésére adott támogatást a magyar kormány – emlékeztetett. “Globális partnereink számára a tagállami minták alapján is egyértelművé kell tenni, hogy az erdőirtás megfékezése nélkül az éghajlatváltozás mérséklése érdekében tett valamennyi uniós erőfeszítés kevés” – tette hozzá felszólalásában Tóth Edina.

mti

Kapcsolódó tartalom:erdő erdőirtás környezetvédelem

Zöldinfó

Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget

A medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették Maros megyében.

Létrehozva:

22 óra telt el a létrehozás óta

2025-10-19

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Bár naponta érkeznek a barnamedvék okozta károkról szóló bejelentések, csupán a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették idén a vadásztársaságok az erdélyi Maros megyében – számolt be az alternativenergia.hu. A közép-erdélyi megye környezetvédelmi igazgatóságának vezetője, Cristina Pui a regionális rádióstúdió román szerkesztőségével közölte: Maros megyében 43 barnamedve kilövését hagyták jóvá a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta meghatározása során. A román parlament által Tánczos Barna szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter javaslatára tavaly júliusban elfogadott jogszabály 2024-re és 2025-re országos szinten 426 barnamedve kilövését engedélyezte megelőzési céllal és újabb 55 egyedét beavatkozása céllal. Utóbbi kvóta az agresszív vagy lakott területen kárt okozó nagyvadakra vonatkozik, olyan esetekben, mikor nincs más mód az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítására.

A medvepopuláció ritkítását célzó megelőzési kvótát a nagyvadak száma és az általuk okozott kár nagysága függvényében osztották el a megyék között, a legtöbb, 73 állat kilövését Hargita megyében engedélyezték. A székelyföldi megyét a szomszédos Kovászna és Brassó követi 54, illetve 45 kilőhető egyeddel. Maros megyében 43 nagyvad kilövését engedélyezték, közülük eddig 20 medvét lőttek ki a vadásztársaságok. Cristina Pui a rádiónak elmondta: legutóbb májusban lőttek ki medvét, és az elmúlt négy hónapban egyetlen medvét sem vadásztak le a térségben, holott naponta érkeznek bejelentések medvék okozta károkról. Az illetékes szerint a vadásztársaságok csak akkor érdekeltek a nagyvad kilövésében, ha azt trófeaként tudják értékesíteni, mivel ez a fő jövedelemforrásuk.

Hozzátette: a megyében idén négy medvét a beavatkozási kvóta keretében lőtték ki, míg nyolc állat baleset következtében múlt ki. Az igazgató szerint a közép-erdélyi megyében eddig közel 400 kártérítési kérelmet regisztráltak a medvék okozta károk miatt 2,6 millió lej (200,5 millió forint) értékben, eddig ezek egyharmadáért fizetett kártérítést a román állam. Európában 18 ezerre becsülik a barnamedvék számát, a populáció csaknem fele Romániában él. Egy áprilisban ismertetett felmérés Romániában 10 419 és 12 770 közöttire becsülte a vadon élő barnamedvék számát, ami szakemberek szerint háromszorosa az optimális egyedszámnak. A településekre bejáró nagyvadak nemcsak tetemes anyagi károkat okoztak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és ebből több mint tíz halállal végződött.

Tovább olvasom