Zöldinfó
Uniós számvevőszék: a szénorientált régióknak nyújtott támogatás nem segítette elő a klímasemlegességet
Az Európai Számvevőszék (ECA) legfrissebb jelentése szerint a szénorientált régióknak nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem gyakorolt jelentős hatást a munkahelyteremtésre és az energetikai átalakulásra, a szén továbbra is jelentős üvegházhatású gázkibocsátási forrás több uniós országban.
A luxemburgi testület kedden kiadott jelentésében a 2014 és 2020 közötti mintegy 12,5 milliárd eurós uniós támogatás hatásait elemezte hét széntermelő régió vonatkozásában, Németországban, Lengyelországban, Romániában, a Cseh Köztársaságban és Spanyolországban. A közelmúltban aláírt uniós Zöld megállapodás szerint a szén fokozatos kivonása elengedhetetlen a 2030-as éghajlatpolitikai célok eléréséhez és ahhoz, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon. A 2021 júniusában létrehozott Igazságos Átmenet Alap a 2021-2027-es időszakban 19,3 milliárd euróval segíti a klímasemlegesség felé történő átmenet által leginkább érintett régiókat és ágazatokat. A számvevők úgy vélik, az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források segítségével el lehessen hárítani a szénről való átállás útjában álló akadályokat, figyelembe véve az Ukrajna orosz inváziója nyomán jelentkező energiapiaci feszültségeket is. Ennek érdekében pedig az Igazságos Átmenet Alap forrásainak hatékony felhasználása is szükséges.
Az ECA felhívta a figyelmet, hogy a széntermelés csökkenése miatt visszaesett az ágazatban foglalkoztatottak száma is. Az elbocsátott szénipari munkavállalók uniós finanszírozású képzésekben vehettek részt, de mivel részvételi adatok nem állnak rendelkezésre, a számvevők nem tudták megállapítani, hogy ez segített-e nekik a munkakeresésben. A számvevők arra utaló jeleket sem találtak, hogy a finanszírozott projektek a vizsgált régiókban jelentős hatást gyakoroltak volna a megújulóenergia-termelési kapacitásra. Az energiamegtakarítást célzó uniós finanszírozású beruházások hatása szerény volt, illetve nem volt számszerűsíthető – tette hozzá a testület. A számvevőszék bírálta azt is, hogy az Európai Bizottság nem végzett megfelelő elemzést arról, hogy a korábbi uniós finanszírozás milyen eredményeket ért el ezekben a régiókban, sem azok fennmaradó szükségleteiről. A számvevők hangsúlyozzák annak kockázatát, hogy e forrásokat esetleg úgy költhetik el, hogy közben nem történik meg ténylegesen az átállás.
Az ECA továbbá kifogásolta, hogy néhány európai országban a belföldön bányászott szenet importtal vagy más fosszilis tüzelőanyaggal váltották ki. Németország és Lengyelország például az elmúlt 15 évben jelentősen növelte szénimportját. A szén továbbra is jelentős üvegházhatásúgáz-forrás maradt, különösen Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Bulgáriában, Németországban, Szlovéniában és Romániában.
Zöldinfó
Erősíti az energiafüggetlenséget a Jedlik-program: országszerte modernizálják a rendszereket
Sikeres a Jedlik-program.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Sikeres a Jedlik-program, kapósak az energetikai támogatások – írta Facebook-oldalán az Energiaügyi Minisztérium (EM). Mint emlékeztettek, a kormány márciusban indította útjára a valaha volt legnagyobb ágazati programcsomagot. A Jedlik Ányos Energetikai Program már bejelentett pályázatai több mint 500 milliárd forint támogatást kínálnak, elsősorban vállalkozások számára – írja az alternativenergia.hu. A cégek, önkormányzatok és intézmények rezsiterheinek csökkentését, az energiahasználat zöldítését célzó kiírások a nyár óta folyamatosan nyílnak meg az érdeklődők előtt. A mostanáig pályázható felhívásokban a teljes keretösszeg mintegy fele, 250 milliárd forint vált elérhetővé – ismertették.
A lehetőségek jól célzottnak bizonyultak, eddig több mint 200 milliárd forint támogatási igény érkezett be – fűzték hozzá. A tájékoztatás szerint a lehetséges kedvezményezettek jelentősen túligényelték a távhőrendszerek és a helyi közvilágítás korszerűsítésére vagy az energetikai kutatás-fejlesztésre szánt forrásokat is. A Jedlik Ányos Energetikai Programban jelenleg biogáz-biometán előállítására és az egészségügyi intézmények rezsicsökkentő fejlesztéseire lehet pályázni. Előbbi kiírás 40 milliárd forintos keretösszegéből 18 milliárd forintot a kisebb üzemek létesítésére különítettek el. A 89 milliárd forintos másik kezdeményezés jóvoltából országszerte 70 kórházi épület és 20 mentőállomás újulhat meg, működhet energiatakarékosabban – olvasható a közleményben.
Hamarosan érkezik a folytatás: januártól lehet jelentkezni az ipari energiatárolók telepítését 50 milliárd forinttal, a geotermikus alapú áramtermelést 12 milliárd forinttal ösztönző pályázatokra – hívta fel a figyelmet az EM. A Jedlik-program beruházásai erősítik Magyarország energiafüggetlenségét, csökkentik az importkitettséget, fokozzák a hazai fogyasztók ellátásának biztonságát. Hozzájárulnak a zöldenergia hasznosításának növeléséhez, rezsikiadásaik mérséklésével javítják a cégek, kiemelten a kis- és középvállalkozások versenyhelyzetét – áll a bejegyzésben.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
