Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Uniós számvevőszék: a szénorientált régióknak nyújtott támogatás nem segítette elő a klímasemlegességet

Létrehozva:

|

Az Európai Számvevőszék (ECA) legfrissebb jelentése szerint a szénorientált régióknak nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem gyakorolt jelentős hatást a munkahelyteremtésre és az energetikai átalakulásra, a szén továbbra is jelentős üvegházhatású gázkibocsátási forrás több uniós országban.

A luxemburgi testület kedden kiadott jelentésében a 2014 és 2020 közötti mintegy 12,5 milliárd eurós uniós támogatás hatásait elemezte hét széntermelő régió vonatkozásában, Németországban, Lengyelországban, Romániában, a Cseh Köztársaságban és Spanyolországban. A közelmúltban aláírt uniós Zöld megállapodás szerint a szén fokozatos kivonása elengedhetetlen a 2030-as éghajlatpolitikai célok eléréséhez és ahhoz, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon. A 2021 júniusában létrehozott Igazságos Átmenet Alap a 2021-2027-es időszakban 19,3 milliárd euróval segíti a klímasemlegesség felé történő átmenet által leginkább érintett régiókat és ágazatokat. A számvevők úgy vélik, az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források segítségével el lehessen hárítani a szénről való átállás útjában álló akadályokat, figyelembe véve az Ukrajna orosz inváziója nyomán jelentkező energiapiaci feszültségeket is. Ennek érdekében pedig az Igazságos Átmenet Alap forrásainak hatékony felhasználása is szükséges.

Az ECA felhívta a figyelmet, hogy a széntermelés csökkenése miatt visszaesett az ágazatban foglalkoztatottak száma is. Az elbocsátott szénipari munkavállalók uniós finanszírozású képzésekben vehettek részt, de mivel részvételi adatok nem állnak rendelkezésre, a számvevők nem tudták megállapítani, hogy ez segített-e nekik a munkakeresésben. A számvevők arra utaló jeleket sem találtak, hogy a finanszírozott projektek a vizsgált régiókban jelentős hatást gyakoroltak volna a megújulóenergia-termelési kapacitásra. Az energiamegtakarítást célzó uniós finanszírozású beruházások hatása szerény volt, illetve nem volt számszerűsíthető – tette hozzá a testület. A számvevőszék bírálta azt is, hogy az Európai Bizottság nem végzett megfelelő elemzést arról, hogy a korábbi uniós finanszírozás milyen eredményeket ért el ezekben a régiókban, sem azok fennmaradó szükségleteiről. A számvevők hangsúlyozzák annak kockázatát, hogy e forrásokat esetleg úgy költhetik el, hogy közben nem történik meg ténylegesen az átállás.

Advertisement

Az ECA továbbá kifogásolta, hogy néhány európai országban a belföldön bányászott szenet importtal vagy más fosszilis tüzelőanyaggal váltották ki. Németország és Lengyelország például az elmúlt 15 évben jelentősen növelte szénimportját. A szén továbbra is jelentős üvegházhatásúgáz-forrás maradt, különösen Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Bulgáriában, Németországban, Szlovéniában és Romániában.

Advertisement

Zöldinfó

Energiaellátás és környezetvédelem: stratégiai térséggé válik az Északi-sarkvidék

Peking kész erősíteni Oroszországgal a tengeri és északi-sarkvidéki együttműködést.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Kína kész erősíteni Oroszországgal a tengeri és északi-sarkvidéki együttműködést, valamint közösen fellépni a fontos nemzetközi hajózási útvonalak zavartalan használatáért – hangsúlyozta Vang Ji kínai külügyminiszter Pekingben, a Nyikolaj Patrusev orosz elnöki tanácsadóval folytatott tárgyaláson. A találkozóról kiadott kínai közlemény szerint Vang Ji kiemelte: az északi-sarkvidéki hajózási útvonalak fejlesztésére irányuló kínai elképzelések összhangban állnak az orosz törekvésekkel, és a tengeri együttműködés egyre fontosabb szerepet tölt be a két ország stratégiai kapcsolataiban – olvasható az alternativenergia.hu oldalon.

A kínai külügyminiszter a két ország tengeri stratégiájának összehangolását szorgalmazta. Hangsúlyozta, hogy a part menti államok szuverenitásának és biztonságának tiszteletben tartásával biztosítani kell a zavartalan energia- és nyersanyagellátást, valamint a termelési és ellátási láncok biztonságos működését. Kitért a két ország jogos tengeri érdekeinek védelmére és az ázsiai-csendes-óceáni térség tengeri biztonságának fenntartására is.

Patrusev kiemelte, hogy Oroszország együttműködik Kínával az Északi-sarkvidéken átvezető nemzetközi szállítási útvonal fejlesztésében, valamint a tengeri ügyek nemzetközi szabályozásában. Hozzátette: Moszkva hasznosítani kívánja a hajógyártásban, a logisztikában és a tengeri kereskedelemben szerzett kínai tapasztalatokat.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák