Zöldinfó
Uniós számvevőszék: a szénorientált régióknak nyújtott támogatás nem segítette elő a klímasemlegességet
Az Európai Számvevőszék (ECA) legfrissebb jelentése szerint a szénorientált régióknak nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem gyakorolt jelentős hatást a munkahelyteremtésre és az energetikai átalakulásra, a szén továbbra is jelentős üvegházhatású gázkibocsátási forrás több uniós országban.
A luxemburgi testület kedden kiadott jelentésében a 2014 és 2020 közötti mintegy 12,5 milliárd eurós uniós támogatás hatásait elemezte hét széntermelő régió vonatkozásában, Németországban, Lengyelországban, Romániában, a Cseh Köztársaságban és Spanyolországban. A közelmúltban aláírt uniós Zöld megállapodás szerint a szén fokozatos kivonása elengedhetetlen a 2030-as éghajlatpolitikai célok eléréséhez és ahhoz, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon. A 2021 júniusában létrehozott Igazságos Átmenet Alap a 2021-2027-es időszakban 19,3 milliárd euróval segíti a klímasemlegesség felé történő átmenet által leginkább érintett régiókat és ágazatokat. A számvevők úgy vélik, az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források segítségével el lehessen hárítani a szénről való átállás útjában álló akadályokat, figyelembe véve az Ukrajna orosz inváziója nyomán jelentkező energiapiaci feszültségeket is. Ennek érdekében pedig az Igazságos Átmenet Alap forrásainak hatékony felhasználása is szükséges.
Az ECA felhívta a figyelmet, hogy a széntermelés csökkenése miatt visszaesett az ágazatban foglalkoztatottak száma is. Az elbocsátott szénipari munkavállalók uniós finanszírozású képzésekben vehettek részt, de mivel részvételi adatok nem állnak rendelkezésre, a számvevők nem tudták megállapítani, hogy ez segített-e nekik a munkakeresésben. A számvevők arra utaló jeleket sem találtak, hogy a finanszírozott projektek a vizsgált régiókban jelentős hatást gyakoroltak volna a megújulóenergia-termelési kapacitásra. Az energiamegtakarítást célzó uniós finanszírozású beruházások hatása szerény volt, illetve nem volt számszerűsíthető – tette hozzá a testület. A számvevőszék bírálta azt is, hogy az Európai Bizottság nem végzett megfelelő elemzést arról, hogy a korábbi uniós finanszírozás milyen eredményeket ért el ezekben a régiókban, sem azok fennmaradó szükségleteiről. A számvevők hangsúlyozzák annak kockázatát, hogy e forrásokat esetleg úgy költhetik el, hogy közben nem történik meg ténylegesen az átállás.
Az ECA továbbá kifogásolta, hogy néhány európai országban a belföldön bányászott szenet importtal vagy más fosszilis tüzelőanyaggal váltották ki. Németország és Lengyelország például az elmúlt 15 évben jelentősen növelte szénimportját. A szén továbbra is jelentős üvegházhatásúgáz-forrás maradt, különösen Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Bulgáriában, Németországban, Szlovéniában és Romániában.
Zöldinfó
Rekordlétszámú tűzoltói készenlétet rendelt el az Európai Unió
Rekordszámú tűzoltót és légi eszközt mozgósít az EU a nyári szezonra az erdőtüzek elleni védekezésre.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Bizottság rekordvolumenű erdőtűzvédelmi készenléti intézkedéseket jelentett be a 2026-os nyári szezonra; az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében 777 tűzoltót, 22 tűzoltórepülőgépet és öt helikoptert helyeznek készenlétbe a fokozottan veszélyeztetett térségekben – közölte az alternativenergia.hu. A bizottság közleménye szerint a 14 európai országból érkező tűzoltókat Cipruson, Görögországban, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában helyezik készenlétbe. A program 2022-es elindítása óta ez a legnagyobb létszámú részvétel. Az Európai Bizottság hangsúlyozta: a klímaváltozás hatására az erdőtüzek szezonja egyre hosszabbá válik, korábban kezdődik és súlyosabb károkat okoz, ezért az unió megerősített kapacitásokkal támogatja a tagállamokat.
A tűzoltási műveleteket az Európai Unió 24 órás veszélyhelyzet-reagálási koordinációs központja felügyeli, amely meteorológiai és tudományos elemzések alapján követi a kockázatokat és koordinálja a segítségnyújtást. A munkát az uniós erdőtűzinformációs rendszer valamint a Kopernikusz műholdas program térképezési és földrajzi információs szolgáltatásai is támogatják. A bizottság azt is bejelentette, hogy 2026-ban új regionális európai tűzoltóbázist hoznak létre Cipruson. A létesítmény hat repülőgép befogadására lesz alkalmas, emellett képzéseknek és gyakorlatoknak is helyet ad majd az európai és a dél-mediterrán térség polgári védelmi szakemberei számára. Az Európai Bizottság emlékeztetett arra, hogy a polgári védelmi mechanizmus lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy kapacitásaik kimerülése esetén gyors nemzetközi segítséget kérjenek. Az uniós katasztrófavédelmi tartalék, a RescEU pedig további repülőgépekkel, helikopterekkel és egyéb vészhelyzeti eszközökkel egészíti ki a nemzeti erőforrásokat.
A testület márciusban mutatta be az erdőtüzek integrált kockázatkezeléséről szóló új stratégiáját, amely a megelőzés, a felkészülés, a reagálás és a helyreállítás területén egyaránt erősítené Európa ellenállóképességét a gyakoribbá és intenzívebbé váló tüzekkel szemben.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
