Zöldinfó
Uniós számvevőszék: a szénorientált régióknak nyújtott támogatás nem segítette elő a klímasemlegességet
Az Európai Számvevőszék (ECA) legfrissebb jelentése szerint a szénorientált régióknak nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem gyakorolt jelentős hatást a munkahelyteremtésre és az energetikai átalakulásra, a szén továbbra is jelentős üvegházhatású gázkibocsátási forrás több uniós országban.
A luxemburgi testület kedden kiadott jelentésében a 2014 és 2020 közötti mintegy 12,5 milliárd eurós uniós támogatás hatásait elemezte hét széntermelő régió vonatkozásában, Németországban, Lengyelországban, Romániában, a Cseh Köztársaságban és Spanyolországban. A közelmúltban aláírt uniós Zöld megállapodás szerint a szén fokozatos kivonása elengedhetetlen a 2030-as éghajlatpolitikai célok eléréséhez és ahhoz, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon. A 2021 júniusában létrehozott Igazságos Átmenet Alap a 2021-2027-es időszakban 19,3 milliárd euróval segíti a klímasemlegesség felé történő átmenet által leginkább érintett régiókat és ágazatokat. A számvevők úgy vélik, az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források segítségével el lehessen hárítani a szénről való átállás útjában álló akadályokat, figyelembe véve az Ukrajna orosz inváziója nyomán jelentkező energiapiaci feszültségeket is. Ennek érdekében pedig az Igazságos Átmenet Alap forrásainak hatékony felhasználása is szükséges.
Az ECA felhívta a figyelmet, hogy a széntermelés csökkenése miatt visszaesett az ágazatban foglalkoztatottak száma is. Az elbocsátott szénipari munkavállalók uniós finanszírozású képzésekben vehettek részt, de mivel részvételi adatok nem állnak rendelkezésre, a számvevők nem tudták megállapítani, hogy ez segített-e nekik a munkakeresésben. A számvevők arra utaló jeleket sem találtak, hogy a finanszírozott projektek a vizsgált régiókban jelentős hatást gyakoroltak volna a megújulóenergia-termelési kapacitásra. Az energiamegtakarítást célzó uniós finanszírozású beruházások hatása szerény volt, illetve nem volt számszerűsíthető – tette hozzá a testület. A számvevőszék bírálta azt is, hogy az Európai Bizottság nem végzett megfelelő elemzést arról, hogy a korábbi uniós finanszírozás milyen eredményeket ért el ezekben a régiókban, sem azok fennmaradó szükségleteiről. A számvevők hangsúlyozzák annak kockázatát, hogy e forrásokat esetleg úgy költhetik el, hogy közben nem történik meg ténylegesen az átállás.
Az ECA továbbá kifogásolta, hogy néhány európai országban a belföldön bányászott szenet importtal vagy más fosszilis tüzelőanyaggal váltották ki. Németország és Lengyelország például az elmúlt 15 évben jelentősen növelte szénimportját. A szén továbbra is jelentős üvegházhatásúgáz-forrás maradt, különösen Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Bulgáriában, Németországban, Szlovéniában és Romániában.
Zöldinfó
Gyorsabb tűzészlelés: 50 új MI-kamerával bővül a horvát megfigyelőrendszer
Mesterséges intelligenciával működő kamerákkal figyelik az erdőtüzeket Horvátországban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ötven új, mesterséges intelligenciával működő kamerával bővítették Horvátországban az erdő- és bozóttüzek korai észlelését szolgáló videomegfigyelő rendszert – jelentette be a környezetvédelmi és a zöld átmenetért felelős minisztérium. A rendszer automatikusan érzékeli a füstöt és a lángokat, éjjel-nappal működik, és meteorológiai adatokat is használ – írja az alternativenergia.hu. Segítségével a tüzek korábban észlelhetők, pontosabban követhető a terjedésük, és gyorsabban megkezdődhet a tűzoltók beavatkozása. A kamerák képei és adatai valamennyi megyei tűzoltósági irányítóközpont számára elérhetők. A minisztérium szerint a fejlesztésre azért is szükség van, mert az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribb és súlyosabb tüzek veszélyeztetik a lakosságot, az ingatlanokat, az erdőket és a védett természeti területeket.
A beruházást európai uniós forrásból finanszírozzák. A fejlesztés egy átfogóbb program része, amelynek célja a korai riasztás tökéletesítése, valamint az erdőtüzek és más, az éghajlatváltozással összefüggő szélsőséges események következményeinek mérséklése. A Horvát Tűzoltó Szövetség adatai szerint az év elejétől augusztus 10-ig 8832 tűzesetet jegyeztek fel az országban, közülük 5575 szabadtéri volt. Az erdő-, bozót- és aljnövényzettüzek száma 23,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A horvát erdészet korábbi adatai szerint a már létező videomegfigyelő hálózat 222 kamerából állt 111 helyszínen. Ezt bővítik most további 50 kamerával 25 új helyszínen.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA PET-palackok újrahasznosítása kerülhet a figyelem középpontjába Magyarországon
