Zöldinfó
Uniós számvevőszék: a szénorientált régióknak nyújtott támogatás nem segítette elő a klímasemlegességet
Az Európai Számvevőszék (ECA) legfrissebb jelentése szerint a szénorientált régióknak nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem gyakorolt jelentős hatást a munkahelyteremtésre és az energetikai átalakulásra, a szén továbbra is jelentős üvegházhatású gázkibocsátási forrás több uniós országban.
A luxemburgi testület kedden kiadott jelentésében a 2014 és 2020 közötti mintegy 12,5 milliárd eurós uniós támogatás hatásait elemezte hét széntermelő régió vonatkozásában, Németországban, Lengyelországban, Romániában, a Cseh Köztársaságban és Spanyolországban. A közelmúltban aláírt uniós Zöld megállapodás szerint a szén fokozatos kivonása elengedhetetlen a 2030-as éghajlatpolitikai célok eléréséhez és ahhoz, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon. A 2021 júniusában létrehozott Igazságos Átmenet Alap a 2021-2027-es időszakban 19,3 milliárd euróval segíti a klímasemlegesség felé történő átmenet által leginkább érintett régiókat és ágazatokat. A számvevők úgy vélik, az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források segítségével el lehessen hárítani a szénről való átállás útjában álló akadályokat, figyelembe véve az Ukrajna orosz inváziója nyomán jelentkező energiapiaci feszültségeket is. Ennek érdekében pedig az Igazságos Átmenet Alap forrásainak hatékony felhasználása is szükséges.
Az ECA felhívta a figyelmet, hogy a széntermelés csökkenése miatt visszaesett az ágazatban foglalkoztatottak száma is. Az elbocsátott szénipari munkavállalók uniós finanszírozású képzésekben vehettek részt, de mivel részvételi adatok nem állnak rendelkezésre, a számvevők nem tudták megállapítani, hogy ez segített-e nekik a munkakeresésben. A számvevők arra utaló jeleket sem találtak, hogy a finanszírozott projektek a vizsgált régiókban jelentős hatást gyakoroltak volna a megújulóenergia-termelési kapacitásra. Az energiamegtakarítást célzó uniós finanszírozású beruházások hatása szerény volt, illetve nem volt számszerűsíthető – tette hozzá a testület. A számvevőszék bírálta azt is, hogy az Európai Bizottság nem végzett megfelelő elemzést arról, hogy a korábbi uniós finanszírozás milyen eredményeket ért el ezekben a régiókban, sem azok fennmaradó szükségleteiről. A számvevők hangsúlyozzák annak kockázatát, hogy e forrásokat esetleg úgy költhetik el, hogy közben nem történik meg ténylegesen az átállás.
Az ECA továbbá kifogásolta, hogy néhány európai országban a belföldön bányászott szenet importtal vagy más fosszilis tüzelőanyaggal váltották ki. Németország és Lengyelország például az elmúlt 15 évben jelentősen növelte szénimportját. A szén továbbra is jelentős üvegházhatásúgáz-forrás maradt, különösen Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Bulgáriában, Németországban, Szlovéniában és Romániában.
Zöldinfó
A megújuló energia kulcsa az energiatárolás – új beruházásokat adtak át
Országszerte 5 helyszínen telepítettek energiatárolókat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Energiabörze Power Kft. tobb mint 1,27 milliárd forint összértékű projekt keretében Almásfüzitőn 2 megawatt beépített teljesítményű és 2,4 megawattóra kapacitású, Cibakházán pedig 0,996 megawatt beépített teljesítményű és 2,371 megawattóra kapacitású lítiumos energiatárolót létesített – írja az alternativenergia.hu. A beruházáshoz a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (HEE) támogatásával, az Európai Unió társfinanszírozásával több mint 217 millió forint vissza nem térítendő támogatást használtak föl. A beruházás célja, hogy jelentős mértékben hozzájáruljon az időjárásfüggő villamosenergia-termelő kapacitások hatékony integrálásához az országos villamosenergia-rendszerbe. A most lezárt projekt elősegíti a fenntartható energiatermelés növekedését, és hozzájárul a zöldenergia-alapú gazdaság fejlődéséhez. Az új energiaforrások integrálása lehetővé teszi, hogy a villamosenergia-rendszer egyre inkább az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, megújuló energiaforrásokra épüljön, elősegítve ezzel Magyarország klímacéljainak elérését – írták közleményükben.
A vállalatcsoport másik tagja, a PLOOP Kft. több mint 3,1 milliárd forintért hozott létre lítium energiatárolókat. A szabadbattyáni 3,45 megawatt beépített teljesítménnyel és 7,588 megawattóra kapacitással, a lajosmizsei 4,743 megawatt beépített teljesítménnyel és 11,381 megawattóra kapacitással, a nyírmeggyesi 5,970 megawatt beépített teljesítménnyel és 15,176 megawattóra kapacitással épült. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (HEE) támogatásával, az Európai Unió társfinanszírozásával majdnem 685 millió forint vissza nem térítendő támogatást vehettek igénybe a projekt megvalósításához. A vállalati honlapon olvasható bemutató szerint a budapesti Energiabörze Kft. 2012-ben jött létre egy szabályozási központ létrehozása érdekében, majd saját erőművi portfólió kiépítését határozták el.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Otthon5 nap telt el a létrehozás ótaMiért lehet jó választás Pécs városa a gyerekes családoknak?
-
Zöld Energia9 óra telt el a létrehozás óta70 szélturbina épülhet Magyarországon – elindult az első projekt
