Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Uniós számvevőszék: a szénorientált régióknak nyújtott támogatás nem segítette elő a klímasemlegességet

Létrehozva:

|

Az Európai Számvevőszék (ECA) legfrissebb jelentése szerint a szénorientált régióknak nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem gyakorolt jelentős hatást a munkahelyteremtésre és az energetikai átalakulásra, a szén továbbra is jelentős üvegházhatású gázkibocsátási forrás több uniós országban.

A luxemburgi testület kedden kiadott jelentésében a 2014 és 2020 közötti mintegy 12,5 milliárd eurós uniós támogatás hatásait elemezte hét széntermelő régió vonatkozásában, Németországban, Lengyelországban, Romániában, a Cseh Köztársaságban és Spanyolországban. A közelmúltban aláírt uniós Zöld megállapodás szerint a szén fokozatos kivonása elengedhetetlen a 2030-as éghajlatpolitikai célok eléréséhez és ahhoz, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon. A 2021 júniusában létrehozott Igazságos Átmenet Alap a 2021-2027-es időszakban 19,3 milliárd euróval segíti a klímasemlegesség felé történő átmenet által leginkább érintett régiókat és ágazatokat. A számvevők úgy vélik, az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források segítségével el lehessen hárítani a szénről való átállás útjában álló akadályokat, figyelembe véve az Ukrajna orosz inváziója nyomán jelentkező energiapiaci feszültségeket is. Ennek érdekében pedig az Igazságos Átmenet Alap forrásainak hatékony felhasználása is szükséges.

Az ECA felhívta a figyelmet, hogy a széntermelés csökkenése miatt visszaesett az ágazatban foglalkoztatottak száma is. Az elbocsátott szénipari munkavállalók uniós finanszírozású képzésekben vehettek részt, de mivel részvételi adatok nem állnak rendelkezésre, a számvevők nem tudták megállapítani, hogy ez segített-e nekik a munkakeresésben. A számvevők arra utaló jeleket sem találtak, hogy a finanszírozott projektek a vizsgált régiókban jelentős hatást gyakoroltak volna a megújulóenergia-termelési kapacitásra. Az energiamegtakarítást célzó uniós finanszírozású beruházások hatása szerény volt, illetve nem volt számszerűsíthető – tette hozzá a testület. A számvevőszék bírálta azt is, hogy az Európai Bizottság nem végzett megfelelő elemzést arról, hogy a korábbi uniós finanszírozás milyen eredményeket ért el ezekben a régiókban, sem azok fennmaradó szükségleteiről. A számvevők hangsúlyozzák annak kockázatát, hogy e forrásokat esetleg úgy költhetik el, hogy közben nem történik meg ténylegesen az átállás.

Advertisement

Az ECA továbbá kifogásolta, hogy néhány európai országban a belföldön bányászott szenet importtal vagy más fosszilis tüzelőanyaggal váltották ki. Németország és Lengyelország például az elmúlt 15 évben jelentősen növelte szénimportját. A szén továbbra is jelentős üvegházhatásúgáz-forrás maradt, különösen Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Bulgáriában, Németországban, Szlovéniában és Romániában.

Advertisement

Zöldinfó

Fóliával fedik le a szennyezett parkolót, gyors beavatkozás kezdődik

Zalaegerszegen is azonosítottak szennyezett kővel borított parkolót és utakat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Lezárják és befedik az egyik zalaegerszegi parkolót, két utcában pedig előkészítik a minél hamarabbi aszfaltozást, az azbesztszennyezés miatti problémák megoldására 100 millió forint kormányzati forrást is megítéltek a városnak – közölte az alternativenergia.hu. Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP) jelezte: az önkormányzati beruházásokban utakat, járdákat, parkolókat építő, illetve felújító, kivitelező vállalkozásoktól bekért adatok alapján Zalaegerszegen is kimutattak olyan helyszíneket, ahová került az azbeszttel szennyezett osztrák kőbányák kőzúzalékából. A Mártírok útja és Kisfaludy utca sarkán lévő zúzalékos parkolóban az akkreditált laboratórium kimutatta az azbeszt jelenlétét. Az Áfonya utca burkolata Uzsabányáról szállított tiszta bazalttal készült, azonban az utcában több magánház esetében a lakók a saját kocsifeljáróikhoz az osztrák bányákból származó anyagot építtettek be, amely így az utcára is kijutott, az Estike utca esetében pedig még várják a hivatalos laboreredményt, de “szemrevételezés alapján valószínűsíthető az érintettség” – közölték.

Az önkormányzat ezért csütörtökön lezárta a Mártírok útja – Kisfaludy utca sarkán lévő zúzalékos parkolót, amit ideiglenesen fóliával fednek le, a területet aszfaltozni fogják. Ugyancsak előkészítik az Áfonya utca és az Estike utca aszfaltozását, a lakók is jelezték, hogy ezzel egyidejűleg a saját kocsibejárójukat szintén aszfaltoztatják vagy térköveztetik. Az útépítési munkák megkezdéséig az útszakaszokon 10 kilométeres sebességkorlátozást vezetnek be. A polgármester arról is beszámolt, hogy további zalaegerszegi helyszíneken is lesznek mintavételezések a következő napokban, minden olyan közterületen, amelyről feltételezhető, hogy esetleg azbeszttartalmú kőzúzalékkal fedett.

Felhívta a figyelmet arra, hogy magántulajdonú udvarokba, kocsibejárókba és egyéb burkolt felületekre is kerülhetett az osztrák bányákból származó kőzetanyag: az érintetteknek érdemes felvenni a kapcsolatot a kormányhivatallal. Balaicz Zoltán kifejtette: az utcák burkolásához szükséges a tervek gyors elkészítése, az építési engedélyezési eljárás lefolytatása, a forrás előteremtése, majd a kivitelezőkkel való szerződéskötés, amit néhány hónap alatt végig lehet vinni. Elmondta, kulcsfontosságú, hogy vis maior vagy egyéb rendkívüli állami támogatást kapjon az önkormányzat a munka elvégzéséhez, mert ezzel a kiadással nem számoltak a 2026-os városi költségvetésben. Mindezt levélben jelezte a szakminiszternek, akinek javaslatára az Orbán-kormány a szerdai ülésén a zalaegerszegi helyszínnel kiegészítette a veszélyes helyzet felszámolását célzó kormányhatározatot, és Zalaegerszeg önkormányzatának 100 millió forint rendkívüli támogatást biztosított a lezáró aszfaltozási munkák elvégzésére, amit majd az új kormány tud folyósítani – ismertette a zalaegerszegi polgármester.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák