Zöldinfó
Uniós számvevőszék: a szénorientált régióknak nyújtott támogatás nem segítette elő a klímasemlegességet
Az Európai Számvevőszék (ECA) legfrissebb jelentése szerint a szénorientált régióknak nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem gyakorolt jelentős hatást a munkahelyteremtésre és az energetikai átalakulásra, a szén továbbra is jelentős üvegházhatású gázkibocsátási forrás több uniós országban.
A luxemburgi testület kedden kiadott jelentésében a 2014 és 2020 közötti mintegy 12,5 milliárd eurós uniós támogatás hatásait elemezte hét széntermelő régió vonatkozásában, Németországban, Lengyelországban, Romániában, a Cseh Köztársaságban és Spanyolországban. A közelmúltban aláírt uniós Zöld megállapodás szerint a szén fokozatos kivonása elengedhetetlen a 2030-as éghajlatpolitikai célok eléréséhez és ahhoz, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon. A 2021 júniusában létrehozott Igazságos Átmenet Alap a 2021-2027-es időszakban 19,3 milliárd euróval segíti a klímasemlegesség felé történő átmenet által leginkább érintett régiókat és ágazatokat. A számvevők úgy vélik, az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források segítségével el lehessen hárítani a szénről való átállás útjában álló akadályokat, figyelembe véve az Ukrajna orosz inváziója nyomán jelentkező energiapiaci feszültségeket is. Ennek érdekében pedig az Igazságos Átmenet Alap forrásainak hatékony felhasználása is szükséges.
Az ECA felhívta a figyelmet, hogy a széntermelés csökkenése miatt visszaesett az ágazatban foglalkoztatottak száma is. Az elbocsátott szénipari munkavállalók uniós finanszírozású képzésekben vehettek részt, de mivel részvételi adatok nem állnak rendelkezésre, a számvevők nem tudták megállapítani, hogy ez segített-e nekik a munkakeresésben. A számvevők arra utaló jeleket sem találtak, hogy a finanszírozott projektek a vizsgált régiókban jelentős hatást gyakoroltak volna a megújulóenergia-termelési kapacitásra. Az energiamegtakarítást célzó uniós finanszírozású beruházások hatása szerény volt, illetve nem volt számszerűsíthető – tette hozzá a testület. A számvevőszék bírálta azt is, hogy az Európai Bizottság nem végzett megfelelő elemzést arról, hogy a korábbi uniós finanszírozás milyen eredményeket ért el ezekben a régiókban, sem azok fennmaradó szükségleteiről. A számvevők hangsúlyozzák annak kockázatát, hogy e forrásokat esetleg úgy költhetik el, hogy közben nem történik meg ténylegesen az átállás.
Az ECA továbbá kifogásolta, hogy néhány európai országban a belföldön bányászott szenet importtal vagy más fosszilis tüzelőanyaggal váltották ki. Németország és Lengyelország például az elmúlt 15 évben jelentősen növelte szénimportját. A szén továbbra is jelentős üvegházhatásúgáz-forrás maradt, különösen Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Bulgáriában, Németországban, Szlovéniában és Romániában.
Zöldinfó
Klímasemlegesség felé 2040-es köztes céllal
2040-re 90 százalékos kibocsátáscsökkentést ír elő az uniós klímarendelet módosítása.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az Európai Parlament jóváhagyta az uniós klímarendelet módosításáról a Tanáccsal kötött politikai megállapodást, amely 2040-re az 1990-es szinthez képest 90 százalékos nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési célt rögzít az Európai Unió számára – írja az alternativenergia.hu. A képviselők 413 igen szavazattal, 226 ellenében és 12 tartózkodás mellett támogatták a rendelet módosítását. Az új, köztes és kötelező érvényű 2040-es cél az EU 2050-re kitűzött klímasemlegességi céljának elérését szolgálja. A felülvizsgált klímarendelet bizonyos rugalmassági elemeket is bevezet a tagállamok számára. 2036-tól a nettó kibocsátáscsökkentés legfeljebb öt százalékpontja – az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest két százalékponttal több – származhat magas minőségű, partnerországokból származó nemzetközi szén-dioxid-kreditekből. A képviselők biztosítékokat építettek be annak érdekében, hogy az ilyen projektek ne sértsék az EU stratégiai érdekeit.
A módosítás lehetővé teszi továbbá a tartós, belföldi szén-dioxid-eltávolítás beszámítását az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben (ETS) a nehezen csökkenthető kibocsátások ellentételezésére, valamint nagyobb rugalmasságot biztosít az ágazatok és eszközök közötti célmegvalósításban, a költséghatékonyság erősítése érdekében. A jogalkotók hangsúlyozták: a zöldátállásnak és az uniós versenyképesség javításának kéz a kézben kell járnia. A módosítás egy évvel, 2028-ra halasztja az úgynevezett ETS2 rendszer bevezetését, amely az épületek és a közúti közlekedés üzemanyag-felhasználásából származó szén-dioxid-kibocsátásra terjed ki.
A klímarendelet szerint az Európai Bizottság kétévente értékeli majd a 2040-es cél elérése felé tett előrehaladást, figyelembe véve a legfrissebb tudományos adatokat, a technológiai fejlődést és az uniós ipar versenyképességének alakulását. A vizsgálat során elemzik az energiaárak trendjeit, azok vállalkozásokra és háztartásokra gyakorolt hatásait, valamint a nettó szén-dioxid-eltávolítás uniós szintű alakulását is.
A felülvizsgálat eredményeként a bizottság javaslatot tehet az uniós klímarendelet további módosítására, beleértve a 2040-es cél kiigazítását vagy a végrehajtási keret megerősítését szolgáló intézkedéseket, az uniós versenyképesség, jólét és társadalmi kohézió megőrzése érdekében.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás óta29 vonalon járnak az új maximidi buszok a fővárosban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKlímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaLegeltetéssel a természetvédelemért: nagyszabású fejlesztés indul a Hortobágyon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Velencei-tó jövője a tét: sürgetik a Pátkai-víztározó ökológiai rehabilitációját
