Zöldinfó
Uniós számvevőszék: a szénorientált régióknak nyújtott támogatás nem segítette elő a klímasemlegességet
Az Európai Számvevőszék (ECA) legfrissebb jelentése szerint a szénorientált régióknak nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem gyakorolt jelentős hatást a munkahelyteremtésre és az energetikai átalakulásra, a szén továbbra is jelentős üvegházhatású gázkibocsátási forrás több uniós országban.
A luxemburgi testület kedden kiadott jelentésében a 2014 és 2020 közötti mintegy 12,5 milliárd eurós uniós támogatás hatásait elemezte hét széntermelő régió vonatkozásában, Németországban, Lengyelországban, Romániában, a Cseh Köztársaságban és Spanyolországban. A közelmúltban aláírt uniós Zöld megállapodás szerint a szén fokozatos kivonása elengedhetetlen a 2030-as éghajlatpolitikai célok eléréséhez és ahhoz, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon. A 2021 júniusában létrehozott Igazságos Átmenet Alap a 2021-2027-es időszakban 19,3 milliárd euróval segíti a klímasemlegesség felé történő átmenet által leginkább érintett régiókat és ágazatokat. A számvevők úgy vélik, az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források segítségével el lehessen hárítani a szénről való átállás útjában álló akadályokat, figyelembe véve az Ukrajna orosz inváziója nyomán jelentkező energiapiaci feszültségeket is. Ennek érdekében pedig az Igazságos Átmenet Alap forrásainak hatékony felhasználása is szükséges.
Az ECA felhívta a figyelmet, hogy a széntermelés csökkenése miatt visszaesett az ágazatban foglalkoztatottak száma is. Az elbocsátott szénipari munkavállalók uniós finanszírozású képzésekben vehettek részt, de mivel részvételi adatok nem állnak rendelkezésre, a számvevők nem tudták megállapítani, hogy ez segített-e nekik a munkakeresésben. A számvevők arra utaló jeleket sem találtak, hogy a finanszírozott projektek a vizsgált régiókban jelentős hatást gyakoroltak volna a megújulóenergia-termelési kapacitásra. Az energiamegtakarítást célzó uniós finanszírozású beruházások hatása szerény volt, illetve nem volt számszerűsíthető – tette hozzá a testület. A számvevőszék bírálta azt is, hogy az Európai Bizottság nem végzett megfelelő elemzést arról, hogy a korábbi uniós finanszírozás milyen eredményeket ért el ezekben a régiókban, sem azok fennmaradó szükségleteiről. A számvevők hangsúlyozzák annak kockázatát, hogy e forrásokat esetleg úgy költhetik el, hogy közben nem történik meg ténylegesen az átállás.
Az ECA továbbá kifogásolta, hogy néhány európai országban a belföldön bányászott szenet importtal vagy más fosszilis tüzelőanyaggal váltották ki. Németország és Lengyelország például az elmúlt 15 évben jelentősen növelte szénimportját. A szén továbbra is jelentős üvegházhatásúgáz-forrás maradt, különösen Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Bulgáriában, Németországban, Szlovéniában és Romániában.
Zöldinfó
Csatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
Sikeresen csatlakozott a Mavir a MARI európai villamosenergia-piaci platformhoz is.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Sikeresen csatlakozott a Mavir Zrt. a MARI egységes európai villamosenergia-piaci platformhoz is, folytatva az október 1-jén elkezdett csatlakozási folyamatot – közölte az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint ezzel lezárult az az ötéves fejlesztési folyamat, amelynek eredményeként az európai MARI és PICASSO platformokon keresztül biztosítható a magyar villamosenergia-piac integrációja az európai kiegyenlítő szabályozási energiapiacokba. A fejlesztés során a Mavir több informatikai rendszere is megújult, megteremtve az európai kiegyenlítő szabályozási energiaplatformokhoz való csatlakozás feltételeit – ismertették.
A sikeres élesítéshez elengedhetetlen volt a szoros együttműködés és folyamatos párbeszéd a piaci szereplőkkel annak érdekében, hogy a rendszerirányító és a kiegyenlítő szabályozási energiapiacon érdekelt piaci szereplők megfelelő felkészültséggel rendelkezzenek a platformokhoz való csatlakozás pillanatában – fogalmazott közleményében a Mavir. A rendszerirányító október 1-jén, a PICASSO platformhoz való csatlakozás után azt közölte, hogy az európai platformokhoz történő csatlakozás jelentős változást hoz a kiegyenlítő szabályozási energia beszerzésében és igénybevételében Magyarországon.
Október 1-jén a magyar villamosenergia-piac átállt az úgynevezett szabványos aFRR (automatikus frekvenciahelyreállítási tartalék) kiegyenlítő szabályozási szolgáltatásokra, október 5-én pedig a MARI platformon keresztüli mFRR (manuálisan aktiválható frekvenciahelyreállítási tartalék) szabályozási energiapiac összekapcsolására került sor. A Mavir kiemelte, hogy a változás jelentősége a 2000-es évek elején végrehajtott villamosenergia-piaci nyitáshoz mérhető.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaVáltoznak a parkolási szabályok Budapesten a nehezebb autóknál
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaGigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik
-
Zöld Közlekedés9 óra telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
