Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Uniós számvevőszék: a szénorientált régióknak nyújtott támogatás nem segítette elő a klímasemlegességet

Létrehozva:

|

Az Európai Számvevőszék (ECA) legfrissebb jelentése szerint a szénorientált régióknak nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem gyakorolt jelentős hatást a munkahelyteremtésre és az energetikai átalakulásra, a szén továbbra is jelentős üvegházhatású gázkibocsátási forrás több uniós országban.

A luxemburgi testület kedden kiadott jelentésében a 2014 és 2020 közötti mintegy 12,5 milliárd eurós uniós támogatás hatásait elemezte hét széntermelő régió vonatkozásában, Németországban, Lengyelországban, Romániában, a Cseh Köztársaságban és Spanyolországban. A közelmúltban aláírt uniós Zöld megállapodás szerint a szén fokozatos kivonása elengedhetetlen a 2030-as éghajlatpolitikai célok eléréséhez és ahhoz, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon. A 2021 júniusában létrehozott Igazságos Átmenet Alap a 2021-2027-es időszakban 19,3 milliárd euróval segíti a klímasemlegesség felé történő átmenet által leginkább érintett régiókat és ágazatokat. A számvevők úgy vélik, az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források segítségével el lehessen hárítani a szénről való átállás útjában álló akadályokat, figyelembe véve az Ukrajna orosz inváziója nyomán jelentkező energiapiaci feszültségeket is. Ennek érdekében pedig az Igazságos Átmenet Alap forrásainak hatékony felhasználása is szükséges.

Az ECA felhívta a figyelmet, hogy a széntermelés csökkenése miatt visszaesett az ágazatban foglalkoztatottak száma is. Az elbocsátott szénipari munkavállalók uniós finanszírozású képzésekben vehettek részt, de mivel részvételi adatok nem állnak rendelkezésre, a számvevők nem tudták megállapítani, hogy ez segített-e nekik a munkakeresésben. A számvevők arra utaló jeleket sem találtak, hogy a finanszírozott projektek a vizsgált régiókban jelentős hatást gyakoroltak volna a megújulóenergia-termelési kapacitásra. Az energiamegtakarítást célzó uniós finanszírozású beruházások hatása szerény volt, illetve nem volt számszerűsíthető – tette hozzá a testület. A számvevőszék bírálta azt is, hogy az Európai Bizottság nem végzett megfelelő elemzést arról, hogy a korábbi uniós finanszírozás milyen eredményeket ért el ezekben a régiókban, sem azok fennmaradó szükségleteiről. A számvevők hangsúlyozzák annak kockázatát, hogy e forrásokat esetleg úgy költhetik el, hogy közben nem történik meg ténylegesen az átállás.

Advertisement

Az ECA továbbá kifogásolta, hogy néhány európai országban a belföldön bányászott szenet importtal vagy más fosszilis tüzelőanyaggal váltották ki. Németország és Lengyelország például az elmúlt 15 évben jelentősen növelte szénimportját. A szén továbbra is jelentős üvegházhatásúgáz-forrás maradt, különösen Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Bulgáriában, Németországban, Szlovéniában és Romániában.

Advertisement

Zöldinfó

Zöldenergia nagyüzemben: szerves hulladékból készül biometán Szarvason

Biometánüzemmel bővíti a Szarvasi Biogázüzemet a Mol.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A várhatóan év végéig megvalósuló beruházás révén az országos földgázhálózatba betáplálható tisztaságú biometánt tudnak előállítani a Békés vármegyei városban – közölte az alternativenergia.hu. Azt írták, évente több mint 7 millió köbméter biometánt állítanak majd elő, ez mintegy 8500 háztartás éves gázigényének felel meg. A szarvasi lesz a Mol-csoport első biometánüzeme, és egyben a harmadik ilyen létesítmény Magyarországon – tették hozzá. A biogáz szerves anyagok (például növényi maradványok, trágya, élelmiszerhulladék) lebontásával keletkező, megújuló energiaforrás, ami főként metánt, valamint szén-dioxidot és egyéb vegyületeket is tartalmaz. Az új üzem utóbbiaktól tisztítja meg a biogázt és így nagy tisztaságú, magas energiatartalmú biometánt állít elő.

A biometán nemcsak a földgáz mint fosszilis energiahordozó kiváltására alkalmas, hanem a zöld tanúsítványa (ISCC) révén egy sokkal magasabb hozzáadott értékű terméket jelent. A tájékoztatás szerint az új beruházással úgy növelik az energiabiztonságot, hogy megfizethető és fenntartható módon állítanak elő energiahordozót. A Mol-csoport 2023-ban vette meg a Szarvasi Biogázüzemet. Jelenleg a biogázt gázmotorokban hasznosítják: évente közel 24 gigawattóra zöldáramot, és kapcsolt hőenergiát állítanak elő. A hulladékfeldolgozó létesítmény szerves hulladékot használ elektromos csúcskapacitása 4 megawatt.

Az üzem évente több mint 40 ezer tonna, a régió hústermeléséből származó hulladékot dolgoz fel, és további 53 000 tonna maradék hulladékot (például hígtrágyát és trágyát). Ezen kívül mintegy 18 000 tonna mezőgazdasági szubsztrátot használnak alapanyagként a közel 12 millió köbméter biogázt előállító üzem számára.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák