Zöldinfó
Uniós számvevőszék: a szénorientált régióknak nyújtott támogatás nem segítette elő a klímasemlegességet
Az Európai Számvevőszék (ECA) legfrissebb jelentése szerint a szénorientált régióknak nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem gyakorolt jelentős hatást a munkahelyteremtésre és az energetikai átalakulásra, a szén továbbra is jelentős üvegházhatású gázkibocsátási forrás több uniós országban.
A luxemburgi testület kedden kiadott jelentésében a 2014 és 2020 közötti mintegy 12,5 milliárd eurós uniós támogatás hatásait elemezte hét széntermelő régió vonatkozásában, Németországban, Lengyelországban, Romániában, a Cseh Köztársaságban és Spanyolországban. A közelmúltban aláírt uniós Zöld megállapodás szerint a szén fokozatos kivonása elengedhetetlen a 2030-as éghajlatpolitikai célok eléréséhez és ahhoz, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon. A 2021 júniusában létrehozott Igazságos Átmenet Alap a 2021-2027-es időszakban 19,3 milliárd euróval segíti a klímasemlegesség felé történő átmenet által leginkább érintett régiókat és ágazatokat. A számvevők úgy vélik, az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források segítségével el lehessen hárítani a szénről való átállás útjában álló akadályokat, figyelembe véve az Ukrajna orosz inváziója nyomán jelentkező energiapiaci feszültségeket is. Ennek érdekében pedig az Igazságos Átmenet Alap forrásainak hatékony felhasználása is szükséges.
Az ECA felhívta a figyelmet, hogy a széntermelés csökkenése miatt visszaesett az ágazatban foglalkoztatottak száma is. Az elbocsátott szénipari munkavállalók uniós finanszírozású képzésekben vehettek részt, de mivel részvételi adatok nem állnak rendelkezésre, a számvevők nem tudták megállapítani, hogy ez segített-e nekik a munkakeresésben. A számvevők arra utaló jeleket sem találtak, hogy a finanszírozott projektek a vizsgált régiókban jelentős hatást gyakoroltak volna a megújulóenergia-termelési kapacitásra. Az energiamegtakarítást célzó uniós finanszírozású beruházások hatása szerény volt, illetve nem volt számszerűsíthető – tette hozzá a testület. A számvevőszék bírálta azt is, hogy az Európai Bizottság nem végzett megfelelő elemzést arról, hogy a korábbi uniós finanszírozás milyen eredményeket ért el ezekben a régiókban, sem azok fennmaradó szükségleteiről. A számvevők hangsúlyozzák annak kockázatát, hogy e forrásokat esetleg úgy költhetik el, hogy közben nem történik meg ténylegesen az átállás.
Az ECA továbbá kifogásolta, hogy néhány európai országban a belföldön bányászott szenet importtal vagy más fosszilis tüzelőanyaggal váltották ki. Németország és Lengyelország például az elmúlt 15 évben jelentősen növelte szénimportját. A szén továbbra is jelentős üvegházhatásúgáz-forrás maradt, különösen Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Bulgáriában, Németországban, Szlovéniában és Romániában.
Zöldinfó
A PET-palackok újrahasznosítása kerülhet a figyelem középpontjába Magyarországon
Komoly vállalásokat tettek a legnagyobb hazai palackozó cégek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Komoly és előremutató vállalásokat tettek a hazai ásványvíz- és üdítőital palackozással foglalkozó cégek a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2026-ban lezárt eljárásainak eredményeként. – írja az alternativenergia.hu. A vizsgált vállalkozások által meghatározott fogyasztói edukációs intézkedések és társadalmi kampányok jelentős hatással lehetnek a fenntarthatósággal kapcsolatos kereskedelmi kommunikációra, társadalmi szemléletre, illetve a PET-palackok magyarországi újrahasznosítására is – tájékoztatta az MTI-t a GVH. A közlemény szerint a Magyarországon forgalomba kerülő PET (polietilén-tereftalát) palackoknak is legalább 25 százalékban újrahasznosított műanyagot (rPET) kell tartalmazniuk. Az Európai Unió tervei szerint 2030-ra a PET-palackok újrahasznosított anyagtartalmának el kell érnie a 30 százalékot, hosszú távon pedig az 50 százalékot.
A GVH 2024 nyarán egyszerre három versenyfelügyeleti eljárást indított PET-palackokkal kapcsolatos zöld állítások miatt. A GVH gyanúja szerint az érintett vállalkozások (a Fonte Viva Kft. és a MOL Nyrt., a Szentkirályi Magyarország Kft., valamint a Coca-Cola HBC Magyarország Kft., a Coca-Cola Magyarország Szolgáltató Kft. és a The Coca Cola Company) az ásványvizes és üdítőitalos palackok címkéin feltüntetett és egyéb kereskedelmi kommunikációjukban alkalmazott, a termék környezeti hatásaira vonatkozó állításokkal valószínűsíthetően megtéveszthették a fogyasztókat.
Az eljárások során a GVH Versenytanácsa egyik cég esetében sem állapított meg jogsértést, ugyanakkor több aggályt is megfogalmazott az érintett vállalkozások kereskedelmi kommunikációjával kapcsolatban. Ezek hatására a cégek jelentős vállalásokat tettek, amelyek végrehajtása nemcsak a vállalkozások belső megfelelését és jogszerű kommunikációját biztosítja, hanem a magyar fogyasztók általános tájékozottságát is támogatja a palackozott italtermékek környezeti hatásait illetően. A maradéktalan teljesítés tényét a GVH a későbbiekben utóvizsgálatok keretében ellenőrzi majd.
A GVH a vállalkozásokat segítő tanácsait Zöld marketing útmutatójában foglalta össze, a fogyasztókat pedig a Gondolja Végig Higgadtan! kampánysorozata keretében segíti a zöld üzenetekkel kapcsolatos eligazodásban – ismertették a közleményben.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Otthon6 nap telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaTöretlenül nő a Geely elektromos és plug-in hibrid modelljeinek piaca
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHagyományos módszerrel csökkentenék a tűzveszélyt Dalmáciában: jöhetnek a kecskék
