Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Uniós számvevőszék: a szénorientált régióknak nyújtott támogatás nem segítette elő a klímasemlegességet

Létrehozva:

|

Az Európai Számvevőszék (ECA) legfrissebb jelentése szerint a szénorientált régióknak nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem gyakorolt jelentős hatást a munkahelyteremtésre és az energetikai átalakulásra, a szén továbbra is jelentős üvegházhatású gázkibocsátási forrás több uniós országban.

A luxemburgi testület kedden kiadott jelentésében a 2014 és 2020 közötti mintegy 12,5 milliárd eurós uniós támogatás hatásait elemezte hét széntermelő régió vonatkozásában, Németországban, Lengyelországban, Romániában, a Cseh Köztársaságban és Spanyolországban. A közelmúltban aláírt uniós Zöld megállapodás szerint a szén fokozatos kivonása elengedhetetlen a 2030-as éghajlatpolitikai célok eléréséhez és ahhoz, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon. A 2021 júniusában létrehozott Igazságos Átmenet Alap a 2021-2027-es időszakban 19,3 milliárd euróval segíti a klímasemlegesség felé történő átmenet által leginkább érintett régiókat és ágazatokat. A számvevők úgy vélik, az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források segítségével el lehessen hárítani a szénről való átállás útjában álló akadályokat, figyelembe véve az Ukrajna orosz inváziója nyomán jelentkező energiapiaci feszültségeket is. Ennek érdekében pedig az Igazságos Átmenet Alap forrásainak hatékony felhasználása is szükséges.

Az ECA felhívta a figyelmet, hogy a széntermelés csökkenése miatt visszaesett az ágazatban foglalkoztatottak száma is. Az elbocsátott szénipari munkavállalók uniós finanszírozású képzésekben vehettek részt, de mivel részvételi adatok nem állnak rendelkezésre, a számvevők nem tudták megállapítani, hogy ez segített-e nekik a munkakeresésben. A számvevők arra utaló jeleket sem találtak, hogy a finanszírozott projektek a vizsgált régiókban jelentős hatást gyakoroltak volna a megújulóenergia-termelési kapacitásra. Az energiamegtakarítást célzó uniós finanszírozású beruházások hatása szerény volt, illetve nem volt számszerűsíthető – tette hozzá a testület. A számvevőszék bírálta azt is, hogy az Európai Bizottság nem végzett megfelelő elemzést arról, hogy a korábbi uniós finanszírozás milyen eredményeket ért el ezekben a régiókban, sem azok fennmaradó szükségleteiről. A számvevők hangsúlyozzák annak kockázatát, hogy e forrásokat esetleg úgy költhetik el, hogy közben nem történik meg ténylegesen az átállás.

Advertisement

Az ECA továbbá kifogásolta, hogy néhány európai országban a belföldön bányászott szenet importtal vagy más fosszilis tüzelőanyaggal váltották ki. Németország és Lengyelország például az elmúlt 15 évben jelentősen növelte szénimportját. A szén továbbra is jelentős üvegházhatásúgáz-forrás maradt, különösen Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Bulgáriában, Németországban, Szlovéniában és Romániában.

Advertisement

Zöldinfó

2027 tavaszáig maradhat az 5 százalékos áfa több energiahordozón Horvátországban

A horvát kormány javaslata szerint 2027. március 31-ig meghosszabbítanák az energiahordozókra alkalmazott 5 százalékos kedvezményes áfakulcsot az energiaárak emelkedésének mérséklése érdekében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A horvát kormány csütörtöki ülésén az áfatörvény módosítását javasolta, amely szerint 2027. március 31-ig meghosszabbítanák az energiahordozókra alkalmazott 5 százalékos kedvezményes áfakulcsot – közölte az alternativenergia.hu. A kedvezményes kulcs a földgázra, a hőközpontokból származó távhőre és az ahhoz kapcsolódó díjakra, valamint a tűzifára, a pelletre, a brikettre és a faforgácsra vonatkozik. Az intézkedés a korábbi hosszabbítások után 2026. március 31-ig érvényes. Meghosszabbítás hiányában az áfakulcs április 1-jétől 13 százalékra emelkedne. A pénzügyminisztérium szerint ez az energiahordozók árának növekedéséhez vezethetne, és kedvezőtlenül érintené a lakosság életszínvonalát és a vállalkozásokat.

A becslések szerint a kedvezményes kulcs meghosszabbítása 47 millió euró bevételkiesést okoz az állami költségvetésnek: ebből 35 millió eurót 2026. április 1. és december 31. között, további 12 millió eurót pedig 2027. január 1. és március 31. között. A horvát parlament 2025. márciusában fogadta el az áfatörvény módosítását, amely 2026. március végéig tartotta fenn az 5 százalékos kulcsot, amelyet 2022. áprilisában vezettek be az energiaárak emelkedése miatt, és azóta többször meghosszabbították.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák