Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Uniós számvevőszék: a szénorientált régióknak nyújtott támogatás nem segítette elő a klímasemlegességet

Létrehozva:

|

Az Európai Számvevőszék (ECA) legfrissebb jelentése szerint a szénorientált régióknak nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem gyakorolt jelentős hatást a munkahelyteremtésre és az energetikai átalakulásra, a szén továbbra is jelentős üvegházhatású gázkibocsátási forrás több uniós országban.

A luxemburgi testület kedden kiadott jelentésében a 2014 és 2020 közötti mintegy 12,5 milliárd eurós uniós támogatás hatásait elemezte hét széntermelő régió vonatkozásában, Németországban, Lengyelországban, Romániában, a Cseh Köztársaságban és Spanyolországban. A közelmúltban aláírt uniós Zöld megállapodás szerint a szén fokozatos kivonása elengedhetetlen a 2030-as éghajlatpolitikai célok eléréséhez és ahhoz, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon. A 2021 júniusában létrehozott Igazságos Átmenet Alap a 2021-2027-es időszakban 19,3 milliárd euróval segíti a klímasemlegesség felé történő átmenet által leginkább érintett régiókat és ágazatokat. A számvevők úgy vélik, az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források segítségével el lehessen hárítani a szénről való átállás útjában álló akadályokat, figyelembe véve az Ukrajna orosz inváziója nyomán jelentkező energiapiaci feszültségeket is. Ennek érdekében pedig az Igazságos Átmenet Alap forrásainak hatékony felhasználása is szükséges.

Az ECA felhívta a figyelmet, hogy a széntermelés csökkenése miatt visszaesett az ágazatban foglalkoztatottak száma is. Az elbocsátott szénipari munkavállalók uniós finanszírozású képzésekben vehettek részt, de mivel részvételi adatok nem állnak rendelkezésre, a számvevők nem tudták megállapítani, hogy ez segített-e nekik a munkakeresésben. A számvevők arra utaló jeleket sem találtak, hogy a finanszírozott projektek a vizsgált régiókban jelentős hatást gyakoroltak volna a megújulóenergia-termelési kapacitásra. Az energiamegtakarítást célzó uniós finanszírozású beruházások hatása szerény volt, illetve nem volt számszerűsíthető – tette hozzá a testület. A számvevőszék bírálta azt is, hogy az Európai Bizottság nem végzett megfelelő elemzést arról, hogy a korábbi uniós finanszírozás milyen eredményeket ért el ezekben a régiókban, sem azok fennmaradó szükségleteiről. A számvevők hangsúlyozzák annak kockázatát, hogy e forrásokat esetleg úgy költhetik el, hogy közben nem történik meg ténylegesen az átállás.

Advertisement

Az ECA továbbá kifogásolta, hogy néhány európai országban a belföldön bányászott szenet importtal vagy más fosszilis tüzelőanyaggal váltották ki. Németország és Lengyelország például az elmúlt 15 évben jelentősen növelte szénimportját. A szén továbbra is jelentős üvegházhatásúgáz-forrás maradt, különösen Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Bulgáriában, Németországban, Szlovéniában és Romániában.

Advertisement

Zöldinfó

Az energiaellátás védelmében tovább működik a Mátrai Erőmű

Magyarország energiaellátása továbbra is biztonságos, az üzemanyag-, a gáz- és az áramellátás stabil lábakon áll.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Czepek Gábor sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, Európa súlyos energetikai helyzetben van, amelyre Magyarországnak is reagálnia kell – írja az alternativenergia.hu. Emlékeztetett, hogy a Barátság kőolajvezetéken január vége óta nem érkezik kőolaj, az Európai Unió pedig az orosz földgázimport leállítására készül 2027 őszétől. Hozzátette, a kormány védett árat vezetett be az üzemanyagokra és felgyorsította a földgáztárolók feltöltését, a Déli Áramlat révén a gázellátás biztosított. Czepek Gábor elmondta, hogy a lignitalapú áramtermelés fenntartása érdekében a Mátrai Erőmű működését továbbra is biztosítják, amit a visontai és bükkábrányi bányák látnak el. Hangsúlyozta, hogy a hazai áramtermelés stabil, a rezsivédelem fenntartása nincs veszélyben. A politikus tájékoztatása szerint a bükkábrányi bányában tett látogatása során áttekintették az áramtermelés helyzetét és megállapították, a szükséges készletek rendelkezésre állnak, a termelés folyamatos.

Az államtitkár kiemelte, a kormány célja a hazai energiaellátás minden területének megerősítése, ezért a szén-dioxid-kibocsátással járó erőműveket érintő uniós szabályozás ellenére is fenntartják a lignitalapú termelést mindaddig, amíg az új, korszerű gázerőművek üzembe nem állnak a Mátrai Erőmű mellett. Hozzátette, a visontai és a bükkábrányi bánya működése szorosan összefügg, ezért a kormány biztosítja mindkét létesítmény üzemszerű működését. A döntések célja, hogy hosszú távon is garantálható legyen Magyarország energiaellátásának biztonsága – mutatott rá. Úgy fogalmazott, megnyugtató, hogy a bánya a gázüzemű erőmű elindulásáig biztosan működik, és az ezt követő időszakra is keresik a megoldást. Közölte, hosszabb távon a lignit más jellegű, például mezőgazdasági hasznosításával is szeretnék fenntartani a bánya jövőbeni működését és a munkahelyek megőrzését.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák