Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Uniós számvevőszék: a szénorientált régióknak nyújtott támogatás nem segítette elő a klímasemlegességet

Létrehozva:

|

Az Európai Számvevőszék (ECA) legfrissebb jelentése szerint a szénorientált régióknak nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem gyakorolt jelentős hatást a munkahelyteremtésre és az energetikai átalakulásra, a szén továbbra is jelentős üvegházhatású gázkibocsátási forrás több uniós országban.

A luxemburgi testület kedden kiadott jelentésében a 2014 és 2020 közötti mintegy 12,5 milliárd eurós uniós támogatás hatásait elemezte hét széntermelő régió vonatkozásában, Németországban, Lengyelországban, Romániában, a Cseh Köztársaságban és Spanyolországban. A közelmúltban aláírt uniós Zöld megállapodás szerint a szén fokozatos kivonása elengedhetetlen a 2030-as éghajlatpolitikai célok eléréséhez és ahhoz, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon. A 2021 júniusában létrehozott Igazságos Átmenet Alap a 2021-2027-es időszakban 19,3 milliárd euróval segíti a klímasemlegesség felé történő átmenet által leginkább érintett régiókat és ágazatokat. A számvevők úgy vélik, az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források segítségével el lehessen hárítani a szénről való átállás útjában álló akadályokat, figyelembe véve az Ukrajna orosz inváziója nyomán jelentkező energiapiaci feszültségeket is. Ennek érdekében pedig az Igazságos Átmenet Alap forrásainak hatékony felhasználása is szükséges.

Az ECA felhívta a figyelmet, hogy a széntermelés csökkenése miatt visszaesett az ágazatban foglalkoztatottak száma is. Az elbocsátott szénipari munkavállalók uniós finanszírozású képzésekben vehettek részt, de mivel részvételi adatok nem állnak rendelkezésre, a számvevők nem tudták megállapítani, hogy ez segített-e nekik a munkakeresésben. A számvevők arra utaló jeleket sem találtak, hogy a finanszírozott projektek a vizsgált régiókban jelentős hatást gyakoroltak volna a megújulóenergia-termelési kapacitásra. Az energiamegtakarítást célzó uniós finanszírozású beruházások hatása szerény volt, illetve nem volt számszerűsíthető – tette hozzá a testület. A számvevőszék bírálta azt is, hogy az Európai Bizottság nem végzett megfelelő elemzést arról, hogy a korábbi uniós finanszírozás milyen eredményeket ért el ezekben a régiókban, sem azok fennmaradó szükségleteiről. A számvevők hangsúlyozzák annak kockázatát, hogy e forrásokat esetleg úgy költhetik el, hogy közben nem történik meg ténylegesen az átállás.

Advertisement

Az ECA továbbá kifogásolta, hogy néhány európai országban a belföldön bányászott szenet importtal vagy más fosszilis tüzelőanyaggal váltották ki. Németország és Lengyelország például az elmúlt 15 évben jelentősen növelte szénimportját. A szén továbbra is jelentős üvegházhatásúgáz-forrás maradt, különösen Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Bulgáriában, Németországban, Szlovéniában és Romániában.

Advertisement

Zöld Energia

Felgyorsítaná a naperőművek és az energiatárolók engedélyezését az Európai Unió

Fellépne az EU a beruházásokat hátráltató bürokrácia ellen, felgyorsítva a naperőművek engedélyezését és hálózati csatlakozását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Előzetes megállapodásra jutott az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament azokról az új szabályokról, amelyek célja a megújulóenergia-beruházások engedélyezésének és hálózati csatlakozásának felgyorsítása. A tervezett intézkedések a naperőművek mellett az energiatárolók, az elektromosautó-töltőállomások és az energetikai infrastruktúra fejlesztését is érintik. A megállapodás egyik legfontosabb célja az adminisztratív akadályok csökkentése és az engedélyezési eljárások egyszerűsítése. Az új szabályozás emellett a villamosenergia-hálózathoz történő csatlakozást is gyorsítaná, ami különösen fontos az európai megújulóenergia-piac számára, ahol egyre nagyobb problémát jelent a hálózati kapacitások hiánya és a beruházások elhúzódó engedélyezése. Az Európai Unió Tanácsának tájékoztatása szerint a tagállamok számára lehetővé válna, hogy a megújulóenergia-fejlesztéseket és az elektromos hálózatok bővítését kiemelkedő közérdekű beruházásként kezeljék. Ez megkönnyítheti az ilyen projektek engedélyezését, ugyanakkor a tagállamok saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy bizonyos esetekben, például biztonsági, honvédelmi vagy kulturális örökségvédelmi szempontok miatt nem alkalmazzák ezt az elvet.

A mostani megállapodás még nem jelenti a jogszabály végleges elfogadását. A tervezetet az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia, majd a jogi ellenőrzést követően formálisan is elfogadhatják. Ezt követően a tagállamoknak 18 hónap áll majd rendelkezésükre, hogy az új irányelvet átültessék saját nemzeti jogrendjükbe.

Az intézkedés az Európai Bizottság 2025 decemberében bemutatott európai hálózatfejlesztési csomagjához kapcsolódik, amely a villamosenergia-infrastruktúra tervezésének és a határokon átnyúló hálózati összeköttetések fejlesztésének felgyorsítását is célozza.

Advertisement

A szabályozási reform szükségességét jól mutatja az európai hálózatok túlterheltsége. Az Aurora Energy Research januári elemzése szerint Európában több mint 1000 gigawattnyi megújulóenergia-kapacitás várt hálózati csatlakozásra, miközben egyes piacokon az engedélyezési folyamat akár tíz évig is elhúzódhat.

Az új uniós szabályok így a napelemes és energiatárolási beruházások egyik legfontosabb akadályának felszámolásában hozhatnak előrelépést. A gyorsabb engedélyezés és hálózati csatlakozás a magyarországi fejlesztések számára is kedvező változásokat jelenthet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák