Zöldinfó
Uniós számvevőszék: a szénorientált régióknak nyújtott támogatás nem segítette elő a klímasemlegességet
Az Európai Számvevőszék (ECA) legfrissebb jelentése szerint a szénorientált régióknak nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem gyakorolt jelentős hatást a munkahelyteremtésre és az energetikai átalakulásra, a szén továbbra is jelentős üvegházhatású gázkibocsátási forrás több uniós országban.
A luxemburgi testület kedden kiadott jelentésében a 2014 és 2020 közötti mintegy 12,5 milliárd eurós uniós támogatás hatásait elemezte hét széntermelő régió vonatkozásában, Németországban, Lengyelországban, Romániában, a Cseh Köztársaságban és Spanyolországban. A közelmúltban aláírt uniós Zöld megállapodás szerint a szén fokozatos kivonása elengedhetetlen a 2030-as éghajlatpolitikai célok eléréséhez és ahhoz, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon. A 2021 júniusában létrehozott Igazságos Átmenet Alap a 2021-2027-es időszakban 19,3 milliárd euróval segíti a klímasemlegesség felé történő átmenet által leginkább érintett régiókat és ágazatokat. A számvevők úgy vélik, az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források segítségével el lehessen hárítani a szénről való átállás útjában álló akadályokat, figyelembe véve az Ukrajna orosz inváziója nyomán jelentkező energiapiaci feszültségeket is. Ennek érdekében pedig az Igazságos Átmenet Alap forrásainak hatékony felhasználása is szükséges.
Az ECA felhívta a figyelmet, hogy a széntermelés csökkenése miatt visszaesett az ágazatban foglalkoztatottak száma is. Az elbocsátott szénipari munkavállalók uniós finanszírozású képzésekben vehettek részt, de mivel részvételi adatok nem állnak rendelkezésre, a számvevők nem tudták megállapítani, hogy ez segített-e nekik a munkakeresésben. A számvevők arra utaló jeleket sem találtak, hogy a finanszírozott projektek a vizsgált régiókban jelentős hatást gyakoroltak volna a megújulóenergia-termelési kapacitásra. Az energiamegtakarítást célzó uniós finanszírozású beruházások hatása szerény volt, illetve nem volt számszerűsíthető – tette hozzá a testület. A számvevőszék bírálta azt is, hogy az Európai Bizottság nem végzett megfelelő elemzést arról, hogy a korábbi uniós finanszírozás milyen eredményeket ért el ezekben a régiókban, sem azok fennmaradó szükségleteiről. A számvevők hangsúlyozzák annak kockázatát, hogy e forrásokat esetleg úgy költhetik el, hogy közben nem történik meg ténylegesen az átállás.
Az ECA továbbá kifogásolta, hogy néhány európai országban a belföldön bányászott szenet importtal vagy más fosszilis tüzelőanyaggal váltották ki. Németország és Lengyelország például az elmúlt 15 évben jelentősen növelte szénimportját. A szén továbbra is jelentős üvegházhatásúgáz-forrás maradt, különösen Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Bulgáriában, Németországban, Szlovéniában és Romániában.
Zöldinfó
Gigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik
Több mint 230 ezer okosmérő telepítésével és 1400 MW új kapacitás befogadásával növelik a rendszer rugalmasságát.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az MVM Csoport 184,8 milliárd forintból fejleszti a villamosenergia-hálózatot és telepít több mint 230 ezer okosmérőt – jelentette be a társaság sajtótájékoztatóján Budapesten Kovács Gábor infrastruktúra vezérigazgató-helyettes. Az időjárásfüggő energiaforrások integrációját támogató projekt megvalósításához az MVM Démász Áramhálózati Kft. és az MVM Émász Áramhálózati Kft. konzorciuma 138,6 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert – írja az alternativenergia.hu. A 2030 végén záruló programban a Démász 104,8 milliárd forint, az Émász 73 milliárd forint értékű fejlesztést valósít meg, a 230 759 hálózati okosmérő telepítésének összköltsége 13 milliárd forint.
Kovács Gábor kifejtette, hogy évtizedekkel ezelőtt, a nagy erőművek korszakában a hálózatüzemeltetés egyszerűbb volt, mint most, az osztott energiatermelés idején, amikor egyetlen utcában is működhet akár tucatnyi energiatermelő. Ilyen feltételek mellett nem mindig egyszerű a rendszerbővítés, hiszen a szűkös kapacitások korlátozhatják a csatlakozási lehetőségeket. Az MVM fejlesztése jelentős mértékben javítani fogja a hálózat rugalmasságát és befogadóképességét, lehetővé téve újabb 1400 megawatt áramtermelő kapacitás csatlakozását a Démász és az Émász területén.
Hozzátette: a projekt a főelosztó hálózattól kezdve az alállomásokon át az egyre nagyobb szerephez jutó informatikai fejlesztésekig terjed. Az okosmérők adataira a további fejlesztésekben nagy szükség lesz, ugyanis a hálózati paraméterek rögzítése segítheti a további fejlesztéseket. A fejlődés a villamosenergia-iparban sem áll meg, nincs se egyetlen, se végső megoldás, az MVM korszerűsítési tervei újabb körzetek számára biztosíthatják a csatlakozási lehetőséget – hangsúlyozta.
Az MVM közleménye szerint az energiaátmenet egyik legfontosabb feltétele, hogy a villamosenergia-hálózat lépést tartson a megújuló energia forrásainak terjedésével. Az új fejlesztési program a vállalatcsoporthoz tartozó teljes elosztóhálózatot érinti, a digitális fejlesztések kiemelt részei lesznek. A mostani beruházások évtizedekre megalapozhatják a megújuló energiák termelésének térnyerését, miközben biztosítják a magas színvonalú és biztonságos ellátást – írták.
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaVáltoznak a parkolási szabályok Budapesten a nehezebb autóknál
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaÖsszeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMár most látszik a klímaváltozás hatása a magyar szőlőültetvényeken
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKilencedik éve gyűjtik a régi mobiltelefonokat a gorillák védelméért
