Zöldinfó
Uniós számvevőszék: a szénorientált régióknak nyújtott támogatás nem segítette elő a klímasemlegességet
Az Európai Számvevőszék (ECA) legfrissebb jelentése szerint a szénorientált régióknak nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem gyakorolt jelentős hatást a munkahelyteremtésre és az energetikai átalakulásra, a szén továbbra is jelentős üvegházhatású gázkibocsátási forrás több uniós országban.
A luxemburgi testület kedden kiadott jelentésében a 2014 és 2020 közötti mintegy 12,5 milliárd eurós uniós támogatás hatásait elemezte hét széntermelő régió vonatkozásában, Németországban, Lengyelországban, Romániában, a Cseh Köztársaságban és Spanyolországban. A közelmúltban aláírt uniós Zöld megállapodás szerint a szén fokozatos kivonása elengedhetetlen a 2030-as éghajlatpolitikai célok eléréséhez és ahhoz, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon. A 2021 júniusában létrehozott Igazságos Átmenet Alap a 2021-2027-es időszakban 19,3 milliárd euróval segíti a klímasemlegesség felé történő átmenet által leginkább érintett régiókat és ágazatokat. A számvevők úgy vélik, az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források segítségével el lehessen hárítani a szénről való átállás útjában álló akadályokat, figyelembe véve az Ukrajna orosz inváziója nyomán jelentkező energiapiaci feszültségeket is. Ennek érdekében pedig az Igazságos Átmenet Alap forrásainak hatékony felhasználása is szükséges.
Az ECA felhívta a figyelmet, hogy a széntermelés csökkenése miatt visszaesett az ágazatban foglalkoztatottak száma is. Az elbocsátott szénipari munkavállalók uniós finanszírozású képzésekben vehettek részt, de mivel részvételi adatok nem állnak rendelkezésre, a számvevők nem tudták megállapítani, hogy ez segített-e nekik a munkakeresésben. A számvevők arra utaló jeleket sem találtak, hogy a finanszírozott projektek a vizsgált régiókban jelentős hatást gyakoroltak volna a megújulóenergia-termelési kapacitásra. Az energiamegtakarítást célzó uniós finanszírozású beruházások hatása szerény volt, illetve nem volt számszerűsíthető – tette hozzá a testület. A számvevőszék bírálta azt is, hogy az Európai Bizottság nem végzett megfelelő elemzést arról, hogy a korábbi uniós finanszírozás milyen eredményeket ért el ezekben a régiókban, sem azok fennmaradó szükségleteiről. A számvevők hangsúlyozzák annak kockázatát, hogy e forrásokat esetleg úgy költhetik el, hogy közben nem történik meg ténylegesen az átállás.
Az ECA továbbá kifogásolta, hogy néhány európai országban a belföldön bányászott szenet importtal vagy más fosszilis tüzelőanyaggal váltották ki. Németország és Lengyelország például az elmúlt 15 évben jelentősen növelte szénimportját. A szén továbbra is jelentős üvegházhatásúgáz-forrás maradt, különösen Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Bulgáriában, Németországban, Szlovéniában és Romániában.
Zöldinfó
Tovább bővül a szupergyors internet elérhetősége hazánkban
A Gigabit Magyarország Program a még nem megfelelően ellátott vidéki területekre juttatja el a korszerű szélessávú lefedettséget.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A korábbi fordulókban meg nem pályázott járásokra hamarosan újabb kör indul, amely 12,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással ösztönzi fejlesztésekre a távközlési szektor vállalatait – ismertette az alternativenergia.hu. A digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a mindennapi élet alapfeltételévé vált. A Gigabit Magyarország Program új lehetőségeket teremt a helyi közösségek, vállalkozások és intézmények számára. A gigabitképes hálózatok elterjedése hozzájárul a települések versenyképességének erősítéséhez, a legmodernebb optikai technológia nyújtotta előnyök helyi hasznosításához, az 5G lefedettség növeléséhez. A minisztérium felidézte, hogy a már lezajlott első két ütemben 140 járásban tervezett hálózatfejlesztésekre nyertek el 81,6 milliárd forint támogatást az iparági vállalkozások.
A harmadik szakaszban 2026. április 17. és május 15. között várják majd a jelentkezéseket. A további 12,4 milliárd forintból 34 pályázható járásban megvalósuló korszerűsítésekre lehet állami hozzájárulást igényelni. Az első két szakasz projektjeinek legkésőbb 2028 végéig, a harmadik fordulóban nyertes fejlesztéseknek 2029 nyarára kell elkészülniük. A közlemény Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős államtitkárt idézte, aki elmondta: “2030-ig minden háztartásba el szeretnénk juttatni a legkorszerűbb, nagy sebességű internetkapcsolatot. A Gigabit Magyarország Program segítségével érdemben bővítjük a vezetékes szélessávú lefedettséget. Azon dolgozunk, hogy a támogatásból legalább 300 ezer, a távközlési cégek saját forrásból elvégzett fejlesztéseivel együtt pedig több mint 800 ezer magyar család, vállalkozás számára váljon elérhetővé a gigagyors internet. A korszerű hálózat kiépítésével a következő évtized kihívásaira készítjük fel a ma még lemaradásban lévő térségeket is.”
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaEnergiafordulat Magyarországon: egyre több napelem mellé jönnek a tárolók
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaPrága a legdrágább: nagy különbségek az üzemanyagárakban országon belül
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFenntartható élményközponttal bővült Székelyföld egyik legkülönlegesebb természeti kincse
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaBalesetmentes jövő? Az önvezető technológia már Budapest utcáin tesztel
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaCsendesebb, tisztább város: jönnek az elektromos buszok Sopron utcáira
