Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Uniós számvevőszék: a szénorientált régióknak nyújtott támogatás nem segítette elő a klímasemlegességet

Létrehozva:

|

Az Európai Számvevőszék (ECA) legfrissebb jelentése szerint a szénorientált régióknak nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem gyakorolt jelentős hatást a munkahelyteremtésre és az energetikai átalakulásra, a szén továbbra is jelentős üvegházhatású gázkibocsátási forrás több uniós országban.

A luxemburgi testület kedden kiadott jelentésében a 2014 és 2020 közötti mintegy 12,5 milliárd eurós uniós támogatás hatásait elemezte hét széntermelő régió vonatkozásában, Németországban, Lengyelországban, Romániában, a Cseh Köztársaságban és Spanyolországban. A közelmúltban aláírt uniós Zöld megállapodás szerint a szén fokozatos kivonása elengedhetetlen a 2030-as éghajlatpolitikai célok eléréséhez és ahhoz, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon. A 2021 júniusában létrehozott Igazságos Átmenet Alap a 2021-2027-es időszakban 19,3 milliárd euróval segíti a klímasemlegesség felé történő átmenet által leginkább érintett régiókat és ágazatokat. A számvevők úgy vélik, az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források segítségével el lehessen hárítani a szénről való átállás útjában álló akadályokat, figyelembe véve az Ukrajna orosz inváziója nyomán jelentkező energiapiaci feszültségeket is. Ennek érdekében pedig az Igazságos Átmenet Alap forrásainak hatékony felhasználása is szükséges.

Az ECA felhívta a figyelmet, hogy a széntermelés csökkenése miatt visszaesett az ágazatban foglalkoztatottak száma is. Az elbocsátott szénipari munkavállalók uniós finanszírozású képzésekben vehettek részt, de mivel részvételi adatok nem állnak rendelkezésre, a számvevők nem tudták megállapítani, hogy ez segített-e nekik a munkakeresésben. A számvevők arra utaló jeleket sem találtak, hogy a finanszírozott projektek a vizsgált régiókban jelentős hatást gyakoroltak volna a megújulóenergia-termelési kapacitásra. Az energiamegtakarítást célzó uniós finanszírozású beruházások hatása szerény volt, illetve nem volt számszerűsíthető – tette hozzá a testület. A számvevőszék bírálta azt is, hogy az Európai Bizottság nem végzett megfelelő elemzést arról, hogy a korábbi uniós finanszírozás milyen eredményeket ért el ezekben a régiókban, sem azok fennmaradó szükségleteiről. A számvevők hangsúlyozzák annak kockázatát, hogy e forrásokat esetleg úgy költhetik el, hogy közben nem történik meg ténylegesen az átállás.

Advertisement

Az ECA továbbá kifogásolta, hogy néhány európai országban a belföldön bányászott szenet importtal vagy más fosszilis tüzelőanyaggal váltották ki. Németország és Lengyelország például az elmúlt 15 évben jelentősen növelte szénimportját. A szén továbbra is jelentős üvegházhatásúgáz-forrás maradt, különösen Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Bulgáriában, Németországban, Szlovéniában és Romániában.

Advertisement

Zöldinfó

Újabb lépés a rugalmasabb energiarendszer felé: négy energiatároló készült el

Akkumulátoros energiatárolót adott át az E.ON Püspökszilágyon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az E.ON Hungária Csoport négy új akkumulátoros energiatárolót épített ki Sáregresen, Devecseren, Erdőkertesen és Püspökszilágyon közel hárommilliárd forint európai uniós támogatásból – írja az alternativenergia.hu. A létesítmények összteljesítménye 4 MW, energiatárolási kapacitása 12 MWh – mondta a csoport vezérigazgató-helyettese, Jamniczky Zsolt a projektzáró sajtótájékoztatón. Az energiatárolók összesen 2000 háztartás napi fogyasztásának megfelelő energia raktározására képesek, feszültségkiegyenlítési céllal. Hozzátette, hogy a fejlesztés az Európai Unió Modernizációs Alapjának támogatásával valósulhatott meg. A négy energiatároló kapacitása 1000 lakossági napelemes rendszer termelésének kezelésére elegendő – tette hozzá a vezérigazgató-helyettes.

Jamniczky Zsolt közölte, hogy a jövő energiarendszere egyre inkább a megújuló energiaforrásokra épül, ehhez pedig olyan hálózatra van szükség, amely rugalmasan képes alkalmazkodni a termelés és a fogyasztás változásaihoz. Az energiatárolás lehetővé teszi, hogy a megújuló forrásokból származó energiát akkor használjuk fel, amikor arra a legnagyobb szükség van – tette hozzá. Tótth András, a Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy a biztonságos energiaellátásban fontos szerepet játszik az energiatárolás, amely megteremti a termelés és a fogyasztás egyensúlyát, támogatva a hálózat stabilitását.

Az ilyen beruházások nemcsak a magyar energiarendszer rugalmasságát növelik, de olyan mérnöki és üzemeltetési tudást is teremtenek, amelyek a következő fejlesztésekben is hasznosulhatnak – tette hozzá az államtitkár.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák