Zöldinfó
Uniós számvevőszék: a szénorientált régióknak nyújtott támogatás nem segítette elő a klímasemlegességet
Az Európai Számvevőszék (ECA) legfrissebb jelentése szerint a szénorientált régióknak nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem gyakorolt jelentős hatást a munkahelyteremtésre és az energetikai átalakulásra, a szén továbbra is jelentős üvegházhatású gázkibocsátási forrás több uniós országban.
A luxemburgi testület kedden kiadott jelentésében a 2014 és 2020 közötti mintegy 12,5 milliárd eurós uniós támogatás hatásait elemezte hét széntermelő régió vonatkozásában, Németországban, Lengyelországban, Romániában, a Cseh Köztársaságban és Spanyolországban. A közelmúltban aláírt uniós Zöld megállapodás szerint a szén fokozatos kivonása elengedhetetlen a 2030-as éghajlatpolitikai célok eléréséhez és ahhoz, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon. A 2021 júniusában létrehozott Igazságos Átmenet Alap a 2021-2027-es időszakban 19,3 milliárd euróval segíti a klímasemlegesség felé történő átmenet által leginkább érintett régiókat és ágazatokat. A számvevők úgy vélik, az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források segítségével el lehessen hárítani a szénről való átállás útjában álló akadályokat, figyelembe véve az Ukrajna orosz inváziója nyomán jelentkező energiapiaci feszültségeket is. Ennek érdekében pedig az Igazságos Átmenet Alap forrásainak hatékony felhasználása is szükséges.
Az ECA felhívta a figyelmet, hogy a széntermelés csökkenése miatt visszaesett az ágazatban foglalkoztatottak száma is. Az elbocsátott szénipari munkavállalók uniós finanszírozású képzésekben vehettek részt, de mivel részvételi adatok nem állnak rendelkezésre, a számvevők nem tudták megállapítani, hogy ez segített-e nekik a munkakeresésben. A számvevők arra utaló jeleket sem találtak, hogy a finanszírozott projektek a vizsgált régiókban jelentős hatást gyakoroltak volna a megújulóenergia-termelési kapacitásra. Az energiamegtakarítást célzó uniós finanszírozású beruházások hatása szerény volt, illetve nem volt számszerűsíthető – tette hozzá a testület. A számvevőszék bírálta azt is, hogy az Európai Bizottság nem végzett megfelelő elemzést arról, hogy a korábbi uniós finanszírozás milyen eredményeket ért el ezekben a régiókban, sem azok fennmaradó szükségleteiről. A számvevők hangsúlyozzák annak kockázatát, hogy e forrásokat esetleg úgy költhetik el, hogy közben nem történik meg ténylegesen az átállás.
Az ECA továbbá kifogásolta, hogy néhány európai országban a belföldön bányászott szenet importtal vagy más fosszilis tüzelőanyaggal váltották ki. Németország és Lengyelország például az elmúlt 15 évben jelentősen növelte szénimportját. A szén továbbra is jelentős üvegházhatásúgáz-forrás maradt, különösen Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, Bulgáriában, Németországban, Szlovéniában és Romániában.
Zöldinfó
A felszín alatti vizek és a geotermikus energia kerülnek a középpontba Budapesten
Budapesten rendezik meg a hidrogeológusok világkongresszusát.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Budapesten rendezik meg a Hidrogeológusok Nemzetközi Szövetsége (IAH) 53. világkongresszusát szeptember 14. és 18. között – ismertette az alternativenergia.hu. A felszínalatti vizekkel foglalkozó szakmai rendezvény ötven év után tér vissza Magyarországra – közölték az MTI-vel a szervezők. A közlemény szerint a rendezvényre a világ 75 országából közel 900 kutató, mérnök, vízügyi szakember, ipari szereplő és döntéshozó érkezik a fővárosba.
A résztvevők a fenntartható vízgazdálkodás, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a geotermikus energia, valamint a felszínalatti vízkészletek védelmének legfontosabb kérdéseit vitatják meg. A kongresszus szeptember 15-i ünnepélyes megnyitóján a magyar kormány, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), az UNESCO és az IAH vezető képviselői köszöntik a megjelenteket.
Az esemény középpontjában a felszínalatti vizek stratégiai jelentősége és a nemzetközi tudományos együttműködés szerepe áll. A megnyitó kiemelt részeként megemlékeznek Prof. Tóth Józsefről, a világhírű magyar hidrogeológusról, akinek felszínalatti vízáramlási rendszerekről alkotott elmélete alapvetően formálta át a modern hidrogeológiai gondolkodást – írták a tájékoztatóban.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
