Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Vegyen tiszta levegőt, hirdeti a tábla

Létrehozva:

|

Washington Államban, az autópálya mentén építették fel ezt a nem mindennapi hirdetőtáblát.

A “Non-Sign II”-t a Lead Pencil Studio tervezte, és talán első ránézésre nem mond sokat, de ez az antireklám egy igen fontos problémára próbálja felhívni a figyelmet. A Kanadai határhoz közel építették fel, Blaineben, Washingtonban. Rozsdamentes acél rudakból épült, amik úgy néznek ki mintha hajszálak lennének. Egy ablakot formál az építmény, melyen keresztül láthatjuk az előttünk lévő tájat. Egy olyan korban, amikor reklámok sokasága vonja el a figyelmünket, a “Non-Sign II” pont az ellenkezőjét teszi. Felhívja a figyelmünket a környezet fontosságára. A fogyasztói társadalom megkérdőjelezése visszatérő téma a Lead Pencil Studio munkáiban. Ez az elképesztő hirdetőtábla megkímél minket a szokásos szlogenektől, színektől, képektől, és bemutatja a környezet egyszerű szépségét.

forrás: alternativenergia.hu 

 

Advertisement

 

 

Advertisement

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Több mint hobbi: kikötőbővítéssel erősítik a horgászturizmust a Balatonnál

A horgászat, a Balaton és a nádasok védelme egyaránt nemzeti ügy.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Zambó Péter az első Balatoni Sporthorgász Centrum területén megvalósult kikötőbővítés átadásán elmondta: 2019-ben 195 millió forint támogatással alakították ki a horgászcentrumot, amely eddig két további fejlesztési lépcsővel gyarapodott tovább – írja az alternativenergia.hu. A mostani, negyedik fázisnak köszönhetően 35 csónaknak és 15 vitorlásnak tudnak helyet biztosítani, amivel összesen 94 vízi járművet képesek elhelyezni a három mólószárral rendelkező kikötőben. A Balaton 60 ezer hektáros területe a legnagyobb és legkeresettebb horgászturisztikai vize az országnak. A horgászat pedig az egyik legnépszerűbb szabadidős tevékenység, tavaly már meghaladta az egymilliót a regisztrált horgászok száma, akik összesen 7,5 millió napot töltöttek a vízpartokon – ismertette az államtitkár.

Hozzátette, a magyar halgazdálkodási vízterületeken a múlt évben összesen 4879 tonna halat fogtak ki, ebből 4614 tonna volt a horgászok zsákmánya, 2,8 százalékkal több az előző évinél.  Zambó Péter úgy fogalmazott: a horgászat “egyszerre kikapcsolódás, aktív pihenés, szenvedély, életforma, a természetvédelem speciális ága és gazdasági erő” is egyben. A tavaly elfogadott horgászturisztikai stratégia célja, hogy versenyképes, fenntartható lehetőséget kínáljon Magyarországon, kiemelt figyelemmel az ökológiai egyensúly biztosítására. A Balatonnál a ponty, a süllő, a dévérkeszeg a legnagyobb jelentőségű halfajta, de az egykor őshonos menyhal újratelepítését is évről évre támogatja az agrártárca. A balatoni nádasok védelme is kiemelt kérdés, az engedély nélküli csónakveszteglők és stégek akadályozzák a felbecsülhetetlen ökológiai szerepű növényzet természetes megújulását és a part védelmét – jegyezte meg az államtitkár.

Végül arra is kitért, hogy a keszthelyi létesítmény jó példa arra, hogy létezik kompromisszum a turisztikai igények és a környezetvédelem között. A tárca célja az, hogy a tóparti fejlesztések mindenütt ilyen természetközpontú szemlélettel valósuljanak meg. Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közlekedésért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselőjeként arról beszélt, hogy hatalmas kontrasztban áll az, hogy tíz évvel ezelőtt milyen állapotok uralkodtak ezen a területen, és mára milyen fejlesztések valósultak meg. Ez azt mutatja, hogy a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) és a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. jó gazdája a területnek.

Advertisement

Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója kifejtette: a balatoni halászat tíz évvel ezelőtti megszűnése után vált kihasználatlanná a mostani terület, ahol öt fejlesztési lépcsőben álmodták meg a horgászcentrum és a kikötő kialakítását. A tervezett ötből a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság egykori kikötőjének átalakítása volt a negyedik fázis, amelyet 95,5 millió forintból valósítottak meg. A 35 csónaknak és 15 vitorlásnak helyet adó létesítményhez 47,3 millió forinttal járult hozzá a Mohosz, a fennmaradó összeget saját erőből biztosították – részletezte a vezérigazgató. Szűcs Lajos, a Mohosz elnöke azt hangsúlyozta, hogy a keszthelyi horgászcentrum jó példa arra, hogy miként lehet kiterjeszteni a turisztikai szezont a Balatonnál. A tónál egész évben lehet és érdemes horgászni.

Emlékeztetett arra, hogy készül a Balaton-törvény, a horgászok pedig harcolni fognak minden olyan pontért, ahol csónakot lehet elhelyezni és lehetőséget biztosítani a horgászatnak, de a környezetvédelemre is figyelemmel azokért a nádasokért és partszakaszokért is küzdenek, amiket közkinccsé lehet tenni.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák