Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Veszélyben a parajdi sóbánya és a helyiek megélhetése

Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – olvashatjuk az alternativenergia.hu oldalon. A tárcavezető a hírtelevíziónak elmondta, hogy a székelyföldi település elárasztott sóbányájából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat, mivel a mérések a víz sótartalmának “riasztó növekedését” mutatják. A sóbánya felett folyó Korond-patak elvezetése ezért – a talajsüllyedés késleltetése mellett – amiatt is sürgőssé vált, mivel a patak a sós vizet a Kis-Küküllőbe szállítja. A miniszter szerint kedden a Kis-Küküllő vízének kloridtartalma tízszerese volt a május 29-én mért literenkénti 51 milligrammnak. A térségbeli víztisztító állomások literenként 250 milligramm sókoncertrációig képesek tisztítani a vizet, magasabb értéknél a víz ihatatlanná válik – húzta alá. A folyó vizének sótartalma kedden kétszerese volt a megengedettnek, ezért Maros megye16 településén ihatatlanná vált a vezetékes víz, és a hatóságok 30 napos veszélyhelyzetet hirdettek.

Mircea Fechet szerint a bányából kifolyó víz magas sótartalma is veszélyt jelent. Literenkénti 1000 milligrammos sótartalomnál halpusztulás áll be, míg 2000 milligrammot már semmi sem él túl – figyelmeztetett. Bogdan Ivan gazdasági miniszter a hírtelevíziónak elmondta: elkezdődtek a sóbánya sós vizét a Kis-Küküllőbe szállító Korond-patak elterelési munkálatai, miután a szakemberek megtalálták erre a műszaki megoldást. A Hargita megyei prefektúra által ismertetett műszaki terv szerint a Korond-patak vizét a sóbánya felett kétméteres átmérőjű vezetékekben fogják fel, melyeket a hegyoldalhoz rögzítenek. A vezetékek másodpercenként 20-24 köbméter vizet képesek szállítani. A munkálatokat stabil területen végzik, amelyet nem érint a szuffózió, a még finomhangolásra szoruló tervek szerint az útvonal a patak régi medre mentén halad. A patak felső szakaszán ideiglenes víztározókat is kialakítanak, melyek nagy vízhozam esetén képesek tárolni a víz egy részét – áll a tervben.

A miniszter szerint hétfőn este felszerelték a szkennereket, melyekkel a turisztikai részleget és a régi bányát figyelik, hogy megállapítsák, mekkora kárt okozott a víz a bányaszerkezetben, és miként lehet eltávolítani. Az adatokat négyóránként elemzik a szakemberek. A tárcavezető szerint a parajdi helyzet megoldásán a legjobb romániai geológusok dolgoznak, és az európai katasztrófavédelmi mechanizmus aktiválásával szerdára hét külföldi szakértő is ékezik a legmodernebb technológiákkal a Hargita megyei településre. Aláhúzta: nincsenek olyan adatok, melyekből a bánya turisztikai részlegének a beomlására lehetne következtetni. A miniszter szerint a hétfőn észlelt szuffózió délután nem terjedt tovább, és kedden kora délutánig sem történt változás, ami jó jel. Kiemelte: a veszélyeztetett terület a régi bánya fölött van, amit nem használtak. Nyágrus László parajdi polgármester úgy nyilatkozott, hogy bizakodók, de meg kell várni a következő napok méréseinek eredményeit és a szakértői véleményeket. A veszélyeztetett terület környékén élők kilakoltatása érvényben marad, a vasárnap felépített védőgátat sem bontják el. A román állami tulajdonban lévő Salrom által működtetett parajdi sóbányába múlt hét elején tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.

Advertisement

Szombaton Nicusor Dan román államfő is felkereste a parajdi közösséget, és azt ígérte, hogy a hatóságok nem hagyják magukra a bajba jutott embereket: a bányászok és az idegenforgalomból élők kárpótlást kapnak, a sóbányát pedig – a lehetőségek szerint – részben vagy egészben, de legalább az idegenforgalom számára megpróbálják megmenteni. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

Advertisement

Zöldinfó

Lárvák forradalma: rovarfehérjével zöldülhet a takarmányipar

Az élelmiszerhulladékot már rövid távon hasznosítani kellene biogázként vagy takarmány alapanyagként.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a műsorban az Agroloop Hungary Kft. rovarfehérje előállító cég üzemcsarnokában beszélgetett Percze Rajmond társalapító-ügyvezetővel arról, hogy miként lehetne rovarfehérjék használatával a hazai és az európai élelmiszerellátási láncot takarmányoldalon fenntarthatóbbá tenni – írja az alternativenergia.hu. A cégvezető közölte, hogy ők a fekete katonalégy lárvákat haszonállatként tartják, ebből kifolyólag csak takarmányipari minősítésű anyaggal etethetik, holott az iparágnak az a célja, hogy minél alacsonyabb minőségű alapanyagokkal dolgozzon, mert a rovarok képesek gyakorlatilag minden szerves anyagot megenni és feldolgozni. Úgy vélte, az iparágnak a következő nagy lépés az lenne, ha élelmiszermaradékkal etetnék a lárvákat. Áder János erre reagálva elmondta: Magyarországon az élelmiszer 30 százalékát kidobják, az Európai Unióban még rosszabb az arány, vagyis alapanyag lenne bőven.

Rámutatott, hogy a következő cél, hogy ne csak malomipari vagy söripari mellékterméket, hanem a kidobott élelmiszert is alapanyagként hasznosítsák, így abból hulladéklerakóba kerülve nem üvegházhatású gáz, metán képződne. A volt köztársasági elnök kiemelte, hogy erre ma a jogszabályok nem adnak lehetőséget, ezért azokat előbb vagy utóbb meg kell teremteni, ehhez egyfajta lobbizásra is szükség lesz majd az Európai Uniónál. Percze Rajmond elmondta, hogy a fekete katonalégy egy alapvetően trópusi égövben őshonos rovar, amely az életének az első negyedében, 12-14 nap alatt beviszi a testébe az összes kalóriát, amire szüksége van az életének a további részére, ami nagyjából 45 nap. Ez adja azt a gazdasági racionalitást, hogy haszonállatként tartani, alacsony minőségű, de takarmány minősítésű anyagokkal etetni, majd feldolgozva gazdag fehérjeforrásként lehet állatokkal megetetni. Az ügyvezető jelezte, hogy az üzemben kétmilliárd egyedet tartanak 12 napig, s naponta 120 tonna alapanyaggal etetik.

A külföldről vásárolt lárvákból 12 nap után nagyjából 30 tonna élőlárva lesz, amiből naponta körülbelül 10 tonna takarmányipari alapanyagot tudnak előállítani: nyolc tonna fehérjelisztet, két tonna zsírt, a lárvák maradékából és ürülékéből pedig napi 30 tonna kiváló minőségű talajjavítót állítanak elő. Áder János megjegyezte, hogy az Agroloopnak ezzel a technológiával “nem egy legyet, nem is két legyet, hanem öt legyet sikerül ütni egy csapásra”. Először is hasznosítanak olyan élelmiszeripari melléktermékeket, amelyek feldolgozása sok esetben nincs környezetbarát módon megoldva, másodszor a rovarok segítségével prémium minőségű állati takarmányadalék készül, harmadszor talajjavító lesz a rovar üledékéből, negyedszer sokkal kevesebb energia és kevesebb víz felhasználásával történik a gyártási folyamat, mint a hagyományos takarmányok előállításakor, és ötödször nagyobb mennyiségben ki tudják majd később váltani a szóját, amit Magyarország jórészt importál – sorolta.

Advertisement

Percze Rajmond az utolsó ponthoz kiegészítésként megemlítette, hogy a rovariparág még nagyon fiatal, funkcionális takarmányi alapanyag, amit előállítanak és jelenleg a szója kihagyhatatlan alkotóeleme a takarmányozásnak. Azonban ha az iparág megfelelő ütemben tud nőni, akkor egyre nagyobb részét tudja az egyébként konvencionális alapanyag forrásoknak helyettesíteni – fűzte hozzá. Jelezte, hogy fél éve indult az üzemük és ugyan még nem érték el a 100 százalékos kapacitáskihasználást, de a következő hónapokban elérhetik. Reményét fejezte ki, hogy a kereslet még nagyobb felfutásával megindulhat a gyártás bővülése, elsősorban Magyarországon.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák