Zöldinfó
Veszélyben a Virunga Nemzeti Park gorillái
A Virunga Nemzeti Parkban élő különösen védett fajok fennmaradásáért újból aggódnak a helyi halászok, a világ természetvédői és a lakosság – adta hírül a The Earth Times márciusban.
A Kongó területén fekvő nemzeti park Afrika biológiailag legsokszínűbb zöldterülete. Több mint háromezer állatfajnak ad otthont, köztük a híres, kritikusan veszélyeztetett hegyi gorillának. A területen az afrikai és erdei elefántok, csimpánzok, okapik, zsiráfok, kafferbivalyok is megtalálhatók és számos csak itt élő madárfaj fészkel a területen. A parkhoz tartozó Edward-tó is számos fajnak biztosít élőhelyet, köztük a védett vízikovaknak. A tó kb. 50 ezer család megélhetését biztosítja.
Korábbi kutatások bizonyították, hogy a tó alatt jelentős olajforrások találhatók. 2014-ben a természetvédők (a WWF vezetésével és az UNESCO közreműködésével) jelenetős eredményt értek el, amikor sikerült a területen kutató fúrásokat végző brit olajvállalat, a SOCO tevékenységét felfüggeszteni. Az akkori ígéret szerint a kormány a jövőben nem ad ki engedélyt a park területén végezhető olajfúrásokra. A friss hír szerint azonban a kongói vezetés változtat a korábban ígért korlátozásokon és ez újra lehetővé teszi, hogy az olajvállalatok visszatérjenek a helyszínre.
A Virunga Nemzeti Parkban végzett olajfúrások természeti katasztrófát okozhatnak és az itt élő ritka védett fajok – köztük a hegyi gorillák – számára fenyegetést jelentenek. A világon vadon élő kb. kilencszáz hegyi gorilla 30%-a él ezen a területen. Az olaj kitermelésének engedélyezése az állatok élőhelyének pusztulását okozná az egyre növekvő forgalommal, új utakkal és vasúttal, ide települő idegen emberekkel. Az olaj értékes kincs és a természetvédők is tisztában vannak azzal, milyen hasznot remélnek a helyi vezetők az olajtól. De más megoldás is választható a gazdaság fellendítésére. A WWF tavalyi felmérése szerint az ökoturizmus és a halászat jelentős jövedelmet tudna biztosítani a Virunga területén.
A teljes cikk itt olvasható.
Zöldinfó
Támogatással segítik az erdők klímaalkalmazkodását Magyarországon
Új pályázati felhívás jelent meg 29 milliárd forintos keretösszeggel az erdőgazdálkodók számára – mondta Mocz András.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A helyettes államtitkár kiemelte, a KAP keretében megjelent, “Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása” című felhívásban négy célterületre pályázhatnak a magán erdőgazdálkodók és az állami erdészeti társaságok – ismertette az alternativenergia.hu. Az erdőgazdálkodási alaptevékenységből és az erdőgazdálkodásból származó termékek hozzáadott értékének fejlesztése, a hatékonyság javításához szükséges digitalizációs beruházások mellett az erdészeti szaporítóanyag-előállítás fejlesztése is elszámolható. A kérelmeket május 7-től lehet benyújtani – tette hozzá. Zöldvagyonunk legjelentősebb eleme, a több mint 2 millió hektár magyar erdő érintett a klímaváltozásban. Az erdészeti ágazat egyik legfontosabb feladata, hogy a modern technológia és az erdészeti tudomány eredményeinek felhasználásával operatív klímaadaptációs megoldásokat dolgozzon ki – húzta alá.
A tavalyi évben megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum is ezt hivatott szolgálni. Nyolc szakmai munkacsoportjának egyike az erdészeti szaporítóanyagokkal foglalkozik, és a folyamatos kutatások mentén irányt mutat a termelőknek – írták. Mocz András hangsúlyozta, fontos, hogy olyan őshonos szaporítóanyagokat termeljünk, amelyek a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a magyar erdőkben felhasználhatók és a jövő erdeit biztosítják a következő generációk számára. Erre már számos, határokon átnyúló együttműködés és kísérlet is zajlik, például déli származású, nem invazív szaporítóanyagokkal.
A legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodóképességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, vagy olyan faállományok kialakítása, amelyek a megváltozott klimatikus viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani – tette hozzá a helyettes államtitkár. Az Interreg Magyarország-Szlovákia Programban megvalósuló projekt keretében a projektpartnerek a klímához már adaptálódott őshonos fafajok magjából, modern technológiával burkolt gyökérzetű facsemetéket nevelnek, és országszerte több helyszínen kísérletet indítanak növekedésük nyomon követésére – áll a közleményben.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés