Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Veszélyben a Virunga Nemzeti Park gorillái

Létrehozva:

|

A Virunga Nemzeti Parkban élő különösen védett fajok fennmaradásáért újból aggódnak a helyi halászok, a világ természetvédői és a lakosság – adta hírül a The Earth Times márciusban.

A Kongó területén fekvő nemzeti park Afrika biológiailag legsokszínűbb zöldterülete. Több mint háromezer állatfajnak ad otthont, köztük a híres, kritikusan veszélyeztetett hegyi gorillának. A területen az afrikai és erdei elefántok, csimpánzok, okapik, zsiráfok, kafferbivalyok is megtalálhatók és számos csak itt élő madárfaj fészkel a területen. A parkhoz tartozó Edward-tó is számos fajnak biztosít élőhelyet, köztük a védett vízikovaknak. A tó kb. 50 ezer család megélhetését biztosítja.

Korábbi kutatások bizonyították, hogy a tó alatt jelentős olajforrások találhatók. 2014-ben a természetvédők (a WWF vezetésével és az UNESCO közreműködésével) jelenetős eredményt értek el, amikor sikerült a területen kutató fúrásokat végző brit olajvállalat, a SOCO tevékenységét felfüggeszteni. Az akkori ígéret szerint a kormány a jövőben nem ad ki engedélyt a park területén végezhető olajfúrásokra. A friss hír szerint azonban a kongói vezetés változtat a korábban ígért korlátozásokon és ez újra lehetővé teszi, hogy az olajvállalatok visszatérjenek a helyszínre.

A Virunga Nemzeti Parkban végzett olajfúrások természeti katasztrófát okozhatnak és az itt élő ritka védett fajok – köztük a hegyi gorillák – számára fenyegetést jelentenek. A világon vadon élő kb. kilencszáz hegyi gorilla 30%-a él ezen a területen. Az olaj kitermelésének engedélyezése az állatok élőhelyének pusztulását okozná az egyre növekvő forgalommal, új utakkal és vasúttal, ide települő idegen emberekkel. Az olaj értékes kincs és a természetvédők is tisztában vannak azzal, milyen hasznot remélnek a helyi vezetők az olajtól. De más megoldás is választható a gazdaság fellendítésére. A WWF tavalyi felmérése szerint az ökoturizmus és a halászat jelentős jövedelmet tudna biztosítani a Virunga területén.

Advertisement

A teljes cikk itt olvasható.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Klímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül

Pert nyert egy karibi sziget klímavédelmi intézkedések érdekében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Pert nyert a holland kormány ellen egy karibi sziget klímavédelmi intézkedések meghozatala érdekében, az illetékes hágai kerületi bíróság ítélete szerint Hollandiának új klímavédelmi tervezet kell kidolgoznia Bonaire számára és szigorúbb üvegházhatásúgáz-kibocsátási célokat kell meghatároznia – írja az alternativenergia.hu. A 300 négyzetkilométeres, 30 ezer lakosú karib-tengeri sziget vezetése 2022 szeptemberében jelentette be, hogy lépéseket fontolgat a holland állammal szemben annak elérésére, hogy az megvédje a szigetet a klímaváltozás okozta kockázatoktól. A jogi eljárást az amszterdami Vrije Universiteit (VU) egyetem egy friss tanulmányára hivatkozva 2025 októberében indították el, amelyből kiderül, hogy az éghajlatváltozás egyebek mellett növeli a hurrikánok erejét, özönvízszerű esőzést okoz, a jégolvadásból eredő vízszintemelkedés növeli az áradások veszélyét a régióban, a holland kormány pedig kevés figyelmet fordít az éghajlatváltozás okozta veszélyek megelőzésére a királyság karibi szigetein.

A hágai kerületi bíróság döntését a Dutch News című, angol nyelvű holland hírporál ismertette, amely szerint Jerzy Luiten elnöklő bíró az ítélet kihirdetésekor hangsúlyozta: Hollandia nem tett elegendő intézkedést korábbi gyarmata, a karib-tengeri sziget, Bonaire éghajlatváltozás okozta pusztítások elleni védelme érdekében. Hollandia olyan klímapolitikát folytat, amely nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket világszerte követni kellene a globális felmelegedés korlátozására – hangoztatta. “A nemzeti klímatervek nem kezelik eléggé a holland Karib-térség problémáit, ezért a kormánynak külön tervet kell készítenie a klímaváltozás és a tengerszint emelkedése okozta hatások mérséklésére, külön tekintettel Bonaire-re” – fogalmazott.

Aláhúzta: Hollandiának új üvegházhatásúgáz-kibocsátási tervet is készítenie kell Bonaire védelmére, amelynek nettó zéró kibocsátást kell előirányoznia 2050-re. A bíróság ítéletében hozzátette: Hollandia megsértette a Bonaire polgárainak emberi jogait, és diszkriminálta őket azzal, hogy ez idáig nem készített külön klímatervet a szigetre vonatkozóan. “Az állam nem tett elegendő, szükséges és időbeni intézkedéseket Bonaire lakóinak védelmére a klímaváltozás negatív hatásaival szemben” – fogalmazott az elnöklő bíró, majd arról tájékozatott, hogy a holland kormánynak 18 hónapja van arra, hogy kötelező klímacélokat tűzzön ki a teljes, azaz nem csak az európai holland gazdaság számára. A napilap emlékeztetett: a holland kormány 2024-ben közölte, hogy Bonaire és két másik különleges státusú tengeren túli területe, Saba és a közelében található Szent Eustachius-sziget saját klímatervet kapnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák