Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Veszélyben a Virunga Nemzeti Park gorillái

Létrehozva:

|

A Virunga Nemzeti Parkban élő különösen védett fajok fennmaradásáért újból aggódnak a helyi halászok, a világ természetvédői és a lakosság – adta hírül a The Earth Times márciusban.

A Kongó területén fekvő nemzeti park Afrika biológiailag legsokszínűbb zöldterülete. Több mint háromezer állatfajnak ad otthont, köztük a híres, kritikusan veszélyeztetett hegyi gorillának. A területen az afrikai és erdei elefántok, csimpánzok, okapik, zsiráfok, kafferbivalyok is megtalálhatók és számos csak itt élő madárfaj fészkel a területen. A parkhoz tartozó Edward-tó is számos fajnak biztosít élőhelyet, köztük a védett vízikovaknak. A tó kb. 50 ezer család megélhetését biztosítja.

Korábbi kutatások bizonyították, hogy a tó alatt jelentős olajforrások találhatók. 2014-ben a természetvédők (a WWF vezetésével és az UNESCO közreműködésével) jelenetős eredményt értek el, amikor sikerült a területen kutató fúrásokat végző brit olajvállalat, a SOCO tevékenységét felfüggeszteni. Az akkori ígéret szerint a kormány a jövőben nem ad ki engedélyt a park területén végezhető olajfúrásokra. A friss hír szerint azonban a kongói vezetés változtat a korábban ígért korlátozásokon és ez újra lehetővé teszi, hogy az olajvállalatok visszatérjenek a helyszínre.

A Virunga Nemzeti Parkban végzett olajfúrások természeti katasztrófát okozhatnak és az itt élő ritka védett fajok – köztük a hegyi gorillák – számára fenyegetést jelentenek. A világon vadon élő kb. kilencszáz hegyi gorilla 30%-a él ezen a területen. Az olaj kitermelésének engedélyezése az állatok élőhelyének pusztulását okozná az egyre növekvő forgalommal, új utakkal és vasúttal, ide települő idegen emberekkel. Az olaj értékes kincs és a természetvédők is tisztában vannak azzal, milyen hasznot remélnek a helyi vezetők az olajtól. De más megoldás is választható a gazdaság fellendítésére. A WWF tavalyi felmérése szerint az ökoturizmus és a halászat jelentős jövedelmet tudna biztosítani a Virunga területén.

Advertisement

A teljes cikk itt olvasható.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére

Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.

Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.

Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.

Advertisement

A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák