Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Veszélyben a Virunga Nemzeti Park gorillái

Létrehozva:

|

A Virunga Nemzeti Parkban élő különösen védett fajok fennmaradásáért újból aggódnak a helyi halászok, a világ természetvédői és a lakosság – adta hírül a The Earth Times márciusban.

A Kongó területén fekvő nemzeti park Afrika biológiailag legsokszínűbb zöldterülete. Több mint háromezer állatfajnak ad otthont, köztük a híres, kritikusan veszélyeztetett hegyi gorillának. A területen az afrikai és erdei elefántok, csimpánzok, okapik, zsiráfok, kafferbivalyok is megtalálhatók és számos csak itt élő madárfaj fészkel a területen. A parkhoz tartozó Edward-tó is számos fajnak biztosít élőhelyet, köztük a védett vízikovaknak. A tó kb. 50 ezer család megélhetését biztosítja.

Korábbi kutatások bizonyították, hogy a tó alatt jelentős olajforrások találhatók. 2014-ben a természetvédők (a WWF vezetésével és az UNESCO közreműködésével) jelenetős eredményt értek el, amikor sikerült a területen kutató fúrásokat végző brit olajvállalat, a SOCO tevékenységét felfüggeszteni. Az akkori ígéret szerint a kormány a jövőben nem ad ki engedélyt a park területén végezhető olajfúrásokra. A friss hír szerint azonban a kongói vezetés változtat a korábban ígért korlátozásokon és ez újra lehetővé teszi, hogy az olajvállalatok visszatérjenek a helyszínre.

A Virunga Nemzeti Parkban végzett olajfúrások természeti katasztrófát okozhatnak és az itt élő ritka védett fajok – köztük a hegyi gorillák – számára fenyegetést jelentenek. A világon vadon élő kb. kilencszáz hegyi gorilla 30%-a él ezen a területen. Az olaj kitermelésének engedélyezése az állatok élőhelyének pusztulását okozná az egyre növekvő forgalommal, új utakkal és vasúttal, ide települő idegen emberekkel. Az olaj értékes kincs és a természetvédők is tisztában vannak azzal, milyen hasznot remélnek a helyi vezetők az olajtól. De más megoldás is választható a gazdaság fellendítésére. A WWF tavalyi felmérése szerint az ökoturizmus és a halászat jelentős jövedelmet tudna biztosítani a Virunga területén.

Advertisement

A teljes cikk itt olvasható.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

A szőlőkabóca elleni védekezés a kulcs a súlyos betegség megállításában

Tavaszi lépések a szőlő aranyszínű sárgaság betegség ellen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Napjaink egyik legsúlyosabb szőlőbetegsége, a szőlő aranyszínű sárgaság, komoly gazdasági károkat okozhat – ismertette az alternativenergia.hu. A betegség elleni védekezés legfontosabb eszköze a terjesztéséért felelős amerikai szőlőkabóca elleni hatékony fellépés. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a termelők és a hobbikertek tulajdonosainak figyelmét a tavaszi munkálatok fontosságára: a metszés, majd a nyesedék megsemmisítése és a lemosó permetezés fontos szerepet játszhatnak az ültetvények védelmében. A szőlő aranyszínű sárgaság betegséget hazánkban már 18 vármegyében és 21 borvidéken igazolta a Nébih laboratóriuma. A fitoplazma-fertőzés jelenleg Zala és Veszprém vármegyében a legsúlyosabb. A betegség megelőzésének alapja a hatóság által ellenőrzött, minőségtanúsított szaporítóanyag vásárlása és ültetése. A prevenció, valamint a fertőzés visszaszorításának legfontosabb eszköze pedig a kórokozót terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni hatékony védekezés. A Nébih ezúttal a tavasszal szükséges teendőket foglalja össze a hatékony védekezéshez.

Ne maradjon el a tél végi metszés. Ilyenkor el kell távolítani a kórokozókkal és kártevőkkel fertőzött növényi részeket, például a vesszőkön vagy a támrendszeren maradt penészes fürtöket, a sérült, fagykárosodott, valamint a baktériumos vagy gombás fertőzés következtében elszáradt vesszőket és ágakat. A szőlőtőke tövénél és a törzsön megjelenő fölösleges alany vagy nemesfajta-vesszőket szintén maradéktalanul ki kell szedni. Metszeni általában akkor célszerű, amikor a nappali hőmérséklet nem süllyed 0°C alá, amire a kora tavaszi hónapokban már számtalan alkalom adódik. A tavasz eleji metszésnél kiemelten fontos a keletkező nyesedék összegyűjtése és megsemmisítése, mivel a kabócák tojás alakban a szőlő kétéves részein, a kéreg alatt telelnek át, és a nyesedéken keresztül tovább terjedhetnek az ültetvényben. A lemetszett fás részeket a vonatkozó tűzrendészeti előírások betartásával célszerű elégetni vagy finom aprítást követően a talajba dolgozni. A tél végi lemosó permetezés a fás részeken telelő kabócatojások (más károsítókkal együtt) gyérítésében is szerepet játszik.

Az amerikai szőlőkabóca lárváinak kelése az időjárástól és az ültetvény fekvésétől függően május közepétől július elejéig tart, ezért május elejétől fontos a szőlő alsó leveleinek fonáki részén a kelő lárvák megfigyelése. A tenyészidőszak elején, a zöldmunkák során célszerű eltávolítani a tőke alsó részén és a törzsből kinövő fölösleges hajtásokat, lehetőleg még a növényvédelmi kezelések előtt. Ezt a műveletet az ültetvényben rendszeresen ismételni kell.

Advertisement

A Nébih felhívja a figyelmet növényvédelmi előírások betartására. Továbbá kéri, hogy a betegség gyanúját haladéktalanul jelentsék a hatóságoknak, tekintettel arra, hogy az aranyszínű sárgaság fitoplazma bejelentési kötelezettség alá tartozó, zárlati károsító. A betegséggel és az ellene való védekezéssel kapcsolatban minden fontos információ elérhető a Nébih tematikus aloldalán.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák