Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Veszélyben a Virunga Nemzeti Park gorillái

Létrehozva:

|

A Virunga Nemzeti Parkban élő különösen védett fajok fennmaradásáért újból aggódnak a helyi halászok, a világ természetvédői és a lakosság – adta hírül a The Earth Times márciusban.

A Kongó területén fekvő nemzeti park Afrika biológiailag legsokszínűbb zöldterülete. Több mint háromezer állatfajnak ad otthont, köztük a híres, kritikusan veszélyeztetett hegyi gorillának. A területen az afrikai és erdei elefántok, csimpánzok, okapik, zsiráfok, kafferbivalyok is megtalálhatók és számos csak itt élő madárfaj fészkel a területen. A parkhoz tartozó Edward-tó is számos fajnak biztosít élőhelyet, köztük a védett vízikovaknak. A tó kb. 50 ezer család megélhetését biztosítja.

Korábbi kutatások bizonyították, hogy a tó alatt jelentős olajforrások találhatók. 2014-ben a természetvédők (a WWF vezetésével és az UNESCO közreműködésével) jelenetős eredményt értek el, amikor sikerült a területen kutató fúrásokat végző brit olajvállalat, a SOCO tevékenységét felfüggeszteni. Az akkori ígéret szerint a kormány a jövőben nem ad ki engedélyt a park területén végezhető olajfúrásokra. A friss hír szerint azonban a kongói vezetés változtat a korábban ígért korlátozásokon és ez újra lehetővé teszi, hogy az olajvállalatok visszatérjenek a helyszínre.

A Virunga Nemzeti Parkban végzett olajfúrások természeti katasztrófát okozhatnak és az itt élő ritka védett fajok – köztük a hegyi gorillák – számára fenyegetést jelentenek. A világon vadon élő kb. kilencszáz hegyi gorilla 30%-a él ezen a területen. Az olaj kitermelésének engedélyezése az állatok élőhelyének pusztulását okozná az egyre növekvő forgalommal, új utakkal és vasúttal, ide települő idegen emberekkel. Az olaj értékes kincs és a természetvédők is tisztában vannak azzal, milyen hasznot remélnek a helyi vezetők az olajtól. De más megoldás is választható a gazdaság fellendítésére. A WWF tavalyi felmérése szerint az ökoturizmus és a halászat jelentős jövedelmet tudna biztosítani a Virunga területén.

Advertisement

A teljes cikk itt olvasható.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Víztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország

El kell érni, hogy maradjon víz és élet a Tisza-völgyben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Lantos Csaba a Félhalmi-holtág tározási célú fejlesztéséről szóló projektindítón elmondta, különböző műszaki megoldásokkal el kell érni, hogy a Dunából egy kis-Tiszányi vizet áthozzanak a térségbe – írja az alternativenergia.hu. Kijelentette, a terv kész “a nagyléptékű program megvalósítására”, kell Tiszalöknél, Kiskörénél és az Alsó-Tiszán egy medertározó mű, a törökbecsei már elkészült – jegyezte meg. Hozzátette, kiemelt célterület a Homokhátság is, ott nem gravitációs megoldással, hanem szivattyúzásal lehet feljuttatni a vizet, amihez az energiát a napelemekkel termelt áram biztosítani tudja. A miniszter felidézte, hogy a békéssszentandrási duzzasztó építését Kállai Miklós még nem miniszterelnökként kezdeményezte, mert már akkor látták, hogy nem lesz elég víz. Ha nincs víz, nincs élet sem, a víz megtartása, amit a Vizet a tájba! program is céloz, ökológiai szempontból is fontos – húzta alá. Trianon után azzal szembesültek, hogy már nemcsak nyugatról, hanem északról és keletről sem lehet szabályozni a vizet. Napjainkban a globális felmelegedés és a csapadékhiány mutatja meg ennek fontosságát – mondta a tárcavezető, megjegyezve, hogy az Alföldön mintegy 400 milliméter csapadék hiányzik, a vízszint már egy méterrel lejjebb húzódik.

Lantos Csaba emlékeztetett, Románia sok víztározót épített az utóbbi időszakban, fél Balatonnyi vizet tudnak megtartani, tehát “már az sem jön le”, ezért van szükség Magyarországon új tározók építésére és a meglévő létesítmények karbantartására. Dankó Béla (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője elmondta, a békésszentandrási duzzasztó segítségével a Hármas-Körös medrében több mint 24 millió köbméter vizet tároznak, a vízkészletet 1400 négyzetkilométeres hatásterületen hasznosítják, így a projekt céljául szolgáló Félhalmi-holtágon is. Békés agrármegye, csaknem 427 ezer hektárnyi mezőgazdaság területtel rendelkezik, amelynek 7,3 százaléka öntözhető. Ezt növelni szeretnék, mert látszik, hogy “a mezőgazdaság sok nehézséggel küzd, öntözés nélkül nehéz boldogulni – jelentette ki a politikus.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese a Félhalmi-holtág revitalizációjáról szólva elmondta, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (Kehop) Plusz keretéből, 7,7 milliárd forint értékben, várhatóan 2027 második fél évétől 2029 végéig végzik el a projektet. Gacsályi József hangsúlyozta, nem öntözésfejlesztési, hanem komplex vízgazdálkodási programról van szó, ami igaz a Homokhátság területére is. Hozzátette, fontos kérdés az üzemeltetés is, a létesítmények megközelíthetőségét is javítani kell, mérő- és munka-, valamint informatikai eszközök beszerzésére is szükség van. A műszaki főigazgató-helyettes szerint szükség van egy új szemlélet elterjedésére is az ágazaton belül. Megjegyezte, az illetékes Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság máris a korábbi belvízvédelmi szintek felett 40 centiméterrel üzemelteti a meglévő infrastruktúrát. “Nekünk is nagyobb bátorságra és kockázatvállalásra van szükségünk” – fogalmazott.

Advertisement

A sajtótájékoztatón kiosztott háttéranyag szerint a Félhalmi-holtág a Körösök-völgyének harmadik legnagyobb holtága, csaknem egymillió köbméter víz tározására biztosít lehetőséget, vízkészletére támaszkodva mintegy 4000 hektáron számos rendszer látható el friss vízzel. Azonban a holtág tárolókapacitása a feliszapolódás miatt csökkent; előzetes felmérések szerint a holtágból kitermelt föld és iszap mennyisége meghaladja majd a 30 ezer négyzetmétert. Azt egy arra megvásárolt területen helyezik majd el, ahol – a szikkadást követően – mintegy 50 ezer facsemetét terveznek ültetni.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák