Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Víz a földnek, esély a jövőnek – így védi Magyarország termőföldjeit a klímaváltozás korában

Kiemelten fontos, hogy a magyar mezőgazdaság alkalmazkodni tudjon az éghajlatváltozás jelentette kihívásokhoz.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Fontos, hogy megőrizzük a hazai termőföldek értékét és termőképességét a jövő generációi számára is – jelentette ki Hubai Imre, mezőgazdaságért felelős államtitkár az elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja alkalmából – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette, ezért az Agrárminisztérium elkötelezett a felelős és fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodás megteremtése mellett, amelyhez számos eszköz rendelkezésre is áll. A klímaváltozás, az aszályos időszakok gyakorisága és az egyre csökkenő vízkészletek kihívások elé állítják hazánkat is – világított rá Hubai Imre, aki emlékeztetett, hogy az aszályhelyzetre reagálva a kormány májusban létrehozta az Aszályvédelmi Operatív Törzset, aszályveszélyhelyzetet hirdetett és elfogadta az aszályvédelmi akciótervet, amelynek végrehajtása már megkezdődött. Ezen túlmenően a 2025. évi központi költségvetésből a kormány 8,1 milliárd forint összegben átvállalja a gazdálkodók idei vízdíját, és további 10,2 milliárd forintot különített el az idei beruházások megvalósítására. Az államtitkár kiemelte, hogy az öntözésfejlesztést az Agrárminisztérium prioritásként kezeli, az előző időszak Vidékfejlesztési Programjának köszönhetően több mint 1300 termelői vízgazdálkodási projektet támogatott, ennek összege mintegy 168 milliárd forintot tett ki.

Az eddigi intézkedéseknek köszönhetően 32 ezer hektárral nőtt az öntözött területek nagysága és több mint 130 öntözési közösség részesült mintegy 10 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban. Cél az, hogy 2030-ra az öntözött mezőgazdasági területek nagysága elérje a 350 ezer hektárt – hangsúlyozta. A KAP Stratégiai Tervben továbbra is hangsúlyos a vízmegtartó gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásának támogatása. Példaként említette, hogy az “Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli komplex beruházások” felhívás mintegy 50 milliárd forint keretösszeggel jelent meg. Emellett a kormány támogatja a kiszáradt tómedrek, holtágak, csatornák és víztározók feltöltését és előtérbe helyezi a tartósan vizes élőhelyek kialakítását is.

E célokra 4,7 milliárd forint plusz forrás biztosított, ennek köszönhetően 150-200 millió köbméterrel több víz állhat rendelkezésre az érintett területeken nyár végéig – tette hozzá. Az Agrárminisztérium támogatásával a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kidolgozott egy, a Komplex Természeti-alapú Belvíz-veszélyeztettségi Valószínűségi térképet, illetve a kapcsolódó domborzati, talajtani és területhasználati adatokon alapuló térképet.

Advertisement

Ezt követően az Agrárminisztérium 2024 tavaszán további szakmai és érdekképviseleti szervezetek bevonásával országos felmérést végzett, melynek célja a gazdálkodói vízvisszatartási hajlandóság és tudás megismerése volt a mélyfekvésű, vízvisszatartásra alkalmas területeken – jelezte Hubai Imre. Kitért arra is, hogy a vízmegtartás elsődlegesen az állami infrastruktúrák feladata, de a gazdálkodók és a helyi közösségek részvétele kulcsfontosságú. A talaj vízmegtartó képességét javító művelési technikák, a szervesanyag-tartalom növelése és a szárazságtűrő fajták alkalmazása elengedhetetlen a jövő mezőgazdasága szempontjából. Emlékeztetett arra is, hogy a 2023-ban indult Agro-ökológiai Program számos gyakorlattal támogatja a területek vízmegtartását, ilyen például a téli talajtakarás, a nem termő területek kijelölése, mikrobiológiai készítmények, valamint talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazása, illetve a forgatás nélkül talajművelés. A gazdák sokat tehetnek a területeik megtartásáért, ilyen például a mikroöntözési technológiák, valamint a mikrobiológiai és talajkondicionáló készítmények és különféle talajtakarási lehetőségek alkalmazása – mutatott rá az államtitkár.

Advertisement

Zöldinfó

Megugrott az érdeklődés az új építésű ingatlanok iránt februárban

A gyengébb január után februárban élénkülésnek indult a lakáspiaci kereslet.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Eltérő pályára kerültek a használt és az új építésű ingatlanok: a kereslet bővülésének motorját az új építésű lakások és házak adták – közölte az alternativenergia.hu. Hozzátették, hogy az év második hónapjában több mint 270 ezer telefonos érdeklődés érkezett eladó lakóingatlanokra, ez naptárhatással korrigálva 7,8 százalékos növekedés az előző havihoz hasonlítva. Bár éves összevetésben 17,3 százalékos volt a visszaesés, érdemi javulást jelent a januárban mért 24 százalékos éves csökkenéshez képest. A közlemény idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki elmondta: a korábbi években az erős januárt gyengébb február követte a keresleti oldalon, idén viszont fordítva történt. A használt és új lakások iránti kereslet már két teljesen eltérő pályán mozog. Amíg januárhoz képest a használt lakóingatlanok iránt 7,5 százalékkal, addig az új építésűek iránti kereslet 18 százalékkal nőtt februárban. Éves összevetésben a használtaknál még 18 százalékos visszaesés volt februárban, míg az újak iránti kereslet tavaly februárhoz képest 2,5 százalékos pluszba került.

A szakember szerint az új lakások iránti kiugró kereslet egyértelműen a megfizethetőbb és folyamatosan bővülő új építésű lakáskínálatnak köszönhető, annak hogy a használt lakások átlagos négyzetméterárai nagyon közel kerültek az új építésűekéhez. Ilyen feltételek mellett pedig a vevők is inkább korszerűbb, új építésű ingatlanba költöznének. Budapesten az új lakások iránti kereslet 30 százalékkal nőtt januárhoz képest, miközben éves alapon még 9 százalékos visszaesés történt a magas bázis miatt. A közleményben Balogh László megjegyezte, 2025 elején ugyanis a fővárosi új lakás vásárlások felpörögtek az állampapírokból kiszálló befektetőknek köszönhetően.

Rámutattak, hogy a községekben és a kisebb városokban az új lakások iránti kereslet egy hónap alatt csaknem 20 százalékkal élénkült, és éves összevetésben is 12-33 százalékos növekedést mértek. A megyei jogú városokban ezzel szemben havi és éves alapon 3, illetve 6 százalékos visszaesést tapasztaltak az új lakások iránti keresletben.

Advertisement

Közölték, hogy februárban az ingatlantulajdonosok és -közvetítők 32 500 eladó lakóingatlan-hirdetést adtak fel, amelyekben eladó lakások és házak szerepeltek. Ez a naptárhatással korrigált adatok alapján 15 százalékos bővülést jelent, éves alapon viszont 4,5 százalékos csökkenést. A hónap végén 137 400 eladó lakóingatlan-hirdetés szerepelt a kínálatban, ami 7 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Most az látszik, hogy a kivárás hónapjai után a kereslet egyre inkább az új lakások irányába mozdul el, a növekvő aktivitás pedig az eladási kedvet is élénkíti. Sokan ugyanis a meglévő lakásuk értékesítéséből finanszíroznák a következő otthonukat, ami növeli a használt lakások piacán a kínálatot, ugyanakkor javítja a vevők alkupozícióit is – ismertette Balogh László az ingatlanhirdetési portál közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák