Zöldinfó
Víz a földnek, esély a jövőnek – így védi Magyarország termőföldjeit a klímaváltozás korában
Kiemelten fontos, hogy a magyar mezőgazdaság alkalmazkodni tudjon az éghajlatváltozás jelentette kihívásokhoz.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Fontos, hogy megőrizzük a hazai termőföldek értékét és termőképességét a jövő generációi számára is – jelentette ki Hubai Imre, mezőgazdaságért felelős államtitkár az elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja alkalmából – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette, ezért az Agrárminisztérium elkötelezett a felelős és fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodás megteremtése mellett, amelyhez számos eszköz rendelkezésre is áll. A klímaváltozás, az aszályos időszakok gyakorisága és az egyre csökkenő vízkészletek kihívások elé állítják hazánkat is – világított rá Hubai Imre, aki emlékeztetett, hogy az aszályhelyzetre reagálva a kormány májusban létrehozta az Aszályvédelmi Operatív Törzset, aszályveszélyhelyzetet hirdetett és elfogadta az aszályvédelmi akciótervet, amelynek végrehajtása már megkezdődött. Ezen túlmenően a 2025. évi központi költségvetésből a kormány 8,1 milliárd forint összegben átvállalja a gazdálkodók idei vízdíját, és további 10,2 milliárd forintot különített el az idei beruházások megvalósítására. Az államtitkár kiemelte, hogy az öntözésfejlesztést az Agrárminisztérium prioritásként kezeli, az előző időszak Vidékfejlesztési Programjának köszönhetően több mint 1300 termelői vízgazdálkodási projektet támogatott, ennek összege mintegy 168 milliárd forintot tett ki.
Az eddigi intézkedéseknek köszönhetően 32 ezer hektárral nőtt az öntözött területek nagysága és több mint 130 öntözési közösség részesült mintegy 10 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban. Cél az, hogy 2030-ra az öntözött mezőgazdasági területek nagysága elérje a 350 ezer hektárt – hangsúlyozta. A KAP Stratégiai Tervben továbbra is hangsúlyos a vízmegtartó gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásának támogatása. Példaként említette, hogy az “Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli komplex beruházások” felhívás mintegy 50 milliárd forint keretösszeggel jelent meg. Emellett a kormány támogatja a kiszáradt tómedrek, holtágak, csatornák és víztározók feltöltését és előtérbe helyezi a tartósan vizes élőhelyek kialakítását is.
E célokra 4,7 milliárd forint plusz forrás biztosított, ennek köszönhetően 150-200 millió köbméterrel több víz állhat rendelkezésre az érintett területeken nyár végéig – tette hozzá. Az Agrárminisztérium támogatásával a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kidolgozott egy, a Komplex Természeti-alapú Belvíz-veszélyeztettségi Valószínűségi térképet, illetve a kapcsolódó domborzati, talajtani és területhasználati adatokon alapuló térképet.
Ezt követően az Agrárminisztérium 2024 tavaszán további szakmai és érdekképviseleti szervezetek bevonásával országos felmérést végzett, melynek célja a gazdálkodói vízvisszatartási hajlandóság és tudás megismerése volt a mélyfekvésű, vízvisszatartásra alkalmas területeken – jelezte Hubai Imre. Kitért arra is, hogy a vízmegtartás elsődlegesen az állami infrastruktúrák feladata, de a gazdálkodók és a helyi közösségek részvétele kulcsfontosságú. A talaj vízmegtartó képességét javító művelési technikák, a szervesanyag-tartalom növelése és a szárazságtűrő fajták alkalmazása elengedhetetlen a jövő mezőgazdasága szempontjából. Emlékeztetett arra is, hogy a 2023-ban indult Agro-ökológiai Program számos gyakorlattal támogatja a területek vízmegtartását, ilyen például a téli talajtakarás, a nem termő területek kijelölése, mikrobiológiai készítmények, valamint talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazása, illetve a forgatás nélkül talajművelés. A gazdák sokat tehetnek a területeik megtartásáért, ilyen például a mikroöntözési technológiák, valamint a mikrobiológiai és talajkondicionáló készítmények és különféle talajtakarási lehetőségek alkalmazása – mutatott rá az államtitkár.
Zöldinfó
Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig
Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.
Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.
Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől
