

Zöldinfó
Víz a földnek, esély a jövőnek – így védi Magyarország termőföldjeit a klímaváltozás korában
Kiemelten fontos, hogy a magyar mezőgazdaság alkalmazkodni tudjon az éghajlatváltozás jelentette kihívásokhoz.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Fontos, hogy megőrizzük a hazai termőföldek értékét és termőképességét a jövő generációi számára is – jelentette ki Hubai Imre, mezőgazdaságért felelős államtitkár az elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja alkalmából – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette, ezért az Agrárminisztérium elkötelezett a felelős és fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodás megteremtése mellett, amelyhez számos eszköz rendelkezésre is áll. A klímaváltozás, az aszályos időszakok gyakorisága és az egyre csökkenő vízkészletek kihívások elé állítják hazánkat is – világított rá Hubai Imre, aki emlékeztetett, hogy az aszályhelyzetre reagálva a kormány májusban létrehozta az Aszályvédelmi Operatív Törzset, aszályveszélyhelyzetet hirdetett és elfogadta az aszályvédelmi akciótervet, amelynek végrehajtása már megkezdődött. Ezen túlmenően a 2025. évi központi költségvetésből a kormány 8,1 milliárd forint összegben átvállalja a gazdálkodók idei vízdíját, és további 10,2 milliárd forintot különített el az idei beruházások megvalósítására. Az államtitkár kiemelte, hogy az öntözésfejlesztést az Agrárminisztérium prioritásként kezeli, az előző időszak Vidékfejlesztési Programjának köszönhetően több mint 1300 termelői vízgazdálkodási projektet támogatott, ennek összege mintegy 168 milliárd forintot tett ki.
Az eddigi intézkedéseknek köszönhetően 32 ezer hektárral nőtt az öntözött területek nagysága és több mint 130 öntözési közösség részesült mintegy 10 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban. Cél az, hogy 2030-ra az öntözött mezőgazdasági területek nagysága elérje a 350 ezer hektárt – hangsúlyozta. A KAP Stratégiai Tervben továbbra is hangsúlyos a vízmegtartó gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásának támogatása. Példaként említette, hogy az “Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli komplex beruházások” felhívás mintegy 50 milliárd forint keretösszeggel jelent meg. Emellett a kormány támogatja a kiszáradt tómedrek, holtágak, csatornák és víztározók feltöltését és előtérbe helyezi a tartósan vizes élőhelyek kialakítását is.
E célokra 4,7 milliárd forint plusz forrás biztosított, ennek köszönhetően 150-200 millió köbméterrel több víz állhat rendelkezésre az érintett területeken nyár végéig – tette hozzá. Az Agrárminisztérium támogatásával a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kidolgozott egy, a Komplex Természeti-alapú Belvíz-veszélyeztettségi Valószínűségi térképet, illetve a kapcsolódó domborzati, talajtani és területhasználati adatokon alapuló térképet.
Ezt követően az Agrárminisztérium 2024 tavaszán további szakmai és érdekképviseleti szervezetek bevonásával országos felmérést végzett, melynek célja a gazdálkodói vízvisszatartási hajlandóság és tudás megismerése volt a mélyfekvésű, vízvisszatartásra alkalmas területeken – jelezte Hubai Imre. Kitért arra is, hogy a vízmegtartás elsődlegesen az állami infrastruktúrák feladata, de a gazdálkodók és a helyi közösségek részvétele kulcsfontosságú. A talaj vízmegtartó képességét javító művelési technikák, a szervesanyag-tartalom növelése és a szárazságtűrő fajták alkalmazása elengedhetetlen a jövő mezőgazdasága szempontjából. Emlékeztetett arra is, hogy a 2023-ban indult Agro-ökológiai Program számos gyakorlattal támogatja a területek vízmegtartását, ilyen például a téli talajtakarás, a nem termő területek kijelölése, mikrobiológiai készítmények, valamint talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazása, illetve a forgatás nélkül talajművelés. A gazdák sokat tehetnek a területeik megtartásáért, ilyen például a mikroöntözési technológiák, valamint a mikrobiológiai és talajkondicionáló készítmények és különféle talajtakarási lehetőségek alkalmazása – mutatott rá az államtitkár.

Zöldinfó
A hálózati rugalmasságra és a zöldenergia-integráció erősítésére készülnek
A MEKH 2026 első felében írja ki a szabad hálózati kapacitások kiosztását célzó pályázatot.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) várhatóan még az év végéig előzetes tájékoztatót tart az iparág részére a közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázat eljárási és értékelési részletszabályairól, majd a jövő év első felében megnyitja a pályázatot is – írta meg az alternativenergia.hu. A MEKH szakmai támogatásával megrendezett konferencián a Hivatal aktuális feladatairól szólva Juhász Edit elmondta, hogy a szabályozó hatóság mandátumot kapott a közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető betáplálási irányú szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázati eljárás előkészítésére és lebonyolítására. Hozzátette: „A hálózati kapacitásallokációs eljárást új, a befogadható termelési formák tekintetében technológiaspecifikus módszertan szerint folytatja le a Hivatal. A pályázat célja az ellátásbiztonság megőrzése, a növekvő igények kiszolgálására alkalmas korszerű erőművek létesítésének elősegítése, a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelése és a zöldenergia termelésének és tárolásának ösztönzése.” A MEKH elnöke bejelentette, hogy az eljárási és értékelési részletszabályokról a Hivatal várhatóan még az év végéig előzetes tájékoztatót tart az érintettek részére, majd a jövő év első felében elindítja a pályázatot is.
Juhász Edit előadásában ismertette a MEKH által kialakított szabályozási tesztkörnyezettel kapcsolatos aktualitásokat is: „A biztonságos energiaátmenet nem valósítható meg az energetikai innovációk gyors implementálása nélkül. A Hivatal e célból hozta létre a dinamikus szabályozást lehetővé tevő szabályozási tesztkörnyezetet, ahol egyedileg kialakított feltételrendszer keretében újszerű, innovatív technológiai, üzleti megoldásokat lehet majd kipróbálni. Még az idén megnyílik az első ablak azon villamosenergia-ipari innovációk Hivatal részére történő bemutatására, melyek a hálózati fejlesztések egyszerűsítését, felgyorsítását, költséghatékonyságát segíthetik elő” – hangsúlyozta a MEKH elnöke. Juhász Edit előadásában kiemelte, hogy az elmúlt évtizedben alapjaiban változott meg a villamosenergia-szektor működési környezete, ami jelentős kihívások elé állította az ágazatot. Példaként említette a megújuló alapú termelőkapacitások lendületes bővülését, melyek beépített teljesítménye idén szeptemberben már átlépte a 9 GW-ot, miközben a rendszer rugalmasságát biztosító fosszilis erőművek bruttó teljesítménye 8 GW-ról a 6 GW közelébe esett vissza. Mint mondta, a decentralizált termelés előretörését mutatja, hogy megújuló termelőkapacitások majd ötöde 400V alatt csatlakozik a rendszerhez, és a középfeszültségre csatlakozó termelők aránya is jelentősen növekedett.
A MEKH elnöke rámutatott, hogy a PV-kapacitások és a HMKE erőteljes bővülése miatt a spot piacokon évről évre egyre gyakoribbak a negatív áras időszakok, amikor már fizetni kell az áram eladásáért, illetve egyre jellemzőbbek a kiugróan magas ártüskék is. Mint mondta, a kihívásokra adható egyik lehetséges megoldás a piacintegrációs folyamatok felgyorsítása. E területen előrelépés jelent, hogy múlt héten Európában sikeresen elindult a negyedórás – a bizonytalanabb termelésű megújuló termelők profilját lekövetni képes – kereskedés. A piaci anomáliák feloldását segítheti a MAVIR kiegyenlítőenergia-piacok integrációs platformjaihoz (MARI és Picasso) való csatlakozása is, ami jövő őszre várható. Az import-export lehetőségeket a kiegyensúlyozó piacokra is kiterjesztő, valódi kínálatbővülést eredményező csatlakozási folyamatot a MEKH szorosan felügyeli. „Az érintett piaci szereplőknek időben fel kel készülniük a piac változásából eredő újdonságokra, az új termékek kialakítására, és a torlódások elkerülése érdekében minél előbb kezdjék meg a MAVIR-nál az akkreditációs eljárást” – hívta fel a figyelmet Juhász Edit.
A MEKH elnöke jelentős előrelépésként értékelte a hazai eszközpark diverzifikációját is. Kiemelte, hogy a jövő év végéig a mostani mintegy 100 MW tárolói kapacitás várhatóan megötszöröződik. A tárolói kapacitás növekedése enyhítheti a spot piacon tapasztalható napon belüli áringadozásokat, és bővítheti a szabályozási piac kínálatát is. Juhász Edit hangsúlyozta, hogy a villamosenergia-rendszer hatékonyságának növeléséhez a csatlakozó decentralizált eszközök működési környezetét, a technológiák alkalmazásának üzleti modelljét is új alapokra kell helyezni, hiszen a cél az, hogy ezek az eszközök minél több rugalmasságot vigyenek a rendszerbe, és minél több piacon vegyenek részt érdemben.
A MEKH elnöke kiemelte, hogy hazánkban az ipari PV- és HMKE-felfutás az európai átlagot meghaladó ütemben zajlott, ami jelentős kihívások elé állította a villamosenergia-rendszert. A feszültségproblémák miatti körzetzárolások problémáját vagy az új csatlakozási lehetőségek szűkösségét ugyanakkor nem lehet kizárólag a hálózati beruházások felgyorsításával kezelni, további alternatív megoldásokra van szükség. Példaként említette a csatlakozási pontok hibridizációjának lehetőségét, ami lehetővé teszi a kolokációt, azaz egy-egy csatlakozási pont közös használatát. A Hivatal honlapján minden érintett számára rendelkezésre áll a csatlakozási jogok tulajdonosainak folyamatosan aktualizált listája, ami megkönnyíti az érdekelt felek együttműködését – hívta fel a figyelmet a MEKH elnöke. A Hivatal támogatja a helyi rugalmassági szolgáltatások kialakítását, amelyek olyan, adott körzetre jellemző kihívásokat kezelhetnek, mint a hálózati szűk keresztmetszetek vagy a feszültségproblémák. A MEKH és a hálózati engedélyesek közösen dolgoznak a rugalmas csatlakozási szerződések koncepciójának kialakításán, ami feltételes csatlakozási lehetőséget kínálna a rendszerhasználóknak – mondta a MEKH elnöke.
Juhász Edit előadásában kitért a Hivatal aktív piacfelügyeleti tevékenységére is, amellyel kapcsolatban leszögezte, hogy továbbra sem a piaci szereplők szankcionálása a cél, hanem a közösen kialakított és betartott normák segítségével a jogkövető magatartás támogatása, a piacfelügyelet erősítése. Mint mondta, a Hivatal fogyasztóvédelmi tevékenységének egyik fontos elemét jelentik a rendszeres fogyasztói elégedettségi felmérések (FEF), amelyek a felhasználók szolgáltatókkal és a szolgáltatások minőségével kapcsolatos visszajelzéseit elemzik, értékelik. „Az évtizedek óta nem látott kihívásokon és változásokon szeretnénk az iparágat átsegíteni élhető, közösen kialakított és betartott normák segítségével” – tette hozzá a MEKH elnöke.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta
Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Több mint 120 ezer napelemes pályázat érkezett a lengyel támogatási programra
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Zsolna az elektromos jövő központja – a KIA új modellje már futószalagon
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
Az akkumulátorok új szerepben – az amerikai otthonokból virtuális erőművek születnek
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás óta
Tovább erősödik az elektromos átállás a BMW csoportnál