Zöldinfó
Vizes élőhely-rekonstrukciók a Balatonnál
Az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban mintegy 38 milliárd forint jutott 100 ezer hektárnyi természeti környezet állapotának megjavítására, amely munka a következő ciklusban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program Plusz 42 milliárd forintos keretéből folytatódhat – mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a balatoni vizes élőhely-rekonstrukciók projektzáró ünnepségén csütörtökön Fonyódon.
Rácz András arra is kitért, hogy az 1400 embert foglalkoztató, tíz magyar nemzeti parkigazgatóság több mint 100 projektet hajtott végre a járvány miatt is elhúzódó, 2014-2020 közötti uniós fejlesztési ciklusban. A projektek kétharmada klasszikus élőhelyrekonstrukció volt, amely a természetvédelmi munka gerince – fogalmazott. Kiemelte, hogy Magyarország csaknem egyharmadán fennmaradt a természetközeli állapot, amely uniós összehasonlításban jó arány, azonban ezek nem összefüggő területek, így a fenntartásukhoz szükség van a folyamatos beavatkozásokra, élőhelyrekonstrukciókra. Magyarország rendkívül gazdag vizes élőhelyekben, aminek fontos a szerepe van a klímaváltozások hatásainak pufferelésében is – hangsúlyozta.
Beszélt arról is, hogy a természetvédelem mintegy 15 százalékát a kezelési infrastruktúra fenntartása, fejlesztése teszi ki. Ez nem más, mint a védett terültek “fűnyíróinak”, kezelőinek számító 14 ezer őshonos haszonállat tartásának biztosítása. Az államtitkár a nemzeti parkok harmadik legjelentősebb feladatának a bemutatási tevékenységet nevezte. “A magyar ökoturizmus legnagyobb letéteményesei a nemzeti parkok, az ilyen létesítmények mintegy felét, 350-et üzemeltetve” – mondta, arról is beszámolva, hogy ezek a helyszínek évente 1,6 millió regisztrált látogatót vonzanak, és egyre nagyobb az igény az aktív-, így az ökoturizmus iránt. A legtöbb látogatót vonzó, Balaton-felvidéki nemzeti Park az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban 17 projektet hajtott végre 6,8 milliárd forint értékben, amelynek részleteiről Puskás Zoltán vezérigazgató számolt be.
A 2017 elején kezdődött, a héten záruló, somogyi és zalai vizes élőhely-rekonstrukciókról szóló projekt eredményeit Rozner György, a nemzeti park egyik projektfelelőse ismertette. A 460 millió forintos projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. Ennek keretében négy olyan beruházási helyszínen történtek beavatkozások, beruházások, amelyek védettek, illetve részei az Európai Unió Natura 2000 hálózatának. A feladat a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság legértékesebb Somogy és Zala vármegyei láp- és vizes élőhelyeinek rekonstrukciója volt, egyes kiemelt jelentőségű élőhely-típusok kiterjedésének és minőségének javításával, a területen előforduló védett és fokozottan védett növény és állatfajok élőhelyeinek megőrzésével. A beruházás részeként kiépítettek nagyvizek és havária helyzetek kezelését is biztosító vízgazdálkodási rendszereket. Élőhely-rekonstrukció a projektgazda természetvédelmi kezelésében és a magyar állam tulajdonában lévő, mintegy 770 hektár területen történt.
Zöldinfó
Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig
Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.
Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.
Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől
