Zöldinfó

Vizes élőhely-rekonstrukciók a Balatonnál

Az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban mintegy 38 milliárd forint jutott 100 ezer hektárnyi természeti környezet állapotának megjavítására, amely munka a következő ciklusban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program Plusz 42 milliárd forintos keretéből folytatódhat – mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a balatoni vizes élőhely-rekonstrukciók projektzáró ünnepségén csütörtökön Fonyódon.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-27

Szerző:

Vanessza

Rácz András arra is kitért, hogy az 1400 embert foglalkoztató, tíz magyar nemzeti parkigazgatóság több mint 100 projektet hajtott végre a járvány miatt is elhúzódó, 2014-2020 közötti uniós fejlesztési ciklusban. A projektek kétharmada klasszikus élőhelyrekonstrukció volt, amely a természetvédelmi munka gerince – fogalmazott. Kiemelte, hogy Magyarország csaknem egyharmadán fennmaradt a természetközeli állapot, amely uniós összehasonlításban jó arány, azonban ezek nem összefüggő területek, így a fenntartásukhoz szükség van a folyamatos beavatkozásokra, élőhelyrekonstrukciókra. Magyarország rendkívül gazdag vizes élőhelyekben, aminek fontos a szerepe van a klímaváltozások hatásainak pufferelésében is – hangsúlyozta.

Beszélt arról is, hogy a természetvédelem mintegy 15 százalékát a kezelési infrastruktúra fenntartása, fejlesztése teszi ki. Ez nem más, mint a védett terültek “fűnyíróinak”, kezelőinek számító 14 ezer őshonos haszonállat tartásának biztosítása. Az államtitkár a nemzeti parkok harmadik legjelentősebb feladatának a bemutatási tevékenységet nevezte. “A magyar ökoturizmus legnagyobb letéteményesei a nemzeti parkok, az ilyen létesítmények mintegy felét, 350-et üzemeltetve” – mondta, arról is beszámolva, hogy ezek a helyszínek évente 1,6 millió regisztrált látogatót vonzanak, és egyre nagyobb az igény az aktív-, így az ökoturizmus iránt. A legtöbb látogatót vonzó, Balaton-felvidéki nemzeti Park az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban 17 projektet hajtott végre 6,8 milliárd forint értékben, amelynek részleteiről Puskás Zoltán vezérigazgató számolt be.

A 2017 elején kezdődött, a héten záruló, somogyi és zalai vizes élőhely-rekonstrukciókról szóló projekt eredményeit Rozner György, a nemzeti park egyik projektfelelőse ismertette. A 460 millió forintos projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. Ennek keretében négy olyan beruházási helyszínen történtek beavatkozások, beruházások, amelyek védettek, illetve részei az Európai Unió Natura 2000 hálózatának. A feladat a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság legértékesebb Somogy és Zala vármegyei láp- és vizes élőhelyeinek rekonstrukciója volt, egyes kiemelt jelentőségű élőhely-típusok kiterjedésének és minőségének javításával, a területen előforduló védett és fokozottan védett növény és állatfajok élőhelyeinek megőrzésével. A beruházás részeként kiépítettek nagyvizek és havária helyzetek kezelését is biztosító vízgazdálkodási rendszereket. Élőhely-rekonstrukció a projektgazda természetvédelmi kezelésében és a magyar állam tulajdonában lévő, mintegy 770 hektár területen történt.

Kapcsolódó tartalom:balaton élőhely élőhely-rekonstrukció környezetvédelem nemzeti park természetvédelem

Zöldinfó

Az erdő, mint fenntartható életközösség áll a fókuszban a diákok számára

Újabb 500 helyszínen folytatódik az Iskolában az Erdő Program.

Létrehozva:

8 óra telt el a létrehozás óta

2026-01-18

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Sikeresen zárult a regisztráció az Iskolában az Erdő Program újabb időszakára, tavasszal csaknem 45 ezer általános iskolás vehet részt erdőpedagógiai foglalkozásokon országszerte – írja az alternativenergia.hu. Töretlen az Iskolában az Erdő Program népszerűsége, melynek során köznevelési intézmények pályázhattak a 6 és 14 év közötti diákok számára erdei iskolai tematikus foglalkozások lebonyolítására. Az 500 intézményt tartalmazó keret percek alatt betelt, így a programot koordináló Országos Erdészeti Egyesület a tavaszi időszakban 1500 foglalkozáson mutatja be a magyar erdők értékeit – írták. A közlemény szerint legtöbb, összesen 71 intézmény Pest vármegyéből, jelentős számban pedig a fővárosból, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplénből jelentkezett. A legsikeresebb pályázók között volt Debrecen és Győr, ahol 10-10 intézmény regisztrált és jutott be a programra.

A nyertes intézményekben minősített erdészeti erdei iskolák erdőpedagógusai 20-30 fős csoportoknak, osztályoknak tartanak tematikus foglalkozásokat. Idén az erdő mint egy önmagában fenntartható életközösség, a biológiai sokféleség témaköre áll a fókuszban, melynek során a gyermekek megismerkedhetnek az erdei életközösségben különböző szerepet betöltő élőlényekkel. Emellett a diákok széles körű tudásra tehetnek szert az erdők növény- és állatvilágáról, közelebb kerülhetnek a fenntartható gazdálkodás témaköréhez, valamint betekintést nyerhetnek az erdőket kezelő szakemberek munkájába is. Az erdőpedagógusok játékosan segítik az iskolában zajló környezeti nevelést és ismeretszerzést – tették hozzá. A kezdeményezés hátterét a minősített erdészeti erdei iskolák jelentik, amelyek több mint negyven éve a fenntarthatóságra nevelés legfontosabb intézményei közé tartoznak Magyarországon. Programjaikban alapvető követelmény, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsenek a gyermekek és a természet között.

A program az elmúlt 35 év legnagyobb környezeti nevelési akciója, melynek keretében 114 ezer gyermek vehetett részt erdőpedagógiai foglalkozásokon a saját iskolájában. 2024 szeptemberétől a hátrányos helyzetű települések iskolásainak is biztosítottak lehetőséget arra, hogy eljussanak az erdei iskolákba. Az Erdei Iránytű Programban 2025-ben 250 csoport, összesen 8700 gyermek vehetett részt, amely egy-egy napos erdei iskolai látogatást biztosított számukra. A kezdeményezések iránt minden évben hatalmas az érdeklődés. Az Iskolában az Erdő Program az Európai Unió Emisszió-kereskedelmi rendszerének (ETS rendszer) kvóta felhasználásából valósul meg az AM közreműködésével és az Országos Erdészeti Egyesület koordinálásával – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom