Zöldinfó

Vízügy: súlyos volt az idei aszály, de nem rendkívüli

Bár nagyon súlyos volt az idei aszály, nem tekinthető rendkívüli méretűnek: hasonló súlyosságú aszályok 20-50 évente bekövetkeznek Magyarországon – áll az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a honlapján közzétett elemzésében.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-09-23

Szerző:

Hell

Az elmúlt évszázadokban viszonylag rendszeresen előfordultak aszályos időszakok, a 11. és a 19. század között eltelt nyolcszáz évben mintegy harminc rendkívül súlyos aszályt jegyeztek fel, amelyek idején nagyobb folyóink vízszintje jelentősen lecsökkent, az állatállomány nagyobb része elpusztult és éhínség ütötte fel a fejét. Az 1794. évi és az 1863. évi aszályt tekintették az eddig előforduló legnagyobbaknak – írták. A 20. század sem volt mentes az aszályoktól, 1930 és 2000 között 33 olyan év volt, ami aszályosnak minősíthető. Az 1904-ben, 1935-ben, 1952-ben és 1990-ben bekövetkező aszályok súlyosak voltak. Az 1952-es messze kiemelkedett közülük: június 27. és augusztus 17. között a csapadék mennyisége a sokéves átlag tíz százalékát sem érte el, az ötven százalékát is csak kis foltokban haladta meg. Az aszály jelentősen hozzájárult az életszínvonal 1952-es mélypontjának kialakulásához, 1953 első hónapjaira pedig élelmiszerhiány alakult ki – idézték fel.

Az elemzés szerint az idei aszály tekinthető a 21. század eddigi legkomolyabbjának. (A csapadék mennyisége már 2020-ban és 2021-ben is elmaradt a sokéves átlagtól, és nyaranta hosszú hőhullámok voltak.) Az agrárév csapadékösszege rendkívül alacsony volt, Szegeden mindössze 275 milliméter, ami a sokéves átlag fele, és máshol is alig haladta meg a 300 millimétert. A Dunán, a Tiszán és a Dráván elmaradt a tavaszi árhullám, mindhárom folyón rendkívül alacsony vízállások és vízhozamok voltak tapasztalhatók. A Dráván februárban megdőlt az addig mért legkisebb vízállás, de a Dunán és a Tiszán is a legkisebb vízálláshoz közeli értékeket mértek. A téli hónapok havi középhőmérsékletei 1-6 Celsius-fok körül mozogtak, a júliusi középhőmérséklet 24,7 fok volt, ami csaknem három fokkal magasabb a sokéves átlagnál. Az első becslések szerint az aszály következtében egymillió hektárt érintett-érint aszálykár, a napraforgó esetében hozzávetőleg ötvenszázalékos a terméskiesés – írták.

Megjegyezték: mind az 1794-es, mind az 1863-as, mind a 2022-es évet egy száraz időszak előzte meg. 1794-et megelőzően 1790-ben már aszály volt és 1793-ban is szárazság volt tapasztalható, szinte teljesen csapadékmentes őszi-téli időjárással. 1863-at megelőzően 1861 és 1862 is száraz is volt. Ezekhez az évekhez hasonlóan 2022-t megelőzően 2020-ban és 2021-ben is a sokéves átlagnál kevesebb csapadék hullott, idén pedig a sokéves átlagnál mintegy 45 százalékkal kevesebb. Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a meteorológiai aszály (a csapadékhiány) mindhárom esetben hidrológiai aszállyal párosult, azaz a folyók vízhozama elmaradt a szokásostól. Ugyanez tapasztalható a mostani aszály idején is: Magyarország folyóin 2017 óta nem vonult le nagyobb árhullám, 2022-ben legfeljebb közepes vízállás volt mérhető, míg júliusra a negatív vízszintrekordok dőltek meg. Az aszály kialakulásának harmadik tényezője a szokatlanul meleg időjárás: 1794-ben és 1863-ban is nagyon enyhe tél és kiugróan meleg nyár volt a jellemző, akárcsak 2022-ben.

Az idei aszály nagyon súlyosnak ítélhető, de az eddig tapasztalt legsúlyosabb, valóban katasztrofális aszályok mértékét nem érte el. “Ez egyben azt is jelenti, hogy egy, a jelenleginél is súlyosabb aszály nagy valószínűséggel be fog következni” – jegyezték meg. Azt írták, bár korábban rendszerint a folyamszabályozásokat jelölték meg az aszály okaként, a történelmi adatok azonban azt mutatják, hogy a folyamszabályozások előtt is rendszeresen sújtotta aszály az országot, ezért a folyók “vissza-kanyargósítása” nem jelent megoldást az aszályra, mivel a folyók drasztikusan csökkenő vízhozamát nem pótolja. Nem ígérkezik hatékony megoldásnak a vizek visszatartása, betározása sem, a legjelentősebb aszályok ugyanis a folyók alacsony vízhozamai mellett alakulnak ki, amikor elmaradtak a tavaszi árvizek és nincs eltárolható belvíz sem – írták, megjegyezve, hogy ez nem jelenti azt, hogy ne kellene törekedni a vizek visszatartására.

Hozzátették, az aszály kérdésével foglalkozó szakemberek szerint az erdőknek nagyobb szerepük lehet a klíma helyi szintű javításában, a szél erejének megtörése, a párologtatás és a felhőképződés elősegítése és a hőmérséklet csökkentése révén. Az öntözéssel szemben hatékonyabb megoldás lehet a talajvízszint emelése, ami akár a víz csatornák medrében történő tározásával (medertározás) is elérhető, a mederből elszivárgó víz ugyanis a medertől mintegy ötszáz méter távolságban is szignifikánsan emelheti a talajvíz szintjét. Szintén segíthet, ha a csapadékosabb évek vizét vagy árvizét szikkasztó mezőkkel juttatják vissza a talajba, de törekedni kell az eddig kárba vesző víz – például a városok területéről elfolyó csapadékvíz – hasznosítására is.

mti

Kapcsolódó tartalom:aszály felmelegedés víz

Zöldinfó

Netnográfia az állatvédelemről: a társállatok dominálják a magyar online diskurzust

A magyar társadalom kiemelt érdeklődést mutat az állatvédelem iránt.

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2025-09-16

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A vizsgálat eredményei szerint az állatvédelem folyamatosan erősen jelen van a magyar online közösségi térben, és magas érzelmi elköteleződést vált ki a felhasználókból – írta közleményében az alternativenergia.hu. A kutatás alapján a magyarok online állatvédelmi beszélgetéseinek többsége a társállatokról – elsősorban a kutyákról és macskákról – szól, amelyek a diskurzus hetven százalékát teszik ki, jól mutatva, hogy ezek az állatok a legtöbb családban már családtagként vannak jelen. Kisebb arányban fordulnak elő beszélgetések a vadon élő állatokról – medvékről, farkasokról, ragadozó madarakról – és a haszonállatok jóllétével kapcsolatos kérdésekről, de még mindig jelentős számban. A netnográfia, a kutatás módszertana az online közösségi terek megfigyelésére és elemzésére épülő kutatási technika, amely a felhasználók digitális platformokon – közösségi médiában, blogokon és fórumokon – folytatott beszélgetéseit, reakcióit és interakcióit vizsgálja. Ez lehetővé teszi, hogy a kutatók valós időben, a résztvevők viselkedésének befolyásolása nélkül kapjanak képet a társadalmi folyamatokról és véleményekről. A netnográfia így különösen alkalmas olyan érzékeny témák vizsgálatára, mint az állatvédelem, megmutatja, hogyan jelennek meg a társadalmi attitűdök és érzelmek a digitális térben, és milyen mintázatok mentén szerveződik a közösségi aktivitás.

A közlemény szerint a vizsgált időszakban 156 208 állatvédelemmel kapcsolatos megjelenést azonosítottak, amelyekhez összesen 978 490 interakció érkezett az online platformokon. A beszélgetések legnagyobb része, 40,8 százaléka a híroldalak cikkeihez és az azokhoz fűzött kommentekhez kötődik, ezt követik a blogbejegyzések (19,4 százalék) és a Facebookon zajló diskurzusok (19,1 százalék). A beszélgetések volumene elsősorban negatív események, például állatkínzási ügyek hatására ugrott meg. Egy-egy súlyos bántalmazásról szóló hír akár 30-40 ezer reakciót is kiváltott a közösségi médiában, és napokra meghatározta az online diskurzust. A kutatás rávilágított, hogy az állatvédelem témájában az emberek nemcsak olvasnak és reagálnak, hanem cselekednek is: az állatkínzásról szóló hírek hatására gyakran indulnak petíciók, adománygyűjtések és önkéntes akciók, amelyekhez széles körű társadalmi támogatás kapcsolódik.

Ismertetésük szerint a vizsgálat eredményei azt is megmutatták, hogy az állatvédelem olyan ügy, amely erősen megmozgatja a közvéleményt: míg a klímaváltozással kapcsolatos diskurzusoknál tíz megjelenésre jut egy komment, az állatvédelem esetében három megjelenésre jut egy hozzászólás. A beszélgetések túlnyomó része erősen negatív érzelmi töltetű, elsősorban felháborodást és dühöt kifejező reakciókból áll. Emellett jelen vannak a pozitív tartalmú bejegyzések is – például örökbefogadási sikertörténetek vagy állatvédelmi kampányok -, valamint a semleges megnyilvánulások, de jóval kisebb arányban. Mindez jól mutatja, hogy az állatvédelem a magyar társadalom széles rétegeiben intenzív érzelmeket vált ki.

“A kutatás megerősíti, hogy az állatvédelem nem csupán egy szűk réteg ügye, hanem a magyar társadalom széles körét érintő és megmozgató kérdés. Az állatvédelemben megjelenő erős érzelmek és közösségi cselekvési formák társadalomformáló erővel bírnak” – idézték Vetter Szilviát, az Állatvédelmi Központ vezetőjét, aki úgy fogalmazott, hogy “a digitális térben megjelenő aktivitás jól jelzi, hogy milyen fontos a pozitív példák és edukációs tartalmak erősítése, hogy a társadalom ne csupán a tragédiák idején foglalkozzon az állatvédelemmel.”
A beszélgetések központi eleme a felelős állattartás, így különösen a kötelező chip, az ivartalanítás, az oltások és az örökbefogadás kérdései. Számos megjelenés foglalkozott a menhelyek helyzetével, az állatvédelmi kampányokkal, valamint a civil szervezetek és influenszerek szerepvállalásával is. A kutatásból kiderült, hogy a vizuális tartalmak – képek és rövid videók – különösen hatékonyan terjesztik az állatvédelmi üzeneteket. A TikTok és az Instagram egyre fontosabb szerepet játszik a fiatalabb generációk megszólításában, míg a Facebook továbbra is meghatározó a közösségi szerveződések és adománygyűjtések terén.

Közölték: a vizsgálat 2022. január és 2024. július között zajlott, és 978 490 online interakciót elemzett, köztük posztokat, kommenteket és megosztásokat a legnépszerűbb közösségi platformokról. A kutatás a Talkwalker elemzőrendszer segítségével, anonimizált adatok felhasználásával készült. A kutatás eredményei az Acta Animalia Hungarica folyóirat legfrissebb számában olvashatók, a tanulmány szerzői Vetter Szilvia, valamint Ritó Evelin és Paulovics Anita, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatói.

Tovább olvasom