Zöldinfó
Wachsler Tamás: az Országház fűtési rendszerét 120 éve nem korszerűsítették
Jelentősen alacsonyabbak lehetnének az Országház rezsiszámlái, ha a 120 éve átadott épület korszerűbb energetikai rendszerekkel rendelkezne, részben ezért kezdődik a ház belső rekonstrukciójának és modernizációjának előkészítése – mondta el az MTI-nek a projektért felelős Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. (SIP Zrt.) vezérigazgatója.
Wachsler Tamás emlékeztetett arra, hogy az Országház épülete 120 éve készült el, a tervei pedig 140 évesek. Ennyi idő alatt a leggondosabb fenntartás mellett is – amelyet a ház szerencsére folyamatosan megkap – fizikailag elhasználódnak egyes rendszerei. Ezekbe a napi működés közben nem lehet mélyen “belenyúlni” – tette hozzá. Másfelől a 140 évvel ezelőtti technológiák – köztük az Országház fűtési rendszere, a maga korában forradalmian újnak számító, gőz közvetítőközeges távfűtés – fölött mára eljárt az idő. Számtalan, megújuló energiákat használó fűtési-hűtési rendszer létezik, ezek befogadására azonban az épület jelenleg nem alkalmas – jegyezte meg. “Ha ezt a beruházást, amelyről most még csak gondolkodunk, tíz évvel ezelőtt elkezdtük volna, akkor mára valószínűleg az Országház gázszámlája és villanyszámlája is jelentősen alacsonyabb lenne” – fogalmazott. Mint hangsúlyozta: “esztétikailag a ház teljesen rendben van, a homlokzatfelújítás elkészült, folyamatosan gondoskodnak róla, sőt azt merem mondani, hogy szebb, mint az elmúlt száz évben bármikor”.
Elmondása szerint mégis több olyan beavatkozásra lehet szükség, amelyet a ház működése közben nem lehet elvégezni, a november 2-án megjelent kormányhatározat azonban most lehetővé teszi ezek átgondolását. A határozat nyomán elindult projektnek négy szakasza lesz; a most zajló, első fázisban, május 31-ig a beruházási tervet kell elkészíteni. “Végignézzük a házat, amiben számítunk az üzemeltetők segítségére és tapasztalatára, és megvizsgáljuk, melyek azok a rendszerek, elemek, amelyek elavultak, elöregedtek, javításra, modernizációra vagy cserére szorulnak benne. A felmérés alapján készítünk egy javaslatot a kormány és az Országgyűlés Hivatala számára, jelezve, hogy szerintünk milyen beavatkozásokra van szükség, mellette pedig adunk majd egy vázlatos költségbecslést” – mondta el.
“Még a beruházási tervben kell feltenni néhány alapvető kérdést a politikai döntéshozók számára. Ha például egy olyan műszaki tartalom megvalósítására teszünk javaslatot, amelyet értelmesen csak az Országgyűlés átmeneti kiköltözésével lehet megvalósítani, akkor leírjuk, hogy ennek mik a feltételei és mik a megoldási lehetőségei” – emelte ki. Wachsler Tamás hozzáfűzte, ha ilyen típusú döntések születnek, akkor ezeket még a mostani parlamenti ciklusban célszerű meghozni. Hozzátette, a beruházási terv alapján születhet arról döntés, hogy milyen beavatkozások valósulhatnak meg, ezután készítik a második szakaszban a tervezési programot, amely már konkrét részleteket tartalmaz. A második szakasszal párhuzamosan elvégezendők a ház jelenlegi műszaki tartalmának mélyebb megismerését célzó azon vizsgálatok, amelyek esetleg még nem készültek el az elmúlt években. Ez a szakasz egy feltételes tervezési tenderrel zárul.
A harmadik fázis – ha a kormány ennek megkezdéséhez is zöld lámpát ad – a kiviteli tervek elkészítését és a szükséges engedélyeztetést foglalja magába, és a szintén feltételes kivitelezési tenderrel zárul. A kormány a konkrét ajánlatok ismeretében dönthet a projekt tényleges kezdéséről. A kivitelezői tenderrel és az esetleges kiköltözés fizikai előkészítésével ebben a négy évben kellene elkészülni, és akkor a következő ciklusban valósulhat meg a kivitelezés – érvelt a szakember, hangsúlyozva: egészen biztos tehát, hogy 2026-ig semmilyen konkrét munkálat nem kezdődik el az Országházban. A projektet válságos időkben időszerűtlennek tartó politikai kritikákra válaszolva Wachsler Tamás kiemelte: nem véletlen, hogy országszerte rengeteg házat éppen azért újítanak most fel, mert megemelkedtek a rezsiköltségek és alkalmassá akarják tenni az épületeket a megújuló energiaforrások használatára. Az Országház erre jelenleg teljesen alkalmatlan. Nem utolsósorban éppen azért van szükség az épület korszerűsítésének átgondolására, hogy az Országház energiafüggetlensége nőjön – hangoztatta.
Elmondása szerint a beruházási tervnek további kérdéseket is tisztáznia kell, át kell például tekinteni a ház beruházás közbeni látogathatóságának feltételeit. “Ez nem egy igennel vagy nemmel megválaszolható kérdés: elképzelhető, hogy a beruházás bizonyos időszakokban, bizonyos részeken zavarja a házban a turisztikai funkciókat, máshol azonban nem. Lehetséges és elvárás is a rugalmasság”.
Emlékeztetett arra, hogy az Országház a Szent Korona és a koronázási jelvények őrzési helye is. “A mandátumunk arra szól, hogy ha szükséges, átgondoljuk a korona elhelyezését is a projekt időszakára. A beruházási tervnek lesz egy olyan pontja, amely arról szól, hogy az általunk javasolt műszaki változtatásokból kiindulva javasoljuk-e a korona ideiglenes áthelyezését. Ha igen, akkor azt is végig kell gondolnunk, hová lehetséges elhelyezni. Nem nekünk kell erről döntenünk, de fontos róla elgondolkodni” – fogalmazott.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy nemcsak Magyarországon, hanem világszerte számos helyen emeltek törvényhozási épületeket a 19. század második felében, a 20. század első negyedében, ezek közül jelenleg több parlament felújítása is zajlik vagy készül. A bécsi parlamenti épületbe például többéves felújítás végén éppen most költöznek vissza a képviselők, Kanadában az épület rekonstrukciója miatt éppen ideiglenes helyeken ülésezik a törvényhozás, Londonban pedig a beruházás és a költözés előkészítése zajlik nagy erőkkel. Nem egyedi gondolat tehát az Országház korszerűsítése és energiafüggetlenebbé tétele – mondta el Wachsler Tamás.
Zöldinfó
Több mint 900 millió galaxist térképezett fel az Euclid űrtávcső
Több mint 900 millió galaxis adatait tette közzé az Európai Űrügynökség.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Nyilvánosságra hozta a Euclid űrtávcső első nagy megfigyelési adatbázisát az Európai Űrügynökség (ESA); a több mint 900 millió galaxis adatait tartalmazó felmérés elkészítésében magyar kutatók is részt vettek – közölte a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) az MTI-vel. Az alternativenergia.hu közleménye szerint a több mint egyévnyi megfigyelés eredményeit összegző első adatközlés (DR1-Foundation) fontos mérföldkő a világegyetem nagyléptékű szerkezetének háromdimenziós feltérképezésében. A Euclid Konzorcium munkájában a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatói a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programjának támogatásával vesznek részt.
A most közzétett felmérés 1900 négyzetfokos égterületet fed le, amely nagyjából 9500 telihold látszó területének felel meg. Az adatbázis több mint 900 millió galaxist, több mint 60 millió kvazárjelöltet és mintegy 15 ezer erős gravitációslencse-jelöltet tartalmaz. A felvételeket és katalógusokat több mint 160 millió égi objektumról készült színképfelvételek egészítik ki. A mintegy 1,7 millió gigabájtnyi adat az eddigi legnagyobb, űrtávcsővel végzett ilyen jellegű égboltfelmérés eredménye – olvasható a közleményben.
Valeria Pettorino, az ESA Euclid projektjének tudományos vezetője a közleményben kiemelte: a korábbi adatközlések néhány napos megfigyelést foglaltak magukban, mintegy 60 négyzetfokos égterületről. A mostani adatközlés léptékváltást jelent: több mint egyévnyi megfigyelést tesznek közzé, lényegesen nagyobb égterületről. Ez áttörő tudományos eredmények előtt nyit utat. Az adatközléssel egy időben 26 tudományos tanulmány is megjelent. A Euclid elsődleges célja a világegyetem teljes anyag- és energiatartalmának mintegy 95 százalékát alkotó sötét anyag és sötét energia vizsgálata a galaxisok térbeli eloszlásának és a gravitációs lencsehatásnak a segítségével.
Az űrteleszkóp közeli infravörös műszere egyszerre több ezer objektum fényét bontja fel hullámhossz szerint. Ezek segítségével meghatározható a galaxisok távolsága, így azok elhelyezhetők a világegyetem nagyléptékű szerkezetét alkotó kozmikus háló háromdimenziós térképén is. A kapcsolódó tanulmányok csillagkeletkezési területek feltérképezését és a galaxisokon belüli gázmozgások vizsgálatát is bemutatják. Emellett gépi tanulási módszerek, önkéntesek és szakértők bevonásával mintegy 15 ezer erős gravitációslencse-jelöltet azonosítottak, amellyel összeállították az eddigi legnagyobb ilyen jellegű katalógust.
Kovács András, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatója, a Euclid magyar csapatának vezetője elmondta, hogy Lendület kutatócsoportjuk a galaxisok alkotta kozmikus hálót vizsgálja. Hangsúlyozta: a galaxisok térbeli eloszlásának minden korábbinál részletesebb feltérképezésével pontosabban követhető e hálózat fejlődése, ami alapvető a sötét anyag és a sötét energia szerepének megértéséhez.
A 2023-ban felbocsátott űrtávcső most közzétett felmérése a hatéves programban feltérképezni tervezett égterület mintegy 14 százalékát fedi le. A DR1-Foundation a 2027 közepére tervezett teljes DR1 adathalmaz alapját jelenti, amely további kozmológiai elemzésekkel egészíti majd ki a jelenlegi adatokat – áll a közleményben.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöld Energia14 óra telt el a létrehozás ótaNem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta216 hektáron biztosíthatnak vízborítást, új lendületet kap a hazai vízmegtartás
