Zöldinfó

Wachsler Tamás: az Országház fűtési rendszerét 120 éve nem korszerűsítették

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-11-16

Szerző:

Hell

Jelentősen alacsonyabbak lehetnének az Országház rezsiszámlái, ha a 120 éve átadott épület korszerűbb energetikai rendszerekkel rendelkezne, részben ezért kezdődik a ház belső rekonstrukciójának és modernizációjának előkészítése – mondta el az MTI-nek a projektért felelős Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. (SIP Zrt.) vezérigazgatója.

Wachsler Tamás emlékeztetett arra, hogy az Országház épülete 120 éve készült el, a tervei pedig 140 évesek. Ennyi idő alatt a leggondosabb fenntartás mellett is – amelyet a ház szerencsére folyamatosan megkap – fizikailag elhasználódnak egyes rendszerei. Ezekbe a napi működés közben nem lehet mélyen “belenyúlni” – tette hozzá. Másfelől a 140 évvel ezelőtti technológiák – köztük az Országház fűtési rendszere, a maga korában forradalmian újnak számító, gőz közvetítőközeges távfűtés – fölött mára eljárt az idő. Számtalan, megújuló energiákat használó fűtési-hűtési rendszer létezik, ezek befogadására azonban az épület jelenleg nem alkalmas – jegyezte meg. “Ha ezt a beruházást, amelyről most még csak gondolkodunk, tíz évvel ezelőtt elkezdtük volna, akkor mára valószínűleg az Országház gázszámlája és villanyszámlája is jelentősen alacsonyabb lenne” – fogalmazott. Mint hangsúlyozta: “esztétikailag a ház teljesen rendben van, a homlokzatfelújítás elkészült, folyamatosan gondoskodnak róla, sőt azt merem mondani, hogy szebb, mint az elmúlt száz évben bármikor”.

Elmondása szerint mégis több olyan beavatkozásra lehet szükség, amelyet a ház működése közben nem lehet elvégezni, a november 2-án megjelent kormányhatározat azonban most lehetővé teszi ezek átgondolását. A határozat nyomán elindult projektnek négy szakasza lesz; a most zajló, első fázisban, május 31-ig a beruházási tervet kell elkészíteni. “Végignézzük a házat, amiben számítunk az üzemeltetők segítségére és tapasztalatára, és megvizsgáljuk, melyek azok a rendszerek, elemek, amelyek elavultak, elöregedtek, javításra, modernizációra vagy cserére szorulnak benne. A felmérés alapján készítünk egy javaslatot a kormány és az Országgyűlés Hivatala számára, jelezve, hogy szerintünk milyen beavatkozásokra van szükség, mellette pedig adunk majd egy vázlatos költségbecslést” – mondta el.

“Még a beruházási tervben kell feltenni néhány alapvető kérdést a politikai döntéshozók számára. Ha például egy olyan műszaki tartalom megvalósítására teszünk javaslatot, amelyet értelmesen csak az Országgyűlés átmeneti kiköltözésével lehet megvalósítani, akkor leírjuk, hogy ennek mik a feltételei és mik a megoldási lehetőségei” – emelte ki. Wachsler Tamás hozzáfűzte, ha ilyen típusú döntések születnek, akkor ezeket még a mostani parlamenti ciklusban célszerű meghozni. Hozzátette, a beruházási terv alapján születhet arról döntés, hogy milyen beavatkozások valósulhatnak meg, ezután készítik a második szakaszban a tervezési programot, amely már konkrét részleteket tartalmaz. A második szakasszal párhuzamosan elvégezendők a ház jelenlegi műszaki tartalmának mélyebb megismerését célzó azon vizsgálatok, amelyek esetleg még nem készültek el az elmúlt években. Ez a szakasz egy feltételes tervezési tenderrel zárul.

A harmadik fázis – ha a kormány ennek megkezdéséhez is zöld lámpát ad – a kiviteli tervek elkészítését és a szükséges engedélyeztetést foglalja magába, és a szintén feltételes kivitelezési tenderrel zárul. A kormány a konkrét ajánlatok ismeretében dönthet a projekt tényleges kezdéséről. A kivitelezői tenderrel és az esetleges kiköltözés fizikai előkészítésével ebben a négy évben kellene elkészülni, és akkor a következő ciklusban valósulhat meg a kivitelezés – érvelt a szakember, hangsúlyozva: egészen biztos tehát, hogy 2026-ig semmilyen konkrét munkálat nem kezdődik el az Országházban. A projektet válságos időkben időszerűtlennek tartó politikai kritikákra válaszolva Wachsler Tamás kiemelte: nem véletlen, hogy országszerte rengeteg házat éppen azért újítanak most fel, mert megemelkedtek a rezsiköltségek és alkalmassá akarják tenni az épületeket a megújuló energiaforrások használatára. Az Országház erre jelenleg teljesen alkalmatlan. Nem utolsósorban éppen azért van szükség az épület korszerűsítésének átgondolására, hogy az Országház energiafüggetlensége nőjön – hangoztatta.

Elmondása szerint a beruházási tervnek további kérdéseket is tisztáznia kell, át kell például tekinteni a ház beruházás közbeni látogathatóságának feltételeit. “Ez nem egy igennel vagy nemmel megválaszolható kérdés: elképzelhető, hogy a beruházás bizonyos időszakokban, bizonyos részeken zavarja a házban a turisztikai funkciókat, máshol azonban nem. Lehetséges és elvárás is a rugalmasság”.
Emlékeztetett arra, hogy az Országház a Szent Korona és a koronázási jelvények őrzési helye is. “A mandátumunk arra szól, hogy ha szükséges, átgondoljuk a korona elhelyezését is a projekt időszakára. A beruházási tervnek lesz egy olyan pontja, amely arról szól, hogy az általunk javasolt műszaki változtatásokból kiindulva javasoljuk-e a korona ideiglenes áthelyezését. Ha igen, akkor azt is végig kell gondolnunk, hová lehetséges elhelyezni. Nem nekünk kell erről döntenünk, de fontos róla elgondolkodni” – fogalmazott.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy nemcsak Magyarországon, hanem világszerte számos helyen emeltek törvényhozási épületeket a 19. század második felében, a 20. század első negyedében, ezek közül jelenleg több parlament felújítása is zajlik vagy készül. A bécsi parlamenti épületbe például többéves felújítás végén éppen most költöznek vissza a képviselők, Kanadában az épület rekonstrukciója miatt éppen ideiglenes helyeken ülésezik a törvényhozás, Londonban pedig a beruházás és a költözés előkészítése zajlik nagy erőkkel. Nem egyedi gondolat tehát az Országház korszerűsítése és energiafüggetlenebbé tétele – mondta el Wachsler Tamás.

Kapcsolódó tartalom:energia országház parlament rezsi rezsiár

Zöldinfó

Robotápolók, robotkutyák és digitális ikrek: megérkezett a jövő

Robotok a munkahelyen – Készen állunk rá, hogy közösen dolgozzunk velük?

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-25

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A robotika és az alkalmazott AI legújabb trendjeit vonultatja fel az ELTE-Bosch Intelligent Robotics Fair 2026. Június 18–20. között rendezik meg az Intelligent Robotics FAIR 2026 nemzetközi innovációs fórumot, mely a robotika és a mesterséges intelligencia legfrissebb kutatási eredményeiről és alkalmazási lehetőségeiről ad áttekintést – nemcsak a szakértőknek, hanem a nagyközönségnek is. Az emberközpontú robotikát fókuszba állító szakmai-tudományos rendezvény az ELTE Informatikai Kara és a magyarországi Bosch csoport szoros
együttműködésében valósul meg – írja az alternativenergia.hu. Robotápolók, robotpszichológia, testet öltő mesterséges intelligencia, digitális ikrekkel működő okosgyárak – ezekkel és további jövőbemutató megoldásokkal foglalkozik az Intelligent Robotics FAIR 2026 konferenciája. Pótsa Mátyás, Bosch: „A Bosch aktívan fejleszti az automatizálás és a robotika kulcsfontosságú elemeit, többek között a robotok „agyát és idegrendszerét” jelentő legújabb megoldásokat. Célunk, hogy az akadémiai szektorral összefogva hozzájáruljunk a hazai innovációs ökoszisztéma szélesítéséhez, a mesterséges intelligencia és a robotika jövőjének formálásához.”

Kozsik Tamás, ELTE: „Az Intelligent Robotics FAIR nem csak egy konferencia, hanem a tudomány, az ipar és a társadalom találkozásának ünnepe. A rendezvény megmutatja, hogy a robotika és a mesterséges intelligencia nem csupán technológiai kérdés, hanem közös társadalmi ügy is.”

A robotok kora közelebb van, mint gondolnánk: az intelligens robotikai rendszerek már nemcsak a gyártósorokon dolgoznak velünk, hanem helyet kérnek az egészségügyben, az oktatásban és ezzel együtt a mindennapjainkban is. Hogyan teszi „emberibbé” a gépeket a robotpszichológia? Miként segíthetnek a robotok az előttünk álló demográfiai és gazdasági kihívások megoldásában, milyen futurisztikus szerepük lesz a jövő gyáraiban?

Készen állunk-e arra, hogy együtt éljünk és közösen dolgozzunk velük?
Intelligent Robotics FAIR 2026: fókuszban az emberközpontú robotok A robottechnológia legaktuálisabb kérdéseire keresi a választ az ELTE Informatikai Kara és a magyarországi Bosch csoport együttműködésében megvalósuló Intelligent Robotics FAIR 2026 innovációs fórum. Hazánk első egyetemi-ipari összefogásban rendezett átfogó robotikai és mesterséges intelligencia témájú eseménye idén második alkalommal kerül megrendezésre. A rendezvény központi témája az intelligens robotikai rendszerek társadalmi és ipari integrációja, melyben hangsúlyos szerepet kap az emberközpontú robotika, valamint a testet öltő MI (Embodied AI) is. A 2026. június 18–20. között az ELTE-n és a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon zajló nemzetközi tudományos és innovációs rendezvény előadásokkal, szakértői beszélgetésekkel, valamint élő demonstrációkkal ad betekintést a rohamléptekkel fejlődő robottechnológia, valamint a mesterséges intelligencia legfrissebb alkalmazási területeibe – nemzetközi és hazai egyetemek, kutatóintézetek, technológiai vállalatok innovációin keresztül. A három napos esemény konferenciát, robotikai kiállítást és családi napot egyaránt magában foglal, hidat építve a tudomány, a vállalati szféra és a hétköznapi felhasználók, érdeklődők között. Az Intelligent Robotics FAIR a Robotrandi Családi Nap 2026 eseménnyel zárul, ahol a nagyközönség színes bemutatók, workshopok, játékok és ismeretterjesztő előadások segítségével ismerheti meg a jövő intelligens fejlesztéseit, a robotika és a mesterséges intelligencia lenyűgöző világát. A Robotrandi 2026 ad helyet a Robotics 4 Good Hungary nemzetközi robotikai verseny döntőjének, valamint az ELTE-Qubit robotikai kártyajáték fejlesztő verseny döntőjének is.

ELTE-Bosch közös megoldások a robotikában és az MI világában
A Bosch víziója szerint a robotok térnyerése új fejezetet nyit az innovációban. A vállalat széleskörű megoldásaival globálisan és Magyarországon is jelentős szerepet játszik a mesterséges intelligenciára épülő robotika fejlődésében. Az ELTE Informatikai Karán már hat éve működik eredményesen az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszék, melynek kutatásai közül az Intelligent Robotics FAIR 2026 programjain több is bemutatkozik. Az ELTE és a Bosch közös fejlesztései hozzájárulnak a robotika, az önvezető járművek, a gépi látás, a dróntechnológia, valamint az emberi agyműködést egyre jobban leképező, úgynevezett neuromorf rendszerek fejlesztéséhez és ipari alkalmazásához. „A Bosch az innovatív technológiák és szolgáltatások vezető globális szállítójaként aktívan fejleszti az automatizálás, a robotika kulcsfontosságú elemeit, többek között a robotok „agyát és idegrendszerét” jelentő legújabb megoldásokat. Stratégiánk részeként örömmel csatlakoztunk szervezőként, kiállítóként és házigazdaként az Intelligent Robotics FAIR 2026 eseményeihez. Ez a rendezvény az ELTE és a Bosch szakmai együttműködésének újabb fontos állomása.

Célunk, hogy az akadémiai szektorral összefogva hozzájáruljunk a hazai innovációs ökoszisztéma szélesítéséhez, a mesterséges intelligencia és a robotika jövőjének formálásához, melyre az Intelligent Robotics FAIR 2026 kiváló szakmai platformot teremt” – mondta el a konferencia kapcsán Pótsa Mátyás, a magyarországi Bosch csoport innovációs ökoszisztéma vezetője. „Az Intelligent Robotics Fair idén második alkalommal kerül megrendezésre a Bosch és az ELTE Informatikai Kar együttműködésében. Amikor hagyományteremtő szándékkal elindítottuk ezt az egyedülálló rendezvényt, az volt a célunk, hogy a kutatók, mérnökök, vállalatok, egyetemi hallgatók, döntéshozók és a technológia iránt érdeklődő családok számára a robotika és mesterséges intelligencia témája mentén találkozási lehetőséget biztosítsunk, hidat építsünk a tudomány, a technológia és a társadalom között. Nagy örömünkre szolgál, hogy ezen céljainkat a Bosch csoporttal együttműködésben valósíthatjuk meg, immár másodszorra” – emelte ki Kozsik Tamás, az ELTE
Informatikai Karának dékánja.

Robotdoktorok és robotápolók jöhetnek az egészségügyben?
Az egészségügyi robotika területén jelentkező innovációk jelentik ma a robottechnológiák egyik legígéretesebb irányát. A konferencia résztvevői bepillanthatnak a már ma is működő robotasszisztált sebészet világába, ahol különleges sebészeti robotkarok hajszálpontos mozdulatokkal segítik az orvosok gyógyító munkáját. Ezzel a megoldással az orvosi beavatkozások pontosabbak, biztonságosabbak és a betegek számára kevésbé megterhelők lesznek. Az interaktív kiállítás keretében a látogatók egy különleges eszköz segítségével maguk is kipróbálhatják a sebészrobot karjának irányítását, közvetlen élményt szerezve a technológia működéséről. Az egészségügyi robotika rövidesen egy másik fontos társadalmi problémára, a gondozó- és ápolóhiányra is enyhülést hozhat a konferencia szakértői szerint. A robotok leginkább az időigényes, ismétlődő vagy fizikailag megterhelő ápolási feladatokra kínálnak hatékony megoldást, így több idő és kapacitás juthat majd a valóban emberi jelenlétet igénylő személyes gondoskodásra és szakmai
döntésekre.

A humanoid robotok körüli dilemmák: hogyan segítheti a robotpszichológia az ember–robot együttműködést?
A robotok új típusú alkalmazása, felhasználóbarát és biztonságos működése merőben új kihívásokat állít a fejlesztők elé. A fő kérdés nem csupán az, hogy milyen intelligensek ezek a rendszerek, hanem az is, hogyan képesek természetes és bizalomra épülő kapcsolatot kialakítani az emberekkel. A robotpszichológia szakterülete pontosan erre keresi a választ: a jövő szociális robotjai ugyanis nemcsak a fejlett algoritmusokkal, hanem az emberi viselkedés, kommunikáció és társas interakciók mélyebb megértésének köszönhetően válhatnak hatékony segítőkké például az egészségügyben, az oktatásban vagy a szolgáltatások területén – hangsúlyozzák az Intelligent Robotics 2026 konferencia előadói.

Sterilebb kórházak, higiénikus tömegközlekedés – ezt is tudják már a robotok
A higiénia területén is a robotika segítségével vehetjük fel a harcot a jövőben a kórokozókkal szemben. Az Intelligent Robotics FAIR-en olyan önjáró robot is bemutatkozik, amely UV-C fénnyel járja végig a helyiségeket, ahol emberi kéz érintése nélkül fertőtleníti a levegőt és a felületeket. A futurisztikus gép kórházakban, idősotthonokban, iskolákban vagy akár tömegközlekedési járműveken is használható lehet, vagyis szinte bárhol, ahol vegyszermentes, gyors fertőtlenítésre van szükség.

Robotkutyák, drónok és kutatórobotok vihetik vásárra a „bőrüket” értünk
A legkülönbözőbb felhasználású önjáró eszközök, drónok, robotkutyák és kutatórobotok az emberek számára életveszélyt jelentő feladatokra is hatékonyan bevethetők. Az Intelligent Robotics FAIR-en személyesen is megismerhető „robotfelderítők” olyan kockázatos helyszíneket közelíthetnek meg sikerrel, mint a barlangok, alagútrendszerek, víz alatti infrastruktúrák vagy az elárasztott bányák mélye. Alámerülnek helyettünk, rejtett járatokat térképeznek fel, és olyan extrém helyszínekről hoznak értékes adatokat, amelyek eddig szinte elérhetetlenek voltak a kutatók számára.

Robotok és digitális ikrek forradalmasíthatják az ipart
Míg a robotok térnyerése az egészségügyben és a hétköznapi életünkben a közeli jövőt jelenti, az intelligens robotikai rendszerek a gyárak világában már ma is hangsúlyos szerepet kapnak, a tendencia pedig egyre erősödik. Az Intelligent Robotics FAIR 2026 a robotika ipari alkalmazásának széles spektrumát vonultatja fel, többek között a Bosch legújabb kapcsolódó fejlesztéseinek bemutatásával. Kézzelfoghatóvá válik, hogyan alakítja át az ipart az automatizált gyártás, a robotizált anyagmozgatás vagy az MI-alapú érzékelés, illetve miként működnek a digitális ikrek a gyárak új generációjának működésében. A konferencia rávilágít: a jövő gyáraiban a robotok, a mesterséges intelligencia és a digitális ikrek még szorosabban dolgozhatnak együtt, hogy a termelés még gyorsabb, még pontosabb és hatékonyabb legyen.

Tovább olvasom