Zöldinfó

Wachsler Tamás: az Országház fűtési rendszerét 120 éve nem korszerűsítették

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-11-16

Szerző:

Hell

Jelentősen alacsonyabbak lehetnének az Országház rezsiszámlái, ha a 120 éve átadott épület korszerűbb energetikai rendszerekkel rendelkezne, részben ezért kezdődik a ház belső rekonstrukciójának és modernizációjának előkészítése – mondta el az MTI-nek a projektért felelős Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. (SIP Zrt.) vezérigazgatója.

Wachsler Tamás emlékeztetett arra, hogy az Országház épülete 120 éve készült el, a tervei pedig 140 évesek. Ennyi idő alatt a leggondosabb fenntartás mellett is – amelyet a ház szerencsére folyamatosan megkap – fizikailag elhasználódnak egyes rendszerei. Ezekbe a napi működés közben nem lehet mélyen “belenyúlni” – tette hozzá. Másfelől a 140 évvel ezelőtti technológiák – köztük az Országház fűtési rendszere, a maga korában forradalmian újnak számító, gőz közvetítőközeges távfűtés – fölött mára eljárt az idő. Számtalan, megújuló energiákat használó fűtési-hűtési rendszer létezik, ezek befogadására azonban az épület jelenleg nem alkalmas – jegyezte meg. “Ha ezt a beruházást, amelyről most még csak gondolkodunk, tíz évvel ezelőtt elkezdtük volna, akkor mára valószínűleg az Országház gázszámlája és villanyszámlája is jelentősen alacsonyabb lenne” – fogalmazott. Mint hangsúlyozta: “esztétikailag a ház teljesen rendben van, a homlokzatfelújítás elkészült, folyamatosan gondoskodnak róla, sőt azt merem mondani, hogy szebb, mint az elmúlt száz évben bármikor”.

Elmondása szerint mégis több olyan beavatkozásra lehet szükség, amelyet a ház működése közben nem lehet elvégezni, a november 2-án megjelent kormányhatározat azonban most lehetővé teszi ezek átgondolását. A határozat nyomán elindult projektnek négy szakasza lesz; a most zajló, első fázisban, május 31-ig a beruházási tervet kell elkészíteni. “Végignézzük a házat, amiben számítunk az üzemeltetők segítségére és tapasztalatára, és megvizsgáljuk, melyek azok a rendszerek, elemek, amelyek elavultak, elöregedtek, javításra, modernizációra vagy cserére szorulnak benne. A felmérés alapján készítünk egy javaslatot a kormány és az Országgyűlés Hivatala számára, jelezve, hogy szerintünk milyen beavatkozásokra van szükség, mellette pedig adunk majd egy vázlatos költségbecslést” – mondta el.

“Még a beruházási tervben kell feltenni néhány alapvető kérdést a politikai döntéshozók számára. Ha például egy olyan műszaki tartalom megvalósítására teszünk javaslatot, amelyet értelmesen csak az Országgyűlés átmeneti kiköltözésével lehet megvalósítani, akkor leírjuk, hogy ennek mik a feltételei és mik a megoldási lehetőségei” – emelte ki. Wachsler Tamás hozzáfűzte, ha ilyen típusú döntések születnek, akkor ezeket még a mostani parlamenti ciklusban célszerű meghozni. Hozzátette, a beruházási terv alapján születhet arról döntés, hogy milyen beavatkozások valósulhatnak meg, ezután készítik a második szakaszban a tervezési programot, amely már konkrét részleteket tartalmaz. A második szakasszal párhuzamosan elvégezendők a ház jelenlegi műszaki tartalmának mélyebb megismerését célzó azon vizsgálatok, amelyek esetleg még nem készültek el az elmúlt években. Ez a szakasz egy feltételes tervezési tenderrel zárul.

A harmadik fázis – ha a kormány ennek megkezdéséhez is zöld lámpát ad – a kiviteli tervek elkészítését és a szükséges engedélyeztetést foglalja magába, és a szintén feltételes kivitelezési tenderrel zárul. A kormány a konkrét ajánlatok ismeretében dönthet a projekt tényleges kezdéséről. A kivitelezői tenderrel és az esetleges kiköltözés fizikai előkészítésével ebben a négy évben kellene elkészülni, és akkor a következő ciklusban valósulhat meg a kivitelezés – érvelt a szakember, hangsúlyozva: egészen biztos tehát, hogy 2026-ig semmilyen konkrét munkálat nem kezdődik el az Országházban. A projektet válságos időkben időszerűtlennek tartó politikai kritikákra válaszolva Wachsler Tamás kiemelte: nem véletlen, hogy országszerte rengeteg házat éppen azért újítanak most fel, mert megemelkedtek a rezsiköltségek és alkalmassá akarják tenni az épületeket a megújuló energiaforrások használatára. Az Országház erre jelenleg teljesen alkalmatlan. Nem utolsósorban éppen azért van szükség az épület korszerűsítésének átgondolására, hogy az Országház energiafüggetlensége nőjön – hangoztatta.

Elmondása szerint a beruházási tervnek további kérdéseket is tisztáznia kell, át kell például tekinteni a ház beruházás közbeni látogathatóságának feltételeit. “Ez nem egy igennel vagy nemmel megválaszolható kérdés: elképzelhető, hogy a beruházás bizonyos időszakokban, bizonyos részeken zavarja a házban a turisztikai funkciókat, máshol azonban nem. Lehetséges és elvárás is a rugalmasság”.
Emlékeztetett arra, hogy az Országház a Szent Korona és a koronázási jelvények őrzési helye is. “A mandátumunk arra szól, hogy ha szükséges, átgondoljuk a korona elhelyezését is a projekt időszakára. A beruházási tervnek lesz egy olyan pontja, amely arról szól, hogy az általunk javasolt műszaki változtatásokból kiindulva javasoljuk-e a korona ideiglenes áthelyezését. Ha igen, akkor azt is végig kell gondolnunk, hová lehetséges elhelyezni. Nem nekünk kell erről döntenünk, de fontos róla elgondolkodni” – fogalmazott.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy nemcsak Magyarországon, hanem világszerte számos helyen emeltek törvényhozási épületeket a 19. század második felében, a 20. század első negyedében, ezek közül jelenleg több parlament felújítása is zajlik vagy készül. A bécsi parlamenti épületbe például többéves felújítás végén éppen most költöznek vissza a képviselők, Kanadában az épület rekonstrukciója miatt éppen ideiglenes helyeken ülésezik a törvényhozás, Londonban pedig a beruházás és a költözés előkészítése zajlik nagy erőkkel. Nem egyedi gondolat tehát az Országház korszerűsítése és energiafüggetlenebbé tétele – mondta el Wachsler Tamás.

Kapcsolódó tartalom:energia országház parlament rezsi rezsiár

Zöldinfó

Rekordméretű vb, rekordméretű kibocsátás: nagy árat fizethet a bolygó

Minden idők legnagyobb karbonlábnyomú sporteseménye lehet az idei futball-vb.

Létrehozva:

23 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-12

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A három országban, 16 helyszínen rendezett, 48 csapatos világbajnokság a becslések szerint minden idők legnagyobb karbonlábnyomú sporteseménye lehet: a kibocsátások döntő része a repülésre épülő logisztikából származik – írja az alternativenergia.hu. Szász Anna Dorottya, a Green Policy Center junior elemzője szerint miközben a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA kommunikációjában hangsúlyos cél a klímavédelem, a földrajzilag szétszórt rendezési modell, a szurkolói utazások, az extrém hőség és a fosszilis szponzoráció egyre inkább megkérdőjelezik e vállalások hitelességét.

Miközben sokan találgatják és fogadnak arra, ki nyeri a tornát, a „vesztes” kiléte már most egyértelmű: maga a bolygónk. Az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó által közösen rendezett világbajnokság minden eddiginél nagyobb léptékű: a korábbi 32 helyett már 48 válogatott vesz részt, 104 mérkőzést játszva három hatalmas területű országban, 16 különböző helyszínen. A városok között sok esetben több mint 4000 kilométer a távolság, amelyet a jelenlegi egyesült államokbeli infrastruktúrát ismerve reálisan csak repülővel lehet megtenni.

A FIFA (Nemzetközi Labdarúgó-szövetség) kommunikációjában a klímavédelem hangsúlyos célként jelenik meg, a gyakorlatban azonban ezek a vállalások egyre nehezebben tűnnek hitelesnek. Gianni Infantino 2022-ben még azt ígérte, hogy a katari világbajnokság karbonsemleges lesz, és a szervezet hosszú távú tervei szerint 2040-re elérné a klímasemlegességet. Bár ez a stratégia nem kizárólag a világbajnokságokra vonatkozik, a torna logisztikáját, a szurkolói utazásokat és a teljes kibocsátási képet nézve egyre nehezebb valódi fordulatként értelmezni a sportág környezeti terhelésében.

A klímaváltozás már a játékosok és a szurkolók biztonságát is veszélyezteti

A stadionokban közben nemcsak a hangulat, hanem a hőmérséklet is egyre forróbbá válik. A klímaváltozás következtében kialakuló extrém időjárási viszonyok a játékosok, a szurkolók és a szervezők biztonságát is veszélyeztethetik. Ennek egyik példája, hogy a Philadelphiában rendezett Franciaország–Irak mérkőzést több órára is félbe kellett szakítani a heves esőzés, az erős szél és a villámlás miatt. Emellett az extrém hőség is komoly kihívást jelent a világbajnokság megrendezése során: az előrejelzések szerint a torna 16 helyszíne közül 14-ben a WBGT-érték (a kicsit fura nevű ún. nedves gömbhőmérsékleti index – amely a hőmérsékletet, páratartalmat, napsugárzást és szélhatást együtt vizsgálva mutatja meg az emberi testre való hőterhelést) meghaladja a 28 °C-ot, ami már egészségügyi kockázatot jelenthet a sportolók számára. Ráadásul az Egyesült Államokban a statisztikák szerint a hőség több halálesetet okoz évente, mint bármilyen más szélsőséges időjárási jelenség. Tehát az extrém hőmérséklet és a hőhullámok nemcsak a játékosokra, hanem valamennyi résztvevőre kockázatot jelentenek.

A repülésre épülő rendezés teszi kiugróvá a vb karbonlábnyomát

A probléma gyökere a földrajzilag szétszórt rendezési modell, ahol a csapatok és szurkolók milliói kényszerülnek folyamatos repülésre a mérkőzések között. Ezt jól mutatja, hogy az üvegházhatású-gáz (ÜHG) kibocsátások döntő része – mintegy 85 százaléka – a légi közlekedéshez köthető. A csapatok és stábok a nagy távolságok miatt akár több száz vagy több ezer kilométert repülnek egyik mérkőzésről a másikra. Például Bosznia-Hercegovina válogatottja a csoportmeccsei során több mint 5000 kilométert utazott Toronto, Los Angeles és Seattle között. Ez több, mint a Lisszabon-Moszkva távolság.

Ehhez társul a szurkolók utazása is: több millió néző mozdul meg, ami tovább növeli a kibocsátásokat. A BBC becslése szerint egy angol szurkoló, aki végig követi csapatát a tornán egészen a döntőig, önmagában körülbelül 3,5 tonna szén-dioxidot juttat a légkörbe. Így egyetlen mérkőzés teljes karbonlábnyoma – az utazásokkal együtt – akár 72 ezer tonnára is rúghat, ami megegyezik 48 000 autó átlagos éves kibocsátásával. Összességében az előrejelzések szerint az idei futball-világbajnokság lehet a történelem legnagyobb ÜHG-kibocsátású sporteseménye, mintegy 9 millió tonna kibocsátással, ami közel kétszerese az előző tornák mértékének, és majdnem hatszorosa a 2024-es párizsi olimpia kibocsátásának. Némi vigaszt ad, hogy a világbajnoksághoz szükséges stadionok már rendelkezésre állnak, így legalább az építkezések nem növelték tovább a torna ökológiai lábnyomát.

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség nem igazán töri magát a bolygóért…

Mindeközben a FIFA többéves partnerséget kötött egy szaúd-arábiai olajvállalattal, az Aramco-val, amely a világ egyik legnagyobb vállalati szén-dioxid-kibocsátója, és 1965 óta a globális kibocsátások több mint 4 százalékáért felel. Összehasonlításképpen Oroszország is valamivel több mint 4 százalékáért felel a globális kibocsátásoknak évente.

Ez a környezetterhelő tendencia a következő világbajnokságok esetében sem látszik megtörni: 2030-ban a torna három kontinensen zajlik majd (igaz, a dél-amerikai helyszínek összesen 3 meccset érintenek, a nagyja Spanyolország-Portugália-Marokkó területén oszlik el, azaz a mostani világbajnokságnál jóval kisebb területen), 2034-ben pedig Szaúd-Arábia lesz a rendezvény házigazdája. Az előbbinél a nagy távok miatti utazások (a 3 kihelyezett meccs miatt) és a világ legnagyobb focistadionjának építése, míg az utóbbinál az építeni tervezett 11 új stadion és annak energiafelhasználása (beleértve a nézőtéri hűtést) okoznak majd komoly környezeti kihívást.

…miközben a futballnak lenne ereje a klímavédelemhez

Ugyanakkor léteznek előremutató nemzetközi kezdeményezések is. Az ENSZ Football for the Goals programja például a futball közösségén keresztül igyekszik támogatni a fenntartható fejlődési célok elérését. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) is aktívan dolgozik a 2040-es klímasemlegességi célok elérésén, és 2024-ben elindította saját egységes karbonlábnyom-kalkulátorát, amely lehetővé teszi, hogy a klubok és a szövetség is nyomon kövessék kibocsátásaikat. Emellett egyre hangsúlyosabb szerepet kap a stadionok és a futballhoz szükséges infrastruktúra fenntarthatóbbá tétele: az UEFA EURO 2024 klímaalapon keresztül több mint 2300 németországi klub nyújtott be pályázatot, amelyek közül 80 kiválasztott klub összesen 2,3 millió euró támogatásban részesült létesítményeik korszerűsítésére, például napelemek, LED-világítás és hőszivattyúk telepítésére, valamint elektromos buszok beszerzésére.

Az UEFA emellett az edukációban is fontos szerepet vállal: egy közös UEFA–Európai Bizottság televíziós kampányt is indított #EveryTrickCounts címmel, amelyben korábbi sztárjátékosok – többek között Luís Figo és Gianluigi Buffon – mutatják be, hogy a mindennapi élet apró változtatásai is érdemben hozzájárulhatnak a klímaváltozás elleni küzdelemhez.

Hiszen ahogy Nigel Topping, a COP26 magas szintű klímaügyi nagykövete is fogalmazott: „Sok szempontból a futball ugyanazokat a készségeket igényli, amelyekre a klímaválság kezeléséhez is szükségünk lesz: kitartást, alkalmazkodóképességet és egy valóban együttműködő, ‘teljes csapatként’ működő megközelítést.” Talán egy napon a FIFA is elkötelezi magát amellett, hogy a nagymértékű ÜHG-kibocsátás helyett a fenntarthatósági célok szolgálatába állítsa a sport által összefogott globális közösséget.

Tovább olvasom