Zöldinfó

Wachsler Tamás: az Országház fűtési rendszerét 120 éve nem korszerűsítették

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-11-16

Szerző:

Hell

Jelentősen alacsonyabbak lehetnének az Országház rezsiszámlái, ha a 120 éve átadott épület korszerűbb energetikai rendszerekkel rendelkezne, részben ezért kezdődik a ház belső rekonstrukciójának és modernizációjának előkészítése – mondta el az MTI-nek a projektért felelős Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. (SIP Zrt.) vezérigazgatója.

Wachsler Tamás emlékeztetett arra, hogy az Országház épülete 120 éve készült el, a tervei pedig 140 évesek. Ennyi idő alatt a leggondosabb fenntartás mellett is – amelyet a ház szerencsére folyamatosan megkap – fizikailag elhasználódnak egyes rendszerei. Ezekbe a napi működés közben nem lehet mélyen “belenyúlni” – tette hozzá. Másfelől a 140 évvel ezelőtti technológiák – köztük az Országház fűtési rendszere, a maga korában forradalmian újnak számító, gőz közvetítőközeges távfűtés – fölött mára eljárt az idő. Számtalan, megújuló energiákat használó fűtési-hűtési rendszer létezik, ezek befogadására azonban az épület jelenleg nem alkalmas – jegyezte meg. “Ha ezt a beruházást, amelyről most még csak gondolkodunk, tíz évvel ezelőtt elkezdtük volna, akkor mára valószínűleg az Országház gázszámlája és villanyszámlája is jelentősen alacsonyabb lenne” – fogalmazott. Mint hangsúlyozta: “esztétikailag a ház teljesen rendben van, a homlokzatfelújítás elkészült, folyamatosan gondoskodnak róla, sőt azt merem mondani, hogy szebb, mint az elmúlt száz évben bármikor”.

Elmondása szerint mégis több olyan beavatkozásra lehet szükség, amelyet a ház működése közben nem lehet elvégezni, a november 2-án megjelent kormányhatározat azonban most lehetővé teszi ezek átgondolását. A határozat nyomán elindult projektnek négy szakasza lesz; a most zajló, első fázisban, május 31-ig a beruházási tervet kell elkészíteni. “Végignézzük a házat, amiben számítunk az üzemeltetők segítségére és tapasztalatára, és megvizsgáljuk, melyek azok a rendszerek, elemek, amelyek elavultak, elöregedtek, javításra, modernizációra vagy cserére szorulnak benne. A felmérés alapján készítünk egy javaslatot a kormány és az Országgyűlés Hivatala számára, jelezve, hogy szerintünk milyen beavatkozásokra van szükség, mellette pedig adunk majd egy vázlatos költségbecslést” – mondta el.

“Még a beruházási tervben kell feltenni néhány alapvető kérdést a politikai döntéshozók számára. Ha például egy olyan műszaki tartalom megvalósítására teszünk javaslatot, amelyet értelmesen csak az Országgyűlés átmeneti kiköltözésével lehet megvalósítani, akkor leírjuk, hogy ennek mik a feltételei és mik a megoldási lehetőségei” – emelte ki. Wachsler Tamás hozzáfűzte, ha ilyen típusú döntések születnek, akkor ezeket még a mostani parlamenti ciklusban célszerű meghozni. Hozzátette, a beruházási terv alapján születhet arról döntés, hogy milyen beavatkozások valósulhatnak meg, ezután készítik a második szakaszban a tervezési programot, amely már konkrét részleteket tartalmaz. A második szakasszal párhuzamosan elvégezendők a ház jelenlegi műszaki tartalmának mélyebb megismerését célzó azon vizsgálatok, amelyek esetleg még nem készültek el az elmúlt években. Ez a szakasz egy feltételes tervezési tenderrel zárul.

A harmadik fázis – ha a kormány ennek megkezdéséhez is zöld lámpát ad – a kiviteli tervek elkészítését és a szükséges engedélyeztetést foglalja magába, és a szintén feltételes kivitelezési tenderrel zárul. A kormány a konkrét ajánlatok ismeretében dönthet a projekt tényleges kezdéséről. A kivitelezői tenderrel és az esetleges kiköltözés fizikai előkészítésével ebben a négy évben kellene elkészülni, és akkor a következő ciklusban valósulhat meg a kivitelezés – érvelt a szakember, hangsúlyozva: egészen biztos tehát, hogy 2026-ig semmilyen konkrét munkálat nem kezdődik el az Országházban. A projektet válságos időkben időszerűtlennek tartó politikai kritikákra válaszolva Wachsler Tamás kiemelte: nem véletlen, hogy országszerte rengeteg házat éppen azért újítanak most fel, mert megemelkedtek a rezsiköltségek és alkalmassá akarják tenni az épületeket a megújuló energiaforrások használatára. Az Országház erre jelenleg teljesen alkalmatlan. Nem utolsósorban éppen azért van szükség az épület korszerűsítésének átgondolására, hogy az Országház energiafüggetlensége nőjön – hangoztatta.

Elmondása szerint a beruházási tervnek további kérdéseket is tisztáznia kell, át kell például tekinteni a ház beruházás közbeni látogathatóságának feltételeit. “Ez nem egy igennel vagy nemmel megválaszolható kérdés: elképzelhető, hogy a beruházás bizonyos időszakokban, bizonyos részeken zavarja a házban a turisztikai funkciókat, máshol azonban nem. Lehetséges és elvárás is a rugalmasság”.
Emlékeztetett arra, hogy az Országház a Szent Korona és a koronázási jelvények őrzési helye is. “A mandátumunk arra szól, hogy ha szükséges, átgondoljuk a korona elhelyezését is a projekt időszakára. A beruházási tervnek lesz egy olyan pontja, amely arról szól, hogy az általunk javasolt műszaki változtatásokból kiindulva javasoljuk-e a korona ideiglenes áthelyezését. Ha igen, akkor azt is végig kell gondolnunk, hová lehetséges elhelyezni. Nem nekünk kell erről döntenünk, de fontos róla elgondolkodni” – fogalmazott.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy nemcsak Magyarországon, hanem világszerte számos helyen emeltek törvényhozási épületeket a 19. század második felében, a 20. század első negyedében, ezek közül jelenleg több parlament felújítása is zajlik vagy készül. A bécsi parlamenti épületbe például többéves felújítás végén éppen most költöznek vissza a képviselők, Kanadában az épület rekonstrukciója miatt éppen ideiglenes helyeken ülésezik a törvényhozás, Londonban pedig a beruházás és a költözés előkészítése zajlik nagy erőkkel. Nem egyedi gondolat tehát az Országház korszerűsítése és energiafüggetlenebbé tétele – mondta el Wachsler Tamás.

Kapcsolódó tartalom:energia országház parlament rezsi rezsiár

Zöldinfó

Országos vízmegtartási program indulhat a súlyos aszályok megelőzésére

Elkészült az országos vízmegtartási koncepció.

Létrehozva:

46 perc telt el a létrehozás óta

2026-11-11

Szerző:

Vanessza

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Elkészült az Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv, amely mintegy hatszáz oldalon határozza meg a magyarországi vízgazdálkodás jövőbeli feladatait – közölte az élő környezetért felelős miniszter Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián. A dokumentumot Gajdos László a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Víz Magyarországon: készletek, kockázatok, döntések című rendezvényén ismertette – írja az alternativenergia.hu. A miniszter elmondta: számos kiváló szakember bevonásával készítették el az Országos Vízmegtartási Koncepciót és Akciótervet, amely a következő évtizedek magyar vízgazdálkodásának egyik meghatározó szakmai alapműve lehet. Tájékoztatása szerint a stratégia hosszú távú irányt mutat, megteremti a nagyléptékű beavatkozások feltételeit, meghatározza az ősszel indítható projekteket, valamint célként tűzi ki a korábbi Vízügyi Tudományos Kutató Intézethez (Vituki) hasonló önálló szakmai intézmény felállítását.

Rámutatott: a klímaváltozás az idei évben Magyarország történetének egyik legsúlyosabb aszályát idézte elő. 1901 óta a 2026-os volt a legszárazabb és a második legmelegebb nyár, a szokásos csapadékmennyiség mindössze 36 százaléka hullott le. Augusztus végére az ország területének felén súlyos mezőgazdasági aszály alakult ki, a kárbejelentések több mint másfél millió hektárt érintettek, a becsült veszteség pedig eléri a 800 milliárd forintot. A miniszter bírálta az elmúlt 16 év kormányzásának mulasztásait, kiemelve, hogy a vízgazdálkodás szemléletváltása nem történt meg a szükséges ütemben. Kifejtette: az országban továbbra is a víz gyors elvezetésére fókuszáló rendszer működik, aminek következtében a hazai vizes élőhelyek kilencven százaléka eltűnt. Bírálta az előző miniszterelnök álláspontját is, aki korábban elbagatellizálta a klímaváltozást, és a Duna vízhozamára hivatkozva védte a hatalmas vízigényű akkumulátorgyárak betelepítését.

A miniszter hangsúlyozta: a kormány szakít a víz elvezetésének logikájával, és a biztonságos, táji szintű vízmegtartásra áll át. Sikeres, már működő példák között említette a jászsági hanyi anyaggödrök vizesélőhely-rekonstrukcióját, a Nagykunsági-főcsatorna téli vízszint-megtartását, valamint a Szegedi Vízőrzők 2026 tavaszi vízmegtartó akcióját. Ezek a példák megmutatják, hogy nem minden megoldás igényel évtizedes beruházást és milliárdos költségvetést – hangsúlyozta.

A jogszabályi háttérről elmondta: a kormány augusztusban elfogadta a Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Tervet, amely alapján előkészítik a vízgazdálkodási törvény módosítását. Az új szabályozás alapelve a vízmegtartás és a vízkészletekkel való takarékos gazdálkodás lesz, a vízkivételeket pedig a tényleges készletekhez igazítják. Mint mondta, változtatni kell az agrártámogatásokon is, olyan rendszert kell létrehozni, amelyben a víz megtartása a gazdáknak is megéri. A miniszer az Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv kapcsán elmondta, kiemelt célja, hogy hosszú távú stratégiai irányt mutasson: a következő évtizedekben növelje az ország vízmegtartó képességét, és elősegítse a változó éghajlathoz való alkalmazkodást.

A koncepció másik célja, hogy megteremtse a nagyléptékű beavatkozások feltételeit. Így előkészíti azokat a jogszabályi, támogatási, intézményi, beruházási, oktatási, szemléletformálási, tudományos és monitoringrendszerbeli változtatásokat, amelyek lehetővé teszik a vízháztartási problémák kezelését és a táji léptékű vízmegtartás megvalósítását. Hozzátette: a stratégia meghatározza a már 2026 őszétől elindítható projekteket is. “Célunk, hogy a 2026 ősze és 2027 tavasza közötti időszakban várható csapadék minél nagyobb részét a tájban tartsuk, elősegítsük annak beszivárgását, és a felszínen, illetve a felszín alatt is hasznosítható vízkészleteket hozzunk létre. Így már most megkezdhetjük a felkészülést a következő aszályos időszakra” – emelte ki.

Kitért arra is, hogy a program sikeres megvalósításához elengedhetetlen egy önálló tudományos-szakmai háttérintézmény létrehozása is. Egy olyan intézményre van szükség, amely a korábbi VITUKI szerepéhez hasonlóan biztosítja a vízgazdálkodási döntésekhez szükséges kutatási, elemzési és tudományos-szakmai hátteret. Elmondta azt is, hogy az elkövetkező hat hónapban egy balatonnyi vizet terveznek visszapótolni a tájba. Kiemelte: a célok megvalósításához az elkövetkező években 221 milliárd forintot fordítanak vízügyi beruházásokra. A vízmegtartási program keretében többek között csatornák és zsilipek helyreállítására, valamint a víz tájban tartását és helyben hasznosítását szolgáló fejlesztésekre kerül sor – közölte.

Pósfai Mihály, az MTA elnöke a Tudomány és Parlament program keretében megtartott eseményen mondott köszöntőjében azt mondta: Széchenyi egyrészt örülne, másrészt csodálkozna azon, amit lát. A nagy érdeklődést látva örülne, hogy nem hiába alapította ezt az intézményt több mint kétszáz évvel ezelőtt, másrészt, amikor kinézne az Akadémia ablakán a Dunára, megdöbbenne azon, hogy milyen kevés vizet lát. Elmondta: a nagy érdeklődés, az eseményen négy minisztérium és három parlamenti bizottság képviselői is részt vesznek, a vízkészletek helyzetének súlyosságára is rávilágít.

Kecskeméti Gábor, az MTA főtitkára köszöntőjében kiemelte: a globális és hazai természeti folyamatok vizsgálatában kulcsszerepe van a tudománynak. A főtitkár beszélt arról is, hogy a szakemberek a szemléletváltást tartják a legfontosabbnak: a puszta vízpótlás helyett az egész ökológiai rendszert kell rendbe tenni, és a problémát nem elegendő csupán a Kárpát-medence szintjén kezelni. Az MTA elsődleges feladatának nevezte, hogy a kutatásokat összekapcsolja és stratégiai keretbe foglalja. Ennek kiemelt eszköze az MTA Nemzeti Víztudományi Programja, amely komplex módon kezeli ezt a témát – tette hozzá.

Tovább olvasom