Zöldinfó
Zöldterületek pénzbeli értékét kiszámító alkalmazást fejlesztettek Bécsben
Mindenki zöldít, parkosít, de vajon megéri az árát? Erre a kérdésre ad pontos választ a Greenvaluation szoftver, amely a zöldterületek és -felületek pénzbeli értékét számolja ki. Így már telepítés előtt kiderül, megéri-e a zöldfal vagy a tetőkert a beruházást.
Az épületek zöldítése számos előnnyel jár mind a város levegője, mind a lakók számára. A növények a nyári melegben hűtik a környezetüket és az épületet, megkötik a szén-dioxidot és a levegőben szálló finom port, ráadásul látványnak is szépek. De tényleg olyan jó hatással vannak a környezetükre, mint amennyibe kerülnek? A Greenvaluation szoftverrel, amelyet egy bécsi konzorcium fejlesztett ki, pontosan erre a kérdésre kaphatunk választ. A Greenvaluation a Greenpass-technológián alapul. Utóbbi a zöldinfrastruktúrák mikroklímára gyakorolt hatását értékeli ki. A Greenvaluationben ezeket az értékeket kötik össze valós idejű időjárási adatokkal és számszerűsítik euróban – tudományosan igazolt számítási módszerekkel. Vagyis pontosan meghatározható, mekkora a pénzbeli hatása egy zöldinfrastruktúrának adott időtartam alatt. Egy bécsi butikhotel esetében például egy év alatt kétezer eurót spóroltak meg az épülethűtésen, mivel a növényeknek köszönhetően kevesebbszer kellett bekapcsolni a klímaberendezéseket. Ezen kívül 488.500 liter esővizet is felfogtak, amivel a csatornarendszert tehermentesítették. 2021-ben a zöldinfrastruktúrának köszönhetően átlagosan 350 ezer eurót takarítottak meg.
A módszert konkrét esettanulmányok mentén fejlesztették ki és tesztelték többszörösen. A Greenvaluation ráadásul olyan további értékeket is számszerűsít mint például a termelt oxigén és a megkötött szén-dioxid mennyisége vagy az elnyelt napsugárzás. A Greenvaluation szoftvert az Osztrák Klímavédelmi Minisztérium „Jövő városa” programja keretében készítette a Green4Cities GmbH, a Fluxguide, a BOKU, a Tatwort és a Ubimet GmbH alkotta konzorcium. A sikeres projektet követően a technológia önkormányzatok és épülettulajdonosok rendelkezésére áll, így azok már a beruházást megelőzően kiszámolhatják, mekkora hasznot jelent majd a telepíteni kívánt zöldinfrastruktúra.
Zöldinfó
A szállodai weboldalak optimalizálásával tonnányi szén-dioxid takarítható meg
Jelentős különbség van a szállodai weboldalak digitális karbonlábnyomai között.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Akár tizennyolcszoros különbség is lehet a magyarországi ötcsillagos szállodák online foglalási folyamatainak digitális lábnyomai között – írja az alternativenergia.hu. A webes felületek optimalizálása és a digitális vendégút tudatos tervezése jelentős energia- és szén-dioxid-megtakarítást eredményezhet – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Carbon.Crane közös vizsgálatából. A Budapesti Corvinus Egyetem négy tanszékének együttműködésében azt vizsgálták, hogyan kapcsolódik össze a fenntarthatóság és a szállodák digitális jelenléte. A kutatásban 43 magyarországi ötcsillagos szálloda 2026 áprilisában elérhető weboldalának digitális vendégútját elemezték, vagyis azt a teljes online folyamatot, amelyen a vendég a szállodával kapcsolatba kerül az első internetes kereséstől és tájékozódástól a foglaláson át egészen a szálláshely elhagyása utáni online értékelésig.
A vizsgálat a nyitóoldalra, a képgalériára, az elérhető szobák listájára és egy kiválasztott szoba foglalási oldalára terjedt ki. A szolgáltatások környezeti hatásainak számszerűsítésére a magyar startup Carbon.Crane megoldását használták, amely az adatforgalom, valamint többek között a képek, videók, betűtípusok és technikai elemek alapján becsüli a weboldalak energiaigényét és az ezzel járó szén-dioxid-kibocsátást a magyar villamosenergia-rendszer karbonintenzitását figyelembe véve. A 43 digitális vendégút modellezett éves kibocsátása 2158 tonna szén-dioxid-egyenértéket tett ki. A képek optimalizálásával ebből évente 393 tonna kibocsátás és közel 1699 megawattóra villamosenergia-felhasználás lenne megtakarítható – állapították meg.
Az eredmények jelentős különbséget mutattak egyes szállodák között. A digitális vendégutak karbonlábnyoma 0,89 és 16,45 gramm szén-dioxid-egyenérték között alakult, a minta mediánja 3,24 gramm volt, a szélsőértékek között így 18,4-szeres különbséget mértek. A kutatók szerint a különbségeket nem önmagában a foglalási folyamat hossza magyarázza. Egy rövid folyamat is lehet jelentős adatigényű, ha nagyméretű képeket, videókat vagy szükségtelenül nagy technikai elemeket tölt be.
Az oldaltípusok közül átlagosan a főoldalak és a képgalériák rendelkeztek a legmagasabb karbonlábnyommal. Ezek optimalizálásával a digitális kibocsátás átlagosan közel ötödével csökkenthető. A kutatás készítői hangsúlyozták, hogy ezek modellezett adatok, nem pedig a szállodák tényleges éves digitális kibocsátásai vagy látogatottsági adatai. A vizsgálat kizárólag a megadott rendszerhatárok között elemzi a weboldalak technikai energia- és karbonhatékonyságát, és nem rangsorolja a szállodák teljes fenntarthatósági vagy ESG-teljesítményét.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Otthon7 nap telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
-
Zöldinfó15 óra telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
-
Zöldinfó17 óra telt el a létrehozás ótaA PET-palackok újrahasznosítása kerülhet a figyelem középpontjába Magyarországon
