Zöldinfó
Zöldterületek pénzbeli értékét kiszámító alkalmazást fejlesztettek Bécsben
Mindenki zöldít, parkosít, de vajon megéri az árát? Erre a kérdésre ad pontos választ a Greenvaluation szoftver, amely a zöldterületek és -felületek pénzbeli értékét számolja ki. Így már telepítés előtt kiderül, megéri-e a zöldfal vagy a tetőkert a beruházást.
Az épületek zöldítése számos előnnyel jár mind a város levegője, mind a lakók számára. A növények a nyári melegben hűtik a környezetüket és az épületet, megkötik a szén-dioxidot és a levegőben szálló finom port, ráadásul látványnak is szépek. De tényleg olyan jó hatással vannak a környezetükre, mint amennyibe kerülnek? A Greenvaluation szoftverrel, amelyet egy bécsi konzorcium fejlesztett ki, pontosan erre a kérdésre kaphatunk választ. A Greenvaluation a Greenpass-technológián alapul. Utóbbi a zöldinfrastruktúrák mikroklímára gyakorolt hatását értékeli ki. A Greenvaluationben ezeket az értékeket kötik össze valós idejű időjárási adatokkal és számszerűsítik euróban – tudományosan igazolt számítási módszerekkel. Vagyis pontosan meghatározható, mekkora a pénzbeli hatása egy zöldinfrastruktúrának adott időtartam alatt. Egy bécsi butikhotel esetében például egy év alatt kétezer eurót spóroltak meg az épülethűtésen, mivel a növényeknek köszönhetően kevesebbszer kellett bekapcsolni a klímaberendezéseket. Ezen kívül 488.500 liter esővizet is felfogtak, amivel a csatornarendszert tehermentesítették. 2021-ben a zöldinfrastruktúrának köszönhetően átlagosan 350 ezer eurót takarítottak meg.
A módszert konkrét esettanulmányok mentén fejlesztették ki és tesztelték többszörösen. A Greenvaluation ráadásul olyan további értékeket is számszerűsít mint például a termelt oxigén és a megkötött szén-dioxid mennyisége vagy az elnyelt napsugárzás. A Greenvaluation szoftvert az Osztrák Klímavédelmi Minisztérium „Jövő városa” programja keretében készítette a Green4Cities GmbH, a Fluxguide, a BOKU, a Tatwort és a Ubimet GmbH alkotta konzorcium. A sikeres projektet követően a technológia önkormányzatok és épülettulajdonosok rendelkezésére áll, így azok már a beruházást megelőzően kiszámolhatják, mekkora hasznot jelent majd a telepíteni kívánt zöldinfrastruktúra.
Zöldinfó
Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig
Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.
Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.
Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől
