Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Zöldterületek pénzbeli értékét kiszámító alkalmazást fejlesztettek Bécsben

Létrehozva:

|

Mindenki zöldít, parkosít, de vajon megéri az árát? Erre a kérdésre ad pontos választ a Greenvaluation szoftver, amely a zöldterületek és -felületek pénzbeli értékét számolja ki. Így már telepítés előtt kiderül, megéri-e a zöldfal vagy a tetőkert a beruházást.

Az épületek zöldítése számos előnnyel jár mind a város levegője, mind a lakók számára. A növények a nyári melegben hűtik a környezetüket és az épületet, megkötik a szén-dioxidot és a levegőben szálló finom port, ráadásul látványnak is szépek. De tényleg olyan jó hatással vannak a környezetükre, mint amennyibe kerülnek? A Greenvaluation szoftverrel, amelyet egy bécsi konzorcium fejlesztett ki, pontosan erre a kérdésre kaphatunk választ. A Greenvaluation a Greenpass-technológián alapul. Utóbbi a zöldinfrastruktúrák mikroklímára gyakorolt hatását értékeli ki. A Greenvaluationben ezeket az értékeket kötik össze valós idejű időjárási adatokkal és számszerűsítik euróban – tudományosan igazolt számítási módszerekkel. Vagyis pontosan meghatározható, mekkora a pénzbeli hatása egy zöldinfrastruktúrának adott időtartam alatt. Egy bécsi butikhotel esetében például egy év alatt kétezer eurót spóroltak meg az épülethűtésen, mivel a növényeknek köszönhetően kevesebbszer kellett bekapcsolni a klímaberendezéseket. Ezen kívül 488.500 liter esővizet is felfogtak, amivel a csatornarendszert tehermentesítették. 2021-ben a zöldinfrastruktúrának köszönhetően átlagosan 350 ezer eurót takarítottak meg.

A módszert konkrét esettanulmányok mentén fejlesztették ki és tesztelték többszörösen. A Greenvaluation ráadásul olyan további értékeket is számszerűsít mint például a termelt oxigén és a megkötött szén-dioxid mennyisége vagy az elnyelt napsugárzás. A Greenvaluation szoftvert az Osztrák Klímavédelmi Minisztérium „Jövő városa” programja keretében készítette a Green4Cities GmbH, a Fluxguide, a BOKU, a Tatwort és a Ubimet GmbH alkotta konzorcium. A sikeres projektet követően a technológia önkormányzatok és épülettulajdonosok rendelkezésére áll, így azok már a beruházást megelőzően kiszámolhatják, mekkora hasznot jelent majd a telepíteni kívánt zöldinfrastruktúra.

Advertisement

Zöldinfó

Ingyenesen hozzáférhető klímaelőrejelzések: elkészült a FORESEE továbbfejlesztett verziója

A FORESEE legújabb verziója 2100-ig nyújt éghajlati előrejelzéseket.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elkészült a FORESEE klimatológiai adatbázis új, továbbfejlesztett változata, amely átfogó, szabadon hozzáférhető információkat nyújt Közép-Európa múltbeli és jövőbeli éghajlatáról 2100-ig – olvasható az alternativenergia.hu közleményében. Mint írják, a rendszer az 1951 és 2100 közötti időszakra tartalmaz megfigyelt adatokat és klímaelőrejelzéseket, napi időbeli és finom térbeli felbontással. A FORESEE a régió alapvető meteorológiai változóit – többek között a maximum- és minimum-hőmérsékletet, a csapadékot és a Napból származó besugárzást – teszi elérhetővé bárki számára. A rendszer jelenleg két alapvető részből áll. Az első egy kiterjedt, több közép-európai országot lefedő adatbázis (ez maga a FORESEE). Ezt az adatbázist az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium (ÉNML) keretében egy új komponenssel bővítették: ez a FORESEE-HUN, amely kizárólag Magyarország területére nyújt a korábbinál megbízhatóbb adatokat. A FORESEE különlegessége, hogy a múltbeli megfigyeléseket szakadás- és hibamentesen kombinálja a legújabb projekciókkal, vagyis lehetséges jövőképekkel, oly módon, hogy az 1951-2100-as időszakra – a FORESEE-HUN esetén az 1971-2100-as időszakra – harmonizált adatsorok érhetők el.

A közlemény szerint az adatbázis megtervezésekor elsősorban a hatásvizsgálatok támogatása és az adatok könnyű elérhetősége volt a cél. Ezt elősegítve készült el 2025 őszén az új webes lekérő felület az ÉNML támogatásával, ahol egy adott régióra vonatkozóan a nem hozzáértők is könnyedén hozzáférhetnek napi szintű klímaadatokhoz a böngészőn keresztül, néhány kattintás segítségével. Az adatok ezután akár Excelben is feldolgozhatók. A múltbeli alapadatok származtatása állomási mérések térbeli interpolációjaként történt (úgynevezett HUCLIM adatbázis, amelyet a HungaroMet tett közzé az ODP adatportálon keresztül). A jövőre vonatkozó becslések az EURO-CORDEX projekt 14 regionális klímamodelljén alapulnak, két üvegházhatású gáz kibocsátási forgatókönyv (RCP4.5 és RCP8.5) felhasználásával.

Az RCP4.5 optimistább forgatókönyv szerint Közép-Európa éves átlaghőmérséklete 1,5-1,7 Celsius-fokkal emelkedhet 2071-2100-ra a 1991-2020-as időszakhoz képest. A csapadékváltozások térben erősen eltérhetnek, a becslések alapján -1,6 százalék és +6,9 százalék közötti módosulás várható a régióban az éves összegek vonatkozásában – áll a közleményben. Mint írják, az RCP 8.5 pesszimistább jövőképet fest, e szerint a melegedés mértéke akár a 3,3-3,7 Celsius-fokot is elérheti. A csapadékváltozás mértéke itt bizonytalan, és még az előjele is kérdéses. Az adatbázis létrehozásának fő oka, hogy bizonyítottan pontatlan eredményekhez vezethet, ha csak egy vagy néhány klímamodellre támaszkodunk – emelik ki a közleményben, hozzátéve: sokkal megbízhatóbb a több modellből álló, úgynevezett ensemble megközelítés. Ezt biztosítja a FORESEE-ben szereplő 14 különböző projekció, amelyek az RCP 4.5 és 8.5 forgatókönyvekkel együtt összesen 28 lehetséges jövőbeli klímaképet mutatnak be.

Advertisement

A FORESEE létrehozásának alapötlete Barcza Zoltántól származik, aki jelenleg az ÉNML 5C alprojektjének a vezetője. Az adatbázis folyamatos frissítéséről Kern Anikó és Hollós Roland, az ELTE kutatói gondoskodnak, az évek során több kutató és doktorandusz is részt vett a rendszer kialakításában. A közleményben kiemelik, hogy a FORESEE új verziója kulcsfontosságú adatforrás a közép-európai éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatásában: segítséget nyújt a mezőgazdasági, erdészeti, hidrológiai és környezeti szakembereknek, valamint a politikai döntéshozóknak hosszú távú stratégiai tervek kialakításában. Az adatbázis szabadon hozzáférhető, és folyamatosan bővülő tudományos hátterével a régió egyik legfontosabb nyílt hozzáférésű éghajlati információs platformjává vált – hangsúlyozzák.

Az ÉNML alprojektjének (RRF-2.3.1-21-2022-00014) célja, hogy korszerű modellezési és kísérleti eszközökkel megbízható előrejelzéseket és hatásvizsgálati alapokat nyújtson az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, különös tekintettel a klimatológiai bizonytalanságok, a jövőbeli vulkáni hatások és a mezőgazdasági következmények vizsgálatára. Kiemelt feladata a hazai FORESEE klímaadatbázis fejlesztése és a martonvásári FACE kísérlet fenntartása. Az ÉNML ELTE-s koordinátora Mádlné Szőnyi Judit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák