Zöldinfó
Zöldterületek pénzbeli értékét kiszámító alkalmazást fejlesztettek Bécsben
Mindenki zöldít, parkosít, de vajon megéri az árát? Erre a kérdésre ad pontos választ a Greenvaluation szoftver, amely a zöldterületek és -felületek pénzbeli értékét számolja ki. Így már telepítés előtt kiderül, megéri-e a zöldfal vagy a tetőkert a beruházást.
Az épületek zöldítése számos előnnyel jár mind a város levegője, mind a lakók számára. A növények a nyári melegben hűtik a környezetüket és az épületet, megkötik a szén-dioxidot és a levegőben szálló finom port, ráadásul látványnak is szépek. De tényleg olyan jó hatással vannak a környezetükre, mint amennyibe kerülnek? A Greenvaluation szoftverrel, amelyet egy bécsi konzorcium fejlesztett ki, pontosan erre a kérdésre kaphatunk választ. A Greenvaluation a Greenpass-technológián alapul. Utóbbi a zöldinfrastruktúrák mikroklímára gyakorolt hatását értékeli ki. A Greenvaluationben ezeket az értékeket kötik össze valós idejű időjárási adatokkal és számszerűsítik euróban – tudományosan igazolt számítási módszerekkel. Vagyis pontosan meghatározható, mekkora a pénzbeli hatása egy zöldinfrastruktúrának adott időtartam alatt. Egy bécsi butikhotel esetében például egy év alatt kétezer eurót spóroltak meg az épülethűtésen, mivel a növényeknek köszönhetően kevesebbszer kellett bekapcsolni a klímaberendezéseket. Ezen kívül 488.500 liter esővizet is felfogtak, amivel a csatornarendszert tehermentesítették. 2021-ben a zöldinfrastruktúrának köszönhetően átlagosan 350 ezer eurót takarítottak meg.
A módszert konkrét esettanulmányok mentén fejlesztették ki és tesztelték többszörösen. A Greenvaluation ráadásul olyan további értékeket is számszerűsít mint például a termelt oxigén és a megkötött szén-dioxid mennyisége vagy az elnyelt napsugárzás. A Greenvaluation szoftvert az Osztrák Klímavédelmi Minisztérium „Jövő városa” programja keretében készítette a Green4Cities GmbH, a Fluxguide, a BOKU, a Tatwort és a Ubimet GmbH alkotta konzorcium. A sikeres projektet követően a technológia önkormányzatok és épülettulajdonosok rendelkezésére áll, így azok már a beruházást megelőzően kiszámolhatják, mekkora hasznot jelent majd a telepíteni kívánt zöldinfrastruktúra.
Zöldinfó
Megdőlt a brit nyári melegrekord
Minden idők legforróbb nyarát élte át idén Nagy-Britannia.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A brit meteorológiai intézet (Met Office) előzetes adatai szerint júniusban, júliusban és augusztusban 16,5 fok volt az átlagos napi középhőmérséklet – írja az alternativenergia.hu. Ez azt jelenti, hogy 1884 – a modern tudományos módszerekkel végzett mérések kezdete – óta az idei nyár volt a legmelegebb Nagy-Britanniában. Az előző melegrekordot a tavalyi nyár tartotta 16,1 fokos átlagos napi középhőérséklettel. Amy Doherty, a Met Office országos éghajlati információs központjának igazgatója az adatismertetéshez fűzött nyilatkozatában különösen kirívónak nevezte, hogy milyen jelentős mértékben haladta meg az idei nyári középhőmérséklet a tavalyit.
Hangsúlyozta, hogy az eddigi öt legmelegebb nyár mindegyikét 2003 óta élte át az ország. Az idei nyár legmagasabb hőmérsékletét a világhírű nyugat-londoni királyi botanikus kert, a Kew Gardens megfigyelőállomásán jegyezték fel: itt augusztus 13-án 38,1 fokos országos maximumot mértek.
Az összesítés szerint az idei nyáron a Met Office 54 mérőállomása észlelt napi hőmérsékleti rekordokat. Mark McCarthy, a brit meteorológia klímatudományi igazgatója a tájékoztatáshoz fűzött elemzésében kijelentette: a szolgálat számítógépes szimulációi szerint az üvegházhatást okozó szennyezőanyagok kibocsátása 130-szorosára emelte az ideihez hasonlóan forró nyarak előfordulásának valószínűségét.
A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy az emberi tevékenység okozta légszennyezés nélkül több mint ezer évente fordulna elő az ideihez hasonlóan meleg nyár Nagy-Britanniában, a fosszilis üzemanyagok használata miatt kialakult jelenlegi klimatikus viszonyok közepette viszont ugyanez már kilenc évente valószínűsíthető. McCarthy elmondta, hogy az idei nyár átlaghőmérséklete 0,40 fokkal magasabb volt a tavalyinál, és ez egy éven belül igen jelentős szezonális emelkedés.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKözel 17 százalékkal nőttek az üzemanyagárak egy év alatt az EU-ban
