Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Zöldterületek pénzbeli értékét kiszámító alkalmazást fejlesztettek Bécsben

Létrehozva:

|

Mindenki zöldít, parkosít, de vajon megéri az árát? Erre a kérdésre ad pontos választ a Greenvaluation szoftver, amely a zöldterületek és -felületek pénzbeli értékét számolja ki. Így már telepítés előtt kiderül, megéri-e a zöldfal vagy a tetőkert a beruházást.

Az épületek zöldítése számos előnnyel jár mind a város levegője, mind a lakók számára. A növények a nyári melegben hűtik a környezetüket és az épületet, megkötik a szén-dioxidot és a levegőben szálló finom port, ráadásul látványnak is szépek. De tényleg olyan jó hatással vannak a környezetükre, mint amennyibe kerülnek? A Greenvaluation szoftverrel, amelyet egy bécsi konzorcium fejlesztett ki, pontosan erre a kérdésre kaphatunk választ. A Greenvaluation a Greenpass-technológián alapul. Utóbbi a zöldinfrastruktúrák mikroklímára gyakorolt hatását értékeli ki. A Greenvaluationben ezeket az értékeket kötik össze valós idejű időjárási adatokkal és számszerűsítik euróban – tudományosan igazolt számítási módszerekkel. Vagyis pontosan meghatározható, mekkora a pénzbeli hatása egy zöldinfrastruktúrának adott időtartam alatt. Egy bécsi butikhotel esetében például egy év alatt kétezer eurót spóroltak meg az épülethűtésen, mivel a növényeknek köszönhetően kevesebbszer kellett bekapcsolni a klímaberendezéseket. Ezen kívül 488.500 liter esővizet is felfogtak, amivel a csatornarendszert tehermentesítették. 2021-ben a zöldinfrastruktúrának köszönhetően átlagosan 350 ezer eurót takarítottak meg.

A módszert konkrét esettanulmányok mentén fejlesztették ki és tesztelték többszörösen. A Greenvaluation ráadásul olyan további értékeket is számszerűsít mint például a termelt oxigén és a megkötött szén-dioxid mennyisége vagy az elnyelt napsugárzás. A Greenvaluation szoftvert az Osztrák Klímavédelmi Minisztérium „Jövő városa” programja keretében készítette a Green4Cities GmbH, a Fluxguide, a BOKU, a Tatwort és a Ubimet GmbH alkotta konzorcium. A sikeres projektet követően a technológia önkormányzatok és épülettulajdonosok rendelkezésére áll, így azok már a beruházást megelőzően kiszámolhatják, mekkora hasznot jelent majd a telepíteni kívánt zöldinfrastruktúra.

Advertisement

Zöldinfó

Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére

Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.

Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.

Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.

Advertisement

A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák