Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Zselés vízgolyó válthatja fel a palackozott ásványvizet

Létrehozva:

|

Ooho! névre hallgat a golyócska és a szájban egy harapással szétpukkan. A londoni innováció óriási mennyiségű palack gyártásától kímélné meg a világot. A találmány köztulajdon, mert kitalálói bőkezűen a creative commons kategóriába sorolták.

A Skipping Rocks Lab által kidolgozott termék lényege, hogy alga-alapú gélben (zselében) tartalmaz vizet, számolt be az újdonságról a CityLab.com. Az ember kilyukasztja a fogával és kiszívja belőle a folyadékot. De ha lenyeli a zselés halmazállapotú borítást, az sem baj. Ugyanis ehető. A vizet gélszerű hártyába csomagolják, s az eljárás során kálcium-kloridot és nátrium-alginátot is felhasználtak (E-509 és E-401).

Az értelemszerűen “törékeny” -pontosabban könnyen pukkadó- golyó szállítása nem ütközne nagy nehézségekbe, mert ugyanolyan kiszerelésben árusítható, mint a tojások: tojásos dobozokhoz hasonló csomagolásban. A biológiailag lebomló csomagolás mindössze 2 dollárcentbe (5,4 forintba) kerül. (Ezt vélhetően a négy darabos dobozra értik, mert a portékát prezentáló videóban ilyet látni.)


Rendeld meg tőlünk a legtrendibb bambusz fogkeféd! Katt ide! 

 

Advertisement

Azt nem írják a feltalálók, hogy egy golyó hány deciliter -vagy inkább centiliter- vizet tartalmaz és hogy elkészítéséhez mennyi energiaráfordításra van szükség. Az viszont könnyen biztosra vehető, hogy zöldebb megoldás, mint a palackozott vizek. Ugyanis a műanyagpalackok 80%-át világszerte nem hasznosítják újra. (Pedig például a világ legolcsóbb világítása is lehetne belőle.)

Advertisement

Mivel a brit feltalálók köztulajdonná tették az újítást és receptjét (a creative commons kategóriába sorolva azt), a golyócska tulajdonképpen minden háztartásban elkészíthető. A golyó jelölést szerzett a 2015-ös “Design to Improve Life” versenyen.

forrás: piacesprofit.hu

Advertisement
5 hozzászólás

5 Comments

  1. Jenő

    2015-05-08 at 09:18

    Egy szó, mint száz, keverjünk idegen anyagot a tiszta vízhez, és szállítsuk lebomló tárolóban, mindezt csak amiatt, hogy ne használjunk műanyag palackot?
    Alapvető probléma, hogy műanyag palackot használunk, vagyis a vízzel eddig sem volt baj. A palack cseréjének problémáját egyszerűen meg lehet oldani, ha visszalépünk az üvegpalackokra. Ugyanúgy újrafelhasználható, mint az új tárolási eszköz. Évek alatt tesztelt, és a vízhez sem kell nyúlni.
    Új/régi probléma a tömeges szállítás, így az üveg súlya. Ez amiatt volt probléma, mert a súly miatt több üzemanyagot fogyasztott a teherautó. Erre van megoldás, mégpedig az elektromos autó, vonat.
    Szerény véleményem szerint hamarabb fogunk átállni az elektromos eszközökre, mint a tojásos dobozos literes kiszerelésű vízre.
    A találmány ettől még pazar, és hajrá feltalálók.

  2. stringZ

    2015-05-08 at 09:35

    Nagyszerű, de nem csak erre van szükség. Arra is szükség van, hogy az emberek ne vegyenek otthonra palackozott vizet, amikor a csapból is jön víz.

  3. tone

    2015-05-08 at 15:18

    egyszerűen zsiniális

  4. dm

    2015-05-08 at 17:54

    Jönni jön, de szar az íze…

  5. Tesla

    2015-05-27 at 14:20

    Lehet szar az íze a csapvíznek, de ha egy üvegbe (pl boros üveg) engeded és hagyod állni minimum 10 percet, már érezhető lesz az ízbeli javulás (Ha pedig az üveget kiteszed napra még jobb lesz, mert az UV teljesen megtisztítja és meglágyítja a vizet.

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák