Zöldinfó

Zselés vízgolyó válthatja fel a palackozott ásványvizet

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2015-05-05

Szerző:

Hell

Ooho! névre hallgat a golyócska és a szájban egy harapással szétpukkan. A londoni innováció óriási mennyiségű palack gyártásától kímélné meg a világot. A találmány köztulajdon, mert kitalálói bőkezűen a creative commons kategóriába sorolták.

A Skipping Rocks Lab által kidolgozott termék lényege, hogy alga-alapú gélben (zselében) tartalmaz vizet, számolt be az újdonságról a CityLab.com. Az ember kilyukasztja a fogával és kiszívja belőle a folyadékot. De ha lenyeli a zselés halmazállapotú borítást, az sem baj. Ugyanis ehető. A vizet gélszerű hártyába csomagolják, s az eljárás során kálcium-kloridot és nátrium-alginátot is felhasználtak (E-509 és E-401).

Az értelemszerűen “törékeny” -pontosabban könnyen pukkadó- golyó szállítása nem ütközne nagy nehézségekbe, mert ugyanolyan kiszerelésben árusítható, mint a tojások: tojásos dobozokhoz hasonló csomagolásban. A biológiailag lebomló csomagolás mindössze 2 dollárcentbe (5,4 forintba) kerül. (Ezt vélhetően a négy darabos dobozra értik, mert a portékát prezentáló videóban ilyet látni.)

Rendeld meg tőlünk a legtrendibb bambusz fogkeféd! Katt ide!

Azt nem írják a feltalálók, hogy egy golyó hány deciliter -vagy inkább centiliter- vizet tartalmaz és hogy elkészítéséhez mennyi energiaráfordításra van szükség. Az viszont könnyen biztosra vehető, hogy zöldebb megoldás, mint a palackozott vizek. Ugyanis a műanyagpalackok 80%-át világszerte nem hasznosítják újra. (Pedig például a világ legolcsóbb világítása is lehetne belőle.)

Mivel a brit feltalálók köztulajdonná tették az újítást és receptjét (a creative commons kategóriába sorolva azt), a golyócska tulajdonképpen minden háztartásban elkészíthető. A golyó jelölést szerzett a 2015-ös “Design to Improve Life” versenyen.

forrás: piacesprofit.hu

Kapcsolódó tartalom:Design to Improve Life innováció italgyártó környezetterhelés ooho Skipping Rocks Lab víz vízlábnyom

5 hozzászólás

Jenő

2015-05-08 at 09:18

Egy szó, mint száz, keverjünk idegen anyagot a tiszta vízhez, és szállítsuk lebomló tárolóban, mindezt csak amiatt, hogy ne használjunk műanyag palackot?
Alapvető probléma, hogy műanyag palackot használunk, vagyis a vízzel eddig sem volt baj. A palack cseréjének problémáját egyszerűen meg lehet oldani, ha visszalépünk az üvegpalackokra. Ugyanúgy újrafelhasználható, mint az új tárolási eszköz. Évek alatt tesztelt, és a vízhez sem kell nyúlni.
Új/régi probléma a tömeges szállítás, így az üveg súlya. Ez amiatt volt probléma, mert a súly miatt több üzemanyagot fogyasztott a teherautó. Erre van megoldás, mégpedig az elektromos autó, vonat.
Szerény véleményem szerint hamarabb fogunk átállni az elektromos eszközökre, mint a tojásos dobozos literes kiszerelésű vízre.
A találmány ettől még pazar, és hajrá feltalálók.
stringZ

2015-05-08 at 09:35

Nagyszerű, de nem csak erre van szükség. Arra is szükség van, hogy az emberek ne vegyenek otthonra palackozott vizet, amikor a csapból is jön víz.
tone

2015-05-08 at 15:18

egyszerűen zsiniális
dm

2015-05-08 at 17:54

Jönni jön, de szar az íze…
Tesla

2015-05-27 at 14:20

Lehet szar az íze a csapvíznek, de ha egy üvegbe (pl boros üveg) engeded és hagyod állni minimum 10 percet, már érezhető lesz az ízbeli javulás (Ha pedig az üveget kiteszed napra még jobb lesz, mert az UV teljesen megtisztítja és meglágyítja a vizet.

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Egyre nehezebb tervezni a dísznövénytermesztésben a változó piaci környezet miatt

Csökkent a dísznövénytermesztés területe 2025-ben, miközben mérsékelten nőtt az ágazat bevétele.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-15

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tavaly 1487 hektáron neveltek dísznövényeket, míg egy évvel korábban 1598 hektáron – írja az alternativenergia.hu. Ebből a szabadföldi terület 1399, illetve 1513 hektár volt, a fűthető üvegházi vagy fóliás termesztés 72 , illetve 70, a fűtetlen 16, illetve 15 hektár volt. Tavaly a teljes terület 3 százalékán vágott, 5 százalékán cserepes, balkonra szánt, hagymás dísznövényeket és virágokat termesztettek, a többit faiskolai célokra használták. A gazdaságok 16 százaléka foglalkozott vágott virágokkal, 20 százalék pedig cserepes, balkon- vagy hagymás növényekkel. A dísznövényágazat nettó árbevétele 20,1 milliárd forintról 20,8 milliárd forintra nőtt, ebből a faiskolai növények értékesítése 13,0 milliárd forinttal részesedett. A cserepes, kiültetésre szánt dísznövények 6,1 milliárd forintot, a vágott virágok és vágott zöldek 1,6 milliárd forintot hoztak a termesztőknek.

A magyar dísznövényexport felvevői túlnyomórészt európai országok voltak. Az öt legfontosabb külföldi piac Németország, Románia, Szlovákia, Csehország és Szerbia, ezek együttesen a kivitel 98,2 százalékát vásárolták meg tavaly, előtte a 97,6 százalékát. A behozatalt a holland és a dél-európai termelők kínálata uralja. A dísznövények kínálata az összefoglaló szerint változékony, folyamatosan divatirányzatok és kulturális szokások befolyásolják. A termelők a piaci kereslet, a termelési költségek és a támogatási lehetőségek függvényében döntenek a területeik hasznosításáról, de a termesztési szezon megtervezése az energiaárak, az infláció és a gyorsan változó gazdasági környezet miatt egyre nehezebb. Emellett az időjárási szélsőségek és a kártevők is sok gondot okoznak. Míg korábban egy-egy kiemelkedő válságtényező határozta meg a lehetőségeket, 2025-ben több piaci anomália együttesen alakította a piaci környezetet.

Az ágazatban összesen 2066 dolgozót foglalkoztattak tavaly, közülük 1128-at teljes munkaidőben – írták. A 2025-ös dísznövénytermesztési szakstatisztikához 375 szervezetet és gazdálkodót jelöltek adatszolgáltatásra, az adatszolgáltatási arány 67 százalék volt – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom