Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Zselés vízgolyó válthatja fel a palackozott ásványvizet

Létrehozva:

|

Ooho! névre hallgat a golyócska és a szájban egy harapással szétpukkan. A londoni innováció óriási mennyiségű palack gyártásától kímélné meg a világot. A találmány köztulajdon, mert kitalálói bőkezűen a creative commons kategóriába sorolták.

A Skipping Rocks Lab által kidolgozott termék lényege, hogy alga-alapú gélben (zselében) tartalmaz vizet, számolt be az újdonságról a CityLab.com. Az ember kilyukasztja a fogával és kiszívja belőle a folyadékot. De ha lenyeli a zselés halmazállapotú borítást, az sem baj. Ugyanis ehető. A vizet gélszerű hártyába csomagolják, s az eljárás során kálcium-kloridot és nátrium-alginátot is felhasználtak (E-509 és E-401).

Az értelemszerűen “törékeny” -pontosabban könnyen pukkadó- golyó szállítása nem ütközne nagy nehézségekbe, mert ugyanolyan kiszerelésben árusítható, mint a tojások: tojásos dobozokhoz hasonló csomagolásban. A biológiailag lebomló csomagolás mindössze 2 dollárcentbe (5,4 forintba) kerül. (Ezt vélhetően a négy darabos dobozra értik, mert a portékát prezentáló videóban ilyet látni.)


Rendeld meg tőlünk a legtrendibb bambusz fogkeféd! Katt ide! 

 

Azt nem írják a feltalálók, hogy egy golyó hány deciliter -vagy inkább centiliter- vizet tartalmaz és hogy elkészítéséhez mennyi energiaráfordításra van szükség. Az viszont könnyen biztosra vehető, hogy zöldebb megoldás, mint a palackozott vizek. Ugyanis a műanyagpalackok 80%-át világszerte nem hasznosítják újra. (Pedig például a világ legolcsóbb világítása is lehetne belőle.)

Advertisement

Mivel a brit feltalálók köztulajdonná tették az újítást és receptjét (a creative commons kategóriába sorolva azt), a golyócska tulajdonképpen minden háztartásban elkészíthető. A golyó jelölést szerzett a 2015-ös “Design to Improve Life” versenyen.

forrás: piacesprofit.hu

5 hozzászólás

5 Comments

  1. Jenő

    2015-05-08 at 09:18

    Egy szó, mint száz, keverjünk idegen anyagot a tiszta vízhez, és szállítsuk lebomló tárolóban, mindezt csak amiatt, hogy ne használjunk műanyag palackot?
    Alapvető probléma, hogy műanyag palackot használunk, vagyis a vízzel eddig sem volt baj. A palack cseréjének problémáját egyszerűen meg lehet oldani, ha visszalépünk az üvegpalackokra. Ugyanúgy újrafelhasználható, mint az új tárolási eszköz. Évek alatt tesztelt, és a vízhez sem kell nyúlni.
    Új/régi probléma a tömeges szállítás, így az üveg súlya. Ez amiatt volt probléma, mert a súly miatt több üzemanyagot fogyasztott a teherautó. Erre van megoldás, mégpedig az elektromos autó, vonat.
    Szerény véleményem szerint hamarabb fogunk átállni az elektromos eszközökre, mint a tojásos dobozos literes kiszerelésű vízre.
    A találmány ettől még pazar, és hajrá feltalálók.

  2. stringZ

    2015-05-08 at 09:35

    Nagyszerű, de nem csak erre van szükség. Arra is szükség van, hogy az emberek ne vegyenek otthonra palackozott vizet, amikor a csapból is jön víz.

  3. tone

    2015-05-08 at 15:18

    egyszerűen zsiniális

  4. dm

    2015-05-08 at 17:54

    Jönni jön, de szar az íze…

  5. Tesla

    2015-05-27 at 14:20

    Lehet szar az íze a csapvíznek, de ha egy üvegbe (pl boros üveg) engeded és hagyod állni minimum 10 percet, már érezhető lesz az ízbeli javulás (Ha pedig az üveget kiteszed napra még jobb lesz, mert az UV teljesen megtisztítja és meglágyítja a vizet.

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Vízügy: súlyos volt az idei aszály, de nem rendkívüli

Bár nagyon súlyos volt az idei aszály, nem tekinthető rendkívüli méretűnek: hasonló súlyosságú aszályok 20-50 évente bekövetkeznek Magyarországon – áll az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a honlapján közzétett elemzésében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az elmúlt évszázadokban viszonylag rendszeresen előfordultak aszályos időszakok, a 11. és a 19. század között eltelt nyolcszáz évben mintegy harminc rendkívül súlyos aszályt jegyeztek fel, amelyek idején nagyobb folyóink vízszintje jelentősen lecsökkent, az állatállomány nagyobb része elpusztult és éhínség ütötte fel a fejét. Az 1794. évi és az 1863. évi aszályt tekintették az eddig előforduló legnagyobbaknak – írták. A 20. század sem volt mentes az aszályoktól, 1930 és 2000 között 33 olyan év volt, ami aszályosnak minősíthető. Az 1904-ben, 1935-ben, 1952-ben és 1990-ben bekövetkező aszályok súlyosak voltak. Az 1952-es messze kiemelkedett közülük: június 27. és augusztus 17. között a csapadék mennyisége a sokéves átlag tíz százalékát sem érte el, az ötven százalékát is csak kis foltokban haladta meg. Az aszály jelentősen hozzájárult az életszínvonal 1952-es mélypontjának kialakulásához, 1953 első hónapjaira pedig élelmiszerhiány alakult ki – idézték fel.

Az elemzés szerint az idei aszály tekinthető a 21. század eddigi legkomolyabbjának. (A csapadék mennyisége már 2020-ban és 2021-ben is elmaradt a sokéves átlagtól, és nyaranta hosszú hőhullámok voltak.) Az agrárév csapadékösszege rendkívül alacsony volt, Szegeden mindössze 275 milliméter, ami a sokéves átlag fele, és máshol is alig haladta meg a 300 millimétert. A Dunán, a Tiszán és a Dráván elmaradt a tavaszi árhullám, mindhárom folyón rendkívül alacsony vízállások és vízhozamok voltak tapasztalhatók. A Dráván februárban megdőlt az addig mért legkisebb vízállás, de a Dunán és a Tiszán is a legkisebb vízálláshoz közeli értékeket mértek. A téli hónapok havi középhőmérsékletei 1-6 Celsius-fok körül mozogtak, a júliusi középhőmérséklet 24,7 fok volt, ami csaknem három fokkal magasabb a sokéves átlagnál. Az első becslések szerint az aszály következtében egymillió hektárt érintett-érint aszálykár, a napraforgó esetében hozzávetőleg ötvenszázalékos a terméskiesés – írták.

Megjegyezték: mind az 1794-es, mind az 1863-as, mind a 2022-es évet egy száraz időszak előzte meg. 1794-et megelőzően 1790-ben már aszály volt és 1793-ban is szárazság volt tapasztalható, szinte teljesen csapadékmentes őszi-téli időjárással. 1863-at megelőzően 1861 és 1862 is száraz is volt. Ezekhez az évekhez hasonlóan 2022-t megelőzően 2020-ban és 2021-ben is a sokéves átlagnál kevesebb csapadék hullott, idén pedig a sokéves átlagnál mintegy 45 százalékkal kevesebb. Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a meteorológiai aszály (a csapadékhiány) mindhárom esetben hidrológiai aszállyal párosult, azaz a folyók vízhozama elmaradt a szokásostól. Ugyanez tapasztalható a mostani aszály idején is: Magyarország folyóin 2017 óta nem vonult le nagyobb árhullám, 2022-ben legfeljebb közepes vízállás volt mérhető, míg júliusra a negatív vízszintrekordok dőltek meg. Az aszály kialakulásának harmadik tényezője a szokatlanul meleg időjárás: 1794-ben és 1863-ban is nagyon enyhe tél és kiugróan meleg nyár volt a jellemző, akárcsak 2022-ben.

Az idei aszály nagyon súlyosnak ítélhető, de az eddig tapasztalt legsúlyosabb, valóban katasztrofális aszályok mértékét nem érte el. “Ez egyben azt is jelenti, hogy egy, a jelenleginél is súlyosabb aszály nagy valószínűséggel be fog következni” – jegyezték meg. Azt írták, bár korábban rendszerint a folyamszabályozásokat jelölték meg az aszály okaként, a történelmi adatok azonban azt mutatják, hogy a folyamszabályozások előtt is rendszeresen sújtotta aszály az országot, ezért a folyók “vissza-kanyargósítása” nem jelent megoldást az aszályra, mivel a folyók drasztikusan csökkenő vízhozamát nem pótolja. Nem ígérkezik hatékony megoldásnak a vizek visszatartása, betározása sem, a legjelentősebb aszályok ugyanis a folyók alacsony vízhozamai mellett alakulnak ki, amikor elmaradtak a tavaszi árvizek és nincs eltárolható belvíz sem – írták, megjegyezve, hogy ez nem jelenti azt, hogy ne kellene törekedni a vizek visszatartására.

Hozzátették, az aszály kérdésével foglalkozó szakemberek szerint az erdőknek nagyobb szerepük lehet a klíma helyi szintű javításában, a szél erejének megtörése, a párologtatás és a felhőképződés elősegítése és a hőmérséklet csökkentése révén. Az öntözéssel szemben hatékonyabb megoldás lehet a talajvízszint emelése, ami akár a víz csatornák medrében történő tározásával (medertározás) is elérhető, a mederből elszivárgó víz ugyanis a medertől mintegy ötszáz méter távolságban is szignifikánsan emelheti a talajvíz szintjét. Szintén segíthet, ha a csapadékosabb évek vizét vagy árvizét szikkasztó mezőkkel juttatják vissza a talajba, de törekedni kell az eddig kárba vesző víz – például a városok területéről elfolyó csapadékvíz – hasznosítására is.

Advertisement

 

mti

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák