Zöld Energia
2015-ben jöhetnek a napelemes kijelzők
Kijelzőbe épített napelemekkel oldaná meg a mobil készülékek töltését és adatátvitelét is a Sunpartner Technologies, illetve a 3M.
A két vállalat egy olyan átlátszó panelt fejlesztett ki, amely meghosszabbítja az okostelefonok üzemidejét, az alacsonyabb fogyasztású e-book olvasókat pedig gyakorlatilag folyamatosan töltve tartja. Teljesen leszámolna a mobilkészülékekhez tartozó kábelekkel a Sunpartner Technologies és a 3M közös megoldása, amely az adatátvitelt és a készülékek töltését az USB-port helyett a kijelzőre bízná. A vezeték nélküli töltés ebben az esetben nem a több új készülékben is látott dokkolós megoldás, a két cég technológiája ugyanis napenergiára hagyatkozik, a napelem szerepét pedig a kijelzőbe épülő, Wysips névre keresztelt réteg látja el.
Kitartóbb telefonok, örök életű e-book olvasók
Ennek köszönhetően a telefonok, tabletek, netán okosórák folyamatosan töltődnek ha azokat fény éri. A képernyőbe épülő panel teljesen átlátszó, egyetlen hátránya, hogy kicsivel rontja a kijelző betekintési szögeit – ez persze a jövőben változhat, ám jelenlegi formájában is csekély áldozatot jelent az átlagos használat mellett 15 százalékkal nagyobb akkukapacitásért A fejlesztők szerint ugyanis a technológia jelenleg ennyit képes naponta hozzáadni a készülék akkumulátorához okostelefonok, illetve tabletek esetében, ám a közeljövőben ez várhatóan tovább növekszik majd, így nemsokára akár el is feledkezhetünk eszközeink töltéséről.
Kisebb fogyasztású kütyük esetében pedig nem is kell várni, egy e-book olvasó, okosóra vagy egy butatelefon ugyanis már a technológia jelenlegi formáját bevetve is képes “megélni” csupán a napfényre hagyatkozva. Magát a panelt a Sunpartner Technologies, a beépítéséhez szükséges kötőanyagot pedig a 3M gyártja. A Wysips képességei azonban korántsem merülnek ki ennyiben, a réteg ugyanis Li-Fi (Light Fidelity) adatátvitelre is alkalmas, azaz fény segítségével továbbít, és fogad információkat. A folyamat maga igen egyszerű, az arra alkalmas készüléket egy speciális fényforrás alá kell helyezni, amely szabad szemmel nem érzékelhető sebességgel villódzva továbbít adatokat a fogadó eszköznek.
Tízszer gyorsabb mint a Wi-Fi
A Li-Fi nemcsak gyorsabb, de biztonságosabb is a rádióhullámokat alkalmazó Wi-Fi vagy Bluetooth technológiáknál. A módszerrel színenként 3,5 Gbps-os sebesség érhető el, ami egy RGB, azaz piros, zöld és kék színeket használó fényforrás esetében összesen 10,5 Gbps-t jelent. Ez csaknem tízszerese a jelenleg elérhető leggyorsabb Wi-Fi sebességének.
A Sunpartner Technologies szerint a réteg beépítése egy telefon kijelzőjébe legfeljebb 2-3 dollár plusz gyártási költséget jelent, így sok ígéretes technológiával ellentétben a Wysips jó eséllyel bekerülhet az újonnan megjelenő készülékekbe – a fejlesztők szerint akár már jövőre, mivel már “legalább egy” nagy gyártó jelezte, érdeklődik a panel iránt. A Digitaltrends szerint a Huawei lesz az első vállalat amelynek telefonjaiban feltűnik majd a megoldás, ezt azonban a két cég egyike sem erősítette meg.
forrás: hwsw.hu
Zöld Energia
Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe
Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.
Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.
A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.
Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Jó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta216 hektáron biztosíthatnak vízborítást, új lendületet kap a hazai vízmegtartás

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés