Zöld Energia
2015-ben jöhetnek a napelemes kijelzők
Kijelzőbe épített napelemekkel oldaná meg a mobil készülékek töltését és adatátvitelét is a Sunpartner Technologies, illetve a 3M.
A két vállalat egy olyan átlátszó panelt fejlesztett ki, amely meghosszabbítja az okostelefonok üzemidejét, az alacsonyabb fogyasztású e-book olvasókat pedig gyakorlatilag folyamatosan töltve tartja. Teljesen leszámolna a mobilkészülékekhez tartozó kábelekkel a Sunpartner Technologies és a 3M közös megoldása, amely az adatátvitelt és a készülékek töltését az USB-port helyett a kijelzőre bízná. A vezeték nélküli töltés ebben az esetben nem a több új készülékben is látott dokkolós megoldás, a két cég technológiája ugyanis napenergiára hagyatkozik, a napelem szerepét pedig a kijelzőbe épülő, Wysips névre keresztelt réteg látja el.
Kitartóbb telefonok, örök életű e-book olvasók
Ennek köszönhetően a telefonok, tabletek, netán okosórák folyamatosan töltődnek ha azokat fény éri. A képernyőbe épülő panel teljesen átlátszó, egyetlen hátránya, hogy kicsivel rontja a kijelző betekintési szögeit – ez persze a jövőben változhat, ám jelenlegi formájában is csekély áldozatot jelent az átlagos használat mellett 15 százalékkal nagyobb akkukapacitásért A fejlesztők szerint ugyanis a technológia jelenleg ennyit képes naponta hozzáadni a készülék akkumulátorához okostelefonok, illetve tabletek esetében, ám a közeljövőben ez várhatóan tovább növekszik majd, így nemsokára akár el is feledkezhetünk eszközeink töltéséről.
Kisebb fogyasztású kütyük esetében pedig nem is kell várni, egy e-book olvasó, okosóra vagy egy butatelefon ugyanis már a technológia jelenlegi formáját bevetve is képes “megélni” csupán a napfényre hagyatkozva. Magát a panelt a Sunpartner Technologies, a beépítéséhez szükséges kötőanyagot pedig a 3M gyártja. A Wysips képességei azonban korántsem merülnek ki ennyiben, a réteg ugyanis Li-Fi (Light Fidelity) adatátvitelre is alkalmas, azaz fény segítségével továbbít, és fogad információkat. A folyamat maga igen egyszerű, az arra alkalmas készüléket egy speciális fényforrás alá kell helyezni, amely szabad szemmel nem érzékelhető sebességgel villódzva továbbít adatokat a fogadó eszköznek.
Tízszer gyorsabb mint a Wi-Fi
A Li-Fi nemcsak gyorsabb, de biztonságosabb is a rádióhullámokat alkalmazó Wi-Fi vagy Bluetooth technológiáknál. A módszerrel színenként 3,5 Gbps-os sebesség érhető el, ami egy RGB, azaz piros, zöld és kék színeket használó fényforrás esetében összesen 10,5 Gbps-t jelent. Ez csaknem tízszerese a jelenleg elérhető leggyorsabb Wi-Fi sebességének.
A Sunpartner Technologies szerint a réteg beépítése egy telefon kijelzőjébe legfeljebb 2-3 dollár plusz gyártási költséget jelent, így sok ígéretes technológiával ellentétben a Wysips jó eséllyel bekerülhet az újonnan megjelenő készülékekbe – a fejlesztők szerint akár már jövőre, mivel már “legalább egy” nagy gyártó jelezte, érdeklődik a panel iránt. A Digitaltrends szerint a Huawei lesz az első vállalat amelynek telefonjaiban feltűnik majd a megoldás, ezt azonban a két cég egyike sem erősítette meg.
forrás: hwsw.hu
Zöld Energia
Meglepő eredmény: valamiben az összes uniós országot megelőztük
Az uniós országok közül Magyarországon támogatják a legtöbben a közös energetikai beruházásokat, miközben a napenergia a legnépszerűbb megújuló energiaforrás a lakosság körében.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Az Európai Unióban a magyarok támogatják legnagyobb arányban, hogy a tagállamok közösen biztosítsanak forrásokat az energetikai átállás finanszírozására – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az Európai Beruházási Bank (EBB) 2026-os éghajlati felmérése szerint a magyar válaszadók 74 százaléka támogatja az erőforrások egyesítését, miközben az uniós átlag mindössze 59 százalék. A kutatásból az is kiderül, hogy a magyarok elsősorban a napenergiában látják a tiszta energiára történő átállás egyik legfontosabb eszközét.
A 27 uniós tagállamban, összesen 23 ezer ember megkérdezésével készült felmérés szerint a magyarok 81 százaléka úgy gondolja, hogy hazája számára sürgető kérdés az energetikai átállás. Ez hat százalékponttal haladja meg az uniós átlagot. A válaszadók leginkább az importált fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkenését várják a folyamat eredményeként: 88 százalék említette ezt az előnyt. Emellett 87 százalék az éghajlatváltozás lassulását, 86 százalék pedig az energiaárak stabilizálódását vagy csökkenését reméli.
A megújuló energiaforrások közül a napenergia élvezi a legnagyobb támogatást Magyarországon. A megkérdezettek 61 százaléka sorolta a prioritások közé, ami kilenc százalékponttal magasabb az 52 százalékos uniós átlagnál. A szélenergiát 41 százalék, a geotermikus energiát pedig 19 százalék említette. Utóbbi különösen figyelemre méltó, hiszen a geotermikus energia támogatottsága egyetlen más uniós tagállamban sem volt ilyen magas.
A felmérés szerint a magyarok a tiszta technológiák európai fejlesztését is előnyben részesítenék. A válaszadók 54 százaléka inkább egy versenyképes, tiszta technológiákra épülő európai ipar kiépítését támogatná, még akkor is, ha ez több időt vesz igénybe. Ezzel szemben 33 százalék a gyorsabb átállást választaná, akár importált berendezések felhasználásával.
A közös európai fellépés iránti igény szintén erős. A magyarok 76 százaléka szeretné, ha Magyarország szorosabban együttműködne más uniós országokkal az energetikai átállásban, míg mindössze 16 százalék támaszkodna elsősorban saját nemzeti erőforrásokra. A közös finanszírozás támogatottsága 74 százalék, ami a legmagasabb érték a tagállamok között.
Az energiaárak emelkedése ugyanakkor továbbra is jelentős terhet ró a háztartásokra. A magyarok 35 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt 12 hónapban a gáz, az üzemanyag és a villamos energia drágulása jelentősen csökkentette a vásárlóerejét. A válaszadók 41 százaléka az élelmiszerre vagy az egészségügyi kiadásokra fordított összeget is kénytelen volt mérsékelni, 26 százalékuk pedig alacsonyabbra állította otthon a fűtést. További 15 százalék hitelfelvétellel, pénzügyi támogatás igénylésével vagy az energiaszámlák befizetésének késleltetésével próbált alkalmazkodni a magasabb költségekhez.
A közlekedésben is érezhető a drágulás hatása: a magyarok 45 százaléka változtatott autóhasználati szokásain. Közülük többen korlátozták az utazásaikat, lemondtak egyes hétvégi programokról, vagy más közlekedési módot választottak.
Az EBB felmérése alapján a magyarok számára az energetikai átállás egyszerre jelent klímavédelmi, gazdasági és energiabiztonsági kérdést. A válaszadók 86 százaléka szerint, ha az Európai Unió túl lassan haladna a folyamatban, hosszabb távon tovább emelkedhetnek az energiaárak és a megélhetési költségek.
Forrás: Európai Beruházási Bank, 2026. évi éghajlati felmérés. A magyarországi kutatásban 1000, legalább 16 éves válaszadó vett részt, 2026. augusztus 3. és 25. között.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaJó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés