Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

2015-ben jöhetnek a napelemes kijelzők

Létrehozva:

|

Kijelzőbe épített napelemekkel oldaná meg a mobil készülékek töltését és adatátvitelét is a Sunpartner Technologies, illetve a 3M.

A két vállalat egy olyan átlátszó panelt fejlesztett ki, amely meghosszabbítja az okostelefonok üzemidejét, az alacsonyabb fogyasztású e-book olvasókat pedig gyakorlatilag folyamatosan töltve tartja. Teljesen leszámolna a mobilkészülékekhez tartozó kábelekkel a Sunpartner Technologies és a 3M közös megoldása, amely az adatátvitelt és a készülékek töltését az USB-port helyett a kijelzőre bízná. A vezeték nélküli töltés ebben az esetben nem a több új készülékben is látott dokkolós megoldás, a két cég technológiája ugyanis napenergiára hagyatkozik, a napelem szerepét pedig a kijelzőbe épülő, Wysips névre keresztelt réteg látja el.

Kitartóbb telefonok, örök életű e-book olvasók

Ennek köszönhetően a telefonok, tabletek, netán okosórák folyamatosan töltődnek ha azokat fény éri. A képernyőbe épülő panel teljesen átlátszó, egyetlen hátránya, hogy kicsivel rontja a kijelző betekintési szögeit – ez persze a jövőben változhat, ám jelenlegi formájában is csekély áldozatot jelent az átlagos használat mellett 15 százalékkal nagyobb akkukapacitásért A fejlesztők szerint ugyanis a technológia jelenleg ennyit képes naponta hozzáadni a készülék akkumulátorához okostelefonok, illetve tabletek esetében, ám a közeljövőben ez várhatóan tovább növekszik majd, így nemsokára akár el is feledkezhetünk eszközeink töltéséről.
Kisebb fogyasztású kütyük esetében pedig nem is kell várni, egy e-book olvasó, okosóra vagy egy butatelefon ugyanis már a technológia jelenlegi formáját bevetve is képes “megélni” csupán a napfényre hagyatkozva. Magát a panelt a Sunpartner Technologies, a beépítéséhez szükséges kötőanyagot pedig a 3M gyártja. A Wysips képességei azonban korántsem merülnek ki ennyiben, a réteg ugyanis Li-Fi (Light Fidelity) adatátvitelre is alkalmas, azaz fény segítségével továbbít, és fogad információkat. A folyamat maga igen egyszerű, az arra alkalmas készüléket egy speciális fényforrás alá kell helyezni, amely szabad szemmel nem érzékelhető sebességgel villódzva továbbít adatokat a fogadó eszköznek.

Tízszer gyorsabb mint a Wi-Fi

A Li-Fi nemcsak gyorsabb, de biztonságosabb is a rádióhullámokat alkalmazó Wi-Fi vagy Bluetooth technológiáknál. A módszerrel színenként 3,5 Gbps-os sebesség érhető el, ami egy RGB, azaz piros, zöld és kék színeket használó fényforrás esetében összesen 10,5 Gbps-t jelent. Ez csaknem tízszerese a jelenleg elérhető leggyorsabb Wi-Fi sebességének.

Advertisement

A Sunpartner Technologies szerint a réteg beépítése egy telefon kijelzőjébe legfeljebb 2-3 dollár plusz gyártási költséget jelent, így sok ígéretes technológiával ellentétben a Wysips jó eséllyel bekerülhet az újonnan megjelenő készülékekbe – a fejlesztők szerint akár már jövőre, mivel már “legalább egy” nagy gyártó jelezte, érdeklődik a panel iránt. A Digitaltrends szerint a Huawei lesz az első vállalat amelynek telefonjaiban feltűnik majd a megoldás, ezt azonban a két cég egyike sem erősítette meg.

forrás: hwsw.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Igaz, hogy magyar a napkollektor feltalálója?

Létrehozva:

|

Szerző:

Telkes Mária az Egyesült Államokban máig igen elismert, Magyarországon viszont csak kevesen hallottak róla – idézte fel a Qubit. Hazánk több világhírű tudóssal is büszkélkedhet, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, Szent-Györgyi Albert, Teller Ede vagy éppen Karikó Katalin nevét kevés magyarnak kell csak bemutatni. Akadnak ugyanakkor olyan kutatóink, akik bár nemzetközileg igen elismertek, itthon valamiért kevésbé ragadtak meg a köztudatban. Ilyen személy volt Telkes Mária, akit az Egyesült Államokban gyakran napkirálynőként emlegetnek. Telkes Mária 1900. december 12-én született Budapesten, első diplomáját 1920-ban szerezte az akkori Budapesti Tudományegyetem (a mai ELTE-n) fizikai kémiából, PhD fokozatát pedig négy évvel ezután kapta meg.

Nem sokkal később már el is hagyta az országot, nagybátyját, Ludwig Ernő konzult látogatta meg Amerikában – írja a Qubit. 1925-ben elfogadott egy biofizikus állást a clevelandi klinikánál, itt egy, az agyhullámokat rögzítő fotoelektromos eszközön dolgozott George W. Crile-lal. Másfél évvel később Telkes már a klinika biofizikai osztályának vezetője volt.

0 Ft-os villanyszámla napelem rendszerrel. Kalkuláljon itt ingyenesen! (x)

1934-ben a New York Times összeállítása alapján bekerült Amerika tizenegy legsikeresebb és legérdekesebb nője közé – színészek, sportolók mellett ő volt az egyetlen tudós. A Britannica szerint 1937-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot, és ugyanebben az évben a Westinghouse vállalathoz került, ahol olyan fémötvözeteket fejlesztett ki, amelyek a hőt árammá alakítják. A napenergia területén 1939-től kezdődően ért el fontosabb eredményeket. Ekkor a világhírű Massachusettsi Műszaki Intézetben (MIT) vett részt egy projektben, majd a második világháború alatt az Egyesült Államok Tudományos Kutatási és Fejlesztési Hivatalánál kapott feladatokat.

Kép: Wikimedia Commons / MIT

Itt alkotta meg egyik legjelentősebb találmányát, egy olyan lepárlót, amely a napsugárzás segítségével képes a tengervizet ivóvízzé alakítani. Ezt a berendezést széles körben használták a világháború idején, de a haditengerészetnél a későbbiekben is alkalmazták. Telkes Mária a háború után is az MIT maradt, majd az 1950-es évektől a New York-i Egyetemen, az 1970-es évektől pedig a Delaware-i Egyetemen kutatott.

Ő volt a napkirálynő

A magyar származású kutatónő karriere végéig foglalkozott napenergiás eszközökkel, és több szabadalom is fűződik a nevéhez. Egyik legfontosabb áttörését 1948-ban érte el egy másik nővel, Eleanor Raymonddal, a páros ekkor hozta létre a világ első teljesen napenergiával fűtött modern otthonát – a házat a massachusettsi Doverban építették fel. Az építményen dobozszerű napkollektorok fogták be a napfényt, majd egy rekeszben felmelegítették a levegőt. A levegőt innen a falakba pumpálták, kristályos nátrium-szulfátnak adva át a hőt, ily módon raktározva el a meleget. A napenergia segítségével a létező hőcserélő technológiákon is javított, 1953-ban pedig 45 ezer dolláros támogatást kapott a Ford Alapítványtól egy univerzális napkollektoros tűzhely létrehozására – a napenergiával működő, hordozható sütőlapokat Amerikában ma is szokás Telkes-sütőnek nevezni, a passzív házakat pedig Telkes-háznak is hívják.

Emellett a világűr extrém hőmérsékletét kibíró anyagokat is alkotott, 1980-ban pedig részt vett a világ első olyan otthonának létrehozásában, amelynek áramellátását napenergia biztosítja. A kutatónő a tengerentúlon rengeteg elismerést kapott, 1952-ben például elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját, karriere legvégén, 1977-ben pedig az Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetését. Halála után szűk két évtizeddel, 2012-ben a legnevesebb mérnökök és feltalálók közé is bekerült az Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében. A napenergia alkalmazásának terén elért eredményei miatt az Egyesült Államokban Telkes Máriára előszeretettel hivatkoznak napkirálynőként.

Advertisement

A kutató egy olyan korszakban foglalkozott a fenntartható megközelítésekkel, amikor a téma még csak keveseket mozgatott meg. Munkájának hatása máig érződik, a klímaváltozás elleni harc korában pedig áttörései különösen fontosak. Bár kétségkívül Magyarország legnagyobb tudósai közé tartozott, Telkes neve itthon mégsem tartozik a legismertebbek közé. A legendás kutatónő élete utolsó éveit Miamiban töltötte, hét évtized után, 1995-ben tért vissza először – és utoljára – szülőhazájába. Budapesten halt meg tíz nappal 95. születésnapja előtt. Telkes Mária sosem házasodott meg, és gyermeke sem született.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák