Zöld Energia
Februárban kezdik kiosztani Romániában az energiaszámlák kifizetésére használható kártyákat
Február elsejétől kezdőden osztják ki Romániában azokat a 700 lej (57 ezer forint) névértékű “energiakártyákat”, amelyeket energiaszámláik kifizetésénél vagy a szolgáltatóknál felhalmozott adósságaik törlesztésénél használhatnak fel a rászorulók – jelentette be szerdán Marcel Bolos európai beruházásokért felelős miniszter.
A bukaresti kormány egy hónapja fogadott el sürgősségi rendeletet arról, hogy 2023-ban – két, egyenént 700 lejes részletben kiosztandó – segélyt nyújt a 60 év feletti, havi 2000 lejnél kisebb jövedelemmel rendelkező nyugdíjasoknak, a súlyos fogyatékossággal élőknek, illetve a szociális segélyben részesülő családoknak megnövekedett energiaszámláik rendezéséhez. A téma azért került ismét napirendre a szerdai kormányülésen, mert időközben kiderült, hogy a hatóságok nem minden esetben rendelkeznek megbízható adatokkal arról: kik jogosultak a segélyre. A kabinet ezért egy újabb rendeletben pontosította a követendő eljárást. A miniszter leszögezte: nem magánszemélyeknek, hanem háztartásoknak (fogyasztási helyeknek) jár a támogatás, abban az esetben, ha az ott élők egy főre eső jövedelme nem haladja meg a havi 2000 lejt. A tárca becslései szerint azonban mintegy 550 ezer olyan jogosultja lehet a jogszabálynak, akinek nem ismerik a pontos lakcímét, így nem tudják kiszámítani az adott háztartásban élők átlagos jövedelmét. Ez főleg olyan falvakon fordul elő, ahol nincs utcanévjegyzék: Teleorman megyében például 40 ezer jogosult van bejegyezve másokkal azonos lakcímen – magyarázta a tárcavezető.
Ezekben a helyzetekben az érintetteknek saját felelősségre kitöltött formanyomtatbányban kell jogosultságukról nyilatkozzanak ahhoz, hogy megkaphassák a segélyt. Hasonló módon kérvényezhetik a segélyt azok, akik azért nem kapják meg automatikusan az “energiakártyát”, mert valójában másutt élő – jól kereső – lakótárssal közös lakcímen szerepelnek. A szerdán elfogadott jogszabály lehetővé teszi, hogy az értékkártyákat a 2022-23-as fűtési szezonra korábban beszerzett tűzifa árának elszámolására használják fel. A nyilatkozatok begyűjtését és a tűzifa árának megtérítését is a Román Posta végzi, akárcsak az energiasegéllyel kapcsolatos egyéb ügyintézést. A névre szóló, a posta által kiosztandó, át nem ruházható “energiakártyák” névértékét a villamos energia, földgáz, palackozott gáz, tűzifa, fűtőolaj vagy más típusú fűtőanyag beszerzésére, adott esetben a távhőszolgáltatás kifizetésére lehet fordítani, akár a szolgáltatóknál felhalmozott esetleges adósságok törlesztésére is. Az energiaszámlákra kifizetésére költhető segélyek kiosztása azért került az európai beruházásokért felelős minisztériumhoz, mert a támogatást 4 milliárd lejes keretösszegét a 2014-2020-as többéves költségvetési ciklusban Romániának elkülönített európai uniós forrásokból fedezik.
Zöld Energia
Új típusú energiatárolót dolgoztak ki
A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.
Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.
Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.
A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.
A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.
A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.
