Zöld Energia

Energiahatékonysági és turisztikai fejlesztések Komárom-Esztergom vármegyében

Kétmilliárd forintot meghaladó összegben nyertek el uniós forrásokat Komárom-Esztergom vármegyei települések jelentősebb energiahatékonysági fejlesztésekre és kisebb turisztikai attrakciók létrehozására – közölte a vármegyei közgyűlés elnöke kedden az MTI-vel.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2023-01-26

Szerző:

Vanessza

Popovics György tájékoztatása szerint a TOP Plusz program forrásaiból energetikai korszerűsítést végezhetnek el a komáromi Idősek Otthonában, a pilismaróti sportcsarnokban és a tardosi polgármesteri hivatalban. Tokod 300 millió forintot nyert a Pincevölgyi kerékpárút építésére, Dorog 207 millió forintból Bányász emlékmű-kilátót alakíthat ki a Kálvária domb aknatornyából, Kisbéren 200 millió forintból fejleszthetik a városi piacot. Az almásfüzitői Azaum Római Táborban harcászati és tudománytörténeti interaktív kiállítást hoznak létre, ahol többek között egy egyedileg gyártott, valós méretű faltörő kost is felállítanak, amivel egy e célra épített falat támadhatnak majd meg a látogatók.

Bábolnán egy mobil applikációs technológián alapuló csapatépítő-játékot fejlesztenek ki, amely az 1848-49-es szabadságharc téli hadjáratának idején történt bábolnai ütközet kerettörténetére épül. Tatán az Által-ér Tata és Vértesszőlős között szakaszán egy kenuzható vízitúra-útvonal alakítanak ki, a Kálvária-domb előterében pedig egy drótköteles csúszópályát építenek. A benyújtott pályázatok feldolgozása folyamatos, a TOP Plusz programban eddig közel 100 támogatói döntés született, több mint 13 milliárd forint összegről – ismertette a vármegyei közgyűlés elnöke.

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

3 nap telt el a létrehozás óta

2024-04-25

Szerző:

Vanessza

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Tovább olvasom