Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Energiahatékonysági és turisztikai fejlesztések Komárom-Esztergom vármegyében

Kétmilliárd forintot meghaladó összegben nyertek el uniós forrásokat Komárom-Esztergom vármegyei települések jelentősebb energiahatékonysági fejlesztésekre és kisebb turisztikai attrakciók létrehozására – közölte a vármegyei közgyűlés elnöke kedden az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Popovics György tájékoztatása szerint a TOP Plusz program forrásaiból energetikai korszerűsítést végezhetnek el a komáromi Idősek Otthonában, a pilismaróti sportcsarnokban és a tardosi polgármesteri hivatalban. Tokod 300 millió forintot nyert a Pincevölgyi kerékpárút építésére, Dorog 207 millió forintból Bányász emlékmű-kilátót alakíthat ki a Kálvária domb aknatornyából, Kisbéren 200 millió forintból fejleszthetik a városi piacot. Az almásfüzitői Azaum Római Táborban harcászati és tudománytörténeti interaktív kiállítást hoznak létre, ahol többek között egy egyedileg gyártott, valós méretű faltörő kost is felállítanak, amivel egy e célra épített falat támadhatnak majd meg a látogatók.

Bábolnán egy mobil applikációs technológián alapuló csapatépítő-játékot fejlesztenek ki, amely az 1848-49-es szabadságharc téli hadjáratának idején történt bábolnai ütközet kerettörténetére épül. Tatán az Által-ér Tata és Vértesszőlős között szakaszán egy kenuzható vízitúra-útvonal alakítanak ki, a Kálvária-domb előterében pedig egy drótköteles csúszópályát építenek. A benyújtott pályázatok feldolgozása folyamatos, a TOP Plusz programban eddig közel 100 támogatói döntés született, több mint 13 milliárd forint összegről – ismertette a vármegyei közgyűlés elnöke.

Advertisement

Zöld Energia

Nem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat

A karintiai áramszolgáltató a Siemens digitális ikertechnológiájával tenné hatékonyabbá az elektromos hálózat működését, előre jelezve a túlterheléseket és csökkentve a költséges hálózatfejlesztések szükségességét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra. Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei. A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.

Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.

A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép forrása: Siemens

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák