Zöld Energia

Energiahatékonysági és turisztikai fejlesztések Komárom-Esztergom vármegyében

Kétmilliárd forintot meghaladó összegben nyertek el uniós forrásokat Komárom-Esztergom vármegyei települések jelentősebb energiahatékonysági fejlesztésekre és kisebb turisztikai attrakciók létrehozására – közölte a vármegyei közgyűlés elnöke kedden az MTI-vel.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-26

Szerző:

Vanessza

Popovics György tájékoztatása szerint a TOP Plusz program forrásaiból energetikai korszerűsítést végezhetnek el a komáromi Idősek Otthonában, a pilismaróti sportcsarnokban és a tardosi polgármesteri hivatalban. Tokod 300 millió forintot nyert a Pincevölgyi kerékpárút építésére, Dorog 207 millió forintból Bányász emlékmű-kilátót alakíthat ki a Kálvária domb aknatornyából, Kisbéren 200 millió forintból fejleszthetik a városi piacot. Az almásfüzitői Azaum Római Táborban harcászati és tudománytörténeti interaktív kiállítást hoznak létre, ahol többek között egy egyedileg gyártott, valós méretű faltörő kost is felállítanak, amivel egy e célra épített falat támadhatnak majd meg a látogatók.

Bábolnán egy mobil applikációs technológián alapuló csapatépítő-játékot fejlesztenek ki, amely az 1848-49-es szabadságharc téli hadjáratának idején történt bábolnai ütközet kerettörténetére épül. Tatán az Által-ér Tata és Vértesszőlős között szakaszán egy kenuzható vízitúra-útvonal alakítanak ki, a Kálvária-domb előterében pedig egy drótköteles csúszópályát építenek. A benyújtott pályázatok feldolgozása folyamatos, a TOP Plusz programban eddig közel 100 támogatói döntés született, több mint 13 milliárd forint összegről – ismertette a vármegyei közgyűlés elnöke.

Zöld Energia

Jelentősen nőtt a tűzifa és a faapríték felhasználása az energiatermelésben

Tavaly 10,7 százalékkal nőtt az energetikai célú biomassza-felhasználás.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2026-07-04

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A biomassza-alapanyagot felhasználó magyarországi erőművek, fűtőművek és ipari kazánokat üzemeltető vállalkozások energiatermeléshez elsősorban faaprítékot, vagyis erdei aprítékot, fűrészport és kérget használtak fel 2025-ben – írja az alternativenergia.hu. Az összes elégetett alapanyagnak ez a 38,8 százalékát adta 1240,3 ezer tonnás mennyiségben, az éves emelkedés 23 százalék. A tűzifa-felhasználás 105 százalékos emelkedéssel elérte a 736 ezer tonnát, és a felhasználás 23 százalékát adta. A fennmaradó részt faipari melléktermékek, feldolgozóipari és egyéb alapanyagok, valamint gabonaszalma biztosította – írták.

Biogáztermeléshez 3,4 millió tonna biomasszát használtak fel, ebből 44,7 százalékot a szennyvíztisztító üzemekben hasznosított iszap tett ki. A feldolgozóipari alapanyagok, melléktermékek, hulladékok 31,4 százalékot tettek ki. Ennek 26,8 százalékát a söripari melléktermékek, 15,4 százalékát a tej termékgyártásból származó alapanyagok adták. Az állati trágya az összes felhasználás 18,6 százalékát, 625,4 ezer tonnát tett ki. A beszámoló 235 erőmű, fűtőmű, biogázüzem és biomasszakazánnal rendelkező vállalkozás adatait összesíti. Nullás jelentést 33 vállalkozás küldött működési szünet, karbantartás, termelésleállás miatt – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom