Zöldinfó

Nyíradonyban átadták az Erdei Harmónia látogatóközpontot

A hajdú-bihari Nyíradonyban csütörtökön átadták az Erdei Harmónia látogatóközpontot, a beruházást a Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület több mint 800 millió forint, pályázaton elnyert európai uniós és hazai állami forrásból valósította meg.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2023-01-29

Szerző:

Vanessza

Az átadáson Lázár János építési és közlekedési miniszter a helyi értékek feltárására, megismertetésére, a természeti környezet megóvására hívta fel a figyelmet megemlítve, hogy a térségben lévő ötezer hektáros gúthi erdő az Alföld legnagyobb egybefüggő erdőterülete. A tárcavezető az eseményen jelezte: várhatóan 2024-ben új törvény lép életbe, amely “érdemben és véglegesen korlátozza a zöld területek beépíthetőségét”, mert “az erdőket, mezőket, szántóföldeket (…) ebben a minőségben és mennyiségben kell megőrizni”, tovább nem csökkenthető a területük. “Vissza a természetbe” – fogalmazta meg a 21. század jelszavát a politikus.

Lázár János azt mondta, “ma Magyarországon a vidéken élők a legnagyobb kisebbség”, mindent meg kell tenni a vidék fejlesztése, versenyképességének, munkaerő-megtartó erejének növelése érdekében. Orbán Viktor kormánya az elmúlt években minden lehetőséget megadott Budapestnek, a fővárosi polgárok ezután is számíthatnak rájuk, de a fejlesztések fókusza vidékre kerül, “a vidék az első” – hangoztatta. “A vidék az ország aranytartaléka” – tette hozzá a miniszter megfogalmazva azt a törekvésüket, hogy Budapest mellett legyen még egy nagyváros, a Kelet-Kárpát-medencei régió fővárosa, Debrecen. “Karnyújtásnyira vagyunk attól, hogy Magyarországnak két fővárosa legyen”, Budapest mellett a vidékieknek Debrecen – nyomatékosította.

A jelentős debreceni fejlesztésekre utalva ugyanakkor azt mondta, csak akkor lehet erős központ Debrecen, ha a térség is fejlődik, a cívisvárosnak ugyanis szüksége van Miskolc és Nyíregyháza, Hajdú-Bihar mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegyék támogatására is, “sok-sok százezer ember együttműködésére”. Lázár János tárcája fontos feladatának nevezte az emberek mobilitásának megteremtését. El kell érni, hogy a munkába járás, az ingázás időtartama oda-vissza ne haladja meg a napi egy órát, ehhez a közlekedési mobilitás javítása, a közúti, a vasúti infrastruktúra és az autóbuszközlekedés színvonalának a fejlesztése elengedhetetlen – mutatott rá. Hozzátette: ez lehetőséget teremt majd a felzárkózásra, a tehetséges vidéki fiataloknak a településükön való kiteljesedésre, és arra, hogy a vidéken élők a modern középosztály részesei lehessenek.

Oláh Gábor, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára azt mondta, ők a tárcánál többnyire csak számokat látnak, Nyíradonyban viszont megtapasztalhatta, hogy a területfejlesztési forrásokból a helyi igényekhez igazodó jelentős beruházások valósulnak meg. Tasó László, a térség fideszes országgyűlési képviselője kiemelte: a helyi erők összefogásával valósul meg “a hajdan volt erős gazdasági térség újraszervezése”, a régió turisztikai fejlesztése. Fontos törekvésnek nevezte a fiatalok megtartását a régióban, és szerinte most jó esély van a magyar vidék felzárkóztatására. Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), Hajdú-Bihar vármegye közgyűlésének elnöke azt mondta, Nyíradony és térsége korábban nem volt rajta az ország turisztikai térképén, de a környező településekkel együttműködve megvalósított fejlesztések, és a most átadott erdei látogatóközpont egyre kedveltebb turisztikai célponttá teszik. Az új nyíradonyi Erdei Harmónia látogatóközpontban egyebek mellett a gúthi erdő vadvilágát bemutató kiállítás, 300 fős rendezvényterem, a térség természeti kincseit bemutató interaktív szoba, mozi és játszószoba is helyet kapott.

Zöldinfó

Az MI beköltözött az egyetemre: új korszak az ELTE GTK-n

Az ELTE Gazdaságtudományi Karán idén tavasszal új korszak kezdődött az oktatásban: a mesterséges intelligencia (MI) immár hivatalosan is az egyetemi tanulmányok részévé vált.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2025-04-03

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Az ELTE GTK egy olyan képzési programot indított el, amely nemcsak engedélyezi, hanem –a hallgatók felkészítése után és alapos szabályozás mellett – kifejezetten ösztönzi is az MI tudatos és felelősségteljes használatát a tanulmányokban, projektfeladatokban és szakdolgozatokban.

MI: Segédeszköz, nem helyettesítő megoldás

A kar az oktatók felkészítése mellett világos irányelveket is meghatározott az MI használatára vonatkozóan: a technológia nem helyettesíti az önálló hallgatói munkát, de hatékony támogató eszközként funkcionálhat. Az új képzés célja, hogy a hallgatók megértsék az MI működését, alkalmazási lehetőségeit és korlátait, miközben kiemelten figyelnek az etikus és jogszerű használatra. A 2025 tavaszi félévben induló „Projektfeladat és szakdolgozat” tantárgy keretében bevezetett MI-képzés több mint hétezer hallgató számára nyitja meg az utat a modern technológiák alkalmazása felé. Az oktatás során a hallgatók megismerkednek a generatív MI és a nagy nyelvi modellek (LLM) világával, valamint a leggyakrabban használt szövegalkotó és fordító MI-alkalmazásokkal, mint például a ChatGPT, Gemini, Claude, Perplexity, Consensus, DeepL, Google Translate és eTranslate.

Gyakorlatorientált képzés: promptolási technikák és kritikus gondolkodás

Az oktatás egyik fő pillére a promptolási technikák elsajátítása. A hallgatók olyan módszereket tanulnak meg, mint a STAR (Situation, Task, Appearance, Refine) és a CISCO (Context, Intent, Style, Commands, Outcome), amelyekkel pontosan szabályozhatják az MI válaszainak szerkezetét, mélységét és stílusát. Külön figyelmet kap az ún. iteratív promptolás, amely segíti a hallgatókat abban, hogy folyamatosan finomítsák és ellenőrizzék az MI által generált tartalmakat. A képzés gyakorlati példákon keresztül mutatja be, hogy az MI milyen módon segítheti a szakirodalom feldolgozását, a szöveg nyelvi optimalizálását vagy akár egy fejezet tömörítését. A hallgatókat arra ösztönzik, hogy próbálják ki az eszközöket, és szerezzék meg azokat a szükséges tapasztalatokat, melyek birtokában tudatos és kritikus felhasználókká válhatnak.

Szabályozott és etikus MI-használat

Az ELTE GTK kiemelt figyelmet fordít az etikai és jogi keretek meghatározására. Az MI által generált szövegek változatlan átvétele tilos, mivel ez nem tekinthető a hallgató saját szellemi termékének és plágiumnak minősül. Az MI használatát a hallgatóknak dokumentálniuk kell, és az egyetem szabályai szerint ezt egy nyilatkozatban kell rögzíteniük. A generatív MI egyik fő kihívása az úgynevezett „hallucináció”, amikor a rendszer meggyőzőnek tűnő, de valótlan vagy pontatlan információkat generál. Ezért a hallgatóknak el kell sajátítaniuk a kritikus forráselemzést és az információk ellenőrzését, hogy az MI-alapú tartalmak megfeleljenek a tudományos elvárásoknak. A cél az, hogy a hallgatók az MI-re úgy tekintsenek, mint a munkát támogató kiegészítő eszközre.

Új gondolkodásmód és munkaerőpiaci előnyök

A digitális írástudás és az MI-használat egyre fontosabbá válik a munkaerőpiacon, éppen ezért a ELTE GTK hosszú távon szeretné elérni, hogy a hallgatók ne passzív befogadóként, hanem aktív és felelősségteljes felhasználóként tekintsenek az MI-re. Az egyetem ennek érdekében az oktatók és mentorok frontális előadásai mellett olyan hallgatói fórumokat szervez, ahol lehetőség lesz többoldalú tapasztalatcserére és kérdések megvitatására.

Az ELTE GTK ezzel a kezdeményezéssel nem csupán az egyetemi oktatásban, hanem a jövő munkaerőpiacának alakításában is úttörő szerepet vállal.

Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Tovább olvasom